Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám, csütörtök

Az olvasók kérdései a párt politikai szervező munkáiéról Az évzáró taggyűlések jó előkészítéséért Hazánk különböző vidékeiről több levél érkezett a Rudé právo szerkesztőségébe. Az olvasók kérdéseket tettek fel bennük a párt időszerű munkájáról, a pártalapszervezetek évzáró tag­gyűléseinek alapos előkészítésére vonatkozó részletekről és a CSKP soron következő, XVIII. kongresszusáról. A kérdések megválaszolására Jirí éilhavyt, a CSKP KB politikai szervezési osztályának helyettes vezetőjét kérte meg a Rudé právo szer­kesztősége. • A CSKP-ben nyíltságra, becsületességre és őszinte­ségre törekszünk. Mindez na­gyon helyes. Nekem azonban úgy tűnik, hogy a titkos vá­lasztások elvének elfogadása ellentétben van az anonimitás leküzdésével, mivel a titkos választások garantálják az anonimitást - figyelmeztet Chebböl Éva Velhartická. Mire jók a titkos választások? Nem jelentik az alapszabályzat megsértését?- A pártszervek és a tisztségvise­lők titkos választásáról a CSKP KB Elnöksége döntött tavaly december­ben az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciákról hozott határo­zatában. Kivételek ez alól a 15 tag­nál kisebb létszámú alapszerveze­tek, a többi pártszervezetben azon­ban titkos szavazással választanak A választás módjáról hozott döntés pártunknak abból a tapasztalatából ered, amelyet az előző évzáró tag­gyűléseken lebonyolított választáso­kon szerzett. Épp ezek igazolták a titkosság létjogosultságát. Ugyan­akkor hangsúlyozni kell, hogy a tit­kos szavazás teljes mértékben összhangban van a pártalapsza­bályzattal. Az ugyanis nem szabja meg a választás módját. A CSKP KB Elnöksége a jelentős, az egész pár­tot érintő akciók lebonyolításával kapcsolatos határozataiban, tehát a kommunisták évzáró tanácskozá­saival kapcsolatban is, meghatároz­za az alapvető tartalmi káder- és szervezési kérdéseket, beleértve a pártszervek, funkcionáriusok, a konferenciák és a kongresszus küldöttei megválasztásának mód|át is. A CSKP KB Elnökségének hatá­rozata a pártdemokrácía további el­mélyítését célozza. Feltételezzük, hogy az évzáró taggyűlések káder­előkészítése széles körű, formalitá­soktól mentes megítélésével és a je­lölések megindoklásával megy majd végbe a pártalapszervezetekben és pártcsoportokban, hasznosítva a dolgozó- és állampolgári közössé­gek nézeteit. Például a párttagokkal és tagjelöltekkel lebonyolított be­szélgetések módot adtak a kommu­nistáknak kifejteni véleményüket az évzáró taggyűlésekről. Tapasztala­tai azt mutatják, hogy helyes volt az eljárásnak ez a mód|a. Garantálja azt, hogy a legjobb tagokat válaszr szák a pártszervekbe s nem csak az alapszervezetek bizottságaiba. Úgy­szintén a konferenciákon valameny- nyi küldöttnek lehetősége lesz még a választások előtt kifejteni e jelöl­tekkel kapcsolatos álláspontját Mó­dot ad ez valamennyi pártszerv tag­jának, a konferencia küldöttjének, hogy nyíltan, becsületesen, őszintén véleményt nyilvánítson minden egyes jelöltről. Ilyen körülmények között tulajdonképpen a titkos vá­lasztás nem öncélú, nem fokozza az anonimitást, hanem olyan aktus, amely betetőzi a választás egész demokratikus folyamatát. • Tornáé Kratochvil Uni- őovból és Richard Rocheit Be- rounból arról ír, hogy sehol sem olvasott a többes jelölés kérdéséről, a bizottságba je­löltek megválasztásának mód­járól. Hogyan fognak végbe­menni?- A CSKP KB politikai szervezési osztálya már tájékoztatta a kerületi és a városi bizottságokat, valamint a CSKP KB munkacsoportjait, ame­lyek az egyes kerületekben segíteni fogják az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítését, a választások lebonyolításában kö­vetett eljárását. Általuk ismerkednek meg vele a kerületek és a járások pártaktívái. A cél az, hogy össze­hangolják a követendő eljárást és megvilágítsák a jóváhagyott elvek gyakorlati alkalmazásának módját. Az egyes ajánlásokat a választások lebonyolítására széles körben meg­vitatták a pártszervek minden szint­jén és az alapszervezetekben is. Nagyon fontos segédanyag, amellyel részletesen meg kellene ismerkedniük az alapszervezetek és a pártszervek tisztségviselőinek, a Pártélet 1989. 14-es számának, A pártszervek és tisztségviselőinek választása című cikke. Ez megma­gyarázza, milyen egységes eljárást kell követni a káderelőkészítésben és a pártszervek és tisztségviselők megválasztásában. • Josefa Dohnala Revnicé- ből afelöl érdeklődik, miként választják ki a kerületi és a já­rási konferenciák küldötteit. Vajon minden alapszervezet képviselve lesz rajtuk?- A járási konferencia küldöttei­nek megválasztásában a kerületi vagy a városi pártbizottság által meghatározott kulcs lesz a mérva­dó. Ez tiszteletben tartja a járási pártszervezet nagyságát. A legki­sebb létszámú szervezetekben egy szavazati joggal rendelkező küldöt­tet választanak ötven párttagra, a legerősebbekben százra egyet. Döntő alapelv azonban, hogy a járá­si vagy a városkerületi konferencián minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviselve legyen. A CSKP Központi Bizottsága által meghatározott egységes kulcs alap­ján a járási, illetve a városkerületi konferenciákon választják a kerületi, illetve a városi konferencia küldötte­it. Egy szavazati joggal rendelkező küldött az illető járási, városkerületi szervezetből ezeken háromszáz ta­got képvisel és egy tanácskozási joggal rendelkező ötszáz tagjelöltet. Már ezekből a szabályokból és a te­rem befogadóképességéből adódó­an is nyilvánvaló, hogy valamennyi pártalapszervezet nem lehet képvi­selve. Ezzel összefüggésben meg kell említeni még, hogy a konferenciák, de a kongresszus küldötteit is az évzáró taggyűléseken, pártkonfe­renciákon titkos szavazással vá­lasztják. mégpedig több jelölt közül. • Bohumil Hálek Rióanyból levelében több kérdést is fel­tesz:-A kongresszusra megha­tározott kulcs szerint választ­ják a küldötteket. Milyen ez? Hány küldöttje lesz a kong­resszusnak? Ki határozza meg azokat a szervezeteket, ame­lyekből a küldötteket kivá­lasztják?- A CSKP KB-nak a XVIII. kong­resszus összehívásáról hozott hatá­rozata szerint ezer tagot képvisel egy szavazati joggal és ötezer tagje­löltet egy tanácskozási joggal ren­delkező küldött. A pártnak jelenleg több mint 1 millió 600 ezer tagja van és 90 ezer tagjelöltje. Feltételezhető tehát, hogy a XVIII. kongresszusnak több mint 1600 küldöttje lesz. Ponto­sabb adatot egyelőre nem lehet mondani, a küldöttek végső létszá­mának meghatározásában a párt jö­vő év január elsejei taglétszáma lesz a mérvadó. A CSKP XVIII. kongresszusának küldötteit az említett kulcs alapján a kerületi és a városi konferenciákon választják meg, amelyek kizáróla­gos joggal döntenek összetételükről. A szélesebb körű kiválasztásra való tekintettel és a többes jelölés min­den fokon való bevezetése miatt nem határozható meg, mely alap­szervezeteknek lesz küldöttjük a kongresszus tanácskozásán. • Sok kérdés érkezett a re­gisztrált tagokról. Róluk ír pél­dául Bohuslav Rezek Prágá­ból. Arra figyelmeztet, hogy a pártmunkába lakóhelyükön való bekapcsolásuknak elve nem teszi lehetővé teljes ki­használásukat. Azt kérdezi, vajon történik-e változás a re­gisztrálás előírásaiban, és szervezhető-e pártcsoport a regisztrált tagokból.- A CSKP KB 14. ülésén változta­tás történt az alapszervezetekben tevékenykedő kommunisták lakóhe­lyükön való regisztrálására vonatko­zó irányelvben. A módosítás lénye­ge abban van, hogy a helyi alap­szervezeteknek lehetőségük van meghívni valamennyi regisztrált ta­got a fontos tanácskozásokra és a párt alapszabályának szellemében megkérni őket, hogy kapcsolódjanak be a politikai és a közéletbe. így reagált a központi bizottság azokra az észrevételekre, amelyek az 1988-ban tartott járási konferenciá­kon a regisztrált tagok és tagjelöltek munkájává! kapcsolatban elhang­zottak és az alapelveknek azt a ré­szét ért bírálatokra, amely meghatá­rozza, hogy a regisztrált kommunis­táknál, akik nincsenek közvetlenül kihasználva a párt, az állampolgári és a társadalmi szervezetek káder­állományainak erősítésére, az alap­szervezetek nem követelhetik meg lakhelyükön a taggyűléseken való részvételt és a pártakciókba való bekapcsolódást. A végrehajtott módosítás nem érinti azt az alapelvet, hogy az alap­szervezetek a lakóhelyen nem oszt­ják be a regisztrált kommunistákat a pártcsoportokba, ami megfelel az egy alapszervezetben való tagság elvének. A regisztrált kommunisták­nak a helyi alapszervezetekbe való bekapcsolásának elvei, beleértve a végrehajtott módosításokat is, tel­jes terjedelemben megjelentek a Pártélet 1989. 14-dik számában • Tarthatók-e a pártszerveze­tek vagy a pártcsoportok gyű­lései munkaidőben? - kérdezi Jan Binka Hodonínból. Össze­egyeztethető ez az átalakí­tással?- A munkafolyamat bárminemű megzavarása és az embereknek a munkától való távoltartása munka­időben nem kívánatos és káros. Vo­natkozik ez arra az esetre is, amikor az a párt vagy más szervezetek gyűlése miatt történik. Manapság azonban tekintettel kell lenni a ter­melés különféle sajátos feltételeire, például folyamatos termelés vagy több műszak esetén gyakran ez el­kerülhetetlen. Az embereknek a ki­vonását a munkából azonban a mi­nimumra kell korlátozni. Feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a párt vagy egyéb akciókra csak kivételes esetben kerüljön munkaidőben sor. Ehhez szükség van arra, hogy az alapszervezetek bizottságai szoro­san együttműködjenek a gazdasági vezetéssel, azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek lehe­tővé teszik a kommunistáknak a párt- akciókon való részvételt. Az a tapasztalat, hogy sok nem kívánt beavatkozás a termelési fo­lyamatba a párt és más szervek akcióinak összehangolásával, a pártmunka tervszerűségének fo­kozásával, az ösztönösség kiküszö­bölésével kizárható. Állandóan gon­dolkodni kell azon, miként lehet javí­tani a pártértekezletek programját anélkül, hogy minőségük romlana. Ennek útja például az, hogy a prog­ramba alapvető fontosságú kérdé­seket, feladatokat és problémákat iktatunk be. Minden pártszervben és alapszervezetben, egyszóval min­denhol, magasra kell emelni a mér­cét a pártgyűlések célszerűségének tekintetében, s ki kell küszöbölni azokat az akciókat, amelyek formáli­sak, és fölöslegesen vonják el az emberek a feladatok teljesítésétől. VÁCLAV PERQL t ' ............ » II 1^ Akik tanulékonyabbak Egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok üzemgazdászai kivétel nélkül a mostanit tartják pályafutásuk legnehezebb időszakának. Még akkor is, ha tíz-húsz gyakorlati év van mögöttük, és az eddigiek során számos nehéz feladatot teljesítettek, problémák sorát oldották meg. Az új gazdasági mechanizmus merőben újszerű helyzetet teremtett. A korábban elismerést jelentő mennyiségi mutatók és csúcshozamok vesz­tettek jelentőségükből, az elsődleges értékmérő a hatékonyság lett. Már nem elég, ha valahol sokat termelnek, az is fontos, hogy a nagy hozamokat milyen ráfordításokkal érik el. Az elsődlegessé lett hatékonyság az újszerű feladatok egész sorát hordozza magában. Az üzemekben olyan termelési progra­mot és szerkezetet kell kialakítani, amely a helyi feltételek között jövedelmező. Legalább ennyire fontos, hogy a dolgozók, vezetők és beosztottak a termelésben anyagilag is érdekeltek legyenek. Jövedelmük nagyságát érezhetően befolyásolja, hogy milyen eredményeket érnek el, és milyen hatékonysági fokkal dolgoz­nak. Mindez nem egyszerű feladat, s csak nehezíti a helyzetet, hogy gyorsan és rugalmasan kell cselekedni. A tanulásra, az újszerű megértésére és gyakorlati bevezetésére ezúttal nincs kijelölve külön időszak, az új gazdasági mechanizmus alapelvei­nek a rendes feladatok végzése közben kell a mindennapok szerves részévé válnia. Példaként említhetjük az idei aratást. A gabona beérett, learat­ták, kicsépelték, akárcsak az előző években. A munka jelentősé­géhez mérten gondosan elkészítették az aratás politikai-szerve- zési munkatervét, ahogy azt korábban tették. Ezeknek a tervek­nek azonban már csak egy része hasonlított a régiekhez. A mezőgazdasági üzemek többségében ugyanis a gabona beta­karítása, a szalma összegyűjtése, a tarlóhántás és a másodnövé­nyek elvetése mellett már a gabona utókezelésével és tárolásá­val kapcsolatos munkákat is részletezték. Ott készítettek ilyen aratási tervet, ahol már felismerték, hogy a korábban hangzatos jelszavak ideje lejárt. Aki a gabonát most is a kombájnoktól egyenesen a felvásárló üzembe szállítja, az rosszabb gazda annál, aki az utókezelését is elvégzi. A termést már nem átadni, hanem eladni kell. Eladni viszont csak megtisztított, száraz és fajta-minőség szerint osztályozott gabonát lehet. Az aratás tehát valóban az első próbatétele volt annak, hogy az adott mezőgazdasági üzemben az elmúlt hónapok alatt milyen mértékben alkalmazkodtak az új gazdasági mechanizmus alapel­veihez. Az első, de nem az egyetlen. Ugyanis ott, ahol az adott üzem vezetői tanulékonyabbak, a nagyobb elvonásokat rugal­mas szerkezetváltoztatásokkal igyekeznek ellensúlyozni, már teljesen újszerű megoldásokkal is találkozunk, amelyek a kezde­ményezőkészséget és a vállalkozó szellemet bizonyítják. Az egyik üzemben például leépítik a zöldségkertészetet, elsősorban a fólia alatti termesztést, máshol fordítva, bővítik, fejlesztik. Mert mernek újítani, és a hiányzó munkaerőt részesművelőkkel pótol­ják. Ugyanezt tapasztaljuk az állattenyésztésben. Amíg össze­jönnek a beruházásra, fejlesztésre szükséges pénzeszközök, a termelési feladatokat vállalkozó háztáji állattartók bevonásával teljesítik. Az ellentétbe állítható pozitív-negatív példák sora hosszú. Amíg például az egyik üzemben jelentős bevételektől esnek el, mert a zöldséget csak megkésve és kisebb áron veszi át a felvásárló, addig másutt siránkozás, mérgelódés helyett az ország zöldségtermesztésre kevésbé alkalmas vidékein saját üzleteket nyitnak és a termés egy részét maguk értékesítik. Az sem titok, kevesen vannak, akik a durum búza termesztésében nem hátrányt, hanem előnyöket, új bevételi lehetőségeket látnak. Sokak számára ugyanis valóban szokatlan, hogy az új gazdasági mechanizmus feltételei közepette másként kell gondolkodni. Aki a hagyományos elvek szerint termeszti a durum búzát, esetleg valóban ráfizet. De abban az üzemben, ahol a keményszemű búzából kiváló lisztet, a lisztből pedig keresett tésztaféléket készítenek, anyagi számításaikat is megtalálják. Összesítve a tanulságot, az új gazdasági szabályzók eredmé­nyezte eltérő jövedelmezőség aszerint is alakul, hogy az adott üzemben mennyire rugalmas az irányítás, milyen a vállalkozó­kedv, és a dolgozók közössége milyen mértékben, felelősségér­zettel veszi ki részét a feladatok teljesítéséből. Röviden: vezetők és beosztottak mennyire tanulékonyak. EGRI FERENC A Mladá Votice-i Kooh-i-noor álla­mi vállalat tuchlo- vicei üzeme és az Uherké Hradiéte-i Obzor szövetke­zet hazánkban eddig az egyetlen gyártója annak a mechanikus porlasztónak, mely idővel he­lyettesítheti a fre- onok alkalmazá­sát az aeroszo- los csomagolású kozmetikai cikkek esetében. A kez­deti 500 ezer da­rab évi termelés­sel még nem tud­ták kielégíteni a fogyasztók igé­nyeit. 1988-ban már 2,3 milliót gyártottak, idei tervük pedig 3 millió darab. A nagy kereslet miatt jövőre 7 mil­lió porlasztó gyár­tását tervezik. Felvételünkön Márie Homolková porlasztókészítés közben. (Petr Josek felvétele - CTK) ÚJ SZÚ 4 1989. VIII. 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents