Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-31 / 256. szám, kedd

Az átalakítás adjon új lendületet a szocializmusnak A moszkvai Pravda tájékoztatója az SZKP KB székházában rendezett közgazdász-találkozóról (ÖSTK) - A moszkvai Prav- ' da tegnap részletesen tájékoz- ' tatott a vezető közgazdászok \ tanácskozásáról, amely az SZKP Központi Bizottságának székházában volt. Mihail Gorbacsov nyitotta meg a tanácskozást, s hangsúlyozta: kö­zös érdek, hogy az országban kiala­kult gazdasági és szociális helyzetet a lehető legsokoldalúbban és legob- jektívebben értékeljék. Ezzel min­denki egyetért, ám a helyzetből kive­zető utakat illetően már nagy a véle­ménykülönbség. Ennek nyilván az az oka, hogy különbözően értelme­zik a fő kérdéseket, mindenekelőtt azt, milyennek kell lennie annak a társadalomnak, amelyet az átala­kítás által kell elérni. A koncepció, az alapvető irányvo­Kiújult a feszültség Koszovóban (ŐSTK) - A jugoszláviai Koszovó­ban ismét bonyolulttá vált a helyzet azt követően, hogy a Sztari Trg-i bányában dolgozó mintegy 60 albán nemzetiségű vájár már néhány nap­ja nem hajlandó a felszínre jönni, s így akar érvényt szerezni politikai követeléseinek. A bányászok első­sorban Azem Vlaszi és más egykori koszovói vezetők szabadonbácsátá- sát sürgetik. Titova Mitrovicában egyébként tegnap kezdődött meg Vlaszi és más személyek pere, valamennyi­ket a szocialista rend ellenforradalmi megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják. A JKSZ Központi Bizottsá­gának múlt pénteki ülésén is elhang­zott egy javaslat, miszerint kegyel­mezzenek meg Viaszinak, de a tes­tület ezt elutasította. A szerbiai sajtó szerint ezt a javaslatot visszautasí­totta a jugoszláv államelnökség is, hangoztatva, hogy megengedhetet­len a bírósági szervek ügyeibe való beavatkozás. A Sztari Trg-i sztrájk - helyszíni jelentések szerint - igen jól szerve­zett akció és az idei februári drámai eseményekre emlékeztet. A koszo­vói tartományi pártbizottság elnök­sége a tiltakozó akciót az albán nacionalisták és szeparatisták ellen­séges diverziójaként bélyegezte meg. (ŐSTK) - A Spanyol Szocialista Munkáspárt a vasárnapi parlamenti választásokon szorosan ugyan, de megőrizte abszolút többségét, ami­kor a 350 tagú képviselőházban 176 mandátumra tett szert. Ezt Madrid­ban hétfőre virradó éjszaka közölte a belügyminiszter, miután a szava­zatok 98,5 százalékát megszám­lálták. A Feiipe González kormányfő vezette párt az 1986-ban rendezett választásokhoz viszonyítva nyolc mandátumot veszített, s az utolsó pillanatig kétséges volt, vajon meg- őrzi-e abszolút többségét. A szava­(ŐSTK) - A The Miami Herald című amerikai napilap szerint az Egyesült Államok egyre elégedet­tebb Alfredo Cristiani salvadori el­nökkel. A washingtoni vezetésnek az a benyomása, Cristiani „nem is olyan rossz, mint azt korábban gon­dolták" tekintettel arra, hogy tagja a szélsőjobboldali Nacionalista Köz- társasági Szövetségnek (Aréna). Az Aréna az elmúlt években elsősorban Roberto d’Aubuisson őrnagy sze­mélye által vált „híressé", akit egyértelműen a jobboldali halálbri­gádok megalapítójának tartanak. D’Aubuisson irányvonalával el­lentétben Cristiani jelenlegi politikája mérsékelt. Fölöslegesek voltak az aggodalmak, hogy totális háborút indít a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) tagjai ellen, sőt, a kormány béketárgyalá­sokat kezdett velük. Ezek a megbe­szélések azonban inkább a süketek párbeszédére hasonlítanak. Az nal lényege, segíteni akarunk az átalakításnak abban, hogy új lendü­letet adjon a szocializmusnak, mon­dotta. Ki kell használni a szocialista rendszer potenciálját és le kell küz­deni az ember elidegenedését a tár­sadalomtól, a termelőeszközöktől, a politikai folyamattól, a kormánytól és a kultúrától. Véleményem szerint - mondotta Mihail Gorbacsov ez a probléma lényegének valóban (ŐSTK) - Tegnap megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa őszi ülésszakának 6. hete. Ez kulcs- fontosságú hét lesz, mivel az elfoga­dott programmal összhangban a két kamara együttes plenáris ülésén - amely ma is folytatódik - megvitat­ják a jövő évi népgazdasági fejlesz­tési terv és állami költségvetés vég­ső változatát, amelyet szeptember végén terjesztettek elő. Olyan dokumentumokról van szó, amelyek jelentősége meghaladja az éves terv és költségvetés hagyomá­nyos fontosságát. Mindenekelőtt (ŐSTK) - A Német Demokratikus Köztársaságban az elmúlt hót végén sok helyütt folyt társadalmi vita az állampolgárok és a politikai pártok, az állam, az egyház és a társadalmi szervezetek képviselői között. Min­denütt a társadalmi élet valamennyi területének megújítása és a múlt hibáinak kiküszöbölése állt a figye­lem középpontjában. Néhány város­ban a vitagyűléseket tüntetések kí­sérték. Berlinben megtartották az elsőt a tervezett vitavasárnapok közül. Erhard Krack, a főváros polgár- mestere hívta meg a lakosságot a vörös városháza elé és a kong­resszusi palotába. A figyelem kö­zéppontjában az NSZEP vezető szerepének érvényesülése, a vá­lasztójog, a tisztségviselők kiváltsá­gai és a külföldi utazások álltak. A vi­tavasárnap résztvevői nagy tapssal jutalmazták Günter Schabowski­zóknak egyébként a 39,5 százaléka adta le voksát a Spanyol Szocialista Munkáspártra. A jobboldali Néppárt az előzetes eredmények szerint 106 mandátum­hoz jutott, s jelentősen javultak a kommunisták által vezetett balol­dali koalíció pozíciói (a korábbi 7 he­lyett 17 képviselőt küldhet a parla­mentbe). A szocialista párt megőrizte ab­szolút többségét a parlament felső- házában, a szenátusban is (208 szenátor közül 109 a kormánypárt tagja). FMLN a tűzszünet feltételéül szabta a demokratikus reformokat, valamint azt, hogy a hadseregből távozzon az a harminc tiszt, aki részt vett a népellenes megtorlásokban. A kor­mány erre nem hajlandó, azonnali fegyvernyugvást és az FMLN tagjai­nak a politikai életbe való bekapcso­lódását javasolja, a fegyveres konf­liktus okait megszüntető reformokat azonban elutasítja. A kormány ugyan tárgyalóasztal­hoz ült, ezzel kívánta bizonyítani, hogy politikája rugalmas és tisztelet­ben tartja a közép-amerikai béke­megállapodásokat. Az USA elége­dett Cristiani kormányának „béke- erőfeszítéseivel“, s ez megnyilvá­nult a szenátus döntésében is. Amennyiben az amerikai képviselő­ház jóváhagyja ezt a döntést, akkor az Egyesült Államok a jövő évben 85 millió dollárról 90 millióra emeli a Salvadornak nyújtott katonai tá­mogatást. marxista értelmezése: középpontjá­ban az ember áll. Végezetül hang­súlyozta, hogy a kulcsfontosságú döntések meghozatalának idősza­kában egyesíteni kell az alkotó erő­feszítéseket, nagy konstruktív lépé­seket kell megtenni. Közösen kell dolgoznunk és mozgósítanunk kell az alkotó potenciált - a politikusokat, a közgazdászokat és minden szak­embert. azért, mert kidolgozásában - még­pedig részletekbe menően - vettek részt a népi képviselők, s az illeté­kes bizottságok a kormány tagjaival öt héten át folytattak intenzív tárgya­lásokat. Másodszor pedig - Nyiko­laj Rizskov kormányfő szavai sze­rint - olyan törvényekről van szó, amelyeknek alapul keli szolgálniuk egy döntő fordulat eléréséhez a szovjet gazdaság fejlődésében, radikálisan élénkíteniük kell a gaz­daságot és azt arra kell ösztönözni­ük, hogy az eddigieknél nyomatéko­sabban irányuljon az emberek szük­ségleteinek kielégítésére. nak, az NSZEP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a fővárosi pártszer­vezet első titkárának beszédét, aki többek között bejelentette, hogy a párt és az állam vitát fog folytatni mindazokkal, akik az ország alkot­mányának keretében járnak el. xxx Az NDK szczecini konzulátusán augusztustól néhány száz lengyel állampolgár jelentkezett, hogy sze­retnének kiköltözni az NDK-ba - kö­zölte a Trybuna Ludu és több más lengyel napilap. Lengyelország északnyugati területeiről főleg fiata­lok, munkások és értelmiségiek ér­deklődnek a kitelepülés iránt, jobb munkafeltételeket és kedvezőbb la­kásszerzési lehetőségeket remélve. Emellett egyre több lengyel állam­polgár szeretne vendégmunkásként dolgozni az NDK-ban. SZDSZ-tanácskozás (ŐSTK) - A Szabad Demokraták Szövetsége Budapesten vasárnap az új vezetőség megválasztásával fejezte be második országos kül­döttgyűlését. A delegátusok mintegy 6 ezer tag nevében jóváhagyták a szervezet új alapszabályát és vá­lasztási stratégiáját. Az alapszabály szerint az SZDSZ szociálliberális nézeteket valló politikai párt. A vitá­ból kitűnt, hogy legfőbb szövetsé­geseinek tartja a FIDESZ-t és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Rezsimellenes tüntetés a sowetói stadionban (CSTK) - A Dél-afrikai Köztársaság történelmének eddigi legnagyobb kor­mányellenes tüntetésére került sor Jo­hannesburg feketék lakta elővárosában, a sowetói stadionban. A megmozduláson 1960 óta illegalitásban működó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 70 ezer híve vett részt. A pretoriai kormány engedé­lyezte a nagygyűlést, melynek résztvevői azt ünnepelték, hogy a rezsim a közel­múltban szabadon bocsátotta az ANC két vezetőjét. A legismertebb közülük a 77 éves Walter Sisulu, aki mostani beszé­dében leszögezte: az ANC mindaddig nem mond le a fegyveres harcra való jogáról, amíg a kormány szabadon nem engedi az összes politikai foglyot, hozzá nem járul az ANC legalizálásához és el nem törli a rendkívüli állapotot. „Mindad­dig ugyanis nem látjuk semmi bizonyíté­kát annak, hogy a kormánynak valóban érdeke a párbeszéd" - mondotta, és nemzetközi szankciókat sürgetett az apartheidrezsim ellen. Mint ismeretes, Sisulut 1964-ben Nel­son Mandelával és az ANC hat más tagjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték államellenes összeesküvés címén. Mandela kivételével két héttel ezelőtt mindegyiküket szabadon bocsátották. Willem de Klerk államfő ezzel a lépéssel főleg a nemzetközi közvéleményt kívánta meggyőzni arról, hogy változtatni akar a rezsim belpolitikáján. Az ANC jelenlegi vezetője, Olivér Tambo nyilatkozatában azt mondta, hogy de Klerk vagy a tárgya­lóasztalhoz vezeti, vagy a romlás szélére sodorhatja az országot. Helsinkiben Egyetlen szót sem kell változtatni az 1948-ban megkötött szovjet-finn barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés szövegén, mivel az teljes mértékben megfelel a mai realitásoknak - mondta Mauno Koivisto államfő Mihail Gorbacsov múlt heti helsinki látogatásakor. Való igaz: a diplomá­cia történetében nem jegyeznek sok olyan dokumentumot, amely ilyen sokáig megőrizte időszerűségét, ilyen hatékonyan segíti elő két kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szág kapcsolatainak zavartalan fej­lődését. Ez a viszony kétségkívül példaértékű a háború utáni államkö­zi kapcsolatok történetében. Gorba­csov pedig azt mondta, a Szovjet­unió és Finnország már régóta mun­kálkodik az európai ház építésén, e két ország számára ez a gondolat nem számít újdonságnak. „Lénye­gében ma mutatkozik meg az ered­ményessége ennek a viszonynak, amelyet a külföld bírálóan »finnesí- tésnek« nevezett. S az, amit koráb­ban oly sokat bíráltak, amivel kap­csolatban oly sok spekuláció látott napvilágot, napjainkban pozitív fo­lyamatként jelentkezik“ - szögezte le. E pozitív folyamat újabb állomása a két vezető kézjegyével ellátott po­litikai nyilatkozat, amelynek már a címe is felfigyeltető: Az új gondol­kodásmód a gyakorlatban. Hiszen e dokumentum címe azt a folyama­tot jelzi, amelynek eredményeként megszülethetett, s amelynek, bár még csak a kezdeteknél tart, máris vannak jelentős eredményei. Az eu­rópai ház eszméje a Helsinki nevé­vel fémjelzett összeurópai folyamat­ra épít, s ma már arról beszélhetünk, hogy napjainkban új minőségi szint­re emelkedik. Ennek az új minőség­nek olyan konkrét eredményei van­nak, mint a stockholmi megállapo­dás, a delhi nyilatkozat, a szovjet­amerikai rakétaszerzódés. És per­sze a legújabb az említett nyilatkozat. Ebben egy eurázsiai nagyhatalom, amely tagja egy katonai szövetség­nek, atomfegyverrel rendelkezik és egy nem nagy, nukleáris fegyverek­kel nem rendelkező észak-európai semleges állam közösen fogalmazta meg, hogy külpolitikájában a legne­mesebb, a leghumánusabb célok elérésére fog törekedni. Ez avatja nem mindennapivá, a kétoldalú kap­csolatokon túlmutató nemzetközi je­lentőségű okmánnyá a dokumentu­mot, amely politikai, gazdasági, öko­lógiai és humanitárius téren rögzíti kettejük egész kontinensünkre - és azon túl is - kivetíthető, az egyete­mes érdekeket szolgáló állásfoglalá­sait. Már megszoktuk, hogy Gorba­csov külföldi útjain fontos nemzetkö­zi kezdeményezésekkel áll elő, s ezért a kommentárok is többnyire ezeket elemzik, a kétoldalú kapcso­latok általában a második helyre szorulnak. Most fel kell hagyni ezzel a gyakorlattal, hiszen sok esetben csak nagyon nehezen választható el, hogy mi az, ami csak a szovjet -finn viszonyra tartozik, s minek van tágabb, mondjuk az egész észak­európai térséget érintő kihatása. Moszkva és Helsinki kapcsolatairól azt szoktuk mondani, hogy több mint jók. Ez csapódott le abban, hogy a nyilatkozat mellett még vagy har­minc más megállapodást is aláírtak, a legjelentősebbek közé tartozik pél­dául az elkövetkező ötéves időszak­ra szóló kereskedelmi egyezmény, valamint a Kola-félsziget természeti kincseinek közös hasznosításáról szóló jegyzőkönyv. Nem titok, hogy a környezetvédelemre érzékeny fin­neket az utóbbi időben főleg a Kola- félsziget, Karélia, Észtország és l^e- ningrád környékének ökológiai álla­pota aggasztja. Az említett együtt­működés ezt a szempontot is mesz- szemenően figyelembe kívánja venni. Ha együttműködésről beszélünk, nem lehet tisztán csak politikai, csak (CSTK) - Kuvaitban Georgi Jordanov bolgár miniszterelnök-helyettes és Mesut Yilmaz török külügyminiszter tegnap tár­gyalásokat kezdett a két ország kapcsola­tainak normalizálásáról, ezen belül a bul­gáriai muzulmánok problémájáról. A ta­nácskozáson részt vesz Szabah Ahmed Szabah kuvaiti külügyminiszter és Hamid Dzsabld, az Iszlám Konferencia Szerve­zetének kuvaiti főtitkára. Mint ismeretes, a Perzsa-öböl menti arab ország a nyáron ajánlotta fel, hogy közvetítene....- Helsinkiről gazdasági vagy csak ökológiai kér­désekről szólni. E területek átcsap­nak, összefonódnak. A környezetvé­delem kapcsán általában az ipari termelés negatív hatásait szokták emlegetni. Ritkábban esik szó a fegyverkezés környezetromboló hatásáról, s itt nem pusztán a hadi­ipari termelésre kell gondolni. A le­szerelésnek tehát ilyen aspektusai is vannak. A hagyományos kategóriá­kat kitágítva kell értelmezni azokat a javaslatokat, amelyeket Gorba- csovnak a Finlandia Palotában el­hangzott beszéde tartalmazott. Az észak-európai atomfegyvermentes övezetre vonatkozó ajánlatot az USA kapásból elutasította, s erre válaszolva hangsúlyozták Moszkvá­ban: jó lenne, ha Washington mégis újragondolná álláspontját. Az öve­zetre vonatkozó elképzelést több szovjet katonai lépés is alátámaszt­ja. Például az a javaslat, hogy csök­kentsék az északi haditengerészeti erők állományát, hiszen ezek nagy­ságrendje túllépi a tengeri utak és határok védelmének szükségleteit. A szovjet-amerikai rakétaszerző­désnek köszönhetően Északon már nincsenek közepes és rövidebb ha­tótávolságú szovjet rakéták. De tör­téntek egyoldalú döntések is: a Szovjetunió a balti flotta köteléké­ből kivont két Golf típusú atomten­geralattjárót, s a jövő év végéig további négyet eltávolít, megsemmi­sítve ezek atomfegyvereit. A Szov­jetunió európai részén - a bejelen­tett félmillióból - eddig 200 ezer fővel csökkent a fegyveres erők állo­mánya. A szovjet-finn határon pedig a szovjet szárazföldi csapatok lét­száma kisebb, mint a hasonló finn erőké. Helsinkit aggasztja, hogy a Szovjetunió a Kola-félszigeten összpontosítja stratégiai haditenge­részeti erőit. Ezek csökkentéséről globális mértékben és kölcsönössé­gi alapon a Szovjetunió kész tár­gyalni. Ezt szorgalmazza a bécsi fórumon is, s első lépés lehetne e cél felé az Észak-Európára vonat­kozó intézkedések elfogadása. Nem véletlen, hogy a finnországi látogatás utolsó napján nyilatkozott a TASZSZ-nak Mihail Mojszejev, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, s elmondta: a leningrádi ka­tonai körzetben átalakították a szá­razföldi erők struktúráját, a harcko­csik számát a felére csökkentették. Az egyoldalú lépések keretében a Szovjetunió 1991-ig egyharmadá- val csökkenti a leningrádi és a balti katonai körzet erőit. Az idén és a jö­vő óv folyamán a balti körzetben több alakulatot, egységet átszervez­nek, néhányat fel is oszlatnak. A hadseregtábornok szerint ezek eredményeként a térségben 40 ezer katonával, 1200 tankkal és jelentős számú tüzérségi eszközzel lesz ke­vesebb. A finn külpolitikának, s általában a semleges és el nem kötelezett országok szerepének az elismeré­sét is jelenti az a javaslat, hogy rendezzék meg a második Helsinkit, vagyis: az összeurópai folyamat or­szágainak állam- és kormányfői 1992-ben ismét találkozzanak a finn fővárosban. Ez a javaslat hasonlít a néhány hónappal ezelőttihez, de a kettő nem tévesztendő össze. Az első esetben Moszkva azt javasolta, mivel reális esély van arra, hogy a bécsi hagyományos leszerelési fó­rumon a jövő óv folyamán megálla­podás szülessen, ezt a legfelsőbb szinten írják alá a résztvevő álla­mok. A mostani ajánlat pedig arra vonatkozik, hogy a bécsi utótalálko­zó határozatainak teljesítését tekint­sék át a legfelsőbb vezetők. E javaslat horderejét még fel sem tudjuk igazából mérni. De ha arra gondolunk, hogy az „első" Helsinki és az új gondolkodásmód eredmé­nyeként épülnek a európai ház alap­jai, akkor a „második" Helsinkinél már talán a falak felrakása és a tető kerülhetne szóba. A bolgár-török konfliktus legfőbb oka a bulgáriai lakosságnak az a része, amely iszlám vallású, s amelyet Törökországban török nemzetiségi kisebbségnek tartanak. A feszültség az idén különösen kiélező­dött azt követően, hogy ezek a bolgár állampolgárok tömegesen távoztak Törökországba. Hivatalos adatok szerint számuk meghaladta a 310 ezret, de már több mint 50 ezren visszatértek Bulgá­riába. Spanyol választási eredmények A kormányzó párt megőrizte abszolút többségét „Cristiani nem olyan rossz, mint a Fehér Ház gondolta1* Az USA egyre elégedettebb az új salvadori elnökkel A hatodik hetébe lépett a szovjet parlament őszi ülésszaka Berlinben megtartották az első vitavasárnapot Folytatódik a párttisztségviselők és az állampolgárok nyílt társadalmi párbeszéde MALINÁK ISTVÁN Bolgár - török tárgyalások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents