Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-08 / 133. szám, csütörtök
Az önigazgatás szerepéről ÚJ SZÚ 5 1989. VI. 8. A Rudé právo, Pravda, Új Szó, Práce és Práca olvasóinak kérdéseire a szövetségi kormány elnökségi hivatalának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársai válaszolnak Korábban már ötször (május 4, 20, 26. 29, 31.) közöltünk válaszokat az olvasóktól beérkezett kérdésekre az önigazgatás elveiről és szerepéről. Utolsó részünkben is változatlanok a válaszadók: dr. Josef Barák, dr. Mojmír Bartoáík, dr. Frantisek Faldyna kandidátus, Vlastimil Chmela és Jaroslav Wiesner kandidátus, a CSSZSZK kormányelnöksége hivatalának munkatársai, valamint Jan Motl, a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársa. • Milyen viszony alakul ki a dolgozókollektíva tanácsa és az között, aki a vállalat gazdasági tevékenységéért közi vetlenül felel, amikor a tanácstagság önkéntes? JÁN KROKOS mérnök, Krupina-A dolgozókollektíva szocialista önigazgatási szervei a vállalati-igazgatóval együtt a vállalat irányító szervei és közösen felelnek bárminemű tevékenységük eredményeiért. Nyilvánvaló, hogy a tanácsnak kollektív szervként nem jogi, hanem politikai és erkölcsi felelőssége van. A tanácstagok eredménytelen gazdasági tevékenység esetén gazdasági téren megérzik annak következményeit, akárcsak a dolgozókollektíva többi tagja. Ráadásul ebből a beosztásukból vissza is hívhatják őket. • Milyen jogkörrel rendelkeznek az üzemben a szocialista önigazgatási szervek, amikor a törvény semmilyen nagyobb jogkört nem ruház rájuk, vagy csak olyan jut nekik, amilyet az állami vállalat közgyűlése kijelöl számukra. JÁN KROKOS mérnök, Krupina- Az állami vállalatról szóló törvény nem tartalmazza az üzem fogalmát. A szocialista önigazgatási szervek jogkörének megállapításakor az a meghatározó, hogy a szervezeti felépítés szerint belső szervezeti egységről, avagy nem arról van-e szó. Abban az esetben, ha az üzem belső szervezeti egység, az állami vállalat közgyűlésének döntése nyomán ezen a szinten is tanácsot és közgyűlést, illetve küldött- gyűlést hozhatnak létre (lásd 28. paragrafus). Ebben az esetben a belső szervezeti egységek szocialista önigazgatási szervei olyan hatáskörrel rendelkeznek, amilyet az állami vállalat közgyűlése szab meg számukra. • Ha az állami vállalat belső szervezeti egységének dolgo- zókollektivája az állami vállalat dolgozókollektívájának egyharmadát sem teszi ki, hogyan kell eljárnia, hogy összehívják az állami vállalat közgyűlését? JOZEF BREHNY, Martin- A közgyűlés összehívásának jogi és kótelezettségbeli kérdéseit a törvény 29. paragrafusának 2. bekezdése tartalmazza. A tanács szükség szerint hívja össze a közgyűlést, évente legalább egyszer. Ugyancsak össze kell hívnia a közgyűlést minden alkalommal, ha ezt az igazgató, az alapító, vagy az illetékes szakszervezeti szerv közreműködésével a dolgozókollektíva tagjainak egyharmada kéri. Más esetekben a tanács nem köteles a közgyűlés összehívására. Nyilvánvaló tehát, hogy amikor a belső szervezeti egység kollektívája nem teszi ki a vállalat dolgozókollektívája tagjainak egyharmadát, nem kérheti a közgyűlés összehívását. Ha azonban kitart eredeti elképzelése mellett, más szervezeti egységekből is meg kell szerveznie a dolgozókol- lektiva tagjainak támogatását, hogy elérje a törvényben rögzített egyharmados szintet. • Szüksége van-e az állami vállalatnak a munkaidő kezdésének és befejezésének meghatározásához az alapító vagy más szervek és szervezetek beleegyezésére? Megszabhatják-e a munkaidőt az önigazgatási szervek? ANTON KUPKA mérnök, Kysuca-A munkaidő-beosztás, valamint a munkakezdés és -befejezés meghatározása nem tartozik sem az alapító, sem a szocialista önigazgatási szervek feladatai közé. Ezzel a Munka Törvénykönyve 83. - 95. paragrafusai foglalkoznak. A 87. paragrafus 2. bekezdése egyértelműen megállapítja, hogy a munkaidő kezdetét és végét, valamint a munkabeosztást az illetékes szakszervezeti szerv előzetes beleegyezésével a szervezet vezetője állapítja meg. Mivel az állami vállalatról szóló törvényt a szocialista önigazgatási szervek jogainak meghatározásánál tételenként sorolja fel a hatáskörükbe tartozó feladatokat, s a munkaidő kezdetének és végének megállapítása, valamint a munkaidő-beosztás nem tartozik közéjük, az önigazgatási szerveknek nincs beleszólási joguk ezekbe a kérdésekbe. • Mennyire avatkozhat be az önigazgatási szerv a felhasználható nyereség elosztásába? PETR PALEŐEK, Mladá Boleslav- Az állami vállalatról szóló törvényből következik, hogy az igazgató javaslatára a közgyűlés hagyja jóvá többek között az éves zárszámadást és a vállalat felhasználható nyereségének elosztási módját. A felhasználható nyereségből a vállalat mindenekelőtt a minimális juttatásokat fedezi a meghatározott vállalati alapokba. E minimális juttatások nagyságrendjét az önigazgatási szerv nem változtathatja meg. Ha azonban a kötelező juttatások átutalása után elosztatlan nyereség áll a vállalat rendelkezésére, saját belátása szerint további juttatásokat nyújthat a vállalati alapokba. A felhasználható nyereség elosztásáról beterjesztett igazgatói javaslat megítélésekor az önigazgatási szervnek elsősorban arra kell odafigyelnie, hogy a nyereségből az átalakítási alapelveknek megfelelő sorrendben (kulturális és szociális alap, tartalékalap...) kerülnek-e a kötelező juttatások a vállalati alapokba. Ha nincs elég nyereség az alapokba való kőtelező juttatások fedezésére, a tartalékalapból kell meríteni, s ugyancsak olyan sorrendben, amilyen a felhasználható nyereség elosztására érvényes. Ez s annak nyomon követése, vajon biztosítva van-e a minimális juttatás a kulturális és szociális alapba, szinr tén az önigazgatási szervek feladata. Nem kerülheti el figyelmüket az sem, vajon a vállalati döntés alapján végrehajtott alapokba való juttatás számol-e az optimális gazdasági hatékonysággal (például nem előnyösebb-e a még el nem osztott nyereséget a fejlesztési alap további növelésére fordítani, mert a lehetséges műszaki intézkedések várható visszatérülése esetleg nagyobb hasznot hoznat a dolgozóknak, mint a nyereség egy részének a jutalomalap növelésére való gyors fel- használása) Az önigazgatási szerveknek a felhasználható nyereség elosztásába való beleszólása azonban nem csak a valóságban elért nyereség elosztási folyamatára korlátozódik. Jelentős mértékben érvényesül már a vállalat gazdasági és szociális fejlesztése tervének összeállításakor és jóváhagyásakor. Ebben az időszakban az önigazgatási szerv hagyja jóvá a tervet és azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek végrehajtásával elérhető a vállalkozás lehető legnagyobb jövedelmezősége. Ily módon előre megteremti az olyan felhasználható nyereség létrehozásának lehetőségeit, amely a vállalat saját elhatározása szerint a lehető legnagyobb juttatásokat biztosit az alapokba. Ez olyan döntés eredménye, amelyet az önigazgatási szerv folyásol be közvetlenül és hagy jóvá. • Az állami vállalatról szóló törvény eltörölte a konszern belső szervezeti egységeinek korlátozott jogi személyként való elfogadását. Ki lesz a jogi partnere a belső szervezeti egység szintjén létrehozott üzemi szakszervezeti bizottságnak? VILÉM NEUZIL, Ostrava- A belső szervezeti egységek jogi személye a szakszervezet üzemi bizottságai és a felelős vezető dolgozók partneri viszonyának meghatározásakor nem döntő fontosságú. Az a lényeges, hogy az illetékes szervezeti egység milyen jogkörrel rendelkezik a vállalaton belüli előírások értelmében. Az üzemi bizottság is ezen a szinten tevékenykedik majd. Az új gazdasági mechanizmus alapelveinek, főként pedig az irányítás demokratizálásának és a teljes önelszámolás bevezetésének ismeretében feltételezhető, hogy a belső szervezeti egységek nem rendelkeznek majd korlátozott jogkörrel. Az várható, hogy felelősségükkel együtt növekszik a jogkörük is a tervfeladatok hatékony teljesítésében. Ezek az egységek ugyanis minél nagyobb mértékben vehetik ki részüket a terv megalapozásából. A szakszervezetek üzemi bizottságai tehát továbbra is a szakszervezetek IV. kongresszusának határozata és a 37/1959-es számú törvény értelmében érvényesítik jogkörüket, nagyobbrészt a belső szervezeti egység illetékes vezetőjével (igazgató) szemben. Kivételt képeznek majd azok a kérdések, amelyek megoldásával az egész kollektíva érdekeit képviselve a szakszervezet üzemi vállalati bizottságát bízzák meg, valamint azok a kérdések, amelyekről az állami vállalatról szóló törvény értelmében közvetlenül az igazgató, esetleg a szocialista ön- igazgatási szervek döntenek. Lényeges hozzáfűzni, hogy a vállalat igazgatója a jogkörök átruházásával nem szabadul meg az alacsonyabb szervezeti egységekben elfogadott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feltételek megteremtésétől. Ezek nem teljesítése esetén ugyanis köteles a jogrenddel, törvényrendeletekkel és előírásokkal összhangban megfelelő következtetéseket levonni. • Milyen konkrét esetekben képzelhető el az üzemi szak- szervezeti bizottság és ön- igazgatási szervek együttműködése? Fordulhat-e a szak- szervezeti tag panasszal az üzemi szakszervezeti bizottsághoz, ha nem elégedett az önigazgatási szerv munkájával, vagy nem ért egyet döntésével? OREL DEZSŐ, a Galántai (Galanta) Iparvállalat üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke- Olyan példákból, amelyek a szakszervezeti szervek és a szocialista önigazgatási szervek lehetséges és szükséges együttműködését hozzák fel, egész sor van. A szocialista önigazgatási szervek ugyanis a vállalaton belüli irányítási rendszer oszthatatlan részét képezik. Ebben az összefüggésben az állami vállalatról szóló törvény szerint néhány olyan alapvető kérdésről (az irányítás belső szervezeti felépítése, a terv elfogadása, az alapokba való eszközelosztás stb.) dönthet, amelyek a szakszervezet érdeklődési körébe tartoznak és amelyekbe a szakszervezetnek is törvényes beleszólása van. Ide sorolható például a szakszervezet üzemi bizottságának és az önigazgatási szerveknek a közös döntéshozatala a munkarend kiadásáról és módosításáról, a munkaidő kijelöléséről, a túlórázás és a munkaszüneti napokon való munka elrendeléséről, a kulturális és szociális alapba való juttatások meghatározásáról és felhasználásáról, a munka jutalmazásával kapcsolatos alapvető intézkedések elfogadásáról, a premizálásról, a dolgozók létszámának meghatározásáról, összetételükről és elosztásukról... Ezenkívül a szakszervezeti szervek részt vehetnek a szervedet tervének előkészítésében és összeállítási folyamatában, a tervlebontásban, a terv teljesítésének ellenőrzésében, megtárgyalhatják a nyereségképzés és -elosztás alapvető kérdéseit, a munkatermelékenység, a minőség és a gazdaságosság növekedését elősegítő intézkedéseket, az új technika és technológia bevezetésével kapcsolatos lépéseket. Minden felsorolt és más esetben szükséges a szocialista önigazgatási szervek és a szakszervezeti bizottságok közvetlen együttműködése. Néhány vállalatnál (például a Bohumíni Vas- és Fémhuzalgyárban) ezek a szervek együttműködési programot dolgoztak ki, és az alapvető döntések elfogadása előtt közös tanácskozásokra ülnek össze. A szakszervezeti tagok az alap- szabályzattal összhangban panaszukkal bármelyik szakszervezeti szervhez fordulhatnak. Célszerű viszont azokhoz a szervekhez fordulni, amelyek törvényes jogkörrel rendelkeznek mind a kollektívák, mind egyes tagjaik jogos érdekeinek és szükségleteinek védelmére. Ilyen szervek az üzemi és a vállalati szak- szervezeti bizottság. Különböznek tehát az önigazgatási szervektől, amelyek elsősorban a dolgozókollektíva egészének érdekeit követik nyomon, és döntéseik kedvezőtlen hatással lehetnek mind az egyénekre, mind néhány szociális csoportra. • Érdekelne bennünket milyen viszony van a vállalati bizottság, az üzemi bizottság és a dolgozók tanácsa között? Milyenek az eddigi együttműködés eredményei? Nem ugyanazt végzík-e gyakran mindhárman? TÓTH MAGDOLNA, Bratislava- A vállalati (üzemi) bizottságoknak és a dolgozókollektíva tanácsainak az önálló döntés, egymás kölcsönös helyettesíthetetlensége és a kölcsönös együttműködés elvei alapján kellene együttműködniük. A szakszervezetek részéről a szocialista önigazgatási szervekhez való viszonyt az is befolyásolja, hogy lényegében olyan intézményről van szó, amely az emberek irányításában való demokratikus részvételét bővíti, és ezt a szakszervezetek a dolgozók egyik alapvető jogaként védik és támogatják. Ezenkívül a szakszervezeteket lenini szerepükben az irányítás és a vezetés iskolájának tartjuk, s az új feltételek között az önigazgatás iskolájává kellene válniuk. Ehhez adott minden körülmény, mert szervezeti felépítésük lehetővé teszi a tapasztalatszerzés, -általánosítás és -átadás különböző formáinak fejlesztését. Ez ugyanakkor elősegíti a dolgozók tájékozottságának javítását az önigazgatás fejlesztésének lehetőségeiről, beleértve a jelöltek kiválasztását és a választás módját, valamint az önigazgatási szervek munkatartalmát és módszereit is. Annak ellenére, hogy a szakszervezeti és az önigazgatási szerveket az ugyanazon dolgozókollektívákhoz való kölcsönös jogörük és viszonyuk szoros együttműködésre készteti, nem végzik ugyanazt a tevékenységet, ha következetesen teljesítik feladatukat. Például a szak- szervezetek által szervezett részvétele a dolgozóknak az irányításban (termelési értekezlet stb.) nem pótolhatja az önigazgatási szervek szerepét hanem értékes ötletekkel és javaslatokkal szolgálhat munkájukhoz. Ezeket aztán az önigazgatási szervek felhasználhatják a terv jóváhagyásakor, az alapok képzésekor stb. És fordítva is érvényes: a szakszervezetek tömegpolitikai munkát fejthetnek ki, hozzájárulhatnak a dolgozók kezdeményezésének fokozásához a vezetés és az önigazgatási szervek által jóváhagyott intézkedések támogatásában. Ezek az intézkedések a vállalat gazdálkodásának javítását és szociális fejlődésének meggyorsítását teszik lehetővé. Semmi esetre sincs szó tehát ezeknek a tevékenységeknek a kölcsönös átfedéséről, hanem ellenkezőleg, az érintett szervek célszerűen kiegészítik egymást, és a vállalat, valamint a társadalom legidőszerűbb szükségleteinek kielégítésére irányítják figyelmüket. • Milyen beleszólása van a dolgozókollektíva tanácsának a válalat termelési orientáltsága és szerkezete kialakításába? IVÁN HOUDEK, Prostéjov- Az állami vállalat dolgozókollektívája tanácsának munkakörébe az állami vállalatról szóló törvény 30. paragrafusa szerint a vállalatigazgató által javasolt belső szervezeti felépítésének jóváhagyása tartozik. A tanács így közvetlen részese a vállalaton belüli irányítás megszervezése eldöntésének, akárcsak a vállalati termelés megszervezésének Az alapítónak figyelembe kell vennie a tanács véleményét és álláspontját a vállalat más egységekhez való csatolásakor, vagy részegységeire való felosztásakor, vagyis azokban az esetekben, amikor az alapító hatáskörébe tartozik a szervezeti felépítés módosítása. Kivételt csak a közvetlen irányítás bevezetése képez. Az állami vállalatról szóló törvény által kijelölt hatáskörében a tanács a szocialista önigazgatás végrehajtó szerveként előkészíti a dolgozókollektíva közgyűlésének tanácskozását és megtárgyalja a közgyűlés elé terjesztendő anyagokat. Megvitatja tehát - a közgyűlés napirendjére tűzés előtt - az állami vállalat gazdasági fejlesztése hosszú távú koncepcióját és programját, beleértve annak termelési orientáltságát is. A hosszú távú programok tanács általi megtárgyalása semmi esetre sem lehet formális, hanem a vállalat jövőbeli orientáltságáról alkotott szakképzett véleménynek kell lennie. Ennek kialakítására a tanács akár vállalaton kívüli szakembereket is felkérhet. A tanácsnak - többek között - azt kell felmérnie, hogy a vállalat szervezeti felépítése lehetővé teszi-e az olyan új termékek előállításának gyors megvalósítását, amelyek a vállalati tevékenység sikeres jövője előtt nyitnak kaput, és hogy ez a felépítés képes-e a sikeres értékesítés (beleértve a szervizszolgáltatást is) feltételeinek megteremtésére. Mérlegelnie kellene azt is, hogy a termelés vagy a műveletek egyes fázisait nem lehetne-e megfelelő partnerekkel kooperációs és társulás keretében tenni hatékonyabbá. A szerkesztőségek képviseletében a kérdéseket Václav Marék és Vlastimil Bradác, a Rudé právo, Jozef Krsko, a Pravda, Mészáros János, az Új Szó, Pavel Parma, a Práce és Mária Pavolková, a Práca szerkesztői tolmácsolták. havonta rendez majd. A vállalat termékei az iparágak egész sorában alkalmazhatók, például a tervezőmunka automatizálásában, a természeti források kutatásában, a különböző grafikai ágazatokban, termelőüzemekben, iskolákban. Felvételünkön Petr Svátek mérnök magyarázza a Tektronix vállalat mérőeszközeinek felhasználási lehetőségeit. (Petr Merta felvétele - CTK)
