Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-13 / 242. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja környezetvédelmi politikájáról Előterjesztette Iván Knotek: elvtárs 3 CSKP KB IS. ülésén Tisztelt elvtársak, a CSKP KB mai ülésének napirendjén első ízben szerepel önállóan a környezet alakításának és védelmének problémaköre. Ennek magyarázata, hogy ez a problémakör kiváltja a nyilvánosság széles körű érdeklődését, szerves része a társadalom szociális és gazdasági fejlesztésének, fontos politikai kérdés. A CSKP KB mai ülésének célja minden összefüggésében megítélni a környezet időszerű problémáit. Ellenőrizni a párt XVII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését, meghatározni a CSKP politikájának konkrét céljait a környezet alakításában és védelmében a következő időszakban, s mindenekelőtt ezeket a feladatokat beilleszteni a 9. ötéves terv kidolgozásába és megvalósításába. Ennek az ülésnek előkészítése során teljes mértékben felhasználtuk a kerületi pártszervek tapasztalatait. Eddigi megközelítésük arról tanúskodik, hogy ennek a problémakörnek megfelelő figyelmet szentelnek. Ezt megerősíti az a tény, hogy a párt XVII. kongresszusa óta 5 kerületi és 77 járási pártbizottság foglalkozott önállóan a környezet jelenlegi helyzete kérdéseinek megoldásával. Kiindulunk továbbá a Nemzeti Front szervezeteinek, a nemzeti bizottságoknak tapasztalataiból, számos lakossági javaslatból és indítványból is. Az anyag kidolgozásában részt vettek az állami és a gazdasági szervek tudományos intézeteinek jeles szakemberei, a CSKP KB környezetalakítással és -védelemmel foglalkozó bizottságának tagjai, a képviselő-testületek és a nemzeti bizottságok képviselői. Számos indítványt köszönhetünk a tömegtájékoztató eszközök, kiváltképp a Rudé právo aktivitásának is, az ülésünk előtti ankét keretében. Hosszú távú, nemzetközi méretű program Tisztelt elvtársak, országunk és a világ általános helyzetéből kiindulva feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy a környezet megítélésénél az elért eredményeket átfogó módon, tárgyilagosan kell értékelni, anélkül, hogy a negati- vizmus és a kilátástalanság hatása alá kerülnénk. Bolygónk élővilága veszélyeztetettségének jelenlegi helyzete egyetemes probléma, amely nem oldható meg elszigetelten. A levegő, a víz, a talaj szennyeződésének, a további természeti erőforrások elértéktelenedésének meggátolása az egyes országoktól megértést, jószándékot, együttműködést követel, amely a műszaki, jogi és gazdasági intézkedések konkrét megvalósításába torkoll. A nemzetközi együttműködésben már megtettük az első lépéseket. Erről tanúskodnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött jelentős egyezmények, amelyek az világháború utáni első ízben vezetnek el számos pusztító fegyver felszámolásához, megnyitják a leszerelés folyamatát, s ezáltal hozzájárulnak a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez. Ez a Szovjetunió és Csehszlovákiát beleértve a többi szocialista ország hosszú távon kifejtett igyekezetének és a világ közvéleményének köszönhető. A katonai költségvetésekből kiiktatott erőforrások világviszonylatban felhasználhatóak az emberek életének javítására, az egész emberiséget fenyegető ökológiai problémák megoldására. Történelmi tény, hogy a világ jelenlegi problémái éppen a kapitalizmus hosszú távú ipari fejlődése következtében tornyosultak fel. Ezért napjainkban a fejlett tőkés országok különféle ökológiai mozgalmak nyomásának hatására kénytelenek a helyzet gyors rendezésével foglalkozni. Országunk is átment ezen az ipari fejlődésen, amely 1948 után lefektette az erős anyagi-műszaki bázis építésének alapjait. Ezért objektíve mi is kötelesek vagyunk cse- lekvően megoldani e folyamat negatív hatásának valamennyi következményét. Viszont nem érthetünk egyet azzal, hogy ezzel a folyamattal, amely minden iparilag fejlett országot jellemzett, napjainkban visz- szaéljenek, s ennek címén politikai nyomást gyakoroljanak a szocialista országokra, beleértve Csehszlovákiát is. Csehszlovákia Kommunista Pártja az ökológiai problémák megoldását nem egyszeri feladatnak, hanem hosszú távú komplex programnak tekinti. Ez arra az alapelvre épül, hogy az emberiség érdeke megőrizni a stabil egyensúlyt a társadalom aktivitása, valamint a környezet alkotó elemei és vetületeí között. Országunk Európa, a legnagyobb mértékben szennyezett földrész szívében fekszik. A káros anyagok magas fokú koncentráltságához iparunk is hozzájárul, de ezzel egyidejűleg a légáramlatok területünkre nagy mennyiségű ártalmas anyagot juttatnak el más államokból is. A tudomány egyértelműen bizonyítja, hogy az ökológiai egyensúly bomlása hosszabb távon történik, s ennek okai néha messze megelőzik azt az időszakot, amelyben a károk érez- hetőekké válnak. Ezért kell tárgyilagosan, nemcsak államunk, s Európa, hanem valóban az egész világ történelmi összefüggéseiben mérlegelnünk a jelen problémáit. A tudományban bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhetően megismerésünk az elmúlt évtizedekben mind tökéletesebb lett. Megváltoztak a politikai és a gazdasági körülmények is. Mindez hatással van az ökológiai problémák megoldásával kapcsolatos megközelítésünkre. Közismert, hogy társadalmunknak 1948 után milyen bonyolult problémákat kellett megoldania. Nyíltan kimondjuk, hogy a nehézipar, a vegyipar és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztése nélkül nem érhettük volna el a jelenlegi gazdasági és életszínvonalat, s képtelenek lettünk volna biztosítani az állam védelmi képességét. A mai ismeretek megvilágításában azonban tudatosítjuk, hogy nem sikerült idejében és megfelelő mértékben kizárni a népgazdaság extenzív fejlesztése környezetre gyakorolt hatását. Ezeket a vonatkozásokat a gyakorlatban nem minden esetben tartották szem előtt, noha pártunk a környezet kérdésével már a hatvanas évek kezdetétől foglalkozott. A XII. és a XIII. kongresszuson a környezetről való gondoskodást a szocialista életmód fontos részének minősítették. Pártunk a XV. kongresszuson valamennyi lakos nagy kötelességének minősítette a környezet alapvető értékeinek és a természeti kincseknek megőrzését. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozta annak szükségét, hogy határozottabban korlátozni kell az ipar, a közlekedés fejlesztésével, a mezőgazdaság iparosításával együtt járó környezetkárosító hatásokat. Az ügy kárára volt, hogy az államigazgatás irányító szervei és a vállalati szféra nem reagált megfelelőképpen ezekre a kongresszusi követelményekre. A környezetről való gondoskodás sürgősségének értelmezésében alapvető fordulatot hozott a XVII. kongresszus tanácskozása, amely feladatként kitűzte: „A környezetvédelme és alakítása a lakosság élet- színvonala emelésének egyik kulcskérdése, szerves része és alapvető előfeltétele az emberről való szociális gondoskodásnak." Hangsúlyozta azt a követelményt, hogy tökéletesíteni kell a környezet viszonyainak szabályozását, javítani kell egyes alkotó elemeinek, főleg a levegőnek, a víznek, a földnek és az erdőknek helyzetét. Ezek a kongresszusi követelmények Csehszlovákia néhány ipari térsége jelenlegi, általunk komolynak minősített környezeti helyzetéből következtek. Víz és levegő Nyugtalanít bennünket a népesség egy részének egészségi állapota, főleg az érrendszeri betegségek számának növekedése, az átlagos élettartam lassú növekedése, főleg a férfiaknál. A levegő szennyezettsége következtében megbomlott a biológiai egyensúly Észak-Cseh- ország ipari agglomerációiban, Prágában és környékén, a Jizeri hegyekben és Krkonoseban, Ostrava vidékén, 2iar nad Hronomban, Bratislavában, Kassán (Kosice) és más területeken; Ezért a CSKP XVII. kongresszusán a párt politikája szociális és gazdasági stratégiájának megfogalmazásánál a környezet minőségének kérdéseit népgazdasági prioritásként kezelték. A kongresszusi határozatokkal összhangban dolgozták ki a környezet alakításának és védelmének, a természeti erőforrások ésszerű kihasználásának 2000-ig szóló állami és köztársasági koncepcióit. A környezet helyzetének elemzéséből az következett, hogy a helyrehozást célzó intézkedések eldöntésénél feltétlenül tiszteletben kell tartani a nemzeti köztársaságok sajátos problémáit. A CSSZK-ban a levegő főleg kéndioxiddal és nitrogénoxiddal szeny- nyezett, ami a barnaszén fejtésének és több mint 90 százalékos hányadban a hőerőművekben és az erőművekben való elégetésének a következménye. Az SZSZK-ban a folyók szennyezettsége a nagyobb. Hatékony tisztítóberendezések híján a szennyvíznek csupán 40 százaléka megy át a szennyvíztisztító müveken. A levegő és a víz tisztasága elhanyagolt problémáinak, a hulladék felszámolása és felhasználása problémáinak megoldására jóváhagyták az 1985-1990. évi ökológiai beruházások állami programját. Ennek megvalósítására, a munkálatok elvégzésére, a kivitelezésre több mint 17 milliárd koronát szántunk. Ugyanakkor a 8. ötéves tervbe beiktattunk olyan beruházásokat is, amelyekkel a zajártalommal, a közlekedéssel kapcsolatos problémákat akarjuk megoldani. Továbbá beiktattuk a portalan ító berendezések rekonstrukcióját, a városok gáz- és hőellátását célzó beruházásokat és további olyan technológiai intézkedéseket, amilyenek például a környezetkárosító termelést visszafogó programok stb. Megállapíthatjuk, hogy a jóváhagyott intézkedések fokozatos megvalósításának már észlelhetőek az egyes első, pozitív eredményei. Az atomenergia és a nemes tüzelőanyagok, főleg a földgáz részesedésének növekedésével változások következnek be a tüzelőanyagenergetikai bázisban. A szövetségi kormány elvi fontosságú döntéseket hozott a prágai agglomerációban és egyes kiválasztott észak-csehországi járásokban a hő- és a gázellátást növelő akciók megvalósítására. A 8. ötéves tervidőszakban eddig olyan jelentős ökológiai építkezések készültek el, amilyen például az ost- ravai Klement Gottwald Újkohó hőerőművének és a Mokrái Cementgyárnak portalanító berendezése, a roznovi Tesla üzem vízgazdasága, a Krompachyi Fémkohóban a levegő szennyezettségét megszüntető berendezés, a bratislavai városi szennyvíztisztító mű, s Kassán a háztartási hulladékégető-mű. Megvalósult számos, a CSSZK és az SZSZK kormánya által jóváhagyott akció. Ezek az akciók a további intézkedésekkel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy általában csökkent a levegő szilárd halmazállapotú anyagokkal való szennyezettsége. Noha az ötéves tervidőszak első három évében az ipari termelés volumene növekedett, a víztiszító müvek nagyobb kapacitásának köszönhetően a víz minőségét sikerült a 7. ötéves tervidőszak végén elért szinten megőrizni, sőt, néhány térségben mérsékelt javulást elérni. A felszíni vizek egyes szennyezők által okozott minőségi romlásának növekedése leállt. Előreléptünk a szennyvíz biotechnológiai tisztításában is. Fontos vízgazdálkodási művek, vízművi rendszerek és árvízellenes intézkedések valósultak meg. Az erdőgazdálkodásban intenzív fatelepítéssel csökkentettük az irtások területét és megőriztük erdőfelületünket. Noha a levegő szennyezettsége növekedett, az erdők produkciós képességét megőriztük. Bővültek a védett területek és a nemzeti parkok. Területük az ország területének több mint 15 százalékát teszi ki. Sok városban a központot megkerülő terelő utakat építettek, folytatódott a városközpontok korszerűsítése és rekonstrukciója. Gyalogos zónákat építenek. Növekedett a lakosok aktivitása a Z-akció keretében az ökológiai építkezések kivitelezése során. Tudományos-kutatási bázisunk eredményei is hozzájárultak a környezeti problémák megoldásához. A gépipari bázis kifejlesztette az építőelemes szennyvíztisztító műveket, megoldás tárgya a fluidkazános tüzelés kifejlesztése, s alkalmazzák a szilárd halmazállapotú anyagokat felfogó nagy teljesítményű elektromos szűrőket. Megkezdődött a háztartási hulladékot feldolgozó üzemek építése stb. Szigorúbban E jó eredmények ellenére, amelyeknek elérésére társadalmunk nagy igyekezetei és nem csekély pénzeszközöket fordított, nem következett be nagyobb áttörés a környezet javításában. Nem sikerül megfelelő mértékben megvalósítani a kongresszusnak arra irányuló határozatát, hogy csökkentsük a levegő kén-dioxid-szennyezettségét. Szorgalmazzuk azt, hogy a szövetségi kormányban és a nemzeti kormányokban dolgozó kommunisták tüzetesebben értékeljék a jelenlegi helyzetet és határozott intézkedéseket foganatosítsanak, hogy eleget tegyünk nemzetközi kötelezettségünknek és 1995-ig 30 százalékkal csökkentsük a levegő kén-dioxid-szennyezettségét. Nyugtalanít bennünket az a tény, hogy megkésett a városi víztisztító művek tervezett építése. Súlyos probléma továbbra is a vizek szeny- nyezettsége, amelyet a bekerülő műtrágyák s növényvédő szerek okoznak. Folyóinkon 1985-höz viszonyítva az ipari katasztrofális jellegű vízszennyezések száma megkétszereződött. Következményei, felszámolásának költségei az elmúlt három esztendőben meghaladták az 500 millió koronát. Az okok vizsgálatával kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azok többnyire szubjektív jellegűek. Erről tanúskodnak az Odrán, a Nyitrán, az Elbán, a Vágón, a Nisán és a további folyókon bekövetkezett balesetek. Ezért már nem nézhetjük el a technológiai fegyelmezetlenségnek, a hanyagságnak, a törvényes intézkedések és normák meg nem tartásának megnyilvánulásait. A bűnösöket szigorúbban kell büntetni, kártérítést követelve tőlük. Kívánatos az, hogy ezzel a problémakörrel a Népi Ellenőrző Bizottság szervei és a bűnüldöző szervek is még behatóbban foglalkozzanak. Elsősorban a megelőző intézkedésekre kell figyelmet fordítani, beleértve a berendezések karbantartását, de a korszerűsítésüket is. Olyan társadalmigazdasági légkört kell kialakítani, amely szorgalmazza a környezet minőségének javulását. A természeti erőforrások aktívabb kihasználása és a környezet elértéktelenedésének lefékezése érdekében olyan lépéseket kell tenni, hogy a gazdálkodó szervezetek ne csak a közvetlen, hanem általában a társadalmi költségeket is megtérítsék, amennyiben termelő aktivitásukkal megkárosítják a környezetet. E tekintetben határozott fordulatot várunk el, főleg a gazdálkodó szervezetekben, a felelős irányító dolgozóktól. A pártalapszervezetektől, az FSZM üzemi szervezeteitől és az önigazgatási szervektől igényelni kell azt, hogy következetesebben ellenőrizzék, miképp teljesítik kötelességeiket a vezető gazdasági dolgozók. A nemzeti bizottságoknak nem szabad megalkuvóknak lenniük a környezetkárosítókkal szemben, nem szabad enyhíteniük, mi több, elengedniük a felügyeleti szervek, vagy a higiéniai szolgálat által javasolt szankciókat és büntetéseket. Nem lehetünk elégedettek a 8. ötéves tervidőszakban az ökológiai építkezések állami programja megvalósításával sem, mivel a tervezett munkálatok volumenjének több mint 50 százalékát kell 1989-ben és 1990-ben elvégezni. Itt hatnak azok a kedvezőtlen tendenciák, amelyek a CSSZSZK egész beruházási szféráját jellemzik. Ezeket elmélyíti az ökológiai építkezések sajátos jellege, az, hogy a kivitelezők számára ezek mindmáig gazdasági szempontból többnyire érdektelenek. Változtatni kell a jövőben egyrészt a gazdasági szabályozókon, másrészt az ökológiai építkezések tervezési és technológiai koncepcióján, hogy a tervfeladatokat teljesítsék. Főleg olyan ökológiai építkezésekről van szó, amilyen a Tuáimice II. erőműben a kéntelenítő berendezés, a szilárd háztartási hulladékot égető brnói mű üzembe helyezése, a bratislavai Slovnaftban és a Csallóközben a felszín alatti vizek védelmét szolgáló berendezések és a strázskei Chemko ökológiai berendezései. Továbbá be kell fejezni az ostravai, pardubicei, kassai szennyvíztisztító mű építését és egyéb fontos akciókat. Miből okulhatunk? A feladatok teljesítésére nagymértékben kedvezőtlenül hat az is, hogy nem dolgozták ki átfogó módon az A 12-es állami célprogramot, amely a környezet alakításának és védelmének programja. Kidolgozása során a Tudományos-Műszaki és Beruházási Állami Bizottságnak, valamint az Állami Tervbizottságnak nem sikerült elérnie a korábbi Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztériumnál, az építőipari nemzeti minisztériumoknál és a CSSZK Iparügyi Minisztériumánál az olyan szükséges kivitelezői kapacitások megerősítését és fejlesztését, amelyek kedvező hatást gyakorolhattak volna a feladatok teljesítésére már a 8. ötéves tervidőszak végén. Miben keressük ennek okait, elvtársak? Miért nem hatékonyak a környezetvédelmi intézkedések? Ennek fő oka a gazdálkodó szervezetek és az egyének felelőtlen és sok esetben kíméletlen viszonya a természethez és ahhoz a területhez, amelyen működnek és élnek. Ez általában a jogi és az ökológiai tudat alacsony színvonaláról, hézagos fegyelemről és rendről tanúskodik a lakosok jelentős hányada, de a tisztségviselők esetében is. A legkomolyabb ok a párt szervei, a kormányok és a nemzeti bizottságok határozatainak nenf következetes teljesítése. Az ökológiai problémák megoldását sürgeti az is, hogy népgazdaságunknak továbbra is nagy az anyag- és az energiaigényessége, amiért nagymértékben felel a tüzelőanyag-ipar, az energetika, a kohászat, a nehézvegyipari ágazat és a mezőgazdaság, amelynek a legna(Folytatás az 5. oldalon) Iván Knotek elvtárs előterjeszti a beszámolót (Jirí Kruliá felvétele - ÖSTK) ÚJ SZÚ 4 1989. X. 13
