Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1989. IX. 7. VÁLLALKOZÓK BULGÁRIÁBAN „Cégünk az önök szolgálatában áll...“ A nemrégiben egy röpcédulát fedeztem fel a postaládámban. Mivel Szófiában egy olyan házban lakom, ahol csak külföldiek élnek, a szövege- angolul, németül és franciául is - így szólt: „Angel Csolakov és fiai- gépkocsijavító és - karbantartó vállalat az önök szolgálatában áll. Munkaidő: naponta 9.30-tól 12.30-ig és 15.00-tól 19.00-ig. Péter utca 12, Szófia 1527, telefon 44 37 04." Elóször találkoztam ilyesmivel, de azóta sem került semmilyen hasonló ,,apróhirdetés“ a postaládámba. Ettől függetlenüt Bulgáriában az önálló vállalkozó már egyáltalán nem számít fehér hollónak. Még 1987 júniusában hozták a nagyon is jól ismert - 35-ös számú- kormányrendeletet, amelynek nyomán fokozatosan lendületbe jött az emberi kezdeményezés, és azóta folyamatosan növekszik, s egyálta­lán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a patakból lassan folyó lesz. A ,,har- mincötös" lényege az volt, hogy le­hetővé tette a lakosság egyéni és csoportos munkavállalását, mégpe­dig abból a célból, hogy emelkedjék a szolgáltatások, a kistermelés szín­vonala, vagyis mindazé, amit az ál­lam teljes mértékben nem tudott biz­tosítani. Attól az időtől kezdve a vi­szonyok még tovább liberalizálód­tak, így az emberek lehetőségei és vállalkozókedvük megnőtt. A lakosság kis kollektívákba tö­mörülhet, és jogegyenlőségi alapon vállalkozhat - a legtöbb esetben bérelt termelőeszközök igénybevé­telével, vagy pedig vállalkozhat önállóan, miközben nem alkalmaz­hat bérmunkában idegen munkaerőt- csakis saját családtagjait és köz­vetlen rokonait. A petricsi példa A Petricsi kerület Bulgária délnyu­gati csücskében található. Ezen a vi­déken a tavasz, akárcsak az ősz, hosszabb mint mifelénk. Ennek elle­nére gondok vannak az ellátással. Georgi Popov vasutas és Harizan Harizanov a petricsi kötöttárugyár dolgozója - mindkettő családja a vá­ros közelében lakik - szövetkezett és fölépített egy kis csirkefarmot, bérbe vettek szántóföldet, amire a bank hitelt folyósított számukra. Azóta 1500 tojójuk is van, s havonta több mint 30 ezer tojást szállítanak a piacra. Azon a vidéken több olyan mező- gazdasági növényt termesztenek, amelyeknek csak a termését hasz­nosíthatták, s most kiderült, hogy kitűnő takarmány készülhet ezekből, amit Popov és Harizanov nagyon jól hasznosít. így aztán a bankból fel­vett hitelt nagyon könnyen meg tud­ják téríteni. Rövidesen folyószámlát nyitottak a bankban. Igaz, nagyon sokat dolgoznak, a szabadidő fogal­ma számukra alig ismert. Példájukat azonban további öt család követte. Ennek köszönhetően Petrics és kör­nyéke tojásszükségletének legfel­jebb 20 százalékát kell más vidékről biztosítani Az 1988-as esztendő végére az egyéni vagy a csoportos munkavál­lalásról szóló szerződések száma túllépte a tízezret és tovább nőtt. Ezeknek több mint a felét különböző togyasztasi cikkek gyártására vagy hiányszolgáltatások végzésére kö­tötték meg. Ha mindezt szakmai szemüvegen keresztül nézzük, ak­kor az asztalos munkák és a háztar­tási gépek javítása van túlsúlyban. A maradék üzleti tevékenységet folytat. Különböző kioszkok, vendéglők nyíltak. Ez már az első látásra fel­tűnt. Igaz, nem minden sarkon van éppen magánvendéglő, de egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a lakosság körében. A magán- vendéglőben rendszerint az egész család dolgozik, vagy pedig kisebb kollektívákba csoportosulnak a vál­lalkozók, azaz valamiféle miniszö­vetkezetek jönnek létre. A szüksé­ges objektumokat a családok általá­ban árverésen vásárolják (több tíz­ezer koronányi összegért), de erre a célra felvehető hitel is, és ezután már nincs más hátra, minthogy dol­gozzon a család. A vendégekhez való viszonyulás nagyon is szembeötlő - ha összeha­sonlítjuk az állami vendéglőkkel. A választékról nem is beszélve, hi­szen az eddigi - ha úgy tetszik „hagyományos" - éttermekben a „gazdaságtalannak" számító éte­lek itt mindennaposak. Ami pedig különösen érdekes: a vendégnek nem is kell nagyon mélyen a zsebé­be nyúlnia. Előfordult velem az is, hogy az ajtóra kifüggesztett munka­időn kívül is vendégül láttak, ami a „klasszikus" vendéglátóipari egy­ségekben elképzelhetetlen lenne. Eközben a felszolgáló személyzet létszáma a korábbihoz viszonyítva a felére csökkent. Akik azonban elsőként kezdték meg a vállalkozást, azok a taxisofő­rök voltak. Napjainkban Szófiában több a magántaxis, mint az állami. Szövetkezetbe tömörülnek - itt Kooptaxinak hívják - s annak kocsi­jai már több mint 30 városban szállít­ják az utasokat. Talán ez az a tevé­kenység, amely anyagilag a legke­vésbé kockázatos - ehhez elég egy többé-kevésbé jó karban lévő gép­kocsi (gyakran láthatunk a taxik kö­zött Trabantokat is) és vezetői jogo­sítvány. Megnőtt a konkurencia, ma már szinte lépten-nyomon talál taxit az érdeklődő a nap bármelyik sza­kában, éjszaka is. Sőt ma már mű­ködik az ún. Kooptransport, vagyis a magánszállítók egyesülete. Ők vállaiják a nagyobb méretű tárgyak szállítását. És ez a szállítmányozási forma is egyre nagyobb népszerű­ségre tesz szert. Minihotelok A magánautósokon kívül vannak már borbély és fodrászüzletek, pék­ségek és egyéb kisvállalkozók, bele­értve a legkülönbözőbb szakmákat. Újabban már előfordulnak családi szállodák is. Ezzel legelőször a szó­fiai Szimeonovo városkerületben ta­lálkozhattunk, ahol a több mint 2000 méteres Vitosa hegyre induló drót- kötélpálya végállomása van. A bank az ilyen esetben 10 ezer leváig terje­dő (mintegy 100 ezer korona) ala­csonykamatú hitelt nyújt öt évi meg­térítési határidővel. A családi ház egy részét a tulajdonos kiüríti, ven­déglátásra alkalmassá teszi, és a szálláson kívül biztosítja az étke­zést is, különböző ételkülönlegessé­gekkel szolgál, esetleg sporteszkö­zöket bocsát a vendég rendelkezé­sére, és házhoz szállítja a napi sajtót stb. Szimeonovóban már több mint 15 ilyen minihotel működik - bizto­sítva a versenyhelyzetet is. A mezőgazdaságban a lakosság kezdeményező részét segíti az Av- tokoop nevű szövetkezeti külkeres­kedelmi szervezet, amely számukra lehetővé teszi a külföldi műszaki berendezések előnyös megvásárlá­sát, miközben e berendezések árát termékkel fizethetik le. Az új gazda­ságpolitikai kezdeményezések már elérték az intellektuális szférát is. Erről a Kooprojekt, Koopdizajn és hasonló elnevezésű szövetkezetek is tanúskodnak. Erősödő jogvédelem Minden újnak át kell esnie gyer­mekbetegségein. Időközben ugyan­is egész sor kiegészítő jogi előírás is napvilágot látott, olyanok, amelyek a lakosság azon részének, amely a szóban forgó útra lépett, maga­sabb szintű jogvédelmet biztosít. Mindenekelőtt ma már nem fordul elő, hogy valaki tiltott tevékenység végzésére kérjen engedélyt (ezeket egyébként szigorúan meghatároz­ták, s közéjük tartozik például a gyógyszerkészítés, szeszfőzés) az érdeklődőket pedig az illetékes nemzeti bizottságon veszik fel a vál­lalkozók jegyzékébe. Elutasítás ese­tén a kérdéssel bírósághoz lehet fordulni. Azt az összeget pedig, amelyet a vállalkozó köteles például az objektum bérbevételéért lefizetni, folyamatosan törlesztheti az alatt az időszak alatt, amíg a szerződés ér­telmében azt bérli. Sőt az első esz­tendőben, amikor általában legtöbb a gond, kérheti a törlesztés elha­lasztását is. Az új gazdasági tevékenység so­rán még csak az első lépéseket tették meg Bulgáriában, az eredmé­nyek azonban már szemmel látható­ak. Számos, korábban gazdaságta­lan objektum közben nyereségessé váít. Mindez a piaci kínálat gazdago­dását, a szolgáltatások javulását, és a konkurencia kezdeteit jelenti. MIROSLAV FLÁDR TERMŐHELYI TALAJTESZTER A szolnoki Agroinnova sikere az Agrokomplex ’89-$n Az idei Agrokomplex országos mező- gazdasági kiállítás szervezőit az a cél vezérelte, hogy kereskedelmi jelleget-tar- talmat adjanak a bemutatónak Ennek köszönhető, hogy a megszokottnál több külföldi gyártó vállalat élt a lehetőséggel, s elhozta bemutatni-eladni a legjobb ter­mékeit. Például a szolnoki Agroinnova közös vállalatnak, amely első ízben vett részt a nyitrai (Nitra) seregszemlén, sike­rült felkelteni termékei iránt a szakem­berek érdeklődését. Lafferton Lászlótól, a vállalat igazgató- helyettesétől tudom, hogy az idén tavasz- szal az egyik csehszlovákiai szaklap rövid leírást közölt egyik termékükről, a talaj nedvességtartalmának és tömörítettségé- riek megállapítására szolgáló mérőmű­szerről. Az Állami Meliorációs Igazgató­ság szakemberei levélben érdeklődtek az említett termőhelyi talajteszter felől, majd szakembereink felajánlották az Agroinno­va vállalatnak, hogy vegyen részt a Zobor alji kiállításon és mutassa be termékeit. Kaptak a lehetőségen s nem is egy, hanem mindjárt két terméküket hozták el mutatóba. A 3T-System (termőhelyi talaj­teszter) olyan mérő és értékelő berende­zés, amellyel a helyszínen egyszerre le­het megállapítani a talaj nedvességtartal­mát és mechanikai ellenállását (tömörí- tettségét). A mért adatok közti összefüg­gések számítógéppel értékelhetők. A mű­szerrel 0,4 vagy 1 méter mélységig akár centiméterenként ellenőrizhetők az emlí­tett tulajdonságok. Hordozható, egysze­rűen kezelhető könnyű műszerről van szó. Kijelzőjéről a mért adatok azonnal leolvashatók, de memória-egységben rögzíthetők is a későbbi számítógépes feldolgozáshoz, kiértékeléshez vagy ki­nyomtatáshoz. A kapott adatokból egye­bek között a talajmúvelés energiaigénye is megállapítható. Hogy hol lehet alkalmazni ezt a mű­szert? Nos elsősorban a talajművelési technológia, a talaj ésszerű kihasználásá­nak meghatározásánál, a talajszerkezet alakulásának rövid- és hosszú távú nyo- monkövetésénél vehetjük hasznát. Ezen­kívül mérhető, illetve meghatározható a segítségével például a kijuttatandó ön­tözővíz szükséges mennyisége, a melio­rációnak a talajra gyakorolt hatása, az öntözőcsatornák gátjainak tömörödöttsé- gi és nedvességi mutatói stb. Kérdésünkre, hogy milyen értékesítési lehetőséget lát a csehszlovákiai pia­con, a vállalat igazgatóhelyettese bizako­dóan válaszolt. Mint mondotta, a bemuta­tón sokan érdeklődtek a műszer iránt, s például a Nyitrai Mezőgazdasági Főis­kola, a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz Mezőgazdasági Kombinát és néhány további mezőgazdasági válla­lat azonnal meg is vette volna a talajtesz- tert. Mondom volna, mert két hónap alatt nem tudott felkészülni a szolnoki vállalat a helybeni árusításra. Viszont arra van mód, hogy a műszer csehszlovákiai for­galmazására felkért Állami Meliorációs Igazgatóság közvetítésével az érdeklő­dők hozzájussanak a talajteszterhez. A bevezetőben két termékről beszél­tünk. Nos a másik, az Aqua szondarend­szer a víz minőségének vizsgálatára szol­gál. Felszíni vagy vízalatti bolyaként tele­pítve, folyamatos ellenőrzési lehetőséget biztosít. Méri a víz hőmérsékletét, oldott- oxigén-tartalmát, kémhatását, és vezető­képességét. Az állomás a mért adatokat beépített speciális adó segítségével közli a vevőrendszerrel, illetve a személyi szá­mítógéppel. A szondarendszer által mért adatok dekódoló rendszer beiktatásával elektromos impulzussá alakíthatók, tehát a rendszer akár gépek és berendezések - például víz- és levegőszivattyúk - auto­matikus működését is vezérelheti. Első­sorban a halgazdaságok és olyan vízgaz­dálkodási szen/ezetek részére ajánlják, amelyek munkájában gyors és objektív információkra van szükség a víz minősé­gének megőrzéséhez. lllllllllllllllllll Az ostrovi Skoda idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját. El­sősorban öntö­dei berendezé­seket gyártanak, továbbá trolibu­szokat és gumi­abroncsok újra- futózásához szükséges sajto­lógépeket. Fel­vételünkön To­rnáé Liéka laka­tos látható, aki a PLM-102-es sajtoló prototí­pusának össze­szerelését végzi, melyet a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásá­ron állítanak majd ki. (Jirí Berger felvétele - ÖTK) Jó munkaszervezés - kevesebb fennakadás Az őszi csúcs megkönnyítésére A meteorológiai nyár vége nincs messze, s a földművesek munka­napjai így már az ősz jegyében tel­nek. A műhelyeken ismét hosszab­bak a műszakok, hogy a szükséges gépek javításával idejében végezze­nek. Az ágazat felelős vezetői végle­gesítik az őszi mezei munkák szer­vezési tervét, mert jó, ha van egy részletes útmutató, amihez a telje­sítményeket mérni lehet. Határjárás közben lépten-nyo- mon tapasztaljuk, hogy a munkater­vek egy része már gyakorlat. A fela­datok köre napról napra szélesebb, és a földeken mind nagyobb a sür­gés-forgás. Szántanak, készítik a magágyakat, hordják és terítik az istállótrágyát. Egyes helyeken már megkezdték a silókukorica betakarí­tását, vagy éppen a napraforgót per­metezik, hogy néhány napon belül munkába állíthassák a kombájnokat. Az egyik augusztus végi esős napon az őszi mezei munkák több­ségéről a Lúcsi (Lúő na Ostrove) Efsz-ben még csak jövő időben be­széltünk, de e napokban egy részük már időszerűvé vált.- Szeptember első hetében meg­kezdjük a silókukorica betakarítását és néhány nappai később a napra­forgó cséplését is. Persze addig sem tétlenkedünk. Még ma sem, pedig esik az eső. A traktorosok egy része szánt, mások az istállótrágyát hordják és terítik. E munkák végzé­sében az eső nem jelent akadályt, sőt, a lucernaföld felszántására ki­mondottan megfelel. Bár esne még két-három napig, hiszen júniusban és júliusban nagyon szűkmarkú volt a természet. A sokéves átlagnak negyedrészét sem érte el a lehullott csapadék mennyisége, s mivel ön­tözhető területünk nincs, a száraz­ság az őszi érésű mezei növénye­ket, elsősorban a rövidebb tenyészi­dejű siló- és szemes kukoricát na­gyon megviselte - mondta Balogh István ágazatvezető. Kollégáival, Kopasz László mérnök szakagronó- mussal és Mórocz Ferenc csoport­vezetővel a munkaterveket véglege­sítették. Az augusztusban lehullott, közel nyolcvan milliméter csapadék re­ményteljesebbé változtatta az őszi határt, így a silókukoricát kivéve, a többi növénynél a tervezett hoza­mokat elérik. Persze ott, ahol a sze­mes kukorica hektárátlaga az elmúlt három évben nyolc tonna felett volt, a hét tonna feletti átlag már normán alulinak számít. A cukorrépánál a negyvenöt tonnás átlagot elérik, így ez nem jelent kiesést, és a nap­raforgó 2,75 tonnás átlagával is elé­gedettek lesznek. A gyengébb siló- kukoricát másodvetésekkel és kuko­ricaszárral pótolják, így végered­ményben az állattenyésztés számá­ra elegendő takarmányt biztosíta­nak. Az ágazat az éves tervét telje­síteni tudja, mivel a búza és az árpa átlaga jóval a tervezett felett volt, és rugalmasságuknak, vállalkozóked­vüknek köszönhetően, az ágazat pótbevételhez is jut.- Elkeseredésre tehát nincs okunk, tény viszont, hogy jobb átla­gokhoz szoktunk - summázta a rö­vid számvetés lényegét az ágazat­vezető. - A hozamokon változtatni már nem tudunk, így arra összpon­tosítjuk a figyelmet, ami tőlünk függ. A betakarított termés minőségére, valamint a veszteségek és a költsé­gek csökkentésére, elsősorban az üzemanyaggal való takarékosko­dásra. Sorra vették, hogy hol és milyen módon nyerhetik vissza a „réven", amit elvesztettek a „vámon". A cu­korrépa vetésterületének előkészí­tésével és a mélyszántással együtt legkésőbb november tizedikén pon­tot tesznek az őszi mezei munkák után. így a feltehetően nehezebbé váló, és ezért több üzemanyagot igénylő munkafeltételek közepette már nem kell dolgozniuk. Újra át­gondolták a munkaszervezés egész menetét, és természetesen lehető­ségeket is találtak, amelyekkel csök­kenthetik az üzemanyag-fogyasz­tást. Egyrészt az étel kihordásával, másrészt a határban való tankolás­sal és a szállítás lehető legéssze­rűbb megszervezésével. Az őszi munkaversenynek már sokéves ha­gyománya van, viszont újszerű, hogy a célprémiumokkal tovább nö­velik a személyes érdekeltséget. Az értékelésben a munka mennyisége és minősége egyaránt szerepet ját­szik. Ahol a veszteség elkerülhetet­len, mint például a cukorrépában, ott utószedést is alkalmaznak. Kiszámí­tották, hogy negyvenöt tonnás ho­zamnál az elszóródott gyökerek számottevő tételt jelentenek. A taka­rékoskodás további módja, hogy jó munkaszervezés és kevés fennaka­dás mellett, hosszabbított és hétvégi műszakokkal saját erővel, vagyis küiső segítség nélkül végzik el az őszi mezei munkákat.- És a ráadás? - kérdeztem a tárgyszerű összesítés végén.- Azt látni kell! - mondták szinte egyszerre, s útnak is indultunk, hogy szemügyre vehessem az ágazat legújabb részlegét. Az eső kitartóan zuhogott, az aszfaltúiról nem volt tanácsos lelép­ni, így az erdőkkel átkarolt, öt hektá­ros területet csak a kerítésen kívülről néztük meg. Odabenn egymástól el­különítve facsemeték csoportjai tar­kították a látványt. Akác, jegenye, gesztenye és tűlevelű fák sokasága, összesen vagy negyvenezer darab, ősz végén már a járás szélvédő sávjait fogják szaporítani, az értük kapott pénz pedig az ágazat pénz­bevételét, a tiszta nyereséget. Má­sutt mondták, de nem véletlenül ju­tott itt az eszembe, hogy aki mer és kezdeményez, idejében felismeri a lehetőségeket, az a külső hatások­ra kevésbé érzékeny. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents