Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám, szombat
AZ IGÉNYES PIACOK FELÉ VEZETŐ ÚTON Amire szükség van A Őeské Budéjovice-i Igla fennállásának 40 éve alatt a szocialista országok viszonylatában a legnagyobb tű- és platinaáru-készitö vállalatok közé küzdötte fel magát. A nem szocialista országokba irányuló exportunknak (a külföldre irányuló szállítmányok 20 százaléka) köszönhetően határainktól nyugatra is méltó elismerést kaptunk Kivitelünk hatékonysága messze meghaladja a szokásos átlagot. A nem szocialista államokba elsősorban varrógéptűket, közönséges varró- és alumínium kötőtűket, a trebíői Elitex kéthengeres kis átmérőjű kötőgépeihez szükséges platinaktűket, szövőgépekhez lamellákat gyártunk. Termékeinket a Strojimport és a Pragoexport hat kontinens több mint száz államába exportálja. A nem szocialista piacra irányuló közvetlen szállítások évi értéke 45 millió, a közvetetteké pedig további 11 millió korona. E rendkívül finom és apró termékek előállítása a nyersanyagok tekintetében nagyon igényes. Megfelelő mennyiségű és minőségű tű gyártására szolgáló huzalt vagy szalagot sem Csehszlovákia, sem pedig a KGST más tagállama nem készít, [gy az alapanyagok jelentős részét a tőkés országokból importáljuk. Vállalatunknál azonban hasznosításuk nagyon magas fokon van, kilogrammonként eléri a 15 ezer koronás értéket. Emelkedő alapanyag árak Az NSZK alapanyagot gyártó cégei által diktált árak évről évre emelkednek. Például a tűgyártást szolgáló huzal kilogrammjáért 1980-ban 47,20 devizakoronát fizettünk, ez 1988-ban már 83,60 devizakoronába került. A piacokon a konkurencia egyre nagyobb és keményebb. Például a varrógéptűk, alumínium kötőtűk, szövőgéplamellák gyártásában az utóbbi években egész sor olcsó thaiföldi, dél-koreai, pakisztáni, tajvani munkaerővel dolgozó, közvetlenül vagy közvetve a nemzetközi tőke által támogatott cég jelentkezett. Termékeik ugyan nem érik el az általunk kínált áru színvonalát, de minőségre kevésbé igényes piacokon sokkal olcsóbban képesek árusítani, s így vállalatunkat onnan kiszorítják. A fejlett, igényes piacokat viszont a megfelelő minőségű árut kínáló, magas javítási színvonalat biztosító, a keresletre operatívan reagáló konkurencia tartja. Nekünk - és egész sor más exportőrnek - már csupán a vásárlóval való operatív kapcsolat fenntartása is nagyon összetett feladat. A személyes és rendszeres, szükség esetén az azonnali kapcsolatteremtésnek eddig még nincsenek meg a feltételei. Más lehetőséget kellett ezért találnunk. Részleges megoldást jelentett számunkra a telefax. Az alatt az idő alatt, amelyet korábban a technikai, üzleti és egyéb problémák, változtatások, valamint a műszaki dokumentáció jóváhagyására fordítottunk, ma már elintézzük a megrendelést. A korkurenciával szemben előnytelen helyzetet jelentenek számunkra a reklamációk - ezekből ugyan kevés van - intézését szabályozó előírások, amelyek nem különböztetik meg hazai vagy külföldi szállításról van-e szó, nem veszik tekintetbe a személyes ellenőrzés stb. lehetőségét. A terméket, hogy a reklamáció jogosságát megvizsgálják, visz- sza kell küldeni a vállalathoz. Alkalmazkodtunk Gyakran előfordul, hogy a vásárlónak nincsen egészen igaza, panaszát így visszavonja, de több árut nálunk már nem rendel. Ha panasza jogos, s mi az árut kicseréljük, az eset szintén hasonló módon végződik, mert a vásárló nincs ilyen huzavonához szokva, és máskor inkább a konkurenciától rendel. Eljárásunk tehát nagyon összetett és költséges. A panaszok intézésénél arra kellene törekednünk, hogy vállalatunk presztízse minél kisebb csorbát szenvedjen. Az üzletfelünknek még abban az esetben is kedvébe kellene járnunk, ha nincs száz százalékos igaza. Üzleti életünkből sajnos a régi kereskedői magatartás eltűnt, igyekeznünk kell azt újból bevezetni. Hogy konkurenciaképessé váljunk, vállalati külkereskedelmi filozófiánkat alapjaiban kellett megváltoztatnunk. Erre nagyon jó példa a szövőszék lamellák esete. 1987-ben általában 23 lamellatípust gyártottunk. A vásárlók ezzel azonban nem voltak megelégedve. A konkurencia jóval bővebb választékot kínált. Alkalmazkodtunk. Ma már 93 típust kínálunk és képesek vagyunk kívánság szerint bármilyen más típus előállítására is. A korrózió elleni védekezés egyetlen, horganyozással történő, módját a piac nem fogadta el, így más eljárást is be kellett vezetnünk. A horganyozás mellett ma már nik- kelezünk is. Különböző árnyalatú védőréteget is tudunk készíteni. A nem szocialista üzletfelek rövid szállítási idő iránti igényei közismertek, s a szerződések megkötésénél a múltban mindig problémát jelentettek. Az eredeti szállítás idők - a szokásos tervezési gyakorlatból adódóan - a legjobb esetben is 3-6 hónapig tartottak. így természetesen több megrendeléstől elestünk, mert a vásárlók - ahogy ez a világon másutt szokásos - áruszállítást kívántak. Már ezt is másképp csináljuk. A gyártási programba besorolt típusokat ma már 4 hét alatt leszállítjuk, a teljesen újakat pedig legkésőbb 8 héttel a szerződések megkötése után. Alkalmazkodnunk kellett továbbá a viszonylag kis tételű megrendelések teljesítéséhez is. Nem jelent már számunkra különösebb nehézséget, ha a megrendelő kívánságára csak néhány ezer darabot kell készítenünk. Korábban viszont csak a több- százezres és milliós tételek gyártásához voltunk szokva. Csak érzékeltetés kedvéért említem, hogy egy- egy lamella tömege 1,5-6 gramm. Természetesen ahhoz, hgy az igényeknek rugalmasan eleget tegyünk, az alapanyagok teljes választéka szükséges. Át kellett értékelnünk a lamelláink minőségéről korábban kialakított véleményünket is. Minőségük jó volt, a hazai piacról alig érkeztek panaszok. Az élek megmunkálása, az egyes nyílások azonban csak bizonyos anyagok feldolgozását tették lehetővé. Exportálásukkal így nehézségek támadtak, amelyeket gyorsan meg kellett oldanunk. Egyúttal azonban, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan felületi kidolgozást valósíthassunk meg, amely bármilyen anyag feldolgozását lehetővé teszi, gyors műszaki fejlesztést kellett végrehajtanunk. Figyelmeztető reklamációk A fejlett országokban a lamellákat automata segítségével vezetik a fonalra. fgy tehát a méretekkel szemben sokkal igényesebbek mint ott, ahol ez kézzel történik. Erre eredetileg egyáltalán nem gondoltunk, s a pontatlanságokra csak az első reklamációk figyelmeztettek. Ismét gyorsan kellett intézkednünk. Új ellenőrzési módszert vezettünk be, mérő-, ellenőrző műszereket terveztünk és gyártottunk. A lamellákat - hogy a tőkés piacokon megálljuk a helyünket - megfelelő körülmények között próbáltuk ki. Ezek után már mind a vásárlók, mind a konkurencia komolyan vette vállalatunkat. Erről tanúskodnak a különféle országokból, olyan vásárlóktól, cégektől érkező üzleti, együttműködési igények, akikkel korábban nem álltunk kapcsolatban. A megszokott irányítási, munka- szervezési módszereket alapjaiban megváltoztatni egyáltalán nem volt könnyű. Az embereknek eleinte csak több gondot, munkát és aránytalanul nagyobb felelősségvállalást ígérhettünk. Valami olyat kellett csinálniuk, amit korábban nem - kezdeményezniük kellett, s nem csak azt elvégezniük, amit megparancsoltak. Az eredmények már jelentkeznek. Például egy bizonyos berendezést a szerkezeti dokumentációval együtt két és fél hónap alatt elkészítettünk, s erre csak 250 ezer koronát költöttünk. Hasonló berendezést 6-12 hónapos szállítási terminussal 1,7 millió devizakoronáért kínáltak. A Strojimport és a felsőbb irányító szervek megértésének köszönhetően a külföldi tanulmányút adta lehetőséget is kihasználhattuk, ami egyike a legolcsóbb beruházásoknak. Van mit felkínálnunk, de termékeink iránt még nagyobb lenne a kereslet, ha attraktív, ún. „önkiszolgáló“ csomagolásban - így az üzletfél láthatja mit vásárol - kerülnének a piacra, úgy, ahogy ez a kapitalista országokban szokásos. Olyan vállalat, amely ilyen csomagolást vagy erre alkalmas gépet gyárt, nálunk nincs. Elöregedett géppark A helyzetet részben saját erőből- műszaki fejlesztéssel - próbáljuk megoldani, mivel külföldi vásárlásra anyagi eszközeink nincsenek. Valami olyat csinálunk azonban, amit nem jól tudunk. Lekötjük fejlesztési kapacitásunkat csak azért, mert a szükséges csomagolást nem tudjuk hasonló áron beszerezni, mint a konkurencia. A csomagoló anyagok, főleg az „önkiszolgáló“ csomagolás ára, a kivitel gazdaságosságára nagyon előnytelenül hat. Sokszor ezt úgy oldjuk meg, hogy abba csomagolunk, amit a vevő szállít. Számunkra ez természetesen veszteséget, partnerünknek pedig hasznot jelent. Ha ezen a területen országosan nem érjük el az európai színvonalat, akkor a meglévő helyzeten saját erőből sem mi, sem pedig más vállalat nem tud változtatni. A tőkés exportban az ígéretekkel ellentétben a devizaérdekeltség sem kellően progresszív. Az elvonások nagyságáról a devizanormatí- vum összetételéről is lehetne vitatkozni. A devizát természetesen valakinek meg kell termelnie. Ki más lehet az, mint azok a vállalatok, amelyek gazdaságos exportra, konkurenciára képesek. A kockázat azonban, amelyet a tőkés piacra szállító magára vállal, sokkal nagyobb, mint az érte járó jutalom. A gépi berendezések, amelyekkel dolgozunk, közel 24 évesek.Konku- renciaképes minőséget ezekkel a gépekkel csak hatalmas erőfeszítéssel tudunk biztosítani. Sokáig azonban ezt nem győzzük. Már a közeljövőben meg kell kezdenünk gépparkunk kiegészítését, fokozatos kicserélését. A devizaszabályozók az exporttervek teljesítése mellett azonban csak a szükséges anyagok, túlteljesítés esetén pedig a legfontosabb pótalkatrészek beszerzését engedik meg. A kapcsolat hiánya... Nem hiányozhat az üzletfelekkel fenntartott rendszeres kapcsolat sem. Erre ugyanis a műszaki fejlesztés érdekében szükség van. Az élenjáró cégek ugyanis a berendezéseket maguk tervezik és készítik, s a műszaki részleteket természetesen eltitkolják. így tehát csak a gyártókkal, a felhasználókkal folytatott beszélgetések során, a nemzetközi vásárokon, kiállításokon szerzett értesülésekre támaszkodhatunk. Szakosodott külföldi vásárra viszont munkatársainknak csak 20 év után- 1978-ban - volt alkalmuk újból kiutazni. Sok mindent sikerült azonban viszonylag rövid idő alatt elérnünk. Meggyőződtünk arról, hogy lényegében nem haladhatunk más úton, mint a konkurencia. A Strojimport külkereskedelmi vállalattal olyan közös exportprogramot dolgoztunk ki, amely az elmondott problémák megoldását elősegítheti. Ha alkalmazkodni akarunk a világpiachoz vagy ráadásul konkurensként szeretnénk fellépni, akkor minden területen hasonló színvonalat kell elérnünk. Nemcsak a termékminőség, de az üzleti tevékenység tekintetében is, törődnünk kell a vállalat és a védjegy jó hírnevével. BOHUMIL HÚLKA, a Őeské Budéjovice-i Igla termelési és kereskedelmi igazgatóhelyettese A bratislavai Ifjúság hídja építési munkálatai fontos szakaszukhoz érkeztek. A Doprastav vállalat dolgozói augusztus végéig össze akarják kötni a híd második és harmadik pillérét, amelyhez négy métert kell még áthidalni. (Alexander Buzinkay felvétele - ŐSTK) Bár a három éven keresztül folytatott korlátozó gazdaságpolitika fejlődést hozott Norvégiában, a szükséges megtakarítások terjedelme és a gazdasági egyensúly visszaállításának nem könnyű útját még sokat kell koptatnia az országnak. Egy, a Gazdasági Együttmüködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi titkársága által kiadott prognózis feltételezi, hogy a gazdasági növekedés üteme - reálértéken számítva - 1989-ben és 1990- ben a tavalyi 1 százalékról 2,5 százalékra növekedhet. Ez főleg a külföldi árukereslet fokozódása révén érhető el. Az OECD-szakemberek szerint mindenekelőtt a fizetési mérleghiányra kell figyelni. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a fizetési mérleg 1987. évi 27,6 milliárd norvég korona összegű deficitjét az elmúlt év végére sikerült 20 milliárdra csökkenteni. Az előrejelzések szerint azonban valószínűsíthető, hogy a gazda sági gondok - az erőteljes költségvetési megtakarítások ellenére - az idén is fennmaradnak. „Túlságosan nagy lábon éltünk az olajboom időszakában“ - jelentette ki több ízben Gro Harlem Brunkland. a kisebbségi szociáldemokrata kormány elnöke, aki azért sincs könnyű helyzetben, mert az idén választásokra kerül sor. Az alacsony olajárak miatt a skandináviai ország nehéz gazdasági helyzetben van azóta, hogy a hetvenes évek elején megkezdődött az északi-tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása. Az idei év elején 87 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, s a 4 százalékos arány az eddigi legmagasabb ötven év óta. A bejelentett csődök száma - csaknem 4 ezer - tavaly kétszerese volt az 1987. évinek, s a nagy veszteségeket szenvedett bankágazatból elbocsátották a dolgozók 10 százalékát. Az elmúlt évben 6,4 százalékkal emelkedtek az árak, és 2 százalékkal csökkent - a restriktív gazdaságpolitika miatt amúgy is stagnáló - belföldi kereslet. A hazai keresletben tapasztalt fejlemények megengedték, hogy 1987-ben és 1988-ban évi 6,5 százalékkal csökkenjen az import terjedelme, s felélénküljön az export. A hagyományos norvég kivitel (nem számítva a kőolajat és földgázt) volumene a múlt esztendőben az előző évihez képest 7,5 százalékkal nőtt. Norvégiára hatalmas - noha kissé oszladozó - fekete felhőként borul az infláció. Mértéke még mindig meghaladja a fő kereskedelmi partnereinél tapasztal ható inflációs szintet. Annak ellenére, hogy a megelőző két év 7,2, illetve 5,7 százalékos inflációjáról 1986-ban 8,7 százalékra növekedett tavaly sikerült 6,5 százalékra visszaszorítani. Ehhez nem utolsósorban hozzájárult az exportcikkek árának jelentősen mérséklődött emelkedése és a bérköltségek lelassult növekedési üteme. Az OECD-jelentés a pangó hazai fogyasztás kapcsán kitér arra is, hogy növekedésének üteme a korlátozó gazdaságpolitika folytatásának következményeként lassult le olyan nagy mértékben: az 1985. évi 9,9 százalékról az említett tavalyi 2 százalékra. M. G. APRÓHIRDETÉS ■ 1989. augusztus 6-án ünnepelte 90. születésnapját a drága édesanya, nagymama és dédnagymama, özv. Balta Szidónia Fegyverneken (Zbrojníky). E szép ünnep alkalmából szívből köszöntjük és megköszönjük a sok fáradozást, amit értünk tett. Kívánjuk, hogy még sokáig maradjon szerettei körében: lánya: Szidónia, unokái: Milán, Józsi, Luboá, Miroslav és három dédunokája: Milanko, Józsika, Julika, akik sokszor csókolják a dédnagymamát. Ú-2496 ■ Augusztus 12-én ünnepli 60. születésnapját a szeretett férj, édesapa és nagypapa, » Papp Pál Ollétejedben (Mliecany). Szívünk teljes szeretetével köszöntjük és kívánjuk, hogy még sok boldog évet megérjen erőben, egészségben családja körében: felesége, három lánya családjával, hét kisunokája, akik sok puszit küldenek a papának. Ú-2333 ■ 1989. augusztus 13-án ünnepli 50. születésnapját a drága férj, édesapa és nagyapa, ifj. Lóska István Rimaszécsen. (Rim. Sec). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, további jó egészséget és békés, boldog életet kívánunk szerető családja körében: felesége: Marika, lányai: Marika férjével: Zolival, Ágnes és férje: Péter, valamint két kisunokája: Emese és Tündiké, akik sok puszit küldenek a nagyapának. Ú-2127 ■ 1989. augusztus 14-én ünnepli 75. születésnapját a drága, jó édesanya és nagymama, özv. Sándor Ilona (Tomásikovo). E szép ünnep alkalmából kívánjuk, hogy még nagyon sokáig maradjon közöttünk jó erőben és egészségben. Megköszönjük sok fáradozását, jóságát és szere- tetét. Lányai, fiai, menyei, vejei és az unokák, akik sokszor csókolják a nagymamát. Ú-1890 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, szomszédnak, a nyugdíjasok klubja tagjainak, valamint az elhunyt gyermekei munkatársainak és mindazoknak, akik 1989. július 26-án elkísérték utolsó útjára a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) temetőbe a drága édesanyát, nagymamát, anyóst. özv. Kulacs Istvánná Vaculka Irént, akik a halál rövid betegség után, 77 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot, koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-2510 ■ Mély fájdalommal mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, akik 1989. július 19-én elkísérték utolsó útjára a guszonai (Husiná) temetőbe a szerető férjet, édesapát, nagyapát és rokont, A labán Jánost, aki 70 éves korában, hosszú betegség után örökre elhagyta szeretteit. Köszönjük a koszorúkat, a virágokat és a vigasztaló szavakat, melyekkel enyhíteni igyekeztek fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-2495 ÚJSZ! 6 1989. VIII Norvégia: gazdasági korlátok
