Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám, hétfő

A futás és az egészség ÚJ SZÚ 5 1989. VII. 24. Sérülés mindenhol - sportolás közben is - érheti az embert. Egy kórházi fölmérés szerint az összes baleset 6,2 százaléka sportolás közben következik be. A legveszélyesebb sportágnak a labdarúgás bizonyult, majd a könnyűatlétika, a torna, a röplabda, a cselgáncs, a síelés, a lovaglás, a műugrás, a kézilabda, a korcsolyázás, a szánkó­zás és az úszás következett a sorban. Leggyakrabban a térdízület sérült meg, ezt követte a bokaízület, a fej, a lábszár, az alkar és a kéz, a ge­rincoszlop, a medence és a comb, a váll és a felkar, valamint a mellkas és a has sérülése. Rogyion Gataullin, a világ második hatméteres rúdugrója A legtöbb ember által űzött sport- tevékenység a legföljebb torna­vagy edzőcipőt igénylő futás. Sokan abban a hitben vágnak neki a napi vagy az alkalmi távjuknak, hogy me­net közben majd bemelegszenek. Holott a futás elkezdése előtt ugyan­úgy alaposan - és természetszerű­leg fokozatosan - be kell melegíteni, mint a labdarúgás, vagy a tenisze­zés előtt. Elsősorban a hibás meg­terhelést marasztalják el a sportor­vosok azért, hogy a futók nem keve­sebb, mint 60 százaléka előbb- utóbb megsérült. Ez a bemelegítés hiányára ugyanúgy visszavezethető, mint a nem megfelelő cipőre, a túl kemény vagy laza talajra és a foko­zatosság elvének figyelmen kívül hagyására. Aki máról holnapra kezd nagy rössel és egyből hosszabb tá­vot futni, ne lepődjön meg azon, ha sérülés miatt rövidebb-hosszabb ideig fel kell hagynia új szenvedé­lyével. SAROKTÓL-LÁBUJJIG Habár a futás látszólag egyszerű dolog, valójában azt is ugyanúgy meg kell tanulni, mint a többi sportot. Már az sem mindegy, hogy milyen talajon futunk. A legjobb a rugalmas salakpálya, meg a sima, nem ke­mény és nem puha föld. A betonút fölerösítí a láb és a hát rezgéseit, az egyenetlen füves talajon és a süp- pedékeny homokon való futás pedig a kelleténél jobban megdolgoztatja a láb ízületeit, szalagjait és csontjait. Ugyanez mondható el akkor is, ha nem vízszintes a talaj. Fölfelé futás­kor a lábszár hátsó részén levő Achilles-ín feszül jobban a kívána­tosnál, lefelé futáskor a sarok van kitéve nagy terhelésnek, míg rézsűn való futáskor a lábszárnak a lábfejjel alkotott tompa szöge jelzi, hogy a talpnak befelé vagy kifelé fordulva kell talajt fognia. Már ebből kitetszik, hogy a futás egyik legfontosabb mozzanata a talpnak a talajjal való harmonikus érintkezése. A lábnak egy kissé kife­lé dőlő helyzetben sarokkal kell talajt fognia, majd a talpon átgurulva és eközben egy kissé befelé dőlve kell elrugaszkodnia. Ügyelni kell azon­ban arra is, hogy a talajjal érintkező láb térde enyhén behajoljon (az egyenes és a berogyasztott térd egyaránt fokozza a sérülés veszé­lyét), s a 90-100 fokban behajlított könyökű kar egy kissé a test elé nyomakodva mozogjon. A kaszáló és a haladási iránnyal párhuzamos karmozgás ugyanis a medencét na­gyobb igénybevételt jelentő moz­gásra készteti. A„FUTÓTÉRD“ Melyek a futók leggyakoribb bán- talmai? Elsőként a ,,futótérd“-nek nevezett fájdalmat említjük meg, amelyet a térdkalács rendellenes mozgása okoz. Ha a kóros megter­helés miatt a comb bizonyos izmai és a térdkalács futószalagjai megfe­szülnek, más combizmok ellenben meggyengülnek, a térd behajlítása­kor a térdkalács oldal felé mozdul, s ez a négyfejú combizom összehú­zódásakor fájdalmat kelt. A fájdalom a futás elkezdésekor elég heves, a láb bemelegedésekor azonban csillapodik, sót, átmenetileg meg is szűnhet, ám futás közben gyakran újra támad. A térd külső oldalán, az ízület fölött okoz fájdalmat az, ha a csípő­lapáttól a sípcsontig húzódó vastag izompólya a combcsont bütykén súrlódik. Erre a bántalomra főleg azok hajlamosak, akiknek futás köz­ben befele hajlik a lábfejük. A térd külső olda'án fáj a láb akkor is, ha begyullad az ott levő ín. Elsősorban azok szenvednek ilyen íngyulladás­ban, akik rendszeresen laza talajon vagy domboldalon lefelé futnak. Gyakran keletkezik fájdalom a fu­tók lábszárának belső vagy külső felszínén és a külső boka mögött is. A lábszár belső oldalának fájdalmát a sípcsont hátsó izmának meg­erőltetése, fájdalmat a szárkapocs- csont izmainak a túlerőltetése okozza. ACHILLES-KÍNOK A futók nagy réme az Achilles-ín gyulladása vagy szakadása. Bizo­nyos anatómiai elváltozásokon kívül a hegyes terepen való futás és a merev talpú futócipó viselése haj­lamosít leginkább ennek az ínnak az égető fájdalommal járó gyulladásá­ra. Elszakadása pedig akkor szokott bekövetkezni, ha hirtelen rajtot vesz a futó, mert ez a nyúlásra lényegé­ben képtelen ín túlfeszül. Azt sem hallgathatjuk el, hogy- elsősorban a hosszútávfutókat- nyáron a hőguta, télen pedig a testhőmérséklet kóros csökkenése is fenyegeti. A láb enyhébb sérülései rövi- debb-hosszabb ideig tartó pihenés során maguktól is meggyógyulnak, a súlyosabb bajokat ellenben orvos­nak kell gyógyítania. A sportorvos­nak azonban az is feladata, hogy tanácsot adjon a sérülések megelő­zéséhez. Ennek legfőbb feltétele a teherbíró képességet és a fokoza­tosságot figyelembe vevő edzési program megtervezése. A lábtartás miatt bekövetkező sérülések pedig a futócipő megválasztásával, szük­ség esetén a célnak megfelelő mó­dosításával előzhetők meg. És még valami: aki rendszeres futásra vállalkozik, előzőleg vizsgál­tassa ki magát, hogy nem szen- ved-e ezt ellenjavalló szív- vagy egyéb betegségben. Dr. SZÁMELY ZOLTÁN Néhány percet késett a sajtóérte­kezlet a fedettpályás vb érmes rúd­ugróival, de a késést ezúttal senki nem vette rossz néven. A sajtószo­bában egybegyűlt kollégák az aranyérmes Rogyion Gataullinna\, együtt meredtek a nagy videotáblá- ra. A képen, amely a Budapest Sportcsarnok pályáján lejátszódó eseményeket mutatta, Javier Soto- mayor 243 cm-es világcsúcs-kísér­letéhez készülődött. A kubai magas­ugró nekifutott, testével könnyedén érintette a lécet... Halotti csönd... „Mologyec!" „Derék fickó!“ - kiál­tott föl elsőként épp a kezét ökölbe szorító, szinte a lélegzetét is vissza­fojtó világbajnok. Rogyion Gataullin. xxx- Csodáltam Sotomayort, már a 237-tel is nyert, mégsem elégedett meg ennyivel. Pedig nagyon nehéz az embernek újabb motivációt talál­nia egy biztos győze­lem után. Én nem is tudtam tovább odafi­gyelni, talán azért, mert túlságosan fá­radt voltam, talán, mert nagyon kienged­tem, miután a többiek kiestek a versenyből. Az idei fedettpá­lyás idény óta Szergej Bubka nincs egyedül hat méteren fölötti „vadászterületén“, a taskenti származá­sú Gataullin mindjárt az idény elején Le­ningrádban pontosan hat métert teljesített, majd két héttel ké­sőbb Gomel városá­nak Dinamo csarno­kában további két centivel megtoldotta a világcsúcs értékét (addig Szergej Bubka tartotta csarnokban is 597 cm-rel, két éve Torinóban állította föl.)- Hazudnék, ha azt mondanám, azzal indultam a versenyben, no most világcsúcsot ugrok. Persze, az sem igaz, hogy az eredmény csak úgy véletlenül jött. Nem, nem! Ke­mény munka eredményeként szüle­tett, nagyon megdolgoztunk érte edzőmmel, Valerij Kogannal az olimpiai felkészülés idején. Ez az év eleji teljesítmény még a tavalyi esz­tendő edzésmunkájának utózöngé- je volt. Egyébként tavalyra tervez­tük a hatméteres ugrást. A tréninge­ken sikerült is, az egyik edzőtáboro­záson 610 centit vittem át. Már csak az hiányzott, hogy versenyen is megbirkózzam a tervezett magas­sággal. Szöulban nem számítottam rá, ott túlságosan feszült volt a lég­kör, hiszen az olimpiai aranyéremért folyt a csata. így némi halasztást adtam önmagamnak... A világcsúcs hallatán világos volt, Szergej Bubka kemény ellenfélre ta­lált, s egyben az is, hogy a világ- és olimpiai bajnok, a szabadtéri világre­korder nem hagyja annyiban a dol­got. Nem tévedtünk. Pár nap lefor­gása alatt jött a hír: Szergej is túlju­tott csarnokban a hat méteren, még­hozzá három cm-rel, tehát ismét ő került a világranglista élére.- Tudtam, Szergejt fölvillanyozza a világrekordom, s ez így van rend­jén a sportban, én pontosan ugyan­így reagálnék. Nem szomorodtam el, hiszen a rekordok arra valók, hogy mások megdöntsék őket. Ezt követeli a fejlődés. Számomra na­gyon fontos volt, hogy megugorjam a hat métert, hogy legyőzzem azt a komoly lélektani akadályt, amelyet ez a határ minden rúdugrónak jelent. Rogyion Gataullin, a taskenti or­vosi egyetem hallgatója, válaszait megfontolja, türelmesen felel, pedig a legtöbb kérdés Szergej Bubkához fűződő viszonyára vonatkozik. Tö­mören válaszol, de a kollégák nem elégszenek meg vele, tovább és tovább faggatják. S Gataullin türel­mesen válaszol.- Bubka az edzéseken már 610- et is ugrott - mondja az egyik.- Én is - vágja rá Gataullin.- Bubka azt állítja, 615-620 cen­tis magasságot is valósnak tart - így a másik.- Én is - helyesel a taskenti fiú.- Mennyiben hatott Szergej pél­dája?- Azt szokták mondani, a legne­hezebb dolog ledolgozni a hátrányt. Én másképp vélekedők: ha az em­bernek van egy ilyen nagyszerű pél­daképe, mint Szergej, könnyű a dol­ga, persze, amennyiben egy kis te­hetsége is akad. A nagy teljesítmé­nyek provokálják az embert, ez ter­mészetes. S az is, hogy tanulunk az ilyen nagy egyéniségektől. De nem utánozzuk, nem kopírozzuk őket. Mert akkor elvesztjük önmagunkat. Mi ketten, teljesen különböző alkatú ugrók vagyunk, az edzés módszer­tanát tekintve is külön-külön utat (ÖSTK-feivétei) járunk. Ezért nem szeretem, amikor szovjet rúdugróiskolát emlegetnek. Mert az országon belül is vannak különbségek az egyes központok munkájában. A donyeckiek - Vitalij Petrov és Bubkáék - teljesen más módszerekkel dolgoznak, mint mi. S ugyanez vonatkozik a rúdugrás további központjaira, Alma-Atára vagy Leníngrádra.- Semmi közös nem található az említett központok munkájában?- De igen. A fiatal tehetségek kö­rültekintő, gondos kiválasztása, a róluk történő gondoskodás. Szak­képzett, nagy tapasztalattal rendel­kező mesterek foglalkoznak velük kezdettől fogva, s lényegében ezek a gyerekek együtt edzenek velünk, ami az ö korukban nemcsak szak­mai szempontból előnyös, óriási haj­tóerőt jelent ezeknek a kezdőknek a nagyok jelenléte.- Nem fél-e ott magasban? - fag­gatta valaki a világbajnokot.- Mitől? - kérdezett vissza moso­lyogva a kérdezett. Majd komolyab­ban folytatta: - Szeretem a magas­ságot. Ez nálunk családi örökség, édesapám repülőpilóta. Egyébként azt is elárulta, hogy a sporttal fivére, Pavel ismertette meg, ő tanította meg az atlétika alapjaira, majd Valerij Kogan edző vette pártfogásába. xxx Szergej Bubka nyugodt élete vé­get ért. A télen Rogyion Gataullin eredt mérföldes léptekkel a nyomá­ba, a nyáron pedig egy fiatal, honfi­társuk, Makszim Taraszov is egyre magasabbra emelkedik. Egymás után javítja meg saját junior világ­csúcsait, jelenleg épp az 585 cm-nél tart.- Nos, a helyzet megváltozott- vélekedett Rogyion Gataullin.- S ez jó dolog. Mert ha az ember nagyon a többiek fölébe nő, elké- nyelmesedik, megtorpan. Az egész­séges rivalitás csak jót tesz minden sportolónak. URBÁN KLARA Kisorsolták az I. jégkorongliga 47. bajnokságát------------------------------------------­NÉ GY ÉV UTÁN VÁLTOZÁS (sr) - Négy év után ismét megváltoztatják az I. jégkorongliga lebonyolítási formáját. Az első részben visszatérnek a 44 fordulós rendszerhez, amikoris mindenki játszik mindenkivel - négy alkalom­mal. Ezt követi a rájátszás, a play off-sorozat. 1. FORDULÓ, szeptember 13., szerda és 23. FORDULÓ, no­vember 24., péntek: Zetor Brno- ChZ Litvinov, Sparta Praha- Skoda Plzen, Tesla Pardubice- Dukla Trencín, VS2 Kosice- Dukla Jihlava, TJ Vítkovice- Motor Ő. Budéjovice, Poldi Klad­no - TJ Gottwaldov. 2. FORDULÓ, szeptember 15., péntek és 24. FORDULÓ, no­vember 26., vasárnap: Litvinov- Gottwaldov, C. Budéjovice- Kladno, Jihlava - Vítkovice, Trencín - Kosice, Plzen - Pardubi­ce, Brno - Sparta. 3. FORDULÓ, szeptember 17., vasárnap és 25. FORDULÓ, no­vember 28., kedd: Sparta - Litvi­nov, Pardubice - Brno, Kosice- Plzen, Vítkovice-Trencín, Klad­no - Jihlava, Gottwaldov - ö. Bu­déjovice. 4. FORDULÓ, szeptember 19., kedd és 26. FORDULÓ, decem­ber 1., péntek: Litvinov - Ő. Bu­déjovice, Jihlava - Gottwaldov, Trencín - Kladno, Plzen - Vítkovi­ce, Brno - Kosice, Sparta - Pardu­bice. 5. FORDULÓ, szeptember 22., péntek és 27. FORDULÓ, de­cember 3., vasárnap: Pardubice- Litvinov, Koáice - Sparta, Vítko­vice - Brno, Kladno - Plzen, Gott­waldov - Trencín, Ő. Budéjovice- Jihlava. 6. FORDULÓ, szeptember 24, vasárnap és 28. FORDULÓ, de­cember 5., kedd: Litvinov - Jihla­va, Trencín - Ő. Budéjovice, Plzen- Gottwaldov, Brno - Kladno, Sparta - Vítkovice, Pardubice- Kosice. 7. FORDULÓ, szeptember 26., kedd és 29. FORDULÓ, decem­ber 8., péntek: Kosice - Litvinov, Vítkovice - Pardubice, Kladno- Sparta, Gottwaldov - Brno, C. Budéjovice - Plzen, Jihlava- Trenőin. 8. FORDULÓ, szeptember 29., péntek és 30. FORDULÓ, de­cember 10., vasárnap: Litvinov- Trencín, Plzen - Jihlava, Brno- C. Budéjovice, Sparta - Gottwal­dov, Pardubice - Kladno, Kosice- Vítkovice. 9. FORDULÓ, október 1., va­sárnap és 31. FORDULÓ, 1990. január 2., kedd: Vítkovice - Litvi­nov, Kladno - Kosice, Gottwaldov- Pardubice, ő. Budéjovice- Sparta, Jihlava - Brno, Trenőin- Plzen. 10. FORDULÓ, október 3., kedd és 32. FORDULÓ, január 5., péntek: Litvinov - Plzen, Brno- Trenőin, Sparta - Jihlava, Par­dubice - C. Budéjovice, Koáice- Gottwaldov, Vítkovice - Kladno. 11. FORDULÓ, október 6., péntek és 33. forduló, január 7., vasárnap: Kladno - Litvinov, Gottwaldov - Vítkovice, Ő. Budé­jovice - Koáice, Jihlava - Pardubi­ce, Trencín - Sparta, Plzen- Brno. A körmérkőzéses sorozat második negyedének műsora: 12. forduló, október 10., kedd, 13. forduló, október 13., péntek, 14. forduló, október 15., vasár­nap, 15. forduló, október 17., kedd, 16. forduló, október 20., péntek, 17. forduló, november 5., vasárnap, 18. forduló, november 7., kedd, 19. forduló, november 10., péntek, 20. forduló, novem­ber 14., kedd, 21. forduló, novem­ber 17., péntek, 22. forduló, no­vember 21kedd. Az első szakasz utolsó ne­gyede: 34. forduló, 1990. január 9., kedd, 35. forduló, január 12., pén­tek, 36. forduló, január 16., kedd, 37. forduló, január 19., péntek, 38. forduló, január 21.. vasárnap, 39. forduló, január 23., kedd, 40. forduló, február 3., péntek, 41. forduló, február 7., szerda, 42. forduló, február 9., péntek, 43. forduló, február 11., vasárnap, 44. forduló, február 13., kedd. A 44 forduló után következik a play off, rájátszásos sorozat. Az első nyolc helyezett a negyed­döntőben két győztes mérkőzésre játszik; február 16., péntek, feb­ruár 18., vasárnap, február 21., szerda. Az elődöntőben már öt mérkő­zésből három győztes találkozóra játszanak: február 24., szombat, február 26., hétfő, március 1., csütörtök, március 3., szombat, március 6., kedd. A finálé szintén három győztes találkozóig tart: március 9., pén­tek, március 11., vasárnap, már­cius 14., szerda, március 16., péntek, március 19., hétfő. Azok a csapatok, amelyek nem jutnak a 44. fordulót követően a play off-sorozatba (9. és 10. helyezett) helyosztót játszanak: február 20., kedd, február 23., péntek, február 27., kedd, márci­us 2., péntek, március 7., szerda. A play off-sorozat negyeddön­tőjének vesztesei az 5-8. helyért küzdenek: február 25., vasárnap, február 27., kedd, március 4., vasárnap. A győztesek az 5-6. helyért, a vesztesek pedig a 7-8. helyért találkoznak: március 10., szombat, március 12., hétfő, március 15., csütörtök. A 44. fordulót követően a 11. és a 12. helyezett a CSNL és az SZNL két-két legeredménye­sebb csapatával osztályozót vív: március 2., péntek, március 4., vasárnap, március 7., szerda, március 10., szombat, március 12., hétfő, március 15., csütörtök, március 17., szombat, március 20., kedd, március 23., péntek, március 25., vasárnap. A válogatott műsora Az A-csapat október 30-án, 31 - én és november 2-án a Szovjet­unióval találkozik. Az Izvesztyija Kupát december 16-21. között bonyolítják le. Szergej vadászterületén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents