Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-13 / 242. szám, péntek

A CSKP KB Elnökségének beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja környezetvédelmi politikájáról (Folytatás a 4. oldalról) gyobb ökológiai megterhelést idézik elő. Fontos ok, hogy a vállalatok nem gondoskodnak megfelelőkép­pen a megkárosított környezet hely­rehozásáról, a lakosság szociális és ökológiai szükségleteinek kielégíté­séről, és az ezzel kapcsolatos fele­lősséget áthárítják az államra. Az ökológiai intézkedések teljesí­tése nem vált a gazdálkodó szerve­zetek tevékenysége értékelésének részévé. Az ökológiai építkezések kivitelezési feltételeinek megterem­tésében a tervező szervek sem fe­leltek meg a várakozásnak. A nemzeti bizottságok sem éltek minden törvé­nyes lehetőségükkel területükön a környezet javítását célzó intézke-/ dések megvalósítása során, s ugyan­ez vonatkozik a környezet egyes alkotó elemeiért felelősséggel tarto­zó tárcákra is. Megkésett azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyeket a gazdasági me­chanizmus komplex átalakításának bizto­sításáról szóló a CSKP KB 7. ülésén jóváhagyott irányelv tűzött ki annak érde­kében, hogy hatásosabbá váljon az irá­nyítás a környezet alakítása és védelme, a természeti erőforrások ésszerű kihasz­nálása területén. Ezen a területen mind­máig nem dolgozták ki az egységes, egyeztetett állami politika rendszerét. Nem biztosították az állami felügyelet füg­getlenségét a népgazdasági ágazatokat és komplexumokat irányító központi szer­vektől. Mindmáig nem állapították meg az elvonásokat a környezet természeti alko­tó elemeinek használatáért, sem a gaz­dálkodó szervezetek gazdasági ösztön­zésének szabályait. A 8. ötéves tervben szerzett tapaszta­lataink sok vonatkozásban okulásként szolgálnak, hogy mit kell tennünk a minő­ségi fordulat érdekében. A 9. és a további ötéves tervidősza­kokban a környezeti viszonyok lényeges javulásához hozzájárulnak a népgazda­ság szerkezeti változásai. Feltevésünk szerint elsősorban a termelés energiaigé­nyességének csökkenését, a technológiai és a műszaki bázis környezetkímélő ter­melési folyamatokra, a hulladékmentes technológiára történő fokozatos átállását segítik elő, miközben fejlődni fog az öko­lógiai gépipar és további rokonágazatok. Az átalakítás alapelveinek teljes mérték­ben érvényre kell jutniuk a gyakorlati kérdések megvalósításában is. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a központi szervek megteremtsék a haté­kony gazdasági szabályozókat, vagyis a dotációk, a szubvenciók, az előnyös hitelek, kölcsönök, az ár-, befizetési és vámkedvezmények együttesét, amellyel a gazdasági önelszámolás szféráját az ökológiai szempontból előnyösebb tech­nológia alkalmazására ösztönözzék. Cél­szerűnek tekintjük a környezeti alapok rendszerének létrehozását. Ezzel egyide­jűleg felelősségteljesen fel kell mérni, hogy az árrendszerbe hogyan illeszked­nek bele a környezetvédelemmel össze­függő elvonások és befizetések. Az intéz­kedések említett komplexumát a szövet­ségi kormány és a nemzeti kormányok szerveinek szintjén idejében kell kidol­gozni, hogy megvalósítását 1990-ben modellszerűen kipróbálhassák és a 9. ötéves iervidószak kezdetétől alkalmaz­hassák. Fontos szerep hárul az Állami Tervbi­zottságban, valamint a Cseh és Szlovák Tervezési és Tudományos-Műszaki Fej­lesztési Bizottságban dolgozó kommunis­tákra, hogy tiszteletben tartsák az ökoló­giai követelményeket a szerkezeti válto­zások programjának kidolgozásánál és a nagy beruházási akciók tervezésénél. Ez a közeli évek egyik legsürgetőbb fela­data. A 9. ötéves tervidőszakban előzete­sen azzal számolunk, hogy a kiválasztott ökológiai építkezéseken a munka és a ki­vitelezés volumenjének értéke meghalad­ja a 30 milliárd koronát. Ezt főleg a legin­kább sújtott ipari agglomerációkban a kör­nyezetet legnagyobb mértékben szeny- nyező források hatásának csökkentésére összpontosítjuk. E szándék megvalósítása érdekében a népgazdasági tervfeladatok teljesítésé­vel azonban már ma létre kell hozni a szükséges anyagi és pénzeszközöket. Ennek előfeltétele, hogy a Tudományos- Műszaki Beruházási Állami Bizottságban, az Állami Tervbizottságban, valamint a többi szövetségi szervben dolgozó kommunisták eredményesen együttmű­ködjenek a 9. ötéves tervidőszakban a környezetfejlesztés állami programja ki­dolgozásában, s a nemzeti szervekben dolgozó kommunistákkal karöltve a szük­séges kutatási, tervezői, s főleg kivitelezői kapacitás felhasználásával e program kö­vetkezetes megvalósítására töreked­jenek. A gazdálkodás ésszerűsítése Elvtársak, a termelési komplexumok s az egyes népgazdasági ágazatok környezetre gya­korolt negatív hatásának korlátozása ér­dekében szükségesnek tekintjük, hogy a központi szervekben dolgozó kommu­nisták erélyesen és elkötelezetten főleg az alábbi feladatok megoldására töreked­jenek: A Szövetségi Tüzelőanyag és Energe­tikai Minisztériumnak a szerkezetváltás fontos részeként biztosítania kell az atomerőművek építését. Üzembe helye­zésüknek megfelelően fokozatosan csök­kenteni kell a villanyáram termelését a szilárd tüzelőanyagot felhasználó klasz- szikus erőművekben. Tüzetesen elemez­ni kell a mochovcei és a temelíni atomerő­mű építésén kialakult helyzetet és gyors ütemben lépéseket kell jóváhagyni és megvalósítani az építkezési lemaradás csökkentésére. A nemzeti kormányok és a nemzeti bizottságok cselekvő részvéte­lével ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni azt a kötelező normát, hogy az atomerő­művek egyidejűleg hőforrásai legyenek a környező városoknak és községeknek. Szakemberek szerint a Jaslovské Bohu- nice-i, dukovanyi, temelíni és mochovcei atomerőmű felhasználása a hőellátásra az ezredforduló után lehetővé tenné azt, hogy évente több mint 1 millió tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot taka­rítsunk meg. Ez nemcsak több mint 3 mil­lió tonna szén megtakarítását jelentené, hanem a levegőszennyezettség jelentős csökkentését is. Egyes kiválasztott erőművekben és hőerőművekben a CSSZSZK környezetéről való gondos­kodás hosszú távú koncepciójával össz­hangban fokozatosan növelni kell a haté­kony teljesítményt, alkalmazni kell a nitro­gén- és a kén-dioxid levegőbe jutásának mértékét csökkentő technológiát. To­vábbra is törekedni kell a gáz- és a hóel­látás fejlesztésére. Tartós figyelmet kell fordítani arra, hogy a meddőhányókból kevesebb por kerüljön a levegőbe, s teljes mértékben hasznosítani kell Havífov és Most környékének a talaj rekultivációjával kapcsolatos pozitív tapasztalatait. A Szövetségi Gép-, Kohó- és Elektro­technikai Ipari Minisztériumnak elsősor­ban arra kell törekednie, hogy a termelés­ben szerkezetváltás következzen be, kor­szerűsítsék a termelési bázist, ami követ­kezményeivel nagymértékben hozzájárul az ökológiai viszonyok javulásához. Leg­fontosabb feladatnak az ökológiai gépipar létrehozását tekintjük, amire a katonai célokat szolgáló üzemek egy részét is fel kell használni. Az autóiparban gyorsabb ütemben kell fejleszteni és gyártani azo­kat az alkatrészeket, amelyek az ólom­mentes benzinnel üzemelő személygép­kocsik számára szükségesek, s a nálunk gyártott autókat fokozatosan el kell látni katalizátorokkal. Sürgető fontosságú feladatok hárulnak a Szövetségi Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériumra, valamint az egész közlekedési rendszerre is az ökoló­giai kritériumok megtartásánál, amelyeket az ide vágó jogszabályok, normák és nemzetközi egyezmények határoznak meg. Főleg a közlekedési utak építésénél és szolgáltatásokkal történő ellátásánál ügyelni kell arra, hogy jól beilleszkedjenek a tájba, a városok arculatába, s minimális igényt támasszanak a mezőgazdasági termőfölddel szemben. Fontos lépés lesz a vasúti, valamint a városi tömegközleke­désben, az elektromos vontatás, a villa­mos- és a trolihálózat bővítése. Aktívab­ban kell felhasználni a földgázt a közleke­dés szempontjából leginkább exponált te­rületeken a közlekedési eszközök üzem­anyagaként. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztériumnak komplex műsza­ki-technológiai és ökológiai intézkedése­ket kell foganatosítania aföldalap még jobb kihasználására, a talaj termőképessége bioenergetikai potenciáljának növelésére, a szél és a víz által előidézett talajerózió csökkentésére, s ezzel egyidejűleg a nö­vényvédő és az egyéb vegyszerek hozzá­értőbb felhasználására, a növényvéde­lemben a biológiai módok nagyobb mér­vű, az élelmiszertermelésben pedig a kor­szerű biotechnológia gyorsabb alkalma­zására. Az élelmiszer-láncolatban a mini­mumra kell csökkenteni az idegen anya­gokat. Csökkenteni kell az energia- és anyagköltségeket és biztosítani kell átalá- ban a táj ökológiai stabilitását. Az élenjáró földműves-szövetkezetek és állami gaz­daságok jó tapasztalatait teljes mérték­ben fel kell használni a gazdasági udva­rokban a munka körülményeinek tökéle­tesítésére. Az erdőgazdasági, vízgazdálkodási és faipari minisztériumok feladata megvaló­sítani azokat az intézkedéseket, amelyek­nek célja az erdőgazdaságról való jobb, átfogó gondoskodás. Csak annyi fát sza­bad kitermelni, amennyit az erdő valós produkciós képessége lehetővé tesz, és ügyelni kell az erdők fatermelésén kívüli funkcióinak biztosítására. A tárcák terme­lési ágazataiban minimalizálni kell a kör­nyezetkárosító hatásokat. Ésszerűen kell hasznosítani a vízforrásokat, folyamato­san biztosítva a lakosság és a népgazda­ság vízellátását. Jobban kell törődni fel­színi és föld alatti vizek minőségével és a vízforrások védelmével. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Ipar­ügyi Minisztériumának kommunistáitól el­sősorban azt várjuk el, hogy előnyben részesítik a finomvegyipar fejlesztését, az olyan új technológiák és gyártmányok bevezetését, amelyek nem károsítják a környezetet. Ezért kell bevezetni a gyártmányok kötelező toxikológiai tesz­telését is. A fejlesztési és építőipari miniszté­riumoknak végső formában koncepciózu­sán kell kidolgozniuk s meg kell valósíta­niuk intézkedéseiket az építőanyag ter­melése környezetkárosító hatásának mi­nimalizálására és a melléktermékek fel- használását, a levegő tisztaságának vé­delmére. Kivitelező kapacitásokat kell lét­rehozni az ökológiai építkezések megva­lósítására. A belügy- és környezetvédelmi minisz­tériumoknak haladéktalanul lépéseket kell tenniük a környezetről való gondoskodás átfogó szabályozásának tökéletesítésére, az egyeztetés javítására és a hatáskörük­höz tartozó egyéb funkciók gyakorlására. Koncepciózusán kell kidolgozni és az irá­nyított szervezetekben meg kell valósítani a hulladék felszámolását és hatékonyabb felhasználását célzó intézkedéseket. A helyi gazdálkodás üzemei tevékenysé­gét orientálni kell arra is, hogy helyi körül­mények között kivitelező kapacitást sze­rezzenek az ökológiai építkezések megva­lósítására. Az ökológiai problémák aktív megol­dása teljes mértékben vonatkozik a nem­termelő tárcákra és a nemzeti bizottsá­gokra is. Elsősorban mindenütt azt kell elérni, hogy az ökológiai kérdések vala­mennyi vállalat és minden szervezet tevé­kenységének szerves részévé váljanak. A nemzeti bizottságok feladatai Elvtársak, a környezetvédelem társadalmi súlyá­nak növelése és a vele kapcsolatos kér­dések átfogó megoldása érdekében az új gazdasági mechanizmus bevezetésével összefüggésben legkésőbb az év végéig meg kell oldani szövetségi szinten és a nemzeti kormányok szintjén is a környe­zetvédelem irányításának kérdéseit. Az aktív megoldás szükségességét támaszt­ja alá az a tény, hogy a közvélemény, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlo­vák Nemzeti Tanács képviselői egyre gyakrabban bírálják ezt a kérdést. A köz­ponti bizottság, a területi pártszervek és a pártalapszervezetek tanácskozásain is rámutatnak az államigazgatás környezet- védelemmel kapcsolatos gyakorlásának alacsony színvonalára, arra, hogy a kör­nyezetvédelem területén 1988-ban vég­rehajtott szervezési változások nem hoz­ták meg a várt eredményeket. Azt javasoljuk a kommunistáknak a szövetségi kormányban és a nemzeti kormányokban, hogy mielőbb hozzanak jogi és szervezési intézkedéseket az e te­rületet irányító egyes szervek illetékessé­gének végleges meghatározására. A CSKP KB 14. ülésének eredményei­ből kiindulva arra a következtetésre jutot­tunk, helyes lenne, ha a Tudományos- Műszaki és Beruházási Állami Bizottság szövetségi szinten teljes mértékben ga­rantálná valamennyi szerv egybehangolt egységes irányítását a környezetvédelem területén. Abból az elvből indulunk ki, hogy álla­munkban a környezetvédelem irányításá­nak teljes mértékben respektálnia kellene a területi alapelvet, ami azt jelenti, hogy a megoldás súlypontja a nemzeti kormá­nyokra és a nemzeti bizottságokra hárul­na, a szövetségileg irányított gazdálkodó szervezetek - az állami vállalatok - azok­nak a területi nemzeti szerveknek tartoz­nának felelősséggel a környezetvédelem­mel kapcsolatos normák betartásáért, amelyek ott irányítanak, ahol vállalkozó tevékenységüket kifejtik. Nagy igényeket támasztunk a nemzeti bizottságok kommunista dolgozóival szemben. Javítani kell munkájuk minősé­gét, a választott szerveknek és az appa­rátusnak biztosítania kell a terület átfogó fejlesztését. A nemzeti bizottságoknak mint a rájuk bízott terület gazdáinak köte­lessége, hogy a környezetvédelem kérdé­seiről, a természeti források ésszerű ki­használásáról teljes felelősséggel dönt­senek. Határozottan kell fellépni azokkal szemben, akik rongálják a környezetet. Értékeljük, hogy a nemzeti bizottságok érdemeként állandóan nő a Z akcióban épülő ökológiai építkezések száma. En­nek a kezdeményezésnek köszönhetően jelentős munkát végeztek a városok és községek fejlesztése, a zöldterület növe­lése során. Az utóbbi három év alatt 138 víztisztító, több mint 4,5 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat és mintegy 1500 kilo­méternyi csatorna épült. A nemzeti bizott­ságok azonban az ilyen munkák szerve­zése során továbbra is fogyatékosságok­kal találkoznak a tervezési és építőipari kapacitásokkal, az építőanyag beszerzé­sével, a pénzügyi eszközök megteremtő-, sével, valamint azzal kapcsolatban, hogy a területükön működő egyes szervezetek sokszor nem hajlandók hozzájárulni a kö­zös beruházásokhoz, részt venni a kör­nyezet javításában. A jövőben nem tűr­hetjük meg a vállalatok ilyen magatartá­sát. A nemzeti bizottságok, a helyi vállala­tok, szövetkezetek és más szervezetek viszonya azon a törvény által meghatáro­zott kötelességükön alapszik, hogy együtt kell működniük a terület gazdasági és szociális fejlesztésében. Ezért a gazdál­kodó szervezetek kötelessége, hogy tel­jes mértékben respektálják a nemzeti bi­zottságoknak az állampolgárok életkörül­ményeinek javítására irányuló határoza­tait. A gazdasági mechanizmus átalakítása keretében kialakulnak a feltételek a válla­latok gazdasági kezdeményezéséhez, de ugyanakkor meg kell szilárdítani a nem­zeti bizottságok gazdasági és igazgatási szabályozóit. Az a sürgős feladat áll a központ előtt, hogy olyan szabályozókat dolgozzon ki és adjon a nemzeti bizottságok kezébe, amelyek lehetővé tennék, hogy egyrészt hatékonyan befolyásolják a gazdaságot a társadalmi és a helyi szükségletek érde­kében, s ugyanakkor fokoznák a gazda­sági szféra érdekeltségét a nemzeti bi­zottságokkal folytatott együttműködés­ben, megteremtve a feltételeket a kívána­tos vállalkozáshoz, így tehát a környezet- védelem javítása érdekében is. A környezetvédelem irányításának ja­vítása megköveteli, hogy a jogszabályok megfelelő módon reagáljanak az új felté­telekre. Jogszabályaink ezen a téren sok esetben progresszívek és összehasonlít­hatók más országok jogszabályaival. A változó technológiai eljárások, társadal­mi és gazdasági hozzáállások megköve­telik, hogy a jog még hatékonyabban segítse elő az aktív környezetvédelmet, megerősítse a természeti értékek védel­mét. Ezért, az előkészületben lévő új alkotmánnyal kapcsolatban is mielőbb ki kell dolgozni a jogszabályokat, mivel nem kis mértékben ezektől függ a problémák gyakorlati megoldása. Azonnal igénye­sebben kell azonban megkövetelni a jog­szabályok betartását és a szabályok alóli kivételek felelősségteljes engedélyezé­sét. Következetesen kell megkövetelni a munka- és a technológiai fegyelem betartását, megsértése esetében szemé­lyes felelősségrevonást kell alkalmazni. A környezetvédelemmel kapcsolatos problémák megoldását nem tekintjük csu­pán műszaki, jogi és szervezési kérdés­nek, hanem az egész párt és társadalom figyelmét arra irányítjuk, hogy a környezet javításában az elsődleges feladat az em­berek egészségének védelme legyen. Valamennyi iparilag fejlett országban be­bizonyosodott, hogy a környezet befolyá­solja a népesség egészségi állapotát. A környezetromlás negatív hatását ná­lunk is számos helyen tapasztaljuk. En­nek több oka is van. Mindenekelőtt meg kell említeni az életmódot, a velejáró kockázati tényezőket, mint a dohányzást, a stresszhelyzeteket, a helytelen táplálko­zást, a szociális viszonyokat és a munka- feltételeket. Sok helyen nem megfelelő az egészségügyi ellátás minősége, nem ki­elégítő a létesítmények műszaki ellátott­sága. Nem éri el mindenütt a kívánt színvonalat a megelőző ellátás sem. A kommunisták kötelessége, hogy aktí­vabban befolyásolják az állampolgárokat olyan értelemben, hogy lényegesen meg­változzon a saját egészségük iránti viszo­nyuk. Mindenekelőtt kitartó harcot kell folytatni az alkoholizmus, a dohányzás és a narkománia ellen. Pótolhatatlan szerepe van a köz­egészségügyi szolgáltatásoknak, ame­lyek az egészséges élet- és munkafeltéte­lekről való gondoskodás jobb, szaksze­rűbb irányítása esetében törvényszerűen tovább növekszenek. A közegészségügyi szolgáltatásokat teljes mértékben támo­gatnunk kell. Feltétel a korszerűsítés Elvtársak, a környezetvédelem problémái megol­dásának sürgősségét összekapcsoljuk a tudomány és technika eredményeinek határozottabb gyakorlati érvényesítésé­vel, a korszerű konstrukciókkal és techno­lógiákkal. Egyelőre csak részeredménye­ket értünk el. így például a Csehszlovák Tudományos Akadémia Geológiai és Geotechnikai Intézetében kifejlesztettük a kohóüzemek szennyvizét tisztító beren­dezést, amely a külföldi berendezésekkel szemben lehetővé teszi a folyamatos üzemeltetést, azt, hogy kihasználásának időtartamát 25 százalékkal növeljük. A Csehszlovák Tudományos Akadémia ökológiai intézetének prágai munkahe­lyén kifejlesztettek és eredményesen ki­próbáltak egy monitorállomást a levegő szennyezettségének mérésére, amelynek paraméterei jobbak, mint a külföldi készü­lékeké. A Szlovák Tudományos Akadé­mia Kísérleti Biológiai és ökológiai Inté­zetében az enterovírusokon alapuló új módszert fejlesztettek ki az ivóvíz és a felszíni vizek minőségének pontosabb értékelésére. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű­ben kifejlesztettek egy világszínvonalú berendezést a szilárd kommunális hulla­dék osztályozására, s a gépsorok gyártá­sát is megoldották. Értékeljük a brnói Vízgazdálkodási Ku­tatóintézet víztisztítók fejlesztésében elért eredményeit, amelyek lehetővé teszik, hogy megszüntessük függőségünket a tő­kés behozataltól. Példamutató eredmé­nyeket értek el a bratislavai Papír- és Cellulózipari Kutatóintézet, a trnavai Atomerőmű Kutatóintézet, a pardubicei Vegyipari Technológiai Főiskola szerves­kémiai tanszéke kollektívái. Ennek ellenére, a tudományos-mű­szaki fejlesztés és a termelés sok min­dennel adós maradt a környezetvédelem­nek. így például nem lehetünk elégedet­tek azzal, hogy a béhovicei Fűtőanyag Kutatóintézet nem oldotta meg eddig a tu- simicei II. villanyerőmű égéstermékeit kénmentesítö berendezés üzembiztonsá­gát. A gépiparban a Sigma Olomouc álla­mi vállalat kivételével nem bővítették megfelelően a kapacitásokat az ökológiai berendezések gyártására. A CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága megállapítot­ta, hogy például a Chepos állami vállalat­nak a 8. ötéves tervidőszakban több mint 850 millió korona értékű vízgazdálkodási berendezést kellett volna gyártania. Ezt a feladatot csupán 50 százalékra teljesíti. Hasonlóan az Ostrov nad Ohrí-i Skoda konszern vállalatnál az utóbbi öt év alatt 11 százalékkal csökkent a levegő tiszta­ságát védő berendezések gyártása, an­nak ellenére, hogy ez a termelés haté­kony. Ezen a téren teljes mértékben érvé­nyesek a CSKP KB 14. ülésének határo­zatai, mindenkitől meg kell követelnünk ezek következetes megvalósítását. Felhívjuk a kommunistákat és nem kommunistákat, az alapkutatásban dolgo­zókat, tudósokat, hogy kutatásaikat to­vábbra is a természet-ember rendszer keretében a viszonyok, törvényszerűsé­gek és folyamatok mélyebb megismeré­sére irányítsák, ami lehetővé tenné, hogy jobban előrejelezhessük milyen következ­ményekkel jár tevékenységünk a környe­zetre. Elvárjuk a Csehszlovák és a Szlo­vák Tudományos Akadémiától, hogy aktí­van hozzájáruljanak a hatékony monitor- rendszer megoldásához és bevezetésé­hez Csehszlovákia egész területén. A CSKP Központi Bizottsága megkö­veteli, hogy a központi szervekben és gazdálkodó szervezetekben dolgozó kommunisták figyelmüket a döntő fontos­ságú építkezések jó előkészítésére és megvalósítására összpontosítsák a 9. ötéves tervidőszakban. Ide tartozik min­denekelőtt az égéstermékek kénmentesí­tése, a szennyvizek tisztítása, a szilárd kommunális hulladék felszámolása, fel- használása és a feldolgozóüzemek épí­tése. Az építkezési beruházásokban érvé­nyesíteni kell a társadalomnak a környe­zetvédelemmel kapcsolatos igényeit. Ez az igény összekapcsolódik a beruházá­sok jobb anyagi és pénzügyi fedezésével. Ez a realitás a beruházási folyamat vala­mennyi résztvevőjére vonatkozik. Az ál­lam az ökológiai program keretében csak a kiemelt akciókat fogja támogatni. Nem (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents