Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám, szombat

AZ IGÉNYES PIACOK FELÉ VEZETŐ ÚTON Amire szükség van A Őeské Budéjovice-i Igla fennállásának 40 éve alatt a szocialista országok viszonylatában a legnagyobb tű- és platinaáru-készitö vállalatok közé küzdötte fel magát. A nem szocialista országokba irányuló exportunk­nak (a külföldre irányuló szállítmányok 20 százaléka) köszönhetően hatá­rainktól nyugatra is méltó elismerést kaptunk Kivitelünk hatékonysága messze meghaladja a szokásos átlagot. A nem szocialista államokba el­sősorban varrógéptűket, közönsé­ges varró- és alumínium kötőtűket, a trebíői Elitex kéthengeres kis át­mérőjű kötőgépeihez szükséges platinaktűket, szövőgépekhez la­mellákat gyártunk. Termékeinket a Strojimport és a Pragoexport hat kontinens több mint száz államába exportálja. A nem szocialista piacra irányuló közvetlen szállítások évi ér­téke 45 millió, a közvetetteké pedig további 11 millió korona. E rendkívül finom és apró termé­kek előállítása a nyersanyagok te­kintetében nagyon igényes. Megfe­lelő mennyiségű és minőségű tű gyártására szolgáló huzalt vagy sza­lagot sem Csehszlovákia, sem pedig a KGST más tagállama nem készít, [gy az alapanyagok jelentős részét a tőkés országokból importáljuk. Vállalatunknál azonban hasznosítá­suk nagyon magas fokon van, kilo­grammonként eléri a 15 ezer koro­nás értéket. Emelkedő alapanyag árak Az NSZK alapanyagot gyártó cé­gei által diktált árak évről évre emel­kednek. Például a tűgyártást szolgá­ló huzal kilogrammjáért 1980-ban 47,20 devizakoronát fizettünk, ez 1988-ban már 83,60 devizakoroná­ba került. A piacokon a konkurencia egyre nagyobb és keményebb. Például a varrógéptűk, alumínium kötőtűk, szövőgéplamellák gyártásában az utóbbi években egész sor olcsó thai­földi, dél-koreai, pakisztáni, tajvani munkaerővel dolgozó, közvetlenül vagy közvetve a nemzetközi tőke által támogatott cég jelentkezett. Termékeik ugyan nem érik el az általunk kínált áru színvonalát, de minőségre kevésbé igényes piaco­kon sokkal olcsóbban képesek áru­sítani, s így vállalatunkat onnan ki­szorítják. A fejlett, igényes piacokat viszont a megfelelő minőségű árut kínáló, magas javítási színvonalat biztosító, a keresletre operatívan re­agáló konkurencia tartja. Nekünk - és egész sor más ex­portőrnek - már csupán a vásárlóval való operatív kapcsolat fenntartása is nagyon összetett feladat. A sze­mélyes és rendszeres, szükség ese­tén az azonnali kapcsolatteremtés­nek eddig még nincsenek meg a fel­tételei. Más lehetőséget kellett ezért találnunk. Részleges megoldást je­lentett számunkra a telefax. Az alatt az idő alatt, amelyet korábban a technikai, üzleti és egyéb problé­mák, változtatások, valamint a mű­szaki dokumentáció jóváhagyására fordítottunk, ma már elintézzük a megrendelést. A korkurenciával szemben előny­telen helyzetet jelentenek számunk­ra a reklamációk - ezekből ugyan kevés van - intézését szabályozó előírások, amelyek nem különbözte­tik meg hazai vagy külföldi szállítás­ról van-e szó, nem veszik tekintetbe a személyes ellenőrzés stb. lehető­ségét. A terméket, hogy a reklamá­ció jogosságát megvizsgálják, visz- sza kell küldeni a vállalathoz. Alkalmazkodtunk Gyakran előfordul, hogy a vásár­lónak nincsen egészen igaza, pana­szát így visszavonja, de több árut nálunk már nem rendel. Ha panasza jogos, s mi az árut kicseréljük, az eset szintén hasonló módon végző­dik, mert a vásárló nincs ilyen huza­vonához szokva, és máskor inkább a konkurenciától rendel. Eljárásunk tehát nagyon összetett és költséges. A panaszok intézésénél arra kellene törekednünk, hogy vállalatunk presztízse minél kisebb csorbát szenvedjen. Az üzletfelünknek még abban az esetben is kedvébe kelle­ne járnunk, ha nincs száz százalé­kos igaza. Üzleti életünkből sajnos a régi kereskedői magatartás eltűnt, igye­keznünk kell azt újból bevezetni. Hogy konkurenciaképessé vál­junk, vállalati külkereskedelmi filozó­fiánkat alapjaiban kellett megváltoz­tatnunk. Erre nagyon jó példa a szö­vőszék lamellák esete. 1987-ben ál­talában 23 lamellatípust gyártottunk. A vásárlók ezzel azonban nem vol­tak megelégedve. A konkurencia jó­val bővebb választékot kínált. Alkal­mazkodtunk. Ma már 93 típust kíná­lunk és képesek vagyunk kívánság szerint bármilyen más típus előállí­tására is. A korrózió elleni védeke­zés egyetlen, horganyozással törté­nő, módját a piac nem fogadta el, így más eljárást is be kellett vezetnünk. A horganyozás mellett ma már nik- kelezünk is. Különböző árnyalatú vé­dőréteget is tudunk készíteni. A nem szocialista üzletfelek rövid szállítási idő iránti igényei közismer­tek, s a szerződések megkötésénél a múltban mindig problémát jelentet­tek. Az eredeti szállítás idők - a szo­kásos tervezési gyakorlatból adódó­an - a legjobb esetben is 3-6 hóna­pig tartottak. így természetesen több megrendeléstől elestünk, mert a vá­sárlók - ahogy ez a világon másutt szokásos - áruszállítást kívántak. Már ezt is másképp csináljuk. A gyártási programba besorolt típu­sokat ma már 4 hét alatt leszállítjuk, a teljesen újakat pedig legkésőbb 8 héttel a szerződések megkötése után. Alkalmazkodnunk kellett továbbá a viszonylag kis tételű megrendelé­sek teljesítéséhez is. Nem jelent már számunkra különösebb nehézséget, ha a megrendelő kívánságára csak néhány ezer darabot kell készíte­nünk. Korábban viszont csak a több- százezres és milliós tételek gyártá­sához voltunk szokva. Csak érzékel­tetés kedvéért említem, hogy egy- egy lamella tömege 1,5-6 gramm. Természetesen ahhoz, hgy az igé­nyeknek rugalmasan eleget te­gyünk, az alapanyagok teljes vá­lasztéka szükséges. Át kellett értékelnünk a lamelláink minőségéről korábban kialakított vé­leményünket is. Minőségük jó volt, a hazai piacról alig érkeztek pana­szok. Az élek megmunkálása, az egyes nyílások azonban csak bizo­nyos anyagok feldolgozását tették lehetővé. Exportálásukkal így ne­hézségek támadtak, amelyeket gyorsan meg kellett oldanunk. Egyúttal azonban, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan felületi kidolgozást valósíthassunk meg, amely bármilyen anyag feldolgozá­sát lehetővé teszi, gyors műszaki fejlesztést kellett végrehajtanunk. Figyelmeztető reklamációk A fejlett országokban a lamellákat automata segítségével vezetik a fo­nalra. fgy tehát a méretekkel szem­ben sokkal igényesebbek mint ott, ahol ez kézzel történik. Erre eredeti­leg egyáltalán nem gondoltunk, s a pontatlanságokra csak az első reklamációk figyelmeztettek. Ismét gyorsan kellett intézkednünk. Új ellenőrzési módszert vezettünk be, mérő-, ellenőrző műszereket tervez­tünk és gyártottunk. A lamellákat - hogy a tőkés pia­cokon megálljuk a helyünket - meg­felelő körülmények között próbáltuk ki. Ezek után már mind a vásárlók, mind a konkurencia komolyan vette vállalatunkat. Erről tanúskodnak a különféle országokból, olyan vá­sárlóktól, cégektől érkező üzleti, együttműködési igények, akikkel ko­rábban nem álltunk kapcsolatban. A megszokott irányítási, munka- szervezési módszereket alapjaiban megváltoztatni egyáltalán nem volt könnyű. Az embereknek eleinte csak több gondot, munkát és arány­talanul nagyobb felelősségvállalást ígérhettünk. Valami olyat kellett csi­nálniuk, amit korábban nem - kez­deményezniük kellett, s nem csak azt elvégezniük, amit megparan­csoltak. Az eredmények már jelentkez­nek. Például egy bizonyos berende­zést a szerkezeti dokumentációval együtt két és fél hónap alatt elkészí­tettünk, s erre csak 250 ezer koronát költöttünk. Hasonló berendezést 6-12 hónapos szállítási terminussal 1,7 millió devizakoronáért kínáltak. A Strojimport és a felsőbb irányító szervek megértésének köszönhető­en a külföldi tanulmányút adta lehe­tőséget is kihasználhattuk, ami egyi­ke a legolcsóbb beruházásoknak. Van mit felkínálnunk, de terméke­ink iránt még nagyobb lenne a ke­reslet, ha attraktív, ún. „önkiszolgá­ló“ csomagolásban - így az üzletfél láthatja mit vásárol - kerülnének a piacra, úgy, ahogy ez a kapitalista országokban szokásos. Olyan válla­lat, amely ilyen csomagolást vagy erre alkalmas gépet gyárt, nálunk nincs. Elöregedett géppark A helyzetet részben saját erőből- műszaki fejlesztéssel - próbáljuk megoldani, mivel külföldi vásárlásra anyagi eszközeink nincsenek. Vala­mi olyat csinálunk azonban, amit nem jól tudunk. Lekötjük fejlesztési kapacitásunkat csak azért, mert a szükséges csomagolást nem tud­juk hasonló áron beszerezni, mint a konkurencia. A csomagoló anya­gok, főleg az „önkiszolgáló“ csoma­golás ára, a kivitel gazdaságosságá­ra nagyon előnytelenül hat. Sokszor ezt úgy oldjuk meg, hogy abba cso­magolunk, amit a vevő szállít. Szá­munkra ez természetesen vesztesé­get, partnerünknek pedig hasznot jelent. Ha ezen a területen országo­san nem érjük el az európai színvo­nalat, akkor a meglévő helyzeten saját erőből sem mi, sem pedig más vállalat nem tud változtatni. A tőkés exportban az ígéretekkel ellentétben a devizaérdekeltség sem kellően progresszív. Az elvoná­sok nagyságáról a devizanormatí- vum összetételéről is lehetne vitat­kozni. A devizát természetesen va­lakinek meg kell termelnie. Ki más lehet az, mint azok a vállalatok, amelyek gazdaságos exportra, kon­kurenciára képesek. A kockázat azonban, amelyet a tőkés piacra szállító magára vállal, sokkal na­gyobb, mint az érte járó jutalom. A gépi berendezések, amelyekkel dolgozunk, közel 24 évesek.Konku- renciaképes minőséget ezekkel a gépekkel csak hatalmas erőfeszí­téssel tudunk biztosítani. Sokáig azonban ezt nem győzzük. Már a közeljövőben meg kell kezdenünk gépparkunk kiegészítését, fokoza­tos kicserélését. A devizaszabályo­zók az exporttervek teljesítése mel­lett azonban csak a szükséges anyagok, túlteljesítés esetén pedig a legfontosabb pótalkatrészek be­szerzését engedik meg. A kapcsolat hiánya... Nem hiányozhat az üzletfelekkel fenntartott rendszeres kapcsolat sem. Erre ugyanis a műszaki fej­lesztés érdekében szükség van. Az élenjáró cégek ugyanis a berende­zéseket maguk tervezik és készítik, s a műszaki részleteket természete­sen eltitkolják. így tehát csak a gyár­tókkal, a felhasználókkal folytatott beszélgetések során, a nemzetközi vásárokon, kiállításokon szerzett ér­tesülésekre támaszkodhatunk. Sza­kosodott külföldi vásárra viszont munkatársainknak csak 20 év után- 1978-ban - volt alkalmuk újból kiutazni. Sok mindent sikerült azonban vi­szonylag rövid idő alatt elérnünk. Meggyőződtünk arról, hogy lénye­gében nem haladhatunk más úton, mint a konkurencia. A Strojimport külkereskedelmi vállalattal olyan kö­zös exportprogramot dolgoztunk ki, amely az elmondott problémák meg­oldását elősegítheti. Ha alkalmaz­kodni akarunk a világpiachoz vagy ráadásul konkurensként szeretnénk fellépni, akkor minden területen ha­sonló színvonalat kell elérnünk. Nemcsak a termékminőség, de az üzleti tevékenység tekintetében is, törődnünk kell a vállalat és a védjegy jó hírnevével. BOHUMIL HÚLKA, a Őeské Budéjovice-i Igla termelési és kereskedelmi igazgatóhelyettese A bratislavai Ifjúság hídja építési munkálatai fontos szakaszukhoz érkeztek. A Doprastav vállalat dolgozói augusztus végéig össze akarják kötni a híd második és harmadik pillérét, amelyhez négy métert kell még áthidalni. (Alexander Buzinkay felvétele - ŐSTK) Bár a három éven keresztül folytatott korlátozó gazdaságpolitika fejlődést ho­zott Norvégiában, a szükséges megtaka­rítások terjedelme és a gazdasági egyen­súly visszaállításának nem könnyű útját még sokat kell koptatnia az országnak. Egy, a Gazdasági Együttmüködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi tit­kársága által kiadott prognózis feltételezi, hogy a gazdasági növekedés üteme - re­álértéken számítva - 1989-ben és 1990- ben a tavalyi 1 százalékról 2,5 százalékra növekedhet. Ez főleg a külföldi árukeres­let fokozódása révén érhető el. Az OECD-szakemberek szerint min­denekelőtt a fizetési mérleghiányra kell figyelni. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a fizetési mérleg 1987. évi 27,6 milliárd norvég korona összegű deficitjét az elmúlt év végére sikerült 20 milliárdra csökkenteni. Az előrejelzések szerint azonban valószínűsíthető, hogy a gazda sági gondok - az erőteljes költségvetési megtakarítások ellenére - az idén is fenn­maradnak. „Túlságosan nagy lábon él­tünk az olajboom időszakában“ - jelen­tette ki több ízben Gro Harlem Brunkland. a kisebbségi szociáldemokrata kormány elnöke, aki azért sincs könnyű helyzet­ben, mert az idén választásokra kerül sor. Az alacsony olajárak miatt a skandiná­viai ország nehéz gazdasági helyzetben van azóta, hogy a hetvenes évek elején megkezdődött az északi-tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása. Az idei év elején 87 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, s a 4 százalékos arány az eddigi legmagasabb ötven év óta. A bejelentett csődök száma - csaknem 4 ezer - tavaly kétszerese volt az 1987. évinek, s a nagy veszteségeket szenvedett bankágazatból elbocsátották a dolgozók 10 százalékát. Az elmúlt évben 6,4 százalékkal emel­kedtek az árak, és 2 százalékkal csökkent - a restriktív gazdaságpolitika miatt amúgy is stagnáló - belföldi kereslet. A hazai keresletben tapasztalt fejle­mények megengedték, hogy 1987-ben és 1988-ban évi 6,5 százalékkal csökkenjen az import terjedelme, s felélénküljön az export. A hagyományos norvég kivitel (nem számítva a kőolajat és földgázt) volumene a múlt esztendőben az előző évihez képest 7,5 százalékkal nőtt. Norvégiára hatalmas - noha kissé oszladozó - fekete felhőként borul az infláció. Mértéke még mindig meghaladja a fő kereskedelmi partnereinél tapasztal ­ható inflációs szintet. Annak ellenére, hogy a megelőző két év 7,2, illetve 5,7 százalékos inflációjáról 1986-ban 8,7 százalékra növekedett tavaly sikerült 6,5 százalékra visszaszorítani. Ehhez nem utolsósorban hozzájárult az exportcikkek árának jelentősen mérséklődött emelke­dése és a bérköltségek lelassult növeke­dési üteme. Az OECD-jelentés a pangó hazai fo­gyasztás kapcsán kitér arra is, hogy nö­vekedésének üteme a korlátozó gazda­ságpolitika folytatásának következmé­nyeként lassult le olyan nagy mértékben: az 1985. évi 9,9 százalékról az említett tavalyi 2 százalékra. M. G. APRÓHIRDETÉS ■ 1989. augusztus 6-án ünnepelte 90. születésnapját a drága édesanya, nagy­mama és dédnagymama, özv. Balta Szidónia Fegyverneken (Zbrojníky). E szép ünnep alkalmából szívből kö­szöntjük és megköszönjük a sok fárado­zást, amit értünk tett. Kívánjuk, hogy még sokáig maradjon szerettei körében: lánya: Szidónia, unokái: Milán, Józsi, Luboá, Miroslav és három dédunokája: Milanko, Józsika, Julika, akik sokszor csókolják a dédnagymamát. Ú-2496 ■ Augusztus 12-én ünnepli 60. születés­napját a szeretett férj, édesapa és nagy­papa, » Papp Pál Ollétejedben (Mliecany). Szívünk teljes szeretetével köszöntjük és kívánjuk, hogy még sok boldog évet meg­érjen erőben, egészségben családja kö­rében: felesége, három lánya családjával, hét kisunokája, akik sok puszit küldenek a papának. Ú-2333 ■ 1989. augusztus 13-án ünnepli 50. születésnapját a drága férj, édes­apa és nagyapa, ifj. Lóska István Rimaszécsen. (Rim. Sec). E szép ünnep alkal­mából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, további jó egész­séget és békés, boldog életet kívánunk szerető családja körében: felesége: Marika, lányai: Marika férjé­vel: Zolival, Ágnes és férje: Péter, vala­mint két kisunokája: Emese és Tündi­ké, akik sok puszit küldenek a nagy­apának. Ú-2127 ■ 1989. augusztus 14-én ünnepli 75. születésnapját a drága, jó édesanya és nagymama, özv. Sándor Ilona (Tomásikovo). E szép ünnep alkalmából kívánjuk, hogy még nagyon sokáig maradjon közöttünk jó erőben és egészségben. Megköszön­jük sok fáradozását, jóságát és szere- tetét. Lányai, fiai, menyei, vejei és az uno­kák, akik sokszor csókolják a nagyma­mát. Ú-1890 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, szomszédnak, a nyugdíjasok klubja tagjainak, valamint az elhunyt gyerme­kei munkatársainak és mindazoknak, akik 1989. július 26-án elkísérték utolsó útjára a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) temetőbe a drága édesanyát, nagyma­mát, anyóst. özv. Kulacs Istvánná Vaculka Irént, akik a halál rövid betegség után, 77 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Kö­szönjük a sok szép virágot, koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek fájdal­munkat. A gyászoló család. Ú-2510 ■ Mély fájdalommal mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, akik 1989. július 19-én elkísérték utolsó útjára a guszonai (Husiná) temetőbe a szerető férjet, édesapát, nagyapát és rokont, A labán Jánost, aki 70 éves korában, hosszú betegség után örökre elhagyta szeretteit. Köszön­jük a koszorúkat, a virágokat és a vigasz­taló szavakat, melyekkel enyhíteni igye­keztek fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-2495 ÚJSZ! 6 1989. VIII Norvégia: gazdasági korlátok

Next

/
Thumbnails
Contents