Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám, szerda

új szú 3 989. IX. 27. Moszkva a szövetségeseivel egyeztetett elvi álláspont szerint járt el Sevardnadze New Yorkban tájékoztatta a VSZ-külügyminisztereket az amerikai vezetőkkel folytatott tárgyalásairól (ÖSTK) - New Yorkban tegnap találkoztak a Varsói Szerződés tag­országainak külügyminiszterei, akik részt vesznek az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán. Eduard Sevardna­dze szovjet külügyminiszter részle­tes tájékoztatást adott George Bush amerikai elnökkel és James Baker külügyminiszterrel a napok­ban folytatott megbeszéléseiről. Hangsúlyozta, a legjelentősebb poli­tikai eredmény az a megállapodás, hogy a jövő év első felében újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozót tartanak. Sevardnadze elmondta, a tárgyalások során nagy figyelmet szentelnek a fegyverzetkorlátozás kérdéseinek. A szovjet fél azokból az elvi álláspontokból indult ki, ame­lyekben VSZ-szövetsége,seivel megegyezett. A szovjet külügyminiszter el­mondta, sikerült jelentős eredmé­nyeket elérni. Részletesen tájékoz­tatott a Szovjetunió által előterjesz­tett új javaslatokról az ürfegyverek- kel kapcsolatban. A találkozó résztvevői megelége­déssel szóltak a szovjet-amerikai tárgyalások eredményeiről, kifejez­ve meggyőződésüket, hogy azok nemcsak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, hanem más országok érdekeit is szolgálják. Megállapod­tak-abban, hogy a fontos aktuális problémákról folytatják a vélemény- cserét a VSZ-tagországok külügy­miniszteri bizottságának ülésén, amely a közeljövőben lesz Var­sóban” Sor került egy másik találkozóra is, ezen a Varsói Szerződés tagor­szágainak külügyminiszterein kívül jelen voltak Vietnam, Mongólia, La­osz, Kuba, a Koreai NDK, a Jemeni NDK, Etiópia, Afganisztán és Angola külügyminiszterei is. A szovjet külügyminiszter New Yorkban tegnap találkozott francia kollégájával, Roland Dumas-val. Tájékoztatta őt washingtoni és wyo- mingi megbeszéléseinek eredmé­nyéről. A külügyminiszterek foglal­koztak az európai hagyományos le­szerelés kérdéseivel, s nyugtalan­sággal szóltak Lengyelország sú­lyos gazdasági helyzetéről. Sevard­nadze hangsúlyozta, támogatni kell a lengyel kormány minden ésszerű erőfeszítését. Rámutatott az NSZK politikájában tapasztalható egyes nyugtalanító elemekre is, azokra, amelyek destabilizálhatják az euró­pai helyzetet. Foglalkoztak a közel- keleti válsággal és az ezzel kapcso­latos szovjet-francia konzultációk folytatásával. Moszkvában tegnap bejelentet­ték, hogy a szovjet külügyminiszter, miután részt vett az ENSZ-közgyű­lés 44. ülésszakán és munkalátoga­tást tett Nicaraguában, útban haza­felé megáll Havannában. A kubai vezetőkkel a mindkét fél érdeklődé­sére számot tartó kérdésekről fog tárgyalni. Folytatódik az ENSZ-közgyűlés általános vitája BUSH HÁROMSZAKASZOS JAVASLATA A VEGYI LESZERELÉSRE (ŐSTK) - Már röviden beszámoltunk arról, hogy hétfőn kezdődött az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakának általános vitája. A nyitóülés után elsőként mondott beszédet George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Az elsönapi felszólalásokról a jelentéseket a nagy időeltolódás miatt csak lapzártánk után kaptuk meg, ezért most foglaljuk össze a beszé­dek legfontosabb részét. Rakowski a LEMP és a Szolidaritás viszonyáról Áz ellenfél nem jelent ellenséget (ÖSTK) - Hétfőn egynapos munkalátogatást tett hazánkban Mieczysiaw Rakowski, a LEMP KB első titkára, s tárgyalásokat folytatott Miloá Jakes- sal, a CSKP KB főtitkárával. Ezek eredményeiről tegnap beszámoltunk. A megbeszélések után a két vezető nyilatkozott az újságíróknak. Mieczysiaw Rakowski nagyon hasznosaknak tartotta a tárgyaláso­kat, mondván, elsősorban azzal fog­lalkoztak, mit lehetne tenni annak .érdekében, hogy az együttműködés újabb értékeket hozzon létre. Méltat­ta a lengyelek, csehek és szlovákok hagyományosan jó kapcsolatait. Lengyelország gazdasági helyzeté­ről szólva főleg a szocialista állam tulajdonviszonyainak problémaköré­vel foglalkozott. „Megítélésünk sze­rint - mondotta - a szocialista tulaj­don formáit nem lehet statikusaknak tekinteni, hanem dinamikusan kell azokat kezelni. De semmilyen eset­ben sem fogadjuk el azt a politikát, amely az állami vagy nemzeti va­gyon kiárusításához vezet. Ez nem csupán a párt álláspontja, én nem látok olyan erőket a lengyel munkás- osztályban, amelyek az ilyen prak­tikákat elfogadnák. Véleményem szerint az állami vállalatok is dolgoz­hatnak jóí, s ezért nem kell azokat eladni senkinek.*1 Arra a kérdésre, a Szolidaritás továbbra is a LEMP politikai ellenfe­le marad-e, Rakowski kijelentette: „Igen, de az ellenfél még nem jelent ellenséget. Azt gondolom, a LEMP- nek minden más párthoz hasonlóan az elsőrendű célokhoz kell tartania magát. Ilyen cél a nemzet érdeke. Ha a Szolidaritástól a lengyel nép érdekeit szolgáló javaslatok érkez­nek, akkor ezeket a javaslatokat el kell fogadni, s ezen az alapon kell együttműködnünk. Ha viszont olyan programmal áll elő, amely ellentétes lesz mindazzal, amit a szocialista építés időszakában elértünk, akkor mi bírálni fogjuk azt. Mi megállapo­dást kívánunk minden olyan értel­mes erő között, amely Lengyel- országnak jót akar.“ Az amerikai elnök kijelentette: az Egyesült Államok megsemmisíti vegyifegyver-készletének 80 száza­lékát, ha a Szovjetunió is hasonló szintre csökkenti vegyi arzenálját. Elismeréssel adózott a Szovjetunió­nak, amiért hozzájárult „több aka­dály" eltávolításához a nukleáris fegyverek és az európai harckocsi­egységek csökkentésének útjából. Úgy vélte azonban, a világ még nem lépett a tartós béke korszakába, s fi­gyelmeztetett arra, vannak még a vi­lágon kormányok, amelyek „a régi, ellenséges módon gondolkodnak, tömegpusztító fegyverekkel vannak felszerelkezve... A regionális konf­liktusok a korábbiaknál sokkal job­ban fenyegethetik a világbékét.“ Bush javaslata az amerikai vegyi eszközök felszámolására egyúttal felhívás volt ahhoz a 38 országhoz, amely a Szovjetunió és az USA mellett Genfben tárgyal ezekről a fegyverekről. Bush szerint túlságo­san lassú az előrehaladás. Az Egye­sült Államok Kongresszusa már jó­váhagyta azt a törvénytervezetet, amely felszólítja a kormányt, hogy 1997-ig minden vegyi fegyvert sem­misítsen meg. Eddig csupán az USA és a Szov­jetunió ismerte be, hogy mérges gá­zok vannak a birtokában. Az ameri­kai elnök viszont azt állította, hogy -több mint húsz olyan ország van, amely rendelkezik vegyi fegyverrel, vagy képes ilyet gyártani. Mint mon­dotta, az emberiséget meg kell sza­badítani ettől a veszélytől, s ennek érdekében az Egyesült Államok egész sor lépést kíván tenni. Az elnök ismertette a washingtoni kor­mány ezzel kapcsolatos tervét, amelynek három fő része van: 1. Mialatt folytatódik a világméretű konvenció kidolgozása, az Egyesült Államok felszámolja készleteinek 80 százalékát, ha e lépéshez a Szovjet­unió is csatlakozik vegyifegyver-kész- teteinek hasonló szintre történő csök­kentésével, s a két nagyhatalom meg­A terrorizmus elleni harcról (ŐSTK) - Los Angelesben megkezdő­dött a szovjet és amerikai szakértők első nem hivatalos találkozója a terrorizmus elleni harcról. A szovjet Államvédelmi Bi­zottság (KGB) és az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) volt vezető dol­gozói egy héten át folytatnak információ- cserét az együttműködés lehetőségeiről ezen a téren. A Los Angeles Times napilap szerint a jövő év januárjában hasonló szakértői találkozó lesz Moszkvában. Pekingi vezetők közős sajtóértekezlete Kína folytatja a reformot és a nyitás politikáját A pártfőtitkár Teng távozásának kérdéséről (ÖSKT) - A júniusi pekingi zavargások után tegnap tartott első ízben nagyszabású sajtóértekezletet az új kínai vezetés a parlament épületében, s ezen 300 hazai és külföldi újságíró vett részt. A találkozón megjelent Csiang Cö-min, a Kínai KP KB főtitkára, valamint a politikai bizottság állandó bizottságának tagjai: Csio-Si, Jao Ji-lin, Li Peng, Li Zsuej-szuan és Sung Ping. A pekingi vezetők hangsúlyozták: Kína folytatni fogja a reformot és a világ felé való nyitás politikáját, ugyanakkor szembeszáll a burzsoá liberalizmussal, s következetesen érvényesíteni fogja a négy alapelvet. Ezek: a szocialista út, a párt vezető szerepe, a népi demokratikus dikta­túra, a marxizmus-leninizmushoz és Mao Ce-tung eszméihez való hű­ség. Csiang Cö-min főtitkár a június­ban eltávolított főtitkárral, Csao Ce- janggal kapcsolatos kérdésre vála­szolva kijelentette, a KB június vé­gén megtartott 4. ülésének határo­zataival összhangban Csao Ce-jang a párt tagja maradt. Kijelentette, hogy az ülés álláspontja szerint Csao Ce-jang hibát követett el az­zal, hogy támogatta a zavargásokat és hozzájárult a párt megosztásá­hoz. A volt főtitkár ügyét tovább vizsgálják. Hozzáfűzte, hogy Csao Ce-jang ugyanakkor hasznos mun­kát is végzett, s most jó körülmények között él. A júniusi zavargásokkal kapcsolatban kijelentette, azoknak az embereknek, főleg a diákoknak a többsége, akik bekapcsolódtak a megmozdulásokba, ezt azért tet­ték, mert elégedetlenek voltak a kor­rupció és más szociális problémák miatt. „Megértjük ezt az elégedet­lenséget, a fiatalság a mi remé­nyünk, egyesíteni és művelni akar­juk a fiatalokat." A főtitkár figyel­meztetett arra is, hogy vannak rossz szándékú emberek, akik meg akar­ják dönteni a pártvezetést és a tör­vényes kormányt. Ezeket a törvé­nyeknek megfelelően megbüntetik. Az újságírók megkérdezték tőle, lehetséges-e, hogy a 85 éves Teng Hsziao-ping távozik a katonai bi­zottság elnökének tisztéből. Csiang Cö-min azt válaszolta, hogy erről önállóan kell döntenie a párt köz­ponti bizottságának és a parlament­nek. Emlékeztetett arra, hogy Teng Hsziao-ping elismert forradalmár, a kínai reformok és a nyitás politiká­ja az ő nevéhez fűződik. Teng már többször hangot adott annak a re­ményének, hogy a párt új vezetősé­ge teljes felelősséggel fog eljárni. Nagyon bonyolult kérdésről van szó, s Teng Hsziao-ping távozásának kérdését a pártnak és a kormánynak kell megoldania - mondta a főtitkár. A továbbiakban tájékoztatott arról, hamarosan megtartják a KB 5. ülé­sét, ezen főleg a gazdasági helyzet­tel foglalkoznak majd, s dönteni kell az elkövetkező néhány évre vonat­kozó feladatokról is, így például a gazdasági légkör javításáról, a gazdasági rend szilárdításáról. Jao Ji-lin, az állami tervbizottság miniszteri rangú elnöke elmondta, sor kerül bizonyos módosításokra is annak érdekében, hogy a reformpo­litika szilárdabb alapokat kapjon. Számolnak a part menti területek gazdasági fejlesztésével (jobb beru­házási feltételek, a külföldi tőke részvétele, vegyes vállalatok alakí­tása). A szocialista gazdaság hasz­nos kiegészítőjeként a vállalatoknál érvényesíteni fogják a szerződéses rendszert, s kihasználják a magán- vállalkozásokat is. Másrészt viszont szigorítják a magánvállalatok fel­ügyeletét annak érdekében, hogy redukálják tevékenységük negatív hatásait. Még két fontos megállapítás hangzott el. Csiang Cö-min kijelen­tette: Mihail Gorbacsov májusi pe­kingi látogatását követően még job­bak a lehetőségek a kínai-szovjet együttműködés mélyítésére. Li Peng kormányfő pedig megerősítette, hogy a párt politikája Tajvannal kap­csolatban nem változott. állapodik a készletek megsemmisíté­sének ellenőrzési módjaiban is. 2. A nemzetközi megállapodás aláí­rása után az Egyesült Államok nyolc éven belül megsemmisíti jelenlegi vegyifegyver-készleteinek 98 százalé­kát, azzal a feltétellel, ha a Szovjetunió is csatlakozik a betiltáshoz. („Úgy vé­lem, hogy ezt meg fogja tenni“ - mondta Bush.) 3. A fennmaradó két százalékot az USA a következő két évben számolja fel, miután mindazon országok csatla­koznak a nemzetközi megállapodás­hoz, amelyek képesek a vegyi fegyve­rek gyártására. A továbbiakban az amerikai elnök kiemelte az ENSZ jelentőségét a nemzetközi problémák széles kö­rének megoldásában. S bár tavaly a választási kampánya során még úgy emlegette a világszervezetet, mint egy „valószínűtlen, az ellent­mondásoktól összezavarodott he­lyet", most kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész aktív szere­pet vállalni az ENSZ feladatainak teljesítésében. A pénzügyekről vi­szont nem tett említést, márpedig tudvalevő, hogy az USA háromne­gyed milliárd dollárral tartozik az ENSZ-nek. Síkraszállt a világméretű gazdasági fejlődés és a fejlődő or­szágok problémáinak felszámolásá­ért, de receptként a szokásost aján­lotta: a szabadkereskedelem elvei­nek erősítését. Jósé Sarney brazil államfő főleg a latin-amerikai országok adósság­gondjaival foglalkozott. Elmondta, hogy a fejlett államoknak hatéko­nyan hozzá kellene járulniuk e prob­léma megoldásához, elősegítve az új, világgazdasági rend kialakítását. Kijelentette, az utóbbi időben sike­rült haladást elérni a demokrácia erősítése terén a dél-amerikai or­szágokban, ezt azonban komolyan veszélyeztetik a növekvő szociális feszültségek. Krzysztof Skubiszewski len­gyel külügyminiszter emlékeztetett a második világháború kitörésének 50. évfordulójára. Beszélt arról, hogy teljes mértékben tisztázni kell a háború kitörését megelőző néhány eseményt, erősíteni kell az ENSZ szerepét a fegyveres konfliktusok megelőzésében, s ismét deklarálni kell az államhatárok sérthetetlensé­gét. Üdvözölte a kelet-nyugati kap­csolatok javulását, s hangsúlyozta, hogy ebben Lengyelország is aktív szerepet játszik. Leszögezte, a len­gyel külpolitika alapja a jövőben is a Szovjetunióval való szövetség, a szerződések tiszteletben tartása, s az a cél, hogy Varsó hozzájáruljon Európa egységének megújításához. Carlos Perez Rodriguez vene­zuelai államfő szintén a harmadik világ országainak kedvezőtlen gaz­dasági helyzetét ecsetelte. Kijelen­tette, hogy erről már 13 évvel ezelőtt is beszélt az ENSZ-ben, de azóta a helyzet csak rosszabbodott. Car­los Menem argentin államfő azt mondotta, a világot az a veszély fenyegeti, hogy két táborra szakad: a gazdag államok kis csoportjára és a nyomorban fuldokló többségre. Janez Drnovsek jugoszláv államfő az el nem kötelezettek mozgalmá­nak belgrádi csúcstalálkozójáról számolt be a jelenlevőknek. A Bush-beszédre közvetlenül an­nak elhangzása után reagált Edu­ard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter. Azt mondta, hogy az a kor magaslatán áll, s nagyra értékelte az amerikai elnök javaslatait. Emlékez­tetett arra, hogy a Szovjetunió szin­tén a vegyi fegyverek korlátozására törekszik. Az ENSZ-közgyűlés álta­lános vitájában egyébként tegnap hangzott el a szovjet külügyminisz­ter beszéde is. Megkezdődött a magyar parlament ülésszaka Az MSZMP valamennyi kongresszusi küldöttét megválasztották (ŐSTK) - Budapesten tegnap megkez­dődött az Országgyűlés ülésszaka, amely várhatóan egész héten át tart, s valószí nűleg október második felében folyta­tódik. A mostani tanácskozás napirendjén szerepel a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat, továbbá a büntető tör­vénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és más kérdések. Az ülésszakot folytatva, a parlament október második felében kí­vánja megtárgyalni az alkotmánymódosí­tást, a párttörvény tervezetét, a választó- jogi törvényjavaslatot, a köztársasági el­nök megválasztásáról szóló előterjesz­tést, az állami számvevőszék felállításá­val kapcsolatos jogszabálytervezetet, va­lamint az 1956-os eseményekkel össze­függő elmarasztalások, ítéletek orvoslá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés először megemléke­zett az elliunyt Kádár Jánosról. Szűrös Mátyás, a parlament elnöke Kádárt a hu­szadik századi magyar politika kiemelke­dő alakjának nevezte, akinek a nevével nemcsak az ország életében, hanem a nemzetközi porondon is jelentős idő­szak kapcsolható össze. Kádár János harcos, változásokban gazdag és ellent­mondásos élete tapasztalatok és tanulsá­gok forrása. Nagy érdemeket szerzett a kelet-nyugati párbeszéd megkezdésé­ben. Mindig kész volt a kompromisszu­mokra, s ez a tulajdonság ma is szüksé­ges - mondotta Szűrös Mátyás. Lezárult az MSZMP kongresszusi kül­dötteinek választása. Az elmúlt hetekben összesen 1276 delegátust választottak meg az október 6-án kezdődő kongresz- szusra. Harnóczi Józsefnek, a mandá­tumvizsgáló bizottság titkárának hétfői bejelentése szerint a küldöttosoportoknak 48 órán belül meg kell alakulniuk. 19 megye, valamint Budapest, ezenkívül a belügyminisztérium és a külügyminisz­térium, a honvédelmi minisztérium és a határőrség hozza létre küldöttcsoportja­it. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy áramlatok szerint is csoportok alakulja­nak. A küldöttcsoportok vezetői és szóvi­vői a hét végén tartanak tanácskozást, hogy megvitassák a különböző dokumen­tumokat, valamint áttekintsék az ügyrendi kérdéseket is. Harnóczi József azt is elmondta, hogy a küldöttek több mint 80 százaléka még nem vett részt kongresszuson, illetve párt­értekezleten. A delegáltak 85 százaléka felsőfokú végzettségű. Nagyon kevés a fi­atal és a nyugdíjas, mindkét korcsoport csak 3-3 százalékát teszi ki a küldöttek­nek, s a nők aránya sem éri el a 8 száza­lékot. Jugoszláv vezető szervek a szlovén alkotmánymódosítás elhalasztását sürgetik (ÖSTK) - A JKSZ KB Elnökségének hétfői ülésén hozott döntés értelmében tegnap összeült a JKSZ Központi Bizott­sága. Napirendjén egyetlen pont szere­pel: a Szlovén Szocialista Köztársaság alkotmányában tervezett egyes módosí­tásokkal összefüggő eszmei-politikai kér­dések megvitatása. Többek véleménye szerint ugyanis ezek a módosítások ellen­tétesek a jelenlegi jugoszláv alkotmány­nyal. Az államelnökség is azt állapította meg hétfői ülésén, hogy a tervezett mó­dosítások kétségbe vonják a föderáció végrehajtó funkcióit. Az elnökség ugyan­csak javasolta, hogy ezzel a problémával foglalkozzon a szkupstina szövetségi ta­nácsa (a parlament egyik kamarája), s fel­szólította Szlovénia szkupstináját, hogy a vitás módosítások jóváhagyását egy időre halassza el. A tervezett módosítások közül a leg­több vitát az váltotta ki, hogy deklarálni szeretné a szlovén nép jogát az „önren­delkezésre, elszakadásra és szövetségre más nemzetekkel", továbbá Szlovénia ama jogát kívánja biztosítani, hogy ne vegye figyelembe a szövetségi döntése­ket, ha azok ellentétben állnak a köztár­saság érdekeivel. Egy további vitatott mó­dosítás korlátozná az államelnökség jog­körét a fegyveres erők bevetésére béke idején és a rendkívüli állapot elrendelé­sére. Hétfőn ülésezett a fegyveres erők pártszervezete. Állást foglalt a politikai pluralizmus mellett, de elutasította a több­pártrendszer bevezetését. A résztvevők egyben sürgették a pártvezetés egységé­nek helyreállítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents