Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-23 / 250. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. X. 23. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája ZELMÍRA KLOBUSIAKOVÁ, az SZLKP KB tagja, a Liptovsky Mikulás-i Járási Szakszervezeti Tanács titkára Ha járásunkról beszélnek, akkor képzeletben összekötik a turistaforgalommal, hiszen ez a terület a hazai turisták és más európai országokból érkező látogatók célpontja. A téli sportok ismert központjai, mint például a Chopok, a Certovica, a Malinő Brdo és a Liptov környéki hegyek koszorúja szinte arra hivatottak, hogy dolgozóinak és a járásba látogatóknak pihenést nyújtsanak és lehetőséget az erőgyűjtésre és az egészség megszilárdítására. Liptó sok látogató számára az egészséges levegőt, a gyönyörű természetet jelenti. Sajnos azonban ezek az elképzelések nem felelnek meg a valóságnak. Bizonyára sokakat meglep, hogy Liptó is a rendkívül szennyezett területek közé tartozik. Épp ezért sorolták Szlovákia azon kiválasztott térségei közé, amelyekre a környezet alakításában és védelmében fokozott figyelmet fordítanak. Járásunkban olyan helyek is vannak, ahol a kéndioxid-szennyeződés és a levegő portartalma több mint tízszerese a megengedett normáknak. Ez a riasztó helyzet a járás párt, állami és szakszervezeti szervei számára sem közömbös. Ezt nemcsak a környezetvédelem 2000-ig terjedő koncepciójának kidolgozása bizonyítja, hanem mindenekelőtt annak rendszeres megtárgyalása, operatív intézkedések elfogadása, a reszortokkal való együttműködés, ami az adott helyzet fokozatos javításához vezet. Járásunk környezetének kialakításával és védelmével ebben az évben az SZSZK kormánya is foglalkozott. Minket, szakszervezeti tagokat örömmel tölt el, hogy részt veszünk e fontos probléma megoldásában. Számos konkrét hozzászólást és javaslatot tárgyaltunk meg a járási szakszervezeti tanács elnökségének és a járási nemzeti bizottság tanácsának együttes ülésén. A szakszervezet üzemi bizottságának figyelmét a gazdasági és a szakszervezeti vezetéssel való szorosabb együttműködésre, a káder- és szociális fejlesztésre és a vállalat fejlesztésének az ökológiai és a környezeti problémáival való összekapcsolására irányítja. Liptó ökológiai problémáinak megoldása során három feladatkörből indulunk ki: a központi szervek segítségével tisztáztuk a szennyvíztisztító építésének koncepcióját Liptó felső részében, a podbanskái üdülési területen. Tudjuk mit kell tennünk, és hiszem, hogy a most még mértéktelenül szennyezett Belá folyó a jövőben visszakerül eredeti állapotába és az üdülők pihenési helyévé válik. Liptó középső részén mindenekelőtt Liptovsky Mikuláson a vállalatok és üzemek rohamosan fejlődnek, ami az energetikai források szétforgácsoltságát hozza magával. A központi hőellátásról készülő tanulmánnyal akarjuk megkezdeni e probléma megoldását, amely a hőforrások részleges egyesítését és növelését kívánja elérni. Napjainkban a Liptovská Mara-i víztározó nagymértékű szennyezettsége okozza a legtöbb gondot. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a járási székhely ipari termelése, elsősorban a bőrfeldolgozó üzemelése okozza. A vállalat bórcserző részlegein produkált nehézfémek továbbra is víztározóba kerülnek. Tudatában vagyunk annak, hogy az üzemrészleg jelenlegi műszaki állapota nem teszi lehetővé a nehézfémek kiszűrését. Azt gondoljuk, hogy ennek a problémának a megoldása olyan ökológiai kérdés, amelyet nemcsak az ipari minisztérium szempontjából, hanem szélesebb társadalmi szempontok alapján kell megítélni. Azonban a környezet kialakításának és védelmének legkomolyabb problémáival Ruzomberokban és környékén találkozunk. A hőforrások hatalmas energetikai potenciálja, amely jelenleg több mint 600 megawatt, a 9. ötéves tervidőszakban a feltételezések szerint 750 megawattra növekszik, azok közé a területek közé sorolja a várost, amelyekre fokozott figyelmet kell fordítanunk. Ezek a körülmények az energetikai források feltételezett növekedésével együtt megkövetelik, hogy az Erdőgazdasági, Vízgazdálkodási és Faipari Minisztérium révén kiépítsünk egy monitorozó rendszert. Ez a rendszer nemcsak az adott helyzetet fogja feltérképezni, hanem lehetőséget ad arra, hogy a hidrometeorológiai feltételek alapján rugalmasan szabályozzuk az égési folyamatokat az energetikai forrásokban. Az ökológiai problémákkal kapcsolatban a lakosság egészségéről való gondoskodás fogyatékosságait is egyre erősebben érzékeljük. Ezek a hiányosságok az egészségügyi intézmények elöregedett anyagi-műszaki alapjának, az orvosok és a középszintű egészségügyi dolgozók állandó hiányának, valamint az ágazat anyagi és pénzbeli támogatása több megoldatlan kérdésének következményei. Főként a lakosság elégedetlensége okoz gondot, amely az első kapcsolat alkalmával jelentkezik. Az ok a rendelőintézetek túlterheltsége, a várótermek telítettsége stb. A környezet javítása területén a szövetségi kormány 149/89 számú rendeletével kapcsolatos problémákkal találkozunk. Bár a rendelet által csökkent a befejezetlen beruházások száma, egyidejűleg azonban problémák merülnek fel az ökológiai jellegű kisebb beruházások megkezdését illetően. A kazánházak nagyobb fűtőértékű tüzelőanyagra való átállításával összefüggő felújításokról, a csatornarendszer és a gázvezeték kiépítéséről és hasonló akciókról van szó. Azt ajánljuk, hogy az említett jellegű kisebb beruházásokat, amelyek jelentősen javítják a környezetet, a jövőben a célirányos feladatok kategóriájába sorolják át. RUDOLF SCHUSTER, az SZLKP KB tagja, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke Vitafeíszólalásom elején emlékeztetni szeretnék arra, hogy Szlovákiának a kormány által figyelemmel kísért területei közül négy található a Keletszlovákiai kerületben, amelyek a víz és a levegő tisztaságának és egész ökológiai veszélyeztetettségének szempontjából rendkívül elértéktelenedtek. Kassáról (Kosice), a Szepesség középső részéről, valamint Strázske-Vranov és Jolsva (Jelsava)-Lu- beník térségéről van szó. A lakosságnak csaknem 23 százaléka van kitéve a mértéken felüli szennyezésnek. A 8. ötéves tervidőszak elején megállapítottuk, hogy 1985-ben közel 400 ezer tonna káros anyag került a kerület levegőjébe. Ezeknek egyhar- mada szilárd, kétharmada viszont gáznemú szeny- nyezödés volt. Bár a megvalósított intézkedések következményeként feltételezzük, hogy a tervidőszak végéig részben csökkentjük a környezetbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, azonban a helyzet éppen a legveszélyesebb anyagok, mint a higany, az arzén, a nehézfémek esetében nem javul. A kerület némely térségeiben, főként Kassán - a Kelet-szlovákiai vasmű, és a helyi hőerőmű üzemelésével - egyre több kéndioxid kerül a környezetbe. A termelés és az ökológia kapcsolatában a környezetszennyezés elleni harcban a már ismert tényeken kívül gyenge pontunk, hogy meglehetősen tökéletlen a levegő szennyezettségének mérését szolgáló rendszer. Ezen felül meglehetősen szétforgácsolt is. Több szervezet is végez méréseket, és a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottsághoz eljuttatott adatok gyakran különbözők. A vállalatok - a környezet- szennyezők - ezt kihasználják. Kétségbe vonják a mért adatok helyességét, illetve azt állítják, hogy mások szennyezik a levegőt. Ez is az egyik oka annak, hogy a szennyezésért kirótt bírságok inkább' csak jelképesek, mert a bizonyítékokat meg lehet támadni. Az állami szervek ilyen körülmények között nem képesek rákényszeríteni a környezetszennyezőket arra, hogy változtassák meg a termelés technológiáját, illetve olyan berendezéseket vásároljanak, amelyek a minimumra csökkentenék a káros anyagok környezetbe jutását. Az adott helyzetben az alacsony pénzbírságok mellett előnyösebb, ha semmin sem változtatnak. A Szlovák Magnezitművek kassai üzemében is tapasztaltuk, hogy kételkedtek a mért értékekben. Amint már a sajtóból bizonyára tudják, a Kassai Városi Nemzeti Bizottság a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság álláspontjával összhangban határozatot hozott, hogy 1990. január 1-jével a t’aha- novi üzemben a négy rotációs kemence közül kettőnek az üzemelését megszünteti, ezek elöregedettek, így már nem fogják fel hatékonyan a magnezithulladékot. Az üzem közvetlen közelében új lakótelep épül, ahol 40 ezren laknak majd. A higiénikusok csak azzal a feltétellel egyeztek bele az építkezésbe, ha a magnezitműben 1989-ben leállítják az említett két kemencét, s Bociarban üzembe helyezik az új gyárat. Itt 1989-ben kellett volna megkezdeni a termelést, ezt az ide vonatkozó kormányhatározat is így állapította meg. Az új üzem építése azonban késik, s a magnezitmüvek azt kéri, hogy egyezzünk bele további két évre a környezetszennyezésbe. Viszont az üzem és a lakott terület érdekellentétei egészségügyi szempontból már annyira kiéleződtek, hogy a nemzeti bizottság szervei nem tehettek másként. Nem lehet visszalépni, mert az üzem a város beépített területére került, porral szennyezi a levegőt, s ez a jellege nem változik meg. Kassán viszont jelenleg nem lehet másutt lakásokat építeni, s ezenkívül hazugnak tűnhetnének a lakosok szemében, hogy szépen beszélünk az ökológiáról, de szavaink ellentétesek tetteinkkel. A magnezitmüvek most a kassai helyi hőerőmű, a Kelet-szlovákiai Vasmű és mások által okozott szennyeződés adataival érvel, így akarja kétessé tenni saját részét a környezetszennyezésben. Bizonyos értelemben igaza van. Ezeknél a vállalatoknál is véget kell vetni a szennyezésnek olyan intézkedésekkel, amelyek megvalósítását megköveteljük. A magnezitmüvek nem tagadhatja, hogy része van a negyedmillió lakosú kerületi székhely környezetszennyezésében. A magnezitpor káros hatásáról fölösleges vitázni, mert e tekintetben az SZTA Kísérleti Biológiai és ökológiai Intézete és néhány kassai, valamint a rozsnyói (Rozfíava) orvosi munkahely elegendő bizonyítékkal rendelkezik. A levegő nagy mértékű szennyezésének ez az esete és további más bonyolult példák arra kényszerítenek, hogy gondoskodjanak az objektív mérésekről azért, hogy a nemzeti bizottságok helytálló érvekkel rendelkezzenek a döntéshozatalhoz, az operatív beavatkozásokhoz és a bírságoláshoz. Főként a legveszélyeztetettebb helyeken kell hozzálátni a levegő minőségét vizsgáló megfigyelő rendszer kiépítéséhez. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére, az év elején szakemberek egy csoportját hívtuk össze Kassán, akik leltárba vették a levegő szennyezettségének mérésével foglalkozó kassai munkahelyek műszereit. Segítségükkel kívánjuk mennyiségileg meghatározni és ésszerűsíteni a műszerellátottságot a kormány által figyelemmel kísért rendkívül szennyezett térségekben, de elsősorban Kassán. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa az illetékes szerveknek már feladatul adta, hogy a levegőt legjobban szennyezők számára tegyék kötelezővé a levegő kéndioxid- és portartalmának mérésére és regisztrálására szolgáló műszerek beszerelését. Egyidejűleg tárgyalásokat folytatunk a legnagyobb környezetszennyező vállalatok igazgatóival a pénzeszközök, főként a devizák összevonásáról a levegő minőségének automatikus megfigyelését végző műszertechnika vásárlására Kassán. Azért beszélek az igyekezetükről, hogy hangsúlyozzam: az ellenőrző és a környezetszennyezésért kirótt bírságok szigorítása elvileg függ a mérőműszerek hiányának megoldásától. A hiányosságokat, amelyek a környezetben főként a rendkívül szennyezett térségekben a múltból származnak, a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk kiküszöbölni. Engedjék meg, hogy példával illusztráljam a gyakorlatban mennyire összetett az új állami környezet- védelmi politika elveinek átültetése, amely feladatul adja, „nem szabad megengedni olyan beruházások megvalósítását, amelyekben nincsenek megoldva a környezetre kifejtett hatások és nem szabad lehetővé tenni ezeknek a megoldásoknak későbbi időkre való elhasználását". Már sok pontatlan és gyakran helytelen információ jelent meg a strázskei Chemkoról és a KVU rövidítés alatt ismert, a gumiipari gyorsítóanyagok gyártására épülő beruházás előkészítéséről. Bővebben nem térek vissza ehhez a kérdéshez. Fontosnak tartom elmondani, hogy az SZSZK főhigiénikusa ugyan a beruházók fellebbezésének kapcsolatos döntésében megváltoztatta a kerületi higiénikusnak az építkezéssel szembeni negatív álláspontját, amelyet a kerületi párt- és állami szervek, valamint a Preventív Gyógyászati Kutatóintézet is támogatott, azonban nem azért, mert az helytelen lett volna. A komplexum építését olyan feltételek megvalósításához kötötte, amelyeket a kerületi higiénikus és a nemzeti bizottságok már addig is érvényesítettek. Ma tehát a komplexum problémáját sem a beruházó, sem a reszort nem tarthatja megoldottnak. Végül a kormány is hasonlóképpen járt el, amikor a higiéniai szervek véleménye szerint a komplexum építésével összefüggő ökológiai beruházások programjának és a strázskei Chemko termelését visszafogó programnak megvalósítása érdekében kormánymegbízotti funkció létrehozását javasolta. Az építés engedélyezésekor a múlttal ellentétben ma már nem elegendő a beruházó vagy a reszort Ígérete arra, hogy ökológiai intézkedéseket is megvalósít majd. Az olyan magyarázkodást sem fogadhatunk el, hogy ez a 9. ötéves tervben idáig nem rögzített program. Az átalakítás jelenlegi bonyolult szakaszában is szükség van a garanciákra, hogy az állami vállalatok a reszortokkal együttműködve teljes mértékben felelősek az ökológiai feltételek tárgyi és időbeli teljesítéséért. Amennyiben az építés engedélyezésekor megállapították ezeket a feltételeket, az már a mi kötelességünk, hogy a beruházások üzembe helyezésekor következetesen ellenőrizzük azokat. Abban az esetben, ha a feltételeket nem teljesítik, a nemzeti bizottságoknak nem lenne szabad engedélyezniük az üzembe helyezést. Ezért minden beruházónak az új akció előkészítése előtt jól meg kell gondolnia, hogy képes-e teljesíteni az igényes ökológiai követelményeket. Ez a gumiipari gyorsítóanyagok gyártási komplexumára is teljes mértékben érvényes, s esetében is következetesen megkívánjuk a higiénikus által szabott feltételek teljesítését. Ha mégsem teljesítik azokat, akkor a milliárdon felüli költséggel készült beruházás üzembe helyezésének elmaradása komoly bonyodalmakkal járhat. Éppen az elvtelenség, az engedékenység, de gyakran a beruházó, vagy az új beruházás üzembe helyezése esetén a termelő érdekében tett beavatkozások az állami szervek részéről hozzájárultak kerületünkben a rendkívül szennyezett területek kialakulásához. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy okunk van a beruházóktól kompromisszum nélkül megkövetelni az ökológiai feltételek teljesítését, amelyek hatással vannak a környezetre. Ezek az emberek egészségét tekintve nemcsak munkajellegé hanem erkölcsi okok is. ONDREJ HORVÁTH, az SZLKP KB tagja, a Zlaté Moravce-i Calex esztergályosa A legtöbb gépipari vállalatnál fellelhető ökológiai problémák mellett, mint például a szennyvizek, az üledékek, a szilárd hulladékok, valamint a levegőbe kerülő szennyező gázok, amelyek a részben lerombolt környezetű területek közé sorolják a miénket, a Zlaté Moravce-i Calexban fellelhető a freongáz is. Ezt az anyagot nemrég még veszélytelennek tartották. A hűtőszekrények és fagyasztók gyártásában a hűtőberendezés töltőanyagaként, vagy a termékek hőszigeteléséhez a poliuretán hab gyártásában duzzasztóanyagként használják. Az ökológiailag káros freonok gyártásának fokozatos csökkentését, majd pedig leállítását célzó határozott intézkedéseket a montreáli jegyzőkönyv hívja életre, amely az év elején lépett érvénybe. A protokoll szerint a freonok gyártása és felhasználása 1993-ban várhatóan az 1986-os szint 80 százalékára csökken. Csehszlovákia idáig még nem ratifikálta a montreáli jegyzőkönyvet. 1989 májusában életbe lépett a Helsinki Záróokmány, amelyet 81 ország írt alá, amivel kötelezte magát, hogy 2000-ig kivonja a káros freonokat a gyártásból, a fogyasztásból és a kereskedelemből. A háztartási hűtőszekrények és fagyasztók poliuretán szigetelésében használt freonokat a fejlett kapitalista országokban több mint 50 százalékban széndioxiddal helyettesítik. A cégek feltűnően jelölik meg ezeket a termékeket úgy, hogy azok magúkra vonják a vásárlók figyelmét. A Calex állami vállalatnál műszaki-fejlesztési feladat megoldásába kezdtünk, amely aprólékosan elemzi a freonok felhasználásának jelenlegi helyzetét és azok ökológiailag nem káros hűtőanyagokkal való helyettesítését, valamint a fokozatos megvalósítás módjait. A lehető legrövidebb idő alatt át kell térni az új hűtő- és szigetelőanyagokra, többek között azért, hogy a termékek a külföldi piacon is eladhatók legyenek. Ügy tűnik, hogy az ökológiai tényező bekerült az emberek tudatába. A Zlaté Moravce-i állami vállalatnál ezt egzisztenciális kérdésnek tartjuk, amelynek megoldása nem tűr halasztást. Hazánkban ezen ökológiai probléma komplex megoldásának szervezése a legnagyobb gond. Még nem létezik olyan szervezet, amelyet a „freonprob- léma" megoldásával bíztak volna meg a termelésben, a szervizben és az elhasznált hűtőberendezések megsemmisítésében. A CSSZSZK és az SZSZK kormányának határozataival összhangban jogi módosításokra és normákra van szükség, amelyek segítségével ki lehet védeni a freon káros hatását. Állami vállalatunk több mint 300 millió koronát kíván költeni az ökológiai programra, ebből 260 milliót a freonok veszélytelen hűtőanyagokkal való helyettesítésére. Ezek a beruházások jelenlegi körülményeink között meghaladják erőinket, nélkülük azonban nem gyárthatjuk a hűtőszekrényeket és a fagyasztókat. A freon hazai gyártója, az Ústí nad Labem-i vegyipari társulás, a hazai fogyasztásnak mindössze 30 százalékát gyártja, s meg akarja szüntetni a termelést. Hazánkban a freongázzal kapcsolatos problémák megoldása koordinálásának keretében a Calex állami vállalat ez év szeptemberében „ökológiailag megfelelő hűtőanyagok és hűtőberendezések gyártásában'1 címmel országos konferenciát rendezett. A rendezvényen hangsúlyozták, hogy állami kutatási feladatot kell kiírni az ökológiailag megfelelő hűtőanyagok bevezetésére a hazai vállalatoknál. Napjainkban legalább a freon 11 és 12 ésszerűsítésére és gazdaságosabb felhasználására összpontosítunk. Azonban el kell gondolkodnunk azon, hogy a hűtőszekrények és fagyasztók termelésének korszerűsítéséhez felhasználjuk a speciális gyártásában felszabadult kapacitásokat is. STEFAN BARTÁK, az SZLKP KB tagja, Bratislava főpolgármestere A bratisiavai városi pártbizottság, az egész párt- szervezet és a nemzeti bizottság sokéves koncepciózus hozzáállása elősegítette a főváros jövőjére vonatkozó pontos realizációs terv kidolgozását. Városunk 2000-ig, illetve 2010-ig szóló, az SZSZK kormánya által jóváhagyott gazdasági és szociális fejlesztési, valamint területrendezési irányelveit tartjuk a legfontosabbnak. Ebben a főváros eddigi fejlődését elemző és jövőjét meghatározó dokumentumban széles teret kap a környezet védelme és alakítása. A környezet minősége ugyanis előkelő helyet foglal el az emberiség értékrendjében. Tudatában vagyunk, hogy közvetlenül befolyásolja élet- színvonalunkat, életmódunkat, a lakosságnak a városhoz és általában társadalmi rendszerünkhöz való viszonyulását, a róla alkotott véleményét. Az említett dokumentum nyíltan rámutat arra, hogy ami a környezetet illeti, Bratisiavában jelenleg rossz a helyzet, pedig a hetvenes évek elejétől megkülönböztetett figyelmet fordítottak védelmére és pozitív eredményeket értek el - főleg a lakosság vízellátását, az ökológiai építkezéseket, a zöldövezetek létesítését és a nem megfelelő tüzelőanyagbázisú fűtési rendszerek korszerűsítését illetően. A még mindig létező problémák miatt azonban Bratislava továbbra is a Szlovák Szocialista Köztársaság legszennyezettebb városai közé tartozik. Komoly gondot elsősorban a város levegőjének szennyezettsége jelent. Portartalma például többszöröse a megengedettnek. Még mindig túlságosan sok kén-dioxidot, nitrogénoxidot és egyéb olyan anyagokat tartalmaz, amelyek együttesen kedvezőtlen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Ezért tűztük ki célul, hogy mindenekelőtt megtudjuk, milyen is valójában Bratislava levegője. Éppen a napokban értékeltük ki a légszennyeződést előrejelző, illetve mérő rendszert - amely jövőre kezdi meg rendes működését - egyéves kísérleti üzemelése közben mért eredményeket, amelyekről fontosnak tartjuk tájékoztatni a lakosságot is. A nemzeti bizottság tanácsa úgy döntött, hogy a Bratisiavai Közegészségügyi Állomás a Szlovákiai Hidrometeorológiai Intézettel, az imént említett monitorrendszer üzemeltetőjével együttműködve a következő évtől rendszeresen adatokat szolgáltat a sajtó és a rádió számára, ezzel is fokozva a lakosság ökológiai tájékozottságát, s biztonságérzetét. A nyilvánosságra hozott adatok a vállalatok, intézmények nyilvános ellenőrzésére is szolgálnak majd. A levegő minósé- (Folytatás a 4. oldalon)
