Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám, péntek

VÉGRE NYERESÉGESEN A felzárkózás útján a Gömöri Efsz Az eső mostanában gyakran okoz munkaszünetet a sajógömöri (Ge- mer) földműves-szövetkezet határá­ban, ennek ellenére nincs lemara­dás a nyári mezőgazdasági mun­kákban. A gépi erőt a takarmány begyűjtésére összpontosították, így már több mint 2500 tonna szálasta­karmányt tartósítottak szenázsként, mintegy 400 tonnát pedig széna­ként, hagyományos módon raktak kazlakba. A hétvégeken akad mun­kájuk a kaszásoknak, mindenekelőtt a kisállattenyésztőknek, akik a gé­pek számára hozzáférhetetlen terü­letekről gyűjtik a fűtermést. A szántóföldi takarmánynövények - termőterületük meghaladja a 350 hektárt - a kiadós esőzések hatásá­ra immár újra zöldellnek, hasonló­képpen sarjad a fű a lekaszált réte­ken, legelőkön. Ez a második kaszá­lás, az önellátás szempontjából biz­tató, hisz az elmúlt években a szö­vetkezet a téli és a kora tavaszi hónapokban gyakran kényszerült ta­karmányvásárlásra. A takarmánybegyűjtés napi gond­jai mellett mind többet foglalkoznak az aratásra való felkészüléssel. Kedvező időjárás esetén július má­sodik hetében rendszerint itt is elin­dulnak a kombájnok. A javítóműhe­lyekben gondos munka folyik. Az elkövetkező napokban remélhetőleg megérkeznek a még hiányzó alkat­részek, és meggyorsíthatják az erő- és munkagépek előkészítését. A ka­lászos gabonák terméskilátása biz­tató, bár az igényelt vegyszereknek és műtrágyáknak csak harmadré­szét kapták meg, s a permetezést sem tudták az elképzeléseknek megfelelően elvégezni. Félő, hogy emiatt a kártevők mellett a viharok is megtizedelhetik még a termést. A júniusi határkép a kukorica és a répaföldeken szintén ígéretes. A cukorrépát az idén is 180 hektáron termesztik, ami nem kevés, ha figye­lembe vesszük, hogy az egyelést és első kapálást kézzel végezték.- Ránk férne már egy sikeres esztendő - öntötte szavakba az egész tagság óhaját Borbély Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke. Né­hány évvel ezelőtt egy mély válság­ban lévő gazdaság irányítását vette a kezébe, s a fejlődés bizony apró léptékű. Gazdálkodásuk mérlege az elmúlt évben sem volt igazán kedve­ző. Az első biztató jelek az idén mutatkoznak, főleg az állattenyész­tésben. Évek óta nem volt ugyanis példa arra, hogy az első negyedévet - sőt immár öt hónapot - nyereség­gel zárta volna az ágazat. A szar­vasmarha-tenyésztésben mégis sok a tennivaló, de úgy érzik, egy­két év alatt úrrá lehetnek a nehézsé­geken. Tejeladás tekintetében jelen­leg mintegy húszezer liter a tartozá­suk, de ez már korántsem az elmúlt években tapasztalt százezres adósság. Az elmondottakhoz a tárgyilagos­ság kedvéért az elnök még hozzá­tette: bizony köze van sorsuk jobb­Kényelmesebben, gyorsabban Kelet-Szlovákiából több autóbuszjárat indul a nyári turistaidényben A tömegközlekedési eszközöket rendszeresen igénybe vevők saját tapasztalataik alapján is meg tudják ítélni a járművek állapotát, véle­ményt tudnak mondani arról: autó­busszal, vagy vonattal jobb-e utaz­ni? Egy kérdésben szinte valameny- nyien egyetértenek: főleg a nyári turistaidényben a nagyobb távolsá­gokon az autóbusz a megfelelőbb, mert nem állomásról állomásra, ha­nem az indulóhelyről a végcélba, „háztól házig“ szállít. Az autóbuszok iránti növekvő ér­deklődés is ezt igazolja. Erről, s álta­lában a nyári turistaidényre való fel­készülésről nyújtott tájékoztatást Jo­zef Mrázlk mérnök, a Csehszlovák Állami Autóközlekedési Vállalat Kassai (Kosice) üzemének igazga­tója. Elmondta, hogy a korábbinál több járatot indítanak a kerületből és nemcsak hazai tájakra, hanem kül­földre is. Nem nehéz kitalálni, hogy a sze­mélyszállítás az utazóközönség számára kényelmes és kellemes utazást, a vállalat részére pedig je­lentős gazdasági hasznot eredmé­nyező szolgáltatást jelent. Ezt a vál­lalati igazgató is alátámasztotta. Az elmúlt év folyamán - megrendelé­sek alapján - 2728 külföldi út kereté­ben, több mint 2,8 millió kilométert megtéve csaknem 122 400 embert szállítottak a szocialista országokba, Jugoszláviába, az NSZK-ba, Gö­rögországba, Franciaországba, Ausztriába és Törökországba. Ezenkívül öt rendszeresített járaton szállítottak utasokat a Szovjetunió­ba, Jugoszláviába és a Magyar Nép- köztársaságba. A megrendelt sze­mélyszállításból több mint 20,5 millió korona bevétele volt a vállalatnak. Tekintettel a növekvő érdeklődés­re, a Kelet-szlovákiai vállalat az idén tovább bővíti a külföldi járatok szá­mát, például a Kassáról Ungvárra, Spiáská Nová Vesből Pulába, Vra- novból Burgaszba vezető útszaka­szokon. Az új menetrend szerint újabb járatot indítottak naponta Kas­sa és Ungvár között. A nyári turista­idényben az eddigi, állandó Kassa -Miskolc és Preáov-Ungvár közti járaton kívül, újabb úgynevezett szezonjáratokat indítanak Michalov- ce-Miskolc-Tapolca, Nagykapos (Veiké Kapusany)-Miskolc, Rozs­nyó (Roznava)-Miskolc, Kassa- Split között. Növelik az olyan belföldi ingajáratok számát, mint amilyent jelenleg a Magas Tátrai Permon üdülőközpont és Ostrava között üzemeltetnek. A nyári turistaidényben megnyil­vánuló nagy érdeklődésre utalva az igazgató elmondta, hogy minde­nekelőtt a poprádi és michalovcei üzemek autóbuszparkját bővítik, s főleg a Magas-Tátra és a Zemplé­ni-tó körzetében építik ki, illetve újít­ják fel a közlekedés, a személyszál­lítás lebonyolításában fontos szere­pet játszó rádióhálózatot. Megoldás­ra vár még a Magas-Tátrában léte­sítendő autóbuszkarbantartó köz­pont kérdése. Az kétségtelen, hogy a vállalat­nak jól képzett, szakmájukhoz értő járművezetői vannak, de nagy gon­dot okoz az országos viszonylatban is megnyilvánuló alkatrészhiány. A vállalat vezetői mindent megtesz­nek azért, hogy a külföldi, távolsági járatokra a legkorszerűbb, legké­nyelmesebb, lehetőleg legújabb autóbuszokat állítsák, de ezekből nincs elegendő. Kopnak a gépek, a motorok és alkatrészből nincs ele­gendő. A közelmúltban a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottsága felmérést végzett az autóbuszok javításával kapcsolatban, megállapítva, hogy a helyzet semmivel sem jobb az országos átlagnál. Az ellenőrzés folyamán megálla­pították, hogy az utóbbi két év alatt 73-mal csökkent az autóbuszok száma, miközben az igények meg­növekedtek! A jelenleg rendelkezés­re álló több mint 1600 autóbusz közül - a hivatalos megállapítás szerint - 392 olyan autóbusz fut az utakon, melyeket az állami normák szerint ki kellene selejtezni. Ezek a rövidebb, belföldi járatokon közle­kednek. A vállalatnak megvannak a szakemberei a kisebb-nagyobb, sót a főjavítások elvégzésére is, de a pótalkatrészek hiánya nehezíti a szakemberek munkáját. A népi ellenőrzési szervek megállapítása szerint tavaly csaknem 55 millió ko­rona értékű alkatrészt rendelt a vál­lalat, de ennek még az egyharmadát sem igazolta vissza a preáovi Moto- techna, az idén pedig a megrendelt mennyiség 9 százalékát sem! Sajnos, - amint említettük is - ez országos jelenség. A kassai vállalat vezetői és dolgozói ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy üzemképes állapotban lévő jármű­vekkel szállítsák az embereket. Töb­bek között saját maguk is gyártanak alkatrészeket, s önsegéllyel végzik a javítások zömét. A személyszállítás tökéletesítését célozzák mindazok az intézkedések, melyeket a Csehszlovák Állami Autóközlekedési Vállalatnál saját kereskedelmi irodáik működésének bővítése ügyében és egy saját uta­zási iroda létrehozása érdekében tesznek. Ilyen formában is szeretnék minél közelebb hozni szolgáltatásai­kat az utazóközönséghez, a nyári turistaidényben pihenni, üdülni és utazni vágyó emberekhez. KULIK GELIÉRT rafordulásához az új gazdasági sza­bályozórendszernek is. A korábbi besorolás ugyanis több szempont­ból hátrányos volt a szövetkezet számára. A jelenlegi időszak - az év első öt hónapjának 3,5 millió koronás nye­resége - azonban nem teszi elbiza- kodottá a helyi vezetést. Vélemé­nyük szerint legalább két-három évi kemény, kitartó munkára van szük­ség az állattenyésztési ágazat teljes konszolidálásához. Többek között fel kell újítani a gazdasági épülete­ket, korszerűsíteni a tejtermelést, hi­szen a jelenlegi sokistállós gyakorlat az állomány megosztásához, a munkaerő szétforgácsolásához vezet, s mindez jelentősen kihat a gazdaságosságra. A szövetkezet pénzügyi talpraál- lásában fontos szerepe van a mel­léküzemági termelésnek. A tréning­ruha és melegítővarrás szerény, ám állandó bevételi forrást jelent, a var­rodában foglalkoztatott 25 munka­erő pedig nagy segítséget nyújt a csúcsmunkák idején. Az elmúlt napokban a répa egyelését és kapá­lását a varrodai dolgozók éppúgy elvégezték, mint a szövetkezet többi tagja, beleértve magát az elnököt is. Hasonló helytállást várnak a mel­léküzemági dolgozóktól a begyűjtés és a szüret idején. Létszámát tekintve ugyan sokkal kisebb, ám jóval nagyobb haszonnal dolgozik az aszfaltkészítők munka- csoportja. A négytagú csoport havi teljesítménye meghaladja a három- százezer koronát. Elsősorban az útépítő és építőipari vállalatok szá­mára végeznek bérmunkát, s a megrendelések alapján a jövő­ben sem kell a foglalkoztatás hiá­nyától tartaniuk. Az új gazdasági mechanizmus feltételeit mérlegelve, a szövetke­zetnél egyes mezőgazdasági termé­kek helybeni feldolgozásának gon­dolatát is felvetették. A jövő nagy lehetőségét kétségtelenül ebben lát­ják, ám egyelőre nem tettek konkrét lépéseket a gondolat megvalósítá­sáért. Az elkövetkező két-három év­ben a hektárhozamok növelését, a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozását tekintik elsődlegesnek, ami a tagság és a társadalom érde­keinek egyaránt megfelel. (hacsi) KOMMENTÁLJUK A tárasadalmi munka hasznossága A társadalmi munkának, a nemzeti bizottságok közötti ver­senynek már hagyományai vannak. Nincs olyan település, ahol az elmúlt évtizedekben ne gyarapodtak volna egy-egy létesít­ménnyel, parkkal, kisebb-nagyobb zöldterülettel a lakosság összefogása eredményeként. A nemzeti bizottság, a képviselők hívására a lakosok szabadidejükben társadalmi munkát végez­tek, hogy mielőbb elkészüljön az üzlet, az egészségügyi központ, a gyermekintézmény, hogy megépüljön a gáz és a vízvezeték. Amikor a közelmúltban a bratislavai várban a versenyben győztes nemzeti bizottságoknak átadták az SZSZK kormányának elismerő oklevelét, Stefan Lazar belügyi és környezetvédelmi miniszter kijelentette: a választási program teljesítésében a múlt évben olyan eredményeket értünk el, mint a múltban még soha. Szlovákiában a társadalmi munkával létrehozott érték megköze­lítette a 3,5 milliárd koronát. Felépült huszonhat óvoda, hat bölcsőde, ötvenhét üzlet, két egészségügyi központ, öt alapis­kola, hat iskolai étterem, négy napközi otthon, ötvenhárom ravatalozó, hat szertartásterem stb. Az eredményekre lakosaink jogosan büszkék lehetnek. Azok tudják a legjobban, akik szerve­zik a társadalmi munkát, akik irányítják az építkezéseket, mennyi fáradságba kerül, amíg azt mondhatják; elkészült. A legtöbb helyen ezután újabb építkezésekbe kezdenek, mert ezt diktálja az egészséges lokálpatriotizmus. Az elmúlt évben számos ökológiai létesítménnyel is gazda­gabbak lettünk. A Z akció beruházási részében elkészült több mint 312 kilométernyi vízvezeték és 23 kilométernyi szennyvíz- csatorna. Különösen örvendetes, hogy tizenhat kis teljesítmé­nyű szennyvíztisztítót is átadtak, s így évente közel ötszázezer köbméterrel kevesebb szennyvíz kerül a folyókba. Az is ered­ménynek számít - bár ez csak csepp a tengerben - hogy tizenegy szemétlerakat is elkészült. Figyelemre méltó ez azért is, mert Szlovákiában nagy gondot okoznak a vad szemétdombok, amelyek szennyezik a környezetet, a talajvizeket. Ezért a nemzeti bizottságoknak, a területükön működő üzemekkel, vállalatokkal összefogva a jövőben többet kell ezen a területen tenniük. Míg az egyik helyen örömteli a mérleg, másutt olyan munkála­tokba fogtak, amelyek meghaladják erejüket. Az átadási határ­idők halasztgatásával nemcsak a felsőbb szervek, hanem a lakosság bizalmát is elveszíthetik. Éppen ezért az idén is elsődleges feladat a be nem fejezett építkezések számának csökkentése és az új építkezések alapos és körültekintő előké­szítése. Az utóbbi időszakban növekedett a nemzeti bizottságok jog­köre, de munkájukat nehezíti, hogy a területükön nem egy üzem állami vállalat lett, ami új gondokkal jár. Sok helyen az új feltételek közepette is felismerték, hogy a jó együttműködés, az eszközök társítása az egyetlen járható út a település fejlesztésé­ben, a lakossági igények kielégítésében. Az igazgatók tanácsai - amelyekből csupán a Nyugat-szlová­kiai kerületben hatvanöt van és két év alatt a vállalatok ötven­négy millió koronával járultak hozzá a települések fejlesztéséhez - elősegíthetik az együttműködés elmélyítését. Sok helyen a nemzeti bizottságok is megértették, hogy ha fejleszteni akar­nak, vállalkozniuk kell, hogy mindazt megépíthessék, amire az adott településen szükség van. A múlt évi eredmények bizonyítják, hogy az összefogás, a társadalmi munka pótolhatatlan. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az élelmiszerek ésszerű felhasználásáról A háztartásban elkészített ételek minősége a beszerzett élelmiszerek milyenségétől és az elkészítési mód­tól függ. Csakis a jó minőségű, friss és megfelelően tárolt alapanyagok­ból varázsolhatunk kívánatos, ízle­tes, káros anyagoktól mentes és tápláló ételeket-. Vannak élelmiszerek (liszt, cukor, stb.), melyeket csupán havonta egy­szer vásárolunk, de vannak olyanok is, melyeket rövid szavatossági ide­jük miatt csaknem naponta kell fris­sen beszereznünk. A bevásárláskor tehát mindig gondoljunk arra is, hogy mely alapanyagokat, mikor szándékozunk felhasználni, van­nak-e olyan tárolási lehetőségeink melyekkel maximálisan megtartható az egyes élelmiszerek tápértéke, s nem utolsósorban, el tudjuk-e fo­gyasztani a megvásárolt élelmiszer egész mennyiségét mielőtt az fo- gyaszthatatlanná válna. A következőkben nézzük meg, hogy az egyes élelmiszerek tápérté­ke mennyire csökken a tároláskor és az ételek különböző módon való elkészítésekor. Kezdjük a hűtőszek­rényben való tárolással. A legtöbb húsféle nyers állapotban, a hűtő- szekrényban 1-2 napnál tovább semmi esetben sem tárolható Azok a hűtőszekrények, melyekben ún. fagyasztó is van, már a húsfélék 3-6 hónapig való tárolását teszik lehető­vé. Itt azonban lényeges megje­gyezni egy nagyon fontos dolgot, melyet sajnos a legtöbb háziasz- szony nem tart be. A hűtőszekrény fagyasztó része ugyanis nem való arra, hogy a szobahőmérsékletű húst bele tegyük, megfagyasszuk és hosszab ideig tároljuk, mivel az ott lévő -14, -18°C hideg nem alkal­mas a fagyasztásra, hanem csupán a „fagyasztott“ élelmiszerek tárolá­sára. A „fagyasztás“ lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten (-^45, -60 °C) történik. Különbséget kell tenni tehát a „fagyott" és „fagyasz­tott“ élelmiszerek között. „Fagyás- kor“ a lassan csökkenő hőmérséklet - elsősorban 0 és -5 °C között - az élelmiszerben (húsban) nagy, tűhe­gyes jégkristályokat hoz létre, me­lyek a sejtfalakat szétroncsolják ,s kiolvadáskor a sejtekből kifolyik a sejtfolyadék, aminek következté­ben az izomszövet összetartása la­zul, bomlási folyamat indul meg, ami az így tárolt hús ízén is megérződik. „Fagyasztáskor“ az élelmiszer hő­mérséklete rövid időn belül nagyon alacsonyra csökken és csak olyan apró jégkristályok tudnak kialakulni, amelyek képtelenek a sejtek falának roncsolására, tehát va mélyhűtött alapanyagok kiolvadása után csak­nem megegyeznek a friss élelmisze­rek minőségével. A mélyhűtött hús­félék legtöbbje akár egy évig is biz­tonságosan fogyasztható. A kenyér az alapélelmiszerek kö­zé tartozik. Minden nap rendszere­sen fogyasztjuk, sajnos gyakran fö­löslegesen nagy mennyiségben, ami közrejátszik a nem kívánatos súlyfö­lösleg kialakulásában. Ésszerű fo­gyasztása azonban a B-vitamin tar­talmára való tekintettel indokolt. Saj­nos a hazánkban gyártott kenyér minősége nagyon sok kívánni valót hagy maga után. Nem beszélve a gyors kiszáradásáról, ami elősegí­ti, hogy rövid időn belül ízetlenné válik, elveszti illatát, megkeménye­dik és morzsolódik, két nappal a sü­tés után kb. 6 százalékkal csökken B, (Thiamin) és 40 százalékkal B2 (Riboflavin) vitamintartalma. A vesz­teség a harmadik napon a B, vita­minnál 10 százalékra, a B2 vitamin­nál 50 százalékra nő. Az élelmiszerek sokat veszítenek táp­értékükből az ételek elkészítése folyamán is. Azokat az elkészítési módokat tartjuk ésszerűeknek, melyeknél ezek a veszte­ségek a legcsekélyebbre csökkenthetők. A zöldségfélék tisztításakor keletkező veszteségek elsősorban az eltávolított felületi rétegek következménye. A burgo­nya héja alatti 1-2mm-es réteg tartal­mazza ugyanis a legnagyobb mennyisé­gű C-vitamint, tehát tisztításkor olyan ka­parószerszámot ajánlatos használni, ami­vel csak a legszükségesebb vékony réte­get távolítjuk el. A késsel való burgonya­hámozás a legnagyobb vitaminveszte­séggel jár. Ne feledkezzünk meg az élel­miszerek tápértékének csökkenéséről, melyet a környező fény hatása vált ki. A zöldségfélék napon való tárolása há­rom nap alatt a bennük lévő C-vitamintar- talom 30 százalékos csökkenését okoz­za. Árnyékban a C-vitaminveszteség csu­pán ennek a fele. A B2 vitamin különösen érzékeny a fényre: a zöldségek, hüvelye­sek napfényen 40-70 százalékát, mű­fénynél 12-23 százalékát veszítik el B2 vitamintartalmuknak egy nap alatt. A nap­fény hatása következtében kialakult Ri- boflavin-veszteség a tejben a legna­gyobb: 5 perc alatt 26 százalék, háromne­gyed óra latatt kb. 64 százalék. A B6 (Pyridoxin) vitamin is gyorsan lebontódik a fény hatására, elsősorban az élesztő­ben és a hüvelyesekben. Az élelmiszerek tápértékét a levegővel való érintkezés is csökkenti. A zöldségfé­lék C-vitaminvesztesége annál nagyobb, minél nagyobb felületük érintkezik a leve­gővel. Ezért a felvágott burgonyát és egyéb zöldséget ne hagyjuk állni, hanem mielőbb dolgozzuk fel. A melegítés, forra­lás a vízben oldódó vitaminok kilúgozódá- sát okozza, ami további veszteségeket jelent. Hosszabb forralás esetén a C- vitamin kb. 45-60 százaléka lúgozódik ki, rövid ideig tartó pároláskor csupán 15-25 százaléka. Kisebbek a vitaminvesztesé­gek, ha nagyobb darabokban főzzük meg a zöldséget, melyet a forrásban lévő víz­be teszünk. Ne feledjük, hogy a só hozzá­adása növeli a vitaminok kilúgozódását. A melegítéssel, forralással nemcsak a vi­taminok mennyisége csökken, hanem bomlanak a fehérjék, zsírok is, vagyis nagyban csökken az élelmiszer tápérté­ke. A tápérték csökkenése annál na­gyobb, minél magasabb hőmérsékletet használunk ételeink elkészítéséhez, mi­nél tovább tart a hőmérséklet hatása és minél gyakrabban melegítjük újra ételt. az Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÍ 4 1989. VI. C-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents