Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 989. VII. 27. VÉLEMÉNYEK A VÍZLÉPCSŐRŐL Az építés felfüggesztése tudományosan indokolhatatlan Július 17-19. között került sor Budapesten a magyar és a csehszlovák tudósok találkozására, melyen a nagymarosi vízlépcső építésének magyar fél által májusban történt felfüggesztéséről tárgyaltak. A tudományos tanácskozások három - hidrológiai és ökológiai, geológiai és szeizmológiai, valamint hidrogeológiai, talajtani és mezőgazdasági - munkacsoportban folytak. Hazatértük után az egyes szakbizottságok elnökeit a Pravda felkérte, hogy számoljanak be a tárgyalásokról. Mai számunkban Viastimil Barus akadémikusnak, a CSSZTA Rendszertani és Bioökológiai Intézete igazgató­jának válaszát közöljük. A vásárlók elégedettségéért A hidrológiai és ökológiai csoport munkájában 6 csehszlovákiai és 13 magyarországi tudományos dolgozó vett részt. A megbeszélések hosszú ideig tartottak. A tárgyalásokat igye­keztünk a nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekre összponto­sítani, habár a világ szélesebb, glo­bális problémáit is érintettük. Lénye­gesnek tartom, hogy munkacsopor­tunkban több más kérdés mellett, két, a magyar fél által előterjesztett témakört is részletesen megtárgyal­tunk. Az egyik a hidrológiai és vízmi­nőségi, a másik az ökológiai, főleg természetvédelmi és tájesztétikai kérdésekkel volt kapcsolatos. A tárgyalások folyamán lehetősé­günk nyílott arra, tényekkel bizonyít­suk, hogy milyen rendkívüli figyel­met szentelünk az adott terület ter­mészeti értékeinek védelmére. Ma­gyarországi kollégáinknak bemutat­tuk a Csehszlovákia geríncesfauná- jának vörös könyvét, és tájékoztat­tuk őket a hagyományos, s az aktív állat- és növényvédelemnek a ve­szélyeztetett fajok visszatelepítésé­ben elért eredményeiről. Nem hall­gathattuk el, hogy a lényeges ökoló­giai és hidrológiai problémák gya­korlati megoldása már megtörtént. Az esetleges negatív következmé­nyek felszámolására irányuló törek­vésünk lényegében a Bioprojektben kitűzött és rendszeresen ellenőrzött feladatok - melyekkel az SZTA Kísér­leti Biológiai és ökológiai Intézeté­nek közreműködésével a bratislavai Urbion foglalkozik - teljesítésében nyilvánul meg. A vízlépcsőrendszer hatásterületén 32 védett terület ma­rad fenn, s a közeljövőben továbbia­kat is védetté nyilvánítanak. Ezek a természetvédelem terén a világon egyedülálló intézkedések a csalló­közi talajvizek és csatornák rend­szerének szabályozásával függnek össze. El kellett ismernünk, hogy a hatásterület állat- és növényvilá­gának védelmét szolgáló, az utóbbi tíz évben kapott gyakorlati eredmé­nyek a Szlovák és a Magyar Tudo­mányos Akadémia szoros együtt­működésének, elsősorban a közös célprogram megvalósításának kö­szönhetők. A célprogramot két jelentős tudo­mányos kutató, Bérezik András, az MTA levelező tagja, és Ludovít Weis- mann akadémikus, a CSSZTA tag­ja vezeti. A program valószínűleg a magyar államnak is jelentős pén­zébe került, ezért a tudomány ered­ményeit effektíven kell értékelni. E kiterjedt, komplex program kereté­ben közösen öt ökológiai tárgyú ku­tatást végeznek. Közülük 1988 vé­géig hármat eredményesen befejez­tek. A többit 1989 folyamán végzik el. A nagymarosi vízlépcső bioöko- lógíai vizsgálataival kapcsolatos fel­adatokat 1990-ben fejezik be, s ez az építkezési munkálatoknak ele­gendő időelőnyt biztosít. A tudományt és magukat a kuta­tókat is bizonyára a szerénység jel­lemzi, de az a forrásanyag, ame­lyet a tudomány a becsületes, fele­lősségteljes munkának köszönhető­en kapott, a társadalomnak mind Magyarországon, mind Csehszlová­kiában megtérül. Ez véleményem szerint a tudománynak, mint terme­lőerőnek alapelve. Mi a tárgyaláso­kon a két akadémia kutatóinak eddi­gi eredményeire hivatkozva egyér­telműen olyan álláspontra helyez­kedtünk, hogy az építés folyamán a hagyományos és az új természet- és tájvédelmi gyakorlat módszerei­nek köszönhetően az érintett terüle­ten az állat- és növényvilág gazdag­sága, genetikai diverzitása megőriz­hető. A jelenlegi tudományos isme­retek az építkezés befejezése után lehetővé teszik olyan állapot kialakí­tását, melynél a veszélyeztetett ál­lat- és növényfajok állománya nö­velhető, és produkciós tulajdonsá­gaik ésszerűen kihasználhatók. A második kérdéscsoportban a magyar és csehszlovák oldalon lévő parti szűrésű kutak vízének mi­nőségével és az ivóvíz biztosításá­nak problémájával foglalkoztunk. Végül is ez közös érdek, s mind a két fél számára létkérdés, ezért már az építkezés terveinek kidolgo­zásakor, s a megvalósítás folyamán is mindig a figyelem középpontjában állt. A Duna vizének 30 éven át folytatott vizsgálatai alapján I. Daub- ner, a CSSZTA levelező tagja bizo­nyította, hogy az elmúlt tíz évben a folyam vizének átlagminősége lé­nyegében nem változott. Ehhez az állapothoz hozzájárul a szennyvíz- tisztító állomások megépítése és a Duna magas természetes öntisz­tulási képessége is. Ezt O. Miáút mérnök, kandidátus is megerősítet­te, s hangsúlyozta vízgazdászaink azon szándékát, hogy olyan állapot elérésére törekednek, melynél a parti szűrésű, a lakossági fogyasz­tásra szánt vizet további kezelésnek már nem kell alávetni. Ez az állapot azonban csak úgy érhető el, ha az elsődleges szennyező forrásoknál a tisztítóművek építése mind a Du­na, mind a mellékfolyói mentén, ren­deltetésüknek megfelelő ütemben folyik, s ha az ivóvízforrások egész­ségügyi védelmi övezetében követ­kezetes gazdálkodást valósítanak meg. Ennek érdekében a szenny­víztisztító állomások építését a ko­rábban tervezett ütemben, a két or­szág kormánya által elfogadott do­kumentumoknak megfelelően bizto­sítják. A szakembereink által végzett kutatások, melyekről V. Hálek do­cens, a tudományok doktora nyilat­kozott, azt bizonyítják, hogy a Duna csehszlovák-magyar szakaszán a Gabőíkovo-Nagymarosi Vízlép­csőrendszer hatására a víz minősé­ge a mai állapottal szemben nem romlik. Hangsúlyozta és tényekkel bizonyította, hogy a meglévő föld alatti vízkészleteket a vízlépcső- rendszernek köszönhetően még nö­velni is lehet. A továbbiakban pedig felvázolta ezeknek a rendkívül gaz­dag készleteknek mindkét nép szá­mára történő előnyös hasznosítási lehetőségeit. Az elmondottaknak kö­szönhetően helyezkedhettünk olyan álláspontra, hogy a felvetett hidroló­giai és vízminőségi problémák a nagymarosi vízlépcső mindkét or­szág által elfogadott ütemterv sze­rinti folytatását nem akadályoz­hatják. Véleményem szerint meg kell említeni az MTA titkárával, Láng Istvánnal kötött megegyezést, hogy akadémiai kiadványainkban egyező, illetve eltérő álláspontunkról a szak­köröket tájékoztatni fogjuk. Munkacsoportunk tanácskozásá­nak eredményeit részünkről a követ­kezően foglalhatom össze: a ma­gyar kutatóknak a tudományos véle­ménycsere alapján azt ajánlottuk, hogy értékeljék át a nagymarosi víz­lépcső építésének felfüggesztésé­hez vezető álláspontjukat. Rámutat­tunk arra, hogy a gabeíkovo-nagy- marosi beruházás a kezdetektől fog­va egységes rendszer, s több általuk felvetett ökológiai probléma már megoldott vagy az építkezés ütemé­nek betartása mellett is megoldható. Az eddigi tudományos ismeretek egyértelműen arra utalnak, hogy Nagymaros térségének eredeti álla­potát, melynek értékeit az építkezést megelőzően nem lehetett többcélú­an hasznosítani, már nem lehet visszaállítani, sőt a vízlépcső megé­pítésének elmaradása negatív öko­lógiai hatásokkal járhat. A Magyar és Szlovák Tudomá­nyos Akadémia célprogramjának eredményeivel összefüggésben elengedhetetlennek tartottuk a kuta­tók társadalommal szembeni fele­lősségének, a tudomány etikájának hangsúlyozását. Az eredményeket a közvéleménnyel mindkét részről az igazságnak megfelelően kell is­mertetni, a beruházás folyamán al­kalmazni, úgy, ahogy azt a cseh­szlovák fél már régen teszi. Értékel­tük azokat az eredeti, nemzetközi szintű összehasonlítást is kiálló eredményeket, melyeket a két aka­démia a közös célprogram kereté­ben, a hatásterület tájökológiai prob­lémáinak megoldásában elért, s amelyek a nagymarosi beruházás eredeti ütemterv szerinti megvalósí­tását tanácsolják. A vízlépcső munkálatainak felfüg­gesztése vagy elhalasztása a cseh­szlovák delegáció szerint nemcsak gazdaságilag, hanem elsősorban ökológiailag is indokolhatatlan. A problémák megoldásához a ma­gyar fél által egyoldalúan hangozta­tott hipotéziseden alapuló esetleges negatív hatások általánosítása nem járul hozzá. A kérdések csak dialek­tikus összefüggéseken alapulva - a hatásterület konkrét feltételei között - oldhatók meg. (val) „Már sok alkalommal szerettem volna vásárolni a míhályfai (Michal na Ostrove) áruházban. De ha valaki valamit ott akar venni, el kell mennie reggel, hogy estére hazaérjen, mivel a drogéria és a textilrészlegen oly lassú a kiszolgálás. De ha csak lassú volna..., az elárusítók meg­sértődnek, ha valaki valamit kér. Az árut odadobják a pultra, mint a ku­tyának a csontot.“ Ezeket a sorokat egy névtelen panaszos leveléből idéztük. Azt is megírta szerkesztő­ségünkbe, hogy a vásárlók az üzlet előtt panaszkodnak egymásnak. So­kan megunják a várakozást, amíg kiszolgálják őket az eladók, akik egymással szórakoznak. Bár nem gyakran szoktunk névte­len panaszt kivizsgálni, ezúttal még­is ellátogattam a helyszínre, hiszen, ha igaz az állítás, akkor valóban joggal bosszankodnak a Jednota fo­gyasztási szövetkezet mihályfai üz­letközpontjában vásárlók. Délelőtt érkeztem a helyszínre. Kissé meglepett, milyen nagy áruhá­za van a mintegy 650 lakosú köz­ségnek. Az épület előtt, ahol gépko­csiparkolóhely van, vásárlókkal ta­lálkoztam. Közülük néhányat meg­kérdeztem, de senki sem panaszko­dott az elárusítókra. Talán majd az említett részlegen másképp lesz, gondoltam. A textil- és cipőárunál heten-nyolcan álltak a pultok előtt. A kiszolgálás zökkenőmentesen ha­ladt. Jómagam férfitrikót kértem. Igaz, hogy nem kaptam, de nyári inget ajánlott helyette az elárusító­nő. Mintegy három percen belül ke­rült rám a sor. Ugyanilyen gyorsan szolgáltak ki a drogéria részlegén is, ahol napola­jat kértem. Elém tették a meglevő fajtákat, hogy válasszak. A krémeket is. Végül az utóbbiból vettem. Tapasztalatom szerint enyhén szólva túlzás, de még inkább rága­lom mindaz, amit a névtelen levél tartalmaz. Talán ezért sem írta alá feladója.- Pedig sokkal jobban tette volna, ha aláírja. Még inkább ha hozzám fordul panaszával, hogy felelősség­re vonhassuk az eladót, aki ellen kifogása van, illetve orvosolhassuk panaszát - mondja Varga Károly, a két részleg vezetője, akivel hosz- szasan elbeszélgettem. - A panasz­könyvbe is beírhatta volna észrevé­telét.- Gyakran írnak a panasz­könyvbe?- Eddig csupán egyszer fordult elő. Három éve egy vásárló azt tette szóvá, hogy nem cseréltük ki a törött kávéscsészét, amit nálunk vett. Ám nem tehettük, mert több nem volt abból a külföldi áruból. Ezért felaján­lottuk neki, hogy akár a hibás da­rabért, akár mind a hat csészéért visszaadjuk a pénzt. A vásárló azon­ban csak a törött csésze helyett, akart volna egy másikat kapni. A két részleg vezetője (aki tiszt­ségét az áruház megnyitása, azaz hat éve látja el, de szakmájában már harminc éve dolgozik), egyáltalán nem állítja, hogy sohasem panasz­kodnak a vásárlók. Legfőképp az bosszantja őket, ami az elárusítókat is, hogy sok a hiánycikk. Különösen az alsónemű és a gyermekcipő.- Például férfi alsóneműből mére­tenként nyolc-tíz darabot kapunk, s legalább háromszáz kellene. A gyerekcipő nemcsak kevés, de gyakran a minősége sem megfelelő. Ezt sok vásárló joggal reklamálja. A reklamációkat természetesen el is fogadjuk, s a visszahozott árut visz- szaküldjük a szállítónak. Az árut el­sősorban a bratislavai és az érsekúj­vári (Nővé Zámky) Jednotától kapjuk. Cipőből és textiláruból kicsi a vá­laszték, ám az árueladás tervét, így is rendszerint túlszárnyalják. Például az idén az első félév tervét száz­negyven százalékra teljesítették. A forgalmuk negyedévenként mint­egy hárommillió korona.- A község lakosainak számához képest ez szinte hihetetlen forgalom - jegyzem meg.- Igen, vásárlóinknak csupán a 10 százaléka helyi lakos, a többi a környékről érkezik. A legközelebbi textiláruház Dunaszerdahelyen (Du­najská Streda), illetve Légen (Lehni­ce) van, mondja Varga Károly. Elégedettek lehetnek a vásárlók a nyitvatartási idővel, hiszen hétfőn, kedden és szerdán reggel nyolctól déli tizenkettőig, majd tizennégytől tizennyolc óráig tart nyitva a két részleg. Pénteken pedig csupán egy óra az ebédszünet: tizenkettőtől ti­zenháromig. A szombati nyitvatartá­si idő héttől tizennégy óráig tart. Áruátvételkor nem zár be az üzlet. Ez csupán akkor fordul elő, ha árvál­tozás van, például a kiárusításokat megelőzően. A két részlegen a vezetővel együtt heten dolgoznak. Minden al­kalmazottnak van szakképesítése. Az asszonyok közül már senki sincs gyermekgondozási szabadságon, de betegség esetén olykor kiesik valaki. Ottjártamkor éppen Varga Károly, a részlegek vezetője volt beteg, akit nemrégen műtötték. En­nek ellenére munkahelyén találtam.- Egyszerűen szeretem ezt a munkát - magyarázza. Rengete­get vagyok bent. Tulajdonképpen csak aludni járok haza. Nagyon so­kat kell az áru beszerzésével kap­csolatban szaladgálni. A tervet ak­kor is teljesítették részlegeink, ami­kor én nem dolgoztam. Varga Lász­lóné személyében nagyon tapasztalt helyettesem van. A bevásárlóközpont dolgozóinak gondjai közül hadd említsük meg az egyik legégetőbbet: a szellőztetőbe­rendezés hiányát. Pontosabban azt, hogy van ilyen berendezés, de tulaj­donképpen egyetlen napig sem mű­ködött. Állítólag túl költséges volna a megjavíttatása. Ezt tapasztalhattuk tehát a névte­len levél szerzője által említett mi­hályfai üzletközpontban. FÜLÖP IMRE A Slatina nad Bebravou-i (Topoi’őanyi járás) Efsz állattenyésztői évi 5000 literes fejési átlagot érnek el, és az összes tejmennyiséget az első minőségi osztályban értékesítik. A szövetkezetben 310 tehenet tenyésztenek, egy fejőnőre átlagban 30 jut. Sikereik titka elsősorban felelősségteljes munkájukban rejlik. A legszigorúbb higiéniai szabályokat is megtartják, mind a fejéskor, mind a fejőgépek tisztítása­kor. Felvételünkön Soría Vranková (balról) és Alzbeta Öiková fejónők láthatók. (Drahotin ¿ulla felvétele - ÖSTK) A Gabőíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építői most készítik elő a gabcíkovói erőmű és a zsilipkamrák elárasztását. A hónap végéig befejezik az objektum felett vezető út építését. A felvétel a befolyónyílá­sok betonozásáról készült. (Peter ¿imoncík felvétele - ÖSTK) EGY LEVÉL NYOMÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents