Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám, kedd
Körzeti dal- és táncünnepély A szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója tiszteletére Somodi (Drienovec) község lakossága 394 egyéni és tíz kollektív kötelezettséget vállalt, melynek értéke meghaladja a 620 ezer koronát. A község vezetői úgy szervezik a munkát, hogy az 1989-es évre tervezett feladatokat folyamatosan végezzék. Bővítették a zöldövezeteket, vízlevezető árkot építettek, kicserélték a hangszórókat. A lakosság társadalmi munkában legtöbbet a közművesítésnél dolgozott. Új út, villany- és vízvezeték épült ahhoz a 28 házhelyhez, ahol fiatalok építkeznek. Farkas Rózsa Előfizetek a kellemetlenségekre Is? Tudomásom szerint egykor szokás volt, néhány országban ma is az, hogy az újságok, folyóiratok előfizetői kedvezményt kapnak, főleg ha hosszabb időszakra, fél évre, egy évre fizetnek elő. Méltányos ez, hiszen a megrendelő pénzét több hónapon át, tetszés szerint, kamat nélkül használják. Ilyen méltányosságot persze nem ismer a Postai Hírlapszolgálat. A havi lapok, mint amilyen például a TŰZOLTÓ, előfizetési díját már a múlt év októberében beszedte. Ez lenne a kisebb kellemetlenség, mert az évek során már egészen jól beletanultam: a munkámért utólagosan kapott bérből nekem kell pénzelnem időben és jó előre ezt a vállalkozást is, a lapkiadást. Kellemetlenebb, hogy a TŰZOLTÓ, havonta egyszer megjelenő lap általában a hónap végén, újabban a következő hónap első tíz napjának valamelyikén szokott a postaládámba kerülni. Például június 6-án kaptam meg a májusi lapszámot. Elképzelhető, hogy milyen lelkesítő hatást váltott ki belőlem a május elsejei tudósítás: Méltón ünnepeltünk. A januári és februári lapszámot, kétszeri telefonsürgetésre, áprilisban kaptam meg. Zúzdába szánt papírhulladékot küldtek, amiért a jó előre beszedett előfizetési díjon felül annak egyhatodát sürgetésre költöttem. Nagyot téved viszont, aki ezek után a nemzetiségi sajtótermékek nem éppen ildomos kezelésével vádolja a Postai Hírlapszolgálatot, mert tanúsítom: nincs kivétel. Nem kaptam meg a Kam v Bratisla- ve műsorfüzetnek még máig sem az áprilisi és a júliusi számát. És olyan a műsorfüzet kézbesítési rendje, hogy rendszerint a hónap ötödik-hatodik napján szoktam megkapni még olyankor is, amikor az előző hónap utolsó napjaiban már kapható volt az árudákban. Tisztelni kellene az előfizetőket, s ügyelni, nehogy bosszúságot kapjanak a pénzűkért. Halllú András A Csemadok Galántai (Galanta) Járási Bizottsága, a taksonyi (Ma- túákovo) és a galántai alapszervezet, a városi művelődési központ és a Jednota július elején nagysikerű körzeti dal- és táncünnepélyt rendezett. Kellemes környezetben, a taksonyi parkerdőben a járás népművészeti csoportjain és szólistáin kívül szerepelt még a veszprémi Bakony Táncegyüttes és a papkeszi citerazenekar. A Bakony Táncegyüttes 1977- ben alakult, kísérőzenekaruk a Tátika. A csoport, melynek művészeti vezetője Varga Pál, s amely az NDK-ban, Franciaországban és Erdélyben is vendégszerepeit már, a hazai közönség körében is nagy sikert aratott. A felvételen a Bakony Tánc- együttes szerepel. Futó Mária Jurás Dániel felvétele Nyereségük több mint egymillió A Losonci (Luőenec) Járási Ipari Vállalat dolgozói már a múlt évben eredményesen alkalmazták az új gazdasági mechanizmus, az önfinanszírozás alapelveit, aminek alapján a tervezett gazdasági nyereséget több mint a duplájára (233 százalékra) emelték. Ez az eredmény a vállalatot nagyobb fokú önállóságra jogosította fel, és ez évben már állami vállalatként folytatják tovább tevékenységüket az ipari termelés és a szolgáltatás terén. Az első hónapokban lebonyolították az önkormányzati és igazgatói választásokat, és megváltozott a vállalat neve is. Az új állami vállalat nevét leegyszerűsítették ipari vállalatra és az igazgatói választások után Juraj Öalog jogász került a vállalat élére. Az ipari vállalat tevékenysége a lakosságnak nyújtott javítási szolgáltatások mellett főleg bútorok, ruházati cikkek, férfi és női készruhák, konfekciók és divatcikkek gyártására irányul. A vállalat dolgozói az első negyedévben az összteljesítmény Varrni tanultak Nagymagyaron (Zlaté Klasy) a Jednota helyi felügyelő bizottsága a nőszövetséggel karöltve 3 hónapja szabás-varrás tanfolyamra invitálta az érdeklődőket. A most befejeződött kurzuson, Vass Mária vezetésével 21 -en sajátították el az alapokat. Az akció sikerén felbuzdulva újabb tanfolyam indítását tervezik. Méri István A tanfolyam résztvevőinek egy csoportja (Farkas János felvétele) tervét 101,8 százalékra, a tiszta teljesítmény tervét 108,1 százalékra, a szolgáltatások tervét 103,4 százalékra, a belföldi eladás tervét 102,8 százalékra teljesítették. A lakosság részére az első negyedévben 7,8 millió korona értékben végeztek el javításokat, ez az összteljesítmény 38 százaléka. A vállalat szolgáltató részlegei az elavult műszaki berendezések, a hiányos anyag- és alkatrész-ellátás ellenére is teljesítették a tervfeladatokat. Különösen a cipőjavító részleg dolgozói érdemelnek elismerést, a tervfeladatok jelentős túlteljesítése mellett lényegesen lerövidítették a javítási időt is. Hasonló igyekezet tapasztalható a ruhajavítás, valamint a rádió, televízió, hűtő- szekrények, az elektromos készülékek és az autójavítás terén is. Az önellátás, az új gazdasági körülmények, az ösztönzőbb munka- módszerek alkalmazása több lehetőséget nyújt a dolgozók kezdeményezésének kiaknázására, a vállalkozások bővítésére és az új termékek gyártásának bevezetésére az önköltségek csökkentése mellett. A termelési részlegeken az elmúlt negyedévben eredményesen teljesítették a gyártmányok innovációs programját. A közeljövőben a Losonci Ipari Vállalat megkezdi a taxaméterek gyártását, amely egyedülálló vállalkozás a KGST-országokon belül. A mintadarabokat hazai alkatrészek felhasználásával készítették el a vállalatban, s ha a tesztelési eredmények kedvezőek lesznek, újabb jövedelmező termék gyártását kezdhetik meg, amelyet eddig külföldről vásároltunk. A vállalaton belül mintegy kétszáz dolgozónál, vagyis a dolgozók 36 százalékánál alkalmazzák a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. Ezt a munkamódszert már évekkel ezelőtt bevezették a varrodákba, a konfekciós részlegeken és a divatmodell-készítőknél. A vállalat dolgozói az elmúlt negyedévben jelentős anyag-, energia- és költség-megtakarítást értek el, 1,3 millió korona értékű nyereségre tettek szert. Trest’ansky Mária Felmondás G. H.: Az idén ítélték meg számomra a teljes rokkantsági nyugdíjat. A munkáltatóm ezt követően elkérte a személyi igazolványomat, és beleütötték a pecsétet, illetve bejegyezték a dátumot azzal, hogy a munkaviszonyom megszűnt. Az egészségem remélhetőleg megjavul egy éven belül, s akkor részleges rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg számomra. De egy év múlva ki lesz majd hajlandó engem leszázalékolt munkaerőként állandó állásban foglalkoztatni! Ezért szeretném megkérdezni; jogosan szüntették-e meg egyoldalúan a munkaviszonyomat? Vállalhatok-e valamilyen munkát a teljes rokkantsági nyugdíjam mellett? Van-e valamilyen szociális juttatás a kiskorú gyermekeim számára ebben a helyzetben? A Munka Törvénykönyve 46. § (1) bek. d) pontja lehetővé teszi, hogy a munkáltató szervezet egyoldalúan, tehát felmondással szüntesse meg annak a dolgozónak munkaviszonyát, aki az orvosi szakvélemény, az egészségügyi közigazgatási szerv vagy a társadalombiztosítási szerv döntése értelmében, tekintettel egészségi állapotára, tartósan elvesztette alkalmasságát a korábbi munkája végzésére. A munkáltató szervezetnek elvben tehát feltehetőleg megvolt a joga, lehetősége arra, hogy felmondással megszüntesse az ön munka- viszonyát. Kétségek merülhetnek fel viszont a felmondás érvényességét illetően (ha csak a levele tartalmából indulunk ki!). A levelében említett módon ugyanis nem szüntetheti meg a munkaviszonyt sem a munkáltató, sem a dolgozó. A felmondást - bárki adja is- írásban kell adni, kézbesíteni a másik félnek, különben érvénytelen. A Munka Törvénykönyve ezen felül egyéb feltételek teljesítését is megköveteli a munkáltató által adott felmondásnál. így például, felmondást csak a Munka Törvénykönyve 46. § (1) bekezdésében felsorolt indokokból adhat a munkáltató; az írásbeli felmondásban is fel kell tüntetni ezt az indokot, mégpedig úgy, hogy azt ne lehessen más indokkal összetéveszteni, különben a felmondás érvénytelen. Érvénytelenséggel sújtja a törvény azt a felmondást is, melyhez nem adta előzetes beleegyezését az illetékes szak- szervezeti szerv (lásd a Munka Törvénykönyve 59. § (1) bekezdését) stb. Mivel a leveléből nem állapítható meg, teljesítette-e a munkáltatója a felmondás érvényességének valamennyi feltételét, ajánljuk forduljon ügyvédhez. Elvben ugyanis lehetősége van két hónapon belül a bíróságon érvényesíteni a munkaviszonya felmondással való megszüntetésének érvénytelenségét (lásd a Munka Törvénykönyve 64. paragrafusát.). Munkavállalási jogát a rokkantsági nyugdíj folyósítása nem korlátozza, és fordítva, az esetleges munka- vállalása sem korlátozza rokkantsági nyugdíja folyósítását. Itt csupán azzal a következménnyel kell számolnia, melyben - úgy tűnik- egyébként is reménykedik; mármint hogy egy év múlva az egészségi állapotát (rokkantságát) felülvizsgáló szerv is elismeri legalább részleges munkaképességét. Ami a szociális juttatást illeti, a két kiskorú gyermekére a Társadalom- biztosítási Törvény 71. paragrafusa értelmében havi 650 korona nevelési pótlékot kellene kapnia rokkantsági nyugdíjához. Kérdések a közös tulajdonról E. D.: Több mint tíz évvel ezelőtt házasodtunk. A férjem 20 ezer koronát, én 10 ezret hoztam a házasságba. Mivel a férjem elviselhetetlenül viselkedik, s az állandó támadásai miatt a gyermekek sem tudnak odafigyelni a tanulásra, úgy döntöttem elköltözködünk. Évek óta külön gazdálkodtunk, külön háztartást vezettünk. Pontosabban, a férjem semmit sem adott haza a fizetéséből, míg én a saját fizetésemből megtakarítottam a pénzt egy szövetkezeti lakásra, melybe nemsokára be is költözködhetünk. Szintén csak a saját fizetésemből vásároltam néhány évvel ezelőtt bútorokat. Ezeket szeretném az új lakásba elvinni. Megtehetem? És lesz a férjemnek köze a szövetkezeti lakáshoz (ö szolgálati lakásban lakik), ha azt a saját fizetésemből fizettem ki? Elosztottam a közös pénzt is. Külön betétkönyvre tettem a férjem 20 ezer koronáját, s az én tízezremet, a megmaradt pénzt pedig megfeleztem. Helyesen jártam el? A házastársi osztatlan közös tulajdon, amely a házasságkötéssel keletkezik és a leggyakrabban a házastársak egyikének halálával vagy válással szűnik meg, valamivel többet jelent, mint egy közösen kiválasztott és megvásárolt vagyontárgyat. Ez egyfajta tulajdonszerzési és gazdálkodási rendszer. Az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések úgynevezett kényszerítő normák, melyektől a házastársak még kölcsönös megállapodással sem térhetnek el, s ezért kölcsönös megállapodásukkal sem szüntethetik és oszthatják meg ezt a tulajdont, míg a házasságuk tart. A Polgári Törvénykönyv 143. paragrafusa szerint ,,a házastársak osztatlan közös tulajdonában van mindaz, ami személyi tulajdon tárgya lehet, s amit a házastársak bármelyike szerzett a házasság fennállása alatt“. A házasságban tehát nem érvényes az, hogy „az én fizetésem, a saját pénzem“. Egészen a válásig minden egyes megszerzett korona közös, ugyanúgy mint az, amit a közös pénzből vásárolt a házastársak valamelyike. A Polgári Törvénykönyv egyszerűen nem vesz tudomást arról, ha a házastársak külön gazdálkodnak a fizetésükkel, külön háztartást vezetnek, akár kölcsönös megállapodás, vagy csak egyikük elhatározása, magatartása következtében. Ezért nem tekintheti kizárólagos tulajdonának a saját fizetéséből vásárolt bútorokat. „Az osztatlan közös tulajdonban levő dolgokat a házastársak együtt használják“, állapítja meg a Polgári Törvény- könyv 144. paragrafusa. Ez a rendelkezés voltaképpen azt jelenti, hogy az egyik házastárs sem zárhatja ki önkényesen a másikat a közös vagyontárgyak használatából. Elvben tehát nem lenne szabad elvinnie a „saját“ pénzén vásárolt „közös" bútorokat az új lakásába. A másik oldalon viszont azt is el kell mondani, hogy az idézett rendelkezésnek ugyanúgy nincs valódi szankciója, mint a Családjogi Törvény azon rendelkezésének, hogy a házastársak kötelesek együtt élni. A szankció érvényesítése mindkét esetben a házastársak akaratától függ; ha a bútorokat elviszi, a férje a Polgári Törvénykönyv 146. paragrafusa alapján bírósághoz fordulhat, mert „ha a házastársak közt vitára kerül sor az osztatlan közös tulajdonból származó jogokat és kötelességeket illetően, a vitát bármelyikük indítványára a bíróság dönti el“, az együttélési kötelesség megszegésének szankciója pedig a válás lehet, megint csak „bármelyikük indítványára“. Az elmondottak alapján úgy véljük, önnek kell eldöntenie, elviszi-e a bútorokat a férjével történő megállapodás nélkül. A megtakarított pénz elosztásának jogi szempontból semmi jelentősége sincs. Ez a legjobb esetben is csak egy később, a válás utáni megállapodás alapja lehet. Ám, ha nem állapodnak meg a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztásáról, s bármelyikük a bíróságon kéri a megosztást, a bíróság gyakorlatilag az egész, vagyis a házasságkötéstől folytatott gazdálkodásukat vizsgálni fogja. így például azt is, hogy a házasságba hozott 20 és 10 ezer koronát érintetlenül hagyták-e, vagy ami valószínűbb vásároltak-e ebből a pénzből (az egyszer már elköltött pénz nem tartozhat a házastársak valamelyikének kizárólagos személyi tulajdonába, legfeljebb az, amit vásárolt rajta). A szövetkezeti lakáshoz viszont a férjének már semmi köze sem lesz. A szövetkezeti lakás ugyanis nem vagyontárgy, pontosabban nem az ön vagyontárgya, a szövetkezeti lakás nem lehet sem személyi, sem házastársi osztatlan közös tulajdonban (a lakásépítő szövetkezet tulajdona). Nem keletkezik közös lakás- használati joguk az új lakáshoz, sem pedig közös lakásszövetkezeti tagságuk, mert „tartósan külön élnek“ (lásd a Polgári Törvénykönyv 175. paragrafusa (3) bekezdését). Ebben az esetben tehát nem döntő az, hogy a lakást, pontosabban a szövetkezeti tagrészt a saját fizetéséből, ám közös pénzből fizetik ki. (m-n.) DJ SZÚ 6 1989. VII. 2 Jól szervezett munka Színesítik, bővítik akcióikat A polgári ügyek testúlete leleményességétől függ, hogy a névadó ünnepségeken, esketési szertartásokon, házassági évfordulók megünneplésén kívül milyen rendezvényekkel színesítik, bővítik akcióikat. A Kamocsai (Komoca) Hnb polgári ügyek testületének 11 tagja Ószi Irma elnök irányításával a hagyományos rendezvényeken kívül - regruták búcsúztatása, jubileumok megünneplése - más ünnepségek megszervezésével is gazdagítja tevékenységét. Említést érdemel a pedagógusok összejövetele. Annak ellenére, hogy a faluban már évek óta nincs iskola, szép számmal vannak pedagógusok, akik más községekben, városban tanítanak, illetve ott is laknak, de az ünnepségre hazalátogatnak szülőfalujukba. A hnb szociális bizottságával közösen köszöntik a falu idős polgárait. Legutóbbi műsoros délutánjukon harmincöt nyugdíjas vett részt. Hostina Irén Ml WÜIMH
