Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-11 / 240. szám, szerda

ÍJ szú 3 189. X. 11. ENSZ-KOZGYŰLÉS A fejlődő országok problémái Csehszlovák felszólalás a gazdasági bizottságban Az MSZP kongresszusa befejeződött VÁLASZOKRA VÁRVA BIZONYTALANSÁG A PÁRTTAGSÁG KÖRÉBEN (CSTK) - Az ENSZ-közgyűlés ál­talános vitájában hétfőn 10 fejlődő ország képviselője szólalt fel, termé­szetes tehát, hogy ezen az ülésen a harmadik világ problémái estek a legnagyobb súllyal latba. Paul Se- mogerere ugandai külügyminiszter azokról a nehézségekről beszélt, amelyek Namíbia függetlenné válá­sának folyamatát kísérik, s azokról az akadályokról, amelyeket e folya­mat útjába Pretoria állít. Ngolo Traoré, Mali külügyminisztere emlé­keztetett arra, milyen szerepet ját­szott országa a Csád és Líbia közötti konfliktus megoldásában. Mahamat Ali Adoum csádi diplomata pedig kijelentette, hogy a Csád és Líbia között a közelmúltban tető alá hozott megállapodás új szakaszt nyit a két ország kapcsolataiban. Edward Charles Carter bahamai külügymi­niszter azonnali segítséget kért azoknak a karibi országoknak, ame­lyekben az utóbbi hetekben a Hugó hurrikán pusztított. Lényegében minden szónok részletesen elemez­te a fejlődő országok súlyos gazda­sági helyzetét, aláhúzva, hogy nem­zetközi összefogásra van szükség a harmadik világ elmaradottságának felszámolásához. Az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának hétfői vi­tájában Evzen Zápotocky cseh­szlovák nagykövet hangsúlyozta, (CSTK) - Blackpoolban tegnap megkezdődött a kormányzó brit Konzervatív Párt sorrendben immár 106. évi konferenciája, s ezzel lé­nyegében befejeződik a szigetor­szágban a hagyományos őszi párt­konferenciák idei sorozata. Marga- ret Thatcher pártja számára a mos­tani nem a legmegfelelőbb időszak, most kerültek felszínre az évtizedes thatcheri politika következményei: a választók egyre nagyobb mérték­ben utasítják el a kormány gazdasá­(CSTK) - Edgardo Lopez Gri- maldo őrnagy, a panamai fegyveres erők szóvivője hétfői sajtóértekezle­tén cáfolta az amerikai hírközlő esz­közök állítását, mely szerint a múlt heti lázadás több szervezőjét kivé­gezték. Ezzel egyben cáfolta Jesse Helms amerikai szenátor kijelenté­Szovjet csapatkivonás Az idei befejeződött (ŐSTK) - A Szovjetunió befejezte csa­patainak ez évre tervezett kivonását a Varsói Szerződés országaiból és Mon­gólia területéről. Erre az érintett országok kormányaival történt megegyezés után került sor. A TASZSZ hírügynökség kö­zölte, hogy összesen 50 320 katonát, 3118 harckocsit, 768 ágyút és 351 repülő­gépet vontak ki. A csapatkivonás 1990- ben folytatódik. Namíbiai rendezés Az ENSZ-főtitkár elégedetlen (ŐSTK) - Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár hétfőn New York-ban kijelentette, a világszervezet rendkívül elégedetlen azzal a móddal, ahogyan a namíbiai ENSZ-erőkkel (UNTAG) együttműködik az ottani, a dél-afrikai irányítás alatt álló rendőrség a SWAPOL. Cuellar szerint a dél-afrikai rendőrök visszatartanak olyan információkat, amelyekre az UN- TAG-nak szüksége lenne a namíbiai hely­zet értékeléséhez. Sok esetben megaka­dályozzák, hogy a nemzetközi megfigye­lői csoport képviselői letartóztatottakkal találkozzanak. Újfasiszta támadás (ŐSTK) - Az NSZK-beli Tübingenben a múlt vasárnap az újfasiszta erők gyúj­tották meg a Német Kommunista Párt autóbuszát. Az Unsere Zeit című lap teg­nap tájékoztatott róla, hogy a választási kampány keretében használt autóbuszt benzinnel öntötték le. Az anyagi károkat 5 ezer márkára becsülik. A Német Kommunista Párt tübingeni járási vezetése közölte, hogy tiltakozó tüntetést rendez. Egyben felszólította i a lakosságot, hogy tiltakozzon a neonáci támadások ellen. hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényesülő pozitív tendenciákat a gazdaság terén is érvényesíteni kell. Azt mondta, a világgazdaság helyzete nem kielégítő, s ő is úgy vélte, hogy napjaink súlyos problé­mái csak összefogással oldhatók meg. Utalt arra, hogy ezzel kapcso­latban megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az el nem kötelezettek belgrádi csúcskonferenciáján el­hangzott javaslatok. Ugyancsak alá­húzta a kilencvenes évekre szóló nemzetközi stratégia kidolgozásá­nak, valamint a nemzetközi gazda­sági együttműködéssel foglalkozó rendkívüli ENSZ-ülésszaknak a megrendezését. A csehszlovák diplomata szerint az adósságproblé­máról nem lehet elszigetelten be­szélni, mivel ez összefügg a nem­zetközi kereskedelem normalizálá­sával, a valuta- és pénzügyi viszo­nyok átalakításával, a stabilitás megteremtésével a világ nyers­anyagpiacain, s nem utolsó sorban a fejlődőknek nyújtandó segítség növelésével. Rámutatott, a leszere­lés és a fejlesztés közötti összefüg­gésekre, a fegyverkorlátozás által nyert eszközöket a gazdaság fejlő­désére kell fordítani. Csehszlovákia tavaly nemzeti jövedelmének több mint egy százalékát fordította a fej­lődő országoknak nyújtott gazdasági és humanitárius segítségre. gi és politikai intézkedéseit, a mély­ponton van a toryk népszerűsége. Az idei pártértekezleten tehát nem lehetnek olyan magabiztosak, mint a korábbi években. Aggasztó hírek terjednek arról, hogy tovább emelkednek a hitelek kamatlábai, az egyszerű brit állampolgárok számá­ra már nehezen elviselhető mérték­ben. Válságban van a font sterling is, melynek értéke három nyugatné­met márka alá esett - hosszú évek óta nem volt ilyen alacsony. sét, hogy Noriega tábornok lelőtte Moises Giroldi őrnagyot, a meghiú­sított puccs vezetőjét. Az államcsínykísérlet letartózta­tott résztvevői vizsgálati fogságban vannak, mondotta a szóvivő, és pol­gári bíróság elé kerülnek. A panamai hadseregben ugyanis nincs katonai bíróság. A hivatalos jelentések szerint a múlt keddi puccskísérlet során 10 személy vesztette életét, 37 tisztet letartóztattak és öt összeesküvő a Panamában levő amerikai katonai támaszpontokon talált menedéket. Rakowski Moszkvába utazott (CSTK) - Varsóban hétfőn hiva­talosan bejelentették: Mieczyslaw Rakowski, a LEMP KB első titkára október második harmadában a Szovjetunióba utazik. Rakowskit az SZKP Központi Bizottsága hívta meg a munkalátogatásra. Egyéb­ként első titkárként most látogat elő­ször a Szovjetunióba. (CSTK) - Az árak állandó emel­kedése és az erősödő hitelinfláció új komoly szociális és politikai zavar­gásokhoz vezethet Lengyelország­ban - állapította meg a tegnapi len­gyel sajtó. A Trybuna Ludú szerint az inflációs folyamatok főleg azt kö­vetően gyorsultak fel, hogy augusz­tusban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban bevezették a sza­badpiaci árakat. Ezzel akkor az összes politikai erő egyetértett. Másrészt viszont ez a befolyás meg­szerzését célzó politikai játék ered­ménye volt, nem pedig megfontolt gazdasági program - írja a lap, rá­mutatva, hogy a szabadpiaci árak indították el a hiperinflációt. Augusz­tus óta négyszer lett drágább a tej, a hús és a füstöltáru, a liszt és a péksütemények ára megsokszoro­zódott. Nagyon sok lengyel család él a nyomor határán. S ha kimerülnek azok a tartalékaik, amelyeket még (Kiküldött munkatársunk jelenti Budapestről) - A Magyar Szocialis­ta Párt kongresszusa áthúzódott az ötödik napra is: a fáradt küldöttek az Internacionálé hangjai után kedden fél kettőkor hagyták el a tanácster­met, s az ugyancsak „elzsibbadt" újságírók is „letették a lantot", hogy kora reggel ismét felvegyék, azaz megírják első értékelő kommentár­jaikat. A tudósító kötelessége még be­számolni a kongresszus esti-éjsza- kai záróakkordjáról, hiszen nincs az a lapzárta, amely elviselte volna ezt a csúszást. Nos, a tanácskozás zárt ülése, amelyen a személyi kérdé­sekről volt szó, igencsak elhúzó­dott. Ahogy teltek az órák, úgy foko­zódott a feszültség, majd a fáradt­ság a sajtóközpontban is. Mit lehe­tett tenni? Csak várni és spekulálni, latolgatni, találgatni. És sokan vetet­ték fel a kollégák közül, vajon miért volt az, hogy a négy vezető szemé­lyiség, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula tíz-tíz perces „tisztázó" beszéde is zárt ajtók mögött hangzott el, holott a nyilvánosság az MSZP egyik meg­hirdetett célja? Végül mégiscsak kitudódott az eredmény, miszerint Nyers Rezső a küldöttek 86 százalékának szava­zatával lett az MSZP elnöke, s ké­sőbb arról is volt tájékoztatás, hogy rajta kívül 24 tagja van a párt elnök­ségének, köztük Pozsgay Imre (akit a kongresszus egyben köztársasági elnökjelöltnek is megválasztott), Né­meth Miklós, Horn Gyula, Nagy Im­re, Hámori Csaba, Ormos Mária, de a testületben többségben kevésbé ismert személyek kaptak helyet, akik még nem voltak országos politikai vezetők. A lista (s tulajdonképpen emiatt volt oly hosszú a zárt ülés) lényegében tükrözi a kongresszu­son - a különböző áramlatok, plat­formok között - más alapkérdések­ben is létrejött kompromisszumokat, miközben az elnök személyétől azt lehet várni, hogy egyeztető, integrá­ló szerepet fog játszani. « Ezt maga Nyers Rezső is han­goztatta, amikor késő este ellátoga­tott a nemzetközi sajtóközpontba, hogy válaszoljon a türelmetlen tudó­sítók kérdéseire. Erre a sajtóérte­kezletre érdemes kitérni részlete­sebben is, mivel szó volt rajta mind­arról, ami a véget ért kongresszust jellemezte. Először is azt jelentette ki, hogy a Reformszövetség mindvé­gig a legnagyobb áramlat maradt, bár létszáma valamelyest csökkent, valószínűleg a másik erős csoport, a Népi Demokratikus Platform javá­ra. Ez a két áramlat meghatározó szerepet játszott a közös nevező megtalálásában, a kompromisszu­mok kidolgozásában, ugyanis mind­végig kommunikációkésznek mutat­koztak (kivéve a Reformszövetsé­gen belüli legradikálisabb kisebbsé­get). Csakhogy megmarad-e ez a barátság akkor is, ha az MSZP elveszíti a parlamenti választáso­kat? - firtatta az egyik tudósító. Erre az esetre Nyers Rezső nem zárta ki a „bűnbakkeresés" valószínűségét. És a vezetésen belül hány áramlat képviselteti magát, s jelen vannak-e a reformkommunisták? - szólt a to­vábbi kérdés. „A reformkommunis­táknak az elnökségben nincs igazán képviselete, hacsak jómagamat nem augusztus előtt sikerült felhalmoz­niuk, a helyzet még drámaibbá válik. A szabadpiac híveinek érvei elle­nére a szabadárak nem vezettek sem a kereslet csökkenéséhez, sem a termelés növekedéséhez. Ellenke­zőleg: a termelés csökkenő tenden­ciát mutat. Augusztusban például egyharmaddal kevesebb sertéshús került a piacra, s a múlt évvel szem­ben a gabonaszállításokban is visz- szaesés tapasztalható. Mindenki ar­ra törekszik, hogy a lehető legkeve­sebbet termelje, s a lehető legmaga­sabb áron adjon el, ami ösztönzi az inflációt. A piaci erők semmivel sem korlá­tozott játéka - amihez egyes köz­gazdászok és politikusok ragasz­kodnak - csupán a szabadpiac mí­tosza. A valóságban anarchia ez, amely a társadalom alapvető érde­keit fenyegeti - hangsúlyozza a LEMP KB napilapja. sorolom közéjük, aki reformkommu­nistából lettem szocialistává, vagy Pozsgay Imrét, aki hasonló utat járt be“ - szólt a válasz. Arra pedig, hogy sajnálja-e a kommunista és a szociáldemokrata párt 41 évvel ezelőtti egyesülését - a korabeli kö­rülmények sajátosságait elemezve magyarázta e lépést, de lényegében azt felelte, hogy igen, ez egy elhibá­zott lépés volt. Az utóbbi időben sok szó esett a Nyers-Németh viszony megrom­lásáról, s ezzel összefüggésben a párt elnöke úgy fogalmazott, hogy a kormányfővel való kapcsolata hosszú ideig felhőtlen volt, ám az utóbbi időben (gazdaságpolitikai vé­leménykülönbségek miatt) rosszab­bodott, most azonban „a felhők el­von u lóban vannak Visszatérve magára a kongresz- szusra, a küldöttek nem választottak alelnököt, pedig az eredeti elképze­lés az volt, hogy kettő is lesz belőlük. Nyers Rezső bevallotta, hogy a kül­döttek nem tudtak alelnököt jelölni (ami ismét jelzi, hogy a személyi kérdések körül nagy lehetett a vita). De a vita, mármint a kongresszusi tanácskozás - immár gyorsított eljá­rással - éjszaka folytatódott. A kül­döttek állást foglaltak a pártvagyon- ról, s úgy döntöttek, hogy a törvé­nyeknek megfelelően, nyilvánosan ellenőrizhetően gazdálkodjon az MSZP. Úgy határoztak, hogy a ve­zetőség által kijelölt szakértői bizott­ság mérje fel a párt vagyonát, a tu­lajdonjog pedig az Országgyűlést illeti. A munkásőrség ügyében a kor­mány illetékes dönteni, hiszen már hozzá tartozik ez a fegyveres testü­let. Nemzeti emléknap legyen októ­ber 23-a, az 1956-os események évfordulója - fogalmazta meg állás- foglalását a kongresszus, és meg­bízta a párt parlamenti csoportját, hogy ilyen értelmű nyilatkozat elfo­gadását kezdeményezze az Or­szággyűlés jövő heti ülésszakán. A kongresszus végül felhívással for­dult az MSZP elődjének valamennyi tagjához, arra kérve őket, hogy csat­lakozzanak az új párthoz. És éppen ez az, ami ebben a pil­lanatban még egyáltalán nem be­csülhető fel: hányán maradnak a pártban, hányán fognak azonosul­ni alapszabályával és programjával. Mit szólnak a munkások, akik a kongresszuson csak a küldöttek 3,3 százalékát tették ki? Nagy a bi­zonytalanság a tagság körében, nem mindenki számára világos, hogy most tulajdonképpen mi: kom­munista vagy szociáldemokrata? Az alapító nyilatkozat vitájában is han­goztatták a párt vezetői: ez nem kommunista párt a régi értelemben, s nem is szociáldemokrata párt. S itt emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Népi Demokratikus Platform veze­tősége a kongresszus előtt közzétett dokumentumában a hét évtized kommunista értékeit felvállaló párt- politikának adott felfigyeltetően ha­tározott hangot. Vajon mi maradt ebből a kompromisszumok után? De mennyire tudja ezt megérteni a 720 ezres tagság, hiszen ez vala­mi egészen más, mint ami eddig volt. A kongresszushoz érkezett le­velek, üzenetek is vegyesek voltak. Sokan örömüket, egyetértésüket fe­jezték ki az MSZP megalakulásával kapcsolatban, s gratuláltak a küldöt­teknek, amiért elhatározták magukat erre a döntésre. Mások azonban bírálták a kongresszust, tiltakoztak, mint például az a névtelen telefoná­ló, aki szerint: ,,A tagság nem azzal a felhatalmazással indította útnak a küldötteket, hogy új pártot alapít­sanak, milyen alapon tették hát ezt? Ez a demokrácia? Proletárdiktatúra helyett inkább reformdiktatúra?... Vannak olyan kételyek, hogy Ma­gyarország a polgári restauráció felé halad. És sokan kérdezik, egyáltalán fenntartható-e a platformok, áramla­tok kompromisszumkészsége a végtelenségig? És aki nem tartozik egyetlen irányzathoz sem a párton belül, az mitévő legyen? Sikerül-e a most hazatérő kongresszusi kül­dötteknek meggyőzniük a választói­kat, hogy ez az ami kell s ez az, ami felrázhatja az embereket, akiken a közöny lett úrrá? És ami a fő: a gazdaság, a mindennapi megélhe­tés gondjai mikor csökkennek, mi a perspektívája annak, hogy Ma­gyarország kilábal a válsághely­zetből? Ugyancsak lényeges dolog: ho­gyan alakulnak a jövőben a párt - és az ország - külső kapcsolatai. „Az MSZP világnézeti korlátozások nél­kül kész együttműködni minden de­mokratikus, Európa jövőjéért fele­lősséget érző politikai erővel, első­sorban a reformok mellett elkötele­zett kommunista, szocialista és szo­ciáldemokrata, s más baloldali irány­zatokkal... Meg kívánja őrizni sok­rétű kapcsolatait a nemzetközi kom­munista mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges terü­leteit a polgári politikai erőkkel, meg­különböztetett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt“ - áll egyebek között a párt programnyilatkozatában, amely azt is leszögezi, hogy az MSZP őszintén kívánja a Duna menti népek össze­fogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. Ez azért fontos, mert a kongresz- szuson elhangzott néhány, a szom­szédos országokat „megbélyegző" mondat. A hasonló tendenciákra utalva mondta a vitában Uhrin Er­zsébet Békés megyei - egyébként szlovák nemzetiségű - küldött, hogy a külpolitikai nyitásnak örül, de a szomszédokkal megromlott vi­szony aggasztja, márpedig a jó­szomszédi kapcsolatokat minden le­hetséges úton, a népi diplomácia eszközeivel is erősíteni kell. Mások is hangoztatták, hogy Magyarország nem keresheti a konfliktust senkivel. Arra bizonyára nem lehet számí­tani, hogy az MSZP tagsága október 31-e, vagyis a „maradási szándék" aláírása után egyenlő lesz a korábbi MSZMP tagságával. Lesz lemorzso­lódás, sót leválás, többek szerint nagyon jelentős, de a Magyar Szo­cialista Párt bízik abban, hogy „élni fog". Ugyanakkor nem biztos, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt „meghalt". Ezen a néven vagy más elnevezéssel létrejöhet a kommu­nisták pártja is. Megannyi kérdés, amelyekre csak a (közeli vagy távolabbi?) jövő adja meg a választ, és ez a válasz lesz tulajdonképpen a most befeje­ződött kongresszus értékmérője is. Budapest, 1989. október 10. PAPUCSEK M. GERGELY Nyers Rezső Nyers Rezső Budapesten szüle­tett 1923. március 21-én. Eredeti foglalkozása nyomdász. Betűszedő szakmunkásként dolgozott 1944-ig, majd a Szociáldemokrata Párt kis­pesti szervezetének titkárhelyettese volt. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkára­ként, később a Központi Vezetőség politikai munkatársaként dolgozott. Az ötvenes években a Belkereske­delmi Minisztérium főosztályvezető­je, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. 1960-tól két évig pénz­ügyminiszterként tevékenykedett, majd 1974-ig az MSZMP KB titkára, 1966 és 1975 között a PB tagja volt. 1981-től az MTA Közgazdaságtudo­mányi Intézetének Tanácsadója. 1940 óta párttag, 1957-től tagja az MSZMP KB-nak, 1988 májusától pedig újra tagja a Politikai Bizott­ságnak. 1958 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés kereskedelmi bi­zottságának 1980-tól, reform ad hoc bizottságának pedig 1987 októberé­től elnöke. Tagja az Új Márciusi Frontnak. Blackpoolban megnyílt a toryk konferenciája Thatcher már nem olyan magabiztos Panama Vizsgálati fogságban az összeesküvők A szabadpiac mítosza A Trybuna Ludu a lengyelországi hiperinflációról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents