Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám, szombat

ÓJ szú 5 19. VIII. 12. Közös tűznél a saját pecsenyéjét...? Új elnököt és partnert keresnek a karvai kertbarátok A kísérleti parcellát tekintik meg (A szerző felvétele) Tanácskozás - kukoricáról, napraforgóról A zöldség- és gyümölcstermesz­tésben általában egymást rendszer­telenül váltva jelentkeznek a bő és szűk esztendők. Egymásutánisá­guktól függően, hol a termelők, hol meg a fogyasztók bosszankodnak. Az előbbiek azért, mert végre tisztes nyereségben reménykedtek, ám nem tudnak túladni az árujukon, az utóbbiak meg azért, mert a boltok­ban jobbára a nincset árulják. Bizonyos jelek - mint például a kajszi és a paprika értékesítése körüli problémák - arra utalnak, ezúttal a bőség évét nyögjük. Más tapasztalatokból inkább arra követ­keztethetünk, hogy nem áruból van sok, hanem felvásárlási és elosztási készségből, rugalmasságból kevés. Az áldatlan helyzet elsősorban, de nem kizárólag a szövetkezeteket, állami gazdaságokat és közös válla­latokat sújtja. A kertbarátok, szerző­déses háztáji árutermelést folytatók méginkább ki vannak szolgáltatva a felvásárló szervezetek kénye-ked- vének. Nem csoda, hogy kistermelői körökben meglehetősen fanyar-fe­szült a hangulat. Mindenki bosszús, türelmetlen, s jogos vagy vélt sérel­meire többszörös elszántsággal ke­resi a gyógyírt. Nemrég a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége karvai (Kravany nad Dunajom) alapszervezetének rend­kívüli taggyűlésén jártunk. Az egy­begyúrt kertbarátok parázs vita kere­tében kérték számon a szervezet vezetőségétől, elsősorban a jelen lévő elnöktől, miért nem biztosítanak megfelelő feltételeket a termés érté­kesítéséhez? Gulyás László elnök tudta, hogy „forr“ a falu, ezért már a megnyitóban igyekezett a partner Zelenina átúrovói raktárának dolgo­zóit bűnbaknak megtenni. Merthogy: nem a vezetőségen múlik, mennyi árut vásárolhatnak fel. S nem tudni miért, a partner idénykezdet óta mostohán viszonyul az alapszerve­zethez.- Bármennyi árut jelentettünk, mindig csak egy töredékét voltak hajlandók átvenni tőlünk. A felvásár­lás akadozott, miközben az ár kilón­kénti 22 koronáról 5 koronára csök­kent. Ez engem legalább annyira bosszant, mint bárkit a faluban, hisz nekem is van paprikám. Még be sem fejezte az elnök, tíz A CSKP KB Elnöksége egyik ta­valy októberi ülésén az egészség- ügyi ellátásban felmerült gondokról szóló jelentést megvitatva megálla­pította, hogy a rossz egészségi álla­pot okai a nem megfelelő élet- és munkakörülmények, az emberek zö­mének életvitelében tapasztalható hiányosságok, valamint az, hogy a hazai egészségügyben hiányoz­nak a korszerű műszaki berendezé­sek és alapanyagok. Ezeket a prob­lémákat a kormányoknak kell meg­oldaniuk. A Csehszlovák Sajtóiroda és a Rudé právo ezzel összefüggésben kérdéseket tett fel Jaroslav Proko- pecnek, a Cseh Szocialista Köztár­saság egészség- és szociális ügyi miniszterének. Munkatársaik főleg az iránt érdeklődtek, hogy mi válto­zott meg a fontos dokumentum megtárgyalása óta. • Milyen határozatokat hagytak jóvá?-A napokban az egészségügy számára néhány, mindenekelőtt szív- és cukorbetegek, valamint asztmások számára szükséges gyógyszerek, speciális egészség- ügyi cikkek, szívrítmusszabályozók és gyógyszeripari nyersanyagok azonnali megvásárlására 20 millió dollárt - megközelítőleg 300 millió devizakorona - folyósítottak. • Tehát ezzel javul a helyzet?- Igen javul, de csak átmeneti megoldásról van szó. Ezek a két köztársaság egészségügyi tárcájá­nak rendelkezésére bocsátott pénz­eszközök elgendőek lesznek arra, hogy az idei utolsó negyedévben és a jövő év első negyedében besze­rezhessük a legszükségesebb egészségügyi cikkeket és gyógy­szereket, illetve lehetővé teszik, hogy ismét üzembe helyezzük az kéz emelkedett a magasba. Nem kellett nógatni az embereket, be­széltek maguktól. Miről? Idézzük fel röviden a vitát, természetesen a tel­jesség igénye nélkül.- Az első szállításnál ezerötszáz karalábét jelentettem, de már száza­lékosatok - emelkedett szólásra el­sőként Krizsan József. - Csak 450- et vettetek át. Azóta romlott a hely­zet. Az idén 15 ezer karalábéra kötöttem szerződést, de csupán 12 ezret tudtam eladni. Azt is csak úgy, hogy a felét elvittem Búcsra (Búő). Paprikából 129 ládával szállítottam, de ebből ti csak harmincat fogadta­tok el, azt is hatszorra. Ez lenne az a sokat emlegetett termelői biz­tonság?- Én tizenöt éve termelek szerző­déses alapon, de annyi gondom mint tavaly meg az idén, még soha nem volt az értékesítéssel - keser­gett Virág József. - A karalábét Búcsra, Stúrovóba, a paprikát Ebed­re (Obid) hordtam eladni. Hogy van az, hogy ott 2,5 mázsa paprikát is átvesznek tőlem szerződés nélkül, itthon meg hetek óta szünetel a fel­vásárlás?- Sokféleképpen lehetne magya­rázni a helyzetet, de a lényeg az: az a szekér halad, amelyiket kenik - re­agált az elnök. - Én ilyesmire ma­guktól sem meghatalmazást, sem „alapot“ nem kaptam.- Szerintem inkább arról van szó- vágta rá Hrabos Ciril -, hogy kényelmes a vezetőség, a felvásár­ló. Ha azt mondják, nem lehet, bele- nyugosznak. Követelhetnék, hogy vegyék át az árunkat, elvégre szer­ződést kötöttünk. Vagy az csak arra jó, hogy akkor lobogtassák, amikor minket lehet büntetni?- Nehéz követelőzni olyasvalaki­nél, aki holnap tízszer visszaüthet- hallatszott ismét az elnöki asztal­tól. - Törvény van rá, de a felvásár­lók száz és még egy okot találhatnak az előkészített áru átvételének meg­tagadására.-Tavaly a taggyűlésen arról is beszéltünk, hogy partnert kellene váltani - emlékeztetett Psenák Jó­zsef. - Mégsem történt semmi, pe­dig most is láthatjuk, hogy a marcel- házai (Marcelová) Kertészeti Szol­gáltató Vállalat korrekt partner. Az eredmény: hordhatjuk a termést eddig anyaghiány miatt nem működ­tetett berendezéseket. Nem emlék­szem így kiéleződött, pénzhiány okozta válságra e téren. A Cseh Tervezési és Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság ezen felül mű­szaki berendezések vásárlására to­vábbi 100 milfió devizakoronát bo­csátott a csehországi egészségügy - ez az összeg már az idén felhasz­nálható lesz - részére, valamint még 350 millió koronát ugyanerre a célra; ezt a jövő évben folyósítja. De mind­ez csak alkalmi megoldás. Amennyi­ben a szövetségi kormány közvetle­nül a tervbe nem foglalja bele az egészségügy számára való pénz­eszközfolyósítás elveit, ilyen helyzet ismét előállhat. • Hol keresendők a kiváltó okok? Anélkül, hogy a helyzetet valami­képpen igazolni akarnánk, elmond­hatom: hasonló előfordul más euró­pai országokban is. A Német Szö­vetségi Köztársaságban például el­veket dolgoznak ki az egészségügyi ellátásban való egyéni részvétel fo­kozására vonatkozóan. És nemcsak ott. Az egészségügy mindenütt drá­ga. A berendezések egyre bonyolul­tabbak, pontosabbak, de áruk is aránytalanul magas; a gyógyszerek is hatékonyabbak, de egyúttal többe is kerülnek. Hazánkban az egészségügyi szükségleteket sok éven át alábe­csülték. A hiányosságok a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején kezdtek felmerülni. Noha nem fogadható el, mindig csak az akut problémákat oldottuk meg. Első ízben kap egészségügyünk egyszerre ennyi devizaeszközt, de újra megismétlem, hogy ez elenged­hetetlen, s folyósításával csak a kö­vetkező félév legsürgősebb problé­mái oldhatók meg. (ŐSTK) a szomszéd falvakba, ahol érdekes­mód mindig van szállítási lehetőség. Vagyis kell a zöldség, de nem a mi szervezetünktől.- Mi hetek óta nem szállíthatunk, de az elnök karalábéja, paprikája azért csak elkel - ugrott fel Farda Sándor. - Nem félek a szemébe mondani. Néha még házhoz is men­nek érte...- Kérdeztem én valakitől, hogyan ad túl az áruján, amikor mi éppen nem szállíthatunk? - vágott vissza az elnök, de nem a kérdezőre, ha­nem valahová a terem sarkába né­zett.- Méghogy amikor éppen nem szállíthatunk - szólt közbe Jászbe­rényi Erzsébet. - Hetek óta kínló­dunk, ők meg a kiskapukat nyitogat- ják ahelyett, hogy a szervezet szállí­tási lehetőségeiért harcolnának. De miért is nyugtalankodnának, az ő árujukra mindig van vevő. Az elnök tavaly ősszel is eladott egyszerre vagy száz láda zöldséget, miközben tőlünk legfeljebb 2-3 ládával fogad­tak el. A minap is 18 láda paprikát adott le, pedig tőlünk egy táskára valót sem vettek át.- Látom, elégedetlenek a mun- 0 kámmal - állt fel hirtelen Gulyás László. - A felvásárló után én is lemondok.- Nem megsértődni, dolgozni kell - csattant fel Krizsan József. - Még­pedig úgy, hogy ne csak a magad pecsenyéjét sütögesd. Ha vállaltad az elnökséget, csináld is végig be­csülettel.-Tíz éven át kifogástalanul ve­zetted a szervezetet - állt fel végre Tóth István hnb-elnök is,- Nem illik így visszadobni a megbízatást. Az évet végig kellene dolgozni. Annál is inkább, mivel felvásárló telep építé­sét terveztétek. Akörül is vannak problémák, de ha vezetőség nélkül teljesen elakadtok, vissza kell adni a szövetségtől segítségnek kapott 60 ezer koronát, s ki tudja meddig szoronghatnak a felvásárlók a csa­ládi házak udvarán.- Megmondtam, nem vállalom tovább. Itt a pecsét, keressenek ma­guknak új elnököt.- Hát... ahogy elnézem, elnökvá­lasztáshoz kicsit kevesen vagyunk. Vagyis mehetünk haza - mondta Borka István, azzal már tolta is ki maga alól a széket. öt perc alatt kiürült a terem, csak a nemzeti bizottság elnöke nem mozdult. Egy darabig farkasszemet nézett az asztalon „felejtett“ pe­cséttel, aztán hirtelen elhatározással zsebre vágta.- És most, - szedelőzködtem én is.- Láttad, hallottad... Ne felejtsd el megírni, hogy a kertbarát-szerve­zet részére keresünk egy rátermett elnököt, no meg egy jó partnert, aki nem „nyeregből“ akar tárgyalni ve­lünk. Nem hiszem el, hogy nincs ilyen. KÁDEK GÁBOR Amikor a földeken még javában folyt a gabona betakarítása, a ga- ramkálnai (Kálna nad Hronom) Augusztus 29. Egységes Földmű­ves-szövetkezetben nagyszabású rendezvényre készülődtek. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Fej­lesztő Közös Vállalat szervezésé­ben ugyanis ebben a mezőgazdasá­gi üzemben tartották meg a kukori­ca- és a napraforgó-termesztési kí­sérletek bemutatóját. A rendezvény első részében, mely tanácskozási jelléget öltött, ér­tékelték az 1988-as termelési évet s szóltak az idei feladatokról. A tava­lyi kiváló eredményekért a rend­szergazda, az Ekecs-Lakszakállasi (Okoő-Sokolce) Efsz elismerésben részesítette a hegyétei (Kútrjiky, Du­naszerdahelyi - Dunajská Streda - járás), a martosi (Martovce, Komá­romi - Komárno - járás) és a nagy- ölvedi (Vel'ké Ludince, Lévai - Le- vicé - járás) szövetkezeteket. A napraforgó termesztése körüli kérdéseket Belucz János mérnök, kandidátus, a napraforgó-termesz­tési rendszer agronómusa taglalta. Szólt a tudomány és a kísérlet fon­tosságáról. A rendszergazda éppen ezért évente szorgalmazza a vegy­szer- és a fajtaösszehasonlító kísér­letek beiktatását. Magáról a rend­szerről, mely napraforgóból 5200 hektárt integrál elmondta, hogy a partnergazdaságok idén az IBH-166, az IHNK-81, az IHNK-173, a Fundulea és a Viki fajtákat termesztik. A termesztéshez szükséges technológiai útmutatót időben megkapták, de sajnos nem minden mezőgazdasági üzem szen­telt kellő figyelmet a megtartásának, például a talaj előkészítésének. Szerepet játszik ebben természete­sen az egyes gépek hiánya, s a már meglévők rossz beállítása, a beta­karítás során az adapterek hiánya. Iván József, a Szegedi Gabona- termesztési Kutatóintézet munkatár­sa a napraforgó termesztéséről tar­tott előadást, majd dr. Szalay Sán­dor, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat győri intézetének munka­társa a kukorica vegyszeres gyomir­tásáról szólt. A rendezvény elméleti része után a kísérleti parcellák megtekintésére került sor. A kukorica-vegyszerezési kísérletekbe a Magyarországon és a hazánkban beszerezhető vegy­szereket vonták be. A mezőgazda- sági szakemberek véleménye a kí­sérletről megegyezett; jól sikerült. A 18-féle kezelés során jól megfi­gyelhető a vegyszereknek a gyom­növényekre kifejtett hatása és a fito- toxikus befolyása. Kiemelkedőnek bizonyultak az Észak-magyarorszá­gi Vegyiművek vegyszerei, melyeket többnyire vetés előtt kell bedolgozni a talajba, s amelyeknek szárazabb idő esetén is jó a gyomirtó hatása. Megfelelő hatása volt az Zeazin ké­szítménynek is. A legjobb ered­ményt azonban mégis a STOMP 330 plusz ATRAZIN, valamint az ACENIT plusz ATRAZIN szerkombi­náció adta. Kiváló gyomirtó hatása volt a kukoricában leggyakrabban előforduló gyomokkal szemben. A napraforgó fajtaöszehasonlító kísérlet célja az volt, hogy képet adjon arról, mely hibridek a legalkal­masabbak köztermesztésre, melyek alkalmazkodnak leginkább az éghaj­lati viszonyokhoz és a talajadottsá­gokhoz. A kísérletbe több hazai és külföldi fajtát iktattak be. A növény­zet jelenlegi fejlettsége és állapota alapján jó eredmény várható az IBH-166-tól, az IHNK-173-tól, az IHNK-81-tői, a Fundulea 206-tól és a Vikitől E hibridek ugyanis már több éven át bizonyították jó termőképes­ségüket. A rendezvény jó alkalmat nyújtott a tapasztalat- és eszmecserére, az ismeretgyarapításra. Ilyen és ha­sonló jellegű rendezvényekre szük­ség van, mert a tudomány és a gya­korlat elsősorban így közelíthet egy­máshoz. Tóth Ilona Csak jó munkáért jár jó fizetés Közép-Szlovákia déli részén - hála az utóbbi napok kedvező időjárásának - végéhez közeledik a gabona begyűjtése. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás­ban, ahol az idén több mint 23 ezer hektáron termesztet­tek kalászosokat, már csak a Hrnciarské Zaluzany-i Egységes Földműves-szövetkezetben, a Safárikovói és a Bátkai Állami Gazdaságban, valamint három hegyvidé­ki földműves-szövetkezetben van aratni való. Idén elsőként a Veiké Teriakovce-í földműves-szö- vetkezet fejezte be a munkát, megelőzve a rimaszécsie- ket (Rimavská Sec), ahol a húszhektáros felázott tábla napokig késleltette a befejezést. A hektárhozamokat illetően nagyjából a várakozásnak megfelelő eredmé­nyek születtek. A szécsiek ezúttal 5,7 tonnát értek el, ami néhány mázsával kevesebb a tavalyinál (igaz, legna­gyobb riválisaik sem dicsekedhetnek hat tonnán felüli eredménnyel). A Munka Érdemrenddel kitüntetett szö­vetkezetben idén a legnagyobb gondot nem is a gyakori esők okozták, hanem a felvásárlás körülményessége. Kényszermegoldásként 150 vagonnyi termést egy üres silógödörben helyeztek el. Letakarva tárolják, amíg sza­baddá nem válnak a felvásárló üzem nagyraktárai. Csirke József mérnöktől, a gazdaság alelnökétöl meg­tudtuk, hogy folyamatosan végzik a többi nyári munkát is. A szalmabegyújtés és a tarlóhántás mellett ezekben a napokban főként a siló és a szenázskészítés nyújt dolgozóik számára elfoglaltságot. A kertészetben is egyre több a tennivaló. A nyári káposzta után megkezd­ték a paradicsom szedését is, a paprikaszüretre azon­ban még néhány napot várni kell. A legtöbb növényfajtá­ból - beleértve a cukorrépát is kukoricát is - jó termés várható. Az uborkában azonban az idén is csalatkozniuk kellett. Az aratás befejeztével a Méhi (Vcelince) Egységes Földműves-szövetkezetben is a zöldség betakarítása foglalkoztatja a leginkább a dolgozókat. Az elmúlt hetek­ben a zöldbabot szedték a gazdaság nődolgozói és a Levoőai Pedagógiai Szakközépisikola növendékei. Juhász Lajos kertésztől megtudtuk, hogy az építőtábor­ban levő fiatalok jó munkát végeztek. Nem kevesen közülük 50-60 kg-os napi teljesítményt értek el, s ezt honorálta is a gazdaság. A hét hektáron termesztett zöldbabból 100 mázsás átlagot terveztek. A valóságban ennél mintegy 10 mázsával több termett. Eddig 8,5 vagonnyi hüvelyest szállítottak be a Rimaszombati Kon­zervgyárba, s még több mint egy hektárról kell leszedni a szép termést. A hét folyamán megkezdik a 24 hektáron termesztett hagyma, valamint a három hektáron ter­mesztett paprika szedését is. Itt is számítanak a középis­kolások segítségére. Diákok csoportjai váltják egymást a Stupavai Gyü­mölcstermesztő Állami Gazdaság balogfalvai (Blhovce) részlegén is. A málna és a meggy után a fekete ribizlit és a szilvát is segítségükkel szüretelték. Ottjártunkkor a 2ili- nai Vegyipari Szakmunkásképző Intézet tanulói éppen fizetésüket várták. A lányok többségének bizony vékony borítékkal kellett beérnie, mert teljesítményük a gazda­ság tapasztalt kertészének véleménye szerint csapniva­ló volt. A fiúk viszont jeleskedtek a szénahordásban, s nem maradt el a jó fizetés sem. -h.a.­Mikor lesz elég gyógyszer? Beszélgetés Jaroslav Prokopeccel, a CSSZK egészség- és szociális ügyi miniszterével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents