Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-08 / 133. szám, csütörtök
KÁRTÉRÍTÉSI felelősség a fogyasztók jogvédelmében Mit kell tudnunk mielőtt vásárolunk? Ritka eset ugyan, de megtörténhet, és meg is történik, hogy a megvásárolt áru kárt okoz a fogyasztó egészségében (aki például a romlott élelmiszer elfogyasztása következtében megbetegszik), esetleg vagyonában (például az elektronikai árucikk meghibásodása rövidzárlatot, lakástüzet okoz, melyben elégnek a fogyasztó vagyontárgyai). Ezeket a vagyoni károkat nem fedi az eladó szavatossági felelőssége, hanem önálló indokát képezi az eladó felelősségének, mégpedig a hibás áruval okozott kárért való felelősségnek. KOMMEHTÁUIJK | Nem cél, hanem eszköz Néhány évtizede a szakemberek korunk kihívásának tekintették a számítástechnikát és a mikroelektronikát, bár a mezőgazdasági termelésben nem túl nagy jövőt jósoltak az elterjedésének. A helyzet azóta sokat változott. A világban és nálunk is bekövetkezett változások, illetve az e téren elért eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki forradalom eme vívmányainak nélkülözhetetlen szerepük van (lehet) a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételében, a hatékonyság növelésében. Az utóbbi években tapasztalt fejlődés eredményeként hazánkban is kézzelfogható eredmények születtek a számítástechnika alkalmazásában. Például a Banská Bystrica-i Ipari Automatizációs Üzemben kifejlesztették a korszerű SM 5212-es számítógépet, amely a technológiai folyamatok irányítására kiválóan alkalmas. Legszembetűnőbb a fejlődés az automatizált adatfeldolgozásban. Ma már számos mezőgazdasági üzemnél számítógéppel dolgozzák fel az információkat, bár a gépek kihasználása még nem tökéletes. A feldolgozó kapacitások növekedése és a személyi számítógépek elterjedése szükségessé tette a mezőgazdaság eddigi automatizált irányítási rendszerének átdolgozását. Az új rendszer, melyet 1990-től szeretnének bevezetni, biztosítja az információk egységes és komplex feldolgozását. A technológiai és termelési folyamatok irányításában a számítógépek még nem tudták kivívni az őket megillető helyet. Bár az ágazatban már több mint tíz automatizált termelésirányítási rendszer működik, ezek némelyikének kihasználását nagyban hátráltatják az egyelőre nem komplex megoldások, illetve az a tény, hogy félig kész objektumokban üzemelnek az automatizált rendszerek. Például mit ér a tehénfarmon üzembe helyezett automatizált irányítási rendszer, amely csupán a tejtermelést tartja nyilván, mert ahol tulajdonképpen befolyásolni tudná az eredményeket, a takarmánykeverő és adagoló berendezés irányításánál egyelőre nem alkalmazzák vagy nem alkalmazhatják. Elmondható, hogy a számítástechnikának és a mikroelektronikának a mezőgazdaságban történő elterjesztése még mindig komoly, gyakran szubjektív akadályokba ütközik. Az objektív okok, a gépek és a programok beszerzési nehézségei, a programellátottságban mutatkozó hiányosságok, valamint a meglévő gépek és berendezések műszaki színvonala az amúgy sem hurráhangulatú vezetői hozzáállásnak egyáltalán nem kedveznek. Ezenkívül az újjal szembeni ellenállás, a számítógépekkel folytatandó kommunikáció elsajátításától való húzódozás szintén a szélesebb körű elterjedést hátráltatja. S van még egy lényeges gátló körülmény. Az, hogy nálunk általában nem a konkrét gazdasági kényszer hatására vezetik be, kezdik kezde- ményezően alkalmazni a számítástechnikát, hanem többnyire tervek, programok, sőt előirányzatok alapján történik mindez. Az illetékes szakemberek feladata, hogy az előrelépés érdekében, konkrét eredményeket felmutató fejlesztéssel mielőbb leküzdjék a számítástechnika iránti bizalmatlanságot. Ennek egyik előfeltétele, hogy az automatizált termelésirányítási rendszerek, illetve mikroprocesszorok által vezérelt mezőgazdasági gépek vagy egységek termelékenysége egyértelműen meggyőzze a kétkedőket. Meggyőzze őket arról, hogy a számítás- technika és a mikroelektronika széles körű elterjesztése nem fényűzés, hanem gazdasági követelmény. Más szóval, nem cél, hanem eszköz, amely a termelés hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételében az emberi munka rendkívül gyors, pontos és megbízható segítője lehet. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Miről ír a Pártélet 6. száma? Az eladó szavatossági felelőssége és a hibás áruval okozott kárért való felelőssége olyan felelősségi alakzatok, melyek nem kapcsolódnak egymáshoz, nem zárják ki és nem is feltételezik egymást. Ha például az eladó a fogyasztónak hibás árut adott el, amely ráadásul még kárt is okozott (például az eladott személygépkocsi hibás fékjei balesetet okoztak, illetve kárt a vásárló egészségében), az eladó nemcsak az áru hibáiért felel, hanem az eladott hibás áruval okozott kárért is. Ugyanakkor a kártérítési jogigény eredményes bírósági érvényesítésének nem feltétele az, hogy a fogyasztó érvényesítse szavatossági jogait is az eladónál. Ezért aztán a fogyasztó eredményesen érvényesítheti a kártérítés iránti jogát még akkor is, ha a szavatossági jogai már megszűntek. Az eladó felelősségére ilyen esetekben a szervezetek általános kártérítési felelősségét szabályozó rendelkezést - a Polgári Törvénykönyv 421. paragrafusát - kell alkalmazni, mivel a Polgári Törvénykönyv a szolgáltatások jogi szabályozása keretén belül nem rendelkezik kifejezetten a hibás termékkel okozott kárért való felelősségről. Fizet az eladó? A bíróság egy konkrét esetben olyan kártérítési perrel foglalkozott, melyben a fogyasztók azt követelték, hogy az alperes eladó majd százezer korona megfizetésére legyen kötelezve annak a kárnak a megtérítése indokából, amely úgy keletkezett, hogy az eladott hűtőgép meghibásodása következtében kiégett a lakás. A bíróság ebben az esetben megállapította, hogy igaz ugyan az, hogy a Polgári Törvény- könyv a szolgáltatásokról szóló részében csak az eladó szavatossági felelősségét szabályozza és nem tartalmaz és nem rendelkezik kifejezetten a hibás áruval okozott kárért való felelősségről, mindez azonban nem jelenti azt, hogy az eladónak ne keletkezhetne kártérítési felelőssége az ilyen kárért A kereskedelmi szervezet ugyanis, az árusítás során köteles gondoskodni arról, hogy rendesen és időben szolgáltasson, köteles tehát gondoskodni arról, hogy az eladott dolognak meglegyen a fogyasztó által elvárt minősége és hogy ne legyenek hibái. Ha a szervezet a fogyasztónak hibás árut ad el, ezzel megsérti egyben ezt a törvényes kötelezettsegét, s ezért felelősséggel tartozik azért a kárért, amelyet a hibás áru okozott Az ilyen felelősség alól a kereskedelmi szervezet nem mentesülhet csupán azzal védekezve, hogy az árut a gyártó szervezettől kapta hibásan. A kártérítési felelősség keletkezésének egyik alapvető feltétele az, hogy a hibás termék a fogyasztónak kárt okozzon. Ez megkülönbözteti egyben a szavatossági felelősséget a hibás áruval okozott kárén való felelősségtől. A két felelősség közti különbséget a következő példával magyarázhatjuk. Ha a fogyasztó egy konzerv kinyitásakor megállapítja, hogy a tartalma romlott, s igy természetesen nem fogyasztja el, a kereskedelmi szervezettel szemben a szavatossági felelősséget érvényesítheti. Ezzel szemben, a kártérítési felelősség csupán a hibás termék elfogyasztása után keletkezik, ha a termék hibáját a fogyasztó csupán az elfogyasztása után észleli rosszullétével, egészségi problémái révén. A kárt előidéző esemény itt a romlott konzerv tartalmának elfogyasztása. Megtörtént, hogy a fogyasztó a sörösüveg kinyitása után ivott belőle és égési sebeket szerzett, mivel az üvegben a sör lúggal keveredett A kártérítési felelősség keletkezésének további feltétele az okozati összefüggés a hibás teljesítés és a kár között. A kárnak tehát okozati összefüggésben kell állnia a termék olyan hibájával, amely már a teljesítés (az áru átadásának) pillanatában megvolt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a hibás termékkel okozott kárért való felelősség arra kötődne, hogy a kár a szavatossági időben keletkezik. Igaz, minél később keletkezik a kár, annál nehezebb lesz megállapítani az okozati összefüggést a hibás teljesítés és a kár között. Mikor mentesül a felelősség alól? Ahhoz, hogy a kereskedelmi szervezet mentesüljön a kártérítési felelősség alól, nem elég azt bizonyítania, hogy a terméket nem ő gyártotta, esetleg, hogy a terméket hibásan kapta a termelő vagy az importáló szervezettől. Csak akkor mentesülhet a felelőssége alól, ha bebizonyítja, hogy tekintettel az adott eset valamennyi körülményére nem tudhatta, hogy az eladott árunak olyan hibája van, amelyből később a fogyasztónak kára keletkezett. Ez történhetne meg pl. akkor, ha egy olyan áru hibájáról lenne szó, melyet zárt csomagolásban forgalmaznak és az eladó szervezet ezért nem is ellenőrizheti az áru minőségét. A kereskedelmi szervezet tehát mentesülhetne a felelősség alól, ha a konzerv vagy a sörösüveg hibás tartalmát kívülről nem lehetne látni, ellenőrizni. Ha azonban az így csomagolt árut (melynek tartalmát nem lehet kívülről ellenőrizni) annak a határidőnek letelte után árulná, melyet az áru fogyasztására alkalmas időnek tüntettek fel a csomagoláson, a kereskedelmi szervezet teljes mértékben felelne azért a kárért, amely a termék fogyasztása következtében keletkezett. A kártérítési felelősség alanyaként elsősorban az a kereskedelmi szervezet jön számításba, amely a hibás terméket eladta. A károsult fogyasztó számára is rendszerint egyszerűbb lesz kártérítési igényét azzal a szervezettel szemben érvényesíteni, amelynél a hibás terméket megvásárolta. A fentiek értelmében azonban olykor számolni kell a felelősség alóli mentesülésének lehetőségével is. Ezért az ilyen esetekben célszerű lesz a kártérítési igényt az olyan további alanyokkal szemben is érvényesíteni, akik valamilyen jogi kötelezettségük megszegésével okozták a termék hibáját, s így a fogyasztó kárát is előidézték. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a kártérítési felelősség egyetlen alanya a hibás termék gyártója lesz. A kártérítési jogigény érvényesítését közvetA szűkös anyagi lehetőségek és az építőkapacitás hiánya ellenére az elmúlt két esztendőben több szociális létesítménnyel gazdagodott a Losonci (Lucenec) járás. A járási székhelyen a nyugdíjasok lakásgondjainak megoldása érdekében egy hatvannégy lakásos berház épült fel.- Az állami gondoskodásra szorultak helyzetén is jelentősen javítottak azáltal, hogy tavaly július elsején átadták a 110 személyes nyugdíjasotthont. A szociális szervek keresik az idős városlakók támogatásának újabb formáit, lehetőségeit is A jelek szerint jövőre befejezik a nyugdíjasok panziójának építését. A falvakon élő öregek helyzete, életkörülményei nemcsak az elmúlt tervidőszak ismert szociálpolitikai intézkedései révén javultak. Csákányházán (Cakanovce) és Ragyolcon (Radzovce) jól felszerelt klubot kaptak a nyugdíjasok, s az utóbbi községben alkalom nyílik az öregek lenül a termelővel szemben lehetővé teszi a bírósági gyakorlat is. A termelő felelőssége A bírósági gyakorlat azt az álláspontot vallja, hogy a hibás termékkel okozott kár megtérítése iránti felelősség a termelőnél is adott, ha a termék hibáját a termelő idézte elő jogi kötelessége megszegésével. A bíróság, amely egy hasonló esetet tárgyalt, megállapította, hogy a termelő kártérítési felelőssége független attól, hogy a károsult milyen igényeket érvényesíthetne a terméket árusító kereskedelmi szervezettel szemben. Az adott esetben hibás cementtel okozott kárról volt szó - mállaní kezdett a családi házba beépített beton. A károsult a cementet a Jednota üzletében vásárolta zárt csomagolásban. A bíróság a termelő kártérítési felelősségét annak alapján állapította meg, hogy a termelő a cementgyártás során vétkesen megszegte jogi kötelezettségét. Előfordulhat azonban, hogy nem lehet pontosan megállapítani, milyen konkrét jogi kötelességét szegte meg a hibás termék gyártója. A termelő kötelességszegését ilyen esetekben a Polgári Törvénykönyv 515 paragrafusa alapján lehet megállapítani. Ez a rendelkezés minden szervezetet arra kötelez, hogy olyan magatartást tanúsítsanak, hogy ne keletkezzen kár más egészségében vagy vagyonában. ¡„Ezen alapulna a termelő kártérítési felelőssége a már említett esetben, amikor a fogyasztó egészségkárosodást szenvedett, mivel a kellőképpen ki nem mosott sörösüvegből lúggal kevert sört ivott. Természetesen, a hibás termék gyártója is mentesülhet kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár keletkezését nem akadályozhatta meg minden tőle elvárható igyekezetével sem. Ezért, ha a fogyasztó nincs megbizonyosodva arról, ki felel a hibás termékkel okozott kárért, célszerű lesz több szervezetet perelnie (a kereskedelmi szervezetet és a gyártót, esetleg az importáló szervezetet). Nem kizárt az sem, hogy a bíróság a több alany közös felelősségét állapítsa meg. A szervezetek közös kártérítési felelőssége adódhat elő akkor is, ha a termék üzembe helyezését vagy biztonságos üzemeltetését egy további szervezet biztosítja (mint például az automata mosógépek, személygépkocsik esetében). Befejezésül el kell még mondani, hogy a hibás termékkel okozott kárért való felelősség nem csupán a vásárlót (fogyasztót) védi, hanem a családtagjait is, akik a megvásárolt árut vele együtt használják. Vonatkozik ugyanis arra a kárra is, amelyet a hibás termék a vásárló családtagjainak, a háztartásban élő személyeknek, esetleg másoknak okoz. Dr. FEKETE IMRE szamara a rendszeres tisztálkodásra és mosásra is a klub mellett. Az elkövetkező években is több szociális létesítmény felépítését tervezik az idős és a megváltozott munkaképességű polgárok részére Elkészültek már Losonc-Slatinkán az értelmifogyatékosok intézetének tervei, s a gyermekotthon és nevelőintézet létesítésének gondolatáról sem mondanak le. Komoly gondot jelent a járásban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, s a mozgássérültek intézeti elhelyezése is. A kilencedik ötéves tervidőszak éveiben helyzetükön is javítanak a tervezett beruházások megvalósításával. Az állami gondoskodás mellett a megváltozott munkaképességűek esetében mind nagyobb igény mutatkozik a vállalatok támogatására, új munkahelyek megteremtésére. Az elmúlt év végén a járásban 1992 megváltozott munkaképességű lakost tartottak nyilván. -h. aAz átalakítás és a demokratizálás egészen új követelményeket támaszt a pártmunkában, tehát a folyóiratban előtérbe kerülnek a szervező munka gondjaival foglalkozó írások. Hatan is foglalkoznak ezzel a témával, de a kelet-csehországi kerületi pártbizottság tapasztalatait mérlegelő, a Szükséges változások című beszámoló (Kvétoslav Hradecky) kelt érdeklődést leginkább, mert szerzője a konkrét esetleírások tömegével szolgál, ítéletalkotásának mércéje pedig ugyancsak magas, mert miként a bevezetőben írja: „Olyan időszakban élünk, amikor megméretik a párt ereje és felkeszültsége...“ Néhány, elgondolkodtató, talán még példának is minősíthető helyzetkép a szerző által tapasztaltak közül: A járási pártbizottságok gyakorlatában meghonosodtak a helyszíni ülések, amelyek a határozatok teljesítésének ellenőrzésére irányulnak. A náchodi járási pártbizottság a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló beszámolót úgy készítette elő, hogy tervezetét előbb közzétette a járási sajtóban. Az instruktorok munkahelye a gondjukra bízott körzetben van, személyenként átlagosan 17 pártszervezet munkájáért feleinek. Az ideológiai munkával foglalkozó írások közül szókimondásával tűnik ki A párbeszéd - a politikai munka módszere című (Václav Bu- rian), mely ugyan hozzászólás egy korábban megjelent cikkhez, de minősíthető a tisztségviselők címére szóló figyelmeztetésnek is. Nemegyszer tapasztaljuk, írja például az instruktorokról, hogy arra várnak, utasításokat kapnak, miként kell a kérdéseket megoldani. És persze, joggal háborog: A „funkcionáriusi zsargon“ egyáltalán nem vonzza az embereket, személytelen és tartalmatlan. A gazdasági vezetők bizonyos hányadáról szólva sajnálattal állapítja meg: nem képesek nyílt párbeszédet folytatni az emberekkel Figyelmeztet, hogy tudomásul kell vennünk, minden azon múlik, képesek leszünk-e közel kerülni az emberekhez, szót tudunk-e érteni velük A párt XVIII. kongresszusa előtt címmel új rovatot nyitott a folyóirat szerkesztősége, és itt több. sajátos nézetet, merész elképzelést ismertető cikk is olvasható Gyakorlati tapasztalaton alapuló vélemeny például a Legyen miből választani című (Zdének Kostelny) írasban. hogy indokolatlannak tartja azt az eddigi követelményt, amely szerint 35 éven aluli nőket helyeztek felelős tisztségekbe Már csak azért is, mert a nőknek éppen ezt a kort követően van idejük a tisztségek betöltésére, miután a gyerekek felnőttek. Más szempontból ugyan, de bizonyára élénk vitát kiváltó vélemény ebben a rovatban az Igazat szólni című (Őtefan Dutko) írás, mert óriási mulasztásokra »‘figyelmeztet. A 28 esztendős, egy éve párttag, kassai (Kosice) művezető tapasztalata, hogy ,,az elméletben bemutatott és a gyakorlatban létező kommunista között nagy a különbség.“ És persze arra is figyelmeztet, hogy a „glasznoszty“ szerepe most a XVIII. kongresszusra készülve, egyre jelentősebb. Egyszerűen az kell hogy legyen. (hajdú) Javítják az idősek életkörülményeit ÚJ SZÚ 4 1989. VI. 8.
