Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám, kedd
ÚJ szú 5 , 1989. VII. 25. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdasági fejlődéséről és az első félév állami tervének teljesítéséről FOLYTATÓDÓ PÁRBESZÉD Mire várnak az emberek? Idén az SZSZK gazdasági fejlődésének céljai és feladatai a hatékonyság növelésére, az egyensúly megerősítésére és a lemaradó területeken a 8. ötéves terv teljesítésének javítására irányulnak. Ezek az elképzelések eltérő intenzitással és ágazatonkénti eredményekkel valósultak meg az első félévben. A gazdaság folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődését számos vállalat és szervezet akadályozta. Ezek még az időarányos termelési tervmutatókat sem teljesítették. A szervezeti struktúrák átalakítása keretében július elsejétől Szlovákiában összesen 698 állami vállalat tevékenykedik. Ebből 632-t az SZSZK központi szervei és a nemzeti bizottságok irányítanak. T udományos-műszaki haladás A kutatási-fejlesztési alapban közel 65 ezren dolgoztak, 56,3 százalékuk közvetlenül a kutatásban és fejlesztésben, 62,5 százalékuk főiskolai végzettséggel. Tíz százalékkal emelkedett a tudomány és technika fejlesztésére fordított összeg. Az állami műszaki fejlesztési terv keretében 108 feladat megoldása volt folyamatban, 104 végrehajtását biztosították. Hét feladatot befejeztek. Szlovákiai munkahelyek a KGST-tag- államok tudományos-műszaki haladásának komplex programjából 181 feladat megoldásába kapcsolódtak be, e feladatok megközelítőleg 0,9 százalékával birkóztak meg. Számos prototípus és új technológia született. A műszaki fejlesztés állami tervéből a tervvel összhangban - a megvalósítás első-harmadik évében - 456 megvalósításra váró eredményből csupán 344 került a gyakorlatba. Alacsony a termelésbe bevezetett új termékek aránya, az ipari árutermelésnek 4,8 százaléka. 800 millió koronánál valamivel nagyobb a legjobb minőségi osztályba (Q) besorolt termékek összértéke, ez az értékelt termelés 4,5 százaléka. Ipar 1988 első félévéhez viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent a központilag tervezett ipar - a kerületi nemzeti bizottságok nélkül - termelése. Ez főként az általános gépipari vállalatoknál, kisebb mértékben a vegy- és gáziparban, valamint a vaskohászatban jelentkezett. Nagyobb termelési növekményt a ruha-, elektrotechnikai és üvegipar vállalatai értek el. A bruttó termelés gazdasági terveinek 0,4 százalékos túlteljesítése mellett 72 vállalat nem teljesítette feladatait. A kiesés 1,1 milliárd korona. 0,8 százalékkal nőtt a központilag tervezett ipar végtermékszállítása. Kiskereskedelmi árakban 5,6 százalékkal emelkedtek a belpiacra szánt szállítások, de a termelő szervezetek ilyen fejlődés mellett is számos áruból nem fedezték a megrendelők szükségleteit. Megrendelői frankóárakban 11,5, nagykereskedelmi árakban 0,3 százalékkal növekedett a nem szocialista országokba irányuló kivitel. 8,1 százalékkal csökkent a beruházási szállítmányok exportja. A szocialista államokba nagykereskedelmi árakban 5,8, megrendelői frankóárakban 2,6 százalékos a kivitelnövekedés. A termelési folyamat hatékonysága terén az előző esztendő ugyanazon időszakához képest 1,38 fillérrel csökkent az egy koronányi teljesítményhez szükséges költségszint. Ez elsősorban az anyag- és energiaigényesség leszorításának köszönhető. Mind a tervhez, mind a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent a saját termelési érték bérigényessége. Kedvezőtlen jelenség 53 vállalat és szervezet veszteségessége. Azonos szinten maradt az iparban dolgozók száma: 752,2 ezren vannak. Az iparban dolgozók átlagos havi bére 1,1 százalékkal, 3200 koronára emelkedett. Ágazatonként a következőképpen alakult a termelés: A tüzelőanyag- és energetikai iparban a bruttó termelés 4,4 százalékkal emelkedett. összesen 2746 ezer tonna barnaszenet és lignitet bányásztak. Villamosenergiából 12 332,5 millió kilowattórát gyártottak, valamivel több mint a felét atomerőműben. Csökkent a kohászati termelés, beleértve az ércbányászatot is. (0,5 százalék). Visszaesett a vaskohászati termelés, ugyanez a termelési mutató növekedett viszont az ércbányászatban és -kikészítésben, valamint a nem vasfémek kohászatában. Folytatódott a porkohászat, a folyamatos öntés korszerű technológiáinak fejlesztése, a számítástechnika kihasználása. Növekedett a nyersvas-gyár- tás, 9 magaskemencei vasöntvények és a nyersacél előállítása, csökkent a profilacél és a felújítási munkák nyomán a hengerelt anyagok termelése. A vegyipar szervezetei 1,7 százalékkal elmaradtak a tavalyi szinttől, főként a kisebb mennyiségű kőolajfeldolgozás és a gépi berendezések meghibásodása miatt. Emelkedett a kőolaj és más nyersanyagok feldolgozottsági szintje, a hagyományos anyagok helyett különleges vegyipari és magas használati tulajdonságú termékeket gyártottak. Számottevően nőtt a műszálak és a személygépkocsiabroncsok előállítása, korlátozták a kén- sav-, műanyag-, műtrágya- és tehergépkocsi-abroncs gyártást. Az egészségügygyei kapcsolatos termelés 6,7 százalékkal növekedett. A feltételezettnél lassabban fejlődtek a biotechnológiai programok, főként az antibiotikumok, az A és B vitamin, valamint más biotényezők előállítása. Elsősorban a szerkezeti irányváltás következtében 1988 első félévénél 3 százalékkal csökkent a gép- és elektrotechnikai ipar termelése. Az elektrotechnikai iparon belül nőtt a színes tévékészülékek előállítása (a fekete-fehér képernyőjűek rovására), több adatfeldolgozó gépet és számvezérlésű számítógépet gyártottak. Csökkent viszont a villanymotorok, a kábelek és vezetők, s a rádiókészülékek termelése. Több személy-, limuzin- és tehergépkocsit, motorkerékárt és 100 köbcentis motort, vegyipari gépet és berendezést, traktort és mosógépet gyártottak, ám a termelési kapacitások felújítása következtében csökkent a hűtőgépek és fagyasztók előállítása. A könnyűiparban 4 százalékos a termelésnövekedés. A belpiaci ellátás volumene kiskereskedelmi árakban 11 százalékkal emelkedett. Közben azonban sem választékban, sem minőségben nem érte el a megrendelők követelményeinek szintjét, ami némely textil- és ruhaipari termék nehezen hozzáférhetőségében jelentkezett. 2,8 százalékkal nőtt a fafeldolgozó ipar termelése. Gyorsabban emelkedett a végtermékgyártás, nem sikerült az új kapacitásokat teljesen kihasználni. Az előző év szintjén maradt az építő- anyag-gyártás. Kevés volt a falazó- és burkolóanyag, a cement s a mész. Mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum Megfelelő időjárási viszonyok között kedvezően alakult a mezőgazdasági termelés. A tavaszi munkák nagy részét a tavalyinál később végezték el. A felvásárlási árak módosítása részben kedvezően befolyásolta a szükséges vetésterület kialakítását. A tervezett gabonatermés túlteljesítése várható, jó eredményekkel zárult a koraiburgonya- és a zöldségszedés, a takarmányok első kaszálása. Időarányosan a felvásárlási tervvel, 6,5 százalékkal több vágóállatot, 5,7 százalékkal több baromfit, 3,4 százalékkal több tejet és 3,1 százalékkal több fogyasztásra szánt tojást adtak el. Ez a tavalyinál nagyobb mennyiség, s megmutatkozott e felvásárlás az élelmiszeripari termelés 1,5 százalékos növekedésében is. Emelkedett a tőkehús, a vágóbaromfi, a tojásalapanyagú és tejtermékek, a kenyér, s a zsiradékok és étolajak előállítása. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás Az előző év szintjén (3 millió köbméter) maradt a fakitermelés, növekedett a kalamitázs következtében feldolgozott famennyiség, 15,3 ezer haktáron telepítettek fákat, ebből az éves terv 84,8 százalékát teljesítették. A fogyasztókhoz 230 millió köbméter ivóvizet juttattak el. Építőipar Az alapvető építőipari termelés értéke 16,2 milliárd korona, az időarányos tervet teljesítették, ám volumene kisebb volt a tavalyinál. Ugyanezt a mutatót a vállalatok egyharmada, a saját termelési értékét 19-en nem teljesítették. Nem valósultak meg a tervezett elképzelések a munkák szerkezetét illetően, ami főként a beruházási tevékenység összetételében és az építkezések befejezésében mutatkozott meg. Veszteségesen gazdálkodott a vállalatok 44 százaléka. Folytatódott az építőipari munkások számának csökkenése. Az építőiparban átlagban 195,1 ezren, tavalyhoz képest 6,5 ezerrel kevesebben dolgoztak. Az átlagos havi kereset elérte a 3257 koronát, 0,7 százalékkal nőtt. Közlekedés és távközlés A teherszállítás a feladatok mérsékelt túlteljesítésével kielégítette a szállíttatok igényeit. A tömegközlekedésben javult a menetrend betartása, a közlekedési vállalatok autóbusz-ellátottsága. A távközlésben teljesítették az évi te- lefonállomás-bekötés 80,3 százalékát. Ezzel Szlovákiában 1178,5 ezer telefon- állomás üzemel, a lakásokban 476,1 ezer. Az országrész területének 87,4 százalékán fogható a hazai tévé második műsora. Beruházások Leszámítva a Z akciót és az egyéni lakásépítést, beruházási célokra 25,3 milliárd koronát fordítottak, az építési munkákra 12,7 milliárdot, gépekre és berendezésekre 12,6 milliárdot. Növekedett a beruházás a tüzelőanyag-energetikai és a kohászati-gépipari komplexumba, valamint a vegyiparba. Elégtelen mértékben vonták össze a kapacitásokat az építkezések befejezésére, mert alacsonyabb szinten teljesítették a technológia szállítását és szerelését. Lassan növekszik a korszerűsítésre és felújításra fordított beruházások aránya. Nem javult a tervezett építési határidők megtartása, a kapacitások üzembe helyezése. Életszínvonal Fél év alatt növekedett a lakosság személyi és társadalmi fogyasztása. Ezt az SZSZK gazdaságának szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) 0,5 százalékos növekedés mellett 2127 ezer személlyel érték el. Az efsz-ekben dolgozók száma az előző év szintjén maradt. A szocialista szektorban (leszámítva az efsz-eket) az átlagos havi kereset dolgozókként 3065 korona volt. A szigorított bérszabályozási intézkedések következtében a bérvolumen lassabban növekedett, mint tavaly. A lakosság pénzbevétele a tervnek megfelelően 2,2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor 3,9 százalékkal többet költöttünk, elsősorban a kiskereskedelemben. A betétek és a készpénz növekménye megközelítette a 4 milliárd koronát, de kisebb mint tavaly, azonos időszak alatt. A betétek nagysága június végén elérte a 87 milliárd koronát. A kiskereskedelmi forgalom tervét a főbb kereskedelmi hálózatban 1,8 százalékkal teljesítették.túl, az előző évi valósághoz képest 3,5 százalékkal. A komplex lakásépítésben a nemzeti bizottságok tervei szerint 13,6 ezer lakást fejeztek be, ami az éves állami terv 35,8 százaléka. Ebből 2,9 ezer kommunális, 6,3 ezer szövetkezeti, 4,4 ezer családi- ház-építés keretében készült. Elkezdődött 13,7 ezer lakás kivitelezése. Az óvodákban 246,8 ezer gyerek kapott helyet, alapiskolába 729,1 ezren jártak. A középfokú szakmunkásképzőkbe 149,6 ezren készültek, ebből 28,8 ezren érettségivel végeznek. A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán 125,4 ezer diák, a főiskolákon 59,6 ezer hallgató tanult. Az egészségügyi létesítményekben - 543-mal emelkedve - 59,3 ezerre nőtt az ágyak száma. Június végén a bölcsődékben (a mikrobölcsődékkel együtt) 50,9 ezer férőhely volt, ez 560-nal kevesebb a tavalyinál, s a gyerekek kisebb létszámából következik. Egy orvosra 279 személy jutott. Szociális ellátásra 15 milliárd koronát fordítottak, nyugdíjakra 8,9 milliárdot. Az októberi nyugdíjmódosítás következtében az első félévben 7,2 százalékkal több nyugdíjat fizettek ki ugyanannyi idő alatt, mint tavaly. Betegbiztosításra 6,1 milliárd koronát fordítottak (a gyakoribb megbetegedések miatt a tavalyihoz viszonyítva 7 százalékos növekedés). Családi pótlékra 3,1 milliárd koronát fizettek ki. A környezet alakításában és védelmében nem felelnek meg az eredmények a társadalmi elvárásoknak. Elkezdődött 58 jelentősebb ökológiai beruházás, 5,8 milliárd koronás ráfordítással. A Z akció keretében 879 millió korona értékű munkát végeztek el. Fél év alatt 41 ezer gyerek született, 27 ezren haltak meg. Június 30-án Szlovákia lakosainak száma elérte az 5 millió 276 ezret. M egoldásokra, konkrét lépésekre van szükség. Erre várnak az emberek. Ma már nem elég számukra a problémák felvetése, megtárgyalása, a nyílt, s akár éles hangvételű értékelés, vagy bírálat. Egyre inkább az eredmények igazságos megítélését, a felelőtlenség és hanyagság következményeinek levonását követelik. Többek között erre is utalt Miroslav Zavadil a szövetségi kormány elnökségének és az SZKT Titkárságának legutóbbi együttes ülésén. Az első számú hazai szakszervezeti vezető kijelentette: a szakszervezetek nem mondanak le erről a közös felelősségükről, s elfogadják azt a bírálatot is, amely a mostaninál jóval nagyobb aktivitásuk hiányát rója fel nekik. Ezzel kapcsolatban tulajdonított jelentőséget a lezajlott féléves szak- szervezeti konferenciáknak és taggyűléseknek, amelyeken éppen a terv, a szocialista felajánlások és a kollektív szerződés teljesítésének ellenőrzése kerül napirendre. Ugyanakkor figyelmeztetett arra: jogos a dolgozókollektíváknak az a követelése, hogy hatékonyabb segítséget kapjanak a központtól. Újra megismételte, az FSZM önálló, független szerepet tölt be társadalmunkban, sem az államnak, sem a kormánynak nincs alárendelve. Egyben azonban kötelessége, hogy éljen a jogaival, mind központi szinten, mind a vállalatoknál, üzemekben. Az SZKT Titkársága a szövetségi kormány elnökségével kölcsönös párbeszéd útján keres megoldásokat az égető társadalmi problémákra. Decemberi együttes tanácskozásuk után július elején találkoztak újra, s az esztendő végén még egyszer tárgyalóasztalhoz ülnek. Rendszeresítik tehát közös lépéseiket. Ladislav Adamec szerint együtt tanulják a nézőpontok egyeztetését a fontos társadalompolitikai kérdések megítélésében. A szövetségi miniszterelnök szintén jelezte: mindkét szerv egységes eljárása nem jelenti sem szerepük, sem munkastílusuk különbözőségének mellőzését. Inkább a minél szélesebb körű vélemény- és tapasztalatcseréről, a kölcsönös tájékozottság elmélyítéséről van szó, s mindkét fél a saját szempontjából ítéli meg a kérdéseket. Részeredményei már vannak a kölcsönösen elfogadható megoldáskeresésnek. Ám ez nem magától született meg, s nem könnyű nézőpontegyeztető és problémafeltáró viták eredménye. Ellentéteket kellett feloldani hozzá, főként az együttes ülés előkészítésének időszakában. Szövetségi miniszterelnökünk számos nehézség mellett bizonyos fokú előrelépésről beszélt. Példaként hozta fel, hogy sikerült megállítani a tömegközlekedés helyzetének rosszabbodását, sőt esetenként már javulás is tapasztalható. Ugyanakkor azt sem takargatta: a munkahelyeken, a gyakorlati életben kevés jele van a korábbi döntéseknek, határozatoknak, kedvező változás nem mutatkozik. T avaly decemberben hozott határozatot a szövetségi kormány az utasszállítás javítására. Szám szerint megszabta, hogy az idén s a jövőre mennyi autóbuszt kell kapnia mindkét országrész közlekedési vállalatainak. Döntött a korábban meg nem kapott jármüvek utólagos pótlásáról is. Tömegközlekedésünk mindennapos „élvezőiként“ nemigen tapasztaljuk a helyzet javulását. Továbbra is kevés az autóbusz s a pótalkatrész, örülnek az emberek, ha csúcsforgalom idején felférnek egy-egy járatra, s időben eljutnak munkahelyükre. A kitartóbbak továbbra is bírálják ezt az állapotot, mások már beletörődtek. Akárcsak a szlovákiai szakszervezeti napilap, a Práca, amelyben ember- központú írásokkal, véleményekkel igazán nagy teret adnak a jogos bírálatoknak. Kommentátoruk a minap mégis arra kérte olvasóit, ne küldjék a szerkesztő ségbe a tömeg- közlekedést elmarasztaló észrevételeiket. Egy bratislavai példán bizonyította: a sajtó tehetetlen ezeknek a kérdéseknek a megoldásában. Mintha nem is foglalkozna velük, semmi sem változik. Vagy vegyük a belpiaci ellátás helyzetét. Javítása érdekében a szövetségi kormány rendkívüli támogatást nyújtott. Ez a központi segítség mégsem elég a piaci egyensúly megteremtéséhez. Ahhoz átfogó intézkedésekre, hosszabb időre van szükség. Az együttes ülésen szóba került például a cementellátás kérdése. Hazánk ebből a termékből egy lakosra számítva a legtöbbet gyártja a világon, még sincs elegendő belőle. Elengedhetetlen - s erről már született döntés hogy akár néhány beruházás rovására a belpiacra jusson megfelelő mennyiségben. Annál is inkább, mert a bank újabb kedvező kölcsönfeltételeket biztosított a családi házak építőinek. De nem sokat ér a pénz, ha nem lesz elég építőanyag. Szintén a közös párbeszéd eredménye a kiemelt bérek tervezett módosítása. Az elképzelések szerint mindez a dolgozókat nagyobb teljesítményre ós a minőség javítására ösztönözheti majd. Ehhez mind központi, mind vállalati szinten megteszik a szükséges lépéseket. Megegyeztek abban is, hogy tárcánként dolgozzák ki a megvalósítás programjait. Vállalatonként is lehetőség nyílik arra, hogy az eddig szinte automatikusan kifizetett összegeket a termelés hatékonyságának növelésére fordítsák. A vállalati kollektívától függ majd, milyen kritériumokat szab meg ennek megítélésére, mely szakmákat akarja ily módon előnyben részesíteni. Bevezetésével állítólag 82 érvényes bérelőírást lehet hatályon kívül helyezni. A megtárgyalt témákat Ladislav Adamec nagy jelentősé- gűeknek és rendkívül érzékeny kérdéseknek minősítette. Mindnyájan szeretnénk, hogy ezeken a területeken hétről hétre, hónapról hónapra érjünk el alapvető változásokat. Mégsem megy. Mert valamennyi megoldását hosszú távon elhanyagoltuk, s most csak lépésben, lehetőségeinkhez mérten hozhatjuk rendbe. Ez viszont nem magyarázat a lassú megvalósításra, a határozatl anságra, a kényelmességre, vagy éppen a nehézkességre. Szerinte a kormány határozottan fellép az ilyen jelenségekkel szemben, legyen az reszort- vagy vállalati szinten. Mert az emberek ma már reális eredményekre, valós, tényekkel alátámasztott előrelépésre várnak. Mindkét szerv kötelességének tartja, hogy senkinek se okozzon csalódást. Hisz végeredményben az átalakítás sikere forog kockán. J. MÉSZÁROS KÁROLY A Kassai (Kosice) Nehézgépipari Vállalat már most, az év közepén teljesítette az NDK-ba irányuló export tervét. Ha a megrendelések terjedelme csökkent is, a vállalat húsz AM-369-es típusú betonszállító gépkocsit és 10 tartálykocsit szállított az NDK-ba, frankóárban számítva 16 millió korona értékben. Nemsokára gyártani kezdi az AM-169-es betonszállító autót, amely az idei lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Felvételünkön a szerelőműhely látható, amelyben az AM-369-ek készülnek. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK)
