Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-10 / 265. szám, péntek
ÚJ szú 3 1989. XI. 10. A szocializmus megújulásához kell megteremteni a feltételeket Egon Krenz beszéde az NSZEP KB ülésén (ÖSTK) - Tegnapi számunkban már röviden beszámoltunk arról, hogy az NSZEP Központi Bizottsága 10. ülésének első napján, szerdán, az új politikai bizottság megválasztása után Egon Krenz főtitkár beszédet mondott. SZOVJETUNIÓ-IZRAEL Szeszélyek vagy veszélyek? Bevezetőben rendkívül feszültnek és ellentmondásosnak nevezte az NDK-ban uralkodó jelenlegi helyzetet. Kijelentette, a népi mozgalom indította el a változások és az átértékelések folyamatát. Ugyanakkor illuzórikus elképzelésekkel és szocialistaellenes véleményekkel is lehet találkozni. Ez sok olyan állampolgárt nyugtalanít, akiknek napról napra látniuk kell, hogy a szocializmus ellenségei beavatkoznak az NDK bel- ügyeibe, megkísérlik, hogy visszaéljenek jogos követeléseikkel. Egon Krenz a továbbiakban kijelentette, a fejlődés megoldatlan problémáiból, valamint a szubjektív okokra visszavezethető hibás értékelésekből fakadó negatív jelenségek sok területre terjedtek ki, a gazdaságtól az információs politikán keresztül, a kulturális és szellemi életen át az állami szervek és társadalmi szervezetek munkájába is, beleértve a Német Szocialista Egységpártot. A gondok megoldása helyett szüntelenül az általános jelszavakat ismételtük - mondta Krenz, hangsúlyozva: olyan képet akartunk az emberekre kényszeríteni, amely egyre kevésbé felelt meg a mindennapi tapasztalatoknak, ez pedig komoly következményekkel jár az országban uralkodó légkörre nézve. A lakosság elégedetlensége nőttön nőtt. Terjedt a bizonytalanság és a nyugtalanság. Ezek és más társadalmi okok játszottak kulcsszerepet abban, hogy az NDK több mint 200 000 állampolgára hagyta el a hazáját. Anélkül, hogy lebecsülnénk az ellenség befolyását, szándékait és kampányát, be kell ismernünk, hogy e fájdalmas távozások okait tulajdonképpen a saját országunkban kell keresni. Arról, miként érvényesült a kollektív vezetés elve a politikai bizottságban, a főtitkár azt mondta, hogy az utóbbi időben egyre kevésbé. Nem bontakozott ki kellő mértékben a bírálat és az önbírálat - s ez egyre gyakrabban szubjektív döntésekhez vezetett. Rosszul mérték fel a helyzetet, ezért nem reagáltak az élet által felvetett kérdésekre. Legjobb barátaink jószándékú tanácsait, azt, hogy ne pazaroljuk az időt, nem vettük figyelembe. A kollektív és megfontolt vitát igénylő döntések spontán módon születtek meg, gyakran személyes indulatok alapján. A pártvezetésben kialakult helyzetről elmondta, amikor Erich Ho(ŐSTK) - Pekingben tegnap befejeződött a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 5. ülése jelentette az Új Kína hírügynökség. A közlemény szerint a négynapos tanácskozáson megvitatták és elfogadták a központi bizottságnak a reformok elmélyítésére vonatkozó határozatát, s ugyanakkor jóváhagyták a tekintélyes kínai vezetőnek, Teng Hsziao-pingnek a lemondását a központi bizottság katonai bizottsága elnökének tisztségéről. A 85 Baker: Az USA-nak nem érdeke (CSTK) - Az ausztráliai látogatását befejező James Baker amerikai külügyminiszter hazautazása előtt kijelentette: nagyon fontos, hogy a kelet-európai politikai változások a Szovjetunióban és a vele szövetséges államokban ne vezessenek ingatag helyzethez. Az Egyesült Államok külügyminisztere szerint országa sem szeretné azt, hogy a kelet-európai reform- mozgalmak következtében erőszakos akciókra vagy vérontásra kerülne sor. Az események ilyen irányú alakulása nem érdeke az Egyesült Államoknak - szögezte le nyomatékosan. Baker újságíróknak arra a kérdésére, hogy vajon óhajtja-e Németország egyesítését, kitérő választ adott, s megállapította, hogy „a német nép megbékélésének a béke és a szabadság légkörében kell meg- történnie“. necker betegsége miatt Günter Mit- tag helyettesítette a főtitkárt, a vezetés tagjai inkább hallgattak, ami káros hatással volt a párt akcióképességére, s hozzájárult a helyzet des- tabilizálásához az országban. Miután lehetetlenné váltak azok a kísérletek, hogy a politikai bizottság kidolgozza elvi álláspontját az időszerű helyzetről, s elfogadják és közzé tegyék az elkerülhetetlen intézkedéseket, több elvtárssal történt megegyezés után Egon Krenz vette át a kezdeményezést. Ez azonban Erich Honecker kemény ellenállásába ütközött. Majd kemény kétnapos vita következett a politikai bizottságban, a párt egykori főtitkára azonban nem vonta le ebből a következtetéseket. A PB október 17-én Willi Stoph jelenlegi kormányfő javaslatára úgy döntött, hogy Erich Honek- kert, Joachim Herrmannt és Günter Mittagot felmentik tisztségükből. Krenz a továbbiakban leszögezte, az a fordulat, amelyre a párt törekszik, távolról sincs befejezve. Számolni kell az ellenállással is, a jelenlegi lehetőségeket azonban jobban ki kell használni, mint a múlt hasonló helyzetei során. Nem kozmetikázásról van szó, hanem arról, hogy a szocializmus megújulásához olyan feltételeket teremtsünk, amelyek lehetetlenné teszik a visszatérést a régmúlt időkhöz. A szocializmus megújulása az NDK-ban nyitott feltételek között fog végbemenni. A két társadalmi rendszer közötti versengés méginkább a gazdaság, a demokrácia és az ideológia terén fog lejátszódni, ezért az NDK nem haladhat elszigetelt utakon. Az új feladatokat csupán a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való szoros együttműködésben, a kapitalista államokkal folytatott kooperáció útján lehet megoldani. Ezzel kapcsolatban a fő(ŐSTK) - Evzen Zápotocky nagykövet, Csehszlovákia állandó ENSZ-képviselője a közgyűlés gazdasági és szociális bizottságában kedden javaslattervezetet terjesztett elő, amely környezetvédelmi kérdés ekkel kapcsolatos. A tervezet eredetileg csehszlovák és ukrán kezdeményezésre született meg, majd a későbbi konzultációk során további országok is csatlakoztak hozzá, éves idős politikus ezzel tulajdonképpen lemondott az általa eddig betöltött utolsó fontos tisztségről is. Az ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy utóda a bizottság élén Csiang Cö-min pártfötitkár lesz. Megüresedett a bizottság első alelnöki széke is, mivel felmentették a korábban leváltott pártfőtitkárt, Csao Ce-jangot, s őt ezen a poszton Jang Sang-kun államfő váltotta fel. A bizottság alelnökévé Liou Hua-csinget nevezték ki, főtitkárává pedig Jang Paj-pinget, aki egyúttal a párt központi bizottsága titkárságának is az újdonsült tagja lett. (ŐSTK) - A Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt lényegében lehetségesnek tartja azt, hogy a Szocialista Internacionáléban két magyar politikai párt képviseltesse magát, s ily módon a Magyar Szocialista Párt is tagja lehetne ennek a nemzetközi szervezetnek. Ezt hangsúlyozta stockholmi tárgyalásainak befejezése után Nyers Rezső, az MSZP elnökje magyar újságíróknak nyilatkozva. A Szocialista Internacionálé közelmúltban Rómában tartott tanácskozásán a szervezet egyes tagjai fenntartásukat hangoztatták az MSZP tagfelvételi kérelmével összefüggésben. Véleményük szerint az SZI-be az ellenzéki Magyar- országi Szociáldemokrata Pártot kellene felvenni. Nyers Rezső nyilatkozatában azt is elmondta, hogy lehetségesnek titkár síkraszállt a szocializmus korszerű koncepciójának kidolgozásáért. Kijelentette továbbá, az NDK- ban a szocialista társadalom megújulásának alapjai közé tartozik a munkásosztály és a parasztság politikai hatalma, a legfontosabb termelőeszközök társadalmi tulajdona, az NSZEP felelősségtudata, s az NDK összes demokratikus erőinek szövetsége. Aki ezeket az alapokat megkérdőjelezi, annak fontolóra kellene vennie, hogy társadalmi zűrzavart akar-e a szocializmus és a kapitalizmus érzékeny érintkezési vonalán. Krenz leszögezte, a társadalmi tulajdon továbbra is a szocializmus gazdasági alapja marad, s szükséges a központi állami tervezés is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy összhangot kell teremteni a szocialista tervezés előnyeivel és a piac ösztönző hatása között. Ez megköveteli a vállalatok és a kombinátok helyzetének átértékelését a gazdasági rendszer keretén belül. A politikai hatalmi struktúrákkal kapcsolatban Krenz kijelentette, hogy az eddigiek már nem működnek megfelelő demokratikus módon. A szocialista demokrácia fejlesztése a gyakorlatban csak a demokratikus centralizmus elvére, s annak csupán az egyik oldalára, a központi állami tervezésre és a társadalomirányításra korlátozódott. Ez hátráltatta a különböző érdekek kielégítését. Végezetül szólt arról, hogy létre kell hozni az alkotmánybíróságot, s javasolta, a legmagasabb állami tisztségeket maximum két választási időszakon át lehessen csak betölteni. Szóba került a párt új alapszabályának a kidolgozása is, s ajánlotta, az NSZEP XII. kongresz- szusa határozatban mondja ki az új pártprogram előkészítésének aszük- ségességét. Tájékoztatott arról, az idén 36 000 tagjelöltet vettek fel, ezzel szemben 66 ezren távoztak a pártból. s ily módon a csehszlovák delegátus 15 küldöttség nevében terjeszthette elő. A csehszlovák diplomata beszédében leszögezte, hogy az ENSZ az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentel környezetvédelmi kérdéseknek, majd kijelentette: a határozat szerzői úgy vélik, hogy feltétlenül foglalkozni kell a környezeti ártalmak megelőzésének kérdésével és a környezeti katasztrófák tekintetében minimalizálni kell az egyes országok sebezhetőségét. A dokumentum társszerzőinek az a véleménye, hogy az ENSZ megfelelő fórumot jelent az átfogó környezetvédelmi kérdések megoldását célzó politikai törekvések egyeztetéséhez. A 15 ország szorgalmazza, hogy az ENSZ-főtitkár a világ- szervezet védnöksége alatt sorra kerülő környezetvédelmi konferencia előkészületeinek keretében készítsen jelentést azokról a problémákról, amelyeket az előterjesztett határozattervezet felvet, ugyanakkor vázolja azokat a konkrét lehetőségeket és módokat is, amelyekkel az ENSZ hozzájárulhat megoldásukhoz. tartja az úgynevezett svéd társadalmi modell egyes elemeinek alkalmazását Magyarországon is. A MSZP elnöke ennek kapcsán elsősorban az államnak a jövedelmek elosztásában és a gazdasági konjunktúra fellendítésében játszott szerepére utalt. A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége keddi ülésén bírálta a kormány jövőre életbe lépő hároméves gazdasági programját, amely szerinte nem felel meg a dolgozók érdekeinek és nem garantálja a gazdasági válság áthidalását. A SZOT elsősorban azért bírálta a tervet, mert a kormány elképzelései szerint tovább csökkennek a reálbérek, s ezzel a lakossági fogyasztás is visszaesik. A szakszervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan az új adózási rendszer is. N em tudni, e kettő közül végül is mi játszott közre nagyobb mértékben abban, hogy Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter lemondta moszkvai látogatását, amely - ha megvalósult volna - ezekben a napokban bizonyára a sajtókommentárok egyik sztártémája lett volna. De nem lett, mivel Peresz szinte az utolsó pillanatban lemondta az utat, hivatalosan azért, mert elégedetlen volt a felkínált programmal, pontosabban az nem olyan volt, amilyet ő szeretett volna. Egy politikus szeszélyei - így is jellemezhetnénk ezt az esetet. De valóban csak erről van szó? A lefújt vizit előzményei többet sejtetnek. Simon Peresz szeptemberben New Yorkban találkozott Genrih Borovikkal, az ismert televíziós személyiséggel, a Szovjet Békevédő Bizottság elnökével. Borovik állítólag azt ígérte Peresznek megbeszéléseik után, közbenjár a szovjet kormánynál, hogy meghívást kapjon a Szovjetunióba. S bár az ígéret olyan személytől származott, aki nem tölt be kormányposztot, Peresz - s optimista nyilatkozatai után az izraeli sajtó is - készpénznek vette a meghívást. Azt rövidesen meg is kapta, de nem kormányszinten, hanem csak a békevédő bizottságtól, vagyis mintegy magánszemélyként utazhatott volna Moszkvába. A meghívást mégis elfogadta, bízva abban, hogy azért - ha nem is hivatalosan - találkozhat és tárgyalhat a kormány valamelyik tagjával vagy tagjaival, s nemcsak a közéleti személyiségekkel. Ezt a meghívó társadalmi szervezet nem tudta garantálni - így a látogatás elmaradt. L ehetnek itt azonban más okok is, s ezek lényegében kihámozhatok az izraeli sajtó reagálásaiból, Peresz nyilatkozataiból. A Moszkovszkije Novosztyi szovjet hetilapnak azt mondta, Izrael bármikor kész felújítani diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval. „Moszkvának most már két lábon kellene állnia a térségben" - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a Szovjetuniónak a közel-keleti konfliktusban érdekelt arab államokkal és a PFSZ-szel jó viszonya, diplomáciai kapcsolatai vannak, ugyanakkor Izraellel nincsenek. Az izraeli rádióban pedig annak a reményének adott hangot, hogy látogatása során sikerül majd haladást elérnie a kétoldalú kapcsolatok teljes skáláján. Ezenkívül kijelentette: nagyra értékeli a Szovjetunió szerepét a közel-keleti konfliktus békés rendezésében. Voltak azonban olyan lapok, amelyek arra szólították fel Pereszt, ne fogadja el a békevédő bizottság meghívását, az izraeli kormány második emberének több dukál, őt a szovjet kormánynak vagy partnerének kellene meghívnia. Van itt még valami. Mihail Gorbacsov és Eduard Sevardnadze is egyértelműen kijelentette: „nem normális dolog“, hogy a Szovjetuniónak nincs diplomáciai kapcsolata Izraellel. Ugyanakkor ennek felvételét Moszkvában csak az egész rendezési folyamat részeként tudják elképzelni, tehát abban az esetben, ha megszűnnek a szakítást kiváltó okok, vagyis Tel Aviv felhagy agresszív politikájával, s kivonja csapatait a megszállt területekről. Izrael viszont a pillanatnyilag legelfogad- hatóbbnak látszó rendezési módszert, a nemzetközi békekonferencia összehívását többek között éppen amiatt utasítja el, mert kétségbe vonja ezen a Szovjetunió részvételi jogát éppen a diplomáciai kapcsolatok hiánya miatt. Persze ez így egyáltalán nem igaz, hiszen a Szovjetunió egyik „szülőatyja" Izraelnek, el is ismeri az államot - csak éppen a megszállt területek nélkül. * Izraelben a tervezett Peresz-láto- gatás körül a legtöbb találgatás azzal volt kapcsolatos, hozzájárul-e ez az út a diplomáciai viszony rendezéséhez. A lemondás után olyan vélemények is elhangzottak, a szovjet fél talán éppen azért nem sietett Peresz nagy igényeinek kielégítésével, nehogy azt a látszatot keltse, hogy a kétoldalú viszony teljes rendezésének előkészületeiről van szó. Moszkva ugyan módosítani akar a jelenlegi helyzeten, de - és ezt feltétlenül hangsúlyozni kell - nem mindenáron, nem elvi álláspontjának feladása árán. Ezt a szovjet külügyminiszter egyértelműen tudomására hozta izraeli kollégájának, akivel az idén háromszor találkozott. Először januárban Párizsban, a vegyi fegyverekkel foglalkozó nemzetközi konferencián, majd februári közel-keleti körútja során Kairóban, harmadszor pedig szeptember végén New Yorkban, az ENSZ- közgyülés kezdetén. Ez is jelzi, hogy a Szovjetunió nem zárkózik el a kapcsolatoktól, de egyoldalú engedményekre sem hajlandó. Látni kell viszont, hogy az utóbbi időben szembetűnő változásokon ment át a két ország viszonya. A rendszeresnek mondható külügyi tárgyalásokon kívül említésre méltó a szovjet konzuli csoport sokhónapos izraeli, s az izraeli külügyminisztérium munkatársainak több hetes moszkvai tartózkodása. Már a kivándorlás kérdése sem okoz olyan feszültségeket Moszkva és Tel Aviv viszonyában, hiszen a Szovjetunió jelentős mértékben liberalizálta a ki- vándorlási törvényt. Ugyanakkor Izrael kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunióból kivándorló zsidók döntő többsége sosem jut el Izraelbe, mivel az ottani állapotok miatt nem is áll szándékában odautazni. Ez nemcsak a szovjet zsidókra érvényes, az utóbbi két-három évben az Izraelből emigrálok száma mindig meghaladja a bevándorlók számát a rossz gazdasági helyzet és az állandósult hadiállapot miatt. Fellendülőben viszont a gazdasági kapcsolatok, ami - a pénz beszél... elve alapján - mindig is az első lépés a politikai kapcsolatok rendezésének útján. Augusztusban megalakult az Agromit, az első szovjet-izraeli vegyes vállalat, amely különböző mezőgazdasági programokat fog megvalósítani a Szovjetunióban. Fejőstehenek, mezőgazdasági gépek, öntözési technológiák szállításáról van szó, de ami igazán érdekes, egy csirkefarm megépítését is tervbe vették, ez fogja ellátni az egyre nagyobb számban a Szovjetunióba érkező izraeli turistákat „kóser" hússal. Júniusban izraeli bankárok jártak Moszkvában, egy gazdasági megállapodás kidolgozása céljából. Szeptember közepén Kanadában találkoztak az energetikai miniszterek, s elvi megállapodás született arról, hogy szovjet részről földgázt és szenet szállítanak a közel-keleti országba, amiért cserébe a napenergiát hasznosító berendezéseket kapnak. Ami szintén érdekes, köztársasági szinten még élénkebbek a gazdasági kapcsolatok, ez Örményországra, de különösen Grúziára érvényes, talán azért, mert nagyon sok grúziai zsidó él Izraelben. Az idén grúziai képviselők csoportja járt Izraelben, s fogadta őket Samir kormányfő is. Megállapodások születtek az együttműködésről olyan területeken, mint az elektronika, a textil- és az élelmiszeripar, szerződést írtak alá szállodák építéséről Tbilisziben, s a kaukázusi főváros és Tel Aviv között valószínűleg rövidesen megindul a rendszeres légiforgalom is. M indez azt bizonyítja, hogy mind a két fél érdekelt az együttműködésben, a közel-keleti helyzet viszont egyszerűen szükségessé teszi a politikai kapcsolatok rendezését. Ezen a téren Izraelnek kell lépnie, fel kell hagynia merev álláspontjával, mivel az nemcsak a szovjet-izraeli viszony megoldását, hanem az egész regionális válság békés rendezését is megtorpedózná, s - ezt feltétlenül látni kell - ebben Washington sem érdekelt. Tény, hogy az amerikai zsidó lobby jelentős befolyással bír a Fehér Házban és a Kongresszusban, de az is nyilvánvaló: a mai helyzetben Washington semmiképpen sem fogja alárendelni a Szovjetunióval ígéretesen alakuló viszonyát Izrael önös érdekeinek. Vagyis ennek a rendezetlen helyzetnek megvannak a saját veszélyei, amelyeket csak úgy lehet elkerülni, ha a globális érdekek, s nem egyes politikusok pillanatnyi szeszélyei kerülnek az előtérbe. GÖRFÖL ZSUZSA Teng lemondott utolsó tisztségéről is Környezetvédelmi kezdeményezés az ENSZ-ben Csehszlovákia is társszerző Nyers Rezső pártja SZI-tagságáról A SZOT bírálja a kormány hároméves gazdasági programját e
