Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám, csütörtök
ÚJ FEJEZET A TÖMEGKÖZLEKEDÉSBEN? Vissza a gázmotorhoz Az emberiség életszínvonalát általában pozitívan befolyásoló tudományos-műszaki fejlődésnek - mint tudjuk - nemkívánatos velejárói is vannak. Közülük a legnagyobb gondot a fokozódó környezetszennyezés jelenti, amely a hatalmas ipari központokon kívül nagyrészt a közlekedés, leginkább a városi gépkocsiforgalom számlájára írható. Remélhetőleg nem sokáig. Az utóbbi években ugyanis egyre gyakrabban értesülhetünk arról, hogy a világon, így Csehszlovákiában is, sikeres kísérletek folynak a „bűnös" szikra- gyújtású - azaz benzin üzemanyagú - és dízelmotorok helyettesítésére. Úgy tűnik, a megoldást majd elsősorban a gázmotorok jelentik, amelyek próbaüzemeltetését Csehszlovákiában egyebek közt Bratisiavában is megkezdték - tudtuk meg egy-egy rövid újságcikkből. A gázmotor előnyeiről, alkalmazásának módjáról és jövőjéről IGOR MATUÖKA mérnököt, a Bratisiavai Közlekedési Vállalat műszaki fejlesztési osztályának vezetőjét kérdeztük. • A gázmotor régebbi találmány, mint a gépjármüvekben ma használatos benzin-, illetve gázolajüzemú- ek, de hamar kiszorult a gyakorlatból. A szakemberek miért bíznak abban, hogy a jövő mégis a gázmotoré?- Több okból is. Például azért, mert kőolajból - amelyből a gázolajat lepárolják - egyre kevesebb van bolygónkon; a jövő gázmotorjainak tüzelőanyagául szolgáló földgázból viszont kb. 280 billió köbméter, s ez a készlet hozzávetőlegesen kétszer akkora időtartamra biztosít üzemanyagot, mint a kőolajtartalékok. A jövőben a kőolajra különben is sok más népgazdasági ágazatnak, például a vegyiparnak lesz nagy szüksége. A gázmotorok széles körű alkalmazását azonban ökológiai okok teszik igazán szükségessé. A hagyományos, folyékony üzemanyagú motorok levegőbe bocsátott égéstermékeinek, a különböző nitro- génoxidoknak, a szén-monoxidnak, a kén-dioxidnak vagy az ólomnak a természetre és az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását aligha szükséges hangsúlyozni. A gázmotorokból sokkal kisebb mennyiségben származnak ilyen emissziók. Ez pedig - ha figyelembe vesszük, hogy a levegőbe kerülő nitrogénoxi- dok 30-50 százaléka, a szén-mono- xid 75 százaléka, s az ólomnak és vegyületeinek többsége a gépjármüvek motorjaiból származik - nem mellékes szempont. • A gáz tüzelőanyagúvá átalakított szikragyújtású és dízelmotorok üzemeltetése tehát mind gazdasági, mind ökológiai szempontból előnyös lenne. Mégis felmerül a kérdés, hogy akkor mindeddig miért nem ezeket alkalmazták?- A gázmotor említett, környezetkímélőbb üzemelése, s hogy egy köbméter földgázzal körülbelül akkora utat tehet meg egy gépjármű, mint egy liter gázolajjal, egyértelműen jelzi, melyik motoilajta az előnyösebb. Hiszen egy köbméter földgáz sokkal olcsóbb, mint egy liter gázolaj vagy benzin, ráadásul a gázmotorok élettartama valószínűleg hosszabb lesz, mint a hagyományosoké. Az, hogy a gázmotort röviddel feltalálása után mégis a folyékony üzemanyaggal működő motorok váltották fel, inkább csak technikai okokkal magyarázható. A 85-98 százalék metánt tartalmazó földgázt ugyanis - hogy kisebb teret foglaljon el a tárolótartály - cseppfolyósítani kell, vagy gáz halmazállapotban sűríteni. Az előbbi tárolási mód túlságosan körülményes lenne, és legalább négyszer annyiba kerülne, mint az utóbbi. Ezért világszerte sűrített földgáz tárolására alkalmas palackokkal látják el a gázmotorhajtású gépkocsikat. Ezt a tárolási módszert tökéletesítik ma is... • Tehát 1808 óta - amikor a svájci Issac de Rivaz szabadalmaztatta kezdetleges gázmotorját - máig sem sikerült megoldani azt a problémát, hogy a gáztartály ne foglaljon el nagy teret a járművekben? Az az igazság, hogy a szakemberek a 70-es évekig - amikor a kőolaj ára világszerte ugrásszerűen megnőtt - inkább a folyékony üzemanyagú motorok tökéletesítésére törekedtek. Igaz, közben, például a második világháború idején szükségből több országban is üzeA sluéovícei Averzollal permetezett facsemetéket nem rágják meg az állatok a bratisiavai Nyugat-szlovákiai Erdővállalat somorjai (Samorín) erdőigazgatóságánál. A 11 ezer akác- és kőrisfacsemetéről Képesi István, (balról), Kántor Imre és Takács József gondoskodik. Az alsó felvételen látható agyaglerakat engedélyezett ugyan Bodak (Bodíky) község határában, de talán mégsem kellene ilyen módon csökkenteni az amúgy is gyorsan fogyó erdőt és vízfelületet a Duna partján. (Iván Rychio felvételei - CSTK) meltettek gázzal gépkocsikat, de később sehol sem fordítottak erre a megoldásra különösebb figyelmet. A gázmotor csak az utóbbi években lett újra érdekes - gazdasági és ökológiai okok miatt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gázüzemú motoros járművekből kevés közlekedik a világon. Az élen Olaszország jár, ahol mintegy ötezer városi autóbusz és 300 ezer gépkocsi motorját hajtja földgáz, amelyből a 230 töltőállomás évente 300 millió köbmétert ad el. De Új-Zélandban is közel 100 ezer gépkocsit szereltek át gázüzemelésűre, s a felsorolást folytathatnám Pakisztánnal, Iránnal, Brazíliával, Argentínával, az USA-val, Kanadával stb. A szocialista országok közül a Szovjetunióban a tervek szerint 1990-ig már ugyancsak jelentősen megszaporodik a gázmotorhajtású gépkocsik száma. Jó eredményeket érnek el e téren az NDK-ban, Lengyelországban és Magyarországon is. • ... és mi a helyzet Csehszlovákiában?- Nálunk először az Észak-csehországi Víz- és Csatornázási Művek épített át több Skoda 1203-as jelzésű furgont gázhajtásúra, majd a prágai gépkocsijavító vállalat két Karosa autóbuszt. Az egyiket prágai kollégáink, a másikat pedig vállalatunk dolgozói vizsgáztatják. Tekintettel arra, hogy Szlovákia fővárosában sok Ikarus autóbusz közlekedik, a losonci (Luőenec) gépkocsijavító vállalat már egy ilyet is átépített gázolaj-földgáz keverék üzemanyagúra. A magyarországi gyártó vállalat jóváhagyását követően annak is megkezdjük próbaüzemeltetését. Vállalatunk dolgozói pedig egy utak tisztítására szolgáló speciális Avia tehergépkocsit alakítottak át, s a jövőben több is sorra kerül. A tervek szerint Bratisiavában 1993-ig a Ligetfalun (Petrzalka) közlekedő mintegy 120 autóbusz motorját már földgáz fogja hajtani. 1995-ben a dúbravkai, 1997-ben pedig a Jurajov Dvor-i autóbuszpark járműveit szereljük át gázhajtásúra. A szükséges töltőállomásokról a kőolaj- és gázipar gondoskodik. Később remélhetőleg sorra kerülnek a taxik és a város szolgáltató- vállalatai hatalmas gépkocsiparkjának járművei is. BARANYAI LAJOS KOMNKMTAÚUK §—I A közrend védelme közügy A legfelsőbb pártszervek dokumentumai és a nemzeti bizottságokra vonatkozó jogi módosítások kiemelik a választott szervek szerepét. A kollektív szervek közül jelentős feladatok hárulnak a nemzeti bizottságok szakbizottságaira. Az ő közreműködésükkel valósul meg a gyakorlati életben az az elv, hogy a nemzeti bizottságok révén az állampolgárok aktívan részt vesznek az államirányításban és igazgatásban, a települések mindennapi életének formálásában. A megnövekedett jogkör gyakorlása, az irányítás tökéletesítése során fontos szerepük van településeinken a közrendészeti szakbizottságoknak. Valamennyien tudjuk, hányszor sértik meg a szocialista együttélés alapeiveit városainkban, községeinkben, hány helyen szennyezik folyóink vizeit, a közeli erdőket háztartási hulladékkal, hány szülő tűri el, hogy gyermeke iskola helyett a környéken csavarogjon. Sorolhatnánk tovább azokat az eseteket, amelyek elbírálása és szankcionálása éppen az említett bizottságokra hárul. Sajnos, nem mindenütt állnak feladatuk magaslatán, élnek törvényadta jogaikkal, pedig Szlovákiában évente mintegy negyvenezer szabálysértés kerül a szakbizottságok elé. Ennek több oka van, de elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a tanácsok nem fordítanak kellő figyelmet a szakbizottságok munkájára. A Kelet-szlovákiai kerületben például minden olyan községben, településen, ahol sok cigánylakos él, soraikból aktívákat hoztak létre, a közrendészeti szakbizottságok munkájának megkönnyítésére. Irányításukkal azonban sem a szakbizottságok, sem a tanácsok nem foglalkoztak megfelelően, s ma már csak papíron léteznek ezek az aktívák. A közrendészeti szakbizottságoknak bőven akadna munkájuk. Vannak községek, ahol megalkuvás nélkül lépnek fel a törvény- sértőkkel szemben, de előfordul, hogy ismerősökről lévén szó, a szakbizottságok tagjai nehezen foglalnak állást. Pedig a civa- kodásokat, a környezetszennyezést és más szabálysértéseket csakis úgy lehet megelőzni, ha azok okait határozottan felszámolják. Ott ahol a közrendészeti szakbizottság jól ismeri a törvényeket és jogszabályokat, mindenkor tud olyan döntést hozni, amellyel elősegíti a törvényesség betartását. A szakbizottságoknak lehetőségük van arra, hogy ott ahol a szép szó, a többszöri figyelmeztetés jnár nem segít, bírságot rójanak ki. Sajnos, ettől sok esetben idegenkednek. Azt vallják, hogy a bírságok, nehezen behajthatók, hiszen szlovákiai viszonylatban a kiszabott bírságoknak csak kétharmadát fizetik meg. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság felmérte a helyzetet, azt javasolta, hogy az illetékesek hozzanak hathatós intézkedéseket a bírságok behajtására. Például, aki nem tud, vagy nem akar fizetni, azt közmunkára lehessen kötelezni. Nagy és elodázhatatlan feladat hárul a szakbizottságokra a megelőzésben, amelyben a polgári és a lakóbizottságokkal való együttműködés is sokat segíthetne. De lépni kell más területen is. Például mindenütt ki kell jelölni a községi szeméttelepet, esetleg nagy konténereket kell az utcákon elhelyezni. Csakhogy ezen a téren a nemzeti bizottságok még sokkal maradnak adósak. Például a Töketerebesi (Trebiáov) járásban csak tíz szeméttároló van, ami kevés, de még ennél is rosszabb a helyzet a Rozsnyói (Rozrtava) járásban. A nemzeti bizottságok feladata, hogy minden szempontból megteremtsék a feltételeket a közrendészeti szakbizottságok munkájához, ahhoz, hogy a településeken rend, fegyelem legyen, s egyre kevesebben sértsék meg a szocialista együttélés szabályait, vessenek szemet a magán- és szocialista tulajdonra, rontsák a település arculatát. Ehhez természetesen meg kell szerezni a lakosság támogatását is. NÉMETH JÁNOS Helyettem mások döntöttek íí Az elmúlt tanévben is több ezer fiatal fejezte be tanulmányait az alap-, illetve a középiskolákban. Többet közülük nem vettek fel azokba a tanintézetekbe, ahová kérvényeiket beadták. Velük mi lett? Találtak-e már megoldást jövőjüket, sorsukat illetően? Reménykedjünk, hogy igen, s hogy az alábbi riport inkább egyedi eset, ám ezért talán nem minden tanulság nélküli.- Az egész az alapiskola befeje- sem zenetanárnő nem lehetek, elzése után kezdődött, öt évvel ez- határoztam, hogy jelentkezem az előtt olyan csalódás ért, melyet azó- óvónőképzőbe. Mindig is szerettem ta sem tudtam igazán kiheverni. Nyolc évig tanultam zongorázni, s ezzel párhuzamosan énekórákra is jártam. Nem volt könnyű, hisz hetente kétszer Sárrétről (Blahová) utaztam a somorjai (Samorín) zeneiskolába. Volt, hogy csak este értem haza, és utána kezdhettem el a tanulást. Zeneművészeti szakközépiskolába felvételiztem az operaénekesi szakon. Mögöttem sikeres fellépések voltak, melyeket több oklevél is bizonyított. Természetesen az sem elhanyagolandó, hogy a felvételin a hangszerből is megálltam a helyem, imádtam zongorázni. Szóval hidegzuhany volt, amikor értesítettek, hogy helyszűke miatt nem vesznek fel. Csak ültem és nem akartam elhinni, hogy vége. Tudod, hogy van az! Tizennégy évesen még optimista az ember. Ha úgy tetszik, még gyerek. Nem biztos, hogy a rombadőlt álmait fel tudja még építeni. Rajcsányi Beáta ma már felnőtt. A központi hírlapelosztó vállalat bratisiavai részlegén dolgozik, mint hivatalnok. Naponta egyezteti a környező járásokba induló belföldi újságok darabszámát, összead, kivon, szoroz. Monoton és idegőrlő munka egyszerre. Nem is szereti, saját bevallása szerint az első adandó alkalommal „megszökik". De hol lehet elhelyezkedni újból? Erre a munkahelyre is csak nagy nehezen talált.-Tudod, amikor a fellebbezésre is elutasító válasz jött, s véglegessé vált, hogy valószínűleg sem énekes, a gyerekeket, esélyem is lett volna, hogy felvesznek, mert a hangszer és énektudásom mellett a bizonyítványom is kitűnő volt. Szüleim ekkor úgy döntöttek, hogy arra a pályára nem engednek. Rábeszéltek, hogy gimnáziumba menjek, ahová végképp nem volt kedvem. Természetesen győzött a felnőttek akarata, és én végigszenvedtem a négy évet. így, ahogy mondom. Én, aki egy eléggé érzékeny és lírai alkat vagyok, gyötrődtem a matekkal, a fizikával, a számítástechnikával és a kémiával. Most kapásból nem is tudom, hogy egyáltalán szerettem-e ott akár egy tantárgyat is igazán. Természetesen nem a Somorjai Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium az oka, hogy ide kerültem, hisz a lehetőségekhez képest igyekeznek jól felkészíteni a diákokat. Az osztálytársaim közül elég sokan jelentkeztek főiskolára, egyetemre, többet fel is vettek, de ahogy hallom, vannak, akik már ott is hagyták.-Az érettségi után több munkahelyet is felkerestem. Vagy nem volt szabad hely, vagy pedig a gimnáziumot ,,kevesellették“. Aztán itt kötöttem ki a jelenlegi munkahelyemnél. Nyolcán dolgozunk egy irodában, és... tudod mit, ne nézz körül! Eny- nyit a környezetről. A kollektíváról pedig ennyit se... Az anyagiakkal a barátnőim szerint meg lehetek elégedve, hisz egy évvel az érettségi után havonta átlag 1600-1700 koronát kapok kézhez. De nem nagyon tudok örülni, ha eljön a fizetés napja A már említett negatívumokon kívül lehangol a napi utazás. Fél ötkor már talpon vagyok, mert eléggé távol lakunk a buszmegállótól, öt óra húsz perckor indul a járatom a közeli faluba, ott húsz percnyi várakozás után átszállók a Bratislavába induló autóbuszra. Hat óra húsz perckor vagyok a fővárosban. Délután fél ötre kerülök haza, s hátam mögött van a napi két, két és fél órás utazás.- Igen. Fáradt vagyok. A szüleim kertészkednek és nehezen értik meg, hogy semmi kedvem a munka után még a fóliasátorban paprikát szedni. Szórakozás? Diszkóba, ha néha eljutok a barátommal. Az az igazság, hogy errefelé nincs nagy lehetőség a fiataloknak a szórakozásra. Néha arra gondolok, hogy inkább valamilyen szakma lehetne a kezemben. Például szívesebben lennék fodrásznő, kozmetikus vagy akár varrónő. Mindhárom foglalkozáshoz tehetséget érzek. A ruháimat is magam varrom.- Ki ne felejtsem, hogy vámtisztviselőnőnek is jelentkeztem, de oda meg csak többnyire fiúkat vesznek fel. Hát így van ez, a lányoknak sokkal nehezebb az elhelyezkedés. Eddig csak panaszkodtam, de ugye megérted, hogy dicsekednem nincs nagyon mivel. Beáta a gimnáziumi éveivel párhuzamosan elvégezte az ének- és zongoratanulmányainak második fokozatát. Jó szervező, hozzáértő népművelő is válhatna belőle. Énekelni is szeretne, vagy zenével foglalkozni. Csak hova, kihez kellene fordulnia? Aki helyett (eddig mások döntöttek, az (most már) egyedül nehezen léP SZITÁS GABRIELLA ÚJ SZÓ 4 1989. IX. 7.
