Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám, szerda

Kormányalakítási konzultációk Lengyelországban A GAZDASÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁG ELLENZI AZ ÉLELMISZEREK SZABADPIACÁNAK BEVEZETÉSÉT KOMMENTÁRUNK--------------------------------------------------­Bé cs levelét megírta... (ŐSTK) - Wojciech Jaruzelski lengyel államfő hétfőn konzultáció­kat kezdett az új kormány megalakí­tásáról a parlamentben képviselt po­litikai és társadalmi erők vezetőivel. Tárgyalt Román Malinowskival, az Egyesült Néppárt főbizottságának elnökével és Jerzy Jozwiakkal, a Demokrata Párt KB elnökével. Tegnap folytatott konzultációkat Lech Walesával, a Szolidaritás ve­zetőjével, s megbeszéléseket folytat az OPZZ szakszervezeti szövetség, továbbá a hazafias mozgalom, a Pax nevű világi katolikus szövet­ség, a Keresztény-szociális Szövet­ség, a katolikus szövetség képvise­lőivel, valamint a politikai és közélet további személyiségeivel. Vladyslaw Bakának, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának elnökletével ülést tartott a LEMP KB társadalmi-gazdasági politikával foglalkozó bizottsága. Új elnöke van az Európai Parlamentnek (ÖSTK) - Strasbourgban tegnap tar­totta alakuló ülését a múlt hónapban meg­választott Európai Parlament. A testület elnökévé a spanyol szocialista párti Enri- que Baront választották, akire a 475 jelenlévő képviselő közül 301-en sza­vaztak. A Közös Piac szerveinek tanácsadó testületeként működő parlament tegnapi nyitó ülésén egyes képviselők részéről tiltakozó akciókra is sor került. A hagyo­mányoknak megfelelően ugyanis a leg­idősebb képviselő mondott nyitóbeszé­det, ezúttal a 87 éves francia filmrendező, Claude Autant-Lara, aki egyébként a Le Pen-féle újfasiszta Nacionalista Párt tag­ja. Jelenléte és kijelentései elleni tiltako­zásként a kommunista és szocialista kép­viselők kivonultak a teremből, később más pártok tagjai is követték őket. Síiták megállapodása (CSTK) - A két legnagyobb libanoni síita szervezet - a Szíria-barát Amal és az Iránnal szoros kapcsolatokat fenntartó Hezbollah - Teheránban hétfőn megálla­podott a kapcsolatok normalizálásáról. A teheráni rádió szerint arról is megálla­podás született, hogy a két szervezet közösen fog harcolni Libanonban egy olyan politikai rendszer létrehozásáért, amely a lakosság valamennyi csoportjá­nak egyenjogúságán és békés egymás mellett élésén fog alapulni. Az ötpontos együttműködési programot Nabih Berri, az Amal vezetője és Subhi Tufajli, a Hezbollah egyik vezetője írta alá. Dek­larálja a közös harcot a cionisták, a maro- niták, a régi politikai rendszer és Aun tábornok keresztény csoportja ellen. Samir palesztin képviselőkkel találkozott (ÖSTK) - Az El Fatah palesztin szer­vezet központi bizottságának egyik tagja a Reuter hírügynökség tudósítójával Tu­niszban közölte, hogy a megszállt terüle­tek palesztin lakosságának négy képvise­lője találkozott Jicchak Samir izraeli mi­niszterelnökkel. A PFSZ hozzájárult a ta­lálkozó megtartásához, amelyre Samir hi­vatalában került sor. Különböző tuniszi források szerint a palesztin képviselők felszólították az izraeli kormányfőt, kezdjen közvetlen pár­beszédet a PFSZ-szel. Samir szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni a kapcso­latfelvételről szóló hirt. (ŐSTK) - A román sajtó tegnap számolt be Nicolae Ceausescu és a brazil parlamenti küldöttség hétfői találkozójáról. A központi lapok sze­rint a román vezető a találkozón kijelentette: a külföldi hitelek nem járultak hozzá Románia fejlődésé­hez, éppen ellenkezőleg, a gazda­sági és szociális programok megva­lósításának akadályává váltak. Ceausescu szerint a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap a mono­póliumok és pénzügyi körök segítsé­gével vagy azok utasítására Romá­niára is olyan politikai és gazdasági feltételeket akart rákényszeríteni, A bizottság ellenezte, hogy augusz­tus 1-jével vezessék be az élelmi­szerek szabadpiaci eladását. A bi­zottság véleménye szerint ez a lé­pés nincs megfelelően előkészítve, s így komoly következményekkel járna. A szabadpiac augusztustól való bevezetése politikai és társa­dalmi szempontból is felelőtlenség lenne, destabilizációhoz vezetne és fenyegetné a politikai helyzetet. A bizottság véleménye szerint ilyen fontos döntést csak a parlament hozhat, megvalósítását pedig az új kormánynak kell biztosítani. (ŐSTK) - Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony hétfő este változásokat hajtott végre kormá­nyában. Ez várható volt, meglepő viszont a változtatások mértéke. Mi­niszterek távoztak, újak jöttek, s vannak helycserék is. A kormány­módosítás próbálkozás a brit közvé­lemény csökkenő bizalmának visz- szaszerzésére. A Thatcher döntésével foglalkozó kommentárok arra hívják fel a figyel­met, hogy a személycserék nem jelentik a konzervatív kabinet rossz programjának megváltoztatását. A magas inflációval kezdődött gaz­dasági problémák, a problematikus törvényjavaslatok, amelyek célja az egészségügyi rendszer módosítása, a községi adó bevezetése stb. oda vezetett, hogy a választók már elfor­dulnak a Konzervatív Párttól, amely a sajátos brit választási rendszernek köszönhetően háromszor egymás (CSTK) - A hét végén Párizsban kez­dődő nemzetközi Kambodzsa-konferen- cián az amerikai küldöttséget James Ba­ker külügyminiszter vezeti. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Baker július 29 és 31 között a francia fővárosban találkozik a Biztonsági Tanács állandó tagjainak képviselőivel, valamint több más ország külügyminiszterével, köztük Eduard Sevardnadzéval. Hun Sen kambodzsai kormányfő és Norodom Szihanuk herceg ellenzéki ve­zető első párizsi találkozója eredményte­lenül végződött. Szihanuk szerint a tár­gyalásokat a teljes véleménykülönbség jellemezte. Hun Sen a népirtó vörös khmerek kizárását követelte a rendezés folyamatából. A herceg viszont hangsú­lyozta, ő és koalíciós partnerei tovább fognak harcolni a jelenlegi kormány ellen. Mint mondotta, kitart álláspontjánál, mint más adós országokra. Romá­nia azonban olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részét fejlesztésre fordítsák, ami - mondotta Ceausescu - biztosította a tartós haladást, s egyben a külföldi hitelek visszafizetését és az élet- színvonal növelését. A már korábban közzétett hivata­los adatok szerint 1975 és 1989 között külföldi hitelezőinek Románia kb. 21 milliárd dollárt fizetett ki, eb­ből kb. 7 milliárd volt a kamatok összege. Példátlan lépés Nyomás Gandhira (ŐSTK) - Százhat indiai ellenzéki képviselő hétfőn demonstratív mó­don lemondott mandátumáról. A független India történelmében ez példátlan lépés. A tizenkét ellenzéki párt így akarja fokozni nyomását Radzsiv Gandhi kormányára, ame­lyet azzal vádol, hogy felelős a Bo- fors svéd cégtől vásárolt fegyverek­kel összefüggő megvesztegetési botrányért. Az- általános választások elé idő­zített ellenzéki akció nem befolyá­solja a parlament alsóházának ta­nácskozását, mivel a kormányzó párt 400 képviselője mellett a tarto­mányi pártok képviselői és a függet­len képviselők is folytatják a munkát. után megnyerte az általános válasz­tásokat. A legmeglepőbb változás a kül­ügyminisztérium élén történt: John Major váltotta fel Geoffrey Howe-t, aki a sok éve betöltetlen miniszterel­nök-helyettesi tisztet foglalta el. Lord Young lemondott a kereske­delmi és ipari tárcáról, helyére Ni­cholas Riedley eddigi környezetvé­delmi miniszter került, őt viszont Christopher Patten váltotta fel, aki új tagja a kormánynak. A mezőgaz­dasági miniszter John Gummer lett, az ipari tárcát Cecil Parkinson vette át, John MacGregor lett az oktatási miniszter. Elődje, Kenneth Baker kilépett a kormányból, a Konzervatív Párt hivatalának élére került. További meglepetés George Younger eddigi hadügyminiszter le­mondása, aki a miniszteri tárca he­lyett inkább előnyben részesített egy vezető funkciót a skót bankban. Az új hadügyminiszter Tom King lett. amely szerint az ellenzék fő katonai erejét adó vörös khmereknek is helyet kell kap­niuk abban a kambodzsai kormányban, amely az általános választások megren­dezéséig irányítani fogja az országot. Az első tárgyalási forduló végén a felek saj­tónyilatkozatot adtak ki, amelyben meg­erősítették, hogy ma folytatják megbeszé­léseiket. szüntetéséért, valamint a fajüldözés és az apartheid felszá­molásáért, továbbá az új világgaz­dasági rend megteremtéséért vívott küzdelem szintén a párt legfonto­sabb feladatai közé tartozik. A politi­kus megerősítette, hogy országa to­... s azt időközben Alois Mock osztrák külügyminiszter már át is nyújtotta francia kollégájának, Ro- land Dumas-nak, aki egyúttal a Kö­zös Piac minisztertanácsának is a soros elnöke. A borítékban pedig az az okmány lapult, amelyben a bé­csi kormány hivatalosan is kéri or­szága felvételét az Európai Gazda­sági Közösségbe és szorgalmazza, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalá­sok a csatlakozás feltételeiről. A brüsszeli EGK-központot ez a kérés nem érte váratlanul, hiszen az osztrák politikában az utóbbi fél évben központi helyet fog­lalt el a belépés vagy a kívülmara- dás körüli élénk vita. A tagság iránti érdeklődés azonban nem tekinthető pusztán egyoldalú dolognak, hiszen a Közös Piac már két évvel ezelőtt Bécsben képviseleti irodát nyitott. Az eseményre az osztrák fővárosba látogató Villy de Clercq, a brüsszeli bizottság külügyi kérdésekben illeté­kes tagja akkor úgy fogalmazott, hogy az EGK szívesen látná Ausztri­át az integrációs tömörülésben, ám teljes jogú tagság nélkül Ausztria nem integrálható az 1992-ig egyesí­teni kívánt nyugat-európai piacba. Osztrák kormánykörökben akkor még nem alakult ki kiforrott, egyér­telmű álláspont arról, hogy pontosan hogyan, milyen feltételek mellett képzelik el a belépést. A mostani levelet átadó Mock két éve még például a csatlakozás nélkül is el tudta képzelni a szorosabb gazda­sági integrációt, később viszont már úgy nyilatkozott, hogy az osztrák politika célja a belépés elérése, Ausztria semlegességének fenntar­tása mellett. Ez utóbbi okozza a legnagyobb gondot mind Keleten, mind Nyuga­ton, s ezt Mock is elismerte a levél átadása után, újságíróknak nyilat­kozva: ,,Nyugaton sem nézi minden­ki jó szemmel a Közös Piachoz való esetleges csatlakozásunkat, s a Szovjetunió sem állta meg, hogy itt-ott el ne ejtsen egy-egy bíráló megjegyzést a tervről. Mindez azon­ban nem zavarja kitűnő kapcsolata­inkat“, állapította meg az osztrák diplomácia vezetője. A bökkenőt Kelet- és Nyugat- Európában az okozza, hogy vajon miként egyeztethető össze az 1955- ös osztrák örökös semlegességre vonatkozó alkotmánytörvény a belé­péssel a nyugat-európai integrációs csoportosulásba. Brüsszelben már nem egy ízben jelezték: egy semle­ges Ausztriával nem valószínű, hogy valamit is tudnának kezdeni, annál is inkább, mert a tervek szerint 1993 januárjára létrejön az egységes nyu- gat-európai piac, s ez pedig köztu­dottan az eddiginél szorosabb politi­kai együttműködéssel számol, amelynek kétségtelen katonai vo­natkozásai is vannak. A bécsi kormány egyelőre remé­li, hogy Brüsszel majd nem ily mó­don teszi fel a kérdést: belépés vagy semlegesség? Franz Vranitzky kan­cellár azt vallja, hogy a két dolog összeegyeztethető, de ha válasz­tásra kényszerülne, akkor a semle­gességet részesítené előnyben. En­vábbra is független, el nem kötele­zett politikát folytat és tekintettel van a nemzeti érdekek biztosítására is. A helyzet alakulása Afrika déli részén arról tanúskodik, hogy az erőviszonyokban jobb irányba tör­nek kapcsán felfígyeltető viszont a postavivő külügyminiszter múlt he­ti nyilatkozata, miszerint „Ausztria ragaszkodik semlegességéhez, de ez nem zárja ki azt, hogy későbbi időpontban ne lehetne megvitatni ennek a semlegességnek a miben­létét, esetleg pontosabban körülha­tárolni azt.“ Szovjet részről hivatalosan még nem foglaltak állást az osztrák kére­lem benyújtása óta. Moszkva véle­ménye ebben a kérdésben azonban egyértelmű, amit Nyikolaj Rizskov is világosan megfogalmazott az oszt­rák kancellár tavalyi moszkvai láto­gatásakor, amikor kijelentette: ,,A Szovjetunió reméli, hogy Ausztria az európai integrációs folyamatokhoz való viszonyát az osztrák államszer­ződésből és az ország semleges státuszából kiindulva határozza meg“. A kérelmet tehát pár napja már kézhez kapták a Közös Piac illetéke­sei, s most a szokásos hosszadal­mas eljárás következik. A soros el­nök a levelet a közösség bizottsága elé terjeszti, és ez a testület dönt majd arról, hogy mikor lesz időszerű a tárgyalások megkezdése az eset­leges belépésről. Az érvek és ellen­érvek felsorakoztatása, valamint a javaslat előkészítése legalább egy évet vesz majd igénybe. Általános vélemény szerint a konzultációk be­indulása csak 1992 után várható, hiszen a Közös Piac addig a terme­lési tényezők szabad mozgását le­hetővé tevő egységes piac létreho­zásával lesz elfoglalva. Bécsnek most ki kell várnia a döntést s azt talán hangsúlyozni sem kell, hogy bízik az igenlő válaszban, mivel a kabinet határozott véleménye sze­rint Ausztriának sem szabad „lekés­ni" a nyugat-európai gazdasági in­tegráció vonatát. Bécsben a parlamenti képviselők döntő többsége is ezt a véleményt vallja. Ezt tükrözte a belépési kére­lem benyújtása előtt megtartott par­lamenti szavazás is: a honatyák 95 százaléka - vagyis a szocialisták, a néppártiak és a szabadságpártiak is - a teljes jogú tagság mellett voksoltak, viszont a Zöldek ellenvé­leményüknek adtak hangot. A kör­nyezetvédők úgy vélték, hogy a levél elküldésével elárulták az ország szuverenitását és feladták a semle­gesség elvét. Riegler alkancellár, a Néppárt elnöke némi túlzással tör­ténelminek, a köztársaság szeren­cseórájának nevezte a döntést, amely szerinte egyenértékű az 1955-ös államszerződéssel. Az FPÖ-be tömörülő ellenzéki szabad­ságpártiak viszont lényegében ugyanazt mondták, amit a kormány, nevezetesen, hogy „Ausztria nem fog vakon a Közös Piac karjaiba esni“, vagyis más szóval: az osztrák semlegességet Brüsszel sem kérdő­jelezheti meg. A végszót azonban mégiscsak a Közös Piac központjában mondják majd ki: azt, hogy milyen feltételek mellett képzelhető el és kivitelezhető Ausztria 13. tagország­ként történő belépése az Európai Gazdasági Közösségbe. P. VONYIK ERZSÉBET tént javulás. Úgy vélte, hogy tényle­ges stabilitás a térségben csakis akkor érhető el, ha a Dél-afrikai Köztársaságban végérvényesen le­mondanak az apartheid-politikáról és a pretoriai kormány konkrét lépé­seket tesz e rezsim felszámolása érdekében. A kongresszusi tanácskozáson a küldöttek síkra szálltak Mozambík és az Afrika déli részén fekvő füg­getlen országok együttműködésé­nek az elmélyítéséért, továbbá szor­galmazták azt, hogy Mozambik cse- lekvőbben vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak, valamint az Afrikai Egységszer­vezetnek a tevékenységében. A mozambiki párt képviselői kö­szönetét mondtak a szocialista or­szágoknak azért a szolidaritásért, amelyet a mozambiki népnek nyúj­tanak a nemzeti szuveneritásért és a stabilitás megőrzéséért vívott harcban. Készségüket nyilvánították ki arra, hogy a FRELIMO bővítse együttműködését. Ceausescu a hitelek gátló szerepéről Változások a brit kabinetben Baker is részt vesz a Kambodzsa-konferencián Eredménytelen az első Hun Sen-Szihanuk találkozó Párizsban Roland Dumas francia külügyminiszter fogadta Hun Sen kambodzsai kormányfőt (jobbról) és Norodom Szihanuk herceget, az ellenzék vezető személyiségét (balról) (Telefoto - ÖSTK) Folytatódik a FRELIMO-kongresszus (ŐSTK) - Maputóban folytatta munkáját a mo­zambiki FRELIMO párt V. kongresszusa. „A párbe­széd, a bizalom és az országok közötti együtt­működés tekintet nélkül társadalmi és gazdasági orientációjukra - ez je­lenti a Mozambiki Felsza­badítási Front (FRELI­MO) külpolitikájának leg­főbb irányelveit“, muta­tott rá a tanácskozáson Joaquim Chissano párt­elnök, mozambiki ál­lamfő. A szónok megállapí­totta, hogy ezenkívül a békéért, a leszerelé­sért, a válsággócok meg-

Next

/
Thumbnails
Contents