Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. VI. 28. Holnap összeül a kínai parlament állandó bizottsága Nagykövetünk átadta Milos Jakes Csiang Cö-minhez intézett üdvözlő táviratát (ÖSTK) - Az Új Kína hírügynök­ség közölte: hétfőn született a dön­tés, hogy holnap összeül az Orszá­gos Népi Gyűlés (parlament) állandó bizottsága. A döntés értelmében a parlament 8. ülésszaka a Kínai KP KB 4. ülésenek elveihez fogja tartani magát. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontjai: a központi bizott­ság 4. ülése dokumentumainak ta­nulmányozása és az erről szóló vita; beszámoló a pekingi ellenforradalmi lázadás leveréséről; a tüntetésekről és tömegmegmozdulásokról szóló törvénytervezet megvitatása és jó­váhagyása; az 1988-as évi állami költségvetésről szóló beszámoló. A parlament állandó bizottságá­nak elnöke és alelnökei még május­ban javasolták az állandó bizottság ülésének összehívását azzal a cél­lal, hogy tekintse át a vállalatok tevékenységének ellenőrzését és az új sajtótörvényt. Hétfőn úgy döntöt­tek, hogy ezt a két pontot nem tárgyalják meg. Eduard Saul, hazánk kínai nagy­követe tegnap Pekingben átadta azt az üdvözlő táviratot, amelyet Miloá Jakeá, pártunk főtitkára küldött Csi­ang Cö-minnek, a Kínai KP KB új főtitkárának. Az USA tárgyaljon merészen és gyorsan Exminiszterek felhívása Bush elnökhöz (ŐSTK) - öt egykori amerikai had­ügy- és külügyminiszter, valamint több más külügyi és katonai szakér­tő hétfőn felszólította Bush elnököt: törekedjen arra, hogy megállapo­dást érjen el a Szovjetunióval az atomfegyverek korlátozásáról. Je­lentésük nagy részét a sajtó is köz­zétette, s ebben azt írják, vélemé­nyük szerint a szovjet kormány kész a szerződések megkötésére. James Schlesinger, Harold Brown, Meivin Laird egykori hadügy­miniszterek, valamint Cyrus Vance és Edmund Muskie volt külügymi­niszterek felszólították a kormányt, tárgyaljon „merészen és gyorsan“, s kössön megállapodást a hadászati nukleáris fegyverek 30-50 százalé­kos csökkentéséről. Az űrfegyverke- zési tervekkel kapcsolatban vélemé­nyük az, tiszteletben kell tartani a ra­kétaelhárító rendszerek korlátozá­sáról 1972-ben kötött szerződést, s meg kell állapodni a Szovjetunió­val arról, hogy az új fegyverrendsze­rek kifejlesztésével kapcsolatban milyen kísérleteket engedélyeznek. Baker a iövő héten ázsiai körutat tesz (ŐSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn New York­ban beszédet tartott az Asian Soci- ety kutatóközpontban. Kijelentette: Ázsia, s főleg annak csendes-óceá- ni régiója hozzálátott egy új rend kiépítéséhez a gazdasági kapcsola­tokban. Szerinte az Egyesült Álla­moknak döntő szerepet kell játsza­nia az új ázsiai folyamatban, s ő ma­ga is ezzel a gondolattal kezdi meg július 3-án ázsiai körútját. Először Tokióban fog tárgyalni, majd pedig Bruneiben részt vesz az ASEAN ülésén. Baker szerint a csendes­óceáni térség fejlődése a régió bé­kés jövőjétől függ, ezért az amerikai katonai jelenlétnek minden korábbi­nál nagyobb a jelentősége. Washington a Japánhoz fűződő kapcsolatoknak rendkívüli jelentő­séget tulajdonít, Tokió az utóbbi év­tizedekben világhatalom lett, s ezért ennek megfelelő kötelezettségeket is kell magára vállalnia, főleg ami a honvédelmet, továbbá az új japán -amerikai vadászgép kifejlesztését és a nemzetközi adósságprobléma megoldását illeti. Az amerikai külügyminiszter el­mondta, Délkelet-Ázsiában az új po­litikai és gazdasági együttműködési mechanizmus kialakítása elképzel­hetetlen Kína részvétele nélkül. Pe- king úgy döntött, hogy csatlakozik a térség fejlődéséhez, nincs elszige­telve - mondotta. A továbbiakban arról beszélt, hogy a térség békés fejlődését jelenleg két konfliktus hát­ráltatja: az egyik a Koreai félszige­ten, a másik a kontinens délkeleti részén kialakult helyzet. Figyelmez­tetett arra, e konfliktusok megoldá­sában a Szovjetunió is részt vál­lalhat. Papandreu tovább próbálkozik (ŐSTK) - Andreasz Papandreu ügyvivő görög kormányfő, a máso­dik legerősebb politikai párt, a PA­SZOK vezetője hétfőn a kórházban, ahol gyógykezelésen tartózkodik, Harilaosz Florakisszal, a Görög KP KB főtitkárával tárgyalt arról, hogy a baloldali pártok milyen feltételek mellett lépnének koalícióra a PA- SZOK-kal, s tennék lehetővé Pa­pandreu számára a kormányalakí­tást. Hrisztosz Szartzetakisz ál­lamfő az alkotmánnyal összhangban háromnapos határidőt adott Pa- pandreunak kormányalakítási tár­gyalásokra azt követően, hogy a kö­zelmúltban tartott parlamenti válasz­tások győztes Új Demokrácia párt vezetője, Konsztantinosz Mitszo- takisz közölte: nem tudott kormányt alakítani. A választásokon ugyanis egyik párt sem szerezte meg az abszolút többséget, a jobboldali Új Demokráciának a 300 tagú parla­mentben 145, a PASZOK-nak 125, a Görög KP vezette baloldali koalíci­óinak pedig 28 mandátumot sikerült szereznie. Este érkezett hír szerint tegnap nem sikerült tető alá hozni az új koalíciós kormányt és ezzel tovább mélyül a görög belpolitikai válság. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága javasolja, hogy a párt idén novemberben esedékes XIV. kongresszusa újra Nicolae Ce- ausescut válassza meg a párt főtit­kári tisztségébe. Az erről szóló hatá­rozatot a testület Bukarestben ma megnyílt kétnapos ülésének a kez­detén fogadták el egyhangúlag a pártelnökség kezdeményezésére. Nicolae Ceausescu 1965 óta áll az RKP élén, s 1974 márciusa óta az államelnöki tisztségét is betölti. A kétnapos ülés napirendjén öt pont szerepel. A pártelnökség javas­latára a központi bizottság megvitat­ja a XIV. pártkongresszus irányelve­inek tervezetét Románia társadalmi- gazdasági fejlesztéséről az 1991-1995-ös években, valamint a kongresszusi tézisek tervezetét. Ugyancsak napirendi pont a román gazdaság idei első félévi fejlődésé­nek kérdése, valamint a jövő évi népgazdasági terv előzetes megvi­tatása. (kokes) A barátság kis követe Moszkvában Egy 11 éves kaliforniai fiú, Tony Aliengena tegnap Cessna 210-es gépével leszállt a moszk­vai Seremetyevo repülőtéren, ahova Leningrádból érkezett. A szovjet gyerekek szívélyes fo­gadtatást rendeztek számára. Tonyt elkísérték útjára a szülei, a nővére és orosz barátja, Román Cserjomníh. Az amerikai fiú júni­us 5-én indult Los Angelesoől a hat országot érintő Barátság re­pülésre, s magával hozta 250 ezer amerikai gyerek üzenetét Mihail Gorbacsovhoz. öt napot tölt Moszkvában, felkeres 12 további várost, majd pedig a Távol-Kelet­ről indul Alaszkába és onnan ha­za, ahová magával viszi a szovjet gyerekek üzenetét George Bush elnökhöz. (ÖSTK) Washington ismét tárgyal az angolai vezetéssel (ŐSTK) - Az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatni fogja az UNITA angolai kormányellenes szervezetet, bár en­nek vezetője, Jonas Savimbi a múlt hét végén megállapodásra jutott Jó­sé Eduardo dós Santos államfővel arról, hogy véget vetnek a polgárhá­borúnak. A washingtoni ígéretről maga Savimbi számolt be hétfői saj­tókonferenciáján. Az ellenségeske­dés beszüntetéséről szóló megálla­podást rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Washington az angolai független­ség kivívása óta, vagyis 14 éve nem tartott fenn diplomáciai kapcsolatot Luandával, s most elküldi képviselő­jét Angolába, hogy tárgyalásokat kezd­jenek a kétoldalú kapcsolatokról. Hermán Cohen afrikai ügyekkel foglalkozó külügyminiszter helyettes július 7-én érkezik Luandába. Minek titkolni, ha az egész világ tudja A szovjet honvédelmi és állambiztonsági bizottság elnökének nyilatkozata (ŐSTK) - Az Izvesztyija című szovjet napilap hétfőn interjút készített Vlagyimir Lapiginnal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa honvédelmi és állambiztonsági bizottság elnökével az általa vezetett testület munká­járól. Lapígin szerint e bizottságnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ország védelmi képessége és biz­tonsága ésszerű és optimális kiadá­sok mellett erősödik. Minden honvé­delemmel kapcsolatos döntésnek és programnak az új politikai gondolko­dásmód elveire kell épülnie, s szá­molnia kell a gazdasági nehézsé­gekkel. Napjainkban egyre csökken a titokzatosság e bizottság, valamint a honvédelmi minisztérium körül. Titkok természetesen továbbra is vannak, így például az új típusú fegyverekre, egyes csúcstechnoló­giákra vonatkozóan, s ez elkerülhe­tetlen is. Ugyanakkor még mindig van indokolatlan titkolózás, Lapígin szerint például nem világos, hogy ki előtt próbálják titokban tartani a ve­zérkar, a legnagyobb katonai válla­latok és bázisok elhelyezését, ame­lyek az egész világ előtt ismerete­sek. Egyszer s mindenkorra fel kell hagyni a túlzott kémmániával. Arra a kérdésre, mi a véleménye egy hivatásos hadsereg létrehozá­sáról, elmondta, véleménye szerint a jövőben egy ilyen hadsereg sokkal erősebb lesz, mint amilyen a jelenle­gi. A haditechnika egyre bonyolul­tabb, s a jövőben a rövid ideig szolgá­ló személyzet nem lesz képes arra, hogy kielégítő szinten kezelje a leg­korszerűbb technikát. Elmondta azt is, hogy szerinte a hívatásos hadse­reg gondolatát nem szabad csupán azért elvetni, mert egyes katonai parancsnokoknak nem tetszik. Végezetül elmondta, szerinte egyáltalán nem kívánatos, hogy a belső konfliktusok megoldása so­rán a hadsereget vegyék igénybe. Az MSZMP KB ülése után Közös platform A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésében kialakult légkör az utóbbi időben aggasztó tendenciá­kat tükrözött. A véleménykülönbsé­gek személyes viták és frakciók jel­legét öltötték. A vezető személyisé­gek közötti emberi érintkezés - egyi­kük nyilatkozata szerint - a mini­mumra csökkent. A kongresszusi előkészületek küszöbén mindez ta­nácstalanságot és kétségeket keltett a tagság soraiban. Az a veszély állt fenn, hogy a pártban szakadásra kerül sor és pozícióit a társadalom­ban más erőknek engedi át, ame­lyek türelmetlenül várnak egy ilyen alkalomra... Az MSZMP Központi Bizottságá­nak múlt heti ülésén született ered­mények azt mutatják, hogy a szaka­dás veszélyét sikerült elhárítani és hogy az egyes szárnyak és irányza­tok híveinek többsége számára elfo­gadható közös platform jött létre. Kompromisszum született, s a párt, az ország és az egész szocialista közösség sorsa iránti felelősség nyilvánul meg ebben. Szó szerint kimerítő vitákban jött létre, hiszen a pártban, az országban kialakult helyzetről, az októberi kongresszus­ra váró feladatokról 92 felszólalás hangzott el. A párt helyzetéről és politikai tö­rekvéseiről elfogadott dokumentum ugyan közelebb áll a radikális refor­mok híveinek elképzeléseihez, de lényegében helyesen és főleg reáli­san fejezi ki a szocialista társadalom fejlődésének specifikus magyar mo­delljét. Mindenekelőtt közvetve elutasítja azokat az állításokat, miszerint a párt képtelen megoldani a jelenlegi problémákat. Felsorolja azokat a ha­tározott lépéseket, amelyeket a párt tett a politikai rendszer demokratizá­lásáért, a jogállam megteremtésé­ért, a gazdaság átalakításának meg­gyorsításáért. A párt kezdeményez­te az elmúlt évtizedek eseményei­nek tisztázását, beleértve azt a sze­repet is, amelyet ő maga játszott bennük. A párton belüli feszültség­nek a dokumentum szerint nem a különböző áramlatok léte a forrá­sa, hanem az, hogy mindeddig nem jött létre közöttük konszenzus, s hogy sem a központi bizottságban, sem a politikai bizottságban nem tisztáztak számos fontos eszmei kérdést. Az MSZMP KB állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a párt a modell­váltásnak, és nem a szocializmus feladásának a híve, s ennek az át­menetnek - vagyis a szükségszerű­en keletkező politikai konfliktusok­nak - a megoldása csak erőszak­mentesen képzelhető el. Különösen jelentősnek kell tartani a „jobboldali, néhány esetben szél­sőségesen uszító nyilatkozatok“ egyértelmű elutasítását, mely nyilat­kozatok „különösen az utóbbi he­tekben a közvélemény széles körei­ben ellenérzést váltottak ki“. A köz­ponti bizottság a leghatározottabban elutasította az ország érdekeit ve­szélyeztető szovjetellenes nézete­ket. Elhatárolja magát az érdekek olyan egyoldalú, „nemzeti“ értelme­zésétől, amely az országot szembe kívánja állítani a szomszédos álla­mokkal. „Magyarország jövőjét csak a szomszédos, az európai orszá­gokkal, a világ összes országával kiépített kapcsolatok alapján épít­hetjük. Azok, akik népszerűségre tö­rekedve más politikát javasolnak, or­szágunkkal szemben gyanút kelte­nek és népünket veszélybe sodor­ják“ - hangoztatja a KB állásfogla­lása. A magyar kommunisták céljait a központi bizottság így fogalmazta meg: demokratikus szocializmust, jogállamot, a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciát és olyan piacgazdálkodást, amelyben a társadalmi tulajdonnak van meg­határozó szerepe. Eszmei téren a párt a marxista, a baloldali, a szo­cialista és a humanista ideálok érté­keinek a megőrzéséért száll síkra. Élő politikai mozgalommá kíván vál­ni, olyan párttá, amely a társadalmi és a gazdasági problémák megoldá­sára törekszik, s ehhez szabad vá­lasztásokon kívánja megszerezni a nép mandátumát. Nemzetközi kérdésekre vonatko­zóan a párt a realitások tiszteletben tartása mellett a nemzeti érdekek érvényesítését szorgalmazza. Ma­gyarországnak a Varsói Szerződés tagállamaként a fegyveres erők köl­csönös csökkentésére kell töre­kednie. Le kell szögezni, hogy az ezek­ben az alapvető kérdésekben létre­jött konszenzus határozza meg a magyar kommunisták minden to­vábbi cselekedetét, ám azokat nem helyettesítheti. A szavaktól a tettekig vezető út rögös, mivel egymástól eléggé távolálló irányzatokat kell egyesíteni, s nem maradnak tétlenül a párt és a szocializmus ellenfelei sem. A szervezési változások- a kollektív vezetésként létrehozott elnökség, valamint a kibővített politi­kai intéző bizottság megválasztása- az egész párt rugalmasságának és akcióképességének a fokozását meghatározó tényezővé válhatnak. És elsősorban erről van szó. (Pravda) mmm T0D0R ZSIVKOV, a BKP KB főtitká­ra, az államtanács elnöke tegnap Szófiá­ban fogadta a bulgáriai munkalátogatá­son tartózkodó Pjotr Lusev hadseregtá­bornokot, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. HORN GYULA magyar külügyminisz­ter ausztriai látogatása során megbeszé­lést folytatott Franz Vranitzkyvel is. Az osztrák kancellár a találkozó után az APA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Ausztria a nagymarosi munkálatok végle­ges leállítása esetén kártérítést fog köve­telni Magyarországtól. VASZIL TUPORKOVSZKI fogja kép­viselni valószínűleg Macedóniát a jugosz­láv államelnökségben, mivel a vasárnapi szavazáson megszerezte a leadott vok- sok 76,5 százalékát. A szövetségi köztár­saság alkotmányának értelmében a kép­viselet kérdését megvitatja még a helyi parlament is, amely július 26-án ül össze. DÜSSELDORFBAN az elmúlt hétvé­gén tartották meg a Német Kommunista Párt 6. ülését. Tegnap hozták nyilvános­ságra annak a beszámolónak a teljes szövegét, amelyet Herbert Mies pártelnök terjesztett elő az ülésen. Ebben indítvá­nyozta, hogy a rendkívüli pártkongresz- szust ne jövőre tartsák meg, hanem már idén ősszel. A javaslatról augusztus 7-én dönt az NKP vezetősége. HÁGÁBAN tanácskoztak az el nem kötelezett országok külügyminiszterei, akik elsősorban arról folytatnak megbe­széléseket, hogy a nemzetközi jog milyen szerepet játszhat az országok közötti vi­ták békés rendezésében a leszerelési és enyhülési folyamat megszilárdításában. SZÖULBAN tegnap megkezdődött Mun Ik Hwan dél-koreai lelkész pere, akit az ország törvényeinek megszegésével vádolnak. A lelkész márciusban a szöuli kormány engedélye nélkül a KNDK-ban járt és Dél-Koreában köztudottan a nem engedélyezett látogatások a KNDK-ban büntetőjogi eljárást vonnak maguk után, s a bíróság akár halálos ítéletet is hozhat. A bíróság tekintettel a 71 éves Mun rossz egészségi állapotára, elnapolta a tegnapi tanácskozást. GEORGE BUSH amerikai elnök a Fe­hér Házban fogadta a portugál elnököt. Mario Soaressel mintegy 35 perces meg­beszélést folytatott, amelyen elsősorban a nyugat-európai integrációs törekvések­ről, a kínai helyzetről, a közép-amerikai térségről, valamint az angolai és az Afrika déli részén kialakult helyzetről volt szó. HAIM HERZOG izraeli államfő hatna­pos látogatásra Kanadába érkezett. Otta­wai útjának legfőbb célja az, hogy, na­gyobb mértékű támogatást szerezzen Iz­rael közel-keleti politikájának. Herzog az első izraeli államfő, aki ellátogatott Kana­dába. A kanadai külügyminisztérium sze­rint az izraeli politikus látogatása is bizo­nyítja a két ország „szilárd szövetségét". DENIZLI dél-törökországi város köze­lében az egyik építőipari társaság raktá­rában felrobbant 5000 kilogrammnyi dina­mit. A robbanás szerencsére emberéletet nem követelt, de hatalmas tűzvészt idé­zett elő, amely mintegy 500 hektárnyi erdőt és mezőgazdasági területet sújtott. A rendőrség vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy balesetről vagy me­rényletről van szó. UNO SZÓSZUKÉ miniszterelnök je­lenlegi kormányát a japánok alig 16,7 százaléka támogatja. Ez derül ki a Nihon Keizai Sinbun japán lap által végzett felis­merésekből. Az RKP KB ülése Elnapolták a géprablók perét (ŐSTK) - Alig húsz percig tartott Majna-Frankfurtban a Malév-gépet elrabolt két csehszlovák állampolgár elleni bűnvádi eljárás tegnapi tár­gyalása. A vizsgálóbíró a védőügy­védek kérésére elnapolta a tanács­kozást és úgy döntött, hogy a Őtefan Maőícka és DuSan Styk ellen folyó eljárás augusztus 29-én folytatódik. Harmadszor is kormányfő lesz?

Next

/
Thumbnails
Contents