Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám, szerda

Támogatjuk az angolai kormány országépítö törekvéseit Ladislav Adamec beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Miloá Jakeé, a CSKP KB főtitká­ra tegnap Prágában találkozott az angolai államfővel. A szívélyes, elvtársi iégkörű meg­beszélésen Milos Jakes ismertette vendégével a jelenlegi európai hely­zetet és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete bukaresti ülé­sének határozatait. Szólt Csehszlo­vákia belpolitikai fejlődéséről, a poli­tikai és társadalmi élet demokratizá­lásáról, a gazdasági reformok politi­kájáról. Megvilágította az átalakítási folyamat szocialista jellegét, és fel­vázolta azokat a feladatokat, ame­lyekkel a CSKP a XVIII. kongresz- szusra való előkészületek során fog­lalkozik. Jósé Eduardo dós Santos tájé­koztatott Afrika déli részének hely­zetéről és a harcok leállítását, a bé­ke megteremtését, valamint a dél­nyugat-afrikai országok és Namíbia együttműködésének fejlesztését célzó megbeszélésekről. Kifejtette az angolai párt politikáját, melyet az ország gazdasági és szociális fej­lesztésének biztosítása során érvé­nyesít. Milos Jakes teljes mértékben támogatta a válsághelyzet békés rendezésének megkezdett folyama­tát, és nagyra értékelte dós Santos elvtárs személyes hozzájárulását e politika megvalósításához. A találkozón jelen volt Manuei Quarta Punza, az Angolai Népi Köztársaság csehszlovákiai nagy­követe, az MPLA-Munkapárt Köz­ponti Bizottságának tagja. A társadalmi érdekeket szem előtt tartva Minisztériumi állásfoglalás a zöldség- és gyümölcsárakról (CSTK) - Az SZSZK Pénz-, Ar- és Bérügyi Minisztériuma a követke­ző állásfoglalást juttatta el a Cseh­szlovák Sajtóirodához a gyümölcs­ös zöldség-, konkrétan a kajsziba­rack-felvásárlásban idén felmerült problémákról. A barack felvásárlási ára csak arra a mennyiségre vonat­kozik, amelyről az illetékes kereske­delmi vállalat (Zelenina) és a gyü­mölcstermesztők (efsz-ek és állami gazdaságok) között szerződéses megállapodás született. Jelenleg az ilyen barackszállítmányok kilónkénti -- első osztály esetén - felvásárlási ára 9 korona. A többi szállítmányok­ra (tehát a kertbarátoktól szárma­zókra, illetve a szerződésen felüli és más mezőgazdasági szervezetektől származó szállítmányokra) a szállító és a megrendelő által szerződésben megállapított árak érvényesek, ami lehetővé teszi a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozását. Az egyes gyümölcsfajták fo­gyasztói árát boltjaik számára a Ze­lenina vállalatai határozzák meg, s eközben módosíthatják azt, éspe­dig a kereslet és a kínálat alakulásá­val összhangban. A szabad értéke­sítés esetén a fogyasztói ár nem haladhatja meg azt a felső határt, az első osztályú gyümölcsök esetén ér­vényben levő fogyasztói árat, amely maximálisan 50 százalékig terjedő­en emelhető. A jelenlegi helyzet alá­támasztja, hogy a szerződéses ár­képzési rendszer lehetőségeit még nem használhatják fel megfelelően. Az árképzésnek és az árak adott helyzethez való igazításának joga lehetővé teszi, hogy a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás s -értékesítés során érvényesüljenek a társadalmi érdekek. Azonban célszerűen kell felhasználni az SZSZK Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisztériumá­nak reszortjához tartozó kereskedel­mi szervezetek ún. kockázati alap­ját, éspedig úgy, hogy teljes mérték­ben megszervezzék a vásárlóknak szánt gyümölcs szállítását. Készek vagyunk a szakszerű megbeszélésekre Ladislav Adamec magyarországi látogatása elé (CSTK) - Ladislav Adamec szö­vetségi miniszterelnök közelgő ma­gyarországi látogatása kapcsán Mi­roslav Pavel, a szövetségi kormány elnökségi hivatala sajtóosztályának vezetője válaszolt a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának arra a kérdésére, hogy a csehszlovák kormányküldöttség milyen álláspon­tot fog képviselni a gabcíkovo-nagy- marosi közös vízerőműről folytatan­dó megbeszéléseken:- A csehszlovák kormánydelegá­ció, amely Budapesten Németh Miklóssal, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökével fog tárgyalni, a látogatásra teljesen világos megbízatással indul. Állás­pontját a szövetségi kormány már a május 15-én közzétett nyilatkoza­tában körvonalazta, s a CSSZK és az SZSZK kormánya, valamint jú­nius 20-án a Szövetségi Gyűlés is támogatásáról biztosította. Úgy gon­doljuk, hogy a közös vízlépcsőrend­szer magyarországi építési munká­latainak egyoldalú felfüggesztése, amelyről a magyar kormány május 13-án hozott döntést, ellentétben áll a Gabcíkovo-Nagymaros Vízlép­csőrendszer építéséről és üzemelte­téséről 1977. szeptember 16-án alá­írt megállapodással. A csehszlovák kormány ezt a szerződést mindkét fél számára érvényesnek és kötele­zőnek tekinti, s ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsák. Az építési munkák egyoldalú szüneteltetésével - amely már tovább tart, mint az eredetileg bejelentett időtartam, tehát két hó­nap - már most jelentős károk kelet­keztek, és jóval nagyobbak várhatók az építkezés teljes leállítása esetén. A csehszlovák kormány kérni fogja a károk megtérítését. Hisszük, hogy a kormányfői tanácskozásokon sike­rül megtalálni a beruházás kivitele­zésének sikeres befejezéséhez ve­zető közös utat. Kormányküldöttsé­günk kész tárgyszerű, szakszerű megbeszéléseket folytatni. Az átalakítás új munkastílust követel (Folytatás az 1. oldalról) ták, hogy Temelínben a több mint 7 ezer építő számára kedvező szo­ciális feltételeket teremtettek.- Nagyra értékelem jó munkájukat- mondotta a szemle után Ladislav Adamec. - Nagyon tisztelem azokat, akik becsületesen dolgoznak. Adamec elvtárs ellátogatott az épülő hnévkovicei vízműhöz is. A lé­tesítmény lesz a temelíni atomerő­mű legnagyobb vízforrása. Ott egye­bek között arról volt szó, hogy nem használják ki megfelelően a kivitele­zők rendelkezésére álló építőgé­peket. A vendéget elkísérte Antonín Krumnikl fűtőanyag- és energiaipa­ri miniszter, illetve a kerület vezetői. Ezután Adamec elvtárs a Cesky Krumlov-i Agrokombinát állami vál­lalatnál járt. Jaroslav Zámecník igazgató a vendégek, illetve az állami válla­lat vezetőinek a találkozóján egye­bek között elmondta, hogy mintegy 22 ezer hektáron termesztenek ga­bonát, amelynek felét már learatták. Adamec elvtársat tájékoztatta az ál­lattenyésztésben elért eredmények­ről, majd a résztvevők kötetlen esz­mecserét folytattak a Őumavában tapasztalt ökológiai problémákról. Ezt követően a miniszterelnök el­látogatott a öeské Budéjovice-i Tej­ipari Vállalat ottani üzemébe. A Dél-Csehországban tett mun­kalátogatása végén Ladislav Ada­mec Őeské Budéjovicében részt vett a kerület párt- és gazdasági szervei vezetőinek aktívaértekezletén. Megnyitójában Miroslav Slavík áttekintette, hogy a kerületben a 8. ötéves tervidőszak kezdete óta mi­képp teljesítették a tervfeladatokat. A továbbiakban rámutatott a jelenle­gi és régi keletű fogyatékosságokra egyaránt, majd arról beszélt, hogy az ottani dolgozók aktívan részt vesz­nek a gazdasági mechanizmus át­alakításában és a társadalom de­mokratizálásában. Ezt követően La­dislav Adamec szólalt fel. Adamec elvtárs beszéde után vita következett, majd a szövetségi mi­niszterelnök válaszolt a résztvevők kérdéseire, és reagált felszólalása­ikra. A jelenlevők ezután határozatot hagytak jóvá, amelyben egyebek között hangsúlyozták, hogy a kerület dolgozóinak döntő többsége támo­gatja a kommunista párt jelenlegi céljait. A Néhány mondat című szo- cialístaellenes felhívás kapcsán elí­télték az ellenséges erőknek a szo­cializmussal szembeni törekvéseit. (Folytatás az 1. oldalról) nizmus előkészületeinek utolsó sza­kaszához érkeztünk, és a 8. ötéves tervidőszak végéig már csak nem egész másfél év marad hátra. A továbbiakban részletesen ele­mezte az ezekkel összefüggésben felmerült problémákat, majd így foly­tatta: Az emberek leginkább tények­nek, eredményeknek hisznek. Köte­lességünk mindenütt úgy dolgozni, hogy az utóbbiakra támaszkodhas­sunk. Mindenekelőtt a vezetőkön, a párt- és szakszervezeti tisztségvi­selőkön, a képviselőkön és a többi felelősségteljes tisztséget betöltő tisztségviselőn múlik, hogy ehhez megteremtse a feltételeket. Mivel? Elsősorban munkája tartalmának és stílusának megváltoztatásával, s példamutató munkával. Azzal, hogy a kollektívák figyelmét olyan területekre összpontosítsa, ahol na­gyobb előkészületek és költségek nélkül jó eredmények érhetők el. Ilyen lehetőségekből mindenütt ele­gendő van. A termelővállalatoknál a figyelmet a hazai piacnak keresett árucikkekkel való ellátására kell for­dítani. A nemzeti bizottságokban új káderekkel kell megerősíteni a leg­többet kritizált helyeket, és hatályta­lanítani kell azokat az előírásokat, amelyek feleslegesen keserítik a la­kosság életét. A társadalmi szerve­zetek is sok hasznosat tehetnek, s meg tudnak szabadulni a formaliz­mustól. Némely területen mind ez ideig egy helyben topogunk. Az emberek panaszkodnak, hogy hozzájuk még nem érkezett el az átalakítás. A ve­zetők ezt azzal indokolják, hogy a kollektívák nem értették meg az új dolgokat, s elégtelen a felülről jövő segítség. Mi a valóság? A központi szervek általános kritizálása igaz­ságtalan - hangsúlyozta, majd utalt arra, hogy az utóbbi időben több új javaslat született az átalakításra vo­natkozóan.- A szocialista állampolgárnak, a valódi gazdának társfelelősséget kell éreznie, a gazdasági önállóság keretében saját magának kell kez­deményeznie, valamint a vállalaton belüli irányítás ésszerűsítésére, az adminisztratív apparátus csökkenté­sére, a szervezeti kapcsolatok egy­szerűsítésére és az önelszámolás elvének az alapvető láncszemek fel­tételeire való lebontására keli töre­kednie. Mind ez ideig kevés példa áll rendelkezésünkre a vállalkozói akti­vitás széles körű lehetőségeinek ilyen kihasználását illetően. Gyak­rabban találkozunk másfajta kezde­ményezésekkel, éspedig a feladatok elengedésének, a tervszámok csök­kentésének, a szubvenciók nyeré­sének és kivételadásra való ürügyek keresésének irányában. Az ilyen és hasonló magatartás nem segít az átalakításnak, éppen fordítva: féke­zi, lassítja és - nem habozom ki­mondani közvetlenül diszkredi- tálja. Támogatjuk az elmaradás bírála­tát, de a korszerűsítésre a vállala­toknak kell megteremteniük az esz­közöket. Az állami költségvetésből csak kivételesen folyósíthatunk. A jövő évre való felkészülés rend­kívül bonyolult és nehéz. Az idei második félévben sok munka hárul ránk. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének kockázatát azonban nemcsak az ide vonatkozó doku­mentumok jóváhagyásában látjuk. Az új év sikeres megkezdése nem­csak a határidők megtartásától, ha­nem a készülő dokumentumok mi­nőségétől is függ. A kérdések sok­oldalú elbírálásának rovására sem szeretnénk időt nyerni. Éppen fordít­va, arra törekszünk, hogy rendsze­resen konzultációkat folytassunk a Nemzeti Front szerveivel, társa­dalmi szervezeteivel, valamint a köztársasági kormányokkal és az irányítás alacsonyabb szintű lánc­szemeivel. Nyíltan hangsúlyozni szeretném: a jövő évi feladatok következetes teljesítése megköveteli, hogy a poli­tikai rendszer egyes láncszemeit s a gazdasági szférát jól felkészítsük az új gazdasági feltételekre. Némely területen miért csak lassú ütemben következik be változás? Ez nem azoknak a kollektíváknak a hi­bája, amelyek érdekében az átalakí­tás történik. Ott gyorsabb az előre­haladás, ahol a pozitív változások élén tapasztalt gazdasági vezetők, párttisztségviselők, illetve a Nemzeti Front s a nemzeti bizottságok élen­járó vezetői állnak. Ma senki sem mondhatja, hogy nincs tere az önál­lóságra és a kezdeményezésrg, nem panaszkodhat arra, hogy a köz­ponti szervek nem tanúsítanak meg­értést. Passzív magatartásával csak azt bizonyítja, hogy nincs felkészül­ve a kor feladatainak teljesítésére, nem képes megfelelően betölteni a rá bízott tisztséget, és felelőtlenül viszonyul a közösséghez és a társa­dalomhoz. Hiba volna átsiklani azon, hogy a szocializmus deformációi meg­szüntetésének reményét néhány embernek a szocializmus hazai és világméretű fejlődését illető aggo­dalma kíséri. Nem csodálkozhatunk azon, hogy közülünk sokak számára nem egyszerű rendet teremteni a több évtized alatt megkövesedett elképzelések között. Azok közül, amelyeket sokáig a szocializmus alapjának tekintettünk, nem kevés nem állta ki az idő próbáját, vagy elvesztette jogosultságát. Sokszor beszélünk arról, mit je­lent konkrétan a szocializmus és az elveihez való hűség. Azok számára, akik életüket kötötték össze eszméi­vel és építésével, ez több tekintet­ben sokéves erőfeszítéseik és mun­kájuk valóra válása értelmének kér­dését jelenti. A szocializmus eszméi iránti valódi hűség megköveteli, hogy a figyelmet a múltról a holnap szükségleteinek és lehetőségeinek keresésére fordítsuk. A szocializmust nem értelmezhet­jük valamilyen kész, örök érvényű dogmaként. Több ország közös erő­feszítései révén jön létre, az átalakí­tás során szerzett pozitív és negatív tapasztalatokból születik. Egy sor dologról még csak vita folyik, és sokat kísérletezünk. Egy azonban bizonyos. Nem lehet célunk az álta­lános hiányosságok és lemondások, de a pocsékolás társadalmának megteremtése sem. Kritérium volt, ma is az és a jövőben is az lesz: a szükséges kedvező feltételek megteremtése az emberek anyagi és szellemi szükségleteinek kielé­gítéséhez, a kapitalista országokkal a munkatermelékenységben az élet- színvonalban és az emberi jogok érvényesítésében való sikeres ver­senyhez. A szocializmust úgy értelmezzük, mint a már elértnek az állandó átala­kítását, összhangban a tapasztala­tokkal s tekintettel a változó körül­ményekre és az élet növekvő szük­ségleteire. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy rendszerünk el­vei, amelyek az emberek fejlődését szolgálják, szilárdak és életképesek maradnak. A nehezen kiharcolt értékek meg­őrzéséről való gondoskodás teljesen jogos. Ereje azonban nemcsak a múltra való emlékezésben, ha­nem, és mindenekelőtt, a jelenlegi feladatok megoldására való felelős­ségteljes előkészületekben rejlik. Ez senki számára nem könnyű. Fájó is lehet, de ez az előrehaladás egye­düli útja. Ebből indulnak ki a Varsói Szer­ződés tagországai is. A nemrég tar­tott bukaresti tanácskozásokon egyetértettek abban, hogy „nem lé­tezik semmilyen általános szocialis­ta modell, és hogy senki sem rendel­kezhet az igazságmonopóliummal. Az új társadalom építése olyan alko­tó folyamat, amely minden ország­ban feltételeivel, hagyományaival és szükségleteivel összhangban megy végbe.“ Felelősségteljes feladatok várnak ránk, az alapvető központi népgaz­dasági tervek kidolgozását jól kell összehangolniuk az egyes állami vállalatok fejlesztési programjának előkészítésével. Ez az összekap­csolás nem lesz adminisztratív, mint eddig, csak a feladatok felülről lefelé való mechanikus lebontásáról lesz szó. Arra törekszünk, hogy gaz­dasági szempontból hangoljuk össze a társadalmi és vállalati érde­keket. Az egyik legfontosabb feladatnak tekintem a komplex szerkezetváltási program kidolgozását. Nem szeret­ném részletesen elemezni a vele összefüggő kérdéseket. Ezekről a Szövetségi Gyűlésben beszéltem, s fokozatosan fogjuk kidolgozni. Azonban semmiképp sem csak a minisztériumok ügyéről van szó. Ebben nagy szerepet kell játszaniuk az állami vállalatoknak, mivel ők ma­guk látják a legjobban, hogy miképp fordíthatják figyelmüket a hatéko­nyabb termelésre, s eközben ho­gyan oldhatják meg az alkalmazot­tak szociális problémáit. Nagyon fontosnak tekintem a la­kosság egészségügyi ellátását. E téren már sokat tettünk, sőt több tekintetben a térítésmentességet és a minőséget illetően megközelítettük a világszínvonalat. Mennyiségi szempontból ma nem állunk rosszul. Azonban annak következtében, hogy nincs összhang a növekvő szükségletek és az elért eredmé­nyek között, az emberek régi keletű fogyatékosságokat tapasztalhatnak. Hasonlóan bonyolult feladatok vár­nak ránk az oktatási-nevelési rend­szer továbbfejlesztésében, a gyer­mekekről és a többi fiatalról való gondoskodásban, az állami lakás- koncepció kidolgozásában. Az utóbbi időszakban néhány ke­rületben, beleértve a Dél-cseh- országít is, találgatások láttak napvi­lágot az állítólagos árintézkedések­ről. Miképp reagáljunk erre? A kor­mány e kérdéssel kapcsolatos állás- foglalását már többször nyilvános­ságra hoztuk. Semmiképp sem ha­ladunk az olyan változtatások útján, amelyek veszélyeztethetnék a la­kosság életszínvonalát. Mindig szem előtt fogjuk tartani azt, hogy összhang legyen az ár-, bér- és szociálpolitika között. A gazdasági mechanizmus átalakítása és a 9. ötéves terv kidolgozása kapcsán foglalkozunk a pénzbevételek, a költségek és a kiskereskedelmi árak alakulásával. Hazánkban nagy az élelmiszer­fogyasztás, az élelmiszerek vi­szonylag olcsók. Ez aránytalan és ésszerűtlen felhasználáshoz és -po­csékoláshoz vezet. Sokszor felhívják a figyelmünket az ún. burkolt áremelésekre. Erről a negatív jelenségről tudunk, s ké­szek vagyunk elejét venni. Több gazdasági szervezet a tervfeladatok nyomására és a társadalmi szük­ségletekkel ellentétben növeli a ma­gasabb árkategóriába tartozó áru­cikkek arányát, és egyúttal csökkenti az alacsonyabb kategóriákba tarto­zókét. Ezt az árfegyelem és a kor­mány gazdaságpolitikája elvei meg­szegésének tekintjük. Ezért mérle­geljük, hogy szervezetet hozunk létre a fogyasztók védelmére - szö­gezte le Adamec elvtárs. Végezetül hangsúlyozta: Nem fe­lel meg a valóságnak, hogy az átala­kítás csökkenti a párt szerepét. For­dítva, szélesebb körű és offenzívabb érvényesítését követeli meg. Meg­győződésem, hogy a dél-csehorszá­gi pártszervezet az állampolgárokkal közösen becsületesen teljesíti a je­lenlegi bonyolult időszakban ráháru­ló feladatokat. Ehhez sok sikert, for­radalmi elszántságot és egészséget kívánok önöknek. Ma zárulnak a szakértői tárgyalások (CSTK) - Budapesten tegnap folytatódtak a magyar és csehszlo­vák szakértők együttes tárgyalásai azokról az okokról, amelyek miatt a magyar kormány leállította a dunai vízlépcső nagymarosi beruházásán az építkezést. A mintegy 60 szak­ember a tárgyalások második nap­ján három munkacsoportban ta­nácskozott. A hidrológiai és ökológiai kérdé­sekről tanácskozó csoportban meg­vitatták a magyar tudósok arra vo­natkozó feltételezéseit, hogy a víz­lépcső két fokozatánál lévő gyűjtőte­rületen megszűnik a víz öntisztulá­sa, amely Budapest és más terüle­tek ivóvízellátását veszélyezteti. Ezeket az aggodalmakat meggyő­zően cáfolta Oto Miáur mérnök, aki kijelentette, hogy a víztömeg a víztá­rolóban átlagosan 36 óra leforgása alatt cserélődik ki, s ez alatt nem történhetnek nagymértékű változá­sok az ívóvíz minőségében. A geo­lógiai és szeizmológiai kérdésekkel foglalkozó csoport a csehszlovák fél kérésére meglátogatta a Nagymaros mellett leállított építkezést. A háromnapos szakértői tárgyalá­sok zárójelentés elfogadásával ma fejeződnek be. A megvitatott kérdé­sek többségében azonban eddig je­lentős az eltérés a magyar és cseh­szlovák tudósok álláspontja között. ÚJ SZÚ 2 1989. VII. 1

Next

/
Thumbnails
Contents