Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-02 / 258. szám, csütörtök
Versenyképesek lesznek? Egy kisüzem szolgáltatásai A középkorú férfi nem akar hinni a fülének. Megrendelésének csak két év múlva tudnak eleget tenni. Egyre ismételgeti:- Maholnap tető alá kerül a házam, ablakokra, ajtókra van szükségem. Tudom, hogy itt készítenek, s azt is hogy minőségi munkát végeznek, azért jöttem ide. Most mitévő legyek...? Rossz hangulatban távozik. Nagy Béla, a Nádszegi (Trstice) Hnb kisüzemének vezetője pedig nem kis bosszúsággal mondja.-Nem vagyunk úgy berendezkedve, hogy a jelenleginél több megrendelést fogadhassunk el, pedig a műhelyt az utóbbi években bővítettük, s ma már tizenöten dolgoznak ott. Tavaly 2 millió 158 ezer korona értékű munkát végeztek. Havonta átlagosan három családi ház ablakait, ajtóit készítik el. A négy munkacsoportban dolgozó szakemberek a teljesítményük szerint kapják a bérüket, s ez ösztönzőleg hat rájuk.- A műhely bővítésével, a létszám növelésével csak részben csökkenthetnénk a kereset és a kí„Teljesítmény szerint fizetnek“ - mondja Opál László (A szerző felvételei) nálat közötti feszültséget. A legnagyobb gondot ugyanis az anyagbeszerzés okozza. Évente mintegy hatszáz köbméter fűrészelt árura van szükségünk. Ezt ott szerezzük be, ahol éppen tudjuk - veszi át a szót Sárkány Miksa, a kisüzem vezetőjének helyettese. - Mindenütt azt akarják, hogy készpénzben fizessünk, s ez az érvényes pénzügyi előírások megszegéséhez vezet. Végre a helyére kellene tenni a dolgokat. Tarthatatlan az a h'elyzet, hogy a kisüzemek a tevékenységükhöz szükséges anyagokat csak a kiskereskedelmi hálózatból szerezhetik be. A nádszegi kisüzem mindig feltalálta magát, ennek köszönhetik létezésüket, fejlődésüket, azt, hogy ma már nemcsak a járásban, hanem annak határán túl is ismerik őket. Az, aki nem emlékszik vissza, hogy 29 évvel milyen rossz feltételek között kezdték a munkát, magától értetődő dolognak veszi a jól kiépített telepet, a tágas, világos műhelyeket.- Ma már tizenkét féle tevékenységet folytatunk. A múlt évi bevételünk megközelíti a kilencmillió koronát. Arra külön büszkék vagyunk, hogy a bevétel negyvenegy százaléka lakossági szolgáltatásból, ugyan* ennyi pedig a nemzeti bizottságok részére végzett munkákból származik. A tiszta nyereség egy millió háromszázötvenhét ezer koronát tett ki, ebből csaknem egymillió koronát utaltunk át a helyi nemzeti bizottság fejlesztési és tartalék alapjába. Az önköltséget növeli az a tény, hogy egy jármű, egy ember, sőt a vezetők is idejük nagy részét anyagbeszerzésre fordítják. A közelmúltban a vízvezeték-szerelők voltak nagy gondban, mivel a szükséges műanyagcsövet nem tudták beszerezni. A nagyraktárban ugyan volt, de meg kellett várniuk, amíg a csövek kiskereskedelmi hálózatba kerültek. Ilyen gondjaik vannak a központifűtés-szerelőknek is. így aztán a vállalási határidő hat hónap körül van. A lakosságnak dolgoznak a festők, a lakatosok, a villanyszerelők is. A kisüzem más problémák megoldásához is segítséget nyújt. így lakatosaik a postának tizenöt nyilvános telefonfülkét készítettek.-A pékség idestova tizenkilenc éve üzemel, naponta tizennégy mázsa kenyeret sütünk, amelyet helyben értékesítünk. Tüzelőként az asztalosműhely és a szövetkezet fűrésztelepének hulladékát használjuk fel. Kőműveseink jelenleg új kemencét építenek - mondja Sárkány Miksa. A kőművescsoport már nem egy Z akciós építkezésen letette névjegyét. A tornaterem után az idén kilenc hónappal a határidő előtt fejezték be az óvodát. Ők építették a kisüzem garázsait és azt a műhelyt, amelyben a közelmúltban megnyitották az autójavító részleget.-A kisüzem kőművesei tatarozzák a középületeket, a kereskedelmi egységeket nemcsak helyben, hanem más településeken is. Télen pedig, amikor más munka nem akad, az üzemeknél, a vállalatoknál végeznek karbantartást, így egész évben van munkájuk, - érvel Nagy Béla, majd így folytatja. - Szívesen vállalnánk családi házak építését is, de helyben erre nincs igény, a közeli városokban pedig ez akkor volna számunkra kifizetődő, ha egyszerre és egy helyen több megrendelésünk is volna. Szállítási részleg és az eszpresz- szó is tisztességes hasznot hoz a kisüzemnek. Egyik tevékenységük sem ráfizetéses, ami a dolgozók szorgalmát és a vezetők hozzáértését dicséri.- Több mint tízmillió koronás költséggel, közös beruházással épül már az új szolgáltatóház. Ott kap majd helyet az efsz üzemi konyhája, és a különböző szolgáltatások. Ha elkészül, akkor látjuk majd meg, milyen irányba kell továbbfejlesztenünk a kisüzemet, hogy mindenkor a lakosság igényeinek kielégítését tartsuk szem előtt - önti szavakba terveiket a kisüzem vezetőjének helyettese. - Egy cukrászmühely is elkelne a községben, és meg kellene oldani a háztartási gépek javítását is. Körüljárjuk a műhelyeket, elbeszélgetünk a dolgozókkal. Huszár Kálmán, aki egy ablakon dolgozik, ezt mondja:- Negyven éve dolgozom a szakmában. Mivel idehaza is megtalálom a számításom, hű maradtam a kisüzemhez. A lakatosműhelyben Opál László egyedül dolgozik. A többiek valahol szerelnek. Tizenkét évvel ezelőtt még az autóközlekedési vállalatnál dolgozott, ma lakatosmunkát végez. Nagy Béla- Jól érzem magam itt, jó a kollektíva, meg aztán a teljesítmény szerint fizetnek, és ez nagyon lényeges - mondja. Az autószerelő műhely két szakembere, Győri Árpád és Bugár László elmondják, munkájuk bőven van, csak kevés az alkatrész. Fél Szlovákiát be kell járniuk, hogy a szükséges alkatrészeket beszerezzék, pedig már két tucat autó áll javításra várva a műhely előtt. Abban bíznak, hogy hamarosan a fényező műhely is elkészül. A nádszegi kisüzem csak egy azok közül, amely igyekszik a gazdaságosság keretén belül a lakossági igényeket kielégíteni. Vezetőinek véleménye szerint megérett az idő arra, hogy a kisüzemek nagyobb önállóságot kapjanak, hogy a munkájukat fékező, ma már idejét múlta előírásokat visszavonják, s végre konkurenciát jelenthessenek a ma még monopolhelyzetben lévő, sokszor drágán dolgozó vállalatoknak. NÉMETH JÁNOS A pult alól - még meddig? Amíg hiánycikkek lesznek, addig a pult alóli árusítás sem számolható fel. Ugye milyen egyszerű következtetés? A CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága viszont nem ilyen egyértelmű megállapítást tett azután, hogy felmérést végzett az egyes hiánycikkekkel kapcsolatban. A jelentést a közelmúltban a szövetségi kormány is megtárgyalta. Elgondolkodtató tényeket tártak fel, melyek hűen tükrözik a jelenlegi piaci helyzetet. A kereskedelem is ludas az áruhiány kialakulásában. A piackutatást nem végzi a megfelelő szinten, nem ismeri pontosan - talán még hozzávetőlegesen sem - a fogyasztók igényeit, illetve nem tudja előre, hogyan alakul a kereslet. Ennek egy szembetűnő példáját is felhozták: a 8. ötéves tervidőszak előkészítésének idején az 1989-es évre a két kereskedelmi minisztérium 209 500 színes televízió szállítását kérte a gyártótól. A későbbi „pontosítások11 során az eredeti mennyiség 509 100 darabra „módosult". Az ilyen változtatások viszont gyakran vezetnek oda, hogy u gyártók végül is nem veszik komolyan a kereskedelem elvárásait és kételkednek még a jogos kéréseikben is. A terveiket viszont úgy állítják fel, ahogyan az nekik megfelel, a gyártott mennyiséget és a típusokat akkor szállítják, amikor az a termelés üteme szerint éppen sikerül. E gyakorlat következménye az* hogy egyes árufélékből hosszú ideig nem kerül elegendő a kereskedelmi hálózatba, másrészt pedig az elosztásos rendszerhez vezet, amely sok esetben felesleges raktárkészletek kialakulásának is az okozója. Az elmúlt év végén például a CSSZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi tárcájához tartozó szervezetekben cigarettából 155 millió koronával, játékokból 78 millió koronával, könyvekből 467 millió koronával lépték túl a normatív készleteket. Bosszantó az ellenőröknek az a megállapítása is, hogy a prágai iparcikkeket forgalmazó vállalat nagykereskedelmi raktárában 6,6 millió korona értékű CD lemezjátszót tároltak és több mint 1 millió korona értékű digitális ébresztőóra is hiába várt a továbbszállításra. Akkor sem rózsás a helyzet, ha az áru már közelebb kerül a fogyasztóhoz. A boltokban újra akadályokba ütközik, illetve megállítják az útját. A hiánycikkek gyakran várnak rövidebb- hosszabb ideig „igazi“ gazdájukra és nem csupán a kivételes esetekben keinek el borsos felárral. Az áruhiány ezáltal a kereskedelmi dolgozók jogtalan anyagi előnyökhöz való jutásának egyik forrásává válik. A szerencsések, az összeköttetésekkel rendelkezők könnyebben jutnak az áruhoz, akiknek pedig nem adatik meg, hogy bizalmas kapcsolatba kerüljenek az éppen szükséges kereskedelmi dolgozóval, járhatják a boltokat, leshetik a szállítmányokat. Hogy nem alaptalanul vádoljuk a pult alóli árusítással az eladókat, arra az ellenőrök megállapítása szolgál alapul. Huszonhárom kiskereskedelmi egységben közel 1 milliárd korona értékű hiánycikknek számító árut találtak „elrejtve". Ebből az összegből 755 000 korona értéket tettek ki a sokak által keresett színes televíziók, rádiómagnetofonok, autórádiók és mélyhűtők. És a megoldás? A legfontosabb, hogy elegendő áru legyen. Ehhez viszont alapvetően meg kell változtatni a piackutatás mechanizmusát és elkerülni a fentebb említett „tévedéseket". Nagy a gyártók felelőssége is; maradéktalanul eleget kell tenniük az elvárásoknak. A kereskedelemnek pedig a felesleges megállókat, az indokolatlan raktározást keli felszámolnia és nem árt jobban odafigyelni arra is, ki, mit és kinek tartogat a pult alatt. DEÁK TERÉZ Sír jelek az András-temetőben Műkő vagy márványutánzatú síremlék nincs itt, hiszen régi ez a temető. Két évszázaddal korábban, 1784-ben létesítették. Azóta kétszer bővítették, háromszor rendezték. Először, 1820-ban, amikor térképet is készítettek a területéről, s azon két építményt, két kriptát tüntettek fel meg egy utat, melynek a szóién szomorúfúzeket ültettek. Másodszor 1861-ben, amikor Feigler Ignác építész terve alapján felépítették a neogótikus stílusú kápolnát. Ekkor a térképre újabb kilenc, különböző nagyságú kriptát, családi sírboltot is berajzoltak. Harmadszor, öt évvel ezelőtt, már csak rendezték a temetőt, nem bővUettékr mert az üres, vagy a fenntartott sírhelyekre utoljára a negyvenes években temettek. Hosszan tartó akció a rendezés. Még napjainkban is foglalkoztatja a város műemlékvédő hivatalát, mert a kápolna, s néhány kripta tatarozását alig néhány hete kezdték. Nagyobb gond volt a közműveKarszti szikla mint sírkő sítés, a vízvezeték-hálózat, az utak megépítése, főleg azonban a sírok, a síremlékek megszüntetésének ügye, mert mindenki a régi-régi figyelmeztetés igazára gondolt: a halottak tisztelete az élők tisztessége. A többszöri ellenőrzés után végül is a temető mintegy 4500 síremlékéből 1600 megmaram. Elsősorban azok, amelyeknek a művészi, a történelmi értéke nyilvánvaló, Korántsem a múlandóságot, inkább a megtalált nyugalmat érzékelteti a szépen rendezett temető. Az örökzöld fák közül a különféle fenyők, a tuja - az életfa! -, a tiszafa, a ciprusok valóban díszei a temetőnek. A főút két oldalán vadgeszte- nye-fasor áll, a sírok között több, nálunk ritkán előforduló és ma már védettnek nyilvánított, különleges vi- rágzatú, levélzetű fa. A temetőbe látogató, idősebb sétálókon még talán erőt vesz néha az archikus hiedelem, hogy a cserjék, a bokrok és a fák lelkek, szellemek, de a gyermeküket kocsikáztató, sétáltató édesanyák már csak a város betontengere üde, zöld szigetének tartják az András-temetőt. Kevesen veszik észre, hogy a temető elénk idézi az egykor élt, volt város társadalmi képét. Tény ugyanis, hogy az összetartozó, illetve elkülönülő sírcsoportok mindenekelőtt az akkori város társadalmi rendjének megfelelően alakultak ki. Lehet a sírfeliratok szövege szlovák, magyar, vagy éppen német nyelvű, de feltétlenül jelzik, hogy a városban miként tisztelték, milyen ranggal illették az elhunytat. Csak másodlagosan különböznek egymástól a sírjelek felekezeti hovatartozás szerint. Különfélék, és itt, az András-temetőben sajátosan sokfélék a hantok fölötti sírjelek. A jellegzetes sírkereszten kívül látható itt csapottke- reszt, ruszinkereszt, oszlop vagy tábla formájú sírkő, fejfa, obeliszk, szobor. Sokfélék, amilyenek a város akkor élt polgárai voltak. Sajátos világképet vetítenek elénk ezek a sírjelek, mert az elhunytak emlékének ápolására gondolva az akkori elvárásokhoz igazodva alkották meg mindegyiket. És ami korántsem mellékes körülmény, - mert bizonyítja a polgárok büszke mivoltát -, úgy alkották meg, hogy a korabeli egyházművészet stílusát a maguk tetszése, ízlése szerint alakítva alkalmazták. Ilyen a legtöbb síremlék, de elég a sok közül jobban szemügyre venni Kari Jetting síremlékét. Tabernákulumhoz, szentségtartóhoz hasonlatos a tábla alakú sírjel, formáját azonban a szöveget hordozó előlap határozza meg, s a timpanonszerű, íves, karéjos tetőrész szerepe csak másodlagos: védi és díszíti a táblát, mely az elhunytra emlékeztető rajzos jelképet őrzi. Nincs sehol sem feltüntetve a felekezeti hovatartozás. A rajzos kép két, felső sarkában a város címere, illetve a máltai lovagrend jelvénye látható. Mindez kiválóan emlékezteti a szemlélőt az elhunyt életére. Kari Jetting ugyanis az angol kormány megbízásából Afrikába hajózott annak idején, de a tengeri kalózok fogságába esett. Az angolok persze kifizették érte a váltságdíjat. Másodszor is hajóra szállt, csakhogy ekkor már gályarabnak adták el a kalózok, Selim, arab kereskedő hajójára. Innen szökéssel szabadult. Harmadszor is hajóra szállt. Akkor pedig Ciprus közelében hajótörést szenvedett, és egy lakatlan szigetre vetődött, ahol fél év múlva találtak rá. Hatvanéves korában, 1790-ben, mint „A pressburgi Robinson" hunyt el, itthon, s a város halottjaként az András-temetőben kapott végső nyughelyét. Sajátos síremlék az a felirat nélküli, karszti szikla, faragatlan mészkő is, amely állítólag annak az egykori városbírónak a sírját jelöli, aki életében magát és társait mindig ezzel bíztatta: ítéletünk igazsága legalább olyan legyen, mint a karszti szikla... Az egykori Pozsony sok, nagy embere nyugszik az András-temetőben. Thaiard-Laforest, a zeneszerző, Dohnányi Ferenc, a karnagy, Batka János levéltáros, Marton Lajos iparművész, Rényi József történész, Schenermann Vilmos cukrász, Hu bért Miklós pezsgőgyáros, Kozics Ede fényképész, Lehoczky Emanuel szerkesztő, a munkásegylet megalapítója, és még sokan mások, közel ezerhatszázan. Sajátos sírjelek alatt nyugosznak már mindahányan, de ezek a beszédes sírjelek őszintén vallanak az elhunytak sorsáról, életéről. Halottak napján, vagy bármikor máskor, ha végigsétálunk a temetőn, úgy olvashatunk ezekből a sírjelekből, mintha történelemkönyvből betűznénk ki, milyen is volt egykor ez a város. HAJDÚ ANDRÁS (A felvételeket Hajdú Endre készítette) Kari Jetting síremléke ÚJ SZÚ 4 1989. XI. 2.
