Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-23 / 250. szám, hétfő

Befejeződött a Rokkantak Szlovákiai Szövetségének kongresszusa Aktív társadalmi életük fontos feltétele az alkalmas munka Magyarországon megkezdődött az elnökválasztási kampány Az MDF jelöltje Für Lajos (ÖSTK) - Szombaton vitával foly­tatódott a Rokkantak Szlovákiai Szövetségének kongresszusa, amelyen részt vett az SZLKP KB- nak, a Szlovák Nemzeti Front KB- nak és az SZSZK kormányának kül­döttsége, élén Dániel Futejjal, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnö- kével. A küldöttség tagja volt Anton Molnár, az SZSZK egészség- és szociális ügyi minisztere. A küldöttek felszólalásaikban rá­mutattak a kulturális és nevelő tevé­kenységhez szükséges klubhelyisé­gek hiányára. Többen is hangsú­lyozták, hogy a csökkent munkaké­pességű személyek aktív társadalmi életének nélkülözhetetlen feltétele az alkalmas munka, a megfelelő lakásellátás s nem utolsó sorban az alkalmas jármű. A rokkantak által is kezelhető autó azonban, a rokkant­sági nyugdíjból élők számára a ma­gas ár miatt gyakorlatilag elérhetet­len. A felszólalók szerint a rokkantak gyógyfürdői ellátottsága sem kielé­gítő. Figyelembe véve a gyógyfürdői beutalók árának tervezett növelését nyilvánvaló, hogy erre is elsősorban a rokkantak fognak ráfizetni, jelen­(Folvtatás az 1. oldalról) tivizálás kezdete óta eltelt negyven év ^munkájáról, melynek során az egy dolgozóra számított bruttó me­zőgazdasági termelés értéke Szlo­vákiában 5,9-szeresére növekedett. Jelenleg kétszer annyi mezőgazda- sági terményt állítunk elő, mint 1949-ben, miközben a mezőgazda- sági dolgozók létszáma egyharma- dára csökkent. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével az elmúlt negyven év alatt 12-szeresére sike­rült növelni az élelmiszer-termelést. A mezőgazdaság a népgazdaság jelentős stabilizáló tényezőjévé vált. Igaz ugyan, hogy nem minden fejlődik olyan ütemben, olyan mér­tékben és minőségben, ahogy az szükséges lenne. Gazdaságunkban az intenzifikációs tényezők, főleg a tudományos és műszaki vívmá­nyok nem kielégítő kihasználása kö­vetkeztében számos probléma hal­mozódott fel, amelyek megoldásá­nak további halogatása bonyolult helyzethez vezetne. Ignác Janák elvtárs felszólalásának to­vábbi részében a mezőgazdasági terme­lés intenzifikálására irányította a figyel­met. Hangsúlyozta, hogy a korszerű me­zőgazdaság nem nélkülözheti a tudomá­nyos kutatás eredményeit. Emellett rend­kívül fontos feladatnak tekintjük a föld­alapról való komplex gondoskodást, bio­energetikai potenciáljának állandó növe­lését. Foglalkozott továbbá a környezet- védelemmel a mezőgazdasági termelés­sel összefüggő kérdéseivel. A növényter­mesztés és az állattenyésztés termékei­nek minőségéről szólva kijelentette, hogy az élelmiszerekből való önellátás felada­tát új tartalommal kell megtölteni. Elsődle­ges feladat a közélelmezés minőségi színvonalának emelése, a választék bőví­tése és az élelmiszerek széles körű hoz­záférhetőségének biztosítása a köztársa­ság egész területén. Ebben természete­sen a termelési költségek alakulása is fontos szerepet játszik, ezért elvárjuk a népgazdaság illetékes ágazataitól, hogy aktívan segítsék elő a lakosság jó minő-,* ségú élelmiszerekkel való ellátását. Felszólalásában Janák elvtárs bíráló- an szólt a mezőgazdasági termelésben mutatkozó, ki nem használt tartalékokról. Még mindig aránytalanul nagyok a beta­karítási, szállítási, raktározási és feldol­gozási veszteségek. Nagy tartalékok van­nak továbbá a munkafegyelemben és a termelés szervezésében. Janák elvtárs a továbbiakban a CSKP XVIII. kongresz- szusának, valamint az SZLKP kongresz- szusának előkészítése kapcsán a párt tevékenységéről és az alapszervezetek jelenleg folyó évzáró taggyűléseiről szólt. Mint mondotta, a kongresszusok előké­szítését nem tekintjük csupán párton be­lüli ügynek, hanem arra törekszünk, hogy ebben a vonatkozásban is elmélyüljön a párt és a nép egysége, hogy minden állampolgárunk kinyilváníthassa nézetét, észrevételeit és javaslatait a nyilvános vitára kerülő dokumentumokkal kapcso­latban. A szocialista demokrácia fejlesz­tésében nagy jelentőséget tulajdonítunk a Nemzeti Frontnak, amelyben céltudato­san érvényesülhetnek a csoport- és az egyéni érdekek, s amely egységes fellé­tette ki az egyik felszólaló. Megdöb­bentő - mondotta -, hogy a gyógy­fürdői ellátás átalakításában az egészségügyi szempontok helyett a gazdasági szempontok kerülnek előtérbe. Több felszólaló a rokkant gyer­mekek és fiatalkorúak szociális ellá­tásával foglalkozott, s rámutatott, hogy több lehetőséget kellene bizto­sítani számukra az egészséges év­folyamtársak közösségeiben való élethez és tanuláshoz, ami mindkét fél számára elősegíthetné egymás helyzetének jobb megértését. A kongresszus résztvevői megvá­lasztották a Rokkantak Szlovákiai Szövetségének új központi bizottsá­gát, amely első ülésén titkos szava­zással elnökké Július Kovácot, ve­zető titkárrá pedig Vladimír Dukalát választotta meg. A küldöttek üdvözlő levelet küldtek az SZLKP KB, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága, valamint a Rokkantak Országos Szövetségének a címére, amelyben egyértelműen támogatták a CSKP politikáját, a társadalmi áta­lakítás folyamatát, valamint a szo­cialista demokrácia fejlesztésében kitűzött célokat. pést tesz lehetővé a döntő össztársadalmi feladatok teljesítésében, A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a Nemzeti Front szerves részeként egyre maga­sabbra emeli politikai nevelő munkájának és társadalmi tevékenységének színvo­nalát. Gondoskodni kell azonban a munka hatékonyságának növeléséről, a még mindig előforduló formalitások és a felüle­tesség felszámolásáról, hogy a földműve­sek még jobban érezhessék a szövetség életformáló szerepét. Janák elvtárs a to­vábbiakban részletesen foglalkozott az átalakítás, a demokratizálás és a káder­munka feladataival. Rámutatott, hogy számiunk minden állampolgár alkotó részvételével, becsületes munkájával, te­hetségének kihasználásával, de nem bo­csátkozunk vitába azokkal, akik hazánk felforgatására törekednek, a szocializmus alapvető értékeit támadják, s a bizonyta­lanság és a félelem légkörét akarják kiala­kítani. A Jablonec nad Nisou-i és a Libereci járás szövetkezetei közös konferenciát rendeztek, amelyen részt vett Karéi Urbá- nek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK Pártügyekkel Foglalkozó Bizott­ságának elnöke. Ezekben a járásokban a legfontosabb problémák közé tartozik a levegő szennyezettsége, melynek kö­vetkeztében fokozódik a termőtalaj sava­nyú kémhatása. Amint arra felszólalásá­ban Karéi Urbánek rámutatott, a két járás mezőgazdasági dolgozói az ökológiai ne­hézségek ellenére sikeresen teljesítik fel­adataikat. A járási konferenciákon a mezőgazda- sági termelés helyi adottságaiból kiindul­va vitatták meg az élelmiszer-ellátás szempontjából legfontosabb növények termesztésének kérdéseit. A Pelhfimovi járásban például sokat foglalkoztak a bur­gonyatermesztés feladataival. Frantisek Pitra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke felszólalá­sában kiemelte az élelmiszer-ellátás fo­kozódó minőségi követelményei teljesíté­sének fontosságát. A minőségi átalakításra való törekvés jellemezte a Svidníki járás földművesei­nek tanácskozását, amelyen részt vett Pavol Jónás, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A járás 17 szövetkezete több mint 33 ezer hektáron gazdálkodik, de ebből csupán 14 ezer hektár a szántóföld, s az is csak nehezen megművelhető. A nehéz feltételek ellenére a járás mezőgazdasági vállalatai az ötéves tervidőszak első há­rom évében 102,7 százalékra teljesítették a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, s 13 százalékkal túlteljesítették a terve­zett nyereséget. Ezek az eredmények jó alapul szolgálnak az új gazdasági mecha­nizmus igényesebb feltételeire való átál­láshoz. Az efsz-ek járási konferenciái ország­szerte három szakaszban zajlottak le, a CSSZK-ban 62, az SZSZK-ban 36 konferenciára került sor. Az efsz-ek kong­resszusát előkészítő tanácskozásokon csaknem 32 ezer küldött, s mintegy 9 ezer vendég vett részt. A konferenciákon meg­választották a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási szerveit és az efsz-ek XI. országos konferenciájának kétezer küldöttét. Befejeződtek a XVIII. Fábry Napok (Munkatársunktól) - Kassán (Kosice) a XVIII. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturá­lis Napok keretében két napon át tanács­koztak a csehszlovákiai magyar értelmi­ség képviselői. Az idei rendezvény gerin­cét nemzetiségi tudományunk a társada­lom-, a természet- és a műszaki tudomá­nyok művelőinek munkáját, helyzetét elemző előadások alkották. Széles körű vita bontakozott ki a magyar kisebbségi tudományos élet intézményes kereteinek megteremtéséről. Ezzel kapcsolatban a XVIII. Fábry Napok résztvevői levelet küldtek a Csemadok Központi Bizottságá­nak, amelyben megfogalmazták elképze­léseiket a csehszlovákiai magyarság tár­sadalomtudományi intézetének létreho­zásáról, és a kutatások támogatására létesítendő ösztöndíj-rendszerről. A résztvevők elvárják, hogy a Csemadok a Nemzeti Front fórumain és az állam- igazgatás szintjein képviselje a csehszlo­vákiai magyarság ilyen jellegű igényeit is. A XVIII. Fábry Napok keretében átad­ták az idei Madách-díjat. Ezt Szeberényi Zoltán, a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Kar tanára kapta. Vasárnap délelőtt a műszaki értelmi­ségünk helyzetéről és távlatairól szóló előadás után a kárpátaljai magyarok szö­vetségének elnöke, Fodor Géza beszélt az ottani közművelődés állapotairól. Az idei Fábry-napokon meghívott vendég­ként részt vett a Magyar Köztársaság kormányának küldöttsége, amelyet Ta- bajdi Csaba, miniszterhelyettes, a mi­nisztertanács nemzeti és etnikai kisebb­ségi titkárságának elnöke vezetett. Mind­két napon jelen volt Váradi Lajos az MK bratislavai konzulja. A rendezvény Fábry Zoltán stószi (Stós) sírjának és emléktáblájának meg­koszorúzásával ért véget. (d-n) Vegyészek találkozója (ÖSTK) - Vasárnap a Magas-Tátrá- ban megkezdődött a vegyészek péntekig tartó 5. országos találkozója. Közös ta­nácskozásukon megjelent Pavel Hriv­nák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZSZK kormányának elnöke, valamint Stefan Urban, az SZSZK ipari minisztere és más vendégek. A találkozón a vegy­ipari üzemek, kutatóintézetek és a főisko­lák több mint 1500 dolgozója vesz részt. Csehszlovák javaslat a szófiai fórumon (ŐSTK) - A harmincötök szófiai kör­nyezetvédelmi fórumán pénteken a cseh­szlovák küldöttség javaslatot tett egy megállapodás kidolgozására az ipari ka­tasztrófák elhárításáról, az időben történő figyelmeztetésről, az információcseréről és a kölcsönös segítségnyújtásról azok­ban az esetekben, amikor a károk túllép­hetik a nemzeti határokat. A megállapo­dás vonatkozna az ipari balesetek összes eseteire, az iparí tevékenység alapvető fajtáira, nem terjedne viszont ki azokra a kérdésekre, amelyek a mérgező hulla­dékanyagok szállítására vonatkozó nem­zetközi konvenció hatálya alá esnek, és nem vonatkozna a nukleáris balesetekre sem. Csehszlovák vélemény szerint az új dokumentumnak az általános rendelke­zéseken túlmenően foglalkoznia kellene az olyan balesetekről nyújtott tájékozta­tással, amelyek az államhatárokon túli környezetet károsítják. A megállapodás pontosítaná a segítségnyújtás terjedelmét és formáit, (CSTK) - Jegor Ligacsov, akit egye­sek „Gorbacsov ellenfelének" vagy ép­pen Gorbacsov „alternatívájának" tarta­nak, az Argumenti is Fakti című hetilap­nak adott interjújában kijelentette, sem az egyiknek, sem a másiknak nem tartja magát. Ligacsov az interjúban elmondta, hogy támogatja az átalakítási folyamatot s sze­rinte ennek egyik legnagyobb eredménye az, hogy a párt az emberek millióit vonta be a társadalom irányításába. Emlékezte­tett arra, hogy jelentős mértékben növe­kedett a lakások, iskolák és kórházak építésének üteme. Ezek a változások azonban nem kielégítőek, nyilvánvaló, hogy az átalakítás hosszú ideig fog tarta­ni, nem pedig egy vagy két esztendeig. „Tudom, hogy ezzel a kijelentéssel nem válók népszerűvé, de ilyenek a tények. Jó, ha az ember realista" - mondotta. Annak kapcsán, miként lehet az orszá­got kivezetni a jelenlegi bonyolult helyzet­ből, Ligacsov hangsúlyozta: nem lehet a szocializmust korszerűsíteni, a fájdal­mas pontokat gyógyítani a kapitalista gazdálkodás módszereivel, s ez termé­szetesen az alapokra vonatkozik. Ha azo­kat az elemeket vesszük figyelembe, amelyek számunkra elfogadhatóak, akkor (ÖSTK) - Budapesten tegnap befeje­ződött a Magyar Demokrata Fórum máso­dik országos gyűlése. A résztvevők jóvá­hagyták az alapszabályt és a programnyi­latkozatot, amely egyúttal az MDF válasz­tási programjának is számít. Az MDF „független társadalmi szervezetként" in­dul a választásokon. A szervezet elnöké­vé Antall József történészt választották, az MDF köztársaságielnök-jelöltje Für Lajos történész. A tanácskozás végén nagygyűlést tar­tottak, ez lényegében az elnökválasztási kampány része volt. Ezt a kampányt (Folytatás az 1. oldalról) Milán Pancsevszki, a JKSZ KB Elnökségének elnöke elmondta, a most jóváhagyott dokumentumo­kat az alapszervezetekben megvi­tatják s ezt követően egy, a kong­resszus elé kerülő összesített doku­mentummá kellene válniuk, amelyet vagy nyilatkozatnak, vagy általános határozatnak lehetne elnevezni, s amely tartalmazni fogja a párt tevékenységének, politikájának a fő téziseit. Visszatérve a JKSZ eszmei-politi- kai platformjához, az erről szóló be­számolót Ivica Rácsán, az elnökség tagja terjesztette elő. Kulcsfontossá­gú kérdésnek nevezte a szocialista (ÖSTK) - A különböző nyugatnémet revansiszta szervezeteket tömörítő ún. Elüldözöttek Szövetsége szombaton Bonnban megrendezte a „hazájukból elüldözött németek napját". A találkozón a régóta ismert jelszavak hangzottak el, amelyek megkérdőjelezik Európa háború utáni elrendezését, s „önrendelkezést", valamint „újraegyesítést" követeltek. E találkozón Helmut Kohl kancellár is felszólalt. Jelen volt a szövetségi kormány több más tagja is. A kancellár örömének adott hangot amiatt, hogy részt vehet e szövetség 40. évfordulójának ünnepségein. Az ún. né­met áttelepültek chartáját, amelyet 1950 augusztusában fogadtak el, nagyformátu­mú dokumentumnak nevezte. Kijelentet- ■ te: a szabadság, az emberi jogok és az[ önrendelkezés alkotják a „német kérdés" magvát. Szerinte a német nemzet egysé­gét az állami megosztottság évtizedei sem pusztíthatták el. Az esély az önren-' delkezésre, a szabadságra, az emberi (ŐSTK) - A Rabotnicseszko Delo bol­gár napilap szombati számában rámuta­tott azokra a sikertelen kísérletekre, ame­lyek a bolgár politika és társadalmi rend­szer megváltoztatását célozzák. Megálla­pítja, az utóbbi napok meggyőzően bizo­nyították, hogy egyes nyugati erők más irányt akarnak adni az átalakításnak, amely természetesen bonyolult és ese­tenként ellentmondásos folyamat, s amely sok esetben szubjektív és objek­tív nehézségekbe is ütközik. A bolgár lap szerint ezek a nyugati erők az ideológiai diverzió különböző formáit és eszközeit alkalmazzák, s igazi szándékaikat azzal leplezik, hogy mechanikus összehasonli­minden külföldi tapasztalatot hasznosítani lehet. Nemcsak a nyugati, hanem a szo­cialista országok tapasztalatait is. Liga­csov nem értett egyet azokkal, akik sze­rint a magántulajdon és a munkanélküli­ség nem árt a szocializmusnak. Az interjúban nagy figyelmet szenteltek annak a munkának, amelyet az SZKP KB mezőgazdasági bizottsága végez, hiszen ennek élén Ligacsov áll. ó elmondotta, szerinte főleg a nagy kollektív gazdasá­gokra kell irányítani a figyelmet, mert ezek a fő élelmiszertermelők az országban. Ez azonban nen jelenti azt, hogy nem kell kis paraszti gazdaságokat alakítani. Azt mondotta, a kolhozoknak és szovhozok- nak is szükségük van az átalakításra. A lap kérésére Ligacsov bemutatta a családját is. Felesége, Zinajda idegen nyelveket tanult, előadóként dolgozott, je­lenleg nyugdíjban van. A fia, Alekszandr, a fizikai és matematikai tudományok dok­tora, tanszékvezető egyetemi tanár. Ma­ga Ligacsov kedveli a komolyzenét, több­nyire klasszikus szerzőket olvas, de ha módja van, akkor beletekint a kortárs irodalomba is. Szabad idejében szívesen kerékpározik, télen pedig síel. Más politi­kai bizottsági tagokhoz hasonlóan állami hétvégi házban pihen, sajátja nincs, a Magyar Szocialista Párt szombati sze­gedi nagygyűlése nyitotta meg. Ez utób­bin felszólalt Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Pozsgay Imre, az MSZP köz- társaságielnök-jelöltje. Nyers Rezső kije­lentette, az MSZP közelmúltban megtar­tott kongresszusa óta Magyarországon megkezdődött a szocialista mozgalom megújulása. A párt e megújulás kezdeté­nél tart. A szocialista mozgalom a jövőben nem lehet egyetlen párt kiváltsága. Az ügy előmozdítása minden szocialista programmal rendelkező párt feladata - hangsúlyozta Nyers Rezső. rendszer további fejlődését Jugo­szláviában. Szerinte Jugoszláviában a szocialista jövő a hatékonyan mű­ködő társadalmi és gazdasági irá­nyításban rejlik. Ez pedig a piacgaz­daságra, a tökéletesített önigazga­tási rendszerre, a dolgozók társadal­mi aktivitására és a politikai pluraliz­musra épül. / Ivica Rácsán elmondta, az öni­gazgatás Jugoszláviában a szocia­lista fejlődés stratégiai feladata. A JKSZ-nek fel kell lépnie minden olyan jelenség ellen, amelyek lejá­ratják vagy veszélyeztetik a jugo­szláv nemzeteknek ezt a történelmi vívmányát. jogok tiszteletben tartására mindig esélyt jelent a haza újraegyesítésére is - mond­ta Kohl, megfeledkezve arról, hogy az NSZK is aláírta a helsinki Záróokmányt, Kohl beszéde alatt gyakran felcsattant a taps, de néma csönd volt a teremben akkor, amikor abból a szerződésből idé­zett, amely rögzíti az NSZK és Lengyel- ország kapcsolatai normalizálásának az alapelveit. S főleg akkor volt nagy csönd, amikor rámutatott arra, a két ország a szerződésben megerősítette a létező határok sérthetetlenségét. Herbert Czaja, a szövetség elnöke a már jól ismert szellemben lépett fel, szavai szerint „Németország több része is a vasfüggöny mögött található". Ki­fejtette: „a Keleten élő németek" nélkül nem létezhet semmilyen „német-lengyel egyetértés", s a szudétanémetek nélkül nincs semmilyen „német-cseh megálla­podás". Ismét azt hangoztatta, hogy „Né­metország jogilag és területileg is az 1937-es határok között létezik". tást tesznek más modellekkel, más orszá­gokban zajló eseményekkel. A napilap részletesen foglalkozott a bulgáriai törökökkel kapcsolatos ese­ményekkel, megállapítva, hogy egészen más lett az eredmény, mint amire e politi­kai színjáték rendezői számítottak. A cikk sajnálattal állapította meg, voltak olyan bolgár állampolgárok is, akik csatlakoztak és csatlakoznak a Bulgária elleni propa­gandához és az idegen rádióadókhoz, idegen érdekeket szolgálnak, rágalmaz­zák a szocialista Bulgáriát. Lényegében visszaélnek a Bulgáriában állandóan bő­vülő demokratikus jogokkal és szabad­ságjogokkal. s személygépkocsija sem. Havi fizetése- szintén más PB-tagokhoz hasonlóan- 1200 rubel. Honoráriumait a pártkasz- szába küldi. x x x Ugyanez a lap tette közzé az október 13-án és 14-én végzett közvéleményku­tatás eredményeit. Ebből kitűnik, hogy a szovjet lakosság döntő többsége a javu­lásba vetett reményét Mihail Gorbacsov nevével kapcsolja össze. A megkérdezet­tek 66 százaléka tartotta Mihail Gorba- csovot a legtekintélyesebb vezetőnek. Nyikolaj Rizskov kormányfő szintén sok szavazatot kapott. Az SZKP KB mellett működő, szociális felméréseket végző központ arról tájékoztatott, hogy a pártta­gok az átlagnál pozitivabban értékelik Gorbacsovot, Rizskovot, valamint a KB két titkárát, Vagyim Medvegyevet és Alekszandr Jakovlevet. Ezzel szemben a párttagok a pártonkívüliekhez viszonyít­va sokkal kritikusabban értékelték Borisz Jelcint. Szaharov akadémikus főleg a di­ákság körében népszerű. A felmérés vá­ratlan eredménye: nem bizonyult igaznak az az állítás, hogy a Szovjetunió népi képviselői közül az írók és a tudósok örvendenek a legnagyobb népszerűség­nek. A megkérdezettek fele semmit sem tudott mondani Jurij Afanaszjev törté­nészről, Jurij Vlaszov íróról, egyharmad- nak pedig nem volt fogalma arról, hogy kicsoda Pavel Bunyics és Alekszej Je- meljanov (mindketten közgazdászok). Negyven év alatt fejlődött a termelés, javult az emberről való gondoskodás Jegor Ligacsov interjúja Az átalakítás nem csak egy-két évig tart Januárra összehívták a JKSZ rendkívüli kongresszusát Revansista hangok Bonnból Kohl kancellár is felszólalt a „hazájukból elüldözött németek napján11 Bulgária elutasítja a nyugati beavatkozást ÚJ SZÚ 2 1989. X. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents