Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-22 / 224. szám, péntek
Teremtsük meg az igényesség légkörét Beszélgetés IVÁN KNOTEK elvtárssal a pártszervek feladatairól a jövő évi gazdasági terv előkészítése során Az évzáró taggyűlések, a pártkonferenciák és a CSKP XVIII. kongresszusának előkészítése idején a pártszervek és szervezetek figyelmének homlokterébe a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása és a gazdasági mechanizmus átalakítása kerül. Hogy milyen feladatok állnak a párt előtt az ez évi gazdasági terv teljesítése és az 1990-es terv előkészítése során, arról beszélgettünk Ivari Knotekkel, a CSKP KB Elnöksége tagjával, a KB titkárával. • Titkár elvtárs, egészében véve nak és az 1990-es évi terv teljesítéhogyan értékeli gazdasági eredményeinket ebben az évben?- A népgazdaság fejlődése és az állami terv teljesítése az év első nyolc hónapjában azt mutatja, hogy történtek bizonyos pozitív változások a népgazdaság intenzifikálásá- nak és hatékonyságának növelésében. Ez azonban semmi esetre sem adhat okot önelégültségre, éppen fordítva, még következetesebben foglalkozni kell azokkal a határozatokkal, amelyeket a népgazdasági terv komplex teljesítése és a gazdasági mechanizmus átalakítása elveinek érvényesítése érdekében hoztunk. • Értékelné közelebbről is az elért eredményeket legalább a főbb irányokban?- A nemzeti jövedelem körülbelül két százalékkal nőtt, mégpedig a munka termelékenységének növelésével. Ez a növekedés gyorsabb mint ahogy azzal az állami terv számolt. Folytatódik a CSKP XVII. kongresszusán meghatározott szociális program teljesítése, például a lakosság személyi fogyasztása mintegy 3 százalékkal emelkedett. A hazai piacon - még a hosszabb ideje tartó problémák ellenére is - bizonyos mértékben sikerült megfékezni az áruellátásban egyre inkább mutatkozó hiányosságokat. Az élelmiszeripar kínálata lényegében stabil maradt, és a mezőgazdaságban dolgozók jó eredményei megteremtették a feltételeket arra, hogy a jövőben az élelmiszerek kínálata minőségileg javuljon. Jobban ki tudtuk elégíteni a keresletet sokféle iparcikk, a szilárd fűtőanyagok és a higiéniai eszközök eladásában. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben növekedett a devizabevétel. Ezekkel a tényekkel ellentétben a gazdaság teljesítő- képességében és hatékonyságában nem következett be fordulat. Ez akadályozza a szerkezetváltási és fejlesztési programok gyorsabb előrehaladását is. A tudományos-műsza- ki fejlesztés eredményeinek lassú ütemű alkalmazása okozza a vállalatok alacsony fokú innovációs aktivitását. Az eddigi gazdasági és szociális fejlődéssel kapcsolatos problémák azonban nem adnak okot a pesszimista hangulatra, a jövőtől való félelemre. Csehszlovákia gáz- dasága teljesítőképes és megvan a további sikeres fejlődés minden feltétele. • Álljunk még meg a hiányosságoknál. Miben látja ezeknek fő okát?- Az okot az eddigi gazdasági mechanizmus nem ösztönző hatásában éppúgy kereshetjük, mint a gazdasági feladatok megoldásában tapasztalható idejétmúlt hozzáállásban, az irányítás minden szintjén. Ez gyakran megmutatkozik olyan munkamódszerek és gondolkodásmód érvényesítésében, amely a túlnyomórészt extenzív fejlesztés és az adminisztratív, utasításos irányítási rendszerre volt jellemző. A gazdasági vezetők egy része ugyan beszél az átalakításról, de kevés gyakorlati lépést tesz és gyakran a felsőbb utasításra vár. Látható ez például a vállalatok irányításánál a javulás lassú tempójában. Ezért a kommunistáknak és a pártszervezeteknek minden munkahelyen ki kell alakítaniuk az igényesség légkörét a feladatok teljesítéséhez, teret kell adniuk az új utak keresésének és a konkrét megoldásoknak. A népgazdaság fejlődésében mutatkozó hiányosságok leküzdésére a CSSZSZK kormánya intézkedéseket hozott, főleg a beruházások, a belső piac, az egészségügy és a bérfejlesztés területén^ Az év hátralevő időszakában a figyelmet az állami terv és minden utólag hozott intézkedés következetes teljesítésére kell összpontosítani, hogy meg- féléíó feltételei legyenek a gazdasági mechanizmus sikeres átalakításésének. • Amint azt az eddigi tapasztalatok mutatják, az 1990-es évi terv előkészítéséhez nem fogtak hozzá mindenhol a kellő felelősségtudattal. Gyakori érvként hangoztatják, hogy a központ a tervezéshez eddig nem adott elég információt. Milyen az ön nézete ezzel kapcsolatban?- Az 1990-es év tervét tekintettel az új gazdasági szabályzók előkészítésének bonyolultságára, a nagykereskedelmi és felvásárlási árak változásaira és a gyártási-műszaki, a tudományos-kutatási és a kereskedelmi alap éppen folyó átszervezésére csak novemberben hagyják jóvá. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a vállalatok előkészítsék gazdasági tervüket. Ennek elsősorban a vállalati irányítás tökéletesítésére, a vállalaton belüli önelszámolás bevezetésére, a hazai és a külföldi piac igényeihez igazodó szerkezetváltásra, a szállítói-megrendelői szerződések megkötésére, az innovációs és műszaki fejlesztési programok kidolgozására kell támaszkodnia úgy, hogy biztosítsák a népgazdasági tervek következetes teljesítését és az eddigi fejlődéssel szemben gyorsítsák az intenzifiká- lás ütemét. Az új feltételekből kiinduló 1990- es állami terv előkészítésének irányvonalát már az elmúlt év júliusában jóváhagyta a CSSZSZK kormánya. Ennek nem volt kötelező vagy direk- tív jellege, de alapvető információkat nyújtott arról, hogy a központ a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítése és a 8. ötéves tervfeladatok teljesítése során a fejlődés milyen dinamikájával számol. Ezzel lehetővé tette, hogy a gazdálkodó és költségvetési szervezetek a terv előkészítésénél időben eligazodjanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy több vállalat nem használta ki ezt az időt a szállítói'megrendelői kapcsolatok aktív megoldására. Noha igazságtalan lenne általánosítani a jelenlegi helyzetet, nyíltan meg kell mondani, hogy néhány vállalat úgy viselkedik, mintha mindez rájuk nem vonatkozna. A központból várják a megoldást, mintha elfelejtették volna, hogy a vezérigazgatóságok megszűntek, az állami szervek csökkentették dolgozóik számát és ezért nincs más lehetőség, mint a gazdasági szerződéseken keresztül tisztességesen megoldani a szállítói-megrendelői kapcsolatokat. Van egy másik véglet is. A vállalatok egy része a szocialista vállalkozás területét nagyon is sajátosan értelmezi. Nem hajlandó gazdasági szerződéseket kötni, vagy feltételként részvételt követel azok devizafedezetében és hasonlók. A helyzet annál komolyabb, mivel az 1990-es évi állami terv előkészítésénél a szándék a minőségi mutatók olyan fejlesztésére irányult, amelyek igényességükben megközelítik a 8. ötéves terv eredeti irányvonalát. • A kerületi és járási pártbizottságok vezető titkárainak nemrég véget ért országos tanácskozásán Mi- loé Jakeé elvtárs arra figyelmeztetett, hogy sok vállalat és ágazat felvetette a jövő évi feladatok csökkentésének igényét, ugyanakkor növelni szeretnék a beruházások mértékét és gyorsítani a bérfejlesztést. Mi a kommunisták feladata a terv előkészítése során?- A kommunisták feladata a gazdasági tervek megalkotásánál az, hogy aktívan elősegítsék a társadalom szükségleteinek figyelembe vételét és aktivizálják a vállalatok belső erőforrásait. Ez az az út, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának további emelését, az .eladósodás növelése nélkül. Ugyanakkor abból kell kiindulni, hogy a vállalatok és a dolgozókollektívák fejlesztési terveit mindenekelőtt saját forrásokból kell fedezni. Elvárjuk, hogy a vállalati terveket az önfinanszírozás elveinek alkalmazásával a saját aktív fejlesztési és takarékossági intézkedéseik alapján dolgozzák ki, s ez utóbbiak a belső tartalékok feltárására irányuljanak. A hosszú távú szerkezetváltási politikával összhangban a gazdasági terveknek tartalmazniuk kell a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok és félkésztermékek optimális kihasználását, mégpedig azzal, hogy csökkentik az energia- és anyagigényes termelés hányadát, a feldolgozóiparban növelik a nyersanyagok értékesítését, jobb minőségű, magasabb használati értékű anyagokkal dolgoznak a termelésben és fejlesztik a közszükségleti cikkek gyártását. Az 1990-es évi gazdasági terv kidolgozása a gazdálkodás új feltételei között rendkívül magas igényeket támaszt a kommunisták, a gazdasági dolgozók és az önigazgatási szervek munkájával szemben a központ és a gazdasági szféra kiegyensúlyozatlan felkészültsége, az állami vállalatok nagy különbségeket mutató anyagi helyzete, a hazai és a külföldi piac ellátásában meglevő hiányosságok miatt. Hozzáállásukon elsősorban a gazdasági szervezeteknek kell változtatniuk. Vállalkozásaikat az önálló önelszámolásra kell alapozniuk. • A fejlesztés fontos forrása a deviza. Ez iránt a vállalatok egyre inkább érdeklődnek. Mire számíthatnak?- Már mondtam, hogy az eladósodás útján nem mehetünk. Az egyre növekvő import igényeket - a termelési feladatok biztosítására vagy a nemtermelő szféra, például az egészségügy igényeinek kielégítésére és az egész népgazdaság modernizálásához szükséges progresszív technológiák beszerzésére - csak a csehszlovák export hatékonyságának növelésével és a deviza terén is az önfinanszírozással elégíthetjük ki. Itt is érvényes, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése, a komplex állami terv irányító feladatának újfajta értelmezése mellett, nagy teret ad a vállalkozásoknak, a dolgozók alkotó kezdeményezésének. OA vezető titkárok említett országos tanácskozásán ugyanakkor nemegyszer elhangzott a szemrehányás, hogy a központban is él még a régi hozzáállás, hogy a központi szervek jelenleg kevés segítséget adnak a vállalati szférának. Mit mondhat erről?- Ez a kritika - főleg az alapítók, tehát a minisztériumok és nemzeti bizottságok címére - gyakran jogos. A központi szervek kötelessége aktívan részt venni a szocialista vállalkozás, a vállalati önállóság és önfinanszírozás feltételeinek megteremtésében. A központ legjelentősebb feladatai közé tartozik, figyelembe véve a termelési-gazdasági alap kiegyensúlyozatlanságát, hogy elősegítse az egyforma szintre való kerülést. Ezért elengedhetetlen a differenciált hozzáállás a gazdaságot érintő olyan hatásokhoz, amelyek a jelentősen különböző feltételekből és teljesítményekből adódnak. A jövőben ugyanis több olyan szervezet lesz, melynek forrásai lehetővé teszik a bérek és-a beruházások átlagon felüli emelését, ugyanakkor sok olyan szervezet is működik majd, amely képtelen lesz az önfinanszírozásra. A differenciált hozzáállásnak célja az, hogy elejét vegyük annak az inflációs nyomásnak, amely az áltagon felüli anyagi eszközökkel rendelkező vállalatok részéről megnyilvánul. A másik oldalon nem titkolhatjuk, hogy a központ is csak most formálódik. A központi szervekben dolgozók létszáma 30 százalékkal csökkent. Ez a még mindig meglevő rutinszerű munkával együtt sok problémát okoz. ‘ Azt is tudjuk, hogy sok állami vállalat konszolidációs programmal kezdi a tevékenységét. Nem egy közülük az államra akarja áthárítani problémáinak megoldását. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ilyen igyekezet ellenkezik az átalakítás szándékaival. A konszolidáció súlypontja a vállalatokban van, a gazdasági irányításuk megváltoztatásában, a bankhitelek jobb kihasználásában. Az állam támogatni fogja a fejlesztési programokat, de a jövőben alapjaitól kezdve megváltozik az állam dotációs politikája. Ezért a legjelentősebb követelmény az önfinanszírozás, amely behatárolja minden vállalat létét. • Összefoglalhatja tehát titkár elvtárs, mi a pártszervezetek legfőbb küldetése?- Minden pártszerv és alapszervezet tevékenységének feltételei között kialakítani az igényesség légkörét, növelni minden kommunista személyes részvételét és felelősségét az átalakítás feladatainak teljesítésében. Ennek politikai és gazdasági céljait a CSKP KB 7. és 9. ülése pontosan megformálta. A jelenlegi időszakban, jobban mint máskor, az éves terv komplex teljesítésére és az 1990-es évi terv előkészítésére kell összpontosítani. A pártszervezeteknek a szakszervezetekkel együtt a gazdasági vezetőktől meg kell követelniük, hogy időben és jó minőségben készítsék elő a szervezési, technológiai és gazdasági terveket a jövő évi feladatok teljesítéséhez. A felkészülés leggyengébb láncszemeinek a szállítóimegrendelői kapcsolatok és a vállalaton belüli irányítás mutatkoznak. Ezért' ide kell összpontosítani az ellenőrző tevékenységet. Elkerülhetetlen, hogy a vállalatok mélyebben foglalkozzanak az irányítás önelszámolási elveinek bevezetésével és azok hatásával. A pártszervezetnek és a szakszervezeteknek azokat a vezető dolgozókat kell támogatniuk, akik nagyobb technológiai és munkafegyelmet követelnek, azokat a mestereket, technikusokat, brigádvezetőket, igazgatókat, szövetkezeti elnököket, akik a vállalat érdekében a differenciált jutalmazás elveit érvényesítik a valóban elért munkaeredmények szerint, és nem a „mindenkinek egyformán" elve alapján. Ez egy bonyolult szociális probléma, a szociális igazságosság elvszerű megoldása. Középpontban maradnak a CSKP KB 14. ülésének határozatai is, amelyek a figyelmet a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek minél gyorsabb gyakorlati alkalmazására irányítják. Minden munkahelyen programszerűen kell előrelépni, s nem lehet megengedni, hogy az átmeneti gazdasági problémák néhány vállalatnál háttérbe szorítsák a vállalati fejlesztés, a modernizálás, az innováció és a szerkezetváltás feladatait. Minden pártalapszervezetnek differenciáltan kellene megoldani munkahelyi problémáit. Nekünk, kommunistáknak rendkívül fontos, hogy kihasználjuk az éppen folyó évzáró gyűlések és a CSKP XVIII. kongresszusára való előkészületek tapasztalatait, ismereteit. Bevált munkaformáinkból és módszereinkből indulunk ki, amelyek megkövetelik, hogy az igyekezet a feladatok teljesítésének sokoldalú megítélésére, konkrét intézkedések elfogadására irányuljon, amelyekkel a kommunisták hozzájárulnak munkahelyükön az átalakítás feladatainak megoldásához. A jelen döntő feladata, hogy a munkakollektívákat megnyerjék a vállalati tervek teljesítéséhez és növeljék kezdeményezőkészségüket. Semmit sem hagyhatunk a véletlenre. A kor, amelyben társadalmunk átalakítását megvalósítjuk, nagyon bonyolult. Nem minden fejlődik majd úgy, ahogy kívánjuk. Annál fontosabb tehát, hogy a kommunisták legyenek ennek a küzdelemnek az élén, hogy konkrét tettekkel bizonyítsák, a CSKP nemcsak ösztönzője hanem biztosítéka is a sikeres átalakításnak szocialista társadalmunk további fejlődésében. • Köszönöm a beszélgetést. VLADIMÍR Ő^CHLOVSK* Miről ír a Pártáiét 18. száma? Időszerű témáról, a pártoktatásrór szói a vezércikk, amely emlékeztet a CSKP KB Titkárságának ezzel kapcsolatos határozatára, az alapvető változásokra, és a legfontosabb feladatok egyikére: „Joggal helyezünk hangsúlyt az időszerű eszmei és politikai problémák tisztázására és a tájékoztatás fokozására." Egyébként a folyóiratnak ebben a számában csak Jaroslav Zdráhal, a brnói városi pártbizottság titkára foglalkozik ideológiai témával Monológ helyett tárgyszerű vitát című cikkében, a. szerzők zöme a párt politikai szervezőmunkájának kérdéseivel, a munka közben szerzett tapasztalatokkal foglalkozik. Ján Schriffel Mit bizonyítanak a felmérés eredményei? című beszámolója az új párttagok kiválasztásával, felkészítésével és felvételével összefüggő tevékenységet elemző felmérés tapasztalatait összegzi. Mégpedig a Martini Nehézgépipari Művekben végzett felmérés alapján, ahol évente átlag 120 új tagjelöltet vesznek fel, akiknek csaknem 90 százaléka munkás. Elénk tárja a szerző a negatív jelenségeket is. „Szükséges a kommunisták személyes példamutatása - figyelmeztet és érvel: mert ez még nincs így mindenütt, a fiatal pártonkívüli munkások 70 százalékának a véleménye szerint a munkahelyeken a párttagok semmiben sem különböznek tőlük.“ Figyelmeztető jellegű beszámoló Milán Ozimy (púchovi Május 1. Gumigyár) Tanácskozzunk az emberekkel, vegyük figyelembe nézeteiket című írása is, amelyben a tennivalókat mérlegelve megállapítja: j„A fő akadálynak az egy helyben to- pogást, a kényelmességet, a bevált gyakorlattól való eltérés visz- szautasítását tartjuk." ‘ Sajátos témával foglalkozik - a párt információs rendszerének tökéletesítésével - az Egyre fontosabb a színvonalas tájékoztatás című írásában Jozef Tomek, az SZLKP KB munkatársa. „A feldolgozáskor - hangsúlyozza - a minőség legyen a fö szempont, ne pedig az adatok száma és a teleírt papír mennyisége." A párt nyitott politikájának alapja a nyílt tájékoztatás című ankétban Pavel Krízka (bratisiavai Slovnaft) a tájékoztatás eszközeinek szerepét elemezve, az üzemi lapot így értékeli: „Tág teret biztosít dolgozóinknak véleményük kifejtéséhez, és ez a jelenlegi politikai helyzetet és a vállalatot egyaránt érinti." Őtefan Lupták (stúrovói papírgyár) az üzemi lappal kapcsolatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikai informátorok munkájában még mindig sok a tartalék. Érdekes a Mi foglalkoztatja őket? címmel közölt beszélgetés, amelyet Lubos Kouba dolgozott fel. A Történelem c. rovatban Lubo- mír Bakes Az I. Internacionáié és napjaink című írásának érdekessége az akkori, a 125 évvel ezelőtti és a mai megállapítások, jelenségek közötti összefüggések és ellentmondások elemzése. (hajdú)
