Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-18 / 194. szám, péntek

ÚJ szú 5 1989. VIII. 18. A PRAVDA és az ÚJ SZÓ bmiélgetése DUDÁS KÁLMÁNNAL, az SZLKP KB Elnökségének tagjával, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkárival Erőnk az egységben van A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is folynak előkészületek a párt évzáró taggyűléseire. A pártbizottságok a beszámolók elkészítésekor azokra a javaslatokra és észrevételekre támaszkodnak, azokból a gazdag tapasztalatokból merítenek, amelyek az évzárókat megelőző gyűléseken a pártszervezetekben és a Nemzeti Front szerveze­teiben hangzottak el. Ezekről a kérdésekről beszélgetett Dudás Kálmán elvtárssal, az SZLKP KB Elnökségének tagjával, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkárával Ján Medved’, a Pravda és H. Mészáros Erzsébet, az Új Szó munkatársa. • A XVIII. kongresszust megelőző évzárókkal és konferenciákkal kapcso­latos határozat a legfontosabb feladat­ként a gyorsítás stratégiájának teljesí­tésében elért eredmények értékelését jelöli meg. Vezető titkár elvtárs, ezt a feladatot tekintve milyen a helyzet a Dunaszerdahelyi járásban?-Az ötéves terv feladatait üzemeink dolgozókollektívái teljesítik. Munkájukat azonban nehezíti a műszaki-anyagellátás és a szállítói-megrendelői kapcsolatok néhány megoldatlan kérdése (cement, építőanyagok stb.), de ez a központ fel­adata. Az ötéves terv folyamán, az idei gabonatermést is beleszámítva mező- gazdasági dolgozóink terven felül 87 ezer tonna gabonát termeltek. Ha ehhez még hozzászámíthatjuk a kukoricatermést- ha nem lesznek korai fagyok - az további 165 tonnát jelenthet majd terven felül. Amivel nem dicsekedhetünk, az a cukorrépa. Ennek a termesztéséből- hogy úgy mondjam - még nem tettük le az érettségi vizsgát. Nem akarunk viszont bármilyen áron termelni. A kommunisták állnak a minőség és a hatékonyság növe­léséért folyó erőfeszítések élén, amelyek jelentős mértékben meghatározzák me­zőgazdasági dolgozóink jövedelmét. Egyértelműen kimondják ezt a CSKP KB 12. ülésének határozatai is. Következete­sen foglalkozunk a termelési költségek kérdésével. Látjuk, hol vannak itt a tarta­lékok, amelyeknek a feltárásával növel­hetjük az üzemek fejlesztésére fordított befektetéseket. • Vannak erre vonatkozóan a kom­munistáknak valamilyen különleges feladataik, amelyekkel a járási pártbi­zottság vagy a pártszervezet bízta meg őket?- Feladataikat munkahelyük konkrét körülményei határozzák meg. Mi azt kö­veteljük tőlük, hogy a pártmunkát ne vá­lasszák el többi kötelességüktől. Nem mondhatják, hogy most a pártnak dolgo­zom, most a szövetkezetnek vagy az állami gazdaságnak. Ezt nem lehet egy­mástól elválasztani. A többi munkatársuk példaképévé kell válniuk a talajelőkészí­téstől kezdve minden mezőgazdasági munkában egészen a betakarításig, s az azt követő munkálatokig. • Milyen a helyzet az ipari termelés feladatainak teljesítése terén?- Az ipari termelés alapja járásunkban a mezőgazdasági termékfeldolgozás. Erőfeszítésünk arra irányul, hogy ennek teljes kapacitását növelhessük. Célunk, hogy amit megtermeltünk, a legtelje­sebb mértékben és a lehető legszélesebb választékban mi dolgozhassuk fel. Élelmi- szeripari üzemeink az idei év első felében termelési feladataikat 110 százalékra tel­jesítették, az elmúlt évhez viszonyítva pedig 14 százalékkal növekedett a terme­lésük. Például barackból több termett a tervezettnél, mégsem veszett kárba, értékesítési nehézségeink ellenére. Az Agrofrigor és a Slovlik feldolgozta. Az ötéves terv három és fél esztendeje alatt csak a cukorgyárunk, a Juhocukor nem teljesíti a feladatait. Az ok, hogy a terme­lési körzet nem tartotta be a cukorrépa tervezett vetésterületét, s így a termés mennyisége sem érte el a tervezettet. A kiutat abban látjuk, hogy a légi (Lehni- ce) mezőgazdasági kombinát és a Csiliz- radványi (Cilizská Radvañ) Efsz termelési rendszerének alkalmazásával fogjuk ezentúl termeszteni a cukorrépát. Ehhez viszont az illetékes minisztérium hatható­sabb segítségére van szükség. A járási pártbizottság nagy figyelmet fordít az új ipari ágazatok meghonosítá­sára is a járásban, elsősorban az elektro­technika és a gépipar fejlesztését tűztük ki magunk elé. Épül a Tesla üzeme, tovább bővítjük a nehézgépipari művek és a gördülőcsapágygyár helyi termelési kapacitásait. Járásunkban nagy a munka­erő-felesleg. Naponta 10-12 ezer ember ,,ingázik“, jár máshová munkába. Hogy újabb munkalehetőségeket biztosíthas­sunk, kihasználjuk a felépülő vízerőmű felszabaduló épületeit is. Azt akarjuk, hogy csökkenien a migráció. • Vannak ezzel kapcsolatban konk­rét elképzeléseik?- Elsősorban élelmiszeriparunkat akarjuk fejleszteni. Itt van a járásban a Slovlik, a Juhocukor, a Nyugat-szlová­kiaí Baromfifeldolgozó üzem, a Milex, a húsfeldolgozó üzem. Ezeknek a vállalati igazgatóságaik mind más járásban (Tren- őin, Trnava, Bratislava, Cífer) vannak. A megoldást egy élelmiszeripari-mező­gazdasági kombinát létrehozásában lát­juk, amely egyesítené élelmiszeripari üzemeinket és állami gazdaságainkat. Ez a gondolat él és egyre erősödik, mert gazdaságunk fejlődése szempontjából egy ilyen kombinát csak előnyt jelenthet. • Vezető titkár elvtárs, az eddig el­mondottakból az derül ki, hogy a járás­ban nincsenek komolyabb gondok?- Nem egészen. Nekünk is megvan­nak a problémáink, nem is kevés a gon­dunk. De az az elvünk, hogy ami a járás, a városok, a falvak vagy az üzemek erejéből megoldható, azt nekünk ma­gunknak kell megoldanunk. Ilyenek pél­dául a vízerőmű építésével összefüggő feladatok, vagy a Tesla ú| csarnokai távla­ti termelési programjának a meghatározá­sa. Gyakorlatilag járásunk területe alatt nagyon fontos ivóvízkészletek vannak, s ezért természetvédelmi terület vagyunk, ez azt is jelenti, hogy mind az ipari terme­lés mind a mezőgazdasági termelés fej­lesztését összhangba kell hozni a termé­szetvédelem igényeivel. A járásban pél­dául elmarad a lehetőségektől a lakosság ivóvízzel történő ellátása és a csatorna- hálózat kiépítése. Városainkban az utóbbi években megkétszereződött a lakosok száma, ezért feszültség keletkezett az iskolai hálózat itteni túlterheltségében, is­mét be kellett vezetni a kétmúszakos tanítást Somorján (Őamorín) és Nagyme- gyeren (Calovo). A megoldást a régi isko­laépületek felújításában és új iskolák épí­tésében látjuk. A dunaszerdahelyi kórház férőhelyeinek számát is növelnünk kell, ezért két új pavilon építését kezdtük el, összesen 300 ágyas kapacitással. De a mezőgazdasági termelésben is jelent­keznek már a gondok. Hazánk élelmisze­rekkel való önellátásához járásunk sokkal nagyobb mértékben tudna hozzájárulni, ha a gabonafélék és hústermékek néme­lyikének árképzése rugalmasabb volna, ha a mezőgazdasági üzemek besorolását a termelési-gazdasági csoportokba a reá­lis talaj- és éghajlati viszonyok figyelembe vételével oldanák meg, s ha megszűnné­nek a megrendelői-átvételi kapcsolatok ellentmondásai. Továbbra is fennállnak a nehézségek a zöldség és gyümölcs felvásárlásában és eladásában mind az üzemek, mind a kistermelők esetében, miközben Csehszlovákia behozatalból látja el a hazai piacot még olyan zöldség­félékből és gyümölcsből is, amelyből itt­hon termésfölösleg mutatkozik. De voltak bizonyos proolémáink a tejtermeléssel is. • Erről múlt időben beszél. Ezek a problémák már megoldódtak?- Alapjában véve meg. Mezőgazdasá­gi szakbizottságunk - szakemberek köz­reműködésével - elemezte a földműves­szövetkezetek és állami gazdaságok ter­melési eredményeit és felelősségre vont minden kommunistát, az állatgondozótól kezdve a vezető tisztségviselőig. Szigorú ellenőrzésnek vetették alá a takarmányo­zást, a gondozást, a fejőberendezések kezelését, stb. A járási bizottság ellenő­rizte az intenzifikálási programok teljesí­tését is. Ezek az elemzések nem voltak öncélúak, az üzemek pártszervezetei, az egyes termelési egységek dolgozókollek­tívái is megtárgyalták ezeket. Hiszen ha az emberek nem értesülnének az elem­zések eredményeiről, felesleges volna az egész, mert csak ennek alapján hozhat­nak konkrét intézkedéseket, hogy helyre­hozzák a mulasztásokat. Csak az ilyen következetes munkának van értelme, az emberekkel csupán az ilyen együttműkö­dés lehet eredményes. Tavaly csak a já­rásunkban kitermelt tej 70 százaléka volt első osztályú, az idén már az összes tejnek több mint a 90 százaléka. Tehát teljesítjük a tervet, növekszik a tejterme­lés. Az első félévben mezőgazdasági üzemeink csak a minőségért 18 millió koronával többet kaptak a tervezettnél. • Mi ebből a tanulság?- Elsősorban ügyelni kell az irányítás magas színvonalának állandó megtartá­sára, az irányítómunka különböző szintje­in alkalmazni kell a személyes elszámol­tatás módszerét: a járási pártbizottság ülésein, az elnökségben, az alapszerve­zetek taggyűlésein és nemcsak az évzá­rókon, amelyekre most olyan intenzíven készülünk. Arról van szó, hogy mindenütt, minden alapszervezetben megteremtsük a párttagság harckészsége fokozásának feltételeit, hogy mozgósítsuk a kommu­nistákat az átalakítás irányvonalának megvalósítására, a gazdasági és társa­dalmi feladatok teljesítésére. A másik tanulság pedig, hogy az em­berekkel nyíltan, egyenesen és becsüle­tesen kell dolgozni, elsősorban az ifjúság­gal. Nem szabad megengednünk, hogy lebecsüljék a párt és a dolgozók egysé­gét, a városok és falvak lakosainak kap­csolatát a párttal. • A pártmunka módszerei megfe­lelnek ezeknek a követelményeknek a járásban?- A pártmunka stílusa, módszerei nem lehetnek öncélúak. Ha nincsenek össz­hangban a feladatokkal, elveszítik haté­konyságukat. A fentiekben említett mód ­szerek mellett még említésre méltók a (Gottwald-napok), a járási pártbizott­ságnak az ülései, amelyeknek az előké­szítésébe a járási újság és a kerületi napilap segítségével a lakosság széles rétegei bekapcsolódnak, a Nemzeti Front munkamódszereiben tapasztalható válto­zások, amelyeknek eredményességét a választási programok teljesítése bizo­nyítja. Ebben a tekintetben a Nemzeti Frontnak és szervezeteinek aktivizálásá­ról szóló dokumentumból indulunk ki. Ami még ezidáig nem sikerült, az a SZISZ járási szervezetének aktivizálása. Itt az ifjúsági szervezet tisztségviselői részéről várunk el nagyobb kezdeményező kész­séget. • Konkrétabban miről van szó?-Az üzemek vezető tisztségviselőit, ha nem teljesítik a gazdasági feladatokat, visszahívjuk tisztségükből, ha a nevelés terén nem teljesítik feladataikat az illeté­kesek, nem tesszük ugyanezt. A nevelés nagyon komoly feladat. Azt akarjuk, hogy a vezető dolgozók törődjenek üzemeik­ben a fiatalokkal, azokkal is, akik. az iskolák elvégzése után mennek oda, vagy térnek vissza dolgozni a mezőgazdasági vagy az ipari üzemekbe. Ezt a követel­ményt azonban nem mindenki értelmezte helyesen. Olyan is volt, aki csak odatele­fonált az iskolába, mások elmentek a de- kanátusra, az igazgatóságra, s úgy ér­deklődtek, milyen az ott tanuló fiatal tanul­mányi eredménye. Ez olyan volt, mint az ellenőrzés. És éppen ezt nem akartuk. Arról van szó, hogy a fiatalokkal közvetlen személyes kapcsolatot alakítsanak ki, ál­landó kapcsolatot és párbeszédet, nem egyszeri találkozást. Hogy ezt megértsék, a járási pártbizottság elhatározta, hogy az ifjú szakemberekkel végzett munkában ilyen példa erejű módszert alkalmaz. El­kezdtük a szakközép- és főiskolák végző­seivel a találkozók rendezését. Elmond­tuk nekik, mennyit fejlődött a járás az elmúlt 40 év alatt, mit kell tennünk az elkövetkező időszakban, s hogy mit vá­runk a fiatal szocialista értelmiségtől. Sok kérdést vetettek fel, sok követelménnyel léptek elő. A munkásfiatalokkal hasonló találkozót szerveztünk. Ezek a találkozá­sok nagyon célravezetőknek bizonyulnak. • Elmondhatjuk tehát, hogy az év­záró taggyűlések és konferenciák előt­ti hetekben a járás éli a maga alkotó, teljes életét?- így van. Elsősorban a pártszerveze­tekben, ahol már az új pártbizottságok jelölésével foglalkoznak, a beszámolókat készítik elő, de a pártszervezeteken kívül is, hiszen nálunk az embereket érdekli, mi történik nálunk és a nagyvilágban. A párt állandó kapcsolatban van a járás lakosai­val. A Dunaszerdahelyi járás lakosságá­nak túlnyomó többsége magyar nemzeti­ségű. Ez a nemzetiségi összetétel bizo­nyos értelemben sajátos feladatot jelent a számunkra. Arról van szó, hogy a nem­zetiségi politika lenini elveit teljes mérték­ben érvényesíteni kell. Tudatosítjuk ezt és a járási pártbizottság a hatáskörébe tarto­zó területen a káderek kiválasztása szempontjából is teljes mértékben tiszte­letben tartja a nemzetiségi összetétel kö­vetelményeit. A tanácskozásokon, az írásban benyújtott és előkészített anyago­kat tekintve is állandóan szem előtt tartja a kétnyelvűség megtartását. Az iskolahá­lózat megfelelő, jelenleg nincsenek pél­dául olyan követelmények, hogy a régeb­ben integrált kisiskolákat nyissuk meg újra. A CSKP politikájának elveiből kiin­dulva azt keressük, ami az itt élő szlovák és magyar nemzetiségű lakosokat össze­köti, nem azt, ami elválasztja. Teljes mér­tékben tudatosítjuk felelősségünket a la­kosság internacionalista együttéléséért. • A CSKP KB Elnökségének augusztus 19-i dokumentuma a CSKP XVI. kongresszusa után hozott intézkedésekhez tartozik. Ho­gyan valósították meg az állami szervek és a nemzeti bizottságok?- A nemzeti bizottságok a doku­mentum, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsnak a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosító, 107/1988 számú törvénye, valamint az SZSZK kormányának az idén hozott határo­zatai alapján dolgoznak. Március vé­géig dolgozói több tanácskozáson és szemináriumon ismerkedtek az új dokumentummal, a nemzeti bizott­ságokról szóló törvény módosításá­val és a kormány intézkedéseivel. • Említsen meg kérem néhányat ezek közül.- Például tavaly novemberben és az idén áprilisban az SZSZK kormá­nyának tagjai találkoztak a nemzeti bizottságok tisztségviselőivel. Eb­ben az évben a köztársaságok bel- ügy- és környezetvédelmi miniszté­riumai összehívták a kerületi nem­zeti bizottságok, valamint a prágai és a bratislavai nemzeti bizottság titkárainak tanácskozását. Az egyes minisztériumok is találkoztak a kerü­leti nemzeti bizottságok és a brati­slavai nemzeti bizottságok osztály- vezetőivel. A kerületi és járási nem­zeti bizottságok értekezleteket és szemináriumokat hívtak össze. A belügy- és környezetvédelmi mi­nisztérium institútumának tanfolya­main is foglalkoztak a dokumentum­mal és a törvénymódosítással. • Mi az eredménye az említett rendezvényeknek?- A nemzeti bizottságok fokoza­tosan tökéletesítik munkájukat, de eredményeik eltérőek és nem min­denütt felelnek meg a követelmé­nyeknek. • Hogyan jellemezné röviden az SZSZK kormányának intézkedé­seit?- A feladatok két csoportba oszt­hatók. Az első csoportba azok tar­toznak, amelyek politikai alapelvek­ként jellemezhetőek, a képviselők a tisztségviselők és a nemzeti bizott­sági dolgozók politikai szervező munkája keretében a nemzeti bizott­ságok szervei munkaterveinek ré­szét képezik. A másik csoportba tartozó feladatok konkrétak, az SZSZK kormánya általi jóváhagyá­suk után megteremtik a szervezési, a gazdasági, a jogi és a káderfelté­teleket az említett dokumentumban megszabott feladatok teljesítésé­hez. A határidő a jövő év vége. Ezeknek a feladatoknak az átfogó jellege a nemzeti bizottságokról szó­ló új törvény és a törvényerejű ren­deletek előkészítéséhez vezet majd, amelyek a társadalmi élet átalakítá­sát és demokratizálását érintik a nemzeti bizottságok területén. • Nyilván sok feladatot megvaló­sítottak már, mások teljesítését más tárcákkal, vagy a CSSZK belügy- és környezetvédelmi minisztériumá val, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottságával együtt készí­tik elő. Mit tesz az önök miniszté­riuma?- Ütemtervet dolgoztunk ki. Több feladatot már teljesítettünk is. így például egyszerűsítettük 1986 -1990-re a nemzeti bizottságok szo­cialista versenye értékelésének kri­tériumait, kidolgoztuk minisztériu­munk koordinációs szerepének jogi meghatározását az SZSZK kormá­nyával és a nemzeti bizottságokkal szemben. Meghatároztuk a kerületi és a járási nemzeti bizottságok okta­tási, kulturális, helyigazdálkodási, szociális, munkaerő-gazdáikodási szakosztályai dolgozóinak számát. Javaslatot dolgoztunk ki a felsőbb szintű nemzeti bizottságok appará­tusa dolgozóinak elosztására, előnyben részesítve a helyi és a vá­rosi nemzeti bizottságokat. Ez egyébként az alapfokú nemzeti bi­zottságok hatáskörének végleges meghatározásától lesz érvényes • Gyakran beszélnek az alapfo­kú nemzeti bizottságok hatásköré­nek bővítéséről. Az SZSZK kormá­nya júliusban értékelte a központi községek helyi nemzeti bizottságai­nak tevékenységét és foglalkozott további fejlesztésükkel. A belügy- és környezetvédelmi miniszter feladatul kapta, tegyen javaslatot egy olyan szakcsoport kialakítására, amely tervezetet dolgozna ki a különböző szintű nemzeti bizottságok tevé­kenységének szabályozására. Mit tettek eddig e feladat megvalósítá­sában?- Az SZSZK kormánya már jóvá­hagyta az említett munkacsoport összetételét. Az élén a belügy és környezetvédelmi miniszter áll. Egyúttal jóváhagyta a csoport mun­kájának tartalmát és időrendi tervét. A miniszter az év végéig javaslatot terjeszt az SZSZK kormánya elé a különböző szintű nemzeti bizottsá­gok tevékenységének módosításá­ra. Munkacsoportokat létesítettünk, amelyek a nemzeti bizottságok felé­pítésével, a gazdasági bizottságok gazdasági tevékenységével, vala­mint a káderkérdésekkel foglalkoz­nak majd. A végleges javaslatot a szakemberek szeptemberben bí­rálják felül. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy a nemzeti bizott­ságok tevékenységének módosítá­sa összefügg további törvénymódo­sításokkal es az új törvényerejű ren­deletekkel. • Milyen további változások vár­hatók a nemzeti bizottságok terü­letén?- Ugyan még csak most véglege­sítjük az elképzeléseket, de néhány kérdést azért megemlíthetünk. A ta­pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságok munká­jának lényeges javítása és az átala­kítás feladatainak eredményes meg­valósítása az átfogó rendszerjellegű megoldásoktól függ. Ezek alapelveit a központi párt és állami szervek 1987-ben hagyták jóvá, a nemzeti bizottságok területére a CSKP KB Elnökségének dokumentuma bon­totta le őket. Tökéletesíteni és egy­szerűsíteni akarjuk a nemzeti bizott­ságok rendszerét. • A gyakorlat azt mutatja, hogy a nemzeti bizottságok rendszerében jobb feltételeket kell teremteni a nemzeti bi­zottságok valamennyi funkciójának követ­kezetesebb érvényesítésében.- Igen, ez így van. Mindenekelőtt azonban nagyobb teret kell teremteni a nem formális önigazgatási tevékeny­séghez, megteremteni a megfelelő gaz­dasági és jogi mechanizmust, beleértve a stabil állandó bevételi forrásokat, hogy jelentősen megerősödjön a nemzeti bi­zottságok gazdasági alapja. Ugyanakkor meg kell határozni az alapelveket a ki­sebb váfosok és községek nemzeti bizott­ságai költségvetési eszközeinek szabá­lyozásához. • Mi a célja ennek?- Reálisabb feltételek alakulnának ki ahhoz, hogy az állampolgárok véleményt mondhassanak a város vagy község szo­ciális és gazdasági fejlesztéséről és köz­vetlenül dönthessenek a megvalósítás optimális alternatíváiról. • Ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok hatékonyan megvalósítsák alapvető funk­cióikat, megfelelően kell azokat énfénye­síteni a nemzeti bizottságok egész rend­szerében.- Ez igaz, de ki kell emelnünk azt is, hogy a hatáskört decentralizálni kell a fel­sőbb fokú nemzeti bizottságoktól az ala­csonyabb fokúakra, következetesen ki kell küszöbölni az irányítás adminisztratív utasításos módszereit, s ezeket megfele­lő gazdasági és jogi szabályozókkal he­lyettesíteni. Elsőrendű feladat marad az alapfokú nemzeti bizottságok hatásköré­nek bővítése. A többi kérdés megoldása még előttünk áll. • A nemzeti bizottságok nem várhat­nak ölbe tett kézzel.- Tisztségviselőiknek és dolgozóiknak napjainkban mindenekelőtt saját feladata­ik következetes megvalósítására kell összpontosítaniuk figyelmüket, szavatol­niuk kell a községek és városok békés életét, rendjét, szüntelenül szépíteni kell a településeket és megfelelő szolgáltatá­sokat nyújtani a lakosságnak Egy óve dokumentumot fogadott el a CSKP KB Elnöksége a nemzeti bizottságokról Tökéletesíteni a munkát a lakosság érdekében A hét végén lesz egy éve, hogy a CSKP KB Elnöksége dokumentu­mot fogadott el a nemzeti bizottságok feladatairól a szocialista demok­rácia fejlesztésével, a gazdasági mechanizmus komplex átalakításával kapcsolatban. A tizenkét hónap nem hosszú idő, de elegendő ahhoz, hogy megkezdjék egy Ilyen fontos határozat érvényesítését a nemzeti bizottságok és a központi államigazgatási szervek munkájában. Arról, hogy mit sikerült eddig megvalósítani Jozef Czafikkal, az SZSZK belügyi és környezetvédelmi miniszterhelyettesével Antónia Vymaza- lová, a Pravda szerkesztője beszélgetett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents