Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám, csütörtök

Öltözködéskultúránk seregszemléje Mit láthatunk a divat városában? Idén, immár 23. alkalommal találkoznak Trenőínben azok, akiket érdekel a divat, pontosabban akik alakítják, formálják, akik megvalósít­ják az elképzeléseket és természetesen azok ezrei is, akik lépést tartva a legújabb áramlatokkal, viselik (viselnék) a divatos holmikat. Közel 10 ezer terméket állítanak ki: felsőruházati cikkeket, méterárut, kiegészítő­ket, lábbelit, lakástextilt, hogy csak a legnagyobb árucsoportokat soroljuk fel. KOMMENTÁLJUK Orvos az üzemben A korszerű gyógyítás csapatmunka, de ez a megállapítás nem vonatkozik az üzemorvosokra, akiknek a körzeti orvosokhoz hasonlóan maguknak kell vállalniuk a felelősséget a baj megálla­pításáért. ök alapozzák meg, sőt nemegyszer meg is határozzák a gyógyítás további menetét. Szlovákiában naponta átlag csak­nem 100 ezer ember hiányzik a munkahelyekről betegség, munkaképtelenség miatt. Többségük először az üzemorvossal találkozik, napjainkban a dolgozók több mint 80 százalékának ellátásáról az üzemegészségügyi hálózat gondoskodik. Rendkívül sokrétű az üzemorvosok feladata. Az orvosi kép­zettség mellett bizonyos műszaki minimumot is el kell sajátíta­niuk, némi jártassággal kell rendelkezniük abban a szakmában, amelynek művelői az egészség fölött őrködnek. Csak az az üzemorvos képes eredményesen gyógyítani, a betegségeket okozó veszélyeket feltárni, aki jól ismeri a vállalat munkakörül­ményeit, a különböző munkahelyek sajátosságait. Mi is tartozik az üzemorvos munkakörébe? Hosszú lenne a felsorolás, de említsük meg legalább a legfontosabbakat. Kezdjük talán a dolgozók gyógyító-megelőző ellátásával, a fog­lalkozási betegségek és ártalmak megelőzésével, az egészséges munkakörülmények megteremtésével. Munkaalkalmassági vizs­gálatokat végeznek, szakvéleményt mondanak az új üzemrészek terveiről, az újonnan bevezetett technológiákról, részt vesznek a munkavédelemben, ellenőrzik a konyhát, az éttermet, az öltözőt, vagyis nemcsak a gyógyításra van lehetőségük, hanem a leginkább veszélyeztető munkahelyi ártalmak feltárására, pon­tosabban megelőzésére is. Jelenleg 1956 üzemorvos és 961 szakorvos dolgozik az üzem- egészségügyben. S bár az utóbbi időben jelentősen fejlődött az egészségügynek ez az ágazata, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint a gyógyítók általában. Ráadásul az üzemorvos pályája még ma sem tartozik a vonzó, irigyelt hivatások közé, kevés pálya­kezdő fiatal dönt az üzemi rendelő mellett. Sokszor csak átme­neti megoldásként vállalják el ezt a munkakört, s így jogos bírálat tárgyát képezi az orvosok gyakori munkahelyváltoztatása. Azo­kon a munkahelyeken viszont, ahol a gazdasági vezetők partner­nek tekintik az üzemorvost, elismerik munkájuk fontosságát, ott rendszerint nincs betöltetlen orvosi állás és a dolgozók is elégedettek. Sok üzemben kiválóan felszerelt rendelők vannak, de egyes helyeken a rossz műszaki feltételek, a hiányos felszereltség nehezíti az orvos munkáját. Ezen a területen sémikképpen sem indokolt a takarékoskodás, nem nehéz megállapítani, hogy milyen többletkiadással jár például, ha a betegeket más rende­lőkbe kell tovább küldeni, mert az üzemorvosnak nem állnak rendelkezésére a gyógyítást szolgáló eszközök. Napjainkban egyre nagyobb az egészségnevelési tevékenység jelentősége. Hatásfokának növelése elképzelhetetlen az üzemor­vosok közreműködése nélkül. Az egészséges életmód kialakí­tása, a megfelelő munkahelyi magatartás elsajátítása, az egyéni védőeszközök használata, a tudatos egészségvédelem, - mind olyan kérdés, amelyben csak az ö segítségükkel érhetünk el jelentős előrelépést. Rangot jelent tehát üzemorvosának lenni? A válasz egyér­telmű: igen. így vélekednek mindazok, akik ismerik a beosztá­sukkal járó felelősséget, kulcsszerepüket az alapellátásban és hozzájárulásukat a ma, s még inkább a jövő egészséges munka­helyeinek kialakításához. CSIZMÁR ESZTER Konzervgyárban konzervdobozt? Milliós veszteségek a rossz csomagolóanyag miatt S hogy miben különbözik az idei bemutató az eddigitől, erre a kér­désre Milán Porubsky mérnök, a ki­állítás igazgatója adta meg a vá­laszt:- A kiállító vállalatok július elsejé­től önállóan, igényesebb feltételek között dolgoznak és gazdálkodnak. Valamennyi gyártó már próbált vala­mi újat hozni, ami megkülönbözteti őt a többiektől. Ezért is nem a ter­mékcsoportok szerint rendezték el a bemutatót, a vállalatok egymás mellett sorakoztak fel. Azt viszont időben közöltük a kiállítókkal, hogy csak olyan termékeket hozzanak, melyeket képesek lesznek a belföldi piacra szállítani. Az itt látható gyárt­mányok több mint 15 százalékát már megrendelte a kereskedelem, s ezekből árusítanak is a sereg­szemle idején, és több mint 60 szá­zalékuk a következő évi szerződés­kötésekhez van előkészítve. Nőknek A látogatók között bizonyára nők vannak többségben. Hiába, ők töb­bet adnak az öltözködésre, mint a férfiak. S hogy mi az ami elsősor­ban leköti a figyelmüket Trenőín­ben? Nem hiszem, hogy valamelyi­kük is szemrebbenés nélkül elmen­ne a trutnovi Kara állami vállalat bundái előtt. A valódi szőrmékből varrt kabátok újszerűségükkel, a műszőrmék pedig különleges szí­neikkel, divatos szabásukkal hívták fel magukra a figyelmet. Egy Arany Fatimával díjazottat is felfedeztünk köztük, s az ára szerint - 2800 korona - talán sokak számára nem marad álom. A konfekcióipar bemutatkozását kissé hiányosnak éreztük. Bár az alkalmi ruhák-elsősorban az import alapanyagúak - igen tetszetósek voltak, a mindennapi viseletre szán­tak skálája azonban szűkös. Vagy csak az ünnepélyes alkalmakkor kell divatosan öltöznünk? Nem hinném. A kötött holmik választéka a koráb­bihoz képest bővült. Ebben nagy érdeme van a Tatrasvit állami válla­latnak, mely évente 10 miilió darab kötött felsőruházati cikket és 8 millió darab fehérneműt gyárt. A pulóvere­ken, trikókon kívül figyelmet érde­meltek a szabadidőruhái és a válla­latnál készült virágmintás zoknikat is sokan megcsodálták. A lábbeli iránt mint mindig, idén is nagy volt az érdeklődés Trenőínben. Igazán bő volt a kínálat. Az alkalmi cipók sorát - melyek legfőbb jellem­zői a lakk, a jellegzetes díszítés, a fekete és a lila szín, a három- kilenc centiméteres sarok -, a sport és a téli lábbelik egészítették ki. A lakkcipők és a lapossarkú csiz­mák, mintha az elmúlt évet idézték volna, hisz ezek tavaly voltak sláge­rek. A kiállítók pedig a következő évi kollekcióként mutatták be! Nem ké­ső ez egy kicsit? Férfiaknak Az erősebb nem képviselői sem érezhetik mellőzöttnek magukat, hi­szen sok szép vár rájuk a pavilonok­ban. A Trenőíni Ruhagyár kitett ma­gáért. A közel fél évszázados vállalat nem csupán a hagyományokból él. Kétezer dolgozója - 80 százalékuk nő - évente 16 millió méter szövetet dolgoz fel, illetve több mint 4 millió férfiöltönyt varr meg. A legnagyobb figyelmet az Impulz márkanevű, minden korosztály számára ele­gáns, klasszikus öltönynek szentel­ték a látogatók. Az ára is elfogadha­tó: 1580 korona. Tetszetősek a felöl­tők és a hideg napokra szánt sportos kabátok is. A Zornica által bemutatott ingek viszont a választékosán öltözködők, a divattal valóban lépést tartók igé­nyeit nem elégíthetik ki. Sem alap­anyagban, sem szabásban nem hozták a várt újat, a vonzót, az elegánsát, vagy éppen a sportosat. A nyakkendők választéka is igen egyhangúnak túnt. A férfi lábbeli gyártói viszont meg­állták a helyüket. A gottwaldovi Svit, mely öt év híján már egy évszázada gyártja a cipőket, a divatosság mel­lett figyelembe vette a kényelmessé­get, a lábbeli szigetelőképességé­nek és puhaságnak követelményét is. Luxus- és sportcipőket egyaránt hoztak Trenőínbe. A pamutzoknikból is jóval nagyobb volt a bemutatott választék, mint ahogy azt az utóbbi időben az üzleteinkben megszoktuk. Arról is tájékozódhattak a nézelő- dők, milyen táskát vegyenek kézbe ha munkába, vagy éppen utazásra készülnek. Ezek közül a bratislavai Kozatex ipari szövetkezet termékei érdemelnek említést, ők ugyanis a női retikülök gyártása mellett a fér­fiakra is gondoltak termelési prog­ramjuk összeállításakor. Gyerekeknek A legkisebbek sem hagyhatók ki a sorból, ha az öltözködésről van szó. A pavilonokat járva viszont érezhető volt az a mostoha hozzáál­lás a gyermekholmik gyártásához, amit a boltokban, vásárlásaink során tapasztalhatunk Sokan álltak meg fejcsóválva a Öerveny Kostelec-i Textilgyár részlege előtt. A régesrég divatjamúlt Slotera anyagból készí­tettek pólyákat és babakocsiba való takarókat. Nem tudom, melyik anyu­ka csavarná be szívesen e műszá­las, ízléstelen, csipkékkel körülsze­gett pólyába csecsemőjét? Ez a gyártó nagyon kilógott a bemutató vállalatok, szövetkezetek sorából. A Banská Bystrica-i Gukotexben a télre gondoltak, amikor viharkabá­tokat, steppelt nadrágokat, overallo- kat iktattak termelési programjukba. Termékeik szépek, vonzóak, hason­lítanak az eddig külföldről behozot- takhoz, de sajnos az áruk is ezeké­hez közelít. Célszerűek, ízlésesek a Banská Bystrica-i Slovenka pizsa­mái, az asi Tosta csecsemőruhái és a preáovi Nálepka kapitány Ruha­gyár leányka fehérneműi is említést érdemelnek ebben a kategóriában. Hogy valóban szegényes volt a be­mutató a gyermekek számára készí­tett termékekből, ezt a díjazott gyárt­mányok száma is bizonyítja. A zsűri és a látogatók sem nyug­tázták elégedetten a gyermeklábbe­lik monopol gyártójának, a Sázavan- nak a bemutatóját, annak ellenére, hogy feltüntették: csak egészség- ügyi szempontból megfelelő termé­keket gyártanak és évente 150 új modellt adnak a piacra. Az előző állításukban nincs jogunk kételked­ni, viszont az utóbbit a kiállított ci­pők, szandálok nem tükrözték. Hoz­tak ugyan divatos fekete leánykaci­pőt is, de a sötétlila masnis cipellő láttán azon töprengtem, hogy ezt milyen ruhához adnám a lányom lábára7 A keresett sport- és szabad­idő cipőből, illetve mintás tenisz­lábbeliből bő a gyártók kínálata, és csak a szívünk fájhatott a színes, csipke pamutzoknik láttán, melyek szintén hiányoznak a boltokból. Mindenkinek E cím alatt egyrészt arról szeret­nék még szólni, amit mindannyiunk­nak kínáltak Trenőínben, másrészt pedig arról a kérdésről, mely bizo­nyára a látogatók nagy részében felmerült. A revúcai szőnyeggyár termékei - melyeket egész Európában ismer­nek - azt a benyomást keltették, hogy a közkedvelt padlószónyegek mintái egyszerűbbé váltak, színei kevésbé rikítóak, a korszerű ottho­nok igazán szép kiegészítői lehet­nek. A lakástextil - főképp az elsöté­títő függönyök - választéka viszont lehetett volna bővebb. A kraslicei Krajka a szemet gyönyörködtető csipkéken kívül hófehér függönyöket állított ki. A méteráru között ugyan akadtak olyanok is, amelyeket már régebben látunk a pultokon, de a Moravská Trebová-i Hedva, a Dvűr Králové-i Tiba, a trenőíni Merina igencsak ki­tett magáért. A női ruhaanyagokat a divatos színekben és mintákon kívül a lágyság jellemezte, a férfi szöveteknél pedig elsősorban az tűnt ki, hogy a korábbinál jóval köny- nyebbek, mivel finomabb szálból ké­szítik ezeket. Arról már beszámoltunk, hogy a legjobb 73 termék kapott Arany Fatima díjat. Azt is érdemes megje­gyezni, hogy az 1987-es kiállításon odaítélt díjak közül egyet sem kellett a zsűrinek visszavonnia. Valameny- nyi gyártó állta a szavát: egy éven belül legyártotta és piacra adta a verseny feltételei közt meghatáro­zott mennyiséget. E tekintetben idén sem változtak a verseny előírásai. Tehát bizakodhatunk, hogy a legdi­vatosabb cikkeket viszontláthatjuk a boltokban. Mert a trenőíni kiállítás megtekintőinek ez a közös óhajuk. És ezen kell igyekeznie az összes gyártónak. DEÁK TERÉZ Ha az ember élelmiszer-ipari üzembe készül, ragyogó tisztaságra számít. Elképzeli, hogy korszerű kö­rülmények között, tágas csarnokok­ban készítik a fehérköpenyes dolgo­zók az élelmiszert. így lenne rend­jén. Sajnos akadnak üzemek, ahol nem így van. Mint például a Közép­szlovákiai Konzerv- és Szeszipari Vállalat losonci (Lucenec) üze­mében. Szűk sikátor vezet a portára, az udvaron pedig a romlott konzervek- től bűzlő, rácsos tárolók mellett talán három teherautó sem férne el.- Ilyen feltételek között termelünk - tárta szét karját Július Kurcik, a húskonzerveket gyártó részleg ve­zetője. - Felsőbb fórumokon már többször elhangzott, hogy az elavult üzemet kitelepítik a lakónegyedből, de az ígéretek papíron maradtak. A kórház például csupán néhány száz méterre van innen, s a bete­geknek aligha öröm ez a nem éppen kellemes környezet. Kimutatásokat vett elő az íróasz­tal fiókjából, majd folytatta:- Úgy is mondhatnám, hogy dol­gozóink hozzáedződtek a körülmé­nyekhez. Sok nehézség árán, de teljesítik feladataikat. Az év első öt hónapjában a minőség jobb volt a tervezettnél, a nyereség tervét pedig túlteljesítettük.- Az udvaron egy halom bűzlő konzervet láttam. Ha ennyi termékük megromlik, hogyan lehetnek nyere­ségesek?- Ennek története van, és mind­járt hozzá kell fűznöm, hogy ezért a veszteségért nem minket terhel a felelősség. Sajnos a partnerkap­csolatok nem a legjobbak. A Nővé Mesto nad Váhom-i Obal évek óta rossz minőségű csomagolóanyagot szállít. A konzervek fedele megre­ped, több esetben felpattan, így a tartósított élelmiszer megromlik. Az ilyen árut a kereskedelem ne­künk küldi vissza.- Felmérték-e már, mennyi az évi veszteség?- Pontos adataink még nincse­nek, de becslésünk szerint milliós tételről van szó. Ocsko Péter mérnökkel, a rész­legvezető helyettesével vettük szemügyre a romlott konzervek hal­mazát. Sertés- és marhahús, papri­kás sertéshús, kolbászkeverék, virsli és ki tudja még mi egyéb bűzlött a tárolókban. Legyek hada lakmáro- zott a választékos terítéken.- Próbáltak-e jobb csomagoló­anyagot szerezni?- Evekig reménykedtünk, hogy az Obal változtat a helyzeten és jobb minőségű csomagolóanyagot fog szállítani. Sajnos nem történt javu­lás. Ezért magunk kezdtünk kon­zervdobozokat készíteni. Ezek ga­rantáltan jól zárnak. A tágas műhelyben Ondrej Petrus mestertől megtudtuk, hogy egy mű­szak alatt 50 ezer speciális konzerv­dobozt készítenek. Ha valóban olyan jó a minőségük, mint mondják, akkor miért nem vágnak bele egy kisebb vállalkozásba, fordult meg a fejemben. Jó pénzért miért nem kínálnak-szállítanak más vállalatok­nak is csomagolóanyagot?- Tárgyaltunk néhány bel- és kül­földi vállalattal, de nem tudtunk megegyezni az árban. így egyelőre csak saját ellátásra termelünk, de kutatjuk a fejlesztés, a számításba jöhető partnerekkel való megegye­zés lehetőségét. BALLA JÓZSEF Reméljük, a kiállított termékek közül sokkal rövidesen az üzletekben is találkozhatunk % (ÖSTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents