Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-14 / 268. szám, kedd

-1 r r*i r ~ v Jr«T I • i • «9w9s4 f Ji ^nxxv# 4 w«*J^ 4 ^ i i I i * Jé JL .J Jk. J 1, .1 t I & Relax - Hélia D öt vállalkozó nemrégiben Kassa (Kosice) belvárosában, a Lenin ut­cában Relax - Hélia D elnevezéssel exkluzív szalont nyitott. A járókelők figyelmét a jellegzetes cégtábla hív­ja fel és invitálja az első emeletre, ahol a fekete ajtók mögött különös, nem mindennapi látvány tárul eléjük. Az egyik oldalon fogadóterem és bárpult van, ahol Éva Curylová, a vállalkozás kezdeményezője és kivitelezője üdítőt kínál a vendégek­nek. A tükörajtók mögött a massző­rök - Václav és Martin Jutka - ka­binjai találhatók, szemközt, a kis lakályos várótermen túl Jana Kisso- vá fodrász keze nyomán készülnek a divatos frizurák. A szalon fennállá­sában külön fejezetet jelent Judita Lubyová kozmetikus. Előző mun­kahelyén, a városi szolgáltató válla­lat Éva szalonjában már dolgozott Hélia D készítményekkel, s a gyártó menedzsere felfigyelt ügyességére, s megbízta őt a márkás kozmetikai készítmények tesztelésével. A Bu­dapestre és Debrecenbe küldött eredmények a vendégek elégedett­ségéről tanúskodtak. A kozmetiku­mokat sikeresen használta a Miss ’89 szépségversenyen is, s ezután döntött úgy, hogy csatlakozik a négy vállalkozóhoz. Mivel a hazai kozme­tikai, fodrászati és masszázs készít­mények még az átlagminőséget is nehezen érik el, s ennek ellenére is hiánycikkek, s a Hélia D mindennek gyártója, nem volt nehéz az elhatá­rozás. A cégtábla, a jelvény, a helyi­ségek fekete-fehér-arany színek, a reklámplakátok és -anyagok össz­hangba kerültek. A vendégek a ke­zelés alatt kellemesen, exkluzív kör­nyezetben relaxálódhatnak, s kipró­bálhatják a készítmények egész so­rát. A kozmetikusnő kapcsolatot tart a debreceni Biogal gyógyszeripari vállalattal, véleményezi a készítmé­nyeket, valamint újabbakat próbál ki. A felvételen Judita Lubyová. Kép és szöveg: Jolana Nováková Önerős építkezések - gondokkal Az építőanyag - főleg a cement, tégla, kavics és a faanyag - hiányát az építőmunkások nagyon megér­zik. Akadozik a munka, az egyik építkezésről a másikra küldik a szakembereket, sőt kényszerpihe­nőt kapnak. A Losonci (Lucenec) járás terüle­tén nem egy építkezés: bölcsődék, óvodák, iskolák, szociális létesítmé­nyek és sportpályák befejezése ké­sik. A Z akció beruházásos részé­ben a járás lakosai az elmúlt hóna­pokban 20,7 millió korona értéket hoztak létre. A múlt év hasonló idő­szakához képest ez ugyan 1,5 millió koronával több mint tavaly volt, vi­szont az éves tervirányzatnak csak az 56,6 százalékát teszi ki. Ilyen alacsony éves tervteljesítéssel a nemzeti bizottságok dolgozói még nem találkoztak. Ebben a választási időszakban a járás területén Z ak­cióban 53 újabb létesítmény építé­sét kezdték el, melyek beruházási értéke 36,7 millió korona. Közülük a legjelentősebb az uhorskéi szennyvíztisztító, az építkezési vál­lalatok központi raktára, ravatalo­zók, bevásárlóközpontok, víz- és gázvezetékek lefektetése, valamint számos autóbuszmegálló építése. Az értékelt időszakban csak 26 ki­sebb létesítmény építését fejezték be. Az építkezési munkálatok aka­dozása miatt megsokszorozódott a befejezetlen építkezések száma, eddig Z akcióban közel 50 építkezés vár befejezésre. A nehézségek ellenére az illeté­kesek a kitűzött feladatokat a társa­dalmi munkák segítségével mara­déktalanul szeretnék teljesíteni. Per­sze, sok függ az időjárástól, a lakos­ság hozzáállásától. Igaz, munkakez­deményezésben és aktivitásban nincs hiány. Az elmúlt háromnegyed­évben a lakosság 61 148 órát dolgo­zott le társadalmi munkában. Trest’ansky Mária Egy fedél alatt Csábon (Őebovce) ünnepélyesen átadták rendeltetésének az élelmi­szer- és háztartási boltot. Az ese­mény jelentőségét növelte, hogy a Nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járásnak ebben a közel 1200 lakosú községé­ben a felszabadulás óta először épült új üzlet. A beruházó, a Nagykürtösi Jed­nota fogyasztási szövetkezet a járá­si építőipari vállalatot bízta meg a ki­vitelezéssel. A vállalat dolgozói an­nak ellenére, hogy gyakran építőa­nyag-hiánnyal küszködtek, húsz jó­nap alatt készültek el az építkezés­sel. Természetesen a község lakói, főképp a helyi felügyelőbizottság tagjai társadalmi munkában segítet­ték a létesítmény mielőbbi befejezé­sét. Az új üzletház értéke a berende­zésekkel együtt meghaladja a 3 mil­lió koronát. Bodzsár Gyula Agilis nyugdíjasok Közel két esztendő telt el azóta, hogy Vágkirályfán (Král'ová nad Vá­hom) megalakult a nyugdíjasok klubja. A több mint nyolcvantagú klub azóta agilis irányítók és szerve­zők vezetésével gazdag tevékeny­séget fejt ki. Erről tanúskodik a sok rendezvény is. Például a nyár folya­mán a luhacovicei gyógyfürdőbe lá­togattak. Az sznf 45. évfordulójáról a Vág mellett tábortűznél emlékez­tek meg. A tagok kulturális igényéről sem feledkeznek meg a szervezők. A közelmúltban a komáromi (Ko­márno) Magyar Területi Színházban a Nagymama című darabot tekintet­ték meg, s a színházi előadás előtt a múzeumba is ellátogattak, az önálló Csehszlovák Köztársaság megalapításának 71. évfordulójáról szintén megemlékeztek, a műsor­ban a helyi alapiskola tanulói léptek fék. Papp Gabriella Számos hazai és külföldi verse­nyen ért el kitű­nő eredménye­ket az érsekújvá­ri (Nővé Zámky), udvardi (Dvor- niky), kiskeszi (Bánov), palári- kovói, suranyi, komjáti (Komja- tice) galambá­szokat tömörítő szervezet, több mint fél évszáza­dos fennállása alatt. Sajnos egyre keveseb­ben érdeklődnek e kedvtelés iránt. A szervezetnek jelenleg már csak 151 tagja van. A felvételen Varagya Mihály látható az ostendei (Belgium) nemzetközi versenyen győztes galambjával. Kép és szöveg: Virág Tibor Nyugdíjasok a nyugdíjasokért Szervezés kérdése... Ezzel a címmel jelent meg az Új Szó október 26-i számában Pomi- chal Richárd írása Nagymagyar (Zlaté Klasy) község életéről, ered­ményeiről, gondjairól, terveiről. A cikk megállapításaival teljes mér­tékben egyet értek, de kiegészítés­ként a nagyközség lakosainak a bra­tisiavai munkahelyekre naponta in­gázó részét érintő problémát is sze­retnék felvetni. A Novy Zivot-Bratis- lava vonalon közlekedő munkásjá­ratok reggeli és délutáni időszakban annyira zsúfoltak, hogy a legelemibb közlekedési kulturáltságot sem elé­gítik ki. Erre az utazó tömegre kevés az autóbusz. Ezért a meglévő jára­tok bővítése, illetve további autóbu­szok indítása elodázhatatlan, jogos igény! A kulturált utazáshoz szüksé­ges autóbuszok számának növelé­sét a munkásjáratokon már a helyi nemzeti bizottság vezetői is több­ször felvetették a menetrend össze­állításánál. Kérésük mindeddig nem sok sikerrel járt. Méri István Komáromban (Komárno) a Hajó­sok Házában a Jednota fogyasztási szövetkezet ünnepélyes találkozót rendezett nyugdíjasai számára, melyre 220-an jöttek el. Az üdvözlő beszédek után hetvenegyen értékes ajándékot kaptak jubileumuk alkal­mából. További huszonegy vendég a Jednota tiszteletbeli jelvényét kap­ta meg, ezt követően a helyi nyugdí­jasok klubjának kulturális csoportja Nyugdíjasok a nyugdíjasokért cím­mel mutatta be esztrádműsorát nagy sikerrel. A vezetőség tagjai szívesen elbeszélgettek a volt kereskedőkkel és érdeklődéssel hallgatták szakmá­ba vágó vitájukat. A résztvevők egy­behangzó véleménye alapján ez volt az évente sorra kerülő hasonló jelle­gű rendezvények közül a legsikere­sebb. Sztrecskó Rudolf Szőllöske (Vinicky) szélén a Tőketerebesi (Trebisov) járásban a község határában néhány áras szölőskertek vannak, kisebb-nagyobb hétvégi házakkal. Az egyik hordó alakú, s szembetűnően kiválik a többi közű!. Tulajdonosa Tamás István kádármester, aki a borászati vállalat hordó­javítója. Jozef Bumbera felvétele Továbbtanulás T. K.: Munka mellett végzem a négyéves szakközépiskolát. A munkáltatóm ezzel kapcsolatban szerződést kötött velem, amelyben az áll, hogy a négy év eltelte után még öt évig a vállalatnál kell marad­nom, s ha mégis megszüntetném a munkaviszonyomat, 15 ezer koro­nát kell visszatérítenem. Azt szeret­ném, ha olyan szerződés is lenne a kezemben, mely számomra is sza­vatolná, hogy az iskola elvégzése után a megszerzett képzettségem­nek megfelelő munkakörbe helyez­nek át. Biztos szeretnék lenni ab­ban, hogy nem tanulok fölösle­gesen. Nézetünk szerint egész biztos, hogy nem tanul fölöslegesen, hiszen az egész országban mind nagyobb szükség van képett szakemberekre. Elképzelhetőnek tartjuk egy olyan szerződés megkötését is, melyet le­velében említ, de nézetünk szerint egy ilyen szerződés megkötése jogi úton nem kényszeríthető ki. A mun­káltatóját viszont a saját anyagi ér­dekei kényszerítik majd, hogy ki­használja az ön új, magasabb szak- képzettségét (legalább is az új gaz­dasági mechanizmus szabályai ilyen kényszerhelyzetbe kívánják hozni a gazdálkodó szervezeteket). Amennyiben azt a munkáltatója mégsem tenné meg az iskola befe­jezésétől számított egy éven belül, ön minden további nélkül felmond­hat. Nem utolsó szempont az sem, hogy ebben az esetben a szerződé­sében említett 15 ezer koronát sem kell visszatérítenie. A Munka Tör­vénykönyve 143. § (7) bek. d) pontja értelmében a dolgozónak ugyanis nem keletkezik visszatérítési kötele­zettsége, ha a munkáltatója a mun­kaviszony megszüntetését megelő­ző 12 hónapban legalább hat hóna­pig nem használta ki a dolgozó új, magasabb képzettségét. A szolgáltatók felelőssége G. I.: Nyáron sikerült a barátaim­mal együtt körbe utaznunk Nyugat- Európát. Sokat fényképeztünk, fil­meztünk. Hazatérésünk után a bará­tom a saját filmjeivel együtt küldte el az én filmjeimet is előhívni. A film­jeim helyett azonban csak egy levél érkezett, amelyben arról értesítet­tek, hogy nagyon sajnálják, de a fil­mek egy részét az atomata gépsor meghibásodása miatt nem tudják visszaadni. Azt szeretném tudni, mi a teendő ilyenkor, kérhetek-e kárté­rítést? A kérdést két részre kell bonta­nunk. Az első, a fontosabbik kérdés az, felel-e ilyen esetben a szolgálta­tó, hiszen a kártérítési felelősség rendszerint csak akkor jön számí­tásba, ha megállapíthatók, hogy a károkozó jogsértő cselekménye következtében keletkezett a kár, s ebben őt szándékos vagy gondat­lan vétkesség terheli (azaz, legalább is tudnia kellett és tudhatta volna, hogy cselekményével kárt okozhat). Mindezt elég nehéz, sőt valószínű­leg lehetetlen lenne bizonyítani az ön által leírt esetben. Végül is a szol­gáltató a felelősséget az automata gépsor meghibásodására, objektív körülményre próbálja áthárítani. El­képzelhető, hogy valóban így men­tek tönkre a filmek. Ez azonban még nem mentesíti a szolgáltatót kártérí­tési felelőssége alól. A szolgáltatók­ra ugyanis az általánosnál jóval szi­gorúbb felelősségi szabályok vonat­koznak. A Polgári Törvénykönyv 237. és 238. §-ai értelmében a szolgáltató felelősséggel tartozik az állampol­gártól a szolgáltatás elvégzése cél­jából átvett dolog károsodásáért, el­vesztéséért és megsemmisüléséért. Ugyanígy felelősséggel tartozik azért a kárért is, melyet „olyan kö­rülmények okoztak, amelyek erede­te a szolgáltatás során felhasznált műszer vagy más dolog jellegéből erednek; ezen felelősség alól a szol­gáltató nem mentesülhet." Az idé­zett rendelkezés objektív, azaz vét­kességtől független felelősséget ala­poz meg, s ezzel rendkívül szigorú­an védi a fogyasztók, az állampolgá­rok jogos érdekeit. A csehszlovák joggyakorlat konkrét esetek kapcsán ezekből a szabályokból vezette be, hogy még az egészségügyi szolgál­tatásokat végző intézmény is fele­lősséggel tartozik, ha az előírt gyógyszer egyedi esetekben aller­giát idéz elő. A szolgáltató lényegé­ben tehát a felhasznált anyag, mű­szer, gép tökéletesítéséért felel, il­letve azért is, hogy a szolgáltatás során felhasznált műszer vagy gép nem hibásodik meg. Éppen ezért, az ön esetében is teljesen fölöslegesen bizonygatja a szolgáltató, hogy a fil­mek az automata gépsor meghibá­sodása következtében semmisültek meg. Ennek a körülménynek hitelt érdemlő bizonyítása sem mentesíti őt kártérítési felelőssége alól. A második - gyakorlati szempont­ból talán lényegesebb - kérdés, a kártérítés mértéke. Az általános szabály az, hogy „csak a tényleges kár térítendő, mégpedig az eredeti állapot helyreállításával; ha ez nem lehetséges, esetleg nem célszerű, pénzben kell téríteni." Az ön eseté­ben nyilvánvaló, hogy az eredeti állapot helyreállítása immár nem le­hetséges, még ha esetleg célszerű lenne is. Marad tehát a „tényleges kár“ megtérítése. Ezzel kapcsolat­ban el kell mondanunk, a tényleges kár fogalmát jogszabály közelebbről nem határozza meg. A jogelmélet s a legfelsőbb bíróságok fogadtak el egy olyan meghatározást, mely sze­rint kárnak tekintik azt a károsult vagyonában bekövetkezett hátrányt, amely pénzben is kifejezhető, és így pénzbeni térítéssel helyrehozható. A tényleges kár pedig a károsult vagyonának értékcsökkenése és azok a vagyoni értékek, amelyeket az eredeti állapot helyreállítása ér­dekében kellett felhasználni. Az ál­talánosságban elfogadott meghatá­rozás ellenére a filmek esetében a joggyakorlat (Nyugat-Európában is) olyan álláspontot fogadtak el, hogy a tényleges kár nem lehet több, mint egy üres, „exponálatlan" filmtekercs ára. Ezzel tulajdonkép­pen választ adtunk a levelében ki­mondatlanul maradt kérdésre; mit követelhet kártérítésként? Tovább bonyolítja viszont az egész esetet az a körülmény, hogy a filmeket nem ön, hanem a barátja küldte el a szolgáltatónak (még ha az ön megbízása alapján tette is). Ezzel ugyanis egy különleges, el­lentmondásos helyzet alakult ki. Vi­tathatatlan, hogy ön a filmek tulaj­donosa, s így voltaképpen ön a ká­rosult. Ezzel szemben önnek nem keletkezett joga kártérítésre, mert nem vett részt az eredeti jogviszony­ban (a megrendelő és a szolgáltató közti viszonyban). A filmek meg­semmisülése tényéből származó jo­gokat ezért csak a barátja érvénye­sítheti, bár nem volt tulajdonos. özvegyi nyugdíj K. L.: A férjem augusztusban halt meg. Azt szeretném tudni, meddig kapom az özvegyi nyugdíjat. Ezzel kapcsolatban talán fontos lehet, hogy januárban töltöm be az ötvene­dik életévemet. Az özvegyi nyugdíj a Társadalombizto­sítási Törvény értelmébn elvben csak egy évig jár. Bizonyos feltételek teljesítése esetén azonban az özvegy egy éven túl is jogosult lehet az özvegyi nyugdíjra. így van ez például akkor, ha az özvegy rok­kant, vagy legalább egy ellátatlan gyer­mekről gondoskodik, vagy legalább há­rom gyermeket nevelt fel, vagy ha betöl­tötte az 50. életévét (függetlenül attól, nevelt-e gyermeket). Mivel a férje 1989 augusztusában halt meg, és ön 1990 januárjában tölti be ötvenedik életévét, az özvegyi nyugdíjra az egy év letelte után is jogosult lesz. Más kérdés az, hogy milyen összegben kapja majd az özvegyi nyugdí­jat. Az alapelv ugyanis az, hogy az özve­gyi nyugdíjat rövidítik, ha az özvegy kere­ső tevékenységet folytat. Az özvegyi nyugdíjat nem rövidítik a férj halálától számított egy évig, valamint azok eseté­ben sem, akik legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodnak, vagy betöltöt­ték 65. életévüket. Egyéb esetekben az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek a felével rövidítik, amellyel az özvegyi nyugdíj és a keresőtevékenységből folyó bruttó jövedelem egybeszámított össze­gének havi átlaga meghaladja az 1500 koronát. A rövidítés mértéke például egy 1440 korona összegű keresetnél és 600 korona összegű özvegyi nyugdíjnál 270 korona (a nyugdíj és a kereset egybeszá­mított összege 2040 korona; az említett összeg 540 koronával haladja meg az 1500 koronát, s ennek az 540 koronának a felével, azaz 270 koronával rövidítik az özvegyi nyugdíjat). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1989. XI. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents