Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-25 / 278. szám, szombat
ÚJ szú 5 1989. XL 25. i GAZDAGODÓ TERMÉSZETVÉDELMÜNK Tanosvény a somoskői vár alatt Biológus létemre - vagy tán éppen azért - sohasem tudtam igaz szívvel „gyönyörködni" a múzeumok porosodó tározóiban őrzött rovarcsodákban, ritka madarakban, emlősökben. Fekete Istvánnal együtt vallom: a döglött hóscincér már nem mond semmit, és nem lehet megtudni tőle, hogy mit csinált, amíg élt, hogy szaporodottSokkal inkább birtokomban érzem a forrásnál meglesett szarvast, mint azt, amelynek trófeája ott csüng a falon. De nemcsak fegyverrel lehet ölni! Pusztít a turista is, mikor letapossa az ősgyepet, s mikor útját rövidítve a lejtön teret nyit az eróziónak. Pusztít a természetbarát fotós, mikor közelről a fiókáit etető madárra „süti“ a vakut. Ezért olyan rezervátumokra van szükség, ahol az állatok és a növények vannak birtokon belül, s ahol még a kutatómunkát is szigorú védelmi és etikai normák korlátozzák. Ott viszont, ahol az az élővilágot nem veszélyezteti „élő múzeumokban" kell bemutatni a természetet. Az utóbbi években a turistautak mentén elhelyezett ismeretterjesztő táblákkal vagy új, a rezervátumokban létesített - sokat mutató, de semmit sem károsító - úgynevezett tanösvények kiépítésével ez az igyekezet jó úton halad. Miért csak az ellenőrök törődnek a fegyelemmel öt éve üzemel, bár hivatalosan még nem adták át az építők a lévai húskombinátot • A minőség a technológiai fegyelemtől is függ • Hány határidőt mulaszt még el a Priemstav? November elején egy ilyen készülőben lévő tanösvény látnivalóival ismerkedtem dr. Gaál Lajos, a Közép-szlovákiai Állami Műemlék- és Természetvédelmi Intézet losonci (Luőenec) központja munkatársának kíséretében. A csehszlovák-magyar államhatár közelében, az alig 600 lelket számláló Siatorská Bukovinától néhány kilométernyire található a 36,6 hektáros somoskői rezervátum, mely a Füleki-hegység közelmúltban kialakított tájvédelmi körzetéhez tartozik. A körülbelül másfél kilométeres tanösvény a terület északi szélén kezdődik, és Somoskő várának romjainál ér véget. Jobbára a Med- ves oldalában eredő, észak felé folyó Sátormegi patak völgyében húzódik, s ettől csak a várhegy alatt távolodik el.- A kényelmesen bejárható, újonnan kiépített úton hét pihenőhelyet tervezünk, ahol szlovák és magyar nyelvű táblákon felhívjuk a turisták figyelmét a látnivalókra. Megismertetjük velük a természetvédelmi terület növény- és állatvilágát, valamint geológiai érdekességeit - mondotta kísérőm. A patak mentén kényelmes tempóban haladunk egyre feljebb. Vizében folyami rákot, a moha között kárpáti gőtét, foltos szalamandrát figyelhet meg a temészetjáró. Egy mesterségesen kialakított tavacskánál pihenünk meg, ahol néhány évtizeddel ezelőtt a macskaluki bánya tulajdonosa haltenyésztéssel próbálkozott. A tavat a természetvédelmi szakemberek felújították. Ide kerül majd a környék jellegzetes állatait és növényeit bemutató panel. A környező domboldalakat gyertyános tölgyes borítja. A veszélyeztetett növények közül megtalálható itt a hegyi ternye egyik ritka alfaja, a fűzlevelű peremizs, a sárga hagyma, a háromszínű árvácska. A nyirkos helyeken tenyészik a bársonyos tüdőfű és a védett bársonyos kaA vár építőanyagát a méretre vágott bazaltoszlopok adták (A szerző felvételei) kukkszegfű. A várhegy erdőöve évszázados bükkös. A meredek, gör- geteges lejtőn növő fák azonban pusztulásra vannak ítélve. A görgeteg ugyanis lassú mozgásban van, csúszik, s így szaggatja a fák gyökérzetét, azok támaszukat vesztve megdőlnek, és kiszakadnak a talajból. A somoskői rezervátum e „hétköznapi" látnivalók mellett azonban országos, sőt közép-európai viszonylatban is jelentős geológiai látványosságot rejteget... A geológiai harmadidőszak végén, a felső pliocénben - több mint 2 millió évvel ezelőtt - a Füleki- hegység tengeri eredetű üledékében keletkezett völgyekbe vulkáni tevékenységnek köszönhetően bazaltláva nyomult, s ott széles takarókat, lávafolyamokat képzett. Később a vidék emelkedni kezdett, ezért az itt folyó vizek a hegységet alkotó, bazaltnál lá- gyabb homokkőbe mélyen bevágódtak. Az erózió megtette munkáját, s letarolta a homokkövet.-Ma a vidék magaslatait több helyütt az ósvöl- gyeket kitöltő vulkanikus eredetű kőzet képezi, a hajdani homokkőgerincek pedig völgyekké lettek - magyarázza kísérőm a szakemberek által „fordított" domborzatnak, inverz reliéf- nek nevezett geológiai jelenség lényegét. Ez persze a táj rejtett arculata, amit majd az ismeretterjesztő táblák egyikéről ismerhet meg a látogató. A rezervátum fő attrakciója a várhegy északi oldalában lévő bazalt telér 9 méter magas mesterséges feltárása, amelyet a magyar nyelvű szakirodalom ,,bazaltorgona“ néven ismer. A bazaltlávára ugyanis az jellemző, hogy kihűlésekor oszloposán - a kiszáradt holtágak finom iszapjához hasonlóan - megrepedezik, elválik. Nálunk - és persze másutt is a világon - több érdekes formájú, ritkaság számba menő, jellegzetes bazalttömb található. A somoskőihez hasonló keskeny, arasznyi átmérőjű, szinte szabályos hatszögletű oszlopokból azonban igazán kevés van.- Erre, a mintegy százméteres kiömlésre építették fel a XIII. században a somoskői várat. Az építőanyagot a bazaltömlés szolgáltatta. Az építőknek az oszlopokat csak megfelelő hosszúságúra kellett vágniuk, s rakhatták a falakat. A fejtés eredményeként nekik köszönhető tehát az érdekes felszíni forma kialakulása, amely nem zavarja a természetet, sőt abba szervesen illeszkedik. Néhány lépésnyire más látványosság is van: egy kisebb „kőten- ger“. Kísérőm szerint nagy része mesterséges eredetű, más része viszont kétségtelenül természetes úton málással keletkezett. Jobbára a fejtésből, várépítésból származó, pattintott kődarabokból alakult ki. Bizonyítják ezt a köveken lévő habarcsmaradványok, a köztük található homokkő és téglatörmelék. Mesterséges eredete ennek ellenére fel sem tűnik. A kőtenger jól illeszkedik a tájba. A tanösvény kialakításánál is arra törekednek, hogy az harmonizáljon a természettel.- Azt hiszem kevés olyan védett terület van az országban, ahol az emberi tevékenység nyomai és a természet értékei ilyen szerencsésen ötvöződnek - hívta fel figyelmemet a rezervátum jellegére dr. Gaál Lajos. A tanösvény utolsó állomása, a kétmillió éve kialudt tűzhányó kürtőjére épült gótikus vár, irodalmunkból is jól ismert. Itt találkozott ugyanis Balassi Bálint a verseiben többször szereplő Losonczy Annával. A vár jelenleg rekonstrukció alatt áll. Tornyát már újjáépítették. Falairól belátni Nógrádnak Medvessel és Karanccsal határolt északi szögletét. Délre, a már Magyarországon lévő Salgóvár vulkanikus kúpja ma- gaslik. Néhány méternyire a falaktól, Somoskőújfalu kertjeinek tövében húzódik az államhatár. Alattunk, a magyarországi oldalon, egy kiska- tona üldögél, őrzi a határt. Egy éles szemű ember innen a magasból még a kezében lévő újság címét is elolvashatná. A vár rekonstrukcióján dolgozó Szlovákiái munkások lenn laknak a faluban. Innen vezették fel a villanyt és a vizet is. Néhány éve még a magyarországi turisták is feljárhattak a várba, ma viszont a várat ,,védő“ kerítés kapuja zárva van. Talán, ha a rekonstrukciós munkálatok befejeződnek, ismét megnyílik... A szlovákiai oldalról ez az érdekes műemlék ma is látogatható. Azok azonban, akik a régi, még használatban lévő jelzett turistaösvényen jde fel akarnak kapaszkodni a „félreértések" elkerülése érdekében - határsávról lévén szó - jól teszik, ha szándékukat a Őiatorská Bukovinka-i határőrsön előre bejelentik. A tanösvényt pedig, melynek részletes útikalauza már a nyomdában van, várhatólag a jövő év őszén adják át a turistaforgalomnak. A bratislavai Húsipari Tröszt lévai (Levice) húskombinátja tavaly nem teljesítette a fő termelési mutatókat és termékeinek a minősége sem érte el a kívánt színvonalat. Ez szemet szúrt az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelőség munkatársainak. A gyakorlott ellenőrök figyelmét nem kerülte el, hogy a munkahelyeken dohányoznak, megszegik a tisztálkodási előírásokat, szabályellenesen tárolják a mellék- termékeket és hulladékokat, s elhanyagolják a csatornahálózat karbantartását. Mindezért 47 esetben összesen 9200 korona büntetést szabtak ki. Az első tapasztalatok alapján a két intézmény munkatársaiból létrehozott csoport az idén januárban megvizsgálta a hús és a húskészítmények minőségét. Tizenhat minta közül kilenc nem felelt meg a szabványnak. Ezután újabb higiéniai ellenőrzés következett, melynek alapján az ellenőrök furcsa kérdéseket tettek fel az üzem vezetőinek. Például: miért dobálják szét a csarnokokban a másodlagos alapanyagokat, miért szennyezett sóval kezelik a disznóbőrt, miért nem távolítják el a húsfélék oxidálódott felső rétegét, miért szórják szét az udvaron a gyomorból és a belekből kimosott ürüléket, miért nem gondoskodnak a szociális helyiségek tisztántartásáról? Az üzemben február végén különleges rendszert léptettek érvénybe a termékek minőségének rendszeres ellenőrzésére. Az említett szakembercsoport az első félévben egész sor vizsgálatot végzett, rendszeresen értékelve a húskészítmények minőségét. Ennek ellenére az üzem dolgozókollektívája csak az év deraka táján volt hajlandó tudomásul venni, hogy az új feltételek között a minőség a legfontosabb mutatók közé tartozik. Ekkor a húskészítményeknek már csak a 9,1 százaléka nem felelt meg a szabvány követelményeinek. Tehát lassan, de változott a helyzet. Változnia kellett, mert az ellenőrök könyörtelenek voltak. Például február 28-án letiltották bizonyos termékek boltokba történő szállítását, és a technológiai fegyelem súlyos megsértéséért nyolc dolgozóra összesen 1600 korona pénzbüntetést róttak ki. Ez valószínűleg sokakat gondolkodásra és jobb munkára késztetett, mert a következő napon vett 17 mintából mindössze egyet lehetett kifogásolni. Konkrétan azért, mert nem távolították el tökéletesen a húsról a szőrt. A később megvizsgált húskészítmények közül csupán 53 kg nem felelt meg a minőségi elvárásoknak, történetesen a rossz füstölés miatt. A március 7-i váratlan ellenőrzés kiderítette, hogy az előző napi műszakban 1500 kg húst nem tartósítottak kellőképpen, a füstölőrészlegen pedig rosszul végezték a kolbász kezelését. Március 9- én a munkaidő végeztével néztek körül az ellenőrök az üzemben. A húst ismét nem tárolták- tartósították megfelelően, a folyosók vöröslöttek a vértől, s még több jel is arról árulkodott, hogy a részlegek dolgozói megszegik a munkafegyelmet, közömbösek a társadalmi tulajdon sorsa iránt. Újabb ellenőrzések következtek. Április 4. és 13. között a hústermékek 47,4 százalékát, május 5. és 8. között pedig a készítmények 25 százalékát találták elfogadhatatlannak a szakemberek. Az első félévben összesen kilenc átfogó ellenőrzésre került sor, melyek során kiderült, hogy a legtöbb hibát a feldolgozás harmadik szakaszában vétik. A mezőgazdasági-élelmiszeripari felügyelőség az üzem és az állami vállalat igazgatóját egyaránt olyan konkrét intézkedések megtételére kötelezte, amelyek hosszú távon garantálhatják a húsipari termékek minőségét, így sikerült elérni, hogy csakis kifogástalan minőségű alapanyag kerüljön feldolgozásra. Július közepén az említett ellenőrzési intézmények az Állami Állatorvosi Felügyelőség szakembereinek, valamint a húskombinát ellenőreinek bevonásával újabb minőségi és higiéniai ellenőrzéseket végeztek. Elégedetten állapították meg, hogy a termékek minősége megfelel a szabványnak, az előírásoknak megfelelően kezelik és tárolják az alapanyagot és a feldolgozásnál is megtartják a technológiai és egészségügyi előírásokat. Az üzemben javult az irányítás színvonala, megszilárdult a munkafegyelem, s a boltokba kizárólag az előírásoknak megfelelő termékek kerülnek. A tapasztalatok alapján , az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi felügyelőség közös munkacsoportja július 28-án megszüntette a különleges ellenőrzési rendszert. Ezzel az ügy azonban nem zárult le, hisz az üzemben foganatosított intézkedéseket valóra kellett váltani. Ahogy Stefan Tu- harsky mérnök, az üzem igazgatója elmondta, az ellenőrzésekből levonták a szükséges következtetéseket. A vétett hibákért felelős vezető és beosztott dolgozókat - Vladimír Kiár mérnököt, Juraj Petrovicot, Török Andrást, Duéan Rusnácekot, Zdenék Fialát, Iván Gersí mérnököt, Lő- rincz Gyulát, Alexander Sebe- chlebsky mérnököt és másokat - megbüntették, s azonnal hozzáláttak a hibák orvoslásához. Az észlelt fogyatékosságoknak objektív okai is vannak. Például az egyébként is kis kapacitású füstölőrészlegen gyakori a meghibásodás, gondot okoz a kések élezése és egyes gépsorok el- használódottsága. A munkahelyi tisztaság fenntartását a födém rbssz szigetelése, valamint az nehezíti, hogy nincs lejtése a padozatnak. Megoldatlan kérdés a vágóhíd hulladékának elszállítása, nem készültek el a mosórámpák, hiányoznak a raktárak, garázsok és karbantartó műhelyek. A felsorolt objektív okokért elsősorban a Priemstav 04-es lévai üzemét terheli a felelősség, melynek vezetői annak idején ígéretet tettek, hogy szeptember végéig pótolják a mulasztást. Adott szavukat azonban ezúttal sem tartották meg. A húskombinát igazgatójától október 30-án megtudtuk, hogy a fentebb említett munkálatoknak csupán az 5 százalékát végezték el határidőre. Nem csoda, hisz az építővállalat dolgozói néha napokig nem jelentkeztek, s ha jöttek is, csak ímmel-ámmal dolgoztak. Eltelt tehát az újabb határidő, de a helyzet alig változott. így a feldolgozóüzem továbbra is bonyolult feltételek között működik, akárcsak az eltelt öt évben. A járulékos létesítmények felépítésével, az észlelt hibák eltávolításával mindmáig adós Priemstav hibájából az üzem hivatalos átadására annak ellenére nem lehet sort keríteni, hogy a kombinát a gyakorlatban már ötödik éve üzemel. Hihetetlen, hogy a politikai és gazdasági vezetés nem találja meg a módját annak, miként lehetne rákényszeríteni az építővállalatot mulasztásainak mielőbbi pótlására. GABRIELA HOREÓNÁ A rezervátum közép-európai értékű látványossága a 9 méter magas „bazaltorgona“
