Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám, péntek

Október elején folytatódik a LEMP KB ülése Rakowski a párt egységének megőrzéséről (ŐSTK) - Tökintettel a Lengyel- országban kialakult jelenlegi hely­zetre, valamint arra, hogy tovább folytatódik a LEMP XI. kongresszu­sának előkészületeiről szóló össz- párti vita, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága 15. ülé­sének második részét október 3-án tartják meg. Ezt Jan Bisztyga, a LEMP KB szóvivője közölte teg­nap Varsóban. Szeptember 18-án volt a 15. ülés első része, amelyen már foglalkoz­tak a XI. kongresszus előkészületei­vel. A tanácskozás második részét eredetileg még ebben a hónnapban kellett volna megtartani. Mieczysiaw Rakowski, a LEMP KB első titkára szerdán találkozott a párt lektoraival. A Trybuna Ludu tegnap arról számolt be, hogy Ra­kowski aggodalommal szólt a LEMP esetleges felbomlásának várható következményeiről. Nem kizárt, hogy az elkövetkező négy hónapban a LEMP-ből több politikai párt válik ki. „Ha ez bekövetkezik, akkor vég­érvényesen kivonulunk a politika színteréről. Mert nem a politikai in­tézményrendszer, hanem a társa­dalmi rendszer változásáról lesz szó" - hangsúlyozta az első titkár. A továbbiakban arra mutatott rá, ha három vagy négy baloldali párt ke­letkezik, egyiknek sem lesz nagyobb jelentősége, s ezért mindenáron meg kell őrizni a párt egységét. Rakowski kijelentette, hogy a LEMP XI. kongresszusát leghamarabb a jövő év februárjára kel! összehívni. A vitában részt vevők többsége állást foglalt amellett, hogy gyorsab­ban kell eljárni a párt új arculatának kiépítése során, e pártnak új szerve­zeti szabályzattal és programmal kell rendelkeznie. De mindez sem­mi esetre sem jelentheti a múlt teljes elvetését. Többen figyelmeztettek arra, aktivizálni kell a pártot, s óva intettek attól, nehogy a baloldali erők elmerüljenek az ideológiai vitákban. * * * A Trybuna Ludu és más lengyel napilapok tegnap Leszek Balcero- wicz miniszterelnök-helyettesre, pénzügyminiszterre hivatkozva azt írták, Lengyelországnak még az idén félmilliárd dolláros nyugati hitel­re van szüksége nyersanyagok, alapanyagok és más árucikkek im­portjának finanszírozására. Jövőre az ország további egymilliárd dollá­ros hitelt fog igényelni Nyugaton a zloty árfolyamának stabilizálására, ami nélkül nem lehet megfékezni az inflációt. A Gazeta Wyborcza tegnap arról tájékoztatott, hogy az infláció az év végére több ezer százalékos lesz, mivel az új kormány gazdasági reformjait csak a jövő év januárjában kezdik bevezetni. A Lengyelország által most kért, fentebb említett új hitelek nem képe­zik részét annak a hitelnek, amelyet a Nemzetközi Valuta Alap és a Vi­lágbank folyósít az országnak. A nyugati államok pénzügymi­niszterei egyöntetűen úgy vélik, hogy Lengyelországnak először meg kell vitatnia a nyugati pénzinté­zetekkel úgynevezett alkalmazkodá­si-gazdasági programját, s csak ezután lehet szó az első hitelek folyósításáról. ANGOLAI RENDEZÉS Savimbi ötpontos terve A CBS csalt... (ŐSTK) - A New York Post napilap azzal vádolta meg a OBS televíziós társaságot, hogy a nyolcvanas évek­ben nem az igazságnak megfelelően tájékoztatott az afganisztáni esemé­nyekről. A napilap munkatársai az elmúlt hetekben vizsgálatot folytattak Mike Hoovernek, a CBS pakisztáni tudósítójának tevékenységét illetően. Bebizonyosodott, hogy Hoover kifor­gatta a tényeket, a filmre vett esemé­nyeket másnak adta ki, mint amik a valóságban voltak. 1987 végén pél­dául a CBS felvételeket közvetített arról, hogy „egy szovjet repülőgép afgán falvakat bombázott". A légierő egyik kormányszakértője szerint azonban Hoover egyszerűen egy pa­kisztáni repülőgépet filmezett le. A New York Post riportereinek nem sikerült Hooverrel beszélniük, mivel jelenleg Új-Zélandban forgat filmet az ottani barlangokról. Dán Rather, a CBS hírműsorának vezető­je pedig nem volt hajlandó elmondani az újságíróknak, tudott-e Hoover csa­lásairól. Az érdekesség kedvéért ér­demes megjegyezni, hogy 1987-ben Rather volt annak az Afganisztánról szóló sorozatnak a kommentátora, amelyet újságírói díjjal ismertek el. A sorozatban felhasználták Hoover több riportját is. (ŐSTK) - Jonas Savimbi, az an­golai kormányellenes UNITA szer­vezet vezetője a napokban saját ötpontos tervét terjesztette elő, amely szerinte biztosíthatná a fegy­veres konfliktus békés megoldását. Londoni és lisszaboni hírek sze­rint az UNITA vezetősége javaslatot tett a közvetlen tárgyalásokra az angolai kormánnyal; a tűzszünetre; az összes „politikai fogoly" szaba­don bocsátására; az ideiglenes nemzeti egységkormány megalakí­tására, amelyben az UNITA is képvi­selve lenne; valamint az alkotmány módosítására és a választásokra. A tűzszünet betartására az első három hónapban az egyes afrikai országok egységei felügyelnének, a választásokat az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet ellenőrzése alatt tartanák meg. Angolában a rövid ideig tartó tűz­szünet június 24-én lépett érvénybe, a Zairei-i Gbadolite-ban június 22- én megkötött megállapodások ered­ményeként. Savimbit azonban nem sikerült rábírni arra, hogy tárgyalá­sokat kezdjen az angolai kormány­nyal. A múlt hónapban nyolc afrikai állam legfelsőbb vezetője béketervet dolgozott ki, amely feltételezi: Jonas Savimbi külföldre távozik és az UNITA egységeit beolvasztják a re­guláris angolai hadseregbe. Ezeket a követeléseket Savimbi határozot­tan elutasította. Az Izvesztyija bírálja a Lett Népfront programjának számos kitételét (ŐSTK) - Az Izvesztyija szovjet napilap tegnap arra hívta fel a figyel­met, hogy a Lett Népfront új prog­ramjának és szabályzatának terve­zete sokban vitatható. Vonatkozik ez többek között a megállapításokra Lettország helyzetéről a Szovjet­unóban, a választásokról, a fegyve­res erőkről és a tulajdonjogról szóló kitételekre. A lap részlegesen elemzi a Népfront mindkét dokumentumát, amelyeket nyilvános vitára terjesz­tettek elő az októberi második kong­resszus előtt. Drogháború Brit segítség Kolumbiának (ŐSTK) - Nagy-Britannia katonai segítséget nyújt a kolumbiai kor­mánynak a narkómaffia elleni harc­ban. Katonai szakértőket, távközlési berendezéseket és hajókat küld a la­tin-amerikai országba - közölte John Major brit külügyminiszter. A brit katonák nemcsak a kolum­biai hadsereg drogmaffia ellen har­coló egységeit képezik ki, de a bírókat és a/ közéleti személyi­ségeket védő rendőröket is. John Major ígéretet tett: megbüntetik azokat a brit zsoldosokat, akik segít­séget nyújtottak a narkómaffia fegy­vereseinek kiképzésében. A londoni sajtó a kormányképviselőkkel ellen­tétben nem vonja kétségbe, hogy brit zsoldosok átálltak a kábítószer- kereskedők oldalára, ezt a tele­vízióban sugárzott videofilmek is bizonyítják. Programjában a Népfront azt kö­veteli, hogy a köztársaság legfel­sőbb és helyi hatalmi szerveibe csak azokat válasszák be, akik egyértel­műen kiállnak a köztársaság függet­lenségének helyreállítása mellett. A Népfront követeli Lettország demi- litarizálását és azt, hogy területén csak akkor állomásozhassanak a Szovjetunió fegyveres erői, ha er­ről előzetesen megállapodtak a lett hatalmi szervekkel. A Népfront elveti a katonák részvételét a választáso­kon, kivéve azokat, akik a köztársa­ságból származnak. Vitatható az a kitétel is, hogy Lettország területén nem fejthetik ki tevékenységüket az országos szervezetek és pártok, il­letve más köztársaságoknak aláren­delt szervezetek. A dokumentumok követelik az állami, magán- és ve­gyestulajdon egyenjogúsítását, mi­közben mindenekelőtt a magántulaj­don ösztönzését szorgalmazzák. Lettország legfőbb ügyészsége már az elmúlt év végén elutasította a Népfront programját azzal, hogy ellentétes a Szovjetunió és Lettor­szág alkotmányával. Aggodalmak és összefonódások Nagy figyelmet keltett a Szovjetunióban és világszer­te az SZKP Központi Bizottsá­gának múlt heti ülése, amely mindenekelőtt a nemzetiségi kapcsolatokkal foglalkozott, s kidolgozta a pártnak a jelen­legi feltételek közötti nemzeti­ségi politikáját. Az ülésről, az ülésen szerepelt kérdésekről nyilatkozott lapunk számára a Novosztyi (APN) sajtóügy­nökség közvetítésével Jegor Sztrojev, az SZKP KB tagja, népi képviselő, az orlovszki kerületi pártbizottság első tit­kára, akit éppen ezen az ülé­sen választottak a KB titká­rává. Pártunk központi bizottságának számos ülésén vettem részt az el­múlt években. De nem emlékszem olyanra, hogy a megvitatott kérdés ennyire elevenen érintett volna min­den résztvevőt, ennyire aggasztott volna mindenkit, mint a nemzetiségi probléma. Lapozom a plénumon készült feljegyzéseimet. Mi keltette fel a fi­gyelmemet, min akadtam fenn? A legfontosabb: helyes, hogy a plé- num éppen azon a síkon, abban az értelemben tért vissza a nemzetiségi kérdés megvitatásához, ahogyan ezt a problémát Lenin közelítette meg. Ő tűrhetetlennek tartotta, ha megfeledkeztek a nemzetiségi kér­dés óriási jelentőségéről egy olyan soknemzetiségű országban, ami­lyen Oroszország volt. Ám a legutóbbi események azt mutatták, hogy mi - a párt és az állami vezetés - nemcsak nagyon elhanyagoltuk ezt a munkát, hanem át is engedtük különböző politikai ügyeskedőknek, amivel érezhető károkat okoztunk a szovjet társada­lom szociális közérzetének. » Nekem imponált az ülés résztve­vőinek dialektikus hozzáállása az olyan kérdéshez, mint az állam uni- tarizálása. Történelmünk sztálini időszakában komoly elhajlás követ­kezett be az unitárius állam fejlesz­tésének irányába. Most viszont mind a beszámolóban, mind a vitafelszó­lalásokban a szövetségi és autonóm köztársaságok jogkörének bővítésé­ről volt szó, a nemzetek és a nemze­tiségek szerepének növeléséről, egészen a nemzetiségi körzetek, já­rások és helyi tanácsok létrehozá­sáig. Ugyanakkor szolidáris vagyok az ülés más résztvevőivel, akik elfo­gadhatatlannak tartják, hogy szövet­ségi államunkat konföderatív állam­má változtassuk. Nekünk minden eszközzel szilárdítanunk kell a köz­társaságok szövetségét és népi álla­munkat. Az SZKP Központi Bizottságának . ülése megmutatta, hogy a Szovjet­unió nemzeteit szálak ezrei kötik össze az élet valamennyi területén. A nemzetiségi kérdés, mint olyan, tiszta formában nem létezik, hanem szorosan öszefonódik a társadalmi­politikai, gazdasági és erkölcsi prob­lémákkal. Saját jövedelemből élni - ez minden nemzet dicséretes tö­rekvése. Csakhogy a regionális önelszámolási rendszer körüli vita során több túlkapás és veszély me­rült fel. Többek között a központi hatóságok bürokratikus nyomását igyekeznek felváltani egy ugyano­lyan nyomással, bár ez már helyi jellegű lenne. A nemzetiségi autarki- ára (gazdasági önellátás) helyezik a hangsúlyt az elkerülhetetlen és előnyös (vannak erre példák) inter- nacionális gazdasági kapcsolatok rovására. Én ilyen összefüggésekben gon­dolkodom: hogyan járjanak el, pél­dául, az orlovszki acélhengermű dolgozói? Az üzem 167 baltikumi, 181 Kaukázuson túli, 350 közép­ázsiai vállalatnak szállítja termékeit. Ez azt jelenti, hogy maga a gazda­ság - s ezt a plénum anyagai meg­győzően bizonyítják - diktálja orszá­gunk internacionalizálásának, a ré­giók, nemzetek és nemzetiségek közti kapcsolatok megszilárdításá­nak szükségességét. Értéke a plénumnak, hogy meg­határozta az irányvonalat a nemzeti­ségi politika valamennyi fontos prob­lémáját illetően. Véleményem sze­rint nagyon fontos, hogy egyértel­műen foglalt állást egy rendkívül jelentős kérdésben, nevezetesen elutasította a föderalizálás elvét a párt felépítésében, elutasította a párt sorai nemzetiségi alapokon történő szétzilálását. Ez aláásta vol­na az SZKP konszolidáló erejét és ellentétes lett volna az átalakítás stratégiai céljaival. ENSZ-közgyűlés Folytatódik az általános vita (ŐSTK) - Az ENSZ-közgyűlés ál­talános vitájában a szerda esti ülé­sen a felszólalók többsége a fejlődő országok problémáival foglalkozott. Abdar-Rahman Gami Barre Szo­máliái és Aniszul Iszlam Mahmud bangladesi külügyminiszter a két or­szág súlyos gazdasági helyzetével és a hatékony nemzetközi támoga­tás lehetőségeivel foglalkoztak. Ra­ul Manglapus Fülöp-szigeteki kül­ügyminiszter a gazdasági problé­mák mellett a fejlődő országok szo­ciális nehézségeire mutatott rá. Mark Eyskens belga külügyminisz­ter hangsúlyozta, a kelet-nyugati kapcsolatok javulása, a feszültség enyhülése és az ezzel összefüggő leszerelési kezdeményezések ked­vező felfételeket teremtenek a fejlett és az elmaradott országok viszo­nyának javításához. Első képünkön: Enrique Aívarez dél Castillo ügyész Mexikóvárosban szeptember 26-án megtartott sajtóértekezletén közölte, hogy a kábítószer-csempészet elleni harc során az utóbbi 10 hónap alatt csak Mexikóban több mint 22 tonna kokaint koboztak el és 8000 személyt tartóztattak le a hatóságok drogkereskedelem vádjával. A sajtókonferencián az elnökségi asztalt elkobzott kokaincsomagok vették körül. Második képünkön: Wiesbadenban a nyugatnémet rendőrség kábítószer-kereskedő bandát tartóztatott le és 350 kg Kolumbiából származó kokaint kobozott el. Az akció során két nyugatnémet és négy kolumbiai állampolgárt vettek őrizetbe. (Telefoto - ŐSTK) Mose Arensz izraeli külügymi­niszter beszédében nem volt semmi jele annak, hogy országa realisztiku­sabb álláspontra helyezkedne a kö­zel-keleti válság ügyében. Hagyo­mányosan arról próbálta meggyőzni a világ országait, hogy Izraelt a szomszédai fenyegetik, s nem Iz­rael, hanem a palesztinok folytatnak agresszív politikát. Gianni de Michelis olasz külügy­miniszter a nemzetközi helyzet ala- . kulásának egyes vonatkozásaival foglalkozott, s megállapította, jelen­tős előrelépés történt az összeuró­pai folyamat minden területén. John Major brit külügyminiszter megálla­pította, a nemzetközi politikát negy­ven éve mérgező konfrontáció jelen­leg eltűnőben van. Isidoro Malmierca kubai külügy­miniszter szerint egyelőre nem túl nagyok a remények a világbéke elé­résére. Néhány pozitív esemény el­lenére lényegében érintetlenek a nukleáris arzenálok és nem válto­zott a NATO stratégiája sem. A Párizsban megrendezett nem­zetközi Kambodzsa-konferencia két társelnöke, Roland Dumas francia és Ali Alatasz indonéz külügymi­niszter a napokban már két ízben találkozott a világszervezet székhe­lyén - közölték csütörtök este New Yorkban. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint megvitat­ták a legutóbbi kambodzsai esemé­nyeket. Meghalt Marcos (ŐSTK) - Honolulu egyik kórhá­zában tegnap 72 éves korában el­hunyt Ferdinand Marcos, a Fülöp- szigetek egykori elnöke. Marcost ja­nuár óta ápolták kórházban, s az orvosi jelentés szerint a halál köz­vetlen oka szívelégtelenség volt. Marcos 1966-tól 20 évig volt a Fülöp-szigetek államfője. Az 1986-os puccs óta száműzetésben élt az Egyesült Államokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents