Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1989. VI. 26. A CSKP KB 14. ülésének vitája MICHAL HOCKO, a CSKP KB tagja, az ostrava-kuncicei Klement Gottwald Kohómű igazgatója A gazdasági fejlődés gyorsítása, népgazdaságunk teljesítőképességének növelése megköveteli, hogy a kohászati termelés mennyiségében, szerkezetében, minőségében, anyag- és energiaigényességében változások történjenek. Dolgozóink körében azonban nem járul hozzá jó légkör kialakításához, ha a tömegtájékoztató eszközökben olyan propaganda folyik, mely azt sugallja, mintha jelenlegi gondjaink alapvető oka a kohászati termékek előállításának magas szintje lenne. Mintha elég lenne a kohászati termelést három, öt esetleg több millió tonnával csökkenteni, s egycsapásra megoldódnának gondjaink. A kohászati termelés csökkentése mindnyájunk, de elsősorban a gépipar és az építőipar feladata. A megoldás alapja a kohászati termékek felhasználásának csökkentése. Nem árulok el titkot, ha elmondom, az idén meg vannak a feltételek ahhoz, hogy az acéltermelésben rekord- eredményt érjünk el A belföldi piacon azonban inkább feszültség észlelhető az egyes kohászati termékekből való ellátásban. Nem vezethet jóra a tömegtájékoztató eszközökben azzal kapcsolatban folyó kampány, hogy mennyire szükséges korlátozni a kohászati termelést, ezután pedig az év folyamán azt kérni dolgozóinktól, hogy vállalják a megemelt tervfeladatok teljesítését. Felesleges hangsúlyozni, hogy a kohókban fárasztó munka folyik. Nehéz munkakörülmények között, forróságban, zajban, porban, hétköznapokon és ünnepnapokon egyfolytában kell dolgozni. Ezért e munka iránt kicsi az érdeklődés, a kohászok egykori társadalmi elismertsége, melyet még az ötvenes évekből származó központi bizottsági határozat biztosított, mára érvényét vesztette. Egykori dolgozóink ma már másutt nyugodtabb és tisztább környezetben gyakran jóval többet keresnek. Ezért a kohászat szerkezeti átalakítását is megfontoltan, a vele kapcsolatos szociális problémák megoldásával, a megszüntetett kohászati kapacitások helyett egyéb perspektívák kialakításával kell végrehajtani. Rendkívül fontosnak és hasznosnak tartom, hogy a mostani ülésen is foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mível így lerakjuk a probléma tisztességes és megfontolt megoldásának alapjait. A kohászati termelés szükséges csökkentését gyakran leegyszerűsítve úgy értelmezik, hogy ez a termelőeszközök reprodukciójának korlátozásával érhető el A kohászaton takarékoskodunk, mivel úgyis korlátozva lesz. Ahhoz azonban, hogy a nyersvas- és acéltermelést csökkenteni tudjuk elsősorban az kell, hogy sürgősen olyan felújításokba és modernizálásba, valamint technológiákba ruházzunk be eszközöket, melyek jelentősen hozzájárulnak a tüzelőanyag és a fémek megtakarításához, javítják az acél, a hengerelt áruk és csövek minőségét. A korlátozások indoklására azt hozzák fel, hogy sokat gyártunk. De azt már kevésbé, hogy a világgal összehasonlítva a termelés színvonalában mennyire le vagyunk maradva. És ez nem csak a kohászat bűne. Ma a világban az acéltermelés 80 százaléka oxigénadagolású kohókban folyik. Nálunk ez körülbelül 50 százalék. Világviszonylatban az acél több mint 80 százalékát folyamatos, kontinuális öntöző- berendezésekben gyártják. Nálunk ez csak kb. 10 százalék. Már jó pár éve azon igyekszünk, hogy nálunk is növeljük az így öntött acél részarányát, de csak lassan haladunk előre. Sorolhatnám, milyen nehézségekbe ütközik vállalatunknál az első kontinuális öntőmű építése. Elsősorban tervezői és gyártási kapacitások hiányoznak, ráadásul a korlátozott kapacitás a szocialista országokba irányuló kiviteli feladatokhoz is kötött. Ezért inkább azt ajánlják számunkra, hogy a szükséges berendezéseket saját kohászati termékeink ellenében külföldről hozzuk be. Nem beszélve arról, hogy idehaza gyakran az üzemeléshez szükséges anyagok, a folyamatos öntéshez szükséges berendezések, például speciális kerámia, öntőporok stb. hiányoznak. Jelentős összegeket kell beruházni a környezetvédelembe, a szilárd hulladékok, a kéndioxid-kibocsátás csökkentésére, a szennyvizek tisztítására. A levegőszennyeződés mértekének csökkentése nem oldható meg bírságok kiszabásával, például a ránk K-1 N kazán építésének elhalasztásáért róttak ki, ezt ugyanis nem sorolták be az állami tervbe. Gazdaságunk szerkezetváltási programja bennünket, kohászokat arra ösztönöz, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a termelés tüzelőanyag- és energiaigényességének csökkentése, a fémek jobb hasznosítása érdekében. Az elmúlt években is bizonyítottuk, hogy a javítások alatt elvégzett felújításokkal, modernizálásokkal jelentős mennyiségű tüzelőanyag és fém takarítható meg Bővítettük a másodlagos nyersanyagok kihasználását, vállalatunknál ma az acélt 160 ezer tonnával kevesebb nyersvasból állítjuk elő, mint három évvel ezelőtt. A nyersvasat a technológia megfelelő módosítása révén hulladékvassal helyettesítjük. A 7. ötéves tervben a generáljavítások során modernizáltuk a kohókat, ezzel ma már 140 ezer tonna kokszot takarítunk meg évente. Bevezettük a csökkentett tűréshatárú forró hengerlést. Megkezdtük a középdurva hengersor modernizálását, mely lehetővé teszi tartóoszlopok gyártását párhuzamos peremekkel, illetve ezek választékának bővítését. Néhány konkrét példával kívántam dokumentálni, hogy mi, kohászok nem várunk ölbe tett kézzel a szükséges változásokra, s nem mindegy számunkra, hogy a termelés jellegéből és technológiájából adódóan ennyire anyag- és energiaigényes az ágazat. Ezt a szintet mindnyájunknak csökkentenie kell, mégpedig gazdaságosabb és hatékonyabb kihasználással a népgazdaság minden egyes ágazatában. VLADIMÍR HAJKO, a CSKP KB tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke Amikor ma, tizerlöt évvel a CSKP KB 1974-es májusi ülése után a tudományos-műszaki haladásnak a népgazdaság fejlődésére, s szocialista társadalmunk egész életére gyakorolt hatását értékeljük, nem lehetünk elégedettek. Általában véve meg tudtuk fogalmazni az elérendő célokat, de arra már nem voltunk képesek, hogy utat törjünk ezek eléréséhez. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy az elmúlt évek folyamán nem értünk el pozitív eredményeket. Ezeket azonban az összehasonlítás szempontjából is értékelni kell Egyes országokban például sokkal kifejezőbb eredményeket értek el. Lassú haladásunk fö okát az eddigi gazdasági mechanizmusban látjuk. Ezért új mechanizmust alakítunk ki, amelytől azt várjuk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésre sokkal nagyobb és céltudatosabb hatást tog gyakorolni Ehhez azonban nem elegendők az új törvények és normatívák. Az lesz a legfontosabb, hogy milyen mértékben változik meg az emberek viselkedése, erkölcsi magatartása. Ezért természetes, hogy erre a kérdésre megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ezekben az összefüggésekben a Szlovák Tudományos Akadémiában is gyakran feltesszük a kérdést, hogy milyenek az itt dolgozó emberek, képesek-e megbirkózni a jelenlegi feladatokkal. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az SZTA országunk tudományos-kutatási alapjának mindössze 3 százalékát képezi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy minden korcsoportban a legrátermettebb személyek kerüljenek hozzánk, de e cél elérése attól is függ, hogy megtaláljuk-e már a közép- és a főiskolákon a tehetséges fiatalokat. Az is fontos kérdés, hogy a társadalom hogyan ösztönzi őket a tudományos munkára, s hogy az egyes tudományos munkahelyek eredményei milyen vonzó hatást gyakorolnak rájuk. Ebből a szempontból minden említett vonatkozásban elég gyengén állunk. Mindezek ellenére a Szlovák Tudományos Akadémiának elég sok tehetséges, lelkes és áldozatkész dolgozója van, amint azt nemcsak az itthon elért eredményeik bizonyítják, hanem az is. hogy hatékony munkát tudnak végezni, ha ösztöndíjasként külföldi tudományos központokba kerülnek Gyakran meglepődve tapasztaljuk, hogy milyen sok új ismeretet hoznak magukkal külföldi tartózkodásukról. Miért nem tudják ezeket az ismereteket itthon megszerezni? A válasz egyszerű. Ott intenzíven kihasználhatják a legkorszerűbb műszereket és számítástechnikai berendezéseket, amihez itthon nem jutnak hozzá, vagy amely itthon nem áll rendelkezésükre a szükséges választékban és minőségben. Ez a tapasztalat is alátámasztja azt az ismert tényt, hogy a műszaki és a természettudományi kutatásban döntő szerepe van a technikai ellátottságnak. A tudományos kutatók munkáját sokkal nagyobb bizalommal kellene kezelni, ami nemcsak az adminisztratív feladatok csökkentését jelenti, hanem az olyan vulgáris pragmatizmus mellőzését is, amikor például a tudóstól megkövetelik, hogy előre határozza meg majdani kutatási eredményének gyakorlati hasznát. Számos kutatási eredmény sokáig várt arra, amíg az emberiség fejlődése elérkezett arra a pontra, amikor lehetővé vált a hasznosítása. A tapasztalatok arra tanítanak, hogy az új ismeretek döntő többsége hasznosul a gyakorlatban. Minden kutatási eredmény már azzal is hasznos, hogy gyarapítja az ismereteket, hatással van a tudósok és a műszaki szakemberek gondolkodására. Miközben az alapkutatás területén elutasítjuk a vulgáris pragmatizmust, ugyanakkor céltudatosan törekszünk arra, hogy munkahelyeink tudományos eredményei hasznosuljanak a gyakorlatban. Mindannyian tudjuk, hogy a tudományos ismeretek gyakoralati hasznosítása összefüggő láncolatot képez, amely az alapkutatással kezdődik, az alkalmazott kutatással és a fejlesztéssel folytatódik, s a termelési vagy más társadalmi gyakorlatban végződik. E láncolat minden részének megvannak a maga sajátosságai és ezek önálló életet folytatnak. A kutatási eredmények sikeres gyakorlati hasznosításához az egyes láncszemek szoros együttműködésére van szükség. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a folyamat minden résztvevője eléggé érdekelt lesz ebben az együttműködésben, s megfelelő képességekkel fog rendelkezni hozzá. Az együttműködés iránti készséget a gazdasági mechanizmusnak kell kifejlesztenie. A Szlovák Tudományos Akadémián ilyen értelemben elsősorban arról gondoskodunk, hogy munkahelyeink időszerű tudományos irányzatokkal foglalkozzanak, hogy az eredmények gyakorlati kipróbálásához megfelelő eszközökkel rendelkezzenek, s hogy a gyakorlati hasznosítás elősegítése céljából közvetlenül a termelésben kihelyezett munkahelyeink is legyenek. Az ilyen irányú intézkedések hatására egyes intézeteink egyre eredményesebb egyúttműködést folytatnak az alkalmazott kutatás és a fejlesztés munkahelyeivel, a termelővállalatokkal és a társadalmi gyakorlat más területeivel. Növekszik az olyan tudományos dolgozók száma, akik megtalálták saját helyüket a tudományos eredmények alkalmazásának ebben a láncolatában. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában jelenleg az önfinanszírozás elve érvényesül, amit fontos feltételnek tartunk, de ez nem elegendő. Jobban szem előtt kell tartani e tevékenység általános társadalmi hatékonyságát, s a tudományos dolgozókat nem szabad olyan munkákkal terhelni, amit mások is elvégezhetnek, hogy figyelmüket az adott problémák megoldására összpontosíthassák. Ezért a gazdasági haszonnak a kísérleti termelésben sem tulajdonítunk elsődleges jelentőséget. Egyúttal azt is hangsúlyozni kell, hogy amennyiben a kutatási eredményeket hasznosító termelésben az önálló elszámolás elvei érvényesíthetők, ugyanakkor az alapkutatást a költségvetésből kell finanszírozni. A Szlovák Tudományos Akadémia a KGST- országok tudományos-műszaki fejlesztése komplex programjának megvalósítására irányuló nemzetközi együttműködés keretében a mesterséges intelligenciát alkalmazó új számítástechnikai rendszerek ki- fejlesztésében vesz részt. Olyan számítógépekről van szó, amelyekkel sokkal egyszerűbben és természetesebb módon lehet majd kommunikálni. Ezen a területen lépést tartunk az általános fejlődéssel. A SIMD rendszerekről van szó, amelyeket a mi Műszaki Kibernetikai Intézetünk részvételével 1988- ban alapított Kyberex tudományos-termelési komplexum keretében a Bratislavai Villamos Művek állami vállalat gyárt. Intézetünk dolgozói ebben az együttműködésben úgy tapasztalják, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása már kezd pozitív hatást gyakorolni a vállalatok hozzáállására. Az adott esetben ez a megállapítás a Bratislavai Villamos Művekre, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művekre és a Tesla Piest'any vállalatra vonatkozik. Van egy másik ígéretes fejlesztési irányzatunk is, mégpedig a gallium-arzenid kihasználására irányuló kutatás és fejlesztés. Ez az új félvezető ugródeszkát fog képezni az új típusú számítógépekhez és telekommunikációs rendszerekhez szükséges gyors elektronikus alkatrészek új nemzedékének bevezetéséhez. A Szlovák Tudományos Akadémia Elektro- fizíkai Kutatóközpontjának Píest'anyban kihelyezett munkahelyén, a Tesla Pieát’any vállalattal együttműködve még ebben a hónapban egy új épületet adunk át, ahol a gallium-arzenid alapú struktúrák és áramkörök fejlesztésével fognak foglalkozni. Most az lesz a fontos, hogy a fejlesztési eredmények felhasználására az alkalmazó vállalat, adott esetben a Tesla Piest'any is idejében felkészüljön. A modern biotechnológiai eljárások területéről megemlíthetem az immunomodulátorok kifejlesztését. Ezen a területen az SZTA Virológiái Intézete génsebészeti eljárással jutott eredményekhez, amely a Őariéské Michal'any-i lmuna állami vállalattal együttműködve készíti elő a gyártáshoz szükséges feltételeket. Az immunomodulátorok (alfa és gamma interferónok) ipari gyártásának bevezetése nemzetközi viszonylatban is jelentős eredménynek fog számítani. Amikor a műszaki fejlesztés feladatairól beszélünk, nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy tapasztalataink szerint ezek pénzügyi, főleg deviza- ellátása nagyon nehézkes és megbízhatatlan. Emellett sok adminisztrációval jár, ami jelentősen fékezi a feladatok megoldásának a gyorsaságát, illetve semlegesíti azt az időelőnyt, amit esetleg az adott feladat megfogalmazásában más országokkal szemben szereztünk. Ez azokra a feladatokra is vonatkozik, amelyekről már említést tettem. A műszaki fejlesztésről való komplex gondoskodásban nem elég csupán a gazdasági feltételeket kialak ita- . ni, hanem az irányítás területén ható emberek viszonyulását is meg kell változtatni. Nemcsak arra van szükség, hogy ezek az emberek ismerjék az egyes feladatokat, azok jelentőségét, hanem arra is szükség van, hogy lelkesedjenek értük, s személyes felelősséget érezzenek sikeres teljesítésükért. Egyelőre nagyon kevés ilyen emberrel találkoztunk. A CSKP KB 5. ülése óta eltelt idő alatt a Szlovák Tudományos Akadémiában megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a társadalom-tudományi kutatás teljesítményének növelésére. Abból indulunk ki, hogy a komplex társadalmi átalakítás által felszínre hozott bonyolult problémák okait, s a társadalmi fejlődés meggyorsításához vezető utakat tudományos elemzéssel kell meghatározni. Az átalakítás sikere elsősorban attól függ, hogy milyen színvonalat érünk el annak a társadalomnak a megismerésében, amely meghatározta eddigi fejlődésünket és amelyben élünk, s hogy milyen mélyen értjük meg azokat a nemzetközi és belső feltételeket, amelyek között politikai pártként akarjuk végrehajtani társadalmunk eddigi szervezési rendszerének forradalmi átalakítását. Meg kell gyorsítani ezt az ismeretszerző munkát, s ennek eredményeiből kell kiindulni minden társadalmi vonatkozású kérdésben. JIRÍ BRÜCKNER, a CSKP KB tagja, a kladnói Egyesült Acélmű dríni üzemének olvasztára A vállalatunknál az 1974 óta folyamatosan megvalósuló strukturális változások sokszor nehézségekbe ütköznek, de mindig a népgazdaság érdekeit szolgálják. Nagyra kell értékelnünk a CSKP XIV. kongresszusán hozott határozatot, hogy Csehszlovákia nemes- acél-termelési bázisát Kladnóban kell kiépíteni s amely impulzust adott az ilyen változásoknak, megteremtette a szükséges feltételeket. Ki akarjuk használni a korszerű termelési bázist, és megrendelőinknek szeretnénk csúcsminőségű nemes, mindenekelőtt ötvözött acélt és hengereltárut szállítani, hogy népgazdaságunk számára megteremtsük a fémmegtakarításhoz szükséges feltételeket. Állandóan igyekszünk megfelelni mind a hazai, mind a külföldi megrendelőink elvárásainak, ezért fejlesztjük gépipari termelésünket. Növelni szeretnénk a traktorok és a tehergépkocsik főtengelyének, valamint a rozsdamentes acélból készült élelmiszer- és textiliparban, illetve a biotechnológiában felhasználható különböző tartályoknak a gyártását. A csontsebészeti szerszámaink és implantátumaink világszínvonalúak. Számunkra is gondot okoz a géppark elöregedése, az új, korszerű szerszámgépek hiánya, áruknak aránytalan növekedése, amelyek nem felelnek meg használati értéküknek. Erről a problémáról sokat beszélünk, de a helyzet nem javul. Viszont növekszenek az igények a speciális termeléssel szemben. A gépiparban felszabaduló kapacitásokat a saját szükségletünkre gyártott pót- alkatrészek volumenének növelésére használjuk fel. Vállalatunk, városunk és járásunk fejlesztése érdekében növeljük kapacitásainkat az építőipari szerelőmunkák terén. A dolgozókról való gondoskodásra és a jó szociális háttér megteremtésére hagyományosan nagy gondot és sok pénzt fordítunk. A célszerű szociális politikának, különösen a munkahelyi körülményeknek, egyre nagyobb szerepük van. Ám nem csupán vállalati szinten, hanem az üzemekben és a műhelyekben is sokat teszünk ez ügyben. Különösen érzékeny kérdésként kezeljük a környezetvédelmet. Ez év augusztusában fejezzük be a kazánház átépítését, amely leginkább szennyezi környezetünket. További intézkedéseket teszünk a zajártalom megszüntetése és portalanítás érdekében. Hőtermelésben gáztüzelésre szeretnénk átállni. Lényegesen növeljük a hulladékanyag, főleg a pernye, hamu és a salak felhasználásának mértékét. Azon vagyunk, hogy a környezetvédelmi kérdések megoldását mind a munkahelyen, mind azon kívül teljes egészében ellenőrizhesse a nyilvánosság. Ez országos viszonylatban is elengedhetetlen. E téren fontos szerep hárul a tömegtájékoztatási eszközökre. A közelmúltban meggyőződtünk arról, hogy a közvélemény nagyon spontánul reagál a rendetlenségről, a környezetszennyezésről és az ezzel járó egészségügyi következményekről szóló tájékoztatásokra. Mindez növeli a tömegtájékoztatási eszközök felelősségét, hogy a nyilvánosságra hozott adatok valósak legyenek. Ha ezt nem tanuljuk meg gyorsan, akkor konstruktív megoldások helyett csak ellenségeinket segítjük, akik már rég megérezték, milyen politikai erőt kovácsolhatnak effajta gondjainkból. Rövid időn belül immár negyedízben tanácskozunk a kohó- és gépipar tudományosműszaki fejlesztéséről. A beszámolók és a vita nyilvánvalóvá teszi, hogy a korábban hozott határozataink helyesek voltak, de hiányosságok tapasztalhatók megvalósításuk terén. Meg kell tehát találnunk annak a módját, hogy miképpen kell értékelnünk és ellenőriznünk a határozatokat, majd idejében megtennünk a szükséges lépéseket ott, ahol nehézségek vannak. Azt akarjuk, hogy alapszervezeteink munkájában ez természetes legyen, miközben a központi bizottságnak kell példát mutatnia. Szó esett itt arról is, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés és az átalakítás további feladatainak az életben való gyorsabb, hatékonyabb érvényesítésében meghatározó az ember. Az ember aktivitása, kezdeményezőkészsége és öntudatossága. Vállalatunk dolgozói is ebből indulnak ki. Meggyőződtünk róla, hogy a gazdálkodás feltételeinek állandó változása milyen negatív hatással van a kezdeményezőkészségre, az ösztönzésre, ezért tartós érvényű szabályokra van szükség. Vonatkozik ez a kádermunkára is. Teljes mértékben megértem, hogy az új vezetés kialakításához elengedhetetlenek a személycserék, de vállalatunk pártszervezete tagságának nehezen tudom megmagyarázni, miért lesz egy éven belül immár negyedik miniszterünk. A feladatok, amelyekről beszéltem, rengeteg munkát kívánnak. Sikeresen teljesítjük őket magunk mellé állítva egész dolgozókollektívánkat. Ez az évzáró gyűlések és konferenciák egyértelmű feladata, bár vállalatunknál és pártszervezetében az előkészületi ,munka már nagy ütemben folyik. Az önfinanszírozást célzó intenzifikációs program, a legkisebb kollektívák szintjére lebontva és sikeres megvalósítását elősegítő politikai támogatás az évzáró gyűlések határozatainak középpontjában fog állni. Jelenleg ez a fő feladatunk. Szilárd meggyőződésem, hogy ezzel és a többi feladattal sikeresen megbirkózunk, s nem csupán az évzáró gyűlésekre készülünk fel jól, hanem a további strukturális változásokra, a velük kapcsolatos problémák leküzdésére is. Célunk az, hogy teljes egészében kielégítsük Csehszlovákia nemes- acél-szükségletét.
