Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. IX. 13. Arafat Kairóban tárgyalt a Mubarak-javaslat részleteiről (ŐSTK) - Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke hétfőn érkezett Kairóba rövid mun­kalátogatásra az egyiptomi és a pa­lesztin vezetés közti rendszeres konzultációk keretében. Hoszni Mu­barak elnökkel a közel-keleti rende­zésről, ezen belül a palesztin kér­désről tárgyalt. Megvitatták Mubarak tízpontos tervét a megszállt területe­ken történő választások megrende­zésére. Arafat ismét hangsúlyozta, a palesztinok támogatják az egyipto­mi államfő indítványát. Simon Peresz, az Izraeli Munka­párt elnöke, miniszterelnök-helyet­tes és pénzügyminiszter hétfői rá­dióbeszédében kijelentette, hogy az egyiptomi béketerv az izraeli javas­latokkal együtt lehetne a kiinduló­pontja a palesztinokkal való tárgya­lások esetleges megkezdésének. Mubarak tervének egyes pontjaira reagálva nem tartotta kizártnak, hogy a Kelet-Jeruzsálemben élő pa­lesztinok is részt vehetnének az esetleges választásokban. Kijelen­tette, pártja továbbra is kedvezően ítélné meg a „területet békéért" el­vet, de szerinte még korai mérlegel­ni az izraeli települések építésének leállítását Ciszjordániában és Gá­zában. Samir kormányfő és Arensz kül­ügyminiszter, a kormányzó Likud- tömb vezetői egyelőre nem hajlan­dóak nyilatkozni Mubarak javaslatai­ról, mondván, hogy azokat Egyiptom hivatalosan még nem terjesztette az izraeli kormány elé. Pinochet: Ha kell, megint jövök... (ŐSTK) - Augusto Pinochet chilei elnök hétfőn hangsúlyozta, ,.szükség esetén“ ismét átveszi a hatalmat. A chilei katonai puccs 16. évfordulója alkalmából mondott beszédében a tábornok azt állí­totta, a hadsereg nem engedi, hogy a kö­vetkező polgári kormány visszatérjen a ,,demagóg politikához". Tekintet nélkül arra, hogy a tábornok egy fasiszta rend­szer élén áll, amely több ezer chilei hazafi életéért felelős, Pinochet könnyes szem­mel közölte, a junta 1973-ban ,,a gazda­sági és a szociális összeomlás határán levő nemzetet örökölt" és állítólag neki sikerült ismét felújítani az,,igazi demokrá­ciát" Chilében. A véres katonai puccs és Salvador Allende egykori elnök meggyilkolásának évfordulója több chilei városban adott ösztönzést a tömegtüntetésekhez. A tilta­kozók ellen a rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be. Több tucat személyt letartóztattak. TASZSZ-nyilatkozat az NDK ellen folyó kampányról (ŐSIK) - A TASZSZ szovjet hírügy­nökség hétfőn közzétett nyilatkozata a két német állam viszonyával foglalkozva megállapítja, egyes nyugatnémet tömeg­tájékoztatási eszközök és politikai körök tendenciózus kampányt folytatnak az NDK ellen, kísérletet tesznek a belügyei- be való beavatkozásra, ami összeegyez­tethetetlen a gyümölcsöző összeurópai együttműködés kialakításával. Emlékez­tet arra, e kampányhoz ürügyként az NDK-állampolgárok illegális külföldre uta­zását használják ki. A TASZSZ szerint Bonn-nak komolyan és felelősségtudattal kellene értékelnie az ilyen eseteket. ,,Az NDK már négy évtizede méltó helyet foglal el az európai országok kö­zösségében. Már a puszta létével, vala­mint a népek közötti megértést célzó aktív politikájával is nagymértékben hozzájárult és hozzájárul a béke és biztonság, vala­események margójára? Előrevivő lépés Hazánk kormánya javaslatot tett Albá­niának az országaink közötti kapcsolatok teljes normalizálására. Amint a Rudé prá- vo szombati számában olvashattuk, ezt Pavel Sadovsky, a csehszlovák külügymi­niszter első helyettese közölte Idriz Dhra- mival, Albánia prágai ügyvivőjével. Meg­fontolt, a politikai realizmus jegyében fo­gant lépés ez, amely jelenlegi külpoliti­kánk alapelveiből indul ki. Az Albániává! kapcsolatos kezdeményezésünk bizo­nyítja azt a törekvésünket, hogy az orszá­gok közötti kapcsolatokban a kölcsönö­sen előnyös sokoldalú együttműködésre törekszünk, konzultálni kívánunk, s eset­leg közösen is eljárni az olyan intézkedé­sek terén, amelyek a nemzetközi bizton­ság szilárdítását, a béke védelmét cé­lozzák. Az ellentmondásokkal teli, s ugyanak­kor egységes világról alkotott nézeteink lényege abban rejlik, hogy az államok és népek közötti kapcsolatokat nem arra kell építeni, ami elválaszt, hanem arra, ami összeköt bennünket. Méginkább érvé­nyes ez Albániához fűződő viszonyunkra. A csehszlovák közvélemény barátian vi­szonyul ehhez az országhoz és népéhez, amelyhez korábban hagyományosan jó kapcsolatok fűztek bennünket minden szinten. A csehszlovák-albán nézetelté­rések - amelyek a kölcsönös kapcsolatok lehűlését, a politikai kontaktusok lénye­ges csökkentését eredményezték - a hat­vanas években keletkeztek, amikor a vi­lág jelenéről és jövőjéről alkotott eltérő vélemények, az ideológiai ellentétek kive­tültek az államközi kapcsolatokra is. Min­den eseménynek meg vannak a konkrét történelmi okai, bizonyos történelmi idő­szakban kerül rá sor. Ez vonatkozik 1961 decemberére, amikor az akkori csehszlo­vák kormány egyoldalúan döntött az Al­bániához fűződő kapcsolatok szintjének csökkentéséről. Ma már tapasztalatokban gazdagabbak vagyunk, az azóta eltelt évek által okosabbak is. A szocialista Csehszlovákia minden akadályt el akar távolítani az Albániához fűződő viszony fejlődésének útjából. Albá­nia sok tekintetben ugyanazokat a társa­dalmi értékeket vallja magáénak, mint mi. A CSSZSZK kormányának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy kapcsolatainkat az egyenjogúság, a szuverenitás, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás és a köl­csönös előnyösség elve alapján kívánjuk fejleszteni. A kölcsönös diplomáciai képvi­seleteknek a rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetek szintjére való újbóli fel­emelésének ki kellene tárnia a kaput a csehszlovák-albán együttműködés újabb kibontakozása előtt. (Rp) mint a jószomszédi kapcsolatok erősíté­séhez Európában. Az NDK a Varsói Szer­ződés elválaszthatatlan része, a mi hű barátunk és szövetségesünk. Ezt min­denkinek tudatosítania kell, aki kezet akar emelni az NDK szuverenitására és önál­lóságára11 - szögezi le a nyilatkozat. A berlini ADN hírügynökség hétfőn a következőt jelentette: „A mára virradó éjszaka NDK-állampoigárok népes cso­portja - ellentétben az emberi jogokkal kapcsolatos szerződésekkel és megálla­podásokkal - hagyta el Magyarországot és utazott az NSZK-ba. Hangos propa­ganda kíséretében így megkezdődött az NSZK régóta tervezett és gondosan meg­szervezett akciója, amely példa nélkül álló a szuverén országok viszonyában, s nyílt beavatkozás az NDK és más államok belügyeibe.“ „Sajnálatos, hogy a Magyar Népköz- társaság képviselői is hagyták magukat belerántani a szerződések és megállapo­dások megsértésébe. Az emberi jogok és nemzetközi megállapodások semmi eset­ben sem szolgálhatnak igazolásul, mert azok - épp ellenkezőleg - tiltják a bel- ügyekbe való beavatkozást, más állam törvényeinek figyelmen kívül hagyását, a szerződések és megállapodások egyol­dalú felmondását. A bonni vezetők szo­cialistaellenes és revansista céljaik érde­kében használták ki a magyar álláspontot. A szocialista német állam továbbra is kész lehetővé tenni az NDK állampolgá­rainak, akik el akarták hagyni a köztársa­ságot, hogy térjenek vissza a törvényes­ség és a rend útjára. Ez összhangban van az NDK humánus társadalmi rendsze­rével." Az NDK tömegtájékoztató eszközei tegnap is vezető helyen foglalkoztak a kérdéssel. A lapok közük az ADN tudó­sítójának riportját, amelyben a szerző megállapítja, „az eseményeknek semmi közük az emberiességhez, hanem puszta politikai üzletről van szó". Annak a meg­győződésének ad hangot, hogy azok kö­zül az NDK-állampolgárok közül, akik most az NSZK-ba távoztak, sokan hama­rosan fájdalmasan fogják tapasztalni az ottani világ realitásait. „Sokan már az ideiglenesen felállított táborokban töltött első napon kijózanodtak, főleg ami a munkaalkalmat és a lakásszerzési lehe­tőségeket illeti" - írja az ADN. A Junge Welt ifjúsági napilap sajnála­tosnak és fájdalmasnak nevezi, hogy a magyarországi politikai köröket is rá lehetett bírni, „példa nélkül álló módon támogassák a nyugatnémet stratégiát, amelynek lényege: az NSZK igényt tart arra, hogy az NDK állampolgárait a saját­jának tekintse. A politikai és gazdasági reformok a magyar nép belügyének szá­mítanak, de a magyar-NDK barátság fej­lesztése kétoldalú ügy." A lap még hoz­záfűzi, hogy az NDK szimpátiája és baráti érzelmei a baráti magyar nép iránt nem változtak. Belgrádi KB-ülés Alapszabályzat-módosító indítványok (CSTK) - Belgrádban hétfőn megtartotta 26. ülését a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Köz­ponti Bizottsága. A testület ülésére a decemberben esedékes XIV., rendkívüli pártkongresszus előké­születeinek keretében került sor, s a résztvevők megvitatták a párt alapszabályzatában javasolt válto­zások és módosítások tervezetét. A módosításokat előkészítő bi­zottság többek között indítványozta, hogy az átdolgozandó dokumentum CDU-kongresszus (CSTK) - Brémában tegnap foly­tatódott a bonni kormánykoalíció legerősebb pártjának, a CDU-nak a 37. kongresszusa. A keresztény- demokrata küldöttek tegnap első­sorban környezetvédelmi kérdések­kel foglalkoztak. A tanácskozás hétfői nyitónapján mondott beszédében Helmut Kohl kancellár, a CDU elnöke megerősí­tette, pártjának legfontosabb célja, hogy győzzön a legközelebbi parla­menti választásokon. A kancellár di­csérte saját pártját és ugyanakkor bírálta az ellenzék politikáját. Ezúttal is NDK-ellenes kirohanásokra ra­gadtatta magát és azt állította, hogy „hazánk megosztottsága termé- szetellenes“. A kongresszus eddigi legmegle­pőbb fejleménye az, hogy a CDU alelnökévé nem Baden-Württem- berg tartomány miniszterelnökét, Lothar Spáthet választották meg, akit pedig Kohl lehetséges utódának tartottak a CDU élén. Helmut Kohlt egyébként megerősítették pártelnöki tisztségében, azonban reá nézve az eddigi legrosszabb arányban, hiszen 571 igen szavazat mellett 147 ellen- szavazatot kapott. Az eddigi pártfőtitkár Heiner Geissler helyére Volker Rühét vá­lasztották, aki a CDU/CSU parla­menti csoportjának eddigi alelnöke volt. ne rögzítse a JKSZ vezető szerepét a társadalomban. Javasolták ezen­kívül azt is, hogy a párt központi bizottsága elnökségének elnökét ezentúl a központi bizottság két évre válassza és a pártelnök újraválaszt­ható legyen. Az ülésen lezajlott vita ismét azt bizonyította, hogy mély ellentétek vannak azok között, akik a szövet­ség egységének és akcióképessé­gének fokozását szeretnék, valamint a másik tábor között, amely a ki­sebbség jogait hangsúlyozza, és úgy véli, hogy „rugalmasabban" kell meghatározni a demokratikus cent­ralizmus elvét. Milán Pancsevszki, a JKSZ KB Elnökségének elnöke vitafelszólalá­sában rámutatott arra, elfogadhatat­lanok a demokratikus centralizmus elveiről való lemondást szorgalmazó nézetek. A testület az ülésen határo­zatot fogadott el a kommunistáknak a nemzetiségek közötti kapcsolatok területét illető feladatairól. Csehszlovákia-Mongólia A jövőre összpontosítva Kormányunk meghívására négy­napos hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Csehszlovákiában Ce- renpilin Gomboszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. Milos Jakesnak, a CSKP KB főtitká­rának 1988 májusában az ulánbátori vezetőkkel folytatott megbeszélései és a mongol kormányfő tavalyi júliusi prágai látogatása után most ismét lehetőség nyílt a tapasztalatcserére, a csehszlovák-mongol kapcsolatok, az együttműködés színvonalának értékelésére, az időszerű politikai kérdések megvitatására. Nincsenek vitás, megoldatlan problémák Mongólia és Csehszlová­kia között. A szocialista közösség szilárd láncszemét alkotja mindkét állam. Törekvéseink közelállóak, ha­sonlóak - a társadalmi rendszer tö­kéletesítését célozzák. Mongólia szintén az átalakítás, a reformok és az átértékelések korá­ba lépett. Az 1921. júliusi forradalom óta megtett út kanyargós volt, nem egy akadályt kellett leküzdeni. Ter­mészetesen senki sem vonja két­ségbe a forradalom, s az azt követő korszakváltás történelmi jelentősé­gét, de a korábbi méltatások mellett ma már nyilvánvaló, hogy szükség van a hibák elemzésére, a múlt káros következményeinek felszá­molására. Nem volt fájdalommentes az „áttörés" a feudalizmusból a szocializmusba, már ekkor, a nagy és gyors változások korában súlyos károk érték a mongol mezőgazdasá­got. És tovább halmozódtak a prob­lémák Csojbalszan személyi kultu­szának, a történelmi örökség lerom­bolásának, az elnyomás, az üldözé­sek, megtorlások időszakában. Ezt követte Jumdzsagin Cedenbal több mint négy évtizedes kormányzása - a stagnálás. És innen, a múltból erednek Mongólia jelenlegi ne­hézségei. A kiutat a meghirdetett gazdasági, társadalmi és szociális reformok megvalósításában, a kül­föld felé történő nyitásban látja a mongol vezetés. Ulánbátor a jövőre összpontosít. Bővíteni kívánja a minden területet felölelő kapcsolatait a KGST-orszá- gokkal, elsősorban e célt szolgálta Cerenpilin Gomboszüren csehszlo­vákiai látogatása is. A mongol kül­ügyminiszter értékelte azt a segítsé­get és támogatást, amit Csehszlová­kia eddig nyújtott Mongóliának. Va­lóban, hazánk közreműködésével számos ipari vállalat, üzem és gyár épült fel az ázsiai országban, példá­ul a bőrfeldolgozó kombinát Ulánbá­torban, a cementgyár Darhanban, s folytathatjuk a felsorolást a cseh­szlovák és mongol geológusok első közös vállalatával, a Mongolcse- hoszlovakmetallal, az ölgi rádióállo­mással, a fővárosi kórházzal. Ha­zánk egyébként Mongólia második legnagyobb kereskedelmi partnere, az évi árucsere-forgalom mintegy 38,6 millió rubelt tesz ki. A csehszlo­vák kivitel felét gépek és gépipari berendezések alkotják, a maradék rész közszükségleti cikk. Cserébe nyersanyagot - cinket, rezet, bőrt és szőrmét kapunk. Mindemellett azon­ban szükség van - mutattak rá a prágai tárgyalásokon - az együtt­működés magasabb formáinak fel­kutatására, további közös vállalatok létrehozására, az ipari kooperáció bővítésére. Mint ahogy az már hagyománnyá vált a vezető politikusok találkozóin, a mostani megbeszéléseken is szó esett a nemzetközi kérdésekről. Ce­renpilin Gomboszüren tájékoztatta csehszlovák partnerét az ázsiai kon­tinensen kialakult helyzetről, a mon­gol külpolitikáról, amelyet mindig is az ország sajátos stratégiai helyzete határozott meg: az, hogy csak két országgal határos, a Szovjetunióval és Kínával. Ulánbátornak érdeke a jószomszédi kapcsolatok kiépíté­se. Ebből a szempontból óriási je­lentősége volt Mihail Gorbacsov ne­vezetes vlagyivosztoki beszédének (1986 júliusában), melyben az SZKP KB főtitkára bejelentette: kivonják a Mongóliában állomásozó szovjet egységek egy részét. A csapatkivo­nást követően nem maradtak el a pozitív pekingi reagálások sem, Moszkva döntése megnyitotta a szovjet-kínai viszony normalizálá­sa felé vezető utat. Mindez termé­szetesen tükröződött a mongol-kí­nai kapcsolatokban is. Mongólia további nyitást kíván, s ezt célozza Dzsambin Bathmönh- nek, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökének augusztusi javaslata is. Ebben indítványozza, hogy az Ázsia északkeleti részén fekvő országok és a csendes-óceáni térség államai a bizalomerősítés érdekében tartsa­nak fenn állandó kapcsolatokat. Csehszlovákia támogatja a kezde­ményezést és Mongólia is üdvözli hazánk saját térségére vonatkozó javaslatát, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán hoz­zák létre a bizalom, az együttműkö­dés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. Mindkét kezdeményezés a kapcsolatépítést, Európa, illetve Ázsia biztonságát szolgálja, e javas­latokban is tükröződik Csehszlová­kia és Mongólia békepolitikája. URBÁN GABRIELLA Ligacsovnak nincs köze a megvesztegetésekhez Ivanov és Gdljan nyomozó jogászokhoz méltatlan magatartást tanúsított (ŐSTK) - Jegor SZKP KB Politikai Ligacsov, az bizottságának tagja, a KB titkára az idén május 15-én a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségéhez fordult azzal össze­függésben, hogy az ügyészség vizs­gálója, Nyikolaj Ivanov kijelentette, az üzbegisztáni vesztegetési ügyek­kel kapcsolatban felmerült a politikai bizottság néhány tagjának, köztük Jegor Ligacsovnak a neve is. Liga­csov ezt a kijelentést rágalmazás­nak és provokációnak nevezte, vizs­gálatot kért ez ügyben. V. Kravcev, a Szovjetunió leg­főbb ügyészének helyettese hétfőn A norvég parlamenti választások eredményei Visszaesett a kormánypárt, előretört a szélsőjobboldal (ÖSTK) - A norvégiai parlamenti választások nem végleges eredmé­nyei azt mutatják, hogy a kormányzó Norvég Munkáspárt gyengébb sze­replése ellenére továbbra is az or­szág legerősebb pártja marad. A le­adott szavazatok 34,6 százalékát szerezte meg a négy évvel ezelőtti 41 százalékkal szemben. Visszae­sett az ellenzéki Konzervatív Párt is, amely 22,1 százalékot szerzett, ami 8,3 százalékos visszaesést jelent. A Szocialista Munkáspárt viszont a 10 százalékos szavazataránnyal az előzőnél öt százalékkal több sza­vazatot könyvelhet el. Aggasztó je­lenség, hogy nagyon előretört a szélsőjobboldali Haladó Párt, amely ezúttal 13 százalékot szer­zett, szemben a négy évvel ezelőtti 3,7 százalékkal. A leadott szavazatok mintegy 99 százalékának az összesítése után a 165 tagú stortingban így oszlanak meg a mandátumok: Norvég Mun­káspárt 64 (eddig 71), Konzervatív Párt 37 (50), Szocialista Munkáspárt 17 (6), Haladó párt 21 (2), Keresz­tény Néppárt 14 (16), Centrum Párt 11 (12). Gro Harlem Brundtland minisz­terelnök közölte, hogy kisebbségi kormányával hatalmon kíván ma­radni, a végleges döntés azonban csak október 2., vagyis a parlament őszi ülésszakának megnyitása után várható. arról tájékoztatta a TASZSZ hírügy­nökséget, hogy Jegor Ligacsov kije­lentéseit, valamint Nyikolaj Ivanov és Telman Gdljan ügyészségi vizs­gálók állításait alaposan felülvizs­gálták. Kravcev emlékeztetett rá, hogy a népi képviselők kongresszu­sán Szuharjov főügyész megemlí­tette az üzbegisztáni korrupciós bűnügyekben letartóztatott egyik férfi vallomását. Abban olyasmi hangzott el, hogy a bűnös kapcso­latban állt Jegor Ligacsovval. Ké­sőbb ez az egyén a vallomást visz- szavonta és kijelentette, hogy rága­lom volt az, amit a KB-titkárról és más vezetőkről mondott. Azzal ma­gyarázta mindezt, hogy vallomását a vizsgálók hatására tette. Kravcev most közölte, hogy ez a vádlott Inamzson Uszmanho- dzsajev, az Üzbég KP KB volt első titkára. A vizsgálat során bebizonyo­sodott, hogy a vádlott eredeti vallo­mása, mely szerint megvesztegette Jegor Ligacsovot, valótlan, nem nyert bizonyítást. A legfőbb ügyész helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Ivanov és Gdljan továbbra is ragaszkodnak az ismert személyisé­gek elleni vádjaikhoz, s ezekkel a rá­galmazó kijelentésekkel saját politi­kai karrierjüket akarják elősegíteni. Megsértették a vizsgálatok etikai normáit, figyelmen kívül hagyták az ártatlanság vélelmét, nem tudtak fel­mutatni semmilyen bizonyítékokat. Ez a magatartás nem méltó a jogá­szokhoz, semmi köze a törvényes­ség és a jogrend megszilárdításá­hoz - mondotta Kravcev.

Next

/
Thumbnails
Contents