Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám, csütörtök
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája JÁN MAGÁL, az SZLKP KB tagja, a Stará Turá-i Chirana konszern vezérigazgatója Annak ellenére, hogy jelenleg Csehszlovákiában nagyon széles az egészségügyi technika termékeinek választéka - mintegy 4000 ilyen terméket gyártanak - egyik egészségügyi minisztérium sem tartja a csehszlovák egészségügy felszereltségét kielégítőnek. Ennek okait főleg a következőkben látjuk: Kevés az anyagi eszköz és korlátozott a beruházási keret az egészségügyi technika vásárlásához. Kicsi a hazai gyártók kapacitása, s ugyanígy van ez a többi szocialista országban is. Kevés a devizaeszköz a nem szocialista országokból származó egészségügyi technika megvásárlásához. A termelési-műszaki alap e terület legnagyobb hazai gyártójánál, a Chirana konszernnél nem felel meg felszereltségével a modern egészségügyi technika gyártása követelményeinek. Annak ellenére, hogy a felsőbb szervek nagy igyekezettel támogatnak bennünket, a 8. ötéves tervidőszak alatt nem valósult meg a Chirana modranyí vállalatának felépítése, nem hajtották végre a modernizálást a brnói Chiranában és ugyanígy nem kezdődött meg annak az üzemnek az építése Bratislavában, amely az egyedi orvosi berendezéseket gyártotta volna, de késik a humennéi Chirana építése is. A csehszlovák egészségügyi technika széles választékának egy részé sem műszaki színvonalában, sem megbízhatóságában nem éri el azt a színvonalat, amit a világ legjobb gyártói képviselnek. Ennek oka a hazai alapanyagok gyengébb minősége, a nem megfelelő alkatrészek és gyártási technológiák. Az elmúlt évben ellenőrzést hajtottunk végre a műszaki fejlesztési feladatok műszaki-gazdasági hatékonyságával kapcsolatban. Az volt a cél, hogy átértékeljük a megoldandó problémákat, csökkentsük ezek számát és így kapacitásokat szerezzünk a hatékonyabb fejlesztési programnak. Több tényező azonban gátolja a tudományos-múszaki fejlődést. Továbbra is érvényben van ennek a területnek a bonyolult adminisztratív irányítási mechanizmusa, például az árak jóváhagyásának folyamata még, a feladat megoldásának megkezdése előtt, s az állami irányítás rugalmatlan rendszere, illetve az állami műszaki politika nem teljesen világos céljai. Ugyanígy nincsenek kellően kihasználva azok az anyagi ösztönzők sem, amelyek a fontos állami programok teljesítésénél segíthetnék a megoldás meggyorsítását. Itt például az adókedvezményekre gondolok. A tudományos-múszaki fejlődés eredményeit nem lehet alkalmazni a műszaki-termelési alap jelentősebb innovációja nélkül. Azok az eszközök, amelyekkel a vállalatok ehhez rendelkeznek, nem elégségesek. Az innovációs aktivitás növelésének egyik feltétele a kutatási-fejlesztési alap minősége. Ennek munkája attól függ, mennyire bonyolult a termék, mekkora sorozatban készül és milyen hosszú az innovációs ciklus. 1988-ban a vállalat kutatórészlegén az ósszlétszám 11 százaléka dolgozott. Ez is mutatja, hogy ez a kutatóbázis nem éri el a világ- színvonalú termékeket gyártó vállalatok hasonló részlegeinek nagyságát, hiszen ott a kutatásban az összes dolgozó 14, vagy sokszor 20 százaléka dolgozik. A helyzet javítására jöttek létre a Chirana új kutató és fejlesztő munkahelyei Bratislavában és Kassán (Koáice). A CSSZSZK kormányának 33/84-es számú rendelete alapján a tudományos műszerek fejlesztésének területén a bratislavai Chiranában szorosan együttműködve a tudományos akadémia mérési és méréstechnikai intézetével, már fejlesztik az ilyen egészségügyi berendezéseket. Az elkövetkező időszakban új irányítási rendszert vezetünk be a műszaki fejlesztés területén. Nagyobb döntési jog és nagyobb önállóság jellemzi majd ezt a változást. Ezzel lehetőség nyílik a saját vállalkozások megvalósítására is. Az anyagi érdekeltség új rendszerét dolgoztuk ki és véleményünk szerint ez az átalakítás feltételei között döntő fontosságú ösztönzési tényező lesz. Jelenleg amikor több gyártó is új termelési programot keres, társadalmilag hasznosnak látjuk az egészségügyi technika gyártását ezekben kapacitásokban, azért is, mert több olyan program és termékfajta létezik, amelynek megvalósítása még nem biztosított. Már ebben az évben érvénybe lépnek az új gazdasági mechanizmus elemei, amelyek azonban a 8. ötéves tervből indulnak ki. Ez a terv, amint arra már rámutattunk, figyelmen kívül hagyta a mi gyártási kapacitásainkat és adminisztratív módon lett felállítva, mélyebb helyzetismeret nélkül. Ilyen irreális alapból vezették le a gazdasági feltételeinket, közöttük az év elejétől érvénybe lépett nagykereskedelmi árakat is. A féléves tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az árak nem kiegyensúlyozottak és nem teremtik meg a kellő feltételeket az önelszámolás elvének érvényesítésére. Már ebben az évben másképp hatnak az új árak, mint ahogyan azt eltervezték. A Chiranában ennek negatív következménye mintegy 20 millió korona ráfizetést jelent. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy szükséges lesz a nagykereskedelmi árak aktualizálása. Ezért az új gazdasági mechanizmus és a tervezésről szóló tervezett törvényrendelet azon elveit tartjuk értékesnek, amelyek a tervalkotás módszerével kapcsolatosak és a vállalatok nézeteinek figyelembe vételét szorgalmazzák. Ezzel persze nem azt kívánjuk elérni, hogy a feladatok kevésbé legyenek igényesek. Bizonyos mértékben a jelenlegi helyzet bonyolultsága a szervezési rendszer szerkezetét is bonyolulttá teszi azok számára, akik július 1-től állami vállalattá válnak. A CSSZSZK kormányának döntése alapján a Chirana öt állami vállalatra esik szét, egy lesz Szlovákiában, négy pedig a cseh országrészben. A kormánynak ezt a döntését tudomásul vesszük és teljesítjük. Ugyanakkor már most azon igyekszünk, hogy dezintegráció miatt a gyártásban ne legyenek negatív következmények, ne az egyes állami vállalatok, hanem a közös, a csehszlovák gazdaság érdekeit képviselő nézetek kerüljenek túlsúlyba, s ezért megegyeztünk a jövőbeli vállalatok vezetőivel, hogy társulási szerződést kötünk azon előírások értelmében, amelyek az állami vállalatról szóló törvény alapján ezt lehetővé teszik. A társulás célja az, hogy koordinálja a szerkezeti változásokat, a kutatást, a kereskedelmi politikát és a nemzetközi együttműködést. Továbbra is azon igyekszünk, hogy összefogjuk a közös érdeket szolgáló akciókra az anyagi eszközöket. Az egyik terület, ahol tulajdonképpen együttműködni akarunk, a külkereskedelem. Jogunk van ugyanis ilyen tevékenységet folytatni és sokéves tapasztalatokat is szereztünk ezen a területen. Ezek azt mutatják, hogy az egészségügyi technika tagoltsága műszaki és szerelési igénye miatt főleg a beruházási egységek szállításánál igényli a kereskedelmi szándékok koordinálását. FRANTISEK SLANINA, az SZLKP KB tagja, a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet igazgatója Annak a döntő irányzatnak a nem teljesítése, hogy a Szövetségi Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Minisztérium által irányított ágazatokban a tudományos-műszaki fejlődés a dinamizálás tényezője legyen és növelje gazdaságunk teljesítményét, okok egész sorára vezethető vissza. Úgy vélem, hogy a legfőbb ok az adminisztratív irányítási rendszer mellett az irányítási struktúra nem eléggé felelős hozzáállása volt. Nagyon kis mértékben használták ki a tudományos-múszaki fejlesztés gyakorlati eredményeit, főleg az alkalmazott kutatásét. Nem oldották meg azokat a problémákat, amelyek alapvetőek a sikeres alkotómunkában és a termék- és technológiai innováció megvalósításában. Ugyanakkor a kutatási-fejlesztési bázis az elmúlt tíz év alatt nem kevés eredményt ért el, amelyeket gyakorlati ismeretekkel, ajánlott szervezési formákkal is alátámasztottak, sőt, olyan szervezetek is alakultak, ahol a kutatás, a fejlesztés és a gyártás szinte „közös tető alá“ került. Engem személyesen az nyugtalanít, hogy ezek közül a problémák közül sok még csak most fogalmazódott meg, de a gyakorlati megoldás túlságosan sokáig tart, vagy áttolódik az előkészítés alatt álló 9. ötéves terv időszakára. Mái a CSKP KB 5. ülése után 1987 márciusában kidolgozta a Tudományos-Műszaki és Beruházásfejlesztési Állami Bizottság a műszaki fejlesztés tervezésének és irányításának tökéletesítését szolgáló alapelveket. Ebben valóban új alkotó hozzáállásról van szó, amelyet ilyen vagy olyan formában a mai napig is tovább tökéletesítenek. Szükség volna arra, hogy sokkal gyorsabban lépjünk előre, hogy a helyes alapelvek legkésőbb ebben az évben konkrét módszerekben öltsenek testet ahhoz, hogy a 9. ötéves terv előkészítése a tudományos-műsza- ki fejlődés szempontjából is minőségileg magasabb szinten legyen. Milyen kiutak vezetnek ahhoz, hogy ezeket a módszereket elsajátítsuk? A tudományos-múszaki fejlesztés irányításának szakaszán a prognózisok készítése a folyamat leggyöngébb eleme. A központ nem látja el a koncepciózus tervezés feladatát, csak összevonja azokat az anyagokat, amelyeket alacsonyabb szinten feldolgoztak. Egyértelműen meg kell erősíteni prognosztizáló és koordinációs feladatát a központi szerveknek és az ágazatoknak is. Felelősségteljesen kell megválasztani a fejlesztés állami programjait, s ezeket káderekkel, anyagi eszközökkel biztosítani kell. Véget kell vetni az állami tervfeladatok rugalmatlan kidolgozásának, annak, hogy a megoldást öt, esetleg nyolc évre előre megszabják. Ha továbbra is megmarad a minden szakasz minden feladatának százszázalékos teljesítésére való törekvés, ennek negatív következménye lesz. A tudományos-múszaki fejlesztés terén a fejlett országokban sehol sem alkalmazzák például ezt a módszert, mert lehetővé teszi a feladat- megoldók alibista hozzáállását, az igénytelen célok kitűzését. Az már törvényszerű, hogy ennek következménye az alacsonyabb fokú innováció. Helyesebb lenne az állami fejlesztési programokban glo- bálisabb célokat kitűzni és a megoldóknak nagyobb szabadságot adni a szervezésben, a költségek elosztásában, a célok pontosításában. A pályázati rendszer a munkahelyek kiválasztásában bizonyára egyik biztosítéka lehetne a sikeres megoldásnak. A tudományban és a kutatásban is nagyobb bátorsággal és vállalkozó kedvvel növelni kell a külföldről érkező anyagi eszközök és tudományosműszaki információk alkalmazását. Ennek egyik példája lehet az, ha közvetlenül bekapcsolódhatunk a nemzetközi tudományos-múszaki és gazdasági információs rendszerbe. A mi munkahelyünkön ez már megvalósult. Minőségileg még magasabb szintű információszerzés lehet az, amikor azokba az adatbázisokba juthatunk be, amelyek tényanyagot, vagy az információk teljes szövegét tartalmazzák. A nemzetközi munkamegosztás és a specializá- lás a tudományban rendkívül aktuális feladat, s ebból a szempontból elkerülhetetlen a KGST keretén belüli együttműködés. Ezt az eljárást támogatják azok is, akik a jelenlegi árukínálat maximálisan egyötödének felújítására tartják képesnek a hazai tudományos és kutatóbázist. Ezeket a feladatokat azonban időben és a nélkülözhetetlen devizaeszközök biztosításával kell megoldani. Az irányításban és magában a kutatás-termelés folyamatban nagyon gazdag tapasztalataink vannak a központilag irányított kutatóbázis megszervezésében. Mi a tudomány-kutatás-fejlesztés-gyártás -felhasználás láncolatot már régebben olyan tevékenységgel helyettesítjük, amelynek részei időben átfedik egymást, és így felgyorsítják az egész ciklust. Készek vagyunk arra, hogy a közgazdasági kutatás számára értékes információkat adjunk ennek a folyamatnak az irányításáról. A kutatás és fejlesztés eredményeinek időbeni alkalmazása a gyakorlatban megkívánja a kellő anyagi biztosítást és a kádereket. A fejlesztés és a konstrukciós megoldások határidejének rendkívüli lerövidítése, a rendkívüli feltételek biztosítására kell hogy támaszkodjon. Arra is szükség van, hogy a kutatási és fejlesztési szervezetek megrendelései, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban előnyt élvezzenek. A mi kutatási-fejlesztési bázisunk a behozatal területén igyekszik megteremteni a saját devizaeszközöket, de mielőtt itt még önellátóak lehetnénk, szükségünk van központi támogatásra. Sok esetben a jókor érkező devizaeszközök a nélkülözhetetlen külföldi berendezések megvásárlására többszörösére emelhetik a kifejlesztett berendezés megbízhatóságát és minőségét. Egyáltalán nem ésszerű, hogy egy szervezet, amely évente félmilliárd korona értékben szállít a hazai és külföldi megrendelők számára technológiai berendezéseket, együttműködjék és kooperáljon a külföldi cégekkel, hogy saját Heví?aszükségleteit fedezhesse. Mindezt akkor teJAROSLAV KANSKY, az A tudományos-műszaki fejlesztést, és ezen belül a kutatást nemcsak abban az összefüggésben kell látni, hogy megoldja a termelőberendezések, a technológiai módszerek megváltoztatását, felújítja a termékeket, javítja a környezetvédelmet, hanem ennek kéz a kézben kell haladnia a közgazdasági kutatással, amely a társadalom hatékony fejlődésének útját keresi. Szükséges, hogy átértékeljük a gazdasági tudományokhoz és a kutatáshoz való hozzáállást. Az ilyen ismeretek nélkül a műszaki tudományok legjobb eredményei sem hozhatnak megfelelő gazdasági hasznot. A gazdaságtudomány ma nagyon sok aktuális gazdasági kérdéssel foglalkozik például az irányítás kérdéseivel, a tudomány és a kutatás ösztönzésének a kérdéseivel és ezen belül az újszerű megoldások támogatásával, megteremti az értékelés rendszerét ahhoz hogy tudjuk az új tudományos-múszaki megoldások mennyibe kerülnek, milyen hasznot hoznak, kutatja, milyen módon irányítható az innovációs folyamat, hogyan alakíthatók ki ehhez a motivációs tényezők az irányítás hatékony mechanizmusában. Jelentős szerepet kell játszania a gazdasági kutatásban az alkalmazott kutatásnak, amely az extenzív fejlődés ideje alatt inkább az irányító szervek döntéseit védte és nem ösztönözte az embereket az irányítás új minőségére, a termelőerők hatékony hasznosítására. Ezek az új alkalmazási eljárások azonban új szervezési rendszert is kívánnak. Kialakultak a köz- gazdasági kutatási központok, a döntő fontosságú népgazdasági problémák megoldására. Ezeknek speciális jellemzőit a makroökonómíai gazdasági problémák, a szociális fejlesztés, a külgazdasági kapcsolatok, az irányítás automatizálása, ás egyéb területek szerint határozták meg. Munkájuk szükségszerűen összekapcsolódott az össztársadalmi jelentőségű feladatokkal. Ezért szükség volt arra, hogy megteremtsék az egyes központok közötti kapcsolatot,,abból a célból, hogy egységesítsék a módszereket és optimalizálják az eredmények hasznosítását. Ilyen tevékenységet folytat a Népgazdasági Központi Kutatóintézet Prágában és ennek bratislavai fiókja is és aktívan részt vesznek a gazdasági mechanizmus átalakításában. Munkánk súlypontja, mint a gazdasági kutatások egyik központjáé, a népgazdaság fejlődésének kutatása a terv szerinti irányítás problémájára, a gazdasági és szociális fejlődés kapcsolatrendszerére helyeződik. Az intézet koordinációs szerepet is ellát a többi központ és az egyes reszortokhoz tartozó kutatás között, amely utóbbiaknak nélkülözhetetlen szerepük van az egész keresztmetszetet érintő megoldások megvalósításában. Jól bevált az ipari-gazdasági és irányítási intézettel való együttműködés, amely a makroökonómi- ai megoldásokat az egyes ágazatok tevékenysegé- be transzformálja. A további célirányos megoldások szempontjából a központi kutatóintézet azokkal a fő programokkal foglalkozik, amelyek lehetővé teszik az egyensúlyállapot megbomlásának kizárását a gazdaságban, beleértve a környezetvédelem feltételeinek kialakítását is. Országos hatáskörrel a mi fiókintézetünk biztosítja és koordinálja a pénzügyi, hitelrendszeri, árképzési és finanszírozási eszközök kialakítását, illetve a környezetvédelem anyagi biztosításának, mint szí, amikor kevés a gyártókapacitás és a behozatalra sincs elég eszköze. Az anyagi-múszaki felszereltség terén a kutató munkahelyeket olyan szintre kell emelni, hogy azok megfeleljenek a csúcsszínvonalú munkahelyek igényeinek. Ugyanígy biztosítani kell a termelóberen- dezések cseréjét azokon a munkahelyeken, ahol a tudomány és a kutatás eredményeit realizálják. A tudományos-múszaki fejlesztés káderellátottságát rendszerjellegű intézkedésekkel kell előkészíteni, mégpedig úgy, hogy megélénküljön az alkotó potenciál aktivitása. Támogatom a pályázat alapján történő kiválasztást a műszaki fejlesztés irányítóinak munkakörébe. Lehetővé kell tenni a termelési szféra dolgozóinak is azt, hogy eljussanak a fejlett ipari országokba tapasztalatszerzés céljából és intézkedéseket kell foganatosítani nyelvi felkészítésükre. Növelni kell a sikeres alkotó kollektívák társadalmi elismerését is. Szervezetünkben fokozatosan keressük az önelszámolás elve érvényesítésének útjait, ugyanakkor hangsúlyt helyezünk a kitűzött célok megoldására és a kutatási és fejlesztési munka hatékonyságának növelésére. Ez lehetővé teszi azt, hogy növeljük az innovációs ciklus folyamatosságát. Ebből a szempontból megváltoztattuk a motivációs rendszerünket is, mégpedig arra összpontosítva, hogy döntően a gyakorlati alkalmazás, a fejlesztés anyagi haszna határozza meg egy-egy feladat teljesítésének értékelését. Ezek a tények elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az új gazdasági mechanizmus érvényesítésével. Ennek progresszív elveinek alkalmazása a népgazdaságban termék- ós technológiai innovációk egész sorát hívhatja életre, mégpedig a hatékonyság és a kemény világpiaci igények figyelem- bevételével. Ezeknek a gazdasági elveknek érvényesítése a mindennapi munkában jól megfontolt tömegpolitikai munkát kíván és főleg kezdeményezést, amely az utóbbi időben mintha veszített volna jelentőségéből. Ennek ellenkezője az igaz, azonban a jelenlegi időszakban, amikor a mérhető értékekre helyezzük a hangsúlyt, különlegesen fontos a dolgozók irányított kezdeményezése, amelyet továbbra is fejleszteni akarunk. SZLKP KB tagja, nyugdíjas a szociális fejlesztés egyik részének a kidolgozását. Ezeknek az igényes feladatoknak a megoldása az egyik oldalon elvárásokat támaszt a szervezőmunkával szemben, a másik oldalon megkívánja dolgozóinktól, hogy népgazdasági szempontokat figyelembe véve gondolkozzanak. Szervezési szempontból áttértünk az együttműködésre már a feladatok megoldásának ideje alatt. Ezzel a módszerrel a kutatás felgyorsul, hatékonyabbá válik és nő a hatásfoka. Ez azt is megmutatja, hogy szervezésiig szorosabbra kell fogni és kapcsolni a vállalati kutatási-fejlesztési bázist, az ágazati kutatást, egészen a központi tudományos kutatóbázisig. Ezzel kialakítanánk egy központilag összpontosított és hierarki- kusan rendezett kutatást, amely információval látná el az egész népgazdaságot. Ugyanakkor a közgazdasági kutatás hatékonysága növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy olyan körülményeket alakítsanak ki, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységük alapján a kellő anyagi eszközöket megszerezhessék, és teret kapjanak ezen erőforrások felhasználásához is. Például, hogy progresszív technikát vásárolhassanak, megfelelő módon jutalmazzák a szakértőket, kapcsolatot tarthassanak hazai és külföldi hasonló munkahelyekkel. A kutatás eltolódása a népgazdaság szintjére nem ment probléma nélkül. A kutatóintézetek nagy része, amelyekből a gazdasági központok létrejöttek, ágazati jellegű volt, ezért onnan nehezen kerülhettek ki népgazdasági szakértők. Ezt az állapotot befolyásolja az iskolarendszer is, amelynek keretében az összes végzősnek aki a főiskolákról kikerül csak 12,3 százaléka közgazdász, míg az NSZK-ban ez 35,1 százalék. Az is probléma továbbá, hogy a tanulmányi irányzatok nagyon szűk területre specializálódnak. A helyzet azonban megkívánja, hogy a specialisták mellett széles körű népgazdasági szemlélettel rendelkező közgazdászokat is neveljünk. Ebbe a folyamatba az alkalmazott gazdasági kutatóintézet aktívan bekapcsolódik saját oktatási központjába, és azzal is, hogy dolgozói órákat adnak a közgazdasági főiskolán. Az intézet dolgozói tudatosítják, hogy az igényesebb feladatokat nem lehet csak saját erőből megoldani. Ezért kihasználjuk a kooperáció különböző formáit hazai és külföldi kutatóintézetekkel is. A legszorosabb az együttműködésünk a KGST-országok kutatóintézeteivel, és tervezőszerveivel, például a Szocialista Világrendszer Nemzetközi Közgazda- sági Intézetével, az árazási kutatóintézettel, és hitelrendszer kutatóintézetével, az irányítás problémáit intéző nemzetközi intézettel, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Társadalomtudományi Intézetével. Megkezdődött a kapcsolat kialakítása az ENSZ munkahelyeivel is A Szocialista Világrendszer Nemzetközi Közgazdasági Intézetével a KGST kutatóintézete - Csehszlovákiában közösen három nemzetközi szerzői kollektíva működik együtt, ebból kettő Szlovákiában. Ebben az együttműködésben már túlléptünk a kölcsönös informálás lehetőségein, és a súlypont a közös problémamegoldásra helyeződött át. A gazdasági-szociális fejlesztés meggyorsítása ennek inten- zifikálása és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása a közgazdasági tudományokra is az eddiginél nagyobb feladatokat ró ki. Ez szükségessé teszi, hogy tevékenységükhöz megfelelő körülményeket alakítsanak ki. ÚJ SZÚ 4 1989. VI. 29
