Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám, szerda
ÚJ szú 5 989. VI. 14. Kamatoztatni a párt és a társadalom kollektív bölcsességét (Folytatás a 4. oldalról) a televízióban dolgozó párttagokkal szemben, mivel a közvéleményt naponta befolyásoló tömegtájékoztató eszközöktől függ nagymértékben az állampolgárok viszonya az átalakításhoz és a szocializmushoz. Kötelességük úgy dolgozni, hogy betöltsék a széles, demokratikus tribün szerepét, teret teremtsenek a nézetek és tapasztalatok cseréjéhez, a szakavatott bírálatok közléséhez, a megoldások kereséséhez, a pozitív tettek és a követésre méltó tapasztalatok népszerűsítéséhez. ■ Milyen követelményeket támasztanak a pártszervekkel és szervezetekkel szemben a 8. ötéves terv átfogó teljesítésének feladatai? Társadalmunk a CSKP XVII. kongresszusa után a fejlődés új szakaszába lépett. A népgazdaság in- tenzifikálása révén megkezdtük az ország szociális-gazdasági fejlesztésének meggyorsítását. A nép életszínvonala növelésének szempontjából fejleszteni kell Szlovákia gazdaságát, fokozni részvételét az országos források megteremtésében, a 8. ötéves tervidőszakban meg kell gyorsítanunk a gazdasági fejlődés dinamikáját úgy, hogy a nemzeti jövedelem szlovákiai növekménye nagyobb legyen, mint országos mértékben. Az ötéves tervidőszak első három évében a nemzeti jövedelem 12,5 százalékkal növekedett, ami lehetővé tette, hogy megvalósítsuk az elképzeléseket a lakosság személyi fogyasztásának növelésében. A társadalmi fogyasztás is nagyobb lett. Magasabbak lettek a nyugdíjak. Számos területről hasonló jó eredményeket sorolhatnánk fel, példákat említhetnénk a dolgozók áldozatvállalásáról. Mindez azt tanúsítja, hogy a dolgozókollektívák igyekeznek becsülettel teljesíteni feladataikat. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek Szlovákia gazdaságának eddigi fejlődésével. A minőség, a társadalmi termelékenység, a nemzeti jövedelem beruházás-, energia- és szállításigényessége szempontjából nem teljesítjük az ötéves terv feladatait. Nem sikerült elérnünk a gazdasági egyensúlyt. A gyakorlatban lassan érvényesülnek a tudomány és a technika új ismeretei, a szlovákiai szervezetek nem kapcsolódnak be megfelelő mértékben a nemzetközi munkamegosztásba. Az építkezési beruházások a fennálló fogyatékosságok miatt egyelőre nem járnak az elvárt eredményekkel. Nem kis nehézségek merülnek fel a komplex lakásépítésben, az egészségügyi, szociális és ökológiai létesítmények építésében. Nem sikerül megvalósítani több, a szállítói-megrendelői kapcsolatok javítására hozott határozatot. Emiatt zavarok keletkeznek a termelésben, nem teljesítik egyenletesen a feladatokat, ami a dolgozók jogos bírálatának tárgyát képezi. A helyzet javítása megköveteli, hogy a párt is ellenőrizze minden vállalatnál a szállítási kötelezettségek és a gazdasági szerződések teljesítését. Ugyancsak így kell ellenőrizni azoknak a tárgyi problémáknak a megoldását, amelyek a központi szervek hatáskörébe tartoznak. Határozottan fel kell lépni a spekulációk és az ügyeskedések ellen. A 8. ötéves terv feladatainak megvalósítása megköveteli a párt- szervezetek • széles körű politikaiszervező és ellenőrző tevékenységét. A pártmunkában nagyobb figyelmet kell fordítani azon feladatok megoldására, melyekkel eddig minőségi szempontból nem tudtunk megbirkózni. Szlovákiában a sürgős feladatok közé tartozik a gazdaság teljesítményének növelése, a termelés hatékonyságának és minőségének javítása, a rendelkezésünkre álló anyagi források és szellemi eró intenzív kihasználása. Az SZSZK kormánya intézkedéseket dolgoz ki az SZSZK gazdasága teljesítményének növelésére. Ha a termelésben nem hajtunk végre progresszív szerkezeti változásokat a csehszlovák gazdaság szükségleteivel összhangban, ha nem gyorsítjuk meg a tudomány és technika eredményeinek alkalmazását a termelésben, és nem kapcsolódunk be nagyobb mértékben a nemzetközi munkamegosztásba, ezt nem tudjuk teljesíteni. Kulcsfontosságú kapcsolataink bővítése és elmélyítése a Szovjetunió és a többi KGST-ország vállalataival és szervezeteivel. Új lehetőségek nyílnak a kooperációban, a közvetlen termelési kapcsolatokban, a közös munkahelyek és vállalatok kialakításában, főleg az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal. Ez azonban nagyobb igényeket támaszt a vállalkozószellem, a termelés minőségével, az irányítással, a szervező munkával és az együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségek következetes teljesítésével szemben. Gyorsabban és rugalmasabban kell reagálnunk a nem szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés új lehetőségeire is. Az újonnan létesülő állami vállalatoknak és önigazgatási szerveiknek mindent meg kell tenniük a 8. ötéves terv feladatainak megvalósításáért. Igényesen felül kell bírálni, hogyan készültek fel az 1990. évi terv átfogó teljesítésére az önelszámolás és az önfinanszírozás, a jövő év január elsejétől érvénybe lépő új gazdasági szabályozók viszonyai között. Erre is ki kell használni az évzáró gyűlések, a pártkonferenciák és a párt- kongresszus előkészítésének időszakát. Az ötéves terv feladatainak teljesítése megfelelő kiindulási alapot teremt ahhoz, hogy további haladást érjünk el a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsításának útján. ■ A CSKP KB Elnökségének dokumentuma a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek aktivizálásáról a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvétel fokozására ösztönöz. Hogyan valósítják meg az életben ezeket az elveket? Politikai rendszerünknek és annak fontos részének, a Nemzeti Frontnak tökéletesítésére, az általa nyújtott lehetőségek maximális kihasználására, működésének javítására, a szervezetei közti munka- megosztás pontosítására, a szorosabb kölcsönös együttműködésre törekszünk. A Nemzeti Front széles népi bázisa nemcsak az állampolgárok érdekeit, szükségleteit és vágyait képviseli, hanem megteremti a feltételeket alkotó tevékenységükhöz a társadalom irányításában, a politika kimunkálásában, megvalósításában valamint ellenőrzésében való részvételük fokozásához is. A feltételek azonban csak a dolgok egyik oldalát jelentik, a másikat a mindennapi gyakorlat. Az eddigi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy nem használják ki teljes mértékben a Nemzeti Front által megteremtett lehetőségeket. A CSKP KB Elnöksége ezért hagyta jóvá aktivizálásának alapelveit. Valamennyi politikai párt és társadalmi szervezet támogatja a dokumentumot. Már összegezhetjük a megvalósításában elért első eredményeket, melyek tanúsítják: a társadalmi szervezetek többsége arra törekszik, hogy tevékenységét közelebb hozza az átalakítás feladataihoz. Látnunk kell azonban azt is, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei munkájának színvonala még nem felel meg szükségleteinknek és azoknak a követelményeknek, amelyeket politikai rendszerünk további tökéletesítésével szemben támasztunk. A CSKP KB Elnökségének javaslatai egyelőre nem valósulnak meg minden szinten és teljes mértékben. Ez mindenekelőtt az alapszintre vonatkozik, ahol a politika konkrét megvalósításáról döntenek. A Nemzeti Frontban tömörülő szervekben és szervezetekben kezdeményezőbben kell keresni az erők mozgósításának módjait a 8. ötéves terv feladatainak átfogó megvalósítása érdekében. El kell érni, hogy az egyes szervezetek sajátosságaik kihasználásával ós eddiginél nagyobb mértékben egyesítsék az embereket a pártpolitika megvalósítására, tekintet nélkül politikai és felekezeti hovatartozásukra és nemzetiségükre. Fel kell lépni minden olyan kísérlet ellen, hogy megbontsák a nép erkölcsi-politikai egységét. Határozottabban kell fellépni azokkal szemben, akik visszaélnek fogyatékosságainkkal, problémáinkkal, az emberek vallásos érzelmeivel, vagy pedig nacionalizmust szítanak. A Nemzeti Front teret biztosít nemzeteink és nemzetiségeink egységének további mélyítéséhez, a kezdeményező javaslatok megoldásához, a nemzetiségi viszonyok megszilárdításához és további fejlesztéséhez a csehszlovák hazafi- ság és internacionalizmus szellemében. Napjainkban nagyon fontos az emberek bevonása a társadalom irányításába, a párbeszéd és a véleménycsere, a kollektívák és az egyének képességeinek jobb kihasználása és specifikus érdekeik fejlesztése. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a Nemzeti Front választási programjainak, amelyek az állampolgárok politikai aktivitásának fontos eszközei. ■ A társadalom döntő többsége azonosult az átalakítással. Olyan nézetek is felmerülnek azonban, hogy a mai változások túllépik a szocialista alapelvek kereteit. Mások szerint viszont a változások nem érik el az átalakítás kívánatos mélységét. Alaptalan az az aggodalom, hogy megsértjük a szocializmus alapelveit. Nem azért kezdtük meg az átalakítást, mert rendszerünk lényege nem felelt meg nekünk, hanem azért, mert lehetőségeink és előnyeink kihasználásával sokkal többet akarunk tenni az emberért. Éppen azért, mert gazdasági erőnket jobban akarjuk kihasználni a forrásképzésben, jobban akarjuk kielégíteni az emberek anyagi és szellemi szükségleteit, úgy döntöttünk, hogy gazdasági reformot hajtunk végre, az irányítás admínisztratív utasításos módszerét gazdasági módszerrel helyettesítjük, bevezetjük az önelszámolást és az önfinanszírozást. A gazdaság területén hozott intézkedések elmélyítik és megszilárdítják a szocialista termelési viszonyokat, az életszínvonal megtartásához és fokozatos javításához, az állampolgárok személyiségének harmonikus fejlődéséhez vezetnek. A további dinamikus fejlesztést csakis munkánk hatékonyságának növelésével, jobb gazdálkodással érhetjük el. Nem számolunk a munkaerő szabad piacával, sem pedig a munkanélküliek tömegével. A szerkezeti átalakítás során a felszabaduló dolgozók- elhelyezését szakmai átképzéssel, új munkahelyek megteremtésével oldjuk meg. Az állami vállalatoknál az önigazgatási szervek választása nem jelenti, hogy ösztönösség érvényesülne a termelési folyamatban. Ellenkezőleg, a dolgozók tanácsainak elő kell segíteniük a gazdálkodás, a munkaszervezés javítását, a rend, a munka- és technológiai fegyelem fokozását, mivel csak így érhetünk el nagyobb munkatermelékenységet. Az anyagi és erkölcsi érdekeltséggel függ össze az igazságtalan és káros egyenlősdi megszüntetése és az elvégzett munka szerinti javadalmazás bevezetése. A szocializmus alapelveit a nyílt politika és a nyilvános tájékoztatás nem sérti. Nem sérti a nézetek pluralizmusa sem a szocialista koncepció keretében, ami lehetővé teszi a problémák megoldása legalkalmasabb módjának keresését. A szocialista demokrácia elmélyítése azt jelenti, hogy jobban használjuk ki a nép tettrekészségét, széles körű részvételét a gazdasági folyamatokban, a társadalom irányításában és igazgatásában, vagyis a szocializmus alkotó fejlesztésében. Nem szabad megengednünk, hogy az ellenséges propaganda hatása alá kerüljünk, amely azzal rágalmaz bennünket, hogy csak beszélünk az átalakításról, de semmit sem teszünk érte. Az átalakítással kapcsolatos változások mélységét tanúsító tényekre kell támaszkodnunk. Ezeket a változásokat kezde- ményezően a kommunista párt indította el másfél évvel ezelőtt a CSKP KB 7. ülésén és fokozatosan minden területre kiterjedően konkretizálja a tartalmát. Továbbra is megfontoltan, de fáradhatatlanul haladunk előre a nép szükségleteivel összhangban, figyelembe véve feltételeinket és legújabb történelmi tapasztalatainkat is. ■ Minden kongresszusi tanácskozás a társadalom önismereti folyamatának bizonyos betetőzését jelenti. Hogyan vesznek ebben részt a társadalomtudományi intézetek? Szlovákiában a társadalomtudományi intézetek bekapcsolódnak az alapvető pártdokumentumok a CSKP programja alapelveinek és alapszabályzatának - kidolgozásába, valamint a CSKP XVIII. és az SZLKP kongresszusa tartalmi előkészítésében is, azáltal, hogy a tudományos dolgozók részt vesznek az egyes munkacsoportok és bizottságok munkájában. Bekapcsolódnak a CSSZSZK új alkotmányának előkészítésébe is. A kongresszusi előkészületek keretében szakvéleményt mondanak és prognózisokat állítanak fel. Az SZLKP KB Marxiz- mus-Leninizmus Intézete, a CSKP KB Politikai Főiskolájának bratislavai kara, a Szlovák Tudományos Akadémia társadalomtudományi intézetei és a felsőoktatási intézmények a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú kérdéseinek tanulmányozásával kapcsolódnak be az SZLKP kongresszusának előkészítésébe. Érdekünk, hogy a társadalomtudományok aktívabban vegyenek részt az átalakítás politikájának kidolgozásában és megvalósításában, hogy Szlovákiában a társadalomtudományi kutatás véleményt mondjon a társadalom helyzetéről, fejlődéséről és távlatairól, hozzájáruljon a szocializmus mai marxista- -leninista elméletének fejlesztéséhez. ■ Tisztelt első titkár elvtárs, mit szeretnél még befejezésül elmondani az évzárógyűlések előkészítéséről, a kommunisták és a széles közvélemény részvételéről az előkészületekben? A kommunisták évzáró tanácskozásainak előkészítése és megvalósítása során tudatosítani kell, hogy ezek társadalmunk vezető politikai ereje legfelsőbb szerveinek tanácskozásai lesznek. A pártpolitikai megközelítéseknek kell túlsúlyba kerülni, kiküszöbölve a helyenként még előforduló indokolatlan külsőségeket. Az évzáró gyűléseken és a pártkonferenciákon felvetett valamennyi kérdéssel kapcsolatban azt kell értékelni, hogy hogyan halad a társadalmi élet valamennyi területének átalakítása. A pártpolitikai munka középpontjába az ember érdekeit, létszükségleteit, gondjait és törekvéseit kell állítani. Az évzárógyűlések és konferenciák eredményei és légkörük jelentős mértékben az előterjesztett dokumentumok színvonalától függ. Az alapot a legutóbbi évzáró gyűlés vagy konferencia határozatai teljesítésének értékelése, valamint annak felmérése képezi, mit sikerült eddig a kollektíváknak a gyakorlatban megvalósítaniuk a CSKP XVII. kongresszusának és a CSKP KB azt követő üléseinek határozataiból. Fontos, hogy az évzáró gyűlések és pártkonferenciák politikailag mozgósító határozatokat hozzanak, amelyeknek súlypontját napjaink és jövőnk legfontosabb feladatai képezik majd. A CSKP KB határozataiból kell alkotóan kiindulniuk, amelyek lebontják az átfogó társadalmi átalakításból és a CSKP KB Elnökségének a februári győzelem 41. évfordulójával kapcsolatos felhívásából eredő feladatokat. A párt társadalmi vezető szerepének lenini értelmezése abban rejlik, hogy a párt nem áll a társadalom fölött, hanem annak elválaszthatatlan részét képezi. Ebben a szellemben kell leküzdeni a pártszervezetek egy részének magábazárkózását. Döntő fontosságú az olyan légkör megteremtése, amelyben az évzáró gyűléseken minden kommunista, a konferenciákon minden küldött felelősséget érez majd és szükségesnek tartja, hogy véleményt mondjon a felvetett kérdésekről, s tevékenyen bekapcsolódjon a pártpolitika feladatainak megvalósításába. Az állampolgárok és a párt kapcsolata, a pártpolitika iránti bizalom csak akkor szilárdul meg, ha az emberek saját tapasztalataik alapján naponta tanújelét látják annak, hogy a párt kitartó harcot folytat határozatai megvalósításáért, az átalakítás irányvonalának érvényesítéséért. A legmeggyőzőbb érvek a konkrét eredmények. Úgy gondolom, hogy a széles közvéleményt már gyakorlatilag bevontuk a CSKP XVIII. kongresszusának, az SZLKP kongresszusának és az évzáró pártgyűlések előkészítésébe. Ez a nyílt politikának, a széles körű tájékoztatásnak köszönhető, nemcsak országos, hanem területi viszonylatban is. Ezt tovább kell tökéletesítenünk és fejlesztenünk. Ami a CSKP XVIII. kongresszusán megvitatandó fontos dokumentumokat - a párt programjának tervezetét, a CSKP új alapszabályzatának javaslatát és a CSSZSZK új alkotmányának tervezetét - illeti, csak azt mondhatom, ami már a CSKP KB 9. ülésén elhangzott: Ezeket nemcsak a párton belül, hanem széles körű nyilvános vitában is megtárgyalják. Szívesen fogadunk minden javaslatot, észrevételt és ötletet. (Ivan Dubovsky felvétele - Pravda)
