Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. VI. 14. Varsói előkészületek a választások második fordulójára Az államtanács 33 új mandátumot írt ki • Rakowski kormányfő nem indul az erőpróbán • A Szolidaritás megkérdőjelezi Jaruzelski államfővé jelölését (ŐSTK) - Tegnap tették közzé a lengyel napilapok Mieczyslaw Ra- kowskinak, a LEMP KB PB tagjá­nak, a minisztertanács elnökének a nyilatkozatát arról, hogy nem indul a parlamenti választások június 18-i második fordulóján. A kormányfő ugyanakkor leszögezte, ez nem je­lenti azt, hogy visszavonulna a köz­élettől. Hasonlóan döntött Jerzy Jozwiak, a Demokrata Párt KB el­nöke, s a párt több más vezetője is, akik a június 4-i első fordulóban az országos listán indultak, s a kor­mányfőhöz hasonlóan nem szerez­ték meg a szükséges szavazat­mennyiséget. Az ellenzék napilapja, a Gazeta Wyborcza a második forduló előtt ismét megkezdte a kormánykoalíció, s főleg a LEMP jelöltjeinek kádere- zését. Felszólította a választókat, hogy a LEMP, illetve a koalíció azon jelöltjeire szavazzanak, akik már „barátai az ellenzéknek“, vagy azzá válhatnak. Azt ajánlotta a választók­nak, hogy például Varsóban ne sza­vazzanak Janusz Kobasiewiczre, a LEMP KB PB póttagjára, a varsói pártbizottság első titkárára. Mindez azt tanúsítja, az ellenzék már most meg szeretné szerezni a parlament­ben a hatalmat, annak ellenére, hogy formálisan a kormánykoalíció élvez többséget a szejmben Az ellenzéki lap ezzel párhuza­mosan értésre adta, a Szolidaritás és más ellenzéki erők felléphetnek Wojcech Jaruzelski államfővé való jelölése ellen. A lap közölte Janusz Onydzkiewicznek, a Szolidaritás szóvivőjének nyilatkozatát, amely A leszerelési konferencia felújította munkáját (ŐSTK) - Genfben tegnap felújí­totta munkáját a leszerelési konfe­rencia. A tanácskozás előterében a vegyi fegyverek általános betiltá­sáról szóló megállapodás előkészí­tése áll. A párizsi nemzetközi vegyi- fegyver-konferencia az év elején szólított fel a megállapodás mielőbbi megkötésére. A leszerelési konferencia ezenkí­vül foglalkozni fog a nukleáris kísér­letek betiltásával, az űrfegyverkezés megakadályozásával és más lesze­relési kérdésekkel. A vegyi fegyverek betiltásáról teg­nap a szovjet-amerikai konzultáció­kat is felújították. Erről májusban Moszkvában állapodott meg Eduard Sevardnadze és James Baker, a két ország külügyminisztere. Kik a meszhet törökök? Üzbegisztán Ferganai kerülete május 23-a óta súlyos nemzetiségi összecsapások színhelye, keddig 87 ember vesztette életét. A tragi­kus események „főszereplői“ az üzbégek és a meszhet törökök - a köztársaság területén élő nemzeti kisebbség. A megjelölés nem egészen pontos, mivel a meszhet törökök etnikailag a grú­zokhoz tartoznak. Eredetileg Mesz- hetiben éltek, ami a török határ mentén fekvő grúz terület elneve­zése. (Ez a terület lényegében megfelel a mai Grúz SZSZK Ahalci- he járásának.) A 13. század második felétől Meszhetí része volt a Szamhe-Sza- atabago hercegségnek. A 16. szá­zadban török fennhatóság alá ke­rült, s a keresztény meszheteknek át kellett térniük az iszlám vallásra. Ettől kezdve nevezték őket „törö­köknek“, annak ellenére, hogy megőrizték grúz identitásukat. 1801-ben Meszhetit annektálta az orosz birodalom, s a Szovjetunió megalakulása után a Grúz SZSZK része lett. Sztálin 1944-ben hozott döntést a meszhet törökök tömeges kitele­pítéséről. Közülük kb. 150 ezren kerültek a közép-ázsiai köztársa­ságokba, túlnyomórészt Üzbegisz- tánba. A meszhetek itt is megőriz­ték sajátosságaikat, nem olvadtak be a helyi lakosságba. (CSTK) tagadja, hogy a kerekasztalnál meg­állapodtak volna abban, hogy LEMP-tag, név szerint Jaruzelski kapja meg az újonnan létrehozott államfői tisztséget. A lengyel államtanács hétfőn megváltoztatta az eddigi választási törvényt, s az új rendelkezés értel­mében a június 4-i első fordulóban az országos listáról kiesett 33 képvi­selői helyre új mandátumokat írnak ki. Az eredeti törvény értelmében az országos listára a szavazás csak egyfordulós lehetett volna, a jelöl­teknek akkor kellett volna megsze­rezniük a több mint 50 százalékot. De mivel a 35 kiemelt párt- és állami vezető közül ez csak kettőnek sike­rült, az a helyzet állt volna elő, hogy kevesebb képviselő lett volna a par­lamentben az alkotmányban előírt­nál. Az ellenzékkel folytatott konzul­tációk után ezért hozta a módosítást az államtanács, s ezért lehet majd a vasárnapi második fordulóban az országos lista mandátumaira is sza­vazni. A 33 képviselői hely mind­egyikére legalább két jelöltet állíta­nak a kormánykoalíció pártjainak központi szervei. A varsói vajdasági bíróság hétfőn nyilvántartásba vette a Lengyel Új­ságírók Szövetségét, ezt az újonnan alakult társadalmi szervezetet, ame­lyet 1981-ben, a rendkívüli állapot kihirdetése után oszlattak fel. Dan Quayle közép-amerikai körúton Ortega: Nicaragua elszigetelése a cél (ŐSTK) - Dán Quayle, az Egye­sült Államok alelnöke tegnapra virra­dó éjszaka háromnapos közép­amerikai útra indult. Guatemalán, Hondurason kívül Salvadorban és Costa Ricában tesz látogatást. A guatemalai fővárosban Dán Quayle találkozott Vinicio Cerezo államfővel és több más vezetővel. A megbeszélések után megtartott sajtóértekezleten az amerikai alel­nök élesen támadta a nicaraguai kormányt, Manuel Noriegát, a pa­namai fegyveres erők főparancsno­kát, valamint a salvadori és a guate­malai hazafias erőket. Hondurasban Quayle szintén is­mertette országának sajátos állás­pontját a közép-amerikai helyzet rendezéséről. Megbeszéléseket folytatott Jósé Azcona elnökkel és programjában szerepelt a Hondu­rasban tevékenykedő nicaraguai kontrák vezetőivel való találkozó. Megfigyelők szerint Quayle villámlá­togatásának célja a nicaraguai el­lenforradalmi erők egyesítése, ezenkívül támogatást kíván nyerni Washington Panama-ellenes politi­kájához. Dániel Ortega nicaraguai államfő hétfőn Managuában rámutatott, az amerikai alelnök közép-amerikai kőrútjának az a célja, hogy elszige­telje Nicaraguát. A tollcsere immár megszokott - és kedves - záróaktusa egy-egy jelentős megállapodás aláírásának. Ezúttal Mihail Mojszejev hadse­regtábornok, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, a fegy­veres erők vezérkari főnöke teheti el emlékként William Crowe tengernagynak, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének a tollát és viszont. Mint már beszámoltunk róla, Moszkvá­ban hétfőn ők látták el kézjegyükkel azt a szovjet-amerikai megálla­podást, amely célja elejét venni a veszélyes katonai tevékenység nyomán esetleg kialakuló véletlenszerű incidenseknek, vagy ha netán mégis sor kerülne ilyenekre, békés tárgyalásokon rendezni azokat mielőbb. (Telefoto - ŐSTK) Alfonsín lemond tisztségéről Idő előtti elnökcsere Argentínában? (ŐSTK) - Raul Alfonsín argentin elnök hétfői televíziós nyilatkozatá­ban közölte: június 30-án Carlos Menem javára le akar mondani tiszt­ségéről. Menemnek, a májusi elnök- választások győztesének az alkot­mány szerint csak december 10-én kellene hivatalba lépnie. A jelenlegi államfővel együtt az alelnök is tá­vozni kíván posztjáról. Alfonsín nyilatkozatában rámuta­tott, már nem marad elegendő ideje Peking reméli: a külföldi vállalkozók visszatérnek A KÖZÖS PIAC A MAGAS SZINTŰ KAPCSOLATOK BEFAGYASZTÁSÁRÓL DÖNTÖTT • A KÍNAI KÖZBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUM KÖRLEVELE (ŐSTK) - Az Európai Közösségek külügyminiszterei hétfőn Luxem­burgban döntöttek arról, hogy befa­gyasztják a magas szintű kontaktu­sokat a Közös Piac és a Kínai Nép- köztársaság között. Most a külügy­miniszterek nem fogadták el a gaz­dasági szankciókra vonatkozó ja­vaslatot, úgyhogy erről a kormány­fők június 26-27-i értekezletén fog­nak dönteni. Közöspiaci források szerint való­színű, hogy a testület nem fog alkal­mazni szankciókat, s az egyes nyu­Bizalmi válság Japánban (ŐSTK) - Az Aszahi Simbun napi­lap közvéleménykutatást kezdemé­nyezett és a felmérés eredményei szerint Unó Szószuké japán kor­mányfő kabinetjét csupán a megkér­dezettek 28 százaléka támogatja, 44 százalékuk egyértelműen a kor­mányzó Liberális Demokrata Párt ellen foglalt állást. A közvéleménykutatási adatok igazolják, hogy a szigetország hábo­rú utáni legnagyobb méretű pénzü­gyi botránya, amely a Recruit cég nevéhez fűződik, alaposan megin­gatta a kormánypárt iránti bizalmat. Az emiatt lemondott Takesita kor­mányfő utóda, Unó reformok beve­zetését helyezte kilátásba, de a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a kabinetnek nem sikerül keresztülvinnie a konszolidációs re­formokat. A megkérdezettek 73 százaléka szorgalmazza a parlament alsóhá­zának a feloszlatását és új általános választások kiírását. Samir elutasítja Kairó ajánlatát (ŐSTK) - Jicchak Samir izraeli kormányfő elutasította Egyiptom ajánlatát, hogy közvetít Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet között. Az ajánlatot az izraeli látogatáson tartózkodó Butrosz Butrosz-Ghali egyiptomi külügyi ál­lamminiszter tette. Samir azzal indo­kolta az elutasítást, hogy Izraelnek egyáltalán nem áll érdekében tár­gyalni a PFSZ-szel. Ha azonban Egyiptom megpróbálná rávenni a palesztinokat, hogy részt vegye­nek a választásokban a megszállt területeken, Izrael ezt a segítséget értékelné - közölte Avi Pazner, a kormányfő szóvivője. gat-európai beruházókra bízzák, hogy hogyan reagálnak a kínai hely­zetre. Egyébként az EGK egyes tag­országai már hoztak bizonyos intéz­kedéseket, Belgium például leállítot­ta a 9 millió dolláros hitel folyósítását és három közös vállalat létesítését. Tou Ping kínai külkereskedelmi miniszter a hazai újságírók számára megrendezett hétfői sajtóértekezle­tén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a külföldi vállal­kozók a lehető leghamarabb vissza­térnek Kínába, párhuzamosan a rend és fegyelem helyreállításával. Elmondta, a külföldi tőkével működő számos cég képviselője és mene­dzsere - akik a zavargások miatt a múlt héten elhagyták Pekinget - közül néhányan visszatértek. Vé­gezetül azt hangsúlyozta, hogy Pe­king folytatni kívánja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejleszté­sét a külfölddel. A kínai közbiztonsági minisztéri­um körlevele felszólít: „Határozottan el kell nyomni az ellenforradalmi za­vargásokat Pekingben, s véget kell vetni a társadalmi nyugtalanságnak más városokban.“ Erről a Zsenmin Zsipao, a párt központi lapja adott tájékoztatást, megállapítva: „A felhí­vás célja elősegíteni Pekingben és más városokban a normális társa­dalmi rendet, garantálni az állam érdekeit, védelmezni az emberi éle­teket és a vagyont, biztosítani a re­formpolitika, a világ felé való nyitás s Kína modernizálásának folytatá­sát. A körlevél betilt minden olyan szervezetet, amely ösztönzi a társa­dalmi nyugtalanságot és az ellenfor­radalmi kihágásokat. Fel kell oszlat­ni minden törvénytelen szervezetet, tagjaiknak fel kell hagyniuk az illegá­lis tevékenységgel, vezetőiknek pe­dig a rendőrségen kell jelentkezniük. Ellenkező esetben letartóztatják és bíróság elé állítják őket. A rendőrség megbünteti mindazokat, akik a tör­vénytelen szervezetek és a zavar­gások fő szervezőit bujtatják.“ A közbiztonsági minisztérium kör­levele tájékoztat arról is, hogy a ren­dőrség „elkoboz minden fegyvert és lőszert, propaganda és agitációs anyagot. A rendőrség a törvénytelen összejövetelek feloszlatására hatá­rozott intézkedéseket hozhat, bele­értve a fegyverhasználatot is“. arra, hogy radikális lépéseket te­gyen a gazdasági válság felszámo­lására. Lemondását az egyedüli olyan alkotmányos útnak nevezte, amely megteremtheti a feltételeket a válság okainak, a gazdasági prob­lémáknak a megoldásához. Ismere­tes, hogy Alfonsín a közelmúltban drasztikus intézkedéseket foganato­sított, s ezekkel a lakosság nem értett egyet. A tiltakozó akciók véres incidensekbe torkolltak. Ezért az el­nök május 29-én 30 napra rendkívüli állapotot hirdetett ki. Carlos Menem kijelentette, kész előbb hivatalba lépni, s ezzel össze­függésben árnyékkabínetje hétfőn ülést tartott. A megválasztott államfő véleménye szerint a június 30-iki időpont túl korai. Amennyiben a fe­lek nem tudnak megállapodni, akkor a szenátus elnökét, Eduardo Mene- met, a jövendőbeli államfő testvérét bízzák meg az ország ügyeinek ide­iglenes irányításával. De Mita alakít kormányt (ŐSTK) - Több mint háromhetes politikai konzultációk után Frances- co Cossiga olasz államfő ismét Ci- riaco de Mita eddigi miniszterelnö­köt bízta meg az új kormány meg­alakításával. De Mita kabinetje május 19-én azt követően nyújtotta be lemondá­sát, hogy éles bírálatok érték őt a Szocialista Párt kongresszusán, amely a kereszténydemokratákat, a szocialistákat, szociáldemokratá­kat, republikánusokat és a radikáli­sokat tömörítő kormánykoalíció má­sodik legerősebb politikai pártja. Az ismét Ciriaco de Mita vezeté­sével megalakuló új kabinet Olasz­ország immár 49. háború utáni kor­mánya lesz, amelyben a várakozá­sok szerint nem lesznek személyi változások. Nem a jó pontok szerzésén van a hangsúly Viktor Karpov cikke a New York Timesban a Bush-tervről (ŐSTK) - A New York Times hétfői számába írt cikket a Brüsszelben előterjesztett Bush-javaslatokról Viktor Karpov szovjet külügyminiszter­helyettes, ismert leszerelési szakértő. Megállapítja: a NATO-csúcs után a dicsőítő nyugati kommentárok ar­ról szóltak, hogy az amerikai elnök magához ragadta a Szovjetuniótól a leszerelési kezdeményezést. A le­szerelés problémaköréhez nem le­het úgy viszonyulni, mint jó pontok szerzéséhez a propaganda háború­ban. Véleményünk szerint nem arról van szó, hogy éppen ki vezet a ja­vaslatok előterjesztésében. Az a fontos, hogy ezek a tervezetek végeredményben elvezetnek-e a fegyverzetcsökkentéshez, a biz­tonság növeléséhez. A NATO-ja- vaslatokat a Mihail Gorbacsov ál­tal előterjesztett kezdeményezések­re adott válasznak tartjuk. Reméljük, hogy hasonló feleletet kapunk más, az űrfegyverekre, a hadászati táma­dófegyverek 50 százalékos csök­kentésére, a föld alatti robbantások ellenőrzési rendszerére és a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó ja­vaslatainkra is. Üdvözöljük azt az elképzelést, hogy a hagyományos fegyverek kor­látozásáról mielőbb be kell fejezni a tárgyalásokat. A brüsszeli tanács­kozás dokumentumaiból azonban kitűnik: Bush elnök gondolatait szeptember előtt nem konkretizálják a NATO közös tervezetének része­ként, s ezért felmerül a kétség: le­hetséges lesz-'e a javasolt időn be­lül, 6-12 hónap alatt eljutni a megál­lapodásokhoz. Véleményünk szerint a helyzetet bonyolítja, hogy az Egyesült Államok a deffenzív rend­szereket, vagyis a védelmi jellegű elfogó vadászgépek számát is csök­kenteni kívánja. Elsősorban az of­fenzív, vagyis a meglepetésszerű támadásra alkalmas rendszereket kellene korlátozni. Ami a csapatok létszámának csökkentését illeti, Bush csupán az amerikai és szovjet hadseregről be­szélt, figyelmen kívül hagyta a NA­TO és a Varsói Szerződés közötti arányokat. A VSZ-országok közül ugyanis csak a Szovjetuniónak van­nak a nemzeti határokon kívül állo- másoztatott erői, míg a NATO-tag- országok közül Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Belgiumnak és Kanadának is, ez utóbbiak hozzáve­tőleg 100 ezer katonát állomásoztat- nak más országban (az NSZK-ban). A Bush-javaslatok fogyatékossá­gának nevezi Viktor Karpov azt, hogy nem adtak választ a Varsói Szerződés felhívására: haladéktala­nul kezdődjenek tárgyalások a takti­kai atomfegyverekről. A Szovjetunió szerint a hagyományos fegyverek és e rakéták csökkentésének párhuza­mosan kellene végbemennie. Az amerikai tervezet szerint ugyanis csak a bécsi megállapodás után kezdődhetnének meg az eszmecse­rék a harcászati rakétákról. Ezzel kapcsolatban Karpov felveti: ha va­laki, aki nem akarja sem a hagyomá­nyos, sem a taktikai nukleáris erők csökkentését, így szabotálhat. A bé­csi tárgyalások befejezésének halo­gatásával ugyanis elhúzódhatna a taktikai eszközökről folytatandó tárgyalások kezdete, s így lenne idő az új rakéták kifejlesztésére.

Next

/
Thumbnails
Contents