Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám, csütörtök

Gyermekbalesetek - az orvos szemével A balesetek túlnyomó többsége mindössze pár másodperc alatt történik, de néha ezek a pillanatok egész életre szóló következmények­kel járnak. Sajnos köztudottra balesetek szenvedő alanyai gyakran gyermekek. Dr. Éva őtolcová már huszonnégy éve dolgozik a bratislavai Dukla utcai gyermekkórházban. Nyári tapasztalatait összegezve, milyen balesetekkel találkoztak a leggyakrabban a szünidő alatt? A legtöbb baleset az utcákon, bán hirtelen változás áll be. A gyer­játszótereken és a természetben történt. Tapasztalatunk szerint, a sú­lyos következményekkel járó sze­rencsétlenségek többségének szín­helye az utca és a felügyelet nélküli játszóterek. A pionírtáborokban és az olyan helyeken, ahol a gyerekek­re felnőttek ügyelnek, nincs különö­sebb probléma. Nyáron gyakoriak a különböző törések, a mértéktelen napozás okozta égési sérülések és a fulladásos balesetek. Az a véle­ményem, hogy sok balesetet meg lehetne előzni. Például nyáron sok­szor a gyerek lába biciklizés közben véletlenül a kerék küllői közé szorul. Jó lenne, ha nálunk1 is védőhálót szerelnének a kerekekre.- Melyik évszakban a legtöbb a gyermekbaleset, vannak-e tipikus nyári, illetve téli balesetek?- A sérülések számát természe­tesen befolyásolja az időjárás. Szép idő esetén a baleseti statisztika is magasabb. A gyermekeknél a leg­több sérülést áprilisban, májusban, júniusban, július elején, aztán - ked­vező időjárás esetén - szeptember­ben és októberben jegyezzük. A bratislavai gyerekek a szünidőt általában városon kívül töltik, és ez a balesetek számában is megmutat­kozik. Mint már említettem, a tipikus nyári szerencsétlenségek közé tar­toznak a törések, továbbá az esés közben elszenvedett zúzódások, a napszúrások és a vízbefúlás. A téli időszakra a síelésnél és más téli sportoknál elszenvedett zúzódások, törések a jellemzőek. Szeretném megjegyezni, elég sok balesetet idéz elő a figyelmetlenség és a fe­gyelmezetlenség. Jó lenne, ha a gépjárművezetők körültekintőb­bek, óvatosabbak lennének.- A felnőttek, főleg az idősebbek többsége érzékenyen reagál az idő­járás-változásra. A gyermek szerve­zetére milyen hatással van a hőmér­séklet-ingadozás ?-Tény, vannak emberek, akik nehezen viselik el, ha az időjárás­mek szervezetében azonban az idő­járás-változás nem vált ki semmi­lyen hatást. Ők, ha szép az idő, talán elevenebbek, játékosabbak, igye­keznek mindazt bepótolni, amiről kedvezőtlen időjárás esetén le kell mondaniuk.-A balesetet szenvedett gyere­ket általában a szülő kíséri a kórház­ba. Milyenek a tapasztalatai a szü­lőkkel kapcsolatban? , - A szülő, ha a gyerekét baleset éri - érthetően - kétségbeesik. Pe­dig fontos lenne, hogy megőrizze hidegvérét. Előfordult már olyan eset, hogy autóval hozták be a vérző gyereket, amelyben, természetesen volt kötszer, a szülő mégsem kötöz­te be a sebet. Pedig segíthetett volna azzal, ha a baleset után rögtön elsősegélyt nyújt.- Milyen körülmények között nö­vekedik a gyermekbalesetek gyako­risága?-Jó lenne, ha a szülők jobban ügyelnének a kicsi gyerekekre. Ahogy nőnek, egyre több önálló programot készítenek maguknak, egyre kevésbé igénylik a szülői je­lenlétet. Ami a gyermekbaleseteket illeti, az a tapasztalatom, hogy a har­monikus családokban, ahol a gyere­kek nyugodt körülmények között él­nek, kevesebb baleset, sérülés tör­ténik, mint az olyan családokban, aho| a szülők nem értik meg egy­mást, ahol állandóan feszült a lég­kör. Az ilyen családokban élő gyere­kek ingerlékenyebbek, idegeseb­bek, figyelmetlenek, nem képesek helyesen felbecsülni saját képessé­geiket, és ezáltal könnyebben vál­hatnak a balesetek áldozataivá. Ottjártunkkor dr. Jozef Bielek ügyelt a baleseti osztályon. Rögtön feltűnt: az orvos a kis pácienssel néhány mondat után baráti kapcso­latot teremtett. A megszeppent kis­gyerek pár perc alatt feloldódott, és viszonylag nyugodtan elmondta, ho­gyan is történt a balesete.- Nagyon tetszik nekem a gyere­Növekvő igények - megbízható teljesítmény Télen is zavartalan lesz az áramszolgáltatás Az SZSZK energiaiparában már huza­mosabb ideje nehézségek nélkül teljesít­hetők az egyre növekvő áramszolgáltatá­si feladatok. Kivételek csak a nyolcvanas évek elején voltak, amikor a két egymást követő rendkívül zord tél miatt átmeneti korlátozások elrendelésével maradhatott egyensúlyban az energiatermelés és -fel- használás mérlege. Azóta ismét mind legnagyobb fogyasztóknak számító ter­melővállalatok és a Csehszlovák Állam­vasutak, mind a különféle intézmények és háztartások összes igénylésének folya­matosan eleget tudnak tenni.-Az év túlnyomó részében, vagyis tavasz kezdetétől ősz végéig átlagosan 25 százalékkal kisebb az áramtermelő berendezések és vezetékhálózatok ter­helése, mint a csúcsfogyasztási idénynek számító téli hónapokban - mondja Milán Novák mérnök, a zilinai Szlovák Energeti­kai Diszpécserközpont vezetője. - A fo­gyasztás mérséklődése viszont koránt­sem jelenti azt, hogy 8-9 hónapon át negyedannyival kevesebb lenne a dol­gunk, mert a tél beköszöntéséig mindig sort kell keríteni az erőmüvek, a transzfor­mátorállomások, a helyi és távvezetékek sok száz kilométeres hálózatának rend­szeres felülvizsgálatára, karbantartására és javítására. Az idén megint kora tavasz- szal hozzáfogtunk a pontosan beüteme­zett tennivalókhoz, hiszen legkésőbb no­vember közepéig az SZSZK energetikai rendszerének készen kell állnia az újabb csúcstermelési idényre. Elsőnek a 110, a 220 és a 400 kilovoltos magasfeszültségű távvezeték gondos fe­lülvizsgálatát fejezték be. A termovíziós felvételek megmutatták az előre várható meghibásodások helyét, s máris munká­ba álltak a szerelőbrigádok. Ugyanakkor több transzformátortelepen is elérkezett a legfontosabb alkatrészek cseréjének ideje. Kassán (Koáice) a déli városrész transzformátor- és elosztóállomásán az összes elöregedett árammegszakítót újjal kellett helyettesíteni. Bystricanyban még nagyobb feladatot kaptak a villanyszere­lők: az áramelosztó állomás eddig 100 megavoltampéros transzformátorait dupla teljesítményűekre kell kicserélniük az energiaigénylések jelentős megnöveke­dése miatt.- Külön-külön is sok munkával jár az erőművek rendszeres nagyjavítása - hangsúlyozta a diszpécserközpont ve­zetője. - Idén a vajáni és a novákyi hőerőműben egy-egy 110 megawattos generátorblokkot kapcsoltunk le a háló­zatról nagyjavítás miatt. Vajánban már túl vagyunk ezen a feladaton. Novákyban pedig november elsején indul be újra a 4- es számú blokk gőzturbinája. A javításon kívül korszerűsítettük a vajáni hőerőmű egyik blokkjának vezérlését is, hogy az elektronikus műszerek tovább könnyítsék a kezelőszemélyzet dolgát. Novákyban október közepétől november elejéig még egy generátorblokk kisjavítására kerül sor, hogy a tél beálltakor az összes be­rendezés kifogástalanul működjön. A téli üzemeléshez a fűtőanyag sem fog hiá­nyozni, hiszen a megtakarításoknak és a jövesztési feladatok túlteljesítésének köszönhetően most minden korábbinál nagyobbak a szénkészletek mindkét erő­mű lerakatán. Szlovákia áramtermelésének több mint a fele a Jaslovské Bohunice-i atom­erőműbői származik, ahol e hét végén all. számú reaktorblokk karbantartását és fűtőanyagcseréjét kezdik meg a szakem­berek.- Az idén mind a négy reaktorblokkba új fűtórudak kerülnek - magyarázza Milán ■ Novák mérnök. - Három reaktorblokk már gondosan felülvizsgálva és a következő kétévi üzemelésre elég hajtóanyaggal fel­töltve óramű pontossággal termeli az energiát. A negyedik blokkot szeptember 9-én állítottuk le, és majd december 1-jén ' indítjuk el újra. Időközben a vízi erőmű­veknél is befejeződik a téli idényre való felkészülés. Szlovákiában most naponta több mint 80 ezer megawattóra az áramfogyasztás. A tavalyi év hasonló időszakához képest 7-8 ezer megawattórával nőttek az igény­lések. Az energetikusok ennél sokkal több villanyáramot is szolgáltatnak a fogyasz­tóknak. A bőség azonban sehol sem indo­kolhatja a pazarlásokat. -ly­kek őszintesége - mondta dr. Bie­lek. - Ók általában nem hazudnak és soha nem színészkednek. Fölös­legesen nem panaszkodnak, nem képzelik be, hogy betegek. Sőt, in­kább az ellenkezőjével találkozunk. Előfordult, hogy a gyerek váltig haj­togatta, nem fáj a keze, holott az úgy meg volt dagadva, hogy még a lai­kus is látta, el van törve. Persze a röntgenfelvétel egyértelműen megmutatta a törést. Aztán, ami mi­att én nagyon szeretek a gyerekek között dolgozni, az az, hogy nagyon hálásak tudnak lenni.- Mondana egy konkrét példát?- A minap volt egy esetem. Há­rom év körüli kislányt hoztak be, mint kiderült, az alkarja eltörött. Ilyen eseteknél általában húzni kell a ke­zet, hogy a csont a helyére kerüljön, és ez bizony nagyon fájdalmas. A kislány persze sírt. Amikor helyre­tettem a kezét, felült, s azt mondta, már nem is fáj, és a doktor bácsi a barátja. Ezek olyan esetek, áme- lyekre az ember szívesen emlékezik vissza. Egyébként a gyerekek álta­lában viszonylag jól viselik a sérülé­seket. A szülőkkel már más a hely­zet, ők természetesen aggódnak, a legtöbb esetben jóval tragikusabb- nak látják a sérülést a valóságosnál. Veszekednek az ápolónővel, az or­vossal, ezáltal mi is idegesebbek leszünk, és ez senkinek sem tesz jót.-Hogyan telik el egy napja az ügyeleten?- Reggel hét órakor munkába lé­pek, fél négyig tart a munkaidő, utána jön az ügyelet. Ez másnap reggel hétig tart, aztán héttől fél négyig az újabb műszak következik. Tehát ez gyakorlatilag 32 órás szol­gálatot jelent.- Milyenek a szolgálatok?- Általában nyugodtan kezdőd­nek. Gondolok itt arra, hogy délelőtt viszonylag kevés sérülés történik. Délután és este megnövekszik a pá­ciensek száma. Aztán éjjel egy óra után már le is fekhetek. Az éjszaka folyamán körülbelül óránként egy baleset szokott előfordulni. De hát így sem lehet igazán aludni...- Az ügyeleten dolgozó orvosok­ra főleg a határozottság és a gyorsa­ság a jellemző. Előfordult már a gya­korlata során, hogy gondot okozott a gyors döntés?- Még mielőtt válaszolnék a kér­désre, szeretném megjegyezni, hogy nálunk a szolgálatokat úgy osztják be, ha a rendelőben kezdő orvos ügyel, akkor a kórházi rész­legre - ahol ketten ügyelnek - idő­sebb, tapasztalt orvosok kerülnek. Természetesen volt már olyan ese­tem, hogy nem tudtam egyértelmű­en dönteni, ilyenkor konzultáltam a kollégákkal. Ez főleg a sérülések ritkább fajtáinál fordul elő. KAMONCZA MÁRTA A figyelem homlokterében a család Válságban a család? - kérdezgetik egymástól a szociológusok és jogászok, hivatásos gyermekvédők és szociálpolitikusok, pedagógusok és pszichológusok. A kérdés jogos, hiszen szá­mos válságra utaló tünetről tudnak számot adni. Évről évre növekszik a válások száma (1987-ben például csak Szlovákiában több, mint nyolcezer jogerős bontó ítélet született), egyre több olyan házaspár válik, akiknek kiskorú gyermekeik vannak (ugyancsak az 1987-es adatok szerint a megszüntetett házassá­gok 67 százalékából származtak kiskorú gyermekek). így aztán természetesen növekszik a „válási árvák“ száma, szaporodnak a bíróságokon a tartásdíj- és gyermekelhelyezési perek. A szo­ciológusok arra mutatnak rá, hogy az elvált házastársak mind nehezebben „heverik ki“ a válás okozta traumát, a pedagógusok arra, hogy a csonka családban felnövő gyermek nem tudja hol megtanulni a családi életben nélkülözhetetlen viselkedési nor­mákat, a házassági tanácsadókban tevékenykedő szakemberek szerint mind gyakoribb a házastársak közti hűtlenség. Á bíróságok természetesen eddig sem szemlélték tétlenül a válások számának fokozatos növekedését. A bontóperes eljárásnak szinte kötelező eleme a békéltetés, s néhány éve már erre törekednek az ügyvédek is, mielőtt beadnák ügyfelük megbízásából a válóperes keresetet. A bíróságok ezen felül szoros együttműködést alakítottak ki a házassági tanácsadók­kal, az igazságügyminisztérium szociálpszichológiai tanfolya­mokat szervez a válóperekkel, a kiskorúak ügyeivel foglalkozó tanácselnököknek, hogy ezzel is javítsa a tárgyalások kulturált­ságát, a felek személyisége és emberi problémái iránti érzékeny és differenciált hozzáállás formálását. A válások megelőzése, a család érzelmi életének és funkciói­nak helyreállítása azonban nem lehet csak a bíróságok feladata. Végül is a bíróság rendszerint csak akkor találkozik a házastár­sakkal, amikor azok kapcsolata már súlyos válságba került, esetleg végérvényesen megromlott. Ugyanakkor pedig vannak olyan - a válások növekedését elősegítő - körülmények, amelye­ket a bíróságok nemigen tudnak befolyásolni. Megemlíthetjük például a krónikus lakáshiányt, s ezzel kapcsolatban a közös lakásban élő szülők (nagyszülők) beavatkozását a fiatal házas­pár életébe, a nők foglalkoztatását, munkahelyi és háztartásbeli túlterheltségét, a férfiak ingázását ott, ahol nincs a helyben elég munkaalkalom, a nők második (háztartásbeli) műszakjának könnyítését célzó szolgáltatások hiányát, esetleg alacsony szín­vonalát, a fiatalok jelentős részének alapvetően hiányos ismere­teit a házastársi együttélés természetéről, az alkalmazkodás feltétlen szükségességéről. A válások megelőzése tehát nem csupán a családjog problémája, bár természetesen akadnak olyan, ezzel ellentétes és mindent a végtelenségig leegyszerű­sítő vélemények is, hogy „a válásokat a válás törvényesítése szülte/1 Mindezeknek a felismeréseknek logikus következménye, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk a család rangjának fokozására, a nők formális egyenjogúsítása helyett a tényleges egyenjogúsí­tásukra, a gyermekek, az ifjúság jogainak szilárdítására vonat­kozó javaslatokkal, ötletekkel, akár a szaksajtóban, akár az olvasók leveleiben. Elhangzott többek között, hogy már az első gyermeknél is törvényesíteni kellene a gyermekgondozási segély három évig tartó folyósítását. Sőt, az is, hogy lényegesen növelni kellene a segély összegét, illetve további, a havi kereset­tel szinte azonos összegű segélyeket törvényesíteni. Sokak szerint a Munka Törvénykönyve tavalyi átfogó módosítása sem javított lényegesebben a dolgozó nők helyzetén, és főként a nők munkaidejének rövidítésével (a jövedelem csökkentése nélkül!) kapcsolatos kérdések szorulnak új szabályozásra. Nyilvánvaló, hogy mindezek a javaslatok, ötletek számos szűrön mennek át, míg törvény lesz belőlük. Ám bármi legyen is végső sorsuk, tükrözik azt az általános törekvést, hogy a csalá­dot, a gyermekek egészséges nevelésének érdekét a költségve­tési, a munkáltatói és egyéb korábban fontosabbnak tartott - érdekek elé helyezzék. FEKETE MARIAN Választékbővítés szövetkezeti módra Üzemi és magánautók állnak meg a pékség előtt, és nem ritka, hogy sorban állnak a vásárlók. Kétségtelen, a kétkilós, ropogós, illatos szövetkezeti kenyérnek keletje van.-A Jednota bratislavai fogyasztási szövetkezetnek régebben Ligetfalun is volt egy péksége, de azt néhány évvel ezelőtt lebontották. Itt, a Brnói út végén azóta három műszakban sütjük a kenye­ret - tájékoztat készséggel Bugár Béla, a pékség vezetője. - Naponta négy tonna kenyeret készítünk, ennek egyharmadát helyben értékesítjük, a többit tizennyolc üzletbe, büfébe, vendéglőbe szállítjuk.-A vásárlók igényeinek kielégítése mellett arra is ügyelünk, hogy az élelmi- szer-termelési részlegeink így a pékség is nyereséggel dolgozzon - veszi át a szót Marta Trávniková, a Jednota élelmiszer-. készítő részlegének vezetője, akinek a pékség szomszédságában van az iro­dája. - A féléves tervet túlteljesítettük. Pedig a csemege, a húsfeldolgozó- és a cukrászrészlegünk sem dolgozik jobb feltételek között, mint az itteni pékség. Arra törekszünk, hogy üzleteinkben bővít­sük az áruválasztékot. A pékműhelyben Martin Spalovsky szakítja, méri a tésztát, majd szakajtóba helyezi. Az utóbbi műveletnél Stefan Kot­láé is segít.- Húsz éve vagyok a szakmában, de nagyüzemben még nem dolgoztam és nem is vágyom oda, noha a szitáláson, a dagasztáson kívül itt minden műveletet kézzel végzünk - mondja Martin Őpa­lovsky. - A műszak végére elfárad az ember, de jóleső érzés tudni, hogy kenye­rünkből több is elkelne mint amennyit készítünk. Alíbeta Markoviőová péküzemben ta­nulta ki a szakmát. Olyan ügyesen bánik a berakólapáttal, mint bármelyik szaktár­sa. Fiatal, így nem is a megterheléssel, hanem a munkabeosztással elégedetlen.- Három műszakban dolgozunk s ez fárasztó, a szórakozásra kevés idő jut. Ennek ellenére jól érzem magam itt. Anyagilag is jól járok...- Gyerünk Betka, szól rá Jozef Sery, s pár perc múlva már együtt szedik ki a kenyeret a kemencéből.-Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy a legtöbb gondot a nyers­anyag beszerzése és annak minősége okozza - mondja a vezető, emeleti irodá­jában. - A liszt minősége nem egyforma, a különböző alapanyagokért magunknak kell elmenni. Spisská Nová Vesből hoz­zuk a krumplilisztet, a sót pedig Olo- moucból. A szárított írót és keményítőt hol itt, hol ott szerezzük be. Mindez növeli a költségeket, de ennek ellenére az első félévben is több mint kétszázezer korona volt a nyereségünk. Tudják, hogy több kenyér is elfogyna, de többre erejükből nem futja. A tészta kelését nem lehet meggyorsítani, a ke­nyér sütésének is megvan a maga ideje, s ugyanakkor három dolgozójuk is hiány­zik. Jövőre a Vazov utcában nyitnak egy további pékséget, amely már korszerűbb lesz. Még csak néhány éve annak, hogy a szlovák fővárosban a Jednota üzleteket, termelőegységeket nyitott. Igaz, többsé­gük a Bratislavához tartozó községekben van, de a belvárosban is egyre több helyen látni szövetkezeti üzletet. A dúb- ravkai lakótelepen lévő egykori Pol’no- hospodár áruházat is átvették, igaz a bér­lőkkel együtt, de az alagsorban már hen­tesárukat készítenek, hurkát, disznósajtot stb., és hasonló részlegük van Devinská Nová Vesben is.- Mákot, almát egy egész évre besze­rezni a cukrász részlegünk részére nem volt könnyű feladat, de így vagyunk más alapanyagokkal is. Levelezünk, telefoná­lunk, talpalunk. Mindig szem előtt tartjuk a gazdaságosság követelményét, ezért ha úgy látjuk, hogy valamelyik készítmé­nyünk veszteséges, azt másikkal váltjuk fel - állítja Marta Trávniková. - A cseme­gerészlegünkön nemrég kezdtünk tiroli és prágai salátát készíteni. Tésztafélékből félkészáru is kerül az üzleteinkbe. Az idén 16,2 millió korona értékű forgalmat sze­retnénk elérni, s természetesen megfelelő nyereségre szert tenni, de főleg az eddi­gieknél is nagyobb mértékben hozzájárul­ni az áruválaszték bővítéséhez. _- Vasárnap estétől péntek estig nem alszik ki a kemence, még szerencse, hogy gázzal fűtjük - mondja búcsúzás közben a pékség vezetője. - Ünnepek előtt nem kell különösebben ösztönözni a dolgozóinkat, hogy ötszáz kenyérrel többet süssenek. A lehetőségek szerint mi is igyekszünk jó munkafeltételeket te­remteni nemcsak itt, hanem összes ter­melőegységünkben. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1989. IX. 1-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents