Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám, kedd

ÚJ szú 5 389. VIII. 8. Bölcsészek a konzervgyárban A Hradec Králové-i Győzelmes Február Művek egyik legkeresettebb terméke a „minisörfőzde", amely 3-5 ezer hektoliteres évi kapacitással működik. A szocia­lista és a tókés országok egyaránt nagy érdeklődést mutatnak az új termék iránt, amely jelentős sikert ért el a Münchenben megrendezett júliusi nemzetközi söripari kiállításon is. A felvételen Hermán Hrdliőka a főzőüst belső felületét csiszolja. (Pefr Josek felvétele - ÚTK) A Slovlik dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) üzemében járva a Komensky Egyetem Bölcsészka­rának diákjait barackfelezés közben leltük. Van-e különbség konzervgyár és konzervgyár között, kérdeztük a diákok tapasztaltabbjaitól, akik - jövőre másodikosok lévén - már korábban is „vendégeskedtek“ ha­sonló helyen.- Óriási - válaszolták egyhangú­lag Bogyó Noémi és Molnár Norbert, magyar-szlovák, illetve magyar-tör­ténelem szakos hallgatók. - A gyü­mölcs és a zöldség persze, itt is gyümölcs és zöldség, és a munka is munka marad. Ha viszont - mondjuk éppen - az elszállásolást nézzük, akkor jelentősen a helyi konzervgyár javára billenne a mérleg. A múlt évben a Nővé Mesto nad Váhom-i konzervgyárban dolgoztunk, ott jó­val többen aludtunk egy szobában, itt csak tizenketten. Itt mindig van melegvíz, ott egyáltalán nem volt. És valahogy itt egyébként is jobban odafigyelnek ránk.- Nektek hogy tetszik az üzem, a munkakörülmények? - fordultam két jövendőbeli elsőshöz, Gútai Évá­hoz és Kaluz Szilviához.- Nekünk, Norbertékkel ellentét­ben, nincs összehasonlítási ala­punk, nem dolgoztunk még konzerv­gyárban. A munka egyhangú, a nor­ma egyelőre teljesíthetetlennek tű­nik. Az ellátásról, szállásról nem mondhatunk véleményt. Mindketten dunaszerdahelyiek vagyunk, nem vesszük igénybe egyiket sem. Az, hogy helybeliek vagyunk jó is, mert közel az otthon, meg rossz is: szíve­sebben mentünk volna távolabbra, a felvételi után azonban ezt a jelent­kezési lapot tették az orrunk elé, ezt kellett aláírnunk. A barackkal teli ládahegyek mö­gül Ladislav Peciar, a diákok egyik A fő turistaidény közepén nehéz parkolóhelyet találni. Mindenütt más járásbeli és külföldi rendszámú gép­kocsik sorakoznak. Mihelyt egy hely megüresedik, máris elfoglalja vala­melyik szemfüles járművezető. Né­hány év óta a főút elkerüli a várost, de aki a Kis- vagy a Nagy-Fátra felé tart, nem mulasztja el, hogy ezt a több mint 600 éves települést - amelyet egykor Károly Róbert An- jou-házi király emelt városi rangra, és amely bányászatáról s még in­kább pénzverdéjéről híres - fel ne keresse. Kremnica, amely több tele­pülés egybeépítésével jött létre, épí­tészettörténeti értékének köszönhe­tően ma turistahelynek számít.- Az elmúlt két évben Z akció keretében tizennégy létesítményt építettünk - újságolja dr. Milán Su- lajter, a vnb elnöke. Többek között két motelt, bungalókat, sífelvonót, vízderítőt stb. adtunk át rendelteté­sének. Városunk közel nyolcezer la­kosa társadalmi munkával az emlí­tett időben csaknem 18 millió korona értéket hozott létre, jóllehet, ezek a létesítmények nagyrészt idegen­forgalmi célokat szolgálnak. Az SZSZK belügy- és környezetvédel­mi minisztere igyekezetünket elis­merő oklevéllel jutalmazta. A város fejlesztéséhez a területén működő üzemek is segítséget nyú|tanak. Az elmúlt három évben a közös beruhá­zásokhoz 6,5 milliárd koronával já­rultak hozzá. Az utazók, a látogatók nagy része az üzeletekben kezdi a városnézést. A településen harminc kereskedelmi egység van. Nem kell szakem­bernek lenni ahhoz, hogy megálla­pítsuk, a régi épületekben elhelye­zett üzletek ma már nem felelnek meg a követelményeknek, a megnö­vekedett idegenforgalomnak. Kicsik, rossz a szellőztetésük, a raktárhelyi­ségek nedvesek. A város vezetői nemegyszer felajánlották a kereske­dőknek, hogy átépítéssel változtas­sanak a helyzeten. Csakhogy ők azt mondják, a tatarozásra nincs pén­zük. A cipő- és zöldségüzletek üze­meltetőinek el kellene gondolkodni­uk azon, hogy a tarthatatlan helyzet­ből mielőbb megtalálják a kivezető utat. A háztartási cikkek, az OTEX, a Zdroj és a Jednota üzleteinek, valamint a vendéglátóipari létesít­mények vezetői úgy határoztak, hogy új kereskedelmi egységek épí­tésével oldják meg gondjaikat.- Fontos feladatunknak tartjuk, vezetője bukkant elő. Elindultunk az igazgatóság épülete felé.- Akadt már valami intézni való, fordultak már önhöz panasszal gyá­molítottjai?- Harmadszor vagyok a gyárban, igaz, vezetőként még csak először. Már tudom, hogy milyen gondjaik, igényeik lehetnek, s ezeket igyek­szem még a felvetésük előtt kielé­gíteni. A diákok kérései főleg arra irányulnak, hogy a munka utáni sza­badidejüket aktív pihenéssel- sporttal, tartalmas szórakozással- tölthessék. A gyár területén, illetve a gyárhoz közel minderre megvan a lehetőségük. Épp az imént járt nálam a SZISZ helyi alapszerveze­tének egyik tagja, és felajánlotta, hogy amennyiben diszkót szeret­nénk rendezni, szívesen rendelke­zésünkre bocsátanak egy helyisé­get és a megfelelő felszerelést. A helybéliek együttműködési kész­ségére igazán nem panaszkodha­tunk. Az épület alagsori folyosóján megálltunk egy pillanatra. A falon faliújság, rajta név szerint a diákok naponkénti keresete. Az előző napi rovat elég tarka: az összegek 30 és 150 korona között váltakoztak.- Harminc korona egy műszakért kevésnek tűnik!-A napi kereset sok mindentől függ. Például attól, melyik műszak­ban dolgozott az illető, mit és há­nyadosztályút dolgoztak fel, belföld­re vagy exportra megy a küldemény stb. Ezért vannak ekkora különb­ségek. A dunaszerdahelyi konzervgyár éppúgy, mint más konzervgyárak, lényegében egész nyáron a diákok- közép- és főiskolások - munkájára van utalva, így vezetői konkrét képet alkothatnak az egyes csoportok munkabírásáról, illetve kedvéről. hogy a lakótelepeken felszámoljuk a levegő szennyeződését, meg­szüntessük a szénkazánok üzemel­tetését és csökkentsük az autók okozta zajt. A város fejlesztése so­rán ügyelünk arra, hogy csakis a környezetbe beilleszkedő épület kerüljön egy-egy megüresedett te­lekre. A városközpontban egyes épületeket meg kell szabadítani a hozzájuk épített épületszárnyaktól, hogy a városközpont visszanyerje eredeti külsejét. Kremnicában a kulturális emlékek felújítására évente mintegy 15 millió koronát fordítanak. A zilinai Műem­A felújított bástya (A szerző felvétele)- Ezek az egyetemisták melyik helyre kerülnének egy képzeletbeli rangsorban?- Mindenképpen nehéz rangsort felállítani, s e mostani csoport eseté­ben még nehezebb, hiszen csak három napja vannak itt. Annyit azon­ban már elmondhatok, úgy tűnik, nem lesz velük probléma. Jól dol­goznak, fegyelmezettek, nem szegik meg a szabályokat, például a do­hányzási tilalmat. A bölcsészekkel éppúgy elégedettek vagyunk, mint a természettudományi kar nálunk dolgozó harmincöt diákjával - vála­szolta Gyurkovics Erzsébet, az üzem személyzeti osztályának dol­gozója.- A munkán kívül mit ad az üzem a diákoknak? - kérdeztem Keszegh Pál mérnököt.- Ingyenes szállást a gyár terüle­tén és napi háromszori, majdhogy­nem díjtalan étkezést. Ennek ára 15,70 lenne, a diákok azonban 15 korona különélést pótlékot kapnak és ez nagyjából fedezi étkeztetésük költségeit. Az üzemi orvosunk is a rendelkezésünkre áll, sportpályá­ink szintúgy. Nem osztjuk azt a né­zetet, hogy a diákok úgyse csinálnak semmit, hogy fölöslegesek. Igenis, szükségünk van rájuk, s ezért igyek­szünk mindent megtenni, hogy minél kellemesebbé tegyük az ittlétüket. Feltétlenül dicséretes az üzem vezetőségének igyekezete. Persze, elgondolkodtató, milyen körülmé­nyek között élnek a diákok másutt, s főként mennyire neveli a tisztessé­ges munka megbecsülésére az egyetemistákat, vagy mennyire tor­zítja értékrendjüket az, hogy a napi 30-150 koronás munkabér nem annyira rajtuk múlik, mint inkább azon, milyen műszakban, segéd­munkára osztják be őket, milyen nyersanyaggal dolgoznak. KLUKA JÓZSEF lékvédelmi Építővállalat lecsapolja a várterületet, rendbe hozza a várfa­lat és a templom tornyát. Dolgoznak az ún. pestis-szobor rekonstrukció­ján is. Ahol ennyi műemléknek szá­mító épület van, ott mindig sok a tennivaló, de kevés a kivitelező. Ezen a helybeliek szerint úgy lehet­ne változtatni, ha a felújítási munká­latokba a kisebb építkezési vállala­tokat is be lehetne vonni. Az utcák, a terek, a nyilvános illemhelyek tiszták. Az üzletek mel­lett kioszkokban fagylaltot, frissítőt és harapnivalót árulnak. így az oda látogató turisták, akik általában nem sokáig időznek, a város és lakosai­nak gondjaiból vajmi keveset vesz­nek észre. A vnb tud ezekről, és ezért is tartja a felújítási munkálatok mellett fontosnak a szolgáltató háló­zat fejlesztését, színvonalának nö­velését, valamint a jobb és egészsé­gesebb környezet megteremtését. A városközpontban újabb külföldi autóbusz érkezik. Megáll az utcán, kiszállnak az utasai, hogy amíg a gépjárművezető parkolóhelyet ta­lál, addig is szétnézhessenek ebben a hírneves városban. Talán több eligazító táblára volna szükség, no meg szórólapra, hogy mindenki, aki ellátogat ide, a maga elképzelése és módja szerint ismerkedhessen meg a város nevezetességeivel. Mindent egybevetve, érdemes a 65-ös főút- ról letérni, még pihenésképpen is, mert van ott látnivaló, van miben gyönyörködni. (németh) Szépek a Alig másfél hónapja fejezte be tanulmányait a marxizmus-leniniz- mus esti egyetemen. A záróvizsgán kitűnt széleskörű kül- és belpolitikai tájékozottságával. Kardos Emil ag­rármérnökre egyik oktatója hívta fel figyelmemet. Nem szokás, hogy a riportalany­ról eláruljuk - nehezen vettük rá a beszélgetésre.-Az az igazság, hogy a legna­gyobb dologidőben vagyunk. Az aratás ugyan már befejeződött, de a mezőgazdaságban még nem ért véget az idény. A határban folyik a zöldtakarmány kaszálása, a trak­torok hordják a környező gaboria- szárítókba a termést, szóval itt késő őszig nincs megállás. Esetleg, ha nagyon érdekli, aprólékosan is fel­vázolom a teendőket - neveti el magát, mintegy áthangolva a be­szélgetést a közvetlenebb párbe­szédre.- A szakmáját tekintve ön a nagymegyeri (Calovo) Állami Gaz­daság füssi (Trávník) részlegének zootechnikusa. Lehet, hogy naiv a kérdés -, de miért köti az idény­munka önt is a földekhez?- Én valójában a hozzám tartozó öt farmot irányítom, vagy hatvan állattenyésztő, állatgondozó tartozik a kezem alá. De mindez nem zárja ki, hogy a növénytermesztési ága­zattal is foglalkozzak. Együtt kell működnünk nem csak szakmailag, hanem emberileg is. Ez egy jó, kitü­nően irányított gazdaság. A szak­emberek kijárnak a termelésbe, van, hogy csak az adminisztrációs mun­kaerők ülnek benn az irodában. Pár héttel ezelőtt költöztünk át a régi épületből ebbe az új, korszerűen berendezett irodaházba. A fene tud­ja... Vagy meg kell szokni, hogy az ajtón kilépve lépcsőt jár az ember lefelé. Igazából a földeken, a far­mon, az emberek közt érzem jól magam. Fárasztó egy munka az biztos. Most napi tíz órát hajtanak itt az emberek, s ha szükség van rájuk, akkor többre is hajlandók. Gondolja, hogy csak a pénzért? Hát persze. Olyan is akad De ha egy kombáj- nosnak, vagy egy traktorosnak lete­lik a munkaideje, nem áll le a föld közepén és nem megy haza. Most is - aratáskor - késő estig szinte meg­állás nélkül dolgoztak.-... ön is.- Szóval ezt is elárulták a kollé­gák? Pedig én már este nyolckor, kilenckor otthon voltam. Tudja, ko­ránkelő vagyok, nekem már négy, vagy öt órakor kezdődik a munka­nap. Szépek a hajnalok falun, ami­hajnalok kor elindulok valamelyik telep felé. Ott vagyok az etetésnél, végigné­zem az egész munkafolyamatot és elbeszélgetek az emberekkel. Na­gyon nehéz az a munka, amit az állatok körül kell végezniük. Soha senki ne irigyelje őket a keresetü­kért. Sajátjaikként szeretik a rájuk bízott állatokat.- Ha jól tudom, a részleg párt- alapszervezetének elnöki tisztségét is betölti. Nem sok ez egy kicsit?- Nekem nem okoz gondot a 39 párttaggal való együttműködés. A gyűléseket nem a sablonok szerint irányítom. Nem vagyok híve a frázis- pufogtatásnak, őszinte, konkrét vé­leményt mondok és ezt elvárom Kardos Emil a növénytermesztési ágazat dolgozóival is szoros kap­csolatban áll (A szerző felvétele) a tagság részéről is. Nézze, ma sokkal nehezebb kommunistának lenni, mint pár évvel ezelőtt. A gyű­léseken vége a csendes szender- gésnek. Hozzászólásokra, véle­ménycserére, alkotó vitára van szükség. Ha a párttagok látják, hogy ezeknek a formalitásoktól mentes gyűléseknek megvan az eredmé­nyük, akkor elhiszik, hogy van értel­me korán kelni, későn feküdni és bizalommal lenni a párthoz.- Ez így túl szépen hangzik. Mon­dana konkrét példát is?- Azt hiszem, hogy azt a szak­mán kívülállók is tudják, hogy a me­zőgazdaságban a bevezetett új adó­rendszer, a szigorított elvonások, stb. érintik a dolgozók jövedelmét is. Természetesen, nem rózsás a hely­zet másutt sem, de takarékosság­gal, a rejtett tartalékok felkutatásával és feltárásával kiegyenlíthetjük az elvonások okozta veszteséget. Miről van szó? A példamutatásról. Arról, hogy nekünk, kommunistáknak kell elől járnunk, nekünk kell elsősorban példát mutatnunk. Gazdaságunk az első félévet nyereségesen zárta. Azt hiszem, hogy ehhez nem kell külöp kommentár. Ebből a faluból kerültem el a főis­kolára, ide jöttem vissza. Mindenkit ismerek, mindenki ismer, bárhol megállíthatnak, tanácstagként is szívesen segítek. A sors iróniája, hogy a legkevesebb időm tízéves lányomra és hatéves kisfiamra jut. A feleségem azt mondja, hogy ő már megszokta. A mezőgazdaságban sokan élnek hasonlóan. Talán az. a szép benne, hogy minden nap egyforma és mégis minden nap más. Olyan, mint a hajnalok... SZITÁS GABRIELLA /SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. Az ételek gazdag választékából válo­gathatnak a szenei (Senec) Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Állami gazdaság vendéglőjében, a szenei tó északi part­ján az üdülők. Az étlapról nem hiányzik a hal sem. Az édesvízi fajták mellett felszolgált tengeri halakat az észtor­szági Párma Kalur halászkolhoza szál­lítja. A Szenei Állami Gazdaság Szlová­kiában elsőként írt alá közvetlen együttműködési szerződést az észt kolhozzal. A külföldi partner az első halszállítmányért cserébe nagynyomá­sú tisztítóberendezéseket kapott, ame­lyeket a halászhajókon és a halfeldol­gozó üzemekben hasznosít. Az ígére­tesen fejlődő, együttműködés eredmé­nyeként az állami gazdaság a közeljö­vőben újabb éttermet nyit a szenei tó déli partján és Bratislavában. A felvé­telen Juraj Lehocky, a szenei vendéglő vezetője látható, aki az együttműködés fő kezdeményezője volt. (Vlastimil Andor felvétele - ÖSTK) Van mit látni, miben gyönyörködni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents