Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-24 / 172. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. VII. 24. Demokratikusan, az ember érdekében Gondolatok a kulturált jogéletről Hátrányos helyzetben „Többet kell tenni értük“ Egyes, főként szovjet jogtudósok az utóbbi időben hangot adtak azon nézetüknek, hogy a politikai és jogi kultúra jelenlegi színvonala hosszú időre elhalaszthatja a társadalom jogi életének átalakítását. A jogi kultúra a társadalmi kultúra része és a jog kulturális jelenség. Ha a jogéletet a kultúra szemszögéből nézve vizsgáljuk, konfrontálnunk kell azt a hatékony jogrendről és a minőségi jogászi munkáról vallott eszmékkel. Ezeknek az eszméknek forrása a történelmi tapasztalat, az elfogadott ideológiai koncepció és a kultúra egészére jellemző értékrend. Minden kornak megvan a saját értékrendje. A Marx által alapított értékrend középpontjában az ember, a személyiség áll. Az „emberségesség“ ezért a jelenség - és jelenség a jog is - kulturáltságának mércéje, alapvető kritériuma. Az érvényes jog csak akkor és addig tekinthető kulturális értéknek, amíg megtestesíti és szavatolja a marxista értékrendből eredő és a társadalom által elfogadott kulturális értékeket - a rendet, biztonságot, igazságosságot, békét stb. Lenin azt hangsúlyozta, hogy a jog és törvényesség nélkül nem lehet szó kulturált környezetről. A jogi szabályozásnak harmóniát és rendet kell teremtenie a társadalmi viszonyok dinamikus bonyolultságában, a kívánatos irányba kell terelnie, teret kell biztosítania az „új“ (például a környezetvédelmi problémák) érvényesüléséhez. Ugyanakkor viszont - főként a jog- biztonság szempontjából - tiszteletben kellene tartania a szabályozott viszonyok bizonyos stabilitásának követelményét. Rendkívüli jelentőséghez jut mostanában az irányítás bonyolult struktúráinak jogi szabályozása, a demokratikus társadalmi politikai viszonyok, az állampolgári jogok szilárd garanciáinak jogi rögzítése. Mindez bölcs, minden összefüggést figyelembe vevő törvényhozói döntéseket feltételez, és hozzáértő, ám ugyanakkor mélységesen demokratikus jogalkotást, amely a társadalom jogi kulturáltságának mutatója. A harmónia, a biztonság és a rend modellje az érvényes jogban viszont mindaddig csupán üres kinyilatkoztatás lesz, míg az ember valós magatartásával ,, életre nem kelti“. A jogi kultúra része annak a szocializációs keretnek, értékfolytonosságnak, amelyben az ember él. Az ember a társadalmi rend iránti felelősségi viszonyát a saját szükségleteinek és céljainak a normákban (kulturális mintákban) megfogalmazott követelményekkel való szembesítése alapján teremti meg. A kulturális mintáknak szocializációs transzformálása a magatartás valódi motívumaira, szabályozó elveire ott a legtermészetesebb, ahol az ember a megkövetelt magatartást mindenki számára egyaránt kötelező, megszokott, bevált és követendő mintaként észleli. Ha ezek a minták a mindennapi életben nem fordulnak elő, fokozatosan kialszanak, megszűnik kulturális minta jellegük. Hasonlóképpen, a jogi normákban felvázolt mintától eltérő magatartás gyakori előfordulása megbénítja a társadalom önvédelmi reakcióit, az emberek mintha megbékélnének vele. Ha az ilyen jogsértő magatartások megfékezésére irányuló jószándék hatástalannak bizonyul, sőt esetleg nem is „kifizetődő“, egy olyan tendenció is jelentkezhet, hogy bűnbocsánatban részesítsük azokat, igazolásukra filozófiát alkossunk. Ezt követően pedig már a legszigorúbb szankciók is hatástalanok maradnak a rögződött sztereotípiákkal szemben. A szociológusok a társadalom egyfajta „normatív szkizofréniájá- ról“ beszélnek; arról, hogy megrendült az elismert normatív rend, bizonyos mértékig vitatottá vált az emberek társadalmi életét irányító alapszabályok érvényessége, kétségessé vált az alapvető értékek abszolút érvényessége. Felhívják a figyelmet arra is, hogy számos olyan érték, mely a magánélet látóhatárán kívül helyezkedik el, viszonylag szilárdan helyettesítve lett a kétes egyéni siker értékeivel. Az elmondottak fölött viszont fölösleges moralizálni, hiszen ez csupán az ember racionális válasza a létező feltételekre. És ha ezek a feltételek a jog iránt kedvezőtlen, ironizáló hozzáállást keltenek, úgy a hozzáállások megváltoztatásához vezető út a feltételek megváltoztatásán át halad. Ám a feltételek megváltoztatását követően is fékezni fogják a joghoz való pozitív hozzáállás kialakulását a korábbi tapasztalatok. A jog az emberekkel szemben azok révén nyilvánul meg, akik képviselik a jogot, hivatásszerűen foglalkoznak vele. Az emberek a jogászokkal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalataikat azonosítják önmagával a joggal. Ezért a jogalkalmazás csak akkor kulturált, értékteremtő tevékenység, s csak akkor járul hozzá az állam és az ember közti bizalomhoz, ha az állami szervek népi szervek módjára működnek, ha demokratikusan döntenek a nép és az ember érdekében. A törvény képviselői jogi kultúrájának mércéje a jog feltétlen megtartása, a politikailag és morálisan meggyőző eljárás, az objektivitás, a megvesztegethetetlenség, az igazságos döntéshozatal, a fellépés, megjelenés kulturáltsága, a pontosság, az ügyfelek iránti tapintat, illetve a hatalmaskodó megnyilvánulások megszüntetése, az emberi méltóságnak a tiszteletben tartása, az írásbeli döntések magas színvonala, és nem utolsósorban a példás magánélet. Nagyon kedvező szerepet játsz- hatha ebben a jogászok professzionális felelőssége pontos kódexeinek kidolgozása, másrészt pedig az irányítási és döntéshozatali tevékenység színvonalas anyagi-műszaki ellátása is; a jogászok munkahelyi környezete méltóságának biztosítása, az adminisztratív tevékenységek komplex racionalizálása, a modern számítás- és irodatechnika alkalmazása stb. Az állami apparátus munkájának gyorsaságához és megbízhatóságához nyilván hozzájárulna a munka átgondoltabb megszervezése is, mert ez megszüntetné az örökös sietséget, stresszhelyzeteket és türelmetlenséget. Ugyanígy, szükség lenne az állami szervek dolgozóinak adekvát, igazságos anyagi és társadalmi megbecsülésére Is. A jogi kultúra tehát hozzájárulás a társadalom kulturális alapjába. Másrészt viszont a társadalom kultúrájának jelenlegi állapotából indul ki és annak aktuális lehetőségei által korlátozott. A jogi életbe mindig áthatolnak azok a társadalmi értékek, melyek a kultúra sajátjai. Ezért elsősorban a nyilvánosság szerepét kell felértékelni, fokozatosan megvalósítani a jogállamiság valamennyi ismérvét, bővíteni a társadalmi párbeszéd és bizalom határait, radikálisan javítani a művelődés rendszerét, átfogóan rehabilitálni a család érzelmi életét, erőteljesen érvényesíteni a környezetvédelem szempontjait a társadalmi újratermelésben stb. Dr. ALEXANDRA KRSKOVÁ, docens Sokak számára ellenszenves a cigányok sajátos magatartása, viselkedése, s ezt látszik igazolni a statisztika is: a súlyosabban elítélendő bűnesetek közel 85 százalékát ők követik el. Ez azonban nem lehet sem szempont, sem mérce annak a megítélésében, hogy a cigánygyerekek, a 3 és 6 év közötti legkisebbek miként élnek. Nagymagyaron (Zlaté Klasy) külön, de persze már nem péróban, hanem rendezett körülmények között, közművesített falurészben 1100 cigány lakik, a közgazdaságilag központi községnek minősített falu más részén további 200-an. Hurtony Valéria, aki három éve elnöke a cigánykérdéssel foglalkozó bizottságnak, negyed évszázada a hnb hivatalnoka, „gádzsó“ ugyan, de születése óta a cigányok közvetlen szomszédságában lakik, elragadtatással beszél a cigánygyerekekről:- Kedvesek, aranyosak, játékosak.. Micsoda elevenség él bennük! Óvodába, ilyenkor pedig a nyári napközi otthonba nagyon szívesen járnak, mert ott dalolhatnak, táncolhatnak kedvükre... Méry Júlia, a művelődési ház igazgatója más szempontból dicséri őket:- Nélkülük nincs műsor, évfordulós megemlékezés vagy ünnepség, mert hiszen még a legkisebbek is rendkívül szívesen lépnek fel a közönség előtt. Érdekesek a létszámukra vonatkozó adatok. Hároméves korig 126 gyermeket tartanak nyilván, a 3 és 6 év közötti gyermekek száma 187. Ez azt jelenti, hogy a cigánylakosok 24,08 százaléka hat éven aluli. Egyébként viszont csökken a számuk, mert az óvodáskorúak csoportja 14,38 százalékot képvisel, a legkisebbeké pedig csak 9,7 százalékot.- Egyre többen értik meg a családtervezés jelentőségét - magyarázza Hurtony Valéria. - Régebben hét-nyolc gyermek élt egy családban. Ma átlagosan öt, de a fiatalabbak már elégnek tartják, ha három gyermeket szülnek. Tavaly öt sok- gyermekes anya hivatalosan kérte a sterilizálást. A művelődési ház igazgatója gazdag tapasztalatokkal rendelkező pedagógusként ítéli meg a cigánycsaládok változó, a többi lakos felfogásához közelítő magatartását.- Talán kevesebb ma a gyermek, mint régebben, de egészségesebbek, fejlettebbek és jobban öltözöttek. Minőségi változás megy végbe. Lelkesedése tiszteletet ébreszt. Eszembe is jut a cigányok egyik közmondása: Patyiv des, patyiv chudes. Ha tisztelettel érkezel, tisztelt leszel. Mást tanúsít azonban a cigánykérdéssel foglalkozó bizottság kimutatása: a 187 óvoda, illetve nyári napközi otthonba járó gyermek közül 62 ingyenes ellátásban részesül, mert családjuk szociális segítségre szorul.- Minőségi változás - pontosít a bizottság elnökasszonya -, kevés családnál tapasztalható. A gondokat javarészt még mindig a társadalom vállalja magára. Bizottságunk például a játékszerek vásárlására, a felszerelés kiegészítésére évente gyermekenként húsz koronát utal az óvodának. Meg is lehet nézni, homokozó, hinták, műanyag fürdőmedence, és sok-sok játék vár rájuk. Két óvoda működik a községben. Egyik az úgynevezett falusi, ahová csak hét cigánygyerek jár. A másik a művelődési ház melletti, az úgynevezett cigányóvoda, amelyiknek Takács Ilona az igazgatója. Nyaranta ez működik napközi otthonként, és persze nemcsak a cigányok, hanem minden gyermek számára.- A cigányóvodában, a nagyobbak csoportjában, két osztály tanulóival szlovákul, egy osztály tanulóival magyarul foglalkoznak az óvónők. A művelődési ház igazgatója pontosítja a tájékoztatást:- Jobban mondva tanítják őket a szlovák és a magyar nyelvre, mert hároméves korukban a legtöbben csak cigányul tudnak. Egyébként érdekes tapasztalat, egyesek aránylag gyorsan, hamar megtanulnak szlovákul, kicsit nehezebben magyarul is, míg mások felnőtt korukig küszködnek a szlovák és a magyar nyelvvel. Sokan pedig még felnőttként is legszívesebben csak cigányul beszélnek. Tanulmányt, felmérést vagy kimutatást erről a korántsem érdektelen és mellőzhető jelenségről még nem készített sem pedagógus, sem népművelő. A cigánykérdéssel foglalkozó bizottság sem.- Tavaly - mondja a bizottság elnöknője - hivatalból az egyik iskolás korú cigánygyereket nekem kellett elkísérnem a javító-nevelő intézetbe. Azóta sokat töprengek, mit kellene másként tenni azért, hogy ezek a kicsinyek, akik olyan kedvesek, aranyosak, ne jussanak oda. Ám nem merem még azt sem mondani, hogy többet kell tenni értük, talán többet is kellene költeni rájuk, mert nagyon sokan mindjárt a bűnügyi statisztikát említik... A tények és a bizonyító adatok alapján pedig bátran ki kell mondani:- Hátrányos helyzetből kezdik az életüket, hiszen egyharmaduk még a nyári napközi otthonba is csak közösségi, társadalmi segítséggel juthat be. HAJDÚ ANDRÁS Fiatalok — nyáron Építőtáborokba itthon és külföldön Hetedik alkalommal rendezték meg Kassán (Kosice) az egyetemisták és főiskolások nemzetközi építőtáborát. A magasépítő, a kohóépítő és a mélyépítő vállalat üzemeiben, illetve a Fruconában, valamint a Strojmontban nyár folyamán közel ezer diák - a hazaiakon kívül háromszáz lengyel, bolgár, szovjet és NDK-beli fiatal vállalt munkát. Amint azt a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságán elmondták négyszázan, a július 30-ig tartó első turnusban, a többiek pedig az augusztus 18-ig tartó második turnusban dolgoznak majd. A munkán kívül természetesen az ifjúsági szervezet számos szórakoztató, kulturális és sportrendezvényt is szervez az építőtábor résztvevői számára. Kelet-Szlovákiában a középiskolás tanulóknak is létesítettek építőtáborokat. Levocában és HumennéNyolc nemzet gyermekei Közel másfél ezer külföldi gyermek üdül hazánk nemzetközi pionírtáboraiban. A Brezová pod Bradlom-i befogadóképessége nem nagy, itt csak 87-en üdülnek, de sokfelől jöttek: dél-afrikaiak, dánok, franciák, lengyelek, csehek, szlovákok, és magyarok. Az egyik táborvezető Pölhös Zsuzsa, a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskola harmadéves hallgatója. Néhány társával nagyszerű kirándulási programot szervezett számukra. Jártak már Bratislavában, Seni- cában, Skalicában, Myjavában, Ho- licban, Bojnicén. Nagyon tetszik a gyermekeknek az is, hogy a környező üzemek kommunistái rendszeresen belátogatnak a táborba, és munkahelyükre is meghívják őket. Esténként mindig más és más ben a kerület diákjai NDK-beli, lengyelországi és bulgáriai barátaikkal főleg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban nyújtanak segítséget. A kelet-szlovákiai középiskolások közül többen külföldön állnak munkába. Legtöbben a Szovjetunió közép-ázsiai részén és a Bajkál környékén, valamint Mongóliában. A kisiskolások nyári üdültetéséről leginkább a szakszervezetek gondoskodtak. Amint azt megtudtuk, a kerület pionírtáboraiban harminchétezer gyerek üdültetésére van lehetőség. Az első csoportban 11 600 gyerek - köztük 2500 külföldi - kezdte meg a táborozást. A kerület 54 állandó pionírtáborában a lengyel, magyar, szovjet, NDK-beli, bolgár pajtásokon kívül az idén először francia és görög gyerekeket is fogadtak. (-szák) gyermekcsoport rendez nemzeti estet. Ilyenkor igen ötletes módon mutatják be a többieknek országukat, gyermekszervezetüket, népszokásaikat. így került sor a nagy francia forradalom 200. évfordulójának a megünneplésére, majd a dél-afrikai négerek sajátos életét bemutató műsorra. A lengyelek találékony és kiváló mókamestereknek bizonyultak, rendkívül vidám hangulatú nemzeti estet rendeztek. A dánok pedig műsorukban egy hajógyárnak az életét idézték a többiek elé, amelynek egyébként jó kapcsolata van hazánkkal. A szervezők szorgos munkával naponta bizonyítják, hogy méltán kapta táboruk a béke és a barátság nemzetközi tábora nevet. Benyák Mária Farkasd (Vlcany) a Galántai (Galanta) járásban a választási program megvalósítása során a szocialista versenyben minden esztendőben a legjobbak közé tartozik. A községben a legfontosabb feladatnak a környezetvédelem fokozását és a szociális gondoskodás javítását tekintik. A 8. ötéves tervidőszakban szociális központot létesítenek 22 idős ember számára. Tavaly mélyítették és kitisztították a Vág régi medrét, idén pedig füvesítik s fákkal ültetik be a partot, és csinosítják a község négy tavának környékét, az utcákat, tereket. A felvétel a Vág medrének kotrásakor készült. (Vlastimil Andor felvétele - CSTK) Táncolnak, dalolnak kedvükre... (A felvételt Hajdú Endre készítel
