Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-04 / 260. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szombat, 1989. november 4. * • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 260. szám Vásáriók, kereskedők és termelők Nincs szükség széles körű közvéleménykutatásra ahhoz, hogy megállapíthassuk: a lakosság elégedetlen az ellátás jelenlegi szín­vonalával. A vásárlás sok esetben párosul utánajárással, összeköt­tetések keresésével, az áruk érkezésének számontartásával. Nem igazolódtak be azok a korábbi feltételezések, vádak, hogy az áruházak illetékesei, a boltvezetők nem rendelnek megfelelő és kellő mennyi­ségű árut. Az ellátás folyamatosságában akadnak ugyan helyi jellegű fogyatékosságok, de a hiánycikkek, az áruhiány problémájá­nak gyökerei egészen másutt keresendők. Érdemes erre néhány pillantást vetni. A 8. ötéves tervidőszakban a lakosság személyi fogyasztása nagyobb volt a tervezettnél és nem teremtették meg ennek az árufedezetét. Pontosabban: a lakosság pénzbevétele a tervezettnél egy százalékkal volt magasabb és az aránytalanul nagy készletcsök­kentés ellenére is 4,1 milliárd korona értékű áru hiányzott a boltok­ból. A belföldi szállítók nem tettek eleget kötelezettségüknek, a behozatal sem érte el a kívánt szintet. De nem csupán a mennyiség okozta (és okozza) a gondot: az elégedetlenség okozójává vált az áruszerkezet kiegyensúlyozatlansága is. Az innováció lassúsága és a fogyasztási cikkek kifogásolható minősége még tetézi a gondot. Tavaly ugyan elértünk némi javulást az ellátásban: sikerült valame­lyest feltölteni az ugyancsak megcsappant raktárkészleteket, de a helyzet még mindig nem tekinthető ideálisnak. A lakosság körében - és ezt többször kifejtették a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi, szolgáltatási és közlékedési bizott­ságának tanácskozásain a képviselők is - első hallásra bosszan­tóan hat a megállapítás, hogy a kereskedelmi szervezetek a kiske­reskedelmi tervüket túlteljesítik, mert sokan hiába keresik a hiányzó cikkeket az „eredményes" boltokban. Tény, a szóban forgó három év alatt 1,8 milliárd koronával lépték túl az áruforgalmi tervet. Idén pedig az első kilenc hónapban 67 milliárd koronáért adtak el árut, ami 800 millió koronával több a tervezettnél. Ez annak is köszön­hető, hogy az árualapokba a tervezettnél több áru került. Arról viszont szó sincs, hogy az igényeket kielégítették volna, bár számtalan kormányhatározat született az ellátás javítása érdekében, és legfelsőbb pártszerveink tanácskozásain is többször napirendre került ez a kérdés. Élelmiszerpiacunk például stabilnak mondható, de a kínálat szerkezeti és minőségi fogyatékosságairól is szólnunk kell. A boltok kínálata korántsem felel meg az ésszerű táplálkozás követelményei­nek, a húsfogyasztást főleg az határozza meg, hogy mi kapható, illetve mi nem, és nagyobb választék kellene halból is. Évek óta qondot okoz a kekszek hiánya. A legtöbb - főképp vidéki - boltban a szállítmányok csak pár napig tartanak ki. A zöldség és a gyümölcs­ellátás kérdései is gyakran szerepelnek napirenden. A legújabban azért, hogy a mezőgazdasági vállalatok a negyedik negyedévre, illetve a következő év első felére 55 ezer tonnával kevesebb burgonya szállítására tettek ígéretet, mint amennyit a kereskedelem megrendelt. Sajnos, nem jobb a helyzet a gyökérzöldséggel és a hagymával kapcsolatban sem. Ezeknek a hiánya viszont nem a kereskedelem számlájára írható, bár a kritikus észrevételek éle valószínűleg ellenük irányul majd. Mindenképpen meg kell terem­teni a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdászoknak megérje zöldséget termeszteni. Ha még a nálunk megtermelhető fajtákból is behozatalra szorulunk, és devizáért kell vásárolnunk például a burgonyát, annak mindnyájan kárát látjuk. Az iparcikkek közül a személygépkocsik és a háztartási kellékek hiánya okozza a legnagyobb feszültséget. ígéret már van arra, hogy a hazai gépkocsigyártás fokozatosan eleget tesz az igényeknek. A karácsonyi piacra is több tévékészülék és videomagnetofon kerül, mint tavaly. De a helyzet komolyságát jelzi, hogy a szövetségi kormány megtárgyalta a gépipari fogyasztási cikkek hiányának felszámolására vonatkozó 1992-ig, illetve 1995-ig terjedő program­ját. Jóváhagyta hét jelentős, jelenleg hiánycikként ismert árucso­porttal (hűtőszekrények, mélyhűtők, automata mosógépek, elektro­mos tűzhelyek, fürdőkádak, kerékpárok és csaptelepek) kapcsolat­ban azt a javaslatot, mely szerint 1992-ig jelentősen megnövekszik a piaci szállítmányok mennyisége. Történtek intézkedések - de úgy látszik nem eléggé hatékonyak - az építőanyag-ellátással kapcsolatban is. Az SZSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériuma gyors megoldást sürget azzal a javaslatával, hogy az egyéni lakásépítőket kell előnyben részesíteni az építőanyag eladásakor, és meg kell akadályozni, hogy vállalatok jussanak hozzá a lakosságnak „szánt“ keresett cikkekhez. Mit tehet a kereskedelmi tárca az adott helyzetben? Elsősorban a szállítói-megrendelői kapcsolatokon javíthat, mégpedig úgy, hogy következetesen érvényesíti igényeit, melyeknek a fogyasztók elvá­rásai képezik az alapját. Tény viszont az is, hogy követelményeivel gyakran kerül ellentétbe a gyártók alapanyag- és kapacitáshiány gondjaival, monopolhelyzetükből adódó „viselkedésével" és gyak­ran az indokolatlan áremeléssel is. A kereskedelmi szervezetek igyekeznek együttműködni az ipari szövetkezetekkel, a helyi gazdál­kodási vállalatokkal, melyek termékei keresettek a lakosság köré­ben. Ezek a gyártók viszont sokszor korszerűsítési, gyártásbóvítési és alapanyag-beszerzési gondokkal küszködnek. Mást is tehetnek a kereskedők. Saját munkájuk javításával is hozzájárulhatnak a fogyasztók elégedettségéhez. Az új gazdasági mechanizmusban az első lépéseket már megtették. Az adminisztra­tív irányítási rendszert a gazdaságközpontú váltotta fel, és a keres­kedelmi reszortban sokat várnak az állami vállalatok létrehozásától, illetve ezek hatékony működésétől. A fogyasztók pedig a kellő áruválasztékra, a színes kínálatra, a problémamentes vásárlásokra várnak. DEÁK TERÉZ Közlegény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ŐSTK) - Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának Elnöksége tegnapi ülésén áttekintette a 9. ötéves tervidő­szakra és az azt követő időszakra előirányzott, gazdasági és szociá­lis fejlesztés céljait rögzítő doku­mentumtervezetet, amely a XVIII. pártkongresszus elé kerülő fon­tos anyagok közé tartozik. Hang­súlyozta, hogy a társadalmunk szociális céljainak eléréséhez szükséges erőforrások képzésé­ben kulcsfontosságú szerepet ját­szik a tudományos-technikai for­radalom dinamikájának és pers­pektíváinak s a világgazdasági fejlődés irányzatainak megfelelő, korszerű, teljesítöképes gazdasá­gi szerkezet megteremtése. A do­kumentumtervezetet kiegészítése és a CSKP KB egyik következő ülésén történő megvitatása után nyilvános vitára bocsátják. A továbbiakban a testület jóvá­hagyólag tudomásul vette az 1990. évi termelési és külkereske­delmi dotációk csökkentésére vo­natkozó intézkedések javaslatát. Ezt követően jelentést vitatott meg arról az ellenőrzésről, amely felmérte, hogyan hajtják végre a hazai piaci ellátásban felmerült fő hiányosságok megszüntetésé­re tett intézkedéseket. Feladatul adta a pártszerveknek, biztosítsák a jóváhagyott kormányintézkedé­sek végrehajtását. Ezt követően megismerkedett az idegenforgalom 2000-ig törté­nő fejlesztésére vonatkozó kor­mányintézkedésekkel. Céljuk, hogy az idegenforgalom minden területe fejlesztésének meggyor­sítása érdekében kedvező feltéte­leket teremtsenek a szocialista vállalkozás kibontakoztatásához s az anyagi és devizaérdek^ltségi A bécsi tárgyalásokról Szófiában (CSTK) - Szófiában november 2-án és 3-án tanácskoztak a Varsói Szerződés vezérkari főnökei és kül­ügyminiszter-helyettesei. A hagyományos fegyveres erők­ről Bécsben folyó tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseket, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket, valamint a katonai doktrínákról tar­tandó bécsi szemináriumon való részvételt és a „nyitott égboltra" tett javaslatokat vitatták meg. A tanácskozás konstruktív légkör­ben zajlott le, s lehetővé tette a résztvevők álláspontjának konkre­tizálását és pontosítását. A tanács­kozáson részt vett a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erőinek ve­zérkari főnöke, valamint a Varsói Szerződésnek a bécsi tárgyaláso­kon részt vevő küldöttségvezetői. Befejeződött az ökológiai fómm (CSTK) - Szófiában tegnap befejező­dött a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország környezetvédelemmel foglalkozó találkozója. A fórumon részt vettek az ENSZ európai gazdasági bizottságának, a világszervezet környezetvédelmi prog­ramjának és a nemzetközi környezetvé­delmi szövetségnek a képviselői is. A záródokumentum kérdésében nem született megállapodás, mivel a román küldöttség nem értett egyet a dokumen­tum bevezető részével. A tervezet ennek ellenére úgy értékelhető, mint fontos lé­pés az európai környezetvédelmi erőfe­szítések terén. Általános az a vélemény, hogy alapja lehet az ökológiai tevékeny­ségnek nemzeti és nemzetközi méretek­ben is. eszközök fejlesztéséhez. A követ­kező években várhatóan dinami­kusan fognak bővülni a csehszlo­vák állampolgárok kiutazásához szükséges erőforrások. Az elnökség ezután foglalko­zott a KGST-tagországokbeli kommunista és munkáspártok gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai no­vember 9-10-én Prágában tartan­dó ülésének előkészületeivel. A tanácskozáson a CSKP KB kül­döttségét Iván Knotek elvtárs ve­zeti. A továbbiakban a testület érté­kelte a KGST-tagországok 2000- ig terjedő komplex tudományos­műszaki fejlesztési programjának megvalósításában való csehszlo­vák részvételt. Jóváhagyólag tu­domásul vette azokat az intézke­déseket, amelyekben a kormány szorgalmazza, gazdasági feltéte­leink között következetesebben érvényesüljenek a jóváhagyott el­vek, és a hazai vállalatok tartsák meg a komplex program végre­hajtásának ütemtervét. Ennek ér­dekében olyan új, hatékony uta­kat kell keresni, amelyek jobban megfelelnek a program céljainak és az új feltételeknek egyaránt, azzal a feltétellel is, hogy ez nem­csak a csehszlovák fél hatásköré­be tartozik, hanem az összes KGST-tagállam összehangolt el­járását is megköveteli. Ezután az elnökség jóváhagyó­lag tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának október 26-27-én, Varsóban tartott soros üléséről és a tanácskozás ered­ményeiről szóló tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy a VSZ-tagál- lamok közötti együttmüködés fej­lesztése továbbra is a csehszlo­vák külpolitika egyik alapvető fel­adata. Hazánk e tekintetben teljes támogatásáról biztosítja a védel­mi szövetség politikai jellegének erősítésére tett erőfeszítéseket. Végezetül ugyancsak jóváha­gyólag tudomásul vette Ladislav Adamec elvtársnak, szövetségi miniszterelnöknek október 24-25- én Ausztriába tett hivatalos láto­gatásáról, valamint a Miroslav Za­jíc elvtárs, a CSKP KB titkára ve­zette központi bizottsági küldött­ségnek október 18-26-án a Szov­jetunióban, illetve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról és a két látoga­tás eredményeiről szóló jelentést. Védjük a titkokat, de ne titkoloddzunk Beszélgetés Frantisek Kincl belügyminiszterrel Minden ország számára rendkívül jelentősek bizonyos tények és adatok. Nálunk ezek az állam a gazdasági és a szolgálati titkok védelmének tárgyát képezik. Ez minden bizonnyal szükségszerű és helyes. Előfordulnak olyan esetek, amikor a felelős dolgozók titoktartás ürügyén nem nyújtanak tájékoz­tatást, bezárják az ajtót a tömegtájékoztató eszközök előtt, leplezik a szervek és szervezetek munkájában tapasztalható hiányosságokat. A gazdasági reform, valamint üzemeink és a külföldi partnerek együttműködése pedig a hozzáállás megváltoztatását követeli meg. A szövetségi kormány csütörtöki ülésén tárgyalta meg az állami, a gazdasági és a szolgálati titok védelméről szóló törvényjavaslatot. A részletekről Frantiáek Kinclt, a CSSZSZK belügyminiszterét kér­deztük meg. • Az utóbbi években megnőtt a titoknak számító tények száma, de azok is többen lettek, akik ezekkel kapcsolatba kerültek. Az állami titok­kal mintegy 100 ezer, a gazdasági és szolgálati titokkal körülbelül 200 ezer személy került kapcsolatba. A mennyiség még nem jelent mi­nőséget. Más szóval - a sok eltitkolt adat nem vezet-e ahhoz, hogy tulaj­donképpen mindent és egyben sem­mit sem védünk? Ha a bűnüldözési szervek statisz­tikai adataiból indulunk ki, melyek­ben a kémkedés, az állam-, a gaz­dasági és a szolgálati titkok megsér­tése csak kivételesen fordul elő, el­mondhatjuk, hogy a titoktartás ná­lunk a kellő szinten van. A valóság azonban bonyolultabb. A titkosnak számító adatok széles köre miatt az emberek néha nem egészen értik az adott esetben szükséges titoktartás okát, főként ha csekély jelentőségű adatokról van szó. Emiatt egyesek könnyen veszik a titoktartást. Sőt néha a szervek és szervezetek is szükségtelennek tart­ják az állam-, a gazdasági és a szol­gálati titok megőrzését, és csupán a Szövetségi Belügyminisztérium (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet kinevezése (CSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök Iván Volest kinevezte hazánk új rendkívüli és meghatal­mazott egyiptomi nagykövetévé. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Miloá Veselyt, az eddigi nagykö­vetet. Az öntödei berendezé­sek idei düsseldorfi ki­állításán, a GIF A ’89-en a látogatók és a szak­emberek körében egy­aránt nagy érdeklődést keltett az a CLH-160.20 típusú automatikus fröccsöntő berende­zés, melyet a sninaí Vi- horlat állami vállalat kutató-fejlesztő intéze­tében hoztak létre. A képen: Zdenék Kraá- őák mérnök, a prések fejlesztésével foglalko­zó osztály vezetője és Slavomír Smiga, az au­tomatikus berendezé­sek osztályának veze­tője. (Josef Vesely felvétele - ŐSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents