Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. VI. 29. iush gazdasági támogatást ígért ¡Budapestnek és Varsónak Frantisek Miseje beszéde az SZNT 14. ülésén (ÖSTK) - George Bush amerikai el­nök keddi fehérházi sajtóértekezletén idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. A Szovjetunióhoz fűződő vi­szonnyal és egy újabb csúcstalálkozóval összefüggésben kijelentette, elégedett a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulá­sával, s reméli, hogy Moszkva is hasonló­an vélekedik. Közölte, szerinte további konzultációkra, véleménycserére, s ala­pos előkészítésre van szükség ahhoz, hogy a következő csúcstalálkozó konkrét eredményekkel járjon, bár hozzáfűzte, hogy nincs feltétlenül szó új megállapodá­sok aláírásáról. A Kínában kialakult helyzettel kapcso­latban Bush már korábban aggodalmának adott hangot. Ugyanakkor most is hang­súlyozta, hogy,,megfontoltan“ kell eljárni, s nem értett egyet azokkal, akik széles körű intézkedéseket követelnek Peking ellen. A küszöbönálló lengyelországi és ma­gyarországi látogatásáról szólva Bush el­(ŐSTK) - Algírban kedden ülést tartott a libanoni helyzet megoldásával foglalko­zó háromoldalú arab bizottság. Az Arab Államok Ligájának nemrégi casablancai csúcsértekezletén létrehozott bizottságot Algéria, Marokkó és Szaúd-Arábia legfel­sőbb vezetői alkotják. A záróközleményben Sadli Bendzse- did algériai államfő, II. Hasszán marokkói király és Fahd szaúd-arábíai király felszó­lította az egymással rivalizáló libanoni csoportokat, hogy azonnal fejezzék be a fegyveres összetűzéseket. Javasolták, (CSTK) - A Krasznaja Zvezda, a szov­jet hadsereg lapja tegnapi számában a Kazahsztán Gurjevi kerületében kiala­kult helyzetről ír. Az elmúlt napok inciden­sei után viszonylagos nyugalom van a ke­rületben, a dolgozóknak csak egy kis része nem vette fel a munkát, s szórvá­nyosan még sor kerül rendbontásokra. A kerület városaiban nagygyűléseket rendeznek, amelyeken a párt- és állami szervek képviselői a legégetőbb problé­mák megoldásáról folytatnak vitát a la­kossággal. A nagygyűlések többsége konstruktív légkörben zajlik le, a közren­det sehol sem zavarták meg. Néhány helyen azonban ismét különböző ultimatív követelésekkel álltak elő. Sevcsenko vá­rosában például azt szorgalmazták, hogy költöztessék a kerület határain kívülre a kaukázusi nemzetiségekhez tartozó ál­lampolgárokat. Ugyancsak követelték a városi pártbizottság és a helyi tanács vezetőségének a leváltását. Nurszultan Nazarbajev, a Kazah KP Srí Lanka Vita az indiai csapatok kivonásáról (CSTK) - Sri Lankán több tamil szer­vezet képviselője felszólította az indiai kormányt, hogy ne vonja vissza egységeit az országból. Rámutattak, hogy az összes indiai katona távozásával csak tovább mélyülne a nemzetiségi konfliktus Srí Lankán. A tamil vezetők azzal vádolták a Srí Lanka-i kormányt, hogy szándékosan megszegi a két évvel ezelőtt megkötött Srí Lanka-i-indiai egyezményt az etnikai konfliktus megoldásáról. Az indiai csapa­tok az említett szerződés alapján tartóz­kodnak a szigetországban. Ranaszingh Premadasza Srí Lanka-i elnök ellenzi e szerződést, és felszólította az indiai kormányt, hogy július 29-ig vonja vissza csapatait. India jogosan állítja, hogy a tel­jes kivonással megszegnék az egyez­ményt, mivel az országban tovább tarta­nak a zavargások és nincs szavatolva a tamil lakosság biztonsága. A Srí Lanka-i kormány tegnap közölte, hogy befejezi a tamil Tigrisek elnevezésű szélsőséges szervezet ellen irányuló ak­ciókat. A kormány szóvivője elmondta, hogy erről a tamil vezetőkkel megtartott tárgyalásokon állapodtak meg. Gala városában a helyi közigazgatási hivatal előtt leparkolt gépkocsiban tegnap bomba robbant. Három személy életét vesztette és húszán súlyosan megsebe­sültek. A merényletelkövetésével aszélső- séges Népi Felszabadítási Front (JVP) gyanúsítják. mondta, kormánya gazdasági támogatást készít elő e két ország számára, de „biztos akar lenni abban, hogy nem dobja ki feleslegesen a pénzt“. Véleménye sze­rint „igen biztató“ a helyzet alakulása mindkét országban. A képviselőház hadügyi bizottsága síkraszállt azért, hogy a Pentagon 1,1 milliárd dollárral csökkentse az ún. hadá­szati védelmi kezdeményezés (SDI) kere­tében megvalósuló programokra szánt költségeket. A hadügyminisztérium ere­detileg 4,6 milliárdot kért erre a célra. A bizottság arról is döntött, hogy a jövő évi katonai költségvetésből 71 millió dollárt fordítanak a Lance-típusú nukleáris raké­ták és más rövid hatótávolságú fegyverek kifejlesztésére és gyártására. Az Egyesült Államok a nevadai lőtéren újabb föld alatti atomrobbantást hajtott végre. A 6400 méter mélységben felrob­bant töltet ereje 20-150 kilotonna között volt. Ez volt az USA-ban végrehajtott idei 7. kísérleti atomrobbantás. hogy külföldön tanácskozzon a libanoni parlament, amely a háromoldalú arab bi­zottság közreműködésével kidolgozná a politikai reformok tervezetét. A doku­mentumot ezután a Bejrútban összeülő parlament hivatalosan jóváhagyná. Az algíri tanácskozással egyidőben folytatódtak a libanoni keresztény és mu­zulmán erők közötti összetűzések. A leg­hevesebb harcokra a Bejrút közelében levő Szűk al-Gharb nevű elhagyatott hegyvidéki üdülőközpontban került sor. KB első titkára az alkotó értelmiség, vala­mint a tájékoztató eszközök képviselőivel tartott keddi találkozóján hangsúlyozta: a kaukázusi nemzetiségek kiköltöztetése a Gurijevi kerületből komoly bonyodalma­kat okozna a kerület kőolajiparában és közlekedésében. A már elköltözött szak­embereket az üzemekben nem tudják pótolni, az így keletkezett veszteségeket nemcsak Kazahsztán, hanem az egész Szovjetunió is megérzi - mondotta az első titkár. A Krasznaja Zvezda beszámolója sze­rint a Novij Uzeny városában élő mintegy 10 ezer kaukázusi közül már 4200-an költöztek el. (CSTK) - Görögország történeté­ben első ízben bízták meg a kom­munista párt főtitkárát az új kormány megalakításával. Miután a konzer­vatív Konsztantinosz Mitszotakisz és a szocialista Andreasz Papand­reu hiábavaló kísérletet tett erre, Hrisztosz Szartzetakisz államfő ezzel a feladattal Harilaosz Flora- kiszt, a baloldali pártok koalíciójá­nak vezetőjét bízta meg. Beszédének bevezető részében az SZSZK pénzügyminisztere hangsúlyozta, hogy az 1988-as esztendő eredményei azt tükrözik, hogy a továbbra is bonyolult feltételek ellenére növekedett a gazdasá­gi potenciál. Javult az anyagi és pénzügyi források képzése és ugyancsak előrelé­pés történt a lakosság szociális biztonsá­gának megszilárdításában. Az 1985-ös évre igényes feladatokat tűztünk magunk elé a költségvetési és pénzügyi gazdálkodásban, elsősorban az újratermelési folyamatok hatékonyságá­nak javítására alapozva. Abból indultunk ki, hogy csak így lehet teljesíteni a 8. ötéves tervidőszak idejére a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött programfela­datokat az életszínvonal és az országos alapforrások képzésében Szlovákia rész­aránya növekedésének területén. Egyút­tal megfigyelhettük az új gazdasági me­chanizmus érvényesítése kedvező felté­teleinek kialakulását is, akárcsak a társa­dalmi újratermelés folyamatában a ki­egyenlítődést erősítő irányzatokat. A kétségtelenül pozitív eredmények mellett számos eredmény nincs össz­hangban a tervben előirányzottakkal és a kormány programcéljaival, akárcsak a valós lehetőségekkel. A továbbiakban is megfigyelhettük a vállalatok közötti terv­feladatok teljesítésében korábban is ta­pasztalt kiegyenlítetlenséget és az éves tervfeladatok teljesítése során az időará­nyos teljesítés is nagyon ingadozó volt. Nagyon lassan folyik, s néhány helyen szinte nem is tapasztalható az energia- és anyagigényes termelés visszaszorítá­sa, nem figyelhető meg alapvető előrelé­pés a beruházási folyamatokban a tudo­mányos-műszaki fejlesztés és a termelés gazdaságosabbá tétele területén, akár­csak az innovációs és a vállalkozói kez­deményezés alakulásában. Pozitív tényként kell elkönyvelnünk, hogy a gazdasági szféra a pénzeszközök képzésének feladataival jobban megbir­kózott, mint 1987-ben. A 20 milliárd koro­na nyereség másfél milliárd koronával magasabb a tervezettnél és 3,3 milliárd- dal több, mint 1987-ben volt. Kevésbé lehetünk azonban elégedettek a nyere­ségképzés feladatai biztosításának mód­szereivel. Döntő tényező volt ezen a terü­leten a külkereskedelemből származó nyereség, azaz szerepet játszottak azok a dotációk is, amelyeket az állami költ­ségvetésből az egyes szervezeteknek nyújtunk, a tényleges és a nagykereske­delmi árak közötti különbség fedezésére. Az a célunk, hogy csökkentsük a teljesít­ményt és a nyereségnövekedést túlnyo­mó részben a kiadások csökkentésével érjük el, nem teljesült. Éppen ellenkezó­Mmt ismeretes, a június 18-i par­lamenti választásokon egyetlen poli­tikai párt vagy tömörülés sem szer­zett a kormányzáshoz elegendő többséget. Politikai megfigyelők szerint Florakisznak elenyésző esé­lye van egy koalíciós kormány létre­hozására, s ezért sokan úgy vélik, hogy a görög belpolitikai válság meg­oldásának egyedüli útja az új parla­menti választások kiírása. lég, a nyereségnövekedésben csaknem 12 százalékkal a teljesítménynövekedés részesedett, s országos viszonylatban ez eléri a 39 százalékot. Mindez arról tanús­kodik, hogy továbbra is folytatódnak az extenzív gazdasági fejlődés irányzatai meghatványozva azzal a ténnyel, hogy nem sikerült elérni a tervezett célkitűzé­seket a termelési költségek csökkentése területén egyetlen döntő fontosságú terü­leten sem, a legfontosabb ágazatokban és tárcákon belül sem. Úgy tűnik fel, hogy a gazdasági mechanizmus és az egész társadalmi légkör nem eléggé ösztönző a gazdaságosságra való törekvés és a gazdaság hatékonyságának javítása terén. Nem sikerült következetesen megva­lósítani azokat az intézkedéseket sem, amellyel el szerettük volna érni a vállalati veszteségek és az alacsony hatékonyság alapvető módosulását. A jelenleg kimuta­tott veszteségeket részben módosítják azok a szerkezeti változások, amelyek során a korábban veszteséges vállalatok az új állami vállalatok belső szervezeti egységeivé váltak. Mindez nem megoldás a helyzetre, hanem csak továbbra is bo­nyolultabbá teszi az új gazdasági feltéte­lek között kialakulandó viszonyokat és a valóságban csak halogatja a vesztesé­gesség problémájának megoldását. A miniszter beszámolója a továbbiak­ban foglalkozott az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak, az eszközfelhaszná­lás és a készletgazdálkodás kérdéseivel is. Ezeken a területeken sem alakult a helyzet a várakozásoknak megfelelően és módosításokra van szükség. Nem tör­tént lényeges változás a beruházáspoliti­kában sem, továbbra is alacsony a kor­szerűsítések és felújítások részaránya és a teljes beruházott összegekből az új gépek és berendezések vásárlására for­dított összeg. Ezek olyan kiesések, ame­lyek számottevően befolyásolják a gazda­sági egyensúly megszilárdítását. Nagyon gyakran hangsúlyozzuk, hogy a külkereskedelemben előnyösen csakis a magas műszaki színvonalú és kiváló minőségű termékekkel tudunk érvénye­sülni, a gyakorlatban azonban ezt az elvet az exportszervezetek gyakran megsértik. Különben nem következne be az az eset, amikor külföldön előnyösebben adjuk el a feldolgozatlan nyersanyagot, mint a be­lőlük készült termékeket. Például a feldol­gozatlan fűrészárut mintegy 20 százalék­kal magasabb áron szállítjuk ki, mint ami­lyenek saját nagykereskedelmi áraink, azonban ha bútort exportálunk, akkor azt a hazai árszint 78,4 százalékáért értéke­sítjük. Ezért a jövőben azt szeretnénk, hogy növekedjen a kivitel, de nem min­denáron és maximális hatékonysággal. Az állami költségvetés kiadásai össz­hangban vannak a tervvel és megterem­tettük a gazdaság hatékony fejlődésének feltételeit, a lakossági ellátások kielégíté­se területén is a tervvel összhangban cselekedtünk, mégpedig a gazdaságos­ság és az ésszerűbb gazdálkodás prog­ramjának figyelembe vételével. Növeked­tek azok a kiadások, amelyek összefüg­genek a lakosság lét- és szociális bizton­ságával. Jó eredmények születtek a nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodásá­ban is. A 46,6 milliárd korona pénzbevétel egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezett feladatokat 3,6 milliárd koronával túllép­ték. A nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodó vállalatok az új feltételek kö­zött is helytálltak. Például a vendéglátó- ipar 40 millió korona nyereséggel zárta az évet. A továbbiakban a miniszter részlete­sen elemezte a költségvetési kiadásokat s azok hatását többek között a következő, a lakosságot közvetlenül érintő kérdések­ről szól: A költségvetési kiadások dinamikája fejlődésének alakulására, elsősorban a szociális biztosításra történt kiadások voltak hatással. Az erre a célra fordított 29,4 milliárd korona 1,1 milliárddal volt több az előző évinél. Ebben már tükröző­dik az 1988. október 1-től életbe lépett, a szociális biztosításról szóló új törvény, amelynek hatása teljes mértékben csak ebben az esztendőben nyilvánul meg. A gyermekes családoknak 5,3 milliárd korona családi pótlékot fizettünk ki. Az egészségügyi gondoskodás szükségletei 9,8 millió koronát igényeltek, ez 6,3 szá­zalékkal több mint az előző évi. Dinamiku­san nőttek a gyógyszerekre és az egyéb egészségügyi anyagokra szánt kiadások, összesen elérték a 2,8 milliárd koronát. Az egy főre eső gyógyszerkiadások 375 koronát tettek ki - 23 koronával többet, mint 1987-ben. Az iskolaügy területén 11,3 milliárd korona nem beruházási jellegű pénzesz­közt használtunk fel. Javult általa az isko­lai berendezések üzemelése, s számotte­vően az iskolák elektronizálási program­jának alakulása. Kulturális célokra 2,1 milliárd koronát költöttünk, többet a tervezettnél, elsősor­ban a nemzeti bizottságok pótalapjainak kihasználása révén. Fokozott figyelmet szentelünk a lakás­kérdésnek. A tervfeladatokat - a befeje­zett és átadott lakások számát illetően - nem teljesítettük. Ezen a területen min­denképpen javulást kell elérni, és az új építkezések mellett meg kell teremteni annak anyagi alapjait, hogy korszerűsít­sük és felújítsuk a régi lakásokat, mert ezen a területen a meglevő lehetőségek nagyobbak, mint arra az eredményből következtetni lehetne. A társadalmi fogyasztás célkitűzéseit elsősorban a nemzeti bzottságok hozzá­állásának köszönhetően sikerült biztosí­tanunk. A társadalmi fogyasztás területén további fejlődés várható, elsősorban az SZSZK kormánya májusi döntésének kö­szönhetően, miszerint a szövetségi kor­mány döntése alapján védelmi kiadások csökkentésével felszabaduló összegből 150 millió koronát bocsát az oktatásügy legégetőbb szükségleteinek kielégítésé­re, s 185 millió koronát juttat az egész­ségügynek. Az elmúlt esztendő pénzügyi és költ­ségvetési gazdálkodásának eredményei és az idei esztendő arra ösztönöznek bennünket, hogy a gazdaságot igazítsuk rugalmasan minden területen a nagyvilág legjobb tapasztalatai alapján. A közös európai ház része akarunk lenni, s ezt gazdasági vonatkozásában is értelmez­zük. Nyitnunk kell a világ felé, versenyre kell kelnünk vele a jövedelmezőség és az eredményesség terén is, csakis ez az út vezethet gazdaságunk nagyobb teljesítő- képességéhez és hatékonyabbá téte­léhez. A Közös Piac csúcsértekezletének margójára I mmár egy évtizede a Közös Piac csúcsérte­kezleteinek vissza-visszatérő kérdése: va­jon ismét nemet mond-e a harcias brit minisz­terelnök-asszony tárgyalópartnerei javaslataira. Most a kedden befejeződött kétnapos madridi csúcson is ez volt a kérdések kérdése és csodák- csodája: a szigetország kosztümös-retikülös kor­mányfője engedett öltönyös kollégái akaratának és belement abba, hogy jövő év július elsejétől megkezdődjön a nyugat-európai pénzügyi unió megvalósításának első szakasza. Ez a fordulat meglepő is meg nem is. Váratlan olyan értelemben, hogy egy héttel a csúcs előtt Felipe González spanyol kormányfő - aki melles­leg a madridi csúcs házigazdája volt - londoni látogatása idején Thatcher hallani sem akart a pénzügyi uniót célzó ún. Delors-féle tervhez való brit csatlakozásról. Az Európai Közösségek Bizottságának elnöke háromszakaszos tervet dolgozott ki a Közös Piac egységes pénzügyi uniójának létrehozására, amely időponthoz ugyan nem kötötte az egyes szakaszokat, de azt leszögezte, már a jövő év derekától be kell indítani a terv megvalósítását ahhoz, hogy másfél évvel később már létrejöhessen az egységes nyugat-európai piac is. Nos, a bri politikus akkor a tervre nagyon határozott nemet mondott a spa­nyol kormányfőnek. Ez az elutasítás nem volt sokkoló, hiszen köztudottan a font sterling - a gö­rög és a portugál pénzegység mellett - nem tartozik a már évek óta létező nyugat-európai pénzügyi rendszerhez sem, amelyben a valuták árfolyama egy „valutakígyón“ belül ingadozhat. [gy nem csoda, hogy Thatcher elvetette az ennél szorosabb pénzügyi integráció gondolatát. Gazdasági szakértők szerint főleg a Delors­féle terv második szakaszában foglaltak nincse­nek az ínyére, vagyis az, hogy egy közös köz­ponti ,.európai bankot“ és végcélként egy közös pénzegységet hozzanak létre. Vonakodásának nyomós oka volt, hiszen Thatcher attól tartott, hogy a tőkés pénzvilág egyik centrumának szá­mító londoni City kicsúszik a brit ellenőrzés alól. A konzervatív kormányzat arra is hivatkozott, hogy a pénzügyi unióban való részvétellel meg­nyirbálnák a szigetország szuverenitását. „Kis Európa“ nagy lépése Bő egy hét leforgása alatt azonban gyökere­sen megváltozott ez az elutasító londoni maga­tartás. A pálfordulást nem nehéz megmagyaráz­ni, hiszen csak vissza kell kanyarodni a június közepén tartott európai parlamenti választások eredményeihez. A Közös Piac 481 -tagú tanácsa­dó testületében ezentúl a brit konzervatívoknak csak 48 képviselőjük lesz az eddigi 64 helyett. Ez önmagában még nem lenne baj, vészessé azért vált a dolog, mert ezeket a mandátumokat az ellenzéki Munkáspárt hódította el és tíz év óta először választási vereséget mért a kormányzó konzervatívokra. A hatalomra jutásának tizedik jubileumát ünneplő Thatcher a gyenge választási szereplés fényében már „nem ugrálhatott“ olyan magabiztosan, mint eddig. Ez a választási balsiker áll főleg az engedé­kenység hátterében, no meg emellett London valószínűleg belátta azt is, hogy ha 1993-tól létrejön a tőke, a munkaerő és az áruk szabad áramlását biztosító egységes piac, akkor ezzel párhuzamosan a pénzügyi unió felé is határozott lépéseket kell tenni, mert csak így érhető el a végcél: a teljes gazdasági unió megteremtése a Közös Piacon belül. Nagy-Britannián kívül Hollandia, Írország, Dá­nia és Görögország is tartózkodóan viszonyult a pénzügyi unió tervéhez, végül is azonban már a csúcs első napján beadták a derekukat. Igaz, ötük bizonyos fokú sikerének tekinthető az, hogy nem olyan ütemben valósulnak meg a Delors- terv szakaszai, mint ahogy kiötlői szerették volna. Margaret Thatcher azonban Madridban sem lett teljesen hűtlen régi, makacs önmagához: neki „köszönhető“ hogy csak a következő, decemberi csúcson vitatják meg az ún. szociális jogok chartáját, amelyre most a brit politikus kategori­kusan nemet mondott. A charta elfogadása azt jelentené szerinte, hogy a „szocializmus belopa­kodna“ Nagy-Britanniába, márpedig ő ezt nem engedi. Madridban sok egyébről is szó volt, így a kelet -nyugati kapcsolatokról, a szocialista országok­ban folyó átalakításról, a Közel-Keletről és Kíná­ról. Különálló nyilatkozatot fogadtak el a kínai helyzetről, amelyben bírálták a hatóságok és a katonaság fellépését a zavargások résztvevői­vel szemben és sürgették a kivégzések leállítá­sát. Szorgalmazták azt is, hogy a tagállamok szüntessék be a katonai együttműködést Kínával és az ázsiai országba irányuló fegyverexportot, sőt, indítványozták a magas szintű kétoldalú kapcsolatok befagyasztását is. tömören összegezzük a madridi ered­ményeket, akkor leszögezhető, hogy ,,kis Európa“ országai jelentős lépést tettek a nyugat-európai pénzügyi unió megteremtésé- hez vezeti rögös úton. p_ VONY|K ERZSÉBET A háromoldalú arab bizottság javaslata: Külföldön ülésezzen a libanoni parlament k Krasznaja Zvezda a gurjevi helyzetről Florakisz kormányalakítási megbízatást kapott

Next

/
Thumbnails
Contents