Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-04 / 234. szám, szerda
Mit kínál a gépipar az építőknek? A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron kiállított építőipari gépek és berendezések az idén is mágnesként vonzották a rendezvény látogatóit. Azt, hogy a kínálat végül is mennyire elégítette ki az építők igényeit, aligha lehetne reálisan megítélni. Egy viszont biztos: ismerve a csehszlovák építőipar műszaki ellátottságának színvonalát, állíthatjuk, jócskán akadt itt olyan termék, amelyet szívesen tudnának magukénak az ágazat vállalatai. Egyébként erre utal az is, hogy már a vásár első napjaiban több bemutatott gépre kifüggesztették a cédulát: eladva. S hogy mi mindent kínált a hazai és a külföldi gépipar az építőknek? Nehéz lenne néhány sorban felsorolni. Arra viszont vállalkozunk, hogy a legnagyobb érdeklődést kiváltó építőipari gépek egynémelyikéről röviden szóljunk mi is. Hátha sikerül felhívnunk néhány érdekességre azoknak a szakembereknek a figyelmét is, akik az idén valamilyen oknál fogva nem jutottak el a gépipar hazai seregszemléjére. Esetleg még a vásárt megjárt olvasóink információit is ki tudjuk valamelyest egészíteni, hiszen a kiállítók a rendezvény ideje alatt általában a komoly üzlettársnak ígérkező érdeklődőkkel voltak elfoglalva, s az átlaglátogatók tájékoztatására szinte nem is maradt idejük. A City-Kran A kiállítási terület főkapujától távol, a hatalmas kupolájú Z pavilon mögött hivalkodó építőipari gépekre egyszerűen nem lehetett nem felfigyelni. Már a megannyi autódaru ég felé nyújtózó emelökarjának és a kecsesen fickándozó, munkavégzést imitáló földgépek látványa is ezrével csalogatta a korszerű technikára áhítozó szakembereket, s a kíváncsi laikusokat. Ottjártunkkor azonban a hömpölygő tömeg figyelme az egyetlen toronydarura terelődött. A maga nemében kicsinek számító, rácsos acélszerkezetű gép 25 méter hosz- szúságú emelőkarja ugyanis hirtelen összecsukódott, s közben a függőleges darutesthez simult. Ha nem kíváncsiskodik körülötte a sok ember, tán néhány perc múlva készen is állt volna az elszállításra. A látottakon leginkább az építőipari szakemberek csodálkoztak, akik jól tudják, általában milyen munkaigényes a toronydaruk össze- és szétszerelése.- Ezt a City-Kran darut, mint az a nevéből is kiderül, elsősorban a belvárosi épületek felújításakor alkalmazhatja előnyösen az építőipar. Üzemeltetéséhez mindössze 6x4 méteres alapterületre van szükség, két ember alig két óra leforgása alatt összeszerelheti, és három tonna terhet 10 méter, egy tonnányit pedig 25 méter sugarú körön belül akár 16 méter magasra is fel tud emelni- jellemezte röviden Petr Ceinar mérnök, a Prágai Építőgépgyártó Vállalat marketingfőnöke. A bemutató közben a toronydaru gyártójának képviselőitől azt is megtudtuk, hogy az NSZK-beli Painer cég által kifejlesztett darut majd csehszlovák alapanyagból készítik, s tervezett élettartama legalább húsz év. Ezért valamivel drágább lesz, mint a hasonló hazai gyártmányúak, de számos előnye miatt már a vásáron el tudtak volna adni legalább kétszáz darabot. Két szövetkezet - két jó ötlet A belvárosi építkezésekre szánt kis toronydaru szomszédságában egy tálalóasztalkára emlékeztető acélállványt vett körül szinte szüntelenül a sok látogató. A hasonlat nem véletlen. A kerekeken guruló szerkezetre háromszor négy darab falicsempe volt előkészítve 12 rétegben, milliméternyi pontossággal hé- zagolva. Azért, hogy az előre bera- gasztózott vagy cementhabarccsal ellátott falfelületre egy tapadókorongokkal felszerelt keret segítségével 12 csempét lehessen egyszerre felragasztani.- Egyszerű segédeszköz, csak egy kis kompresszor, müanyagtöm- lők és tapadókorongok kellettek hozzá, s a csempézők a raklapra készített több mint három négyzet- méter csempét akár negyed óra alatt a falra varázsolják - világosította fel az érdeklődőket Josef Zapletal, a brnói Május 1. Efsz Stary Lisko- vec-i melléküzemének vezetője.- Az OZ 1-es jelzésű csemperakó berendezést a brnói Ipari Építkezések Mérnöki Kivitelező Vállalat dolgozói fejlesztették ki, és szövetkezetünk várhatóan a jövő év második felében kezdi meg gyártását. A KGST-tagországok egyikében sem gyártanak hasonlót. Tudomásom szerint egy holland cégtől már vásárolt ilyen segítőeszközt építőiparunk kb. 60. ezer devizakoronáért. A mi gyártmányunk sem lesz sokkal olcsóbb, a különbség ,,csupán" annyi, hogy nekünk csehszlovák koronával kell érte fizetni. A brnói szövetkezet szomszédságában volt az országszerte ismert slusovicei Agrokombinát standja. Előtte egy lyukkal teli paneldarab díszelgett. Ám aki közelebbről megnézte, jól látta, mi van ezen érdekes. A betonlapba fúrt nyílások belső felületét mintha csiszológéppel dolgozták volna simára. S a jelek szerint a különleges fúrófejeknek a több centiméter átmérőjű betonacél sem okozott különösebb akadályt...- Meggyőződésünk, hogy az ipari gyémánttal ellátott fúró - és vágó- szerszámokra egyre nagyobb szüksége lesz az építőiparnak - világosított fel Pavel Tureóek mérnök, a szövetkezet speciális munkákat végző brnói üzemének képviselője. - Az addig felépített betonházakat és más építményeket a jövőben majd fel kell újítani, átalakítani, esetleg lebontani. Az ilyen munkára szolgáló lézeres berendezés drága és nehezen elérhető építőiparunk számára. A ..gyémánttechnika előnyeit talán nem is kell hangsúlyozni: tiszta, pormentes, tehát nem szennyezi a környezetet, zajtalan és milliméternyi pontossággal lehet vele dolgozni. Berendezéseink iránt ezért óriási a kereslet. Meg persze azért is, mert mi a világhírű Cedima cégtől vásárolt ipari gyémánttal látjuk el szerszámainkat. Megrendelőink így kevesebb devizaköltséggel jutnak világszínvonalú gyémánttechnikához, mintha külföldön vásárolnák, hiszen a mi munkánkért koronával fizetnek. Aranyérmes gépek, világhírű cégek A vásár szakzsűrije az idén három építőipari gépet díjazott aranyéremmel. A Nővé Mésto nad Metují-i Stavostroj vállalat által gyártott VSH-60 jelzésű úthengert, az NSZK-beli FUCHS-Bagger részvénytársaságnak a Kladnói Fémhulladékgyűjtő Vállalattal és a koprivni- cei Tatra kombináttal közösen kifejlesztett 713-TU rakodóját, valamint az ugyancsak NSZK-beli Liebherr- -Werk Ehingen részvénytársaság LTM-1070-es autódaruját. Az aszfaltutak és a talaj tömörítésére kiválóan alkalmas úthengert a múlt évtől kezdve gyártják, de egyelőre csak a nem szocialista piacon értékesítik. A FUCHS-Bagger fémhulladék rakodót Tatra-815-ös tehergépkocsi-alvázra szerelték. Gépkezelőjének különlegesen hangszigetelt kabinja szükség szerint különböző magasságra állítható, miáltal könnyebbé válik a berendezés kezelése. Az ugyancsak Tat- ra-815-ös alvázra épített LTM-1070-es autódaru 70 tonna terhet képes felemelni és különböző speciális, önsúlyát könnyítő anyagokat használtak fel gyártásához. Külön teret kaptak a vásáron a martini Nehézgépipari Művek építőipari és az útépítésben használatos gépei. Ján Chamula mérnök, a detvai vállalat értékesítő osztályának vezetője alig győzte sorolni a vásáron bemutatott új rakodógépeik típusait.- Közülük az UNK-320-as és az UNC-060-as iránt a legnagyobb az érdeklődés. Az első egy hatalmas, erdőgazdaságban, építőiparban vagy szeméttelepen előnyösen üzemeltethető, akár 2,4 köbméteres kanállal is felszerelhető gép. A másik pedig egy kicsi, föld, kavics és egyéb ömlesztett vagy darabos anyag rakására, talajlazításra, illetve fúrásra és földkotrásra alkalmas univerzális szerkezet. Nem is bírjuk kielégíteni a keresletet. A jövő évben többet és több fajtát fogunk belőle gyártani, aminek bizonyára örülni fognak a hazai építők. Nos, ebben biztosak lehetnek a detvaiak, ugyanis a jövőben csökkenni fog a nagy építkezések száma. Előtérbe kerül a lakások, gyárak és irodaházak már-már halaszthatatlan korszerűsítése, felújítása. Ehhez pedig valóban egyre több speciális és kis építőipari gépre lesz szükségük az építőknek. Olyanokra, mint a City-Kran toronydaru, az UNC-060-as rakodógép, vagy a gyémánttechnika, örvendetes, hogy már a hazai gépipar is kezd minderre ráébredni. Az építőipari gépeket gyártó világhírű cégek például már évekkel ezelőtt is felismerték, hogy mire van szüksége az építőiparnak, s most is előrelátóak. Erről győződhettünk meg az idei brnói gépipari vásáron is. Elegendő az angol GROVE cég hidraulikus emelővel ellátott, önjáró állványára, az ismert JCB cégnek mini földkotrógépeire, a Hilti szerszámokra stb. gondolni. Kár, hogy ez utóbbiakat csak sóvárogva nézhették a hazai helyi építőipar vállalatainak dolgozói, hiszen nekik nincs devizájuk. Pedig szükségük lenne a korszerű kisgépekre, hiszen a tervek szerint elsősorban rájuk várnak az építőipari javítómunkák. Megoldást jelentene számukra persze az is, ha műszaki ellátottságuk színvonalának emeléséhez a hazai gépipar segítené őket, koronáért, mint például a riport elején említett vállalatok némelyike. BARANYAI LAJOS Az alapanyagon is múlik... Az élelmiszer-ipari termelésben az elmúlt négy évtizedben jelentős eredményeket értünk el. Ezt a párt- és gazdasági szervek kellőképpen méltányolják, de ugyanakkor gyakran szóvá teszik, hogy a fogyasztók igényeit még nagyobb mértékben kielégíthetnénk, ha lényegesen javulna a feldolgozóipar alapanyag-ellátása. Ezen a téren még nagyon sok a tennivaló, mert egyes élelmiszer-ipari üzemek rendszertelen ellátás miatt sok nehézséggel küzdenek. A tejtermelés idényjellege miatt például a Közép-szlovákiai kerületben a téli hónapokban meglehetősen nehéz kielégíteni a fogyasztók igényeit. Ezzel szemben a tavaszi és nyári hónapokban gondot okoz a tej és a tejtermékek piaci elhelyezése. Sajnos az alapanyagok minősége szintén nem kifogástalan. Ezek után érthető, ha az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon szintén jelentős figyelmet szenteltek a termelő és feldolgozó vállalatok együttműködése javításának. A cél, hogy mindkét fél nagyobb felelősséget érezzen az élelmiszer-ellátás javításáért. Főleg a tej- és húsiparban, de más élelmiszer-ipari vállalatok részéről is ígéretes kezdeményezéseket tapasztaltunk. A feldolgozó vállalatok elsősorban az integrációs alap felhasználásával igyekeznek segíteni a termelők azon törekvését, hogy minél jobb minőségű termékeket adhassanak partnereiknek. Ugyanakkor a termelők olyan termelési programokat dolgoznak ki, hogy eleget tehessenek a feldolgozóipar megrendeléseinek. Országos méretű együttmüködésről van szó, melyre számos példát hozhatnak fel minden kerületből. Említést érdemel, hogy a mezőgazdasági kombinátok járnak elöl jó példával. Egyre nagyobb részt vállalnak a termés feldolgozásából, s az élelmiszeriparnak szállított alapanyagok minőségére is ügyelnek. Követendő példa a sluéovicéi Agrokombinát kezdeményezése. A gazdaság a mezőgazdasági termelés fejlesztésénél figyelembe veszi az egészségügyi szempontokat is. Racionális tápanyagpótlási programot dolgoztak ki, az állattenyésztésben pedig kimondottan hústípusú szarvasmarhákat hizlalnak, amelyek húsából kiváló minőségű termékeket lehet készíteni. A takarmánytermesztést úgy szervezik, hogy az állatoknak kínált abrak- és tömegtakarmányok minél kevesebb szermaradványt és egyéb káros anyagot tartalmazzanak. Azt is mondhatjuk, hogy az élelmiszer termelésben a minőségi változások korát éljük. A vállalatok vezetői már nem csupán a mennyiséget tartják szem előtt, de arra is odafigyelnek, hogy milyen minőségű termékeket „tesznek" a fogyasztók asztalára. Tagadhatatlan, hogy az élelmiszer-ipari kiegészítő tevékenységre vállalkozó mezőgazdasági üzemek példája a feldolgozó és termelő vállalatokat egyaránt jobb munkára serkenti-kényszeríti. Ezen az úton kell továbbhaladnunk, ha az élelmiszeriparban még jobb eredményeket akarunk elérni. Márpedig akarnunk kell, hisz egy főre számítva ugyanannyi élelmiszert termelünk és forgalmazunk, mint a világ legfejlettebb államaiban, viszont a minőséget még javítanunk kell. A feladat fontosságát a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülésén Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök is aláhúzta, mondván, az élelmiszer-ipari termelésben mielőbb döntő fordulatot kell elérni. Az SZLKP KB Elnökségének augusztus 16-i üléséről kiadott közlemény szintén utalt arra, hogy az irányítás tökéletesítésével egyidejűleg következetesen harcolni kell az élelmiszertermelésben mutatkozó fogyatékosságok ellen, hogy a jövőben javíthassuk a piac ellátottságát. BALLA JÓZSEF Kulturált környezetben nagyobb a teljesítmény Nemcsak a juttatást tekintik szociális gondoskodásnak Aki a Zselizi (Éeliezovce) Állami Gazdaság nyirágói (Nyrovce) részlegén néhány évvel ezelőtt el szeretett volna jutni a javítóműhelybe, annak bizony gumicsizmát kellett húznia. Főleg ilyenkor ősszel, amikor tartósan csapadékosra váltott az időjárás. Feneketlen sártenger és gyom, vagy ahogy az itteniek mondják, „égig érő fű“ borította az egész telepet. A sár, akárcsak az érdektelenség parttalanul belefolyt az itt élők mindennapjaiba. Szerencsére nem törődött bele mindenki a sokak szerint megváltoztathatatlan helyzetbe.- Nem csupán a munkahelyi beszélgetések alkalmával, de a pártalapszervezet taggyűlésein is gyakran bíráltuk a részlegen uralkodó, áldatlan állapotokat - emlékezett vissza Szokol Lajos bácsi, aki a gazdaság megalakulása óta itt dolgozik, s bár három éve elérte a nyugdíj- korhatárt, csak nem tud elszakadni a kollektívától. - Négy évvel ezelőtt végre'ígéretet kaptunk a vállalat vezetőségétől, hogy megoldják a régi problémát. A magunk erejéből mi is rendezgettük az utakat és az udvart, de ha beköszöntött az esős időszak, megint elborított a sár mindent. A gazdaságban mindenki úgy tudja, Szokol Lajos volt a legfőbb szószólója a nyirágói részleg mielőbbi rendezésének. Most, hogy végre itt is kulturált környezetben élhetnek-dolgozhatnak az emberek, sőt a mezőgazdasági üzemek kerületi környezetrendezési versenyébe is benevezhettek, még nagyobb elismeréssel beszélnek Lajos bácsi egykori „hadviseléséről". Tavaly ugyanebben a versenyben a gazdaság alberti részlege az első helyen végzett, és a látottak alapján a nyír- ágói részlegnek is megvan minden esélye a jó helyezésre. Ahogy Kiss János, a javítóműhely vezetője fogalmazott, a telepen szinte a felís- merhetetlenségig megváltozott minden.- Nemcsak az utak, az egész udvar aszfaltborítást kapott, s közel két és fél millió korona ráfordítással gépszínt is építettünk. Drága a gép, miért álljon télen-nyáron a „csillag- garázsban“? Igaz, néha még most is kiszorulnak a gépek az udvarra, mert szükségből a gépszínben kell átmenetileg tárolnunk a gabonát. És üzemanyag-elosztó központot is létesítettünk, mégpedig szakszerű szigeteléssel, hogy a környezetvédelmi követelményeknek is megfeleljen.- Nem nagy dolog, de talán érdemes megemlíteni, hogy a telep új bejárati kaput, korszerű portásfülkét kapott - figyelmeztette társát Horváth István portás. Ő is nyugdíjas, de akárcsak Szokol Lajos, valahogy nem tudja elszánni magát a semmittevésre. Találkoztunk Herda László mérnökkel, az állami gazdaság igazgatójával és Benyák Józseffel, az üzemi pártbizottság elnökével is. A látottakat kiegészítve elmondták, hogy összesen kilencmillió koronát áldoztak a nyirágói részleg központjának rendezésére. Ebben benne van a részleg főbejárata előtti, összesen 160 négyzetméteres betonozott parkoló, a szociális épület felújítása, az új kerítés, valamint a parkosításnál felhasznált fák és díszcserjék értéke is. Az egykori béreslakásokból kialakított szociális épületet például teljesen felújították. Az öltözőkön, zuhanyozókon és éttermen kívül helyet kapott benne egy kisebb kultúrterem, valamint a forradalmi hagyományok emlékszobája is. Aki először jár a gazdaságban, bizonyára meglepődik azon, hogy az itt élők a munkán kívül másra is gondolnak. A helyi hagyományok, a népi kultúra és a kor tárgyi emlékei iránt érdeklődőknek érdekes dolgokat tudnak mondani-mutatni. összegyűjtötték a letűnt idők, főleg a századelő jellegzetes munkaeszközeit, mezőgazdasági vonatkozású tárgyi emlékeit. Gőzgépekkel, gőzekékkel ismerkedhet, hintót, eredeti parasztruhákat, régi munkaeszközöket láthat, aki megtekinti a gazdaság nyír- ágói részlegén összeállított bemutatót, amely jó alapul szolgálhat egy falumúzeum létrehozásához. Lőrincz Lajos, a részleg vezetője úgy fogalmazott, hogy a múlt emlékeinek megőrzése, a hagyományok tisztelete a mezőgazdasági munka megbecsülésének alapja, s bizonyos körülmények között vonzómegtartó erő lehet. Kabát József, a részleg gazdásza azt emelte ki, hogy a gazdaság vezetősége végre tudatosította: nem csupán a juttatás fejezheti ki az emberről való szociális gondoskodást. A munkafeltételek javítása is fontos, az ilyen célokra költött milliók többszörösen megtérülnek, hisz a gondoskodás láttán javul az emberek munkakedve és teljesítménye, a gazdasághoz és általában a mezőgazdasághoz fűződő viszonya. Márpedig ez a jövő szempontjából döntő jelentőséggel bír. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ újs: 4 1989. X
