Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-12 / 241. szám, csütörtök

Milos Jakeé elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ta Munkáspárt végrehajtó bizottsá­gának, majd a magyar parlamentnek az 1968. augusztus 21-ének évfor­dulójával kapcsolatos nyilatkozatai, amelyeket határozottan elutasítot­tunk. Le kell küzdeni azt az elképzelést, hogy a nem legális csoportok izolá­lására kifejtett törekvés az államha­talom alkalmazására korlátozható. Tevékenységük mindenekelőtt azzal akadályozható meg, ha hatékony ideológiai munkát végzünk, offenzív politikai küzdelmet folytatunk az em­berek tudatáért. Ennek eredmé­nyessége abban rejlik, hogy nem­csak a központban, hanem minde­nütt, az összes munkahelyen politi­kai harcot kell folytatnunk, amelynek alapvető formája a kommunisták és az állampolgárok széles körű párbe­széde, mely során megnyerjük az embereket a pártpolitika támogatá­sára, leleplezzük az ellenzéki cso­portok ellenséges jellegét és céljait. Tudnunk kell és számolnunk kell azzal, hogy az ellenzéki erők és a külföldi propaganda megnehezít­heti munkánkat és mindent meg is tesznek ezért. A legnagyobb ne­hézségeket és károkat azonban mi okozhatjuk önmagunknak, ha nem valósítjuk meg következetesen a ki­tűzött irányvonalat. Ha toleráljuk a rendetlenséget és a hibákat, ha megtűrjük a fogyatékosságokat és nem oldjuk meg azokat a problémá­kat, amelyek bántják az embereket. Ezt mindenütt teljes mértékben tudatosítani keH. Már csak azért is, mert az átalakítás és demokratizálás folyamatában elvégzett jelentős munka ellenére nem sikerül mindent úgy csinálnunk, ahogy azt szeret­nénk. Ezen a téren sok helyen még mindig a régi módon akarnak dol­gozni, nem elég igényesek és liberá­lisan megtűrik a feladatok nemtelje­sítését. Ez a kényelemszeretettel, az elkötelezettség hiányával, az újért való harc mellőzésével együtt akadályozza elsősorban az elfoga­dott döntések megvalósítását, a gyorsabb haladást a pártmunká­ban és az egész társadalomban. Nem értik meg még mindig minde­nütt teljes mértékben az átalakítást, azt, hogy mindenkinek hatékonyab­ban kell dolgoznia, hogy megtartsuk és fokozatosan javítsuk az életszín­vonalat. Ez megnyilvánul a szociá­lis-gazdasági feladatok megvalósí­tásában is. Az elért eredmények bizonyos javulás ellenére, még min­dig nincsenek összhangban cél­jainkkal és lehetőségeinkkel. Az előttünk álló feladatok és prob­lémák megközelítése nemegyszer nem felel meg az új igényeknek. Nem tudatosítja mindenki, hogy az. átalakítás mélyreható, forradalmi változásokat jelent, amelynek meg­valósítása nagy erőfeszítéseket kö­vetel meg, hogy napjainkban ismét a nehéz próbákat kiálló szocializmus további sorsáról van szó. Ezért, se­hol sem tűrhetjük meg a helyzet komolyságának alábecsülését. Az évzáró taggyűléseknek, a pártkonfe­renciáknak, a kongresszusi előké­születeknek fontos szerepet kell ját­szaniuk abban, hogy ez a tudat áthassa a párt, a pártszervek és -szervezetek, valamennyi kommu­nista egész tevékenységét. A szó valódi értelmében nagyfokú aktivi­tásra kell ösztönöznünk a pártot. Kedvező külső feltételek szükségesek Külpolitikánkban továbbra is arra törekedtünk, hogy kedvező külső feltételeket teremtsünk a szocialista építéshez, a gazdasági és társadal­mi átalakítás programjának megva-~ lósításához. Megállapíthatjuk, hogy tovább javul a nemzetközi légkör. Megtettük az első reális lépéseket a nukleáris leszereléshez, számos regionális konfliktus politikai megol­dásához. Sok minden arról tanúsko­dik, hogy a háború utáni nemzetközi kapcsolatokban véget ér egy sza­kasz és egy új szakasz kezdődik meg, amelyben megnyilvánul az új politikai gondolkodásmód, amelynek fö képviselője a Szovjetunió. Az a célja, hogy a konfrontációtól, a hi­degháborútól áttérjünk a bizalom­erősítéshez, a biztonsághoz, a sta­bilitáshoz, a megértéshez és az együttműködéshez. Támogatjuk a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok külügyminisztereinek a közel­múltban megtartott tanácskozásán élért eredményeket, amelyek továb­bi haladást jelentenek a stratégiai nukleáris fegyverzet ötvenszázalé­kos csökkentéséről folytatott tárgya­lásokon és megállapodás született egy további szovjet-amerikai csúcs- találkozó megtartásáról. A nemzetközi kapcsolatokban azonban számos probléma és kér­dés továbbra is tisztázatlan marad. Nyugat politikájában még mindig sok a bizonytalanság, az olyan té­nyező, amelyet nem lehet előre megjósolni. Még mindig vannak olyan erők, amelyek a konfrontációs politikát támogatják, egy kissé mo­dernebb, rugalmasabb, differenciál­tabb formában. Ez megnyilvánul ab­ban, hogy megkísérlik a beavatko­zást a szocialista országok belügye- ibe, saját céljaikra akarják kihasz­nálni az emberi jogokat és szabad­ságjogokat és ideológizálni próbál­ják a kölcsönös kapcsolatokat. Álláspontunkat a mai nemzetközi kérdésekkel, elsősorban az európai kérdésekkel kapcsolatban a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén elfo­gadott dokumentumok tartalmazzák. Ezek súlypontja a leszerelés terüle­tére vonatkozik. Nagy figyelmet szenteltünk a hagyományos fegy­verzetről folytatott bécsi tárgyalá­soknak. Állást foglaltunk a tanácsko­zás meggyorsítása mellett úgy, hogy az első megállapodásokat már 1990-ben aláírhassuk. Az elfogadott dokumentumok kifejezik állásfogla­lásunkat a nukleáris és vegyi lesze­relés kérdéseiben, az európai stabi­litás, bizalom és biztonság meg­erősítésével kapcsolatban. Kifejezi átfogó hozzáállásunkat Európa ka­tonai, politikai, gazdasági, környe­zetvédelmi, kulturális és humanitá­rius folyamataihoz. Meggyőződé­sünk, hogy a CSKP Központi Bizott­sága támogatni fogja a Politikai Ta­nácskozó Testület dokumentumait. A Varsói Szerződés politikájával összhangban csökkentettük katonai költségvetésünket. Mintegy 20 000 katonát a harci egységekből átvezé­nyelünk a katonai építési szerveze­tekbe. Tekintettel az európai katonai helyzet alakulására, az Állami Vé­delmi Tanács megtárgyalta lehető­ségeinket és úgy döntött, hogy a kö­vetkező ötéves tervidőszakban tíz százalékkal csökkentjük katonai ki­adásainkat, és javaslatot terjesztünk a Szövetségi Gyűlés elé arra vonat­kozóan, hogy a tényleges katonai szolgálat időtartamát 18 hónapra rö­vidítsük le. Ezáltal jelentős eszkö­zökhöz, évente több mint hatmilliárd koronához jutunk a szociális-gazda­sági fejlesztés kérdéseinek megol­dására. A szocializmus megszilárdítására irányuló törekvéseket támogatjuk Országunk számára elsődleges, létfontosságú jelentősége van és lesz a jövőben is a Szovjetunióval folytatott együttműködés fejleszté­sének. Látnunk kell, hogy ezen a té­ren új tények merülnek fel. Amint azt Mihail Gorbacsov elvtárs az utóbbi időben nemegyszer hangsúlyozta, a Szovjetunióban sem probléma­mentes a fejlődés. Ott is különböző olyan nézetek és jelenségek merül­nek fel, amelyek aggodalmakat kel­tenek pártunk tagjai és tisztségvise­lői körében. Teljes mértékben szoli­dárisak vagyunk az SZKP-nak, ve­zetőinek és a szovjet népnek a szovjet társadalom átalakítása ér­dekében kifejtett óriási erőfeszíté­seivel, a szocializmus megszilárdí­tása, minőségileg új szintre való emelése érdekében. Sok sikert kívá­nunk forradalmi törekvésükben. Ez rendkívül fontos nemcsak a mi or­szágunkban, hanem az egész vilá­gon a szocializmus további sorsa szempontjából. A közelmúltban párt- és kormány- küldöttségünk részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megala­kulása 40. évfordulójának ünnepsé- • gein. Az NDK a szocialista építés­ben nagy sikereket ért el, amelyek általános nemzetközi elismerést vív­tak ki. A Német Demokratikus Köztársa­ság az elmúlt hetekben az NSZK és néhány további állam durva kampá­nyának céltáblája lett. Ez a kampány a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai NSZK-ba történő nem törvényes távozásának kísérleteivel kapcsolatban bontakozott ki. Erre a célra visszaéltek az NSZK cseh­szlovákiai nagykövetségével is. A kampány célja: lejáratni a Német Demokratikus Köztársaság eredmé­nyeit, kétségbe vonni létét és helyét az európai államok közösségében. Ezek igen veszélyes, lényegüket te­kintve revansista tendenciák, ame­lyek kétségbe vonják a második vi­lágháború eredményeit, ezzel egy­idejűleg Európa területi elrendezé­sét és a földrész destabilizálását célozzák. A Német Demokratikus Köztársa­ságot bevált, megbízható partner­ként, szomszédként és szövetsé­gesként becsüljük. A vele szemben indított kampányt elítéljük, s teljes mértékben támogatjuk az NDK állás­pontját. Továbbra is fejleszteni fog­juk együttműködésünket és szilár­dítjuk elvtársi, internacionalista kap­csolatainkat Németország Szocialis­ta Egységpártjával. Nem formálunk igényt a szocialis­ta országok és a kommunista pártok helyzetének értékelésére. Ez az ő ügyük. Ugyanakkor azonban tag­jainkat és állampolgárainkat el kell látnunk a szükséges információkkal. Pártunkban és nyilvánosságunkban gyakran aggodalommal átszőtt nagy érdeklődést vált ki az események alakulása a Lengyel Népköztársa­ságban és a Magyar Népköztársa­ságban. Ebben a két államban el- lentmodásos folyamatok játszódnak le, fokozódik a harc, mely keretében e baráti országok politikai, szociális és gazdasági fejlődéséről döntenek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt az erőviszonyok megváltozása kö­vetkeztében a kerekasztalnál elért egyezmények alapján a nemzeti megbékélés politikáját választotta. A kormány a Szolidaritás kezében van, amely annak következtében, hogy a Demokrata Párt és az Egye­sült Néppárt megszakította az együttműködést a Lengyel Egyesült Munkáspárttal, többségben van a szejmben és a szenátusban is. A Lengyel Népköztársaságban tanúi vagyunk több súlyos válságfo­lyamatnak. A gazdaságban nagyok a nehézségek, erőteljes az infláció folyamata, növekszik a társadalmi feszültség. A belső és a gazdasági szférában megvalósuló változások feltételezhetően érinthetik a külső kapcsolatokat is. Az új kormányel­nök nyilatkozata alapján azonban úgy vélekedhetünk, hogy az új kor­mány tisztában van a külpolitikai realitásokkal, s azokat tiszteletben kívánja tartani. Ez egyformán vonat­kozik a Varsói Szerződésre, mint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára, valamint a Lengyel Nép- köztársaság szocialista országok iránti további külpolitikai kötelezett­ségeire. Hisszük, hogy az új kor­mány értékeli a csehszlovák-len- gyel kapcsolatok jelentőségét és nem engedi meg e kapcsolatok megbontását. önök tudják, hogy szeptember végén Csehszlovákiába látogatott Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Részlete­sen kifejtette az LNK és a párt hely­zetének bonyolultságát. Rámutatott arra, a Lengyelországban végbeme­nő változások nem jelentik azt, hogy a lengyel nép elvetette a szocializ­must. Az új helyzet kialakulása nem bontja meg feltétlenül a szocialista fejlődés folytonosságát, ha a Len­gyel Egyesült Munkáspárt megújítja erejét és befolyását, ismét kivívja a munkásosztály és a többi dolgozó bizalmát. Ebben teljes mértékben támogatjuk. Nem kevésbé bonyolult fejlődési szakaszon megy át a Magyar Nép- köztársaság is. A gazdasági ne­hézségek miatt ott is növekedett a társadalmi feszültség. A problé­mákat nem kerülte el a Magyar Szo­cialista Munkáspárt sem, amelyben ellentétek keletkeztek, differenciáló­dási folyamat és harc indult a párt jövőbeli formájáért. Nem véletlen, hogy ezt a helyzetet köfönféle erők felhasználták a szocializmus alapjai elleni támadásokra. Elferdítik a tör­ténelmi tényeket, kampányokat foly­tatnak a Magyar Népköztársaság szerződéses kötelezettségei ellen és igyekeznek megbontani a más országok iránti kapcsolatokat. Az elmúlt napok legjelentősebb eseménye volt a Magyar Népköztár­saságban a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa. Ezen a kongresszuson sor került e párt feloszlatására és új párt, a Magyar Szocialista Párt létrehozására, amely programnyilatkozatában el­határolja magát a párt vezető szere­pének és a demokratikus centraliz­musnak alapelvétől, a marxizmus -leninizmus ideológiai platformját vi­lágnézeti és politikai toleranciával helyettesíti és kilátásokkal kecseg­tetőnek tekinti a szociáldemokrata értelmezésre emlékeztető politikai irányvonalat. Az új párt tényleges politikai arculata azonban csak most fog kialakulni. Feltételezhetően foly­tatódnak a differenciálódási folya­matok. A Magyar Szocialista Mun­káspártban bekövetkezett szakadás ismét bizonyíthatóan megerősíti an­nak a lenini gondolatnak tartós érvé­nyét, hogy a párt egysége és cselek­vőképessége szempontjából kifeje­zetten létfontosságú a vezetés, a központi bizottság egysége. A CSSZSZK és az MNK kapcso­latait bonyolította az, hogy az MNK egyoldalúan leállította a munkát a Gabcíkovo-Nagymaros közös víz­lépcsőrendszer építésén. Elhatá­rozásunk az, hogy ragaszkodunk a szerződés megtartásához és en­nek megsértése esetében a nem­zetközi joggal összhangban kártérí­tést igénylünk. Nagy veszélyt jelent a nacionalizmus ösztönzése és kül­földre való kiterjesztésének törekvé­se. Az MNK egyes körei megkísérlik azt, hogy a nemzetiségi kérdéssel visszaéljenek a CSSZSZK-val szemben is. Megőrizzük a társadalmi és gazdasági stabilitást A szocialista országok fejlemé­nyei iránti álláspontunkat már nem­egyszer világosan kifejtettük. Ezek­nek az országoknak mindegyike ha­gyományai tekintetbe vételével és konkrét feltételei alapján keresi a to­vábbi fejlődés útját. Őszinte érde­künk fűződik a velük való sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésé­hez és elmélyítéséhez. Ugyanakkor számunkra érvényesek és mindig érvényesek lesznek a szocialista in­ternacionalizmus alapelvei. Rokon­szenvesek számunkra és támogat­juk azokat a lépéseket, amelyeknek célja a szocializmus szilárdítása és fejlesztése. Ugyanakkor nem tekin­tünk közömbösen arra, ami a baráti országokban a szocialista rendszer bomlasztását célozza. Figyelemmel követjük ezeket a tényeket és levon­juk belőlük a tanulságokat. Átalakí­tás nélkül a szocialista társadalom már nem fejleszthető. Ez azonban semmiképp sem jelentheti azt, hogy a nem szocialista erőknek feladjuk pozícióinkat, s megengedjük azt, hogy a párt elveszítse az események alakulására gyakorolt befolyását. Semmi olyasmit nem hagyunk ma­gunkra kényszeríteni, ami ellentét­ben áll a csehszlovák nép, pártunk és a Nemzeti Front érdekeivel. Nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy az átalakítást a forradalom folytatásának, a győzelmes február - a csehszlovák nép ekkor szaba­don döntött amellett, hogy a szocia­lizmus útját kívánja járni - továbbfej­lesztésének tekintjük. Az átalakítást úgy kívánjuk megvalósítani, hogy ennek ne lássa kárát a társadalmi és a gazdasági stabilitás. Ez sikerének alapvető feltétele. A feszültség, a zűrzavar és a társadalmi megráz­kódtatások előidézését célzó bármi­féle támadások és törekvések csak veszélyeztethetik az átalakítás és a demokratizálás politikáját, és a tár­sadalmat válságos helyzetbe hoz­hatják. Mélyen meg vagyunk győződve a szocialista társadalmi rend törté­nelmi távlatairól. A szocializmus visszafordíthatatlanul része a ma és a holnap világa arculatának. Nem kételkedünk abban, hogy a szocia­lista alapokon végbemenő átalakítás új minőségi és dinamikus fejlődési formát ölt magára, hogy mind telje­sebben bizonyíthassa előnyeit. Társadalmunk jelenlegi nagyon bonyolult fejlődési szakaszában elő­térbe lép a testvérpártokkal és -or­szágokkal való nyílt véleménycseré­nek, szoros együttműködésnek szüksége. Ezt szolgálták a KGST tagállamai testvérpártjai ideológiai, valamint nemzetközi kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titká­rainak az elmúlt napokban Berlinben és Várnában megtartott nemzetközi tanácskozásai is. Szükségesnek te­kintjük a vitát a múlt küzdelmeivel, az előző nemzedékek áldozatos munkájával kivívott szocialista érté­kek megvédésének módozatairól, s a fejlődés új feltételeiről, amely megkívánja tőlünk a szocializmus továbbfejlesztését és gazdagítását. Ugyanakkor semmi olyasmit nem szabad tennünk, ami árthatna má­sok érdekeinek s a szocializmussal szemben ellenséges erők malmára hajtaná a vizet. Hangsúlyozzuk, hogy minden párt országában felel a problémák megoldásáért. Ez nem jelenti azt, hogy a szocialista államoknak lan­kadhat az igyekezetük számos kér­dés megoldása eljárásának egyez­tetésében. Ellenkezőleg, feltétlenül el kell mélyítenünk az egyeztetést, s főleg arra kell ügyelnünk, hogy az egyes országok problémái ne has­sanak kedvezőtlenül a gazdasági együttműködés alakulására. Ezért örömmel fogadjuk azt, hogy ebben az esztendőben számolunk a KGST tagállamok pártvezetóinek csúcsta­lálkozójával, amelyen elsősorban éppen a gazdasági együttműködés­sel foglalkoznának. Elvtársak, a társadalom további átalakítása és demokratizálása során alapvető hangsúlyt kell helyeznünk a társa­dalmi átalakítás szilárd gazdasági alapjainak lefektetésére. Csak a megfelelő erőforrások megterem­tése, a népgazdaság dinamikus új minőségi szinten történő fejlesztése, a gazdaság szociális oríentáltságá: nak elmélyítése és a nép alkotó erö'i széles körű érvényesülése lehető­ségeinek kialakítása alapján lehet javítani a nép életét, és ez a fő feltétele annak, hogy Csehszlovákia korszerű, stabilizált szocialista ál­lamként fejlődjön. A tapasztalatok megerősítik, hogy továbbra is rendkívül időszerűek azok a határozatok, amelyeket a párt központi bizottsága 14. ülésén hagyott jóvá a szociális és a gazda­sági fejlesztéssel, valamint a gazda­sági mechanizmus átalakításával kapcsolatban. Ezeket a határozato­kat minden szinten és szakaszon erélyesen gyakorlattá kell váltani. Tudjuk, hogy néhány mindmáig megoldatlan kérdés találgatásokat, kétségeket, sőt bizonytalanságot idéz elő. Népgazdaságunkat azon­ban menet közben alakítjuk át, s ezért sem a központban, sem a vállalatokban nem szabad időt veszítenünk. Tegnap erről sok szó esett a CSSZSZK Szövetségi Gyű­lése Népi Kamarájának ülésén is. A párt szerveinek és szervezeteinek jóval aktívabban kell szorgalmaz­niuk azt, hogy a gazdasági és az állami vezetés minden szinten konk­rét programokat fogadjon el a kitű­zött feladatok felelősségteljes meg­valósításának biztosítására. A gazdasági mechanizmus átala­kításának döntő szakaszához ér­tünk. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalati szféra felkészültsége egyenlőre nagyon eltérő. A gazdál­kodó szervezetek mindmáig inkább a szervezési kérdések megoldására törekednek. Több vállalatban nem átfogó módon és nem programsze­rűen készülnek fel a gazdálkodás új feltételeire. A jóváhagyott intézkedé­sek nem kötődnek a vállalaton belüli irányítás ésszerűsítéséhez, a szo­ciális és a bérkérdések megoldásá­hoz. Lassan küszöbölik ki a szállítói­megrendelői kapcsolatok fogyaté­kosságait is. Ezért a párt szerveinek és szervezeteinek, az FSZM-nek és az önigazgatási szerveknek követ­kezetesen igényelniük kell a vezető gazdasági dolgozóktól az említett kérdések határozottabb megol­dását. A sikeres átmenet feltételei Az alapítóknak, főleg a termelési reszortoknak sokkal nagyobb figyel­met kell fordítaniuk arra, hogy a vál­lalatok jól felkészüljenek az új gaz­dasági mechanizmusra, s hatéko­nyabb segítségben kell őket része­síteni, főleg a termelési programok megváltoztatásával kapcsolatban. Segítséget kell nyújtani fejlődési koncepciójuk kidolgozásához, a vál­lalaton belüli irányítás tökéletesíté­séhez, valamint a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsításához. Ebből a szempontból még mindig nem lehetünk elégedettek. Egyúttal (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents