Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-10 / 265. szám, péntek
Javuló vendéglátás a Csallóközben Szálloda a város szívében Júniusban új szállodával gyarapodott Dunaszerdahely (Dunajská Streda). Eszményi helyen, közvetlenül a város szívében nyitották meg a Bihari szállót. Hadd tegyem hozzá, valóban nagy szükség volt már rá. A csallóközi város, termálfürdőjének köszönhetően mára fürdővárossá lépett elő. Nyári napokon csak úgy hemzseg a turistáktól. Feltehetően még többen is jönnének, ha lenne hol elszállásolni őket. Ezen a gondon enyhített valamelyest a Bihari szálló. ipar legfájóbb pontja. Volt úgy, hogy szombaton és vasárnap én jöttem be vagy a helyettesem, hogy főzzünk. Sót, ma is megfogom a fakanalat, ha kell, mert a személyi állomány még mindig nincs teljesen feltöltve. örültem, ha háztartásbeli asszonyok jelentkeztek szobaasz- szonynak vagy a konyhába, kisegítésre. Sajnos, legtöbbjük nem maradt sokáig. Ennek ellenére igyekszünk úgy tenni a dolgunkat, hogy a vendég mindebből semmit sem vegyen észre. Talán nem is vett Egy patinás épületet alakítottak át erre a célra, amely korábban irodaház volt. A Jednota fogyasztási szövetkezet dicséretére legyen mondva, hogy vállalkozott a felújításra, mert keresve sem talált volna alkalmasabb helyet és épületet. Az emberek ma ugyanis gyakran elvárják, hogy ha már szállodai szobát bérelnek, akkor az legyen patinás, olyan, amelynek a falaiból történelem sugárzik. A név megválasztásában is a múlt tisztelete érvényesült, amikor a szállodát Bihari Jánosról, az 1770 és 1820 között élt világhírű cigányprímásról nevezték el, aki a közeli Nagyabonyban (Vel'ké Blahovo) született. Közrejátszott az is, hogy az épület alagsorában korábban már üzemelt a népszerű Bihari borozó, amely most átalakítva és felújítva ismét fogadja vendégeit.- Természetesen az ötlettől a megvalósításig - ahogy ez lenni szokott -, hosszú, bosszantóan hosszú idő telt el - mondja Cerovsky József mérnök, az új szálloda vezetője. - Régóta fontolgattuk már, hogy ebből az épületből szállodát kell csinálni, mert az isten is annak teremtette. Mennyit kellett azonban verekednünk azért, hogy az összes szükséges hozzájárulást és jóváhagyást megkapjuk! Nálunk valahogy ódzkodnak attól, hogy régi épületeket újítsanak fel vendéglátóipari célra. Azt tartják, hogy egyszerűbb és talán olcsobb is új szállodát építeni típusterv szerint. Néha teljesen figyelmen kívül hagyják, a vendég hol érzi jól magát. Mert merem állítani, hogy az ilyen szállodában, mint a mienk, jobban érzi magát, mint panelfalak között.- Ez egy B kategóriájú, egycsillagos szálloda - folytatja az igazgató. ' - A kávéház és az étterem másod- osztályú, akárcsak a borozó. A szállodai részben 45 személyt szállásolhatunk el egy- és kétágyas szobákban, illetve van még két lakosztályunk igényesebb vendégek részére. Szükség esetén ezenkívül 14 pótágyat állíthatunk be. A kávéházban 46, az étteremben 72, a borozóban 108 vendéget láthatunk el egyidöben. A kávéházban videoklip- peket vetítünk, úgyszólván szünet nélkül, a borozóban eredeti jó cigányzene lesz, ahogy az a szálloda nevéhez illik. Az alagsori raktártól, a konyhán, éttermen és kávéházon keresztül a lakosztályokig körbejártam mindent. Állíthatom, hogy valóban sikerült átmenteni egy kis hangulatot a múltból. Ez elsősorban a felújítást kivitelező Járási Építőipari Vállalat és a belső kivitelezést végző Ister érdeme. De vajon milyen az a szolgáltatás, amit az ódon falak között nyújtanak? A mai kemény versengésben hogyan sikerül elfogadtatni egy szállodát, amelynek csak jövője van, múltja nincs?- Beindítani ma egy szállodát, borzasztóan nehéz dolog - válaszolta Cerovszky József. - Azt hiszem, nem szentségtörés, ha kimondom, válságban van a szálloda- ipar és a vendéglátás. Kevés a valóban jó szakember, nincs utánpótlás. A konyhai munkaerő a vendéglátóCerovsky József mérnök, a szálloda vezetője és a főszakács a napi étlapot beszéli meg. észre, mert eddig általában mindenki elégedett volt. Pedig legalább felerészben külföldiek, NDK-beli, lengyel és magyar turisták szálltak meg nálunk, és természetesen csehek nagy számban. Elégedettségükre vall, hogy sokan már jövőre foglaltak maguknak szobát. A hely- foglalással kezdetben némi baj volt. A Tatratour általában egy-két napra biztosított nekünk átutazóvendégeket, s ez számunkra nem előnyös. Később más utazási irodákkal is kapcsolatba léptünk, egyhetes turnusokban váltották egymást a vendégek. Jövőre már kéthetes turnusokat is szervezünk. Szeretnénk több fürdóvendéget biztosítani a téli hónapokra is, elvégre a termálfürdő az egész évben üzemel. Talán másoknak, a városnak is jobb propagandát kellene kifejtenie a termálfürdő népszerűsítése érdekében. Nekünk a legjobb reklám a jó konyha, az előzékeny felszolgálás, a hibátlan gondoskodás... A Bihari szálló konyhája a rövid idő alatt és a nehézségek ellenére máris jó hírnevet vívott ki magának. Mindent megtett annak érdekében, hogy a szálloda megfelelően illeszkedjen be az idegenforgalom vérkeringésébe. Ezért a tervekről faggattam a szálloda vezetőjét, Cerovsky Józsefet.- Tudjuk, szolgáltatásainkkal nemcsak magunkat, hanem a várost, a járást és az egész Csallóközt is reprezentáljuk. Ennek megfelelően igyekszünk például a táj jellegének megfelelően magyarosan főzni. A Csallóköznek csodálatosan szép tájai vannak. A jövőben kirándulásokat, gulyáspartikat, disznótoros vacsorákat akarunk szervezni a Kis- Duna vagy az öreg Duna partján. Arra is gondoltunk, hogy az utazási irodák közvetítésével távolról jött vendégeinknek társasutazásokat szervezünk a Csallóköz távolabbi részeibe, Bratislavába, esetlegi Magyarországra, a közeli Győrbe, vagy Ausztriába, Bécsbe. Minden kezdet nehéz, de mi szeretnénk minél hamarabb túltenni magunkat e kezdeti nehézségeken, és kifogástalan szolgáltatással csábítani a vendégeket, népszerűsíteni szőkébb pátriánkat. Egyelőre minden jel arra vall, hogy ez sikerül is. PALÁGYI LAJOS Az étterem ízléses belső kiképzése. Fogas Ferenc felvételei ORVOSI TANÁCSADÓ A gombamérgezés A gombamérgezések, a széndioxid- és gyógyszermérgezésekkel együtt, a leggyakrabban előforduló heveny mérgezések közé tartoznak. Valódi gombamérgezésről akkor beszélünk, ha a beteg mérges gombát fogyasztott, ami legtöbbször tévedésből történik meg. Az ehető gombák is okozhatnak azonban mérgezést, mégpedig azokban az esetekben, amikor a helytelen tárolás következtében az emberi szervezetre káros mérgező anyagok halmozódnak fel bennük. A gomba a kényesebb élelmiszerek közé tartozik. Méreganyagok elsősorban az öreg, elázott, fagyott és műanyagzacskóban tárolt (befülledt) gombákban fejlődhetnek ki. Helytelen az a nézet, hogy a felmelegített gomba mérgezővé válik. Fontos azonban, hogy a gombát a melegítés előtt megfelelő helyen és hőmérsékleten (hűtő- szekrényben) tároljuk. A rosszul tárolt gomba fogyasztása után gyakoriak a különböző emésztési zavarok: étvágytalanság, hányás, hasfájás stb. Előfordulhat ún. látszólagos- gombamérgezés is, pl. eperoham formájában, melyet azonban nem a gomba mérgező anyagai, hanem az ehető gomba nehéz emészthetősége válthat ki. A látszólagos gombamérgezésre akkor kell gondolni, hogyha a gombát fogyasztott társaságból csak egy valakinél jelentkeznek tünetek. Az ehető gombák a természetben fertőződhetnek baktériumokkal, a rágcsálók váladékaival és a legyek közvetítésével is. Tudni kell, hogy panaszok keletkezhetnek a nyers, vagy a nagyobb mennyiségű, félig párolt gomba elfogyasztása után is. Az ehető gombák okozta mérgezések, rosszullétek általában nem halálosak, de ennek ellenére nem árt az óvatosság és az emésztőrendszer fölösleges terhelésének elkerülése! Ritkán fordult elő, de érdemes azt is tudni, hogy a nagy mennyiségű, esetleg nagy darabokra felmetélt gomba bélelzáródást is okozhat, amit csak sebészeti úton lehet gyógyítani. A mérges gombák okozta valódi mérgezések sokszor nagyon szomorú családi események, mivel az egyén túlélése általában az elfogyasztott gomba fajtájától és meny- nyiségétől függ. Ha a beteg túléli a mérgezés heveny fázisát, az még nem jelenti a teljes kigyógyulást, mivel gyakoriak a tartós szövődmények. A súlyos, gyakran halálos gombamérgezések okozói elsősorban a gyilkos galóca és a vele rokon mérges gombák. Az amatoxin nevű Független bírák? Nehéz addig a bírói függetlenségről beszélni, amíg a rokkantnak mondott valutaüzérek méjg a mellényzsebükben is több pénzt hordanak, mint amennyi egy hivatásos bíró egész havi jövedelme - hökkentette meg hallgatóságát szokatlan párhuzamával egy tanácskozás felszólalója. Megjegyzése nem aratott ugyan osztatlan sikert (hisz manapság mindenki a magasabb fizetés, munkája magasabb anyagi megbecsülése mellett érvel), azzal viszont mindenki egyetértett, a bírák függetlensége nem olyan kérdés, amelyet egyszerűen le lehet söpörni az asztalról, törölni a sürgős megoldásra váró problémák jegyzékéről. Az elmúlt évtizedekben problémamentesnek tekintettük ezt a kérdést is. Igaz, nem egészen megalapozatlanul. Az alkotmány és a bíróságok szervezetéről szóló törvény tökéletesnek látszó garanciákat tartalmaz; mindkét dokumentum leszögezi, hogy a bírák függetlenek „funkciójuk gyakorlásánál", csak a szocialista állam jogrendjének vannak alávetve, a bíráskodás során vagy az azzal kapcsolatban elkövetett bűncselekményekért csak az őket megválasztó szerv jóváhagyásával indítható ellenük büntető eljárás, és nem utolsósorban, hogy tisztségükből is csak az őket megválasztó szerv mozdíthatja el őket. Ezzel tulajdonképpen törvényeink megválaszolták azt a legfontosabb kérdést: kitől legyen független a bíró? Mindenkitől, akinek bármi érdeke fűződhet bármely tett kimeneteléhez, legyen az magán- személy vagy köztisztviselő, illetve bármilyen állami vagy társadalmi szerv. Törvényeink egyebek közt igazságos ítélkedésre kötelezték a bírákat, s ugyan dönthetnének-e igazságosan egy az állam vagy az igazságügyi minisztérium elleni perben, ha nem lennének tőlük is függetlenek. Függetlenségük legjelentősebb garanciájának tekinthetjük tehát azt, hogy törvényhozó testület választja, s csak az mozdíthatja el őket állásukból. Nem egészen érdektelen, hogy a Szovjetunióban (mert először itt vetették fel ezt a kérdést), a bírák a választás és a visszahívhatóság révén inkább a helyi szervektől függtek, mint a törvényhozó testületektől, melyeknek törvényeit alkalmazniuk kellett. Mindezek ismeretében a szovjet sajtóból, politikai életből kritikátlanul átvett probléma hangoztatásának tűnhetne az egész kérdéskör. A valóság, sajnos, nem igazolja ezt a kényelmes feltételezést. A szocialista igazságszolgáltatás kérdéseivel foglalkozó szaklap (Socialistické súdnictvo) például hírt adott egy, a bírák körében végzett felmérésről. A bírák névtelenül feleltek arra a kérdésre, találkoztak-e pályafutásuk során az ítélkezésbe (^való törvényellenes beavatkozással. A kapott válaszok még a mértékadó vélemény szerint is „jelentős mértékben kitéröek“ voltak, s még így is csak egyötödük volt tagadó. Jellemzőként emelhető ki az idősebb bírák válasza, hogy a bírói függetlenséget sértő beavatkozások három évtizeddel ezelőtt annyira gyakoriak voltak, hogy ezzel szemben ma jelentéktelennek, nem létezőnek tekinthetjük e jelenséget, valamint annak a bírónak a válaszát is, akit saját bevallása szerint sohasem próbáltak közvetlenül befolyásolni döntéshozatalában, s a társai éppen ezért szerencsés bírónak tekintik őt. Nem látszatprobléma tehát a bírák függetlensége. Sőt, különleges időszerűséggel ruházzák fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos munkálatok. Ezzel kapcsolatban nem feledkezhetünk meg arról az évszázados tapasztalatról, hogy a bírák függetlensége, magyarán a társadalomban elfoglalt (anyagilag is) kiváltságos helyzete az igazságos ítéletek garanciája. Nem meliözhetőek azonban Milán Óic igazságügy-miniszter szempontjai sem, aki a bírák kiváltságaival egyidejűleg hangoztatja a tehetségük, erkölcsi tartásuk és világnézetük fontosságát. Végül is nem lehet vita tárgya, befolyásolható-e törvénytelen eszközökkel, a függetlenséget sértő befolyással egy, az igazsághoz, az emberiességhez ragaszkodó bíró. FEKETE MARIAN méreganyaga belekerül a vérbe és leginkább a máj, vese és bél sejtjeit károsítja. 1-2 középnagyságú galóca elfogyasztása már halálos lehet. Természetesen azonban a halálos adag függ az egyén súlyától is. A gyerekeknél jóval kisebb adag is már súlyos következményekkel jár. A tünetek a gomba elfogyasztása után kb. 8 órával kezdődnek és az elfogyasztott mennyiségtől függően 1 -4 napig tartanak. Leggyakrabban hasgörcsök kínozzák a beteget, melyeket hányás, hasmenés, levertség, fáradtság kísér. Idejekorán való gyógyítással a könnyű és közepesen súlyos gombamérgezések eredményesen befolyásolhatók. Ezért lényeges tökéletesen ismerni a gombamérgezéskor nyújtandó elsősegély minden részletét. A laikusok általában eszméletnél levő betegekkel találkozhatnak, akiknél az alapéletfunkciók (lélegzés, vérkeringés) egyelőre normálisan működnek. A szükséges teendőket a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Keressük meg a mérgezést kiváltó gombát, vagy annak darabját, hogy a szakember pontosan meghatározhassa, milyen fajtáról van szó. Ez azért is fontos, hogy az orvos megkezdhesse a gyógyítást azoknál az egyéneknél is, akik szintén fogyasztottak a gombából, de még nem léptek fel náluk a mérgezés tünetei. 2. Nagyon fontos, hogy az orvosnak megbízható, pontos információkat tudjunk adni a tünetek fokozatos kialakulásáról, milyenségükről, valamint az elfogyasztás és az első tünetek megjelenése közötti időtartamról. 3. Ajánlatos a mérgező anyagot a szervezetben hígítani, s ezért a felnőttekkel egy liter, gyerekekkel hatéves korig 2-4 deciliter vizet itatunk meg. A méreg bélből való felszívódását csökkenti a széntabletta is (4, gyerekeknél 1-2 tabletta), amely magához köti a méreganyagokat. 4. Amennyiben a tünetek röviddel a gomba elfogyasztása után jelentkeznek, igyekezzünk meghányatni a beteget. Ezt a legkönnyebben a garat mechanikus ingerlésével vagy sós víz itatásával érhetjük el. 5. Végezetül a beteget mielőbb szállítsuk kórházba. A súlyos gombamérgezéseknél az eszméletlenség állapota rövid időn belül kialakulhat. Ilyenkor az elsősegélynyújtáson belül elsősorban az alapéletfunkciók fenntartására törekedjünk és ne késlekedjünk a kórházba szállítással. A gombamérgezések hazánkban szezonálisan, általában júniustól augusztus végéig fordulnak elő. A súlyos és halálos mérgezések nemcsak a károsultak családjai, hanem a gyakorló orvosok számára is a legszomorúbb esetek közé tartoznak, melyek legtöbbször a tudatlanság és az alaptalan magabiztosság következményei. Dr. JÁN VASIL ÚJ SZÚ 4 1989. XI. 10.
