Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám, szerda
Népszámlálás a peresztrojka szellemében Hányán élnek a Szovjetunióban? Mária Ljanosz-Masz, az APN tudósítója beszélget Mark Tolccal, a neves szovjet demográfussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Népességkutató Intézetének munkatársával. Az ifjúság jogai- Este hatig leszek suliban, tizenhárom óránk van. Mennyivel jobb a felnőtteknek! Nekik csak nyolcórás munkaidejük van és még fizetést is kapnak - méltatlankodik egy tizenkét éves szőke kisfiú kora reggel a zsúfolt buszban. A barátja másban látja a felnőttek kiváltságos helyzetét. Mi, a felnőttek parancsolhatunk, mondhatunk nekik bármit, őket azonban még csak nem is hallgatjuk meg és ha mégis, akkor sem adunk igazat nekik. Hát persze hogy nem, hiszen ők még tapasztalatlanok, gyerekek, szeretném eloszlatni hirtelen feltörő kételyeimet. És valóban gyermekek! Nem rágódnak „felnőtt módra" a sérelmeiken, hanem egy olimpiai matekpélda megoldását próbálgatják a bepárásodott ablaküvegen. Követni próbálom gondolatmenetüket, de rá kell jönnöm, hiába van matekból érettségim. És újból kételyeim támadnak: valóban nélkülözhetetlen, hogy egy tizenkét éves gyermek reggeltől késő délutánig üljön az iskolában? Mikor jut idejük felkészülni a következő napra, s főleg, mikor jut idejük pihenni, játszani? Mikor hallgatjuk meg végre őket, legalább az őket (is) érintő ügyekben, mikor, lehet egyszer már nekik is igazuk? Nem költői és nem is eltúlzott kérdések ezek. Mind több országban, többek között hazánkban is előtérbe kerültek a gyermekek, illetve a fiatal nemzedék jogai, mind komolyabban veszik az ifjúságról szóló elkoptatottnak ható közhelyeket. Az ENSZ égisze alatt a gyermekek jogainak 1959-es deklarálása után egy politikai és jogi szempontból súlyosabb dokumentumon dolgoznak, amely nemcsak kinyilatkoztatná, hanem a nemzetközi humanitárius jog eszközeivel kötelezné is az államokat a gyermekek és az ifjúság jogainak elismerésére és szavatolására. Hazánkban új ifjúságpolitikai koncepciót készítenek elő, melyet az államra nézve is kötelező törvény formájában kívánnak jóváhagyni. Az új ifjúságpolitikát kellene támogatnia a lakás-, acsalád'ésaszociálpolitika mostfogalmazódó koncepcióinak is. Az új politikai koncepció előkészítése persze távolról sem jelenti azt, hogy eddig elhanyagoltuk volna ezeknek a kérdéseknek a rendezését. Emelkedett a családi pótlék Összege, s a családi pótlék megítélése szempontjából már nem játszik szerepet az, ha a gyermeknek saját jövedelme is van; emelkedett a gyermekgondozási segély összege, és egyben meghosszabbították folyósítása időtartamát is; 30 ezer koronáról 50 ezer koronára emelték a fiatal házasok kölcsöne összegének felső határát; külön állami támogatást állapítottak meg a fiatal építkezők számára; meghosszabbították a fizetett anyasági szabadság időtartamát, de a fizetetten gyermekgondozási szabadságét is; külön programot dolgoztak ki arra, hogyan védjék az ifjúságot a negatív társadalmi jelenségekkel szemben; jogszabály született arról, hogy a végzős középiskolásokkal, főiskolásokkal, a szaktanintézetek tanulóival tilos néhány hónapra, évre szóló munkaszerződést kötni, mert a pályakezdő fiatalok érvényesülését korlátozták, jogaikat jelentősen csorbították ezek a félévente, évente felújított munkaszerződések... Mindezek az intézkedések hozzájárultak számos probléma megoldásához, de előfordult az is, hogy csak felemás megoldást nyújtottak. Mert emelték ugyan a fiatal házasok kölcsönét, de azt számos fiatal házaspár az áruhiány miatt nem tudta elkölteni. Valóban törvényesítették, hogy a második gyermek születése után az anyának három évig jár a gyermekgondozási segély, de ezzel hátrányos megkülönböztetésben részesítették az eddig mindig is kiváltságos elsőszülöttet, az egykét - mutatnak rá azok, akik erre a segélyre a gyermek jogi szempontjából tekintenek, és nem az anyának a szülésért és a gyermekeiről való gondoskodásért járó jutalmat látják benne. Látni kell viszont, a gyermekek és az ifjúság jogainak szavatolása mégsem pusztán csak a törvényeken, intézményeken, hivatalokon múlik. Csupán egy példát említenék, tavaly Szlovákiában több mint 6000 gyermekes házaspár vált el, holott a gyermeknek joga van mindkét szülőjéhez. Az olyan deklarált jogokat ugyanis, mint a boldog gyermekkorhoz, a szeretethez és megértéshez, sót a játszáshoz való jog, csakis a szülők biztosíthatják gyermekeiknek - együtt. FEKETE MARIAN Nyíltan beszéltek az eredményekről és a gondokról • Közzétették az év eleji szovjet népszámlálás első eredményeit. Miről árulkodnak a kapott adatok?- A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a szovjet lakosság létszáma töretlenül nő, immár elérte a 286 millió 717 ezret. A legutóbbi, 1979-es népszámlálás óta 9,3 százalékos növekedést regisztrálhatunk. Ez a növekedés azonban az egyes köztársaságokban eltérő. Az Oroszországi Föderációban a lakosság száma 7,2, Ukrajnában 4, Belorussziában pedig 7 százalékkal nőtt. Hozzávetőleg hasonlóképpen alakult a létszám a balti köztársaságokban is: Litvániában a növekedés mértéke 9, Lettországban 6, Észtországban pedig 7 százalék. A középázsiai köztársaságokban sokkal nagyobb a növekedési ütem: Tádzsikisztánban tíz év alatt a lakosság száma 34 százalékkal, Üzbegisztánban 29 százalékkal, Türkméniá- ban 29 százalékkal, Kirgiziában pedig 22 százalékkal emelkedett. 1959-ben Közép-Ázsiában élt az ország összlakosságának 6,6 százaléka, míg jelenleg ez a mutató 11,5 százalék. 0A népi küldöttek kongresszusán Vaszilij Belov író az elnéptelenedés veszélyére hívta fel a figyelmet. Belov azt állította: a helyzet olyan elszomorító, hogy számadatokkal inkább nem is terheli a hallgatókat.- Hosszabb időt figyelembe véve, a szláv lakosság számára valóban kedvezőtlenek a kilátások. A nyolcvanas évek első felében házasságot kötött orosz, ukrán és belorusz nők esetében a várható gyermekáldás nem éri el a két főt sem. Ez pedig nyilvánvalóan nem elegendő ahhoz, hogy a megszületett és megszületendő gyermekek - számukat tekintve - a szülők helyébe lépjenek. Végül is nem minden családban születik gyerek. Statisztikai átlagban családonként 2,3 gyermeknek kellene születnie ahhoz, hogy a demográfiai újratermelődés megtörténjen. A közép-ázsiai köztársaságokban ugyanakkor ma is magas a születések száma. A közvéleménykutatás adatai szerint ezekben a köztársaságokban a fiatal nők továbbra is több gyermeket szeretnének: az üz- bégek, a tadzsikok és a türkmének ötnél is többet, a kirgizek pedig 4-5 gyermeket. Közép-Ázsiában egyébként magas a gyermekhalandóság is: Türk- méniábah ezer megszületett gyermek közül ötven, Tadzsikisztánban csaknem 49, Üzbegisztánban pedig 42 hal meg. Nyáron, amikor különösen megnő a gyermekhalandóság, az ország központi részeiből népes orvoscsoportok indulnak Közép-Ázsiába. Munkájukat közpénzekből finanszírozzák, ezt a feladatot a Lenin Gyermekalap látja el. Ezáltal némileg csökkentek a gyermekhalandósági mutatók, de áttörés még mindig nem történt. • Milyen váratlan tények birtokába jutottak a demográfusok?-A népszámlálás még nekünk, szakembereknek is szolgált néhány meglepetéssel. Kiderült például, hogy a mezőgazdasági lakosság létszámának csökkenése lényegesen lassúbb, mint azt várták. Az előzetes számítások szerint az 1979-es nép- számlálás óta 3,2 millióval kellett volna csökkenje a mezőgazdaság létszámának, valójában azonban csak 900 ezerrel csökkent. A városi lakosság esetében ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk, vagyis a városokban kevesebben laknak, mint azt korábban gondoltuk. , • Lehet, hogy a nyilvántartás pontatlansága okozta az eltérést? Vagy esetleg az összeírás során csúsztak be hibák?- Valószínű, hogy a lakossági helyváltoztatás nyilvántartásában történtek hibák. A Szovjetunióban bejelentkezési kötelezettség van érvényben. Amikor az ember lakóhelye szerint bejelentkezik, egyúttal bekerül a statisztikai jegyzékbe is, és ez a regisztrálás szolgál alapul a lakóhelyváltozás nyilvántartásáKezd megvalósulni a szovjet emberek általános követelése, hogy az ország pénzét ne ágyúkra, hanem közszükségleti cikkek előállítására költsék. A jelenlegi ötéves tervben a katonai kiadások csökkentésével 30 milliárd rubelt takarítanak meg. Előzetes számítások szerint a megtakarítás az agrár- és könnyűipari termékek előállítását 1,5-2-szere- sére növelheti. A katonai költségvetés felszabaduló összegeit tehát ésszerűbben használják fel, így a szovjet emberek ágyúk helyett tényleg vajat kapnak. A szovjet gazdaság már megtette az első lépéseket a hadiipari üzemek békés célú termelésének megszervezésére. Ehhez egy nemzeti tervprogram szükséges, amely biztosítja majd a felszabaduló összegek hatékony és jövedelmező fel- használását. Egy ilyen program azt bizonyítja, hogy az állam érdekelt a lészerelési tárgyalások sikerében, kész valódi lépéseket tenni a fegyveres erők és fegyverzet csökkentése érdekében. Egy ilyen terv előkészítése valamennyi érdekelt fél részvételével történhet csak meg: a központi és helyi államhatalmi szerveknek, a vállalati vezetésnek és a szakszervezeteknek részt kell venniük a tervprogram kidolgozásában, melynek a következő kérdéseket kell megoldania: az alternatív termékek fajtáját, a termelés pénzhoz. A valóság azonban gyakorta eltér ettől a sémától. Előfordul, hogy nem tesznek eleget a bejelentkezési kötelezettségnek. Egyébként napjainkban többen fontolgatják, hogy a bejelentkezési rendszer helyett elegendő lenne a lakónyilvántartás. • Változtatott-e a peresztrojka a szovjet demográfia módszerein?- Életemben először mondhatom el, hogy könnyebb lett a munkánk. Hozzáférhetőkké váltak az adatok, nincsenek titkok. A legutóbbi nép- számlálás adatai elfértek egyetlen kötetben, miközben a húszas években, amelyek szelleméhez most igyekszünk visszatérni, a népszámlálás anyagait 56 kötetben adták ki. A múlt évben hosszú szünet után először jelent meg A Szovjetunió lakossága című statisztikai évkönyv. Idén újabb kiadását tervezzük. A korábbi évek legtitkosabbnak minősített adatait ma nyíltan publikáljuk. Olyan adatokra gondolok, mint a lakosság életkora, az abortuszok és az öngyilkosságok száma, a halandóság okai stb. Intézetünk tavaly jött létre, a peresztrojka gyermeke. Létrehozását egyébként a sajtó is sürgette. Lehetőséget kaptunk arra, hogy széles körű kutatómunkát végezzünk, kialakulóban vannak nemzetközi kapcsolataink is. A demográfiában megszűntek a nemzetközi tudományos integráció útjában álló egykori korlátok. ügyi támogatásának forrásait, a nyersanyagigényt, a munkaerő átképzését. Az alternatív termék meghatározásakor az a legfontosabb, hogy az technológiai szempontból hasonlítson a megszüntetett fegyverfajta gyártására. Ha például a repülőgépgyártókat arra kényszerítik, hogy konzervipari gépeket gyártsanak, ez nem más, mint a meglévő szellemi és műszaki kapacitás pazarlása. Elengedhetetlen, hogy a hadiipari üzemek jó minőségű és versenyképes termékek gyártására térjenek át. Elsősorban a nagy szellemi befektetést igénylő termékekre, így például új típusú univerzális konyhagépekre, hűtőgépekre, fagyasztószekrényekre, elektronikus szabályozású porszívókra, videotechnikára, személyi számítógépekre, illetve az orvosi műszerekre gondolunk. 1989-ben ezeknek a gyártása a volt hadiipari üzemekben jelentős mértékben növekszik s értékük a jövőben el fogja érni az évi 1 milliárd rubelt. Igen fontos kérdés a hadiipari üzemek átállításának pénzügyi támogatása is. A vállalatoknak meg kell téríteni időleges veszteségeiket, amelyek a békés célú termékekre való átállás következtében keletkeznek. Egyes számítások szerint a katonai költségvetés csökkentéséből származó összeg több mint 75 százalékát ilyen célokra kell fordítani. A kezdeti szakaszban kiegészítő pénzügyi forrást jelenthet a forgalmi adó is, ami általában az állam jövedelmét gyarapítja, nem pedig a vállalatokét. A termékek szerződéses árai némileg meghaladhatják a szokásosat. A későbbiekben a gazdasági önelszámolás körülményei közepette tevékenykedve (a hadiipar 1989. január 1-jétől tért rá erre a rendszerre) a vállalatok pénzügyi forrásaikat a szovjet piacon hiánycikknek számító jó minőségű fogyasztási cikkek eladásából fedezik. Az értékesítési problémáról szólva nem szabad elfelejtenünk, hogy a honvédelmi minisztérium mindig is részt vett a polgári feladatok megoldásában. A polgári célú hadiipari termékek között említhetjük a repülőgépeket, hajókat, televíziós készülékeket, magnetofonokat, hűtő- és mosógépeket, agráripari és könnyűipari berendezéseket. A hadiipari üzemek kétszer nagyobb ütemben növelik a közszükségleti cikkek előállítását, mint a polgári üzemek. Az elképzelések szerint 1995-re a hadiiparban előállított össztermék 60 százaléka polgári célokat szolgál. Jellemző, hogy a hadiipari üzemek által előállított termékek általában hiánycikkek. JEVGENYIJ SZERÖV (APN) A Komáromi (Komárno) járasban már javában folynak az évzáró taggyűlések. Eddig 20 alapszervezetben - többnyire bíráló hangnemben - vitatták meg a párt- és gazdasági feladatok teljesítését és igényes feladatokat tűznek ki az elkövetkező időszakra. A Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat komáromi üzeme kommunistáinak tanácskozásán részt vett Magyarics Vince, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Ellenőrzési Bizottságának elnöke is. A beszámoló pozitívan értékelte a kommunisták eszmei-politikai munkáját, amelynek hatékonyságát a szocialista munkaversenyben elért eredményük is bizonyítja. Kitértek a hiányosságokra is, többek között arra, hogy munkájuk nincs eléggé megbecsülve, alacsonyak a fizetések. A vita során az üzem igazgatója, Havetta Károly rámutatott arra, hogy Dél-Szlovákia az ország kenyérgabonájának 25 százalékát ebből a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Komáromi járás a tíz százalékát - biztosítja. Ennek ellenére Dél-Szlovákiában nincs malom, s a gazdasági önelszámolás bevezetésének, vagyis a gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában nagyon sokba kerül a gabonát őrlés céjából Kassára (Kosice) szállítani. Miután a surányi (Őu- rany) malom leégett, javasolták, hogy újítsák fel ismét a környék kisebb malmait. Magyarics Vince elvtárs felszólalásában elmondta, hogy ez a szakma jutalmazás szempontjából a környező országokban nagyobb megbecsülést élvez. Gratulált az üzem dolgozóinak, hogy az évzáró taggyűlések tiszteletére új termékekkel lepték meg a fogyasztókat. E napokban került az üzletekbe az újfajta almaliszttel készült diabetikus kenyér, amely elősegíti az emésztést. A nyolcvan dekagramm kenyér ára 7 korona, szavatossági ideje öt nap. A továbbiakban Magyarics Vince elvtárs tájékoztatta a tagságot azokról a feladatokról, amelyek hazánk dolgozóira várnak az átalakítás során. (kolozsi) Az ízesített kefirhez hasonló új savanyított tejtermék gyártását kezdte meg a radlicei tejfeldolgozó üzem. A Bifido, amely citrom- vagy narancsszörppel van ízesítve, műanyag poharakban kerül az üzletekbe. (Petr Josek felvétele - ÓTK) Konsztantyinovo törzstenyésztő állami vállalata (Moszkvai kerület, Domogyedovói járás) évente 6 ezer tenyészsüldőt szállít az ál lattenyésztő gazdaságoknak, s emellett 3 ezer szarvasmarhát nevel. A tej- és a hústermelés egész éven át a takarmány minőségétől és mennyiségétől függ, ezért nagy mennyiségű zöldtakarmányt kell tartósítaniuk a termelőknek. Mivel a nehéztraktorokra másutt van szükségük, a Tamanyi tankhadosztálytól bérelnek T-62-es harckocsikat a zöldanyag tömörítésére. Egy szezon alatt a bérleti díj több ezer rubelre rúg. A megállapodás alapján a vállalat mezőgazdasági terményekkel fizet a katonáknak. (ÖSTK-TASZSZ felvétel) A szovjet hadiipar átállítása Ágyúk helyett vajat ÚJ SZÚ 4 1989. IX. r
