Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-05 / 235. szám, csütörtök

Önállóság, nagyobb felelősség AZ IGAZGATÓ BIZALMAT KAPOTT • JÓ ALAPRÓL INDULT A SZOLGÁLTATÓ ÁLLAMI VÁLLALAT • „NEM ELLENFÉLKÉNT LÉPTEM FEL“ Nemzetiségek a cseh országrészben Még a cégtáblákat sem cserélték ki, a szolgálati kocsikon is a régi elnevezés: Járási Szolgáltató Válla­lat, Topol’őany. Az ilyen apróságokra még nem futotta idejükből, hiszen csak, július 1-jétől állami vállalat. Fel­adataikat folyamatosan kellett telje­síteniük és az igazgató-választás előkészítése, lebonyolítása is sok teendővel járt. Jozef Behót, a közelmúltban megválasztott igazgatót, aki már évek óta a járási'szolgáltató vállalat élén állt, először a közelmúlt nagy eseményéről kérdeztük.- Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hidegen hagyott az egész - vallotta megfontoltan. - Az ilyen megmérettetés hasznos, jót tesz va­lamennyi vezetőnek. Ennek ellenére nem tartom a legszerencsésebb megoldásnak. Képzelje el, amikor a választási gyűlésen szembetalá­lom magam például azokkal a dol­gozókkal is, akiket nemrég megrót­tam kötelességük elmulasztása mi­att. A küldöttek közé ilyenek is beke­rültek. És ilyenkor csak az juthat a jelölt eszébe, hogy ók bizonyára nem rám szavaznak majd. Termé­szetesen felmerült bennem, mi lesz ha nem választanak meg. A munká­tól nem félek, nem hátrálok meg a nehézségek elöl, s bizonyára ez esetben is találtam volna számomra megfelelő helyet. Végül is nem panaszként mon­dotta mindezt az igazgató, hisz fölé­nyes győzelmet aratva maradt a ko­rábbi posztján. Ez azt jelenti, hogy a 700 tagú kollektíva megbízik ben­ne. Bizalmukat természetesen arra alapozták, hogy vállalatuk - ellen­tétben a hasonló tevékenységet ki- fejtőkkel - sohasem tartozott a ráfi­zetésesek közé.- Kezdettől úgy irányítottam a já­rási vállalatot, hogy a gazdaságos­ságot a legfőbb szempontnak tartot­tam. Nem szégyellem elárulni, hogy a Bat'a-hagyományokból is sokat ta­nultam. Az önfinanszírozás, az, hogy soha nem számítottam a fel­sőbb szervek anyagi hozzájárulásá­ra, támogatására, a jelenlegi gazda­sági helyzetben nagy előnyünké vált. Nem tartjuk különös változás­nak, hogy ezentúl állami vállalat va­gyunk, hisz eddig is célkitűzéseink között szerepel az önállóság, a nye­reségre való törekvés. Mindezzel az igazgató nem azt akarta mondani, hogy elégedett az Ha a csallóközi rónán, a Mátyus- földön vagy más öntözhető körze­tekben utazik az ember, nyáron min­denütt megszakítás nélkül üzemelő öntözőberendezéseket lát. A cséve- lődobos és a Fregat típusú berende­zések mellett egyes mezőgazdasági vállalatok parcelláin már a korsze­rűbb Sigmatix típusúak is megjelen­tek. Ma már Szlovákiában 320 ezer hektáron juttathatnak a mezőgazda- sági vállalatok mesterséges módon vizet a növényzetnek. Hol van az az idő, amikor még kezdetleges eszkö­zökkel, és jobbára csak a zöldségfé­léket öntözték. Egy kimutatás szerint 1939-ben csupán 19 ezer hektárt öntöztek Csehszlovákiában, holott Európában az elsők közé tartoztunk az öntözéses gazdálkodás fejleszté­sében. A felszabadulás után - a mező- gazdaság szocialista átalakításának szerves részeként - a párt- és gaz­dasági szervek az 1960-as években alapozták meg a nagyarányú öntö­zési programot. Ezzel egyidejűleg időszerűvé vált egy öntözőgazdál­kodási tudományos intézet létreho­zása is. Ennek kellett ellátnia ta­náccsal a termelőket, hogy mikor és mennyi vizet juttassanak a növény­zetnek. Ahol nem sajnálják a pénzt az öntözésre, rekordhozamokat ér­nek el. A nagylégi (Lehnice) Agro­kombinát az idén például közel 9 tonna kalászost takarított be hek­táronként, az Ostrovi Efsz pedig az öntözhető területeken már évek óta eredményeikkel, biztos alapokon áll­nak már, nem tartja szükségesnek a továbblépést. Ettől ő sokkal igé­nyesebb. önmagával és másokkal szemben is. Bizonyítékként két adat: az elmúlt évben hárommillió kettő- száznégy ezer korona volt a vállalat nyeresége, az idén 8 hónap alatt már 4 millió 798 ezer korona nyere­séget könyvelhettek el.- Tisztában vagyunk a ránk háru­ló feladatok súlyával - magyarázta Jozef Benő. - Lépést kell tartanunk a lakosság növekvő igényeivel, vál­lalnunk kell az olyan szolgáltatáso­kat is, melyek „nem hoznak sokat a konyhára", a ráfizetéseket viszont mindenképpen sikeres, jövedelme­ző tevékenységekkel kell egyen­súlyban tartani. 158 részlegünkön 64 féle tevékenységet végeznek dolgozóink és szolgáltatásaink mint­egy egynegyede ráfizetéses. Ebből is látható, hogy oda kell figyelnünk minden koronára és alaposan mér­legeljük, mit kell, illetve mit érdemes elvállalni. A férfi fodrászatról vagy a pedi­kűrről már akkor tudják, hogy ráfi­zetéses lesz, amikor megnyitják a részleget. A mosoda sem tudná magát eltartani, mivel az épület költ­ségei, a berendezések üzemelteté­se, a mosószerek ára miatt eleve nem rentábilis. Azt viszont semmi­képpen sem akarják, hogy a lakos­ság által igényelt tevékenységet ilyen címen felszámolják.- Még csak az első lépést tettük meg a valódi önállósághoz. A feles­leges adminisztráció és a kezeinket megkötő előírások felszámolása a következő célunk. Bosszantanak a magánvállalkozókkal kapcsolatos kérdések. A szövetkezetek mellék­üzemágai - jobb kereseti lehetősé­gükkel - elvonják a szakmunkáso­kat. A nemzeti bizottságok engedé­lyeit nem elsősorban azért kérik a vállalkozni szándékozók, hogy a lakosság igényeit elégítsék ki. Szakképzettségüket nem követelik meg, s szerintem az adóbevallás sem ellenőrizhető kellőképp és a szolgáltató vállalatok illetékesei sem lehetnek mindig mindenütt je­len, hogy a vállalati eszközöket mi­lyen mértékben használják a mun­kaidő után a maszekolók. Ennyi ellenőr sehol sincs. Nem a konku­renciától félünk, hanem azt tartjuk bosszantónak, hogy a vállalatokkal szemben éppen a megalapító, tíz tonnás hektárhozamot mer ter­vezni kukoricából. Az öntözésnek köszönhetően számos mezőgazda^ sági vállalatnál megoldódtak a ta­karmányellátási problémák. A Gom­bai (Hubice) Állami Gazdaság több mint félezer hektáron rendszeresen öntözi a másodnövényeket, melyek nagyban hozzájárulnak a szüksé­ges takarmánykészlet megteremté­séhez. Ezek után nem véletlen, hogy a közelmúltban háromnapos ren­dezvénysorozattal emlékeztek meg a bratislavai Talajtermékenységi Központi öntözőgazdálkodási Inté­zetének három évtizedes munkájá­ról. Az öntözéssel a mezőgazdasági termelés intenzifikálásáért jelszót az intézet dolgozói a szó szoros értel­mében a magukénak vallják. Nem csak mondják, de tesznek is azért, hogy a növényzet mindig elegendő vizet kapjon. Ennek köszönhető, hogy az öntözéses gazdálkodásra alapozó vállalatoknál az aszályos években is bő termést ad a kukorica és más növények. Az intézet mun­katársai az évtizedek során sokat kísérleteztek és hasznos tanácsokat adtak a termelőknek. Ezek meghall­gatása után, számos mezőgazdasá­gi vállalatnál alkalmazták az utóbbi években a vetés előtti és utáni öntö­zést. Az öntözéses gazdálkodás hely­zetét és eredményeit elemző orszá­gos konferencián, amelyen a KGST- tagországok tudományos intézetei­a nemzeti bizottság jár el ilyen kö­vetkezetlenül. A harcot viszont semmiképp sem adják fel. ötletekben nem szűköl­ködnek, nem szégyellnek a jobbak­tól tanulni, a tapasztaltabbaktól el­lesni a követendő példákat. Szinte természetesnek tartják, hogy évente új szolgáltatásokat vezetnek be. Az idei jó gyümölcstermés például arra inspirálta az igazgatót, hogy a nem­rég létesített szeszfőzdén kívül ér­demes volna hasznosabb formában is hozzájárulni a gyümölcs értékesí­téséhez. Szárítót vagy mustkészítőt üzemeltethetnének. Rövidesen kö­rülnéznek más járásokban és talán már a következő évben ez a tevé­kenységük is keresett lesz. S hogy az állami vállalatnál a vá­lasztás nem jelentett törést, ezt Er- nest Minaroviő mérnök, termelési- műszaki igazgatóhelyettes szavai is alátámasztják, ó volt ugyanis a má­sik igazgatójelölt.-Tulajdonképpen nem ellenfél­ként léptem fel a dolgozókollektívák összejövetelein. Beszédemben is inkább a Jozef Benő által hirdetett célkitűzések fontosságát hangsú­lyoztam. öt éve dolgozunk együtt, a vállalatra vonatkozó elképzelése­ink nem térnek el. Mint idősebb szakmabelit megbecsülöm őt; és őszintén örülök, hogy továbbra is a vezető poszton marad. Elárulta, hogy különösebb sikerre nem számított, de az alig tíz száza­lékos szavazatarány egy kicsit lesúj­totta. Ennek ellenére úgy érzi, he­lyettesként is hozzájárulhat, előse­gítheti a vállalat továbbfejlesztését.-Nagyon fontosnak tartom, hogy önelszámolású egységeket hozzunk létre, hisz ezáltal valamennyi dolgo­zónk közvetlenül érintett lesz az eredmények elérésében. Ezeknek a munkacsoportoknak a vezetői na­gyobb önállóságot kapnának és ter­mészetesen nagyobb felelősség há­rulna rájuk. Az állami vállalat irányítói tisztá­ban vannak azzal is, hogy eredmé­nyességük fokozása, illetve szolgál­tatásaik bővítése nem képzelhető el a dolgozóikról való gondoskodás nélkül. Elsősorban a megfelelő mun­kahelyi körülmények megteremtését tartják szem előtt, szociális prog­ramjuk következetes megvalósítá­sáról még véletlenül sem mondanak le a nyereség növelése érdekében. DEÁK TERÉZ nek 17 szakembere is részt vett, nagyra értékelték a bratislavai inté­zet munkáját. A tanácskozás részt­vevői később a mosti üzemrészle­gen a gyakorlatban is meggyőződ­hettek az öntözésnek a növények fejlődésére gyakorolt, kedvező hatá­sáról. A záróünnepségen, amelyen az együttműködő vállalatok és intéz­mények képviselői köszöntötték a jubiláló intézetet, és amelyen töb­ben kitüntetésben részesültek, szin­tén értékelték az eddig megtett utat, és azt is, milyen része van az inté­zetnek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés intenzifikálásában. Vincent Öislák mérnök, az öntö­zőgazdálkodási intézet vezetője be­számolójában arról is beszélt, mi­lyen feladatok várnak a tudományos dolgozókra a jövőben. Munkájukra, tapasztalataikra ezentúl is nagy szükség lesz, hisz a kidolgozott víz­gazdálkodási terv szerint a jövőben országos méretben 1,4 millió hek­tárt, vagyis a mezőgazdasági terület 21, illetve a szántóföld 30 százalékát kellene rendszeresen öntözni. A 9. ötéves tervidőszakban további 90 ezer hektáron épülnek öntözőrend­szerek. A mai szakképzett, kellő gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollektíva a legbonyolultabb problé­mák megoldására is képes, össze­hangolják a kutatást a gyakorlat igé­nyeivel. Nagy figyelmet fordítanak a biológiai-agronómiai, vízgazdálko­dási, technikai és gazdasági-szer­vezési kérdések megválaszolására, A Cseh Szocialista Köztársaság­ban ez év elején 420 ezer szlovák, 70 ezer lengyel, több mint 50 ezer német, 23 ezer magyar, 15 ezer ukrán és orosz, s mintegy 40 ezer egyéb nemzetiséghez tartozó lakos élt. A CSSZK-beli nemzeti kisebbsé­gek lélekszáma tehát megközelítő­leg 615 ezer fő. A lengyel nemzeti­ségűek túlnyomó része a Frydek- Místek-i és a Karvinái járásban, a németek a Nyugat- és az Észak­csehországi kerületben élnek. A töb­biek, így a magyarok is, szétszórtan, a CSSZK-nak szinte minden járásá­ban élnek. Erről tájékoztatta olvasóit a CSSZK kormányának hetilapja, a Národní vybory legutóbbi, 39. szá­ma. Az alábbiakban összefoglaljuk a cikk főbb megállapításait. A nemzetiségi lakosság a kerüle­tekben, a járásokban és lakóhelyén egyaránt részt vesz a közügyek inté­zésében, a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében, sajá­tos művelődési és kulturális igényei­nek - kiteljesítésében. Jelenleg a nemzeti bizottságok munkájában - minden szinten - közéi 3700 szlo­vák, lengyel, német és más nemzeti­ségű állampolgár vesz részt. A CSSZK kormányának szakmai, kezdeményező, koordinációs ta­nácsadó szerve nemzetiségi ügyek­ben az 1970-ben alakult nemzetisé­gi tanács. Ez a kormányszerv állan­dó figyelemmel kíséri a CSSZK-ban, s különösen az említett területeken a nemzetiségi politika megvalósítá­sát, amely gyakorlatilag az Észak- morvaországi, a Nyugat- és Észak­csehországi kerületben a nemzeti bizottságok révén realizálódik. Ezekben a kerületekben stabilizáló­dott az illetékes kerületi és járási nemzeti bizottságok mellett létesített nemzetiségi szakbizottságok tevé­kenysége. Ezek a szakbizottságok jelzik a képviselőtestületeknek a nemzetiségi politika érvényesítése terén fölmerülő esetleges problé­mákat. A CSSZK kormánya a legutóbb ez év július 12-én tekintette át a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását. Megállapította, hogy azokban a kerületekben és járásokban, amelyekben nagyobb a nemzetiségi lakosság aránya, a nemzeti bizottságok a Lengyel Kulturális Szövetséggel, illetve a CSSZSZK Német Nemzetiségű Állampolgárainak Kulturális Egyesü­letével szoros együttműködésben s egyúttal ellenőrzik és értékelik az öntözőberendezések kihasználását. Tanácsokat adnak a termelőknek az egyes növények vízigényével kap­csolatban, és azt is nyomon követik, hogy milyen fizikai, kémiai és bioló­giai változásokat idéz elő a rendsze­res öntözés a talajban. Nagy ered­mény, hogy a kísérletezők feltárták a kettős és hármas termesztés lehe­tőségeit. Ez az élen járó mezőgaz­dasági vállalatoknál lényegesen hozzájárul a mezőgazdasági terme­lés intenzifikálásához. t Az intézet tudományos dolgozói fáradhatatlan agitációs munkával ar­ra ösztönzik a mezőgazdasági válla­latokat, hogy a legkorszerűbb öntö­zőberendezéseket vásárolják és használják. Az olomouci Sigma kon­szernvállalat automata vezérlésű, Sigmatic berendezése a korábbiak­nál lényegesen kevesebb energiát fogyaszt és gazdaságosan adagolja a vizet. Az intézet egyik kollektívája kidolgozta a megtisztított szennyvíz­zel való öntözés technológiáját. Más kollektívák azt ellenőrzik, hogy az öntözésre használt vízben eseten­ként mennyi az egészségre ártal­mas vegyszer. A 2010-ig kidolgozott fejlesztési előrejelzés szerint az elkövetkező években egyre több mezőgazdasági vállalatnál fognak korszerű öntöző- berendezéseket üzemeltetni. Az in­tézet munkatársai mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a követ­kező ötéves tervidőszakokban minél nagyobb mértékben hozzájárulhas­sanak ezeknek a berendezéseknek a kihasználásához, illetve a mező- gazdasági termelés hatékonyabbá tételéhez. BALLA JÓZSEF gondoskodnak a nemzetiségek jo­gainak, szükségleteinek és igényei­nek biztosításáról. A cikkből megtudjuk, hogy a csehszlovák oktatási rendszer szerves részeként fejlődő nemzeti­ségi oktatásügy létrehozta a Frydek- Místek-i és a Karvinái járásban a lengyel tanítási nyelvű óvodák, illetve alap- és középiskolák átfogó hálózatát. Gondot okoznak azonban a kisiskolák a nemzetiségileg ve­gyes területeken. Az iskolahálózat­ban, e hálózat személyi és anyagi ellátásában bekövetkező változások igen érzékeny problémát jelentenek, s ezért fontos, hogy ezeket a lengyel nemzetiségű lakosság igényei iránti nagyfokú megértés szellemében kö­zelítsék meg. A német nemzetiségű, illetve a vegyes házasságokban született gyermekek - tekintettel a nagyfokú szétszórtságra - cseh iskolákba jár­nak. A Nyugat-, Észak- és Kelet­csehországi kerületben az alapisko­lákban nem kötelező németórákon tanulhatják anyanyelvűket, illetve díjtalanul látogathatják a nyelvisko­lák németóráit. A szlovák nemzetiségű gyerme­kek anyanyelvi oktatását Karviná- ban szervezték meg, ahol szlovák tanítási nyelvű óvoda és alapiskola működik. Az utóbbi időben a karvinái szlovák tanítási nyelvű iskolában megnőtt a magukat szlovák nemze­tiségűnek valló cigánygyermekek száma. A CSSZK-ban rendkívüli figyel-, met fordítanak a nemzetiségek kul­turális életéhez, nemzetiségi hagyo­mányaik ápolásához szükséges fel­tételek megteremtésére. A nemzeti­ségek kulturális életének fejleszté­sében sajátos szerepük van a szak- szervezeti és az ifjúsági kluboknak, a népművelési központoknak. Azt akarják, hogy ezekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosok, együtteseik és amatőr csoportjaik megtalálják az alkotó tevékenysé­gükhöz szükséges feltételeket. Hasznos lenne, véli a cikk ha a nemzetiségileg vegyes lakosú te­rületek kulturális lehetőségeinek bő­vítése érdekében közvetlen kapcso­latok jönnének létre az NDK, a Len­gyel Népköztársaság és Magyaror­szág kulturális és tájékoztatási köz­pontjaival. Nagyobb figyelmet érde­mel a nemzetiségileg vegyes terüle­teken a könyvtárak könyvállomá­nyának tartós gyarapítása és felújí­tása; egyszerűbbé kell tenni a helyi könyvtárak közti könyvcserét. A nemzetiségi kérdés iránti foko­zott figyelemnek köszönhető, hogy a vegyes lakosságú területeken az emberek élete mentes az alapvető ellentétektől. A legszélesebb nyilvá­nosság tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. A gazdasági, társadalmi és szoci­ális fejlődés szükségessé teszi, hogy gyorsabban és érzékenyen re­agáljunk a nemzetiségek életével összefüggő jelenségekre. E kérdé­sek megoldásához a kiindulópont az állampolgárok egyenlőségének, a szociális igazságosságnak, az al­kotmányban rögzített jogoknak a kö­vetkezetes érvényesítése, a haté­kony internacionalista és hazafias nevelés, a gyors és nyílt tájékozta­tás és a nemzeti kisebbségek cse­lekvő részvételével megvalósított demokratikus gyakorlat. A Národní vybory ezzel a megál­lapítással fejezi be a cikket: „A CSSZK-ban az állami szervek és szervezetek nemzetiségi politiká­ja továbbra is a bevált tapasztalatok­ból és az érintett partnerek közvet­len együttműködéséből indul ki. A nemzetiségi hagyományok meg­őrzése és az egész lakosság vala­mennyi rétege internacionalista együttélésének elmélyítése érdeké­ben ez a politika arra törekszik, hogy valamennyi érdekelt szerv, ágazat és nemzetiségi kulturális szervezet részt vegyen a javaslatok előkészí­tésében és további intézkedések fo­ganatosításában. Ezzel kapcsolat­ban a CSSZK kormánya utasította az oktatási, ifjúsági és testnevelési, valamint a kulturális minisztert, hogy a helsinki Záróokmány és a bécsi európai biztonsági és együttműkö­dési utóértekezlet további dokumen­tumainak teljesítése szempontjából a nemzetiségi oktatásügy és kultúra terén vizsgálja felül az eddig érvény­ben levő intézkedéseket. (sm) öntözés = biztonsági termelés Harminc éve segítik a mezőgazdaságban az intenzifikációs törekvéseket

Next

/
Thumbnails
Contents