Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám, csütörtök

JSZÚ 5 ). IX. 14. Sörretek, zöldbab - nyereségközpontúság Vállalkozás, amely elsősorban, de nem kizárólag a szövetkezet boldogulását segíti A volgográdi Petrov Gépipari Művek legnagyobb hegesztőrészlegét cpefjpzlovák berendezésekkel szerelték fel. A gyár a kőolaj és földgáz feldolgozásához készít gépeket, amelyek jól vizsgáztak az Északi- tenger jeges vizében és Közép-Ázsia forró sivatagaiban is. (ÖSTK - TASZSZ felvétel) Január elsejétől... Munkaidő - rugalmasan Szinte már valamennyien tapasztalhattuk, hogy milyen kellemetlenségeket okoz, ha például valamilyen véletlen folytán elkésünk a munkahelyről, mert késett a vonat, közbejött valami, váratlan, előre nem látható gondok akadtak a családban stb. Elsősorban a dolgozó nőknek okoz gondot, amikor lakóhelyükön nem elég korán - például csak fél hétkor - kezdődik a munkaidő az óvodában, vagy a bölcsődében, s emiatt a reggeli csúcsforgalomban nem érnek oda pontosan a munkakezdésre. így aztán 10-15 perc nemegyszer kiesik, s ez feszültséget okoz, az érintettek pedig idegesek, ingerültek. Bárhonnan is nézzük ezeket az előfordul- (hat)ó alaphelyzeteket, akiket érint, senkinek sem kellemes. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a reggeli sztresszheiyzetek a jövőben nem fordulnak elő, hiszen a CSSZSZK kormánya augusztus 24-i ülésén jóváhagyta az ún. rugalmas munkaidő elveit E határozat céljairól a Csehszlovák Rádióban megtartott kerek- asztal-beszélgetésen Őtefan Őtastnyt, a szövetségi munkaügyi és szociális minisz­terhelyettest kérdezte munkatársunk Mészáros János és Miroslav Kuník, a Cseh­szlovák Rádió riportere. Elsősorban arról, hogy milyen szempontokat tartott mindenekelőtt fontosnak a kormány a döntés meghozatalakor: Szlovákiában eddig még nem ter­mesztett növénnyel ismerkedtek meg az idén a felbári (Horny Bár) lakosok, kisebb-nagyobb szeren­csével. Volt ugyanis, aki a termés négyötödét kiváló minőségben tudta értékesíteni, de olyanok is akadtak, akiktől a kiültetett több ezer egyed- nek csak egy részét vásárolták fel. Az NSZK-beli partner nagykereske­dő igényes. Csak a szabályos, meg­felelő nagyságú és el nem ágazó gyökereket veszi meg, ezeket vi­szont jó áron. Egészében véve a vállalkozók zöme elégedett. A fel­vásárló, aki jövőre a közvetlen szer­ződéses kapcsolatot bővíteni sze­detné a szövetkezet, mert saját devi­zához jut, és a vállalkozó tagok is, mert olyan lehetőséget kaptak, amellyel egyéni jövedelmüket növel­hetik. Termékek, tőkés piacra- Egyik csehországi partnerüze­münk kínálta fel a lehetőséget, és mi természetesen elfogadtuk. így került a sörretek, ahogy az NSZK-beli partner nevezi, a vetésforgónkba. Retek, mert hasonló az íze, de ugyanakkor 25-40 dekásra is meg­nő, s helyrevetéssel nem termeszt­hető, csak palántázással. A palántát a szövetkezet nevelte ki, a termesz­tést pedig az érdeklődő kertészke- dők vállalták. A termesztéshez rész­letes útmutatást adtunk, és a vállalt terület nagysága szerint a megfelelő mennyiségű és összetételű permet- levet is megkapták tőlünk a kertész- kedők - mondta Husvéth László alelnök. Esős napon érkeztem, így a másik növényújdonságot csak tá­volról nézhettük meg, mivel a fel­ázott földes úton még gumicsizmá­ban sem lehetett közlekedni.-Külöpleges bab, hetven áron termesztjük. A szem nélküli hüvelye­ket ilyentájt, augusztus végén, szep­tember első felében szedjük. A ter­mést a csehországi partnerüzemün­kön keresztül értékesítjük, ugyan­csak tőkés piacon. Ha beválik, jövő­re lényegesen nagyobb területen fogjuk termeszteni. Akkorán, hogy Táplálkozási szokásaink nem felelnek meg a korszerű egészségügyi követelmé­nyeknek. Nem a mennyiséggel, hanem az öszetételével van baj. Lényeges hiba, hogy aránylag kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Az is igaz azonban, hogy van irántuk keres­let, csak ez sajnálatos módon messze meghaladja a kínálatot. Hasonló a helyzet a kompotokkal és a tengeri halakkal is, pedig ezek jelentős szerepet játszanak az ésszerű táplálkozásban. Tehát helytelen étrendünk nem írható egyoldalúan a rossz táplálkozási szokások, beidegző­dések számlájára, más tényezők is közre­játszanak. Csehszlovákiában a kiadások egyhar- mada élelmiszerekre megy el, ez a kiske­reskedelmi forgalom 47 százaléka. Egye­dül Portugáliában és Görögországban az egyszeri szedéskor összegyűlő termés szállítása gazdaságos le­gyen. A terület növelésével egyidő- ben a termesztés módján is változ­tatunk. Az idén a vállalkozó szövet­kezeti tagokkal csak a szedésre kö­töttünk szerződést. Azt tervezzük, hogy jövőre már csak a területet készítjük elő, a többi munka a ré­szesművelők feladata lesz. S köz­ben felmérjük, hogy új termékeink milyen fogadtatásra találnának a ha­zai piacon. Több tanulsága van a szövetke­zet alelnökével folytatott beszélge­tésnek. A felbári Csallóköz Efsz mindössze 1070 hektár szántón gazdálkodik, de ez nem jelenti azt, hogy a „kicsi" címén mellőzheti a kezdeményező útkeresést. Nem mondhat le azokról a lehetőségek­ről, melyek révén növelheti a bevé­telét és ellensúlyozhatja a nagyobb elvonásokat. . -A szemléletváltás kényszerítő hatása nálunk is érvényesül, de lép­ni csak lehetőségeinkkel összhang­ban tudunk. Ezért kezdjük az alkal­mazkodást olyan kezdeményezé­sekkel, amelyek pluszbevételt jelen­tenek, viszont nem kényszerítenek lényegesen nagyobb kiadásokra bennünket - vázolta szemléletváltá­suk lényegét Korpics József mér­nök, a szövetkezet üzemgazdásza. Kocák a háztájiban Vállalkozásaik hátterét az üzem­gazdász bővebben is megvilágította. A sörretek és a bab termesztésével devizához jutnak, amit szükség sze­rint használhatnak fel. A kezdemé­nyezés valós értékét nemcsak a de­vizakoronák mennyisége, hanem annak a gépnek, vegyszernek stb. a gyakorlati haszna is meghatároz­za, amit értük vásárolhatnak. Növeli a termelés hatékonyságát, hogy a nagyobb bevételt az aktív tagok számának növelése nélkül érik el, ugyanakkor a vállalkozó tagok és lakosok bevonásával a termelési költségeket is csökkenteni tudják. Például a háztájiban felnevelt vá­lasztott malacok lényegesen olcsób­magasabb ez az arány, a többi országban általában 20 százalék körül van. A népes­ség racionálisabb táplálkozása érdeké­ben olyan élelmezési politikára van szük­ség, amely összhangba-hozza az egész­ségügyi igényeket és a gazdasági ösztön­zőket. A mezőgazdaságnak és az élelmi­szeriparnak át kell térnie az energiában - főleg cukorban és zsírban - szegé­nyebb, fehérjedús élelmiszerek előállítá­sára, s gazdagítania kell a gyümölcs- és zöldségválasztékot. Nagyobb következetességre van szükség az idegen anyagok mennyiségé­nek csökkentése céljából is. Ezért most olyan országos koordinációs központ lé­tesítését tervezik, amely az élelmiszerek tisztaságával kapcsolatos tennivalók te­rén fö irányítószervként működne. (ŐSTK) bak, mint a szövetkezetben felnevel­teké, pedig a kocatartási szerződés a vállalkozók számára is előnyös. Elképzelhető, hogy a jövőben istál­lók bérbeadásával is megpróbálkoz­nak, hisz a módszer előnyeit csak a gyakorlati alkalmazás során mér­hetik fel. A szerződéses kocatartást is csak próbaképpen vezették be. Az első anyadisznókat májusban adták bérbe, és eddig a szövetkezet 210 kocájából huszonnégyet „enged­tek" át a vállalkozó állattenyész­tőknek. Kölcsönösen előnyös- A jelek szerint a malacnevelés­ben megtaláltuk azt a formát, amely a szövetkezet és az egyéni szerző­dők számára egyaránt kifizetődő - mondta Halász István telepvezető, aki a szövetkezet részéről tartja a kapcsolatot a malacnevelésre szerződőkkel. - A vállalkozók a ta­karmányt az állatok száma szerint kapják, és a szövetkezet az érvé­nyes árfolyamon vásárolja fel tőlük a malacokat. A szerződő az ered­ményekben tehát közvetlenül érde­kelt. Az állandó kapcsolat szükség- szerű. Ha probléma merül fel, azon­nal intézkedhetünk, és azt sem tit­koljuk, hogy a vállalkozóknál tett látogatásaink egyúttal az ellenőrzést is szolgálják. Hiszen a koca a közös vagyona, s látni-tudni akarjuk, hogy az állatoknak miként viselik gondját. Annái inkább, mivel a szövetkezet­nek sem mellékes, hogy a háztáji­ban mennyi malacot nevelnek fel. Brezovszky Oszkár mérnök fóag- ronómusnak is volt mondanivalója.-Az idén öt hektáron csemege- kukorica termesztésével próbálkoz­tunk. Deviza hiányában csak a terü­let felére tudtunk megfelelő vetőma­got szerezni, így a fagyasztóüzem a termés felét nem vette át, mivel a minőség elmaradt a kívánalmak­tól. Ha lesz elég devizánk, akkor az ilyen gondoknak elejét vehetjük. El­jött az idő, amikor a minőség és a mennyiség kérdését együtt kell mérlegelni. Hasonlóan fontos szem­pont a munkaerő. Amikor új ötlettel állok elő, arra is gondolnom kell, hogy a termelés szerkezetének át-’ alakításával elérhető nagyobb bevé­tel és az ehhez szükséges munka­erő ára milyen arányban van. Ilyen előzetes mérlegelés után próbálko­zunk az idén a konzervipari paprika helyrevetéses termesztésével. A ka­pálás és a kétszeri őszi szedés kü­lön műszakokkal és külső segítség­gel is megoldható, ami csökkenti a költségeinket. Az útkeresés és az új termelési formák érvényesítésének előnyeit és alapvető követelményeit egy­mástól függetlenül is valamennyien azonosan magyarázták. A hoza­moknak, a termés minőségének, az értékesítési lehétöségeknek, a mun­kaerő-igényességnek és a termelési költségeknek optimális összhang­ban kell lenniük, hogy a vállalkozás ésszerű, a gazdálkodás nyereséges legyen. EGRi FERENC- A jelenlegi igényes gazdasági kjíma megköveteli, hogy a munkának az eddigi­nél sokkal magasabb hatékonyságát kel­lene elérnünk, s a jövőben azt állandósí­tanunk. Az ilyen munkához azonban meg kell teremtenünk a megfelelő feltételeket, azaz hogy teljes mértékben a lehető leg­jobb minőségű munkavégzésre tudjunk összpontosítani. Ezt tartotta szem előtt a Munka Törvénykönyvének Novellája is, amely az ebédszünet időtartamát 30 percre emelte. És természetesen ezt a célt szolgálja az újabb intézkedés, amit augusztus 24-én a kormányülésen hoz­tunk, azaz a rugalmas munkaidőről szóló döntés. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy már számos szervezet, illetve vállalat be­vezette a rugalmas munkaidőt egyes munkahelyein, s már Dél-Szlovákiában - például az Érsekújvári (Nővé Zámky) Szerszámkutató Intézetben s a Galántai (Galanta) Szerszámgépgyárban - is be­vezették. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a munkaidőnek ez a formája sikerrel alkalmazható. Rendkívüli jelentő­ségű lehet a rugalmas munkaidő a kis­gyermekes anyák számára. Nagyon fon­tos szempont az is, hogy sokkal jobban ki lehet használni majd a reggeli órákban a tömegközlekedési eszközöket. Azon­ban hansúlyozni kell azt is, hogy a rugal­mas munkaidő hatékonyságának nem­csak a munkahelyen kellene megnyilvá­nulnia, tehát a várhatóan jótékony követ­kezmények kétirányúak. A társadalom ezáltal elsősorban a hatékonyabb munka- idő-kihasználás területén tehet szert szá­mottevő eredményekre, mivelhogy a dol­gozók jobban kihasználhatják a rendelke­zésükre álló munkaidőt, miközben saját maguk döntenek annak kezdetéről és végéről. • Tehát a rugalmas munkaidőnek mi­lyen formái jöhetnek számításba?- Természetesen a rugalmas munkai­dőt nem úgy kell értelmezni, hogy min­denki akkor jön munkába, amikor akar, s akkor megy haza, amikor ez számára a legmegfelelőbb. Nézzük tehát a rugal­mas munkaidő egyes formáit. A legegy­szerűbb ezek közül a napközbeni rugal­mas munkaidő. Ez azt jelenti, hogy a dol­gozó amennyivel korábban vagy később kezdi aznapi munkáját, annyival korábban vagy későbben mehet haza. Ezen túl javasolható a rugalmas munkahét. Ez olyan rendszer, amelyben természetesen a munkaidő maximális kihasználása mel­lett be kell tartani a heti munkaidőt, ami rendszerint 42,5 órát tesz ki illetve annyit, amennyi az illető munkahely szá­mára elő van írva. A harmadik lehetőség az ún. rugalmas munkahónap. Ez azt jelenti, hogy a havi munkaidőt az adott hónapban kell mindenkinek ledolgoznia. Egyébként a napi munkaidő elején és végén önállóan megválasztható szaka­szokon túl létezik majd a munkahelyen kötelezően eltöltendő időszak, ami azért fontos, hogy biztosítható legyen az egyes munkahelyeken a folyamatos munkavég­zés. Az így megállapított kötelező munka­idő hossza legalább öt óra. Egyúttal elvi jelentőségű az a megállapítás, hogy a munkaidő kezdetén az önállóan megvá­lasztható munkakezdés időszaka inter­vallumának hossza minimálisan egy óra. • A rugalmas munkaidőről szóló kor­mányhatározatról közölt tájékoztatás alapján arról szinte minden dolgozó tudo­mást szerezhetett. Felmerül tehát bennük a kérdés, hogy vajon az bevezethető-e valamennyi munkahelyen és így vonatko- zik-e vajon mindannyiukra...- A rugalmas munkaidő elveiről szóló kormányhatározat feltételezi, hogy az csakis azokban a munkáltató szerveze­tekben alkalmazható, ahol az nem vezet a termelés ritmusának megbomlásához, a munkafegyelem rosszabbodásához, a szolgáltatások színvonalának csökke­néséhez, a szállítói-megrendelői kapcso­latok helyzetének rosszabbodásához, a munkabiztonság és egészségvédelem helyzetének rosszabbodásához, vagy pe­dig az államigazgatási szervek és a la­kosság kapcsolatában bevezetése által nem következnének be kedvezőtlen kö­vetkezmények. A rugalmas munkaidő konkrét formájáról és annak bevezetésé­ről az egyes munkahelyek vezetői dönte­nek a munkahelyi szakszervezettel történt megállapodás révén. Azt várjuk, hogy a rugalmas munkaidőt kezdetben első­sorban a kutatási-fejlesztési szervezetek dolgozói veszik igénybe, vagy pedig a ha­sonló jellegű munkát végző egyéb intéze­tek, intézmények. Azonban azokról a munkahelyekről, amelyekben már ta­pasztalatszerzés céljából ezt bevezették, olyan nézetek alakultak ki, hogy szinte mindenhol bevezethető. • A rugalmas munkaidőt a vállalatok 1990. január 1-jétöl vezethetik be. Az addig hátralevő hónapokban megtehe- tik-e a munkáltató szervezetek, hogy az egyes munkahelyeken vagy azok kivá­lasztott egységeiben mintegy próbaként bevezessék, hogy kellő tapasztalatot sze­rezzenek addigra?- Minden bizonnyal csak hasznos le­het, ha a rugalmas munkaidővel kapcso­latban már előre is tapasztalatokat sze­reznek az egyes vállalatok, hisz ez alatt az idő alatt jobban felmérhetik dolgozóik munkafegyelmét, felelősségtudatát, ami­re az „uniformizált" munkavégzés során kevesebb lehetőségük adódott. Ugyanis nem téveszthető szem elöl, hogy itt nem­csak a dolgozók jogainak bővítéséről van szó, hanem annak kötelezettségéről is, hogy a vállalatnak maradéktalanul teljesí­tenie kell feladatait, így azokat meg kell követelnie minden dolgozójától is. A ru­galmas munkaidő nem lehet a feladatok teljesítésének fékje, hanem éppen ellen­kezőleg, hatékony eszköze annak, hogy jobban és mindkét fél szempontjából elő­nyösebb feltételek között teljesíthesse fel­adatait a vállalat, illetve valamennyi mun­káltató szervezet. Mit jelent a hallgatás... avagy egy meg nem született írás előzményei Bővül az állami vállalatok listája. A gyakorlati közgazdá­szok legtöbbje úgy véli, az állami vállalattá válás nagy lehetőségekhez juttatja a szervezeteket, mások szerint csu­pán a cégtábla átfestéséről van szó. Vajon mi a valóság? Miként vélekednek a dolgozók az „új“ vállalatról, annak korábban nem ismert önállóságáról, feladatairól és felelős^ ségéról? Milyen az emberek hangulata és miként élik meg a változásokat? Ezekre és még számos más kérdésre kerestem a választ, amikor egyik dél-szlovákiai állami vállalatba telefonon kér­tem bebocsátást... Azt hittem, könnyű dolgom lesz, hisz már régóta és (gondoltam) jól ismerem ezt a gépipari fogyasztási cikkeket gyártó vállalatot. Apám, aki húsz évet töltött el itt, még most, tizenöt év után is nagy szeretettel beszél erről a gyárról. Azt mondja, olyan nagyfokú nyíltsággal, őszinteséggel és szilárd munkafegyelemmel sehol sem találkozott azóta. Itt a reggel hatkor kezdődő műszak dolgozói pontban hatkor nem a gyárkapuban, hanem a munkagépeknél álltak... Ha tehát nyíltság és őszinteség - akkor ennél a vállalatnál biztos nyíltan és őszintén beszélnek majd a gondokról és az örömökről, miként tizenöt évvel ezelőtt. ... a vonal túlsó végén a gazdasági igazgatóhelyettes: „Ugyan kérem, ezt a témát feszegetni?! Szó sem lehet róla! Rengeteg a problémánk és a szennyesünkkel nem akarunk az utcára menni. Kimossuk mi azt magunk is, persze gyárkapun belül“ - hadarta, mikor megmondtam, milyen okból látogatnám meg a vállalatot. Komoly és még komo­lyabb érveket sorakoztattam fel célom elérése érdekében, de hiába. A válasz sokatmondó és őszinte volt: csupán egy kattanás és a telefon elhallgatott... Az már csak jóval később jutott eszembe, hogy elköszönni sem volt módom és tőlem sem köszönt el senki. Más eset. Egy faipari állami vállalatnál már másfél órája kínozzuk egymást beszélgetőpartneremmel. En kérdéseim­mel ostromlom, ő, az igazgató jobb keze pedig mellébeszél. Az új vállalat lehetőségeit, gondjait boncolgatnám, az igaz­gatóválasztás előtti kiélezett helyzet okait keresném, de ö csak annyit mond: jöjjek a választások után, akkor jobb lesz a helyzet, mert az emberek végre dolgozni is fognak, nemcsak vitatkozni. „Nem hiszem, hogy maga az igazgató- választás egy csapásra csodát tehet: ‘ - érvelek, hogy szóra bírjam. Mintegy válaszul a gazdasági igazgatóhelyettest ajánlja beszélgetőpartnerül. O sem jobb riportalany, egyik cigarettától a másikra gyújtva rója idegesen a köröket az irodában. „ Mit mondjak?! Júliusban még 3 millió korona volt a nyereségünk, most meg majdnem ugyanennyi a vesztesé­günk! Majd az igazgatóválasztás után..., addig nem nyilat­kozom! Egyébként is mire lenne jó a nagy nyilvánosság? A problémáinkat úgyis magunknak kell megoldanunk." Talán bosszankodnom kellene, hogy kérem, ilyen körül­mények között nem lehet dolgozni, hogy az olvasó azt várja tőlünk, hogy nyíltan és őszintén... Engem most mégis az foglalkoztat a leginkább, hogy vajon mit jelent ez a hallga­tás?! . KOVÁCS EDIT Egészségesebben Nemcsak táplálkozási szokásaink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents