Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 *989. IX. 14. Az NDK a magyar döntés visszavonását sürgeti Budapesti lapvélemények: apad az áttelepülési hullám, Horn Gyula visszautasította az ADN-nyilatkozatot Az NDK külügyminisztériuma kedden jegyzéket juttatott el a magyar külügyminisztériumhoz a Magyarországról Ausztrián át az NSZK-ba távozó NDK-állampolgárok ügyével kapcsolatban. A dokumentum egyebek között leszögezi: Az NDK kormánya megütközéssel vette tudomásul a magyar kormánynak azt a döntését, hogy az NDK polgárainak érvényes útiokmányok nélkül lehetővé teszi a kiutazást harmadik államokba. Ehhez a lépéshez kapcsolódik, hogy a magyar kormány ideiglenesen hatályon kívül helyezte az 1969-ben kötött, a vízummentes utazásokról szóló egyezmény 6. és 8. cikkelyét, továbbá a hozzá tartozó jegyzőkönyvet. Az NDK kormánya megállapítja, hogy ezek a dokumentumok mindkét félre egyformán kötelezőek. Sem a fentebb megnevezett kétoldalú nemzetközi jogi megállapodások, sem az 1969. május 23-án kelt bécsi konvenció a szerződésjogról, amelyhez mindkét ország csatlakozott, nem tartalmazza a vállalt kötelezettségek egyik fél általi egyoldalú felfüggesztésének lehetőségét. Ennek alapján a magyar eljárás nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértését, s ezzel összefüggésben az NDK alapvető érdekeinek megsértését jelenti. A kialakult helyzetért a magyar fél viseli a felelősséget. Az NDK többször tett konkrét és konstruktív javaslatokat a kialakult problémák egyetértésben történő megoldására. Magyarország haladéktalan és átfogó tájékoztatást kapott az NDK és az NSZK közötti megállapodásról. Mint ismeretes, ez a megállapodás azt eredményezte, hogy szeptember 8-án valamennyi NDK- polgár elhagyta az NSZK állandó berlini képviseletét és visszatért otthonába. Az NDK változatlanul azt vallja, hogy ez a megoldás a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárokra is alkalmazható lett volna. Az NDK és Magyarország közötti nemzetközi jogi szerződések betartása esetén nem alakult volna ki olyan helyzet, amelyet a Magyar Népköztársaság hivatalos képviselői rendkívülinek minősítettek. Az NDK megerősíti azt az álláspontját, miszerint állampolgárainak harmadik államokba való kiutazásának engedélyezése érvényes NDK-útiokmányok nélkül a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megsértését jelenti. Egyúttal annak a jogtalan követelésnek a malmára hajtja a vizet, amellyel az NSZK a nemzetközi joggal ellentétesen, .oltalmi kötelezettséget" gyakorol az NDK állampolgárai fölött. Az NDK elvárja Magyarország azon döntésének azonnali visszavonását, amely egyoldalúan hatályon kívül helyezte a vízummentes utazásokról szóló egyezmény egyes részeit. Megerősíti azt a szándékát, hogy a barátsági, együttmü- ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint a gyakorlatban bevált szerződési rendszer alapján folytatja a baráti kapcsolatok fejlesztését. Ez szolgálja mindkét állam alapvető érdekeit, a szocializmus erősítését és a béke biztosítását - állt az NDK külügyminisztériumának jegyzékében. Az NDK sajtója továbbra is vezető helyen foglalkozik az NDK-állampolgárok távozása körüli nyugati kampánnyal. A Junge Welt című ifjúsági napilap szerint mindezek az akciók az NSZK-n belüli problémákról kívánják elvonni a figyelmet, s ugyanakkor be akarnak feketíteni mindent, amit az NDK ért el az elmúlt negyven év során. A lap egyben megjegyzi, nyíltan el kell gondolkodni azokon az okokon, amelyek egyes NDK-állampolgá- rokat hazájuk elhagyására késztetik. A többi berlini lap is közölte az ADN hírügynökség NSZK-beli tudósítójának cikkét, amelyben a nyugatnémet gyújtőtá- borokba érkezők helyzetét ecseteli. A tudósító szerint az NSZK tájékoztató eszközeinek érdeklődése az NDK-ból ide érkezettek iránt egyre csökken. Gennagyij Geraszimov, szovjet külügyi szóvivő keddi moszkvai sajtótájékoztatóján egyebek között cáfolta, hogy Jegor Ligacsov PB-tag, KB-titkár berlini útja összefüggésben állna az NDK-mene- kültek ügyével. Ligacsov a pártok közötti kapcsolatokról folytat eszmecserét és tanulmányozza az NDK mezőgazdaságát - mondotta Geraszimov, majd - mint azt a magyarországi lapok idézik - annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar intézkedés bizonyos mértékben váratlan volt és szokatlan, s szerinte az eset joggal kelthet esetleg aggodalmat Moszkvában, minthogy az ügyben a Szovjetunió két szövetségeséről is szó van. Jegor Ligacsov berlini tárgyalásai során egyébként - amelyeket Werner Kro- likowskival, az NSZEP KB titkárával folytatott - mindkét fél elítélte „bizonyos nyugatnémet körök jogellenes üzelmeit, amelyekkel a rágalmazás, a csábítás eszközét is felhasználva országuk törvényellenes elhagyására késztettek NDK-állatn- polgárokat". KOLUMBIAI KOKAINHÁBORÚ Az USA segítsége nem hatékony (ÖSTK) - Azok a berendezések, amelyeket az amerikai kormány küld Kolumbiának a 65 millió dolláros rendkívüli támogatás keretében, aligha segíthetnek a dél-amerikai kábítószergyártók és -csempészek elleni harcban. Ezt a New York Times napilap közölte tegnap amerikai és kolumbiai szakértőkre hivatkozva. A Kolumbiába irányuló rendkívüli szállítmányokat az USA kormánya a múlt hónapban hagyta jóvá George Bush elnök drogellenes programja bejelentésének előkészítésével összefüggésben. A lap azonban felhívja a figyelmet: az Egyesült Államok csak hagyományos háború viseléséhez küld fegyvereket Kolumbiába nem pedig olyan berendezéseket, amelyekre szükség lenne a szervezett bűnözés elleni harchoz. „A kábítószergyártók és -csempészek elleni hadműveleteink lényegében nem változtak" - idézi a lap a kolumbiai rendőrség egyik képviselőjének szavait. Kolumbiában elsősorban a rendőrség harcol a nar- kómaffia ellen, míg az amerikai szállítmányok kizárólag a kolumbiai hadseregnek szólnak. Csak fegyvereket küldenek az USA-ból, a kolumbiai fél hiába kér korszerű elektronikai és távközlési berendezéseket. A magyar lapok tegnap arról számoltak be, hogy az áttelepülési hullám apadni látszik. A Népszabadság bonni tudósítója szerint összefoglaló jelentésekből kitűnik, hogy a kedd délutáni órákig több mint 10 500 NDK-állampolgár lépte át a magyar-osztrák határt. A Magyar Hírlap, a magyar kormány lapja azt a nyilatkozatot idézi, amelyet Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP KB ülésének szünetében kedden adott a rádió munkatársának. Ebben egyebek között visszautasította az ADN hírügynökség korábbi nyilatkozatát, így azt az állítást, hogy valamiféle összeesküvés történt az NSZK-val, s hogy az NDK- állampolgárok kiengedéséért bizonyos ellenszolgáltatásokat kap Magyarország. Arra a kérdésre válaszolva, hogy meddig marad hatályban a magyar intézkedés, a külügyminiszter a többi között azt válaszolta: „Magunk sem tudjuk, hogy meddig marad érvényben. Tudniillik a célunk az volt, hogy eltávozzanak tőlünk azok az NDK-állampolgárok, akik nem akarnak hazatérni. Mert mint mondottam, Magyar- ország ezt a rendkívül súlyos helyzetet tovább nem tarthatja fenn. “ (kpr) Szófiai jelentés Növekszik a Bulgáriába visszatérők száma (ÖSTK) - A Törökországból Bulgáriába visszatérő bolgár állampolgárok száma szeptember 11-ig elérte a 13 ezret, naponta mintegy 600-1000 ember tér vissza hazájába. A szófiai külügyminisztérium konzuláris osztályának ezzel kapcsolatos jelentése - amelyet a BTA hírügynökség adott közre - kitér rá, hogy a hazatérők többsége a durva bánásmódra, a megaláztatásokra panaszkodik, és sok az olyan eset is, hogy a török hatóságok elveszik az áttelepülők értéktárgyait, hosszú kihallgatásoknak vetik őket alá stb. Ugyancsak korlátozzák a bolgár állampolgárok mozgásszabadságát, elveszik útlevelüket. Az a benyomás keletkezik, hogy a bolgár állampolgárok mozgásszabadságának korlátozásával, a beutazási engedélyek kiadásakor alkalmazott szabályok és a konzuláris megállapodás megsértésével a török fél igyekszik aláásni Bulgária és Törökország kapcsolatait - hangsúlyozza a jelentés. Moszkva-Washington tévéhíd (ŐSTK) - Szerdán reggel újabb tévéhi- dat létesítettek az amerikai Kongresszus és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa között. A párbeszéd során Jurij Scser- bak szovjet író annak a véleményének adott hangot, hogy a túlélés kérdése jelen pillanatban a legfontosabb probléma. Megoldása csak valamennyi állam közös erőfeszítéseivel képzelhető el. Claudine Schneider, az amerikai képviselőház tagja egyebek között a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozott, s rámutatott, a Szovjetunió és az USA együttműködésében ezen a területen számos tartalék van. A tegnapi tévéhíd az elmúlt két év alatt már az ötödik ilyen nyilvános párbeszéd volt a szovjet és az amerikai törvényhozók között. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a dialógusnak ezt a formáját a jövőben is megrendezik. A 44. ülésszak előkészítése Ismertették az ENSZ-főtitkár beszámolóját A tagállamok még mindig jelentős összeggel tartoznak a világszervezetnek (ŐSTK) - Az ENSZ New York-i ben négy új békemissziót kezdett el székhelyén nyilvánosságra hozták Javier Perez de Cuellarnak a világ- szervezet küszöbönálló 44. ülésszaka elé terjesztendő beszámolóját. Az ENSZ-főtitkár ebben többek között megállapítja, hogy az elmúlt esztendők során megszilárdultak a pozitív nemzetközi folyamatok. Ez elsősorban a két fő hatalmi tömb viszonyában bekövetkezett enyhülésnek, továbbá a különböző viták, konfliktusok békés rendezésére irányuló erőfeszítéseknek köszönhető, ami ugyanakkor lehetővé tette az ENSZ szerepének fokozását a nemzetközi életben. A regionális problémák megoldására vonatkozóan a főtitkár re- ménytkeltőnek nevezte a középamerikai, a nyugat-szaharai, a ciprusi, az afganisztáni helyzet, az iraki-iráni konfliktus alakulását, s hangoztatta, hogy esély van a Kambodzsa és a Közel-Kelet körüli helyzet megoldására is. A világszervezet legfontosabb feladata most a Namíbia függetlenségéhez való békés átmenet szavatolása. Valamennyi említett esetben aktív és egyre jelentősebb szerepet játszik az ENSZ, amely az elmúlt évés további hármat készít elő. Ezzel összefüggésben növekszenek a világszervezet kiadásai - mondotta a főtitkár, s hozzáfűzte, a tagállamok továbbra is összesen 1,35 milliárd dollárral tartoznak az ENSZ-nek. Perez de Cuellar ezért azt javasolta, hogy a békemissziók céljaira hozzanak létre egy, különleges tartalék- alapot. A főtitkári jelentés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a konfliktusokat nemcsak megoldani kell, hanem elsősorban a megelőzésükre kell törekedni. Ez pedig összefügg a leszerelési tárgyalások kérdéskörével. A jelentés üdvözli az eddig elért megállapodásokat és a fegyverzetkorlátozásra vonatkozó újabb javaslatokat. A dokumentum további része a nemzetközi terrorizmus ellen vívott harc kérdéseivel, az emberi jogokkal, a nemzetközi jog szerepének fokozásával, a világgazdasági problémákkal, a környezetvédelemmel, a kábítószer-kereskedelem elleni fokozott küzdelemmel és más olyan témákkal foglalkozik, amelyek az ENSZ-közgyúlés 44. ülésszakának napirendjén fognak szerepelni. CDU-kongresszus Kohl pozíciói erősödtek - visszaszorult a reformszárny (CSTK) - A legnagyobb nyugatnémet kormányzó párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 37. kongresszusának utolsó napját tartotta meg tegnap Brémában. A küldöttek szerdán a külföldiekkel szemben folytatott politikával, a párt alapszabályzatával és pénzügyeivel összefüggő kérdéseket vitattak meg. A tanácskozáson Helmut Kohl szövetségi kancellár, a CDU elnöke mondott zárszót. Még a keddi ülésen elutasította a kongresszus az esetleges koalíciót, illetve az együttműködést az NSZK „radikális" erőivel (ebbe a kommunisták és a Zöldek éppúgy beletartoznak, mint a szélsőjobboldali Republikánusok). A kongresszusról készült előzetes értékelések szerint a tanácskozáson megerősödtek Helmut Kohl pozíciói, míg a kereszténydemokrata párt reformszárnya (amelyet főleg Lothar Spáth baden-würt- tembergi tartományi miniszterelnök képvisel) sokat veszített befolyásából. Amellett, hogy Lothar Spáthet nem választották meg a CDU alelnökévé, nem került be az elnökségbe Ulf Fink sem, aki a kereszténydemokrata alkalmazottak szociális bizottságainak vezetőjeként Kohl bírálói közé tartozott. Megfigyelők szerint mindez nem használ a CDU-nak. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPD) szóvivője szerint a CDU jobbratolódott, a Zöldek azt hangoztatják, hogy a reformszárny világos vereségéről van szó. A brémai kongresszuson lezajlott vita tükrözte a párton belüli ellentéteket, s az egység hiánya valószínűleg negatívan hat majd a jövőre tervezett parlamenti választásokon való szereplésre. Borisz Jelcin washingtoni tárgyalásai A képviselő támogatást kért a gazdasági nehézségek leküzdésére (CSTK) - Borisz Jelcin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, aki egyhetes magánlátogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik, Washingtonban kedden találkozott James Baker külügyminiszterrel és Brent Scowcrofttal, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, valamint rövid időre George Bush elnökkel is. Egyes amerikai politikai körök és tájékoztató eszközök a Jelcin-látogatást szenzációként tálalják. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője azonban Bush elnök és Jelcin találkozóját követően kijelentette, az amerikai kormány továbbra is sikereket kíván a Szovjetunióban folyó átalakításnak és a glasznoszty politikájának, s nem célja, hogy támogassa a szovjet vezetéssel szemben álló ellenzéket. Borisz Jelcin egyesült államokbeli találkozói arról tanúskodnak, hogy az amerikai fél nagy érdeklődést tanúsít látogatása iránt. Megfigyelők megjegyzik, hogy a Jelcin-útra a két külügyminiszter, Edu- ard Sevardnadze és James Baker tervezett találkozója előtt egy héttel került sor. Az amerikai diplomácia vezetőjével a szovjet parlamenti képviselő két órát tárgyalt. Ezt követően kijelentette: javaslatokat terjesztett elő arra vonatkozóan, hogyan segíthetne az USA a Szovjetuniónak a jelenlegi gazdasági nehézségek leküzdésében. Sevardnadze a szovjet-amerikai viszonyról Az egyik legnagyobb kokatermesztő ország Peru. Az őserdők mélyén megbúvó ültetvényeken elsősorban szegényparasztok dolgoznak, mivel nincs más megélhetési lehetőségük. A hatóságok drogellenes harca csak a kábítószergyártók és -csempészek fegyveres üldözésére összpontosul. A felvételen: perui katonák a felégetett dzsungellaboratóriumok egyikében. (ÖSTK-felvétel) (ŐSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nyilatkozott az Izvesztyija napilapnak, s interjújában többek között megállapította: a Szovjetunió és az Egyesült Államok a konfrontációról áttért a párbeszédre s most újabb lépést kell tenniük, rá kell térni a konstruktív együttműködés útjára. Sevardnadze értékelte a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetét, majd kitért a szeptember 22-én 23- án esedékes New York-i szovjetamerikai külügyminiszteri találkozóra is. Megerősítette, hogy a megbeszéléseken elsősorban az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről lesz szó. A külügyminiszter szerint a két ország az utóbbi négy évben bebizonyította, hogy az új politikai gondolkodásmódra való áttérés lehetséges és szükséges is. Rendkívül fontos ugyanakkor az, hogy az elvi. nyilatkozatokat gyakorlati megállapodások kövessék. Az eddig elért eredmények szemmel láthatóan nem elégségesek, szögezte le Sevardnadze. Mindemellett szembeötlőek a még kihasználatlan lehetőségek, például a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés területén. Ennek kapcsán aggodalommal szól arról, hogy nem a megfelelő ütemben folyik a tényleges nukleáris leszerelésre vonatkozó új szerződések előkészítése. Úgy vélte, hogy egyes területeken jobban eltávolodtak a megállapodásoktól, mint az előző washingtoni kormányzat időszakában. Gyakorlatilag holtpontban vannak a nukleáris kísérletekről szóló tárgyalások. Az atom- és űrfegyverekről folyó megbeszéléseken már megérett az idő az elvi és bátor döntésekre, amelyek elvezethetnének a szerződések mielőbbi aláírásához. Mihamarabb meg kell oldani a mozgatható interkontinentális ballisztikus rakéták, valamint a repülőgépeken elhelyezett szárnyasrakéták kérdését is. Sevardnadze úgy vélte, hogy a regionális kérdések vonatkozásában is pozitív irányú változás történt, mivel a konfrontációról a két ország itt is áttért a kölcsönösen elfogadható megállapodások keresésére. A Szovjetunió és az Egyesült Államok szerinte nagyon érezhetően hozzájárult - az ENSZ bevonásával - az iráni-iraki háború leállításához, a namíbiai függetlenség mielőbbi eléréséhez és a dél-afrikai konfliktus megoldásához. Sevardnadze ugyanakkor aggasztónak tartotta az Afganisztánnal kapcsolatos washingtoni magatartást, mivel az amerikai fél fokozatosan az értelmetlen vérontás egyik résztvevőjévé válik. Úgyvélte, hogy a közép-amerikai válság rendezése is elképzelhetetlen a tényleges szovjet-amerikai párbeszéd nélkül.
