Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-04 / 234. szám, szerda
ÚJ szú 5 1989. X. 4. A figyelem középpontjában: Önellátás és hatékonyság Az SZSZK mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumának távlati fejlesztési koncepciójáról A mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat már régóta a népgazdaság stabilizációs láncszeme. Igényes feladatait a 8. ötéves tervidőszak első három évében is sikeresen teljesítette, s a fejlődés eddigi eredményei alapján joggal bizakodhatunk, hogy a termelő és feldolgozó vállalatok az idén szintén megbirkóznak feladataikkal. Ez már csak azért is biztató, mert a tárca jelenleg több fontos program kimunkálásán dolgozik. Az egyes termelési ágak fejlesztési programjait Az SZSZK mezőgazdasági és élelmi- szer-ipari komplexumának 2005-ig szóló, távlati fejlesztési koncepciója fogja össze, melyet a közelmúltban vitatott meg és hagyott jóvá a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter kollégiuma. Egyebek között ez a koncepció szolgál majd alapúi Az SZSZK gazdasági és szociális fejlődése 2005-ig szóló irányelveinek, valamint a 9. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos irányelveknek a megfogalmazásához. Az említett koncepció több alapvető célt követ. Az első helyen az ésszerű táplálkozás feltételeinek megteremtése, a piac minőségi élelmiszerek bő választékával történő, zavarmentes ellátásának megalapozása és a mérsékelt övi élelmiszerfélékkel való önellátás növelése áll. Ezzel összefüggésben a figyelem középpontjába kerül az újratermelési folyamat hatékonyságának növelése, a mezőgazdasági termékekben .előforduló idegen anyagok mennyiségének csökkentése, a környezet és a mezőgazdasági vidék védelme és alakítása, valamint a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexum passzív külkereskedelmi szaldójának csökkentése. Ezeket a feladatokat a vállalatok az új gazdasági mechanizmus feltételei között fogják teljesíteni. Várhatóan elmélyül a gazdasági szervezetek önállósága és nő a közös feladatok teljesítéséhez fűződő felelősség. Sor kerül az irányítás gazdasági szabályzórendszerének tökéletesítésére, a tudomány haladó ismereteinek széles körű népszerűsítésére és érvényesítésére. A nagyobb elvárások és a növekvő fogyasztói igények kielégítését nagyban elősegítheti az előnyös szerkezetváltás, melyre főleg az élelmiszer-termelésben van nagy szükség. S végül, de nem utolsósorban a vállalati helytállás érdekében az egész újratermelési folyamatban mérsékelni kell a veszteségeket, s növelni a gazdaságosságot. A mezőgazdasági bruttó termelés értékét a 9. ötéves tervidőszakban évi 1,2 százalékkal, a későbbi időszakban hozzávetőlegesen évi 1 százalékkal kell növelni. Ez annyit jelent, hogy 1985-höz viszonyítva 1995-ig 18,6 százalékos, 2005-ig pedig 28,4 százalékos növekedést kell elérnie a tárcának. Ugyanebben az időszakban az élelmiszeriparban 23,5, illetve 39,4 százalékkal nő az árutermelés, s kiskereskedelmi árban számítva 24,8, illetve 37,2 százalékkal kapnak több árut a boltok. E mlítést érdemel, hogy az élelmiszer-fogyasztás alakulásával- alakításával összefüggő elképzelések megfogalmazásában fontos szerepet játszottak az ésszerű táplálkozás alapelvei. Ezt néhány konkrét számmal is illusztrálhatjuk. Például az egy lakosra jutó halfogyasztást a jelenlegi 4,6 kilogrammról 2005-ig évi 6-7 kilóra, a tej, valamint a tejtermékek fogyasztását 250-ről 270 kilóra, a burgonyafogyasztást pedig 75- ról 90 kg-ra kell növelni. Zöldségfélékből 105 helyett 110, gyümölcsből pedig 50 helyett 75-78 kilogrammot kellene fogyasztanunk 2005-ben egy lakos átlagában. Ezzel szemben a koncepció a gabonafélék fogyasztásának mérséklését tervezi. Konkrétan - lisztre átszámítva - a jelenlegi mintegy 109 kilogrammról 90-92 kilóra kellene mérsékelni az átlag- fogyasztást. Az alkoholfogyasztásban a távlati terv stagnálással vagy csökkenéssel számol. Húsfélékből a terv szerint növekszik a fogyasztás. A koncepcióban 1995-re 92, 2005-re pedig 95 kg húst terveznek egy lakos átlagában, de nagyobb szerephez jut a baromfihús. Az elképzelések szerint az évi húsfogyasztásnak mintegy 18 százalékát adná a baromfihús, melyből a jelenlegi 13 helyett 17 kilót terveznek 2005-re egy személyre. A távlati fejlesztési terv megvitatásakor a miniszter kollégiuma két alapvető feladatot jelölt meg. Nevezetesen azt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeknél el kell érni az önellátást, s meg kell teremteni a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés hatékony továbbfejlesztésének feltételeit. A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott fejlődésének legfontosabb feltétele, hogy elegendő gabonát és hüvelyest termeljünk A kalászos gabonaféléknél teljes önellátással számolunk, s a nélkülözhetetlen tartalékok kialakítása mellett a koncepció a minőségi kenyérgabona, illetve a belőle készült termékek kivitelének lehetőségeiről sem feledkezik meg. A gabonatermesztésben 2005-ben előreláthatólag elérjük a 4 millió 590 ezer tonna össztermést, ami 18,2 százalékkal haladná meg az SZSZK 1985-ik évi valóságát. Ekkor Vásárlók Ss eladók Ha valaki netán úgy érezné, hogy az élete elviselhetetlenül egyhangú, mert vele nem történik soha semmi, elég, ha bevásárló körútra indul. Én ugyan nem ilyen megfontolásból vettem a nyakamba a minap a várost, de máraz első üzletben úgy éreztem, az élet sűrűjébe kerültem, ahol egymás után érnek a legváratlanabb meglepetések. Itt van például a honi bevásárlók Mekkája, a nyüzsgésével is Kelet bazárjait idéző Prior áruház, ahol hamarabb találkozni fürge és ügyes zsebtolvajjal, mint ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkező elárusítóval. A női konfekció osztályon a télikabátok között nézelődve hiába kerestem a kiszolgálót. Magad uram, ha szolgád nincs alapon merészen leakasztottam egy kabátot és felpróbáltam. Jó volt, tetszett, csak drága volt. Sebaj, megveszem utánvéttel, így marad pénzem a többi bevásárlásra is. A szőrmeosztály pultjánál egy csinos ifjú hölgy álldogált, hozzá fordultam.- Tessék mondani, megvehetem ezt a kabátot utánvéttel?- Nem - hangzott a tömör és lakoni- kus válasz.- Neem?- Nem. Mi utánvéttel nem árusítunk.- És ha szabadna tudnom, miért nem?- Mert nincs mibe csomagolni.- Ez ilyen egyszerű? Nincs mibe csomagolni, hát utánvétel sincs? Alig akad vidéki, aki a városba felutazva be ne térne a Priorba. Közülük bizonyára sokan szívesen vásárolnának utánvéttel.- Nekem fölöslegesen tesz szemrehányást, én erről nem tehetek.-Nem szemrehányásképpen mondtam, csak kicsit furcsállom a dolgot.- Engem hiába hibáztat.-Dehogyis hibáztatom önt, ilyesmi eszembe se jutott.-De a tónusa olyan volt! Abban reménykedve, hogy egy kevésbé mimózalelkű elárusítónöre akadok, a kötöttáru osztályra ballagtam. Nem csalódtam. Kérdésemre, vajon felpróbálha- tom-e az egyik pulóvert, a kiszolgálónő zord hangon imigyen válaszolt: „Az úgyse jó magának, negyvennyolcas!" Felpróbáltam, jó volt, de valahogy elment tőle a kedvem, ezért aztán szépen visszatettem a pulóvert a pultra. „Na mit mondtam?!" - közölte velem minden mondott szónál beszédesebben a hölgy lesújtó pillantása. A luxuscikkek osztályán előre letétbe kellett helyeznem a felpróbálásra kiszemelt szoknya árát. Tettem ezt azzal a jóleső érzéssel, hogy potenciális tolvajnak néznek. Családi körben javíthatatlan baleknak és élhetetlennek tartanak, végre akad valaki, akiben egészen más benyomást keltek. A próbafülkében nyomban törni is kezdtem a fejem, vajon azok, akiktől tartanak, miként is csempészhetnek ki egy szoknyát az üzletből? Több lehetőség is az eszembe jutott, egészen meglepődtem magamon, de ezeket inkább nem szabadalmaztatom. Egy szoknyával gazdagodva távoztam hát a Priorból, új élmények és egy pár tizenhét és feles gyermekcipő után kutatva. Cipőt egyelőre nem találtam, de nem adom fel. Remélem, mire rábukkanok, csokorba gyűjtött tapasztalataimból akár könyvet is írhatok a vásárlók és eladók lélektanáról. VOJTEK KATALIN a kalászosok átlagos hektárhozamának el kellene érnie az 5,69 tonnát. Ez csak úgy válhat valósággá, ha a búza hektárhozamát országos átlagban 5,85 tonnára, az árpáét 5,2, a kukoricáét pedig 6,65 tonnára növeljük. A hüvelyesek esetében 2005-ig 2,4-szeresére kell növelni a termelést, hogy teljesíthessük a tárca igényes fehérjeprogramját. Az olajnövényeknél szintén jelentős, 2,8-szeres növekedést jelez a koncepció. A burgonyánál 2005-ben 24 tonnás hektárhozamot kellene elérni, ami hozzávetőlegesen 10 tonnával több a 8. ötéves tervidőszakban elért eredményeknél. A múltban sok gondunk volt a cukorrépával. Ennél a növénynél 42 tonnás hektárhozam és 16,8 százalékos cukortartalom elérését adja feladatul a koncepció. A növénytermesztési ágazat vonatkozásában talán a gyümölcs- és zöldségtermesztés fellendítése jelenti a legnehezebb feladatot. Az elképzelések valóra- váltásához alapvetően meg kell változtatni a termelési technológiát, csökkenteni kell a veszteségeket, és egyéb intézkedésekre is szükség lesz. Csupán a 9. ötéves tervidőszakban a termelő vállalatoknál mintegy 800 millió, a feldolgozóiparban pedig 1,5 milliárd korona beruházásra lesz szükség a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlődésének elősegítéséhez. Az állattenyésztésben az intenzifikáció a fő feladat. Ez elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre vonatkozik, ahol 1985- höz viszonyítva 2005-ig 3,2 százalékos- a teheneknél még jelentősebb, 6,7 százalékos - állománycsökkentést terveznek. Ezzel egyidőben a tehenenkénti évi tejtermelést 4400 literre, a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodását pedig 0,9 kg-ra akarják növelni. A sertéstenyésztésben a malacelválasztási átlagot a jelenlegi 17,5-ről 19,3-re, a hízósertések napi súlygyarapodását 0,54-ről 0,60 kg-ra tervezik növelni. A baromfihús-termelésben 38 százalékos növekedés elérése a végcél, az ágazat gyenge pontjaként emlegetett juhtenyésztésben pedig nemcsak az állományt, de a termelőképességet is jelentősen növelni kell. Például vágójuhból 73 százalékkal kell többet kínálniuk a vállalatoknak. Itt jegyeznénk meg, hogy az ágazat intenzifikációs célkitűzéseinek teljesítése jó részt a növény- termesztés feladatai között már említett fehérjeprogram sikerétől függ. Az élelmiszeriparban a tej- és húsfeldolgozó vállalatok, valamint az ésszerűbb táplálkozásra való átállást segítő konzervgyárak, fagyasztó és halfeldolgozó vállalatok fejlesztése a kiemelt feladat. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a teljesítmények növekedése és a 100 korona teljesítményre számított költségek csökkenése fejezi ki a hatékonyság fejlődését. Például a teljesítményeket a mezőgazdaságban 1985- höz viszonyítva 43,1 százalékkal kell emelni. Mégpedig úgy, hogy közben 2005-ig a 100 korona teljesítményre jutó teljes költség 10,8 százalékkal, az anyag- költség pedig - a leírások értékét nem számítva - 16,8 százalékkal csökkenjen. A koncepcióban meghatározott célok elérését több tényező befő-. lyásolja. Ilyen például a tudományos- technikai ismeretek hatékonyabb kihasználása. Ennek fontosságáról sem feledkeztek meg a koncepció kidolgozásánál. Úgy tervezik, hogy a tárca feltételei között programszerűen kell megoldani a komplexum további fejlődését segítő, elsődleges feladatokat. Sok függ az ágazat anyagi-műszaki ellátásának alakulásától, az építkezési beruházásoktól. A mezőgazdasági alaptevékenységben nagyobb teret kell adni a részben vagy teljesen automatizált gépsoroknak, az élelmiszeriparban pedig emelni kell a gépesítés és az automatizálás színvonalát. Ami a beruházási politikát illeti, az új feltételek között a tárcában előtérbe kerül az önfinanszírozásra alapozott beruházás, s társadalmi hozzájárulásra csak kivételes esetekben - például az ökológiai létesítmények vagy tárolók építésénél- számíthatnak a vállalatok. A Szlovákia mezőgazdasági és élelmi- szer-ipari komplexumának távlati fejlődését taglaló koncepció az életszínvonal emelkedésének szükségleteiből indul ki. Igényes, ámde reális célokat tartalmaz, melyek azonban csakis akkor válthatók valóra, ha a népgazdaság többi ágazatai- elsősorban az anyagi-műszaki feltételek megteremtésével - szintén aktívan hozzájárulnak a benne foglalt feladatok teljesítéséhez. MICHAL ŐTEFÁNEK mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa Emberformáló évek A kapuügyeletes katona tiszteleg, majd illedelmesen megkérdezi.- Melyik egységhez?- A híradósokhoz.- Most, a kiképzési év végén sok a dolguk. Rendbe kell tenniük a technikát, a járműveket, a kábeleket, de Viliam Andriéov százados majd eligazítja önöket. A parányi parancsnoki szobában a századoson kívül egy fiatal hadnagy, aki az idén fejezte be a politiBotló Ferenc kai akadémiát és a szolgálatba készülő főhadnagy tartózkodik. A százados perceken belül előkeríti az egyik magyar nemzetiségű katonát, aki munkaruhában állít be a parancsnoki helyiségbe. Bemutatkozik: Rigó Sándor közlegény. Nagymagyari (Zlaté Klasy), a kőműves szakmát’tanulta ki, de a szlovák fővárosban segédmunkásként dolgozott. A hét testvér közül ő a legidősebb. A múlt év decemberében nősült.- Amikor bevonultam, őszintén szólva, voltak bizonyos nyelvi nehézségeim, főleg a szakmai kiképzés alatt - mondja a katonaéletről. - Őszintén meg kell mondanom, nem volt ínyemre a katonaság, a szigorú rend, a megterhelés, de hamar beláttam, hogy most ez a munkahelyem, rendkívüli szabadságra csak akkor számíthatok, ha megállóm a helyem. Egy év alatt kétszer kaptam rendkívüli szabadságot, háromszor pedig eltávozást.- Ilyen jó katona?- Mások dolga ezt megítélni. A gyakorlatok során mindig igyekeznem kell, tudom, hogy a híradós berendezések felszerelése, az esetleges hiba gyors elhárítása nélkül nincs összeköttetés az egységek között.- Azt hiszem, nem árulok el titkot azzal, ha elmondom, hogy a fiút hamarosan őrvezetővé léptetik elő, s ő lesz annak az alegységnek a parancsnoka, amelyben jelenleg szolgál - veti közbe a százados.- Ha igyekszik az ember, meg is becsülik. A rajparancsnoki beosztás felelősségteljes, de azt hiszem, megbirkózom vele. Az egy év sokat adott, megtanított arra, hogy a jó közösségi szellem, az egymás iránti tisztelet megkönnyíti szolgálatunkat. Rigó Sándor (A szerző felvételei) Hamarosan újoncokat kapunk, a tudásomat igyekszem majd átadni nekik. Közben kimenőruhában megérkezik a komáromi (Komárno) Botló Ferenc közlegény, aki az ottani hajógyárban fémmegmunkálóként dolgozott. Nős, kisfia kilenc hónapos. Látszik rajta, hogy nyugtalan. Az ok is hamarosan kiderül. Feleségét várja látogatóba.- A kicsit még nem hozhatja magával, de így is örülök, hogy a hétvégén itt lesz.- Hogy telt el az egy év az otthontól távol?- A járművezetői jogosítványt sorkötelesként megszereztem. Az, alapkiképzés után megnyugodtam, de ugyanakkor éreztem, hogy a szlovák nyelvtudásomat tovább kell javítanom. A fiúktól, a katonatársaimtól igyekeztem a különböző szakkifejezéseket megtanulni. Mint gépjárművezető már megszereztem a szakminősítési jelvény második fokozatát. Felelősségteljes beosztása van. Ugyanis nemcsak járművezető, hanem akkumulátorjavító és töltő és az ö gondjaira bízták a műhelykocsit is, segítségül pedig egy kiskatonát kapott. Nem hálás beosztás ez, de ha nem végezne jó munkát, akkor bizony áramforrás nélkül maradnának a híradósok. Ez azonban az egy év alatt még sohasem fordult elő. A szlovák nyelvtudása is már kielégítő. Beszélgetés közben megszólal a telefon. A kapuügyeletes Botló közlegényt keresi. A komáromi fiú a neve hallatán felugrik, a legszívesebben rohanna, de előbb engedélyt kér a távozásra. Az ablakon keresztül látom, hogy a kapuig futólépésben teszi meg az utat.- Az első hetekben ismerkedtünk össze, amikor én is részt vettem a járművezetők oktatásában - mondja a helyiségbe belépő ud- vardi (Dvory nad 2itavou) Nagy Marian őrvezető, aki a polgári életben szobafestőként dolgozott, a néphadseregben rajparancsnok és gépjárművezető. - Úgy tudom, hogy a néphadsereg napja alkalmából Botló közlegény megkapja a Példás katona jelvényt. Ez is tanúsítja, hogy Nagy Marian igyekezete és helytállása nem volt hiábavaló.- Maga hogyan ítéli meg a katonai életet, a kemény szolgálatot?- Minden bizonnyal odahaza jobban érezném magam, hiszen feleségem és hároméves gyermekünk van, de tudom, hogy a tényleges katonai szolgálatot mindenkinek le kell töltenie. Néhány nap múlva elmondhatom, hogy ennek a kötelességemnek becsülettel eleget tettem.- Mit adott a két év?- Nehéz megfogalmazni. Azt mondják, megkomolyodtam, meg- férfiasodtam. Lehet, hogy így van. Emberformáló évek voltak ezek. Sok mindent megtanultam, többek között a kollektíva megbecsülését. Egyébként, egy új szakmát tanultam, a gépjárművezetést. Úgy tervezem, hogy a leszerelés után pályát módosítok, hivatásos gépjárművezető leszek. Azt mondják, havonta többször is van kimenő. Nagy őrvezető a rendes szabadságán kívül tizenkétszer volt odahaza. Azok közé tartozik ugyanis, akik kötelességüket, feladatukat mindenkor teljesítették.-Nyáron futballozunk az udvaron, ha rosszabb az időjárás tévét nézünk, társasjátékot játszunk, meg aztán levelet írunk - foglalja össze a szabadidő eltöltésének lehetőségeit Rigó közlegény. - Rendszeresen van filmvetítés, csaknem havonta vetélkedő. Igen sok időt vesz el tőlünk a rendszeres gyakorlat, amikor az éjszakát is a szabad ég alatt töltjük.- Nálunk az a döntő, hogy ki hogyan teljesíti a szolgálattal járó feladatokat, hogyan állja meg a helyét - szólal meg a százados. - Hogy a fiúknak a bevonulás utáni időszakban hiányos a szlovák nyelvtudásuk, az nemcsak az ő hibájuk, hanem egy-egy alapiskoláé is. A három fiú esete is bizonyítja, hogy az esetleges kezdeti nehézségek ellenére felfigyelnek az igyekvőkre, akik aztán éppen úgy helytállnak, mint a néphadsereg bármelyik más katonája. NÉMETH JÁNOS
