Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám, péntek

ÚJ szú 5 1989. VI. 23. Az SZSZK kormányának beszámolója a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséről a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztéséről (Folytatás a 4. oldalról) zalék, az alkalmazott kutatásban csak 1,8 százalék. Ha megnéznénk az egyes mun­kahelyek helyzetét, még nagyobb eltéré­seket állapíthatnánk meg. Ezért teljes mértékben az illetékes minisztériumok fe­lelősek, mivel ők irányítják az alkalmazott kutatást. Csakis olyan szakemberekkel harcolhatunk az átlagosság és a lemara­dás ellen, akik szakképzettségük alapján a nemzetközi tudomány és gyakorlat színvonalán tudják megoldani feladatai­kat. Ezért a kutatási-fejlesztési alap szer­vezési színvonalának javítása során első­rendű feladatnak tartjuk azt, hogy az SZSZK kormánya által irányított szerve­zetekben tökéletesítsük a tudományos­kutatási alap irányítását és káderellátott­ságát. Sajátságos problémát jelent a fiatal alkotó, szocialista tudományos-műszaki értelmiség felkészítése a főiskolákon Ezen a téren döntő az oktatók magas színvonalú oktató-nevelő munkája, a fő­iskolák korszerűsítése, valamint a nép­gazdaság intenzifikálásának fejlesztési programja, amint azt a CSKP KB 13. ülése és az SZLKP KB ülése is hangsú­lyozta. Nem elég eredményes a tehetsé­ges fiatalokkal végzett munkánk és nem sikerül kiküszöbölnünk a reszort-akadá- lyokat a főiskolák iránti viszonyban. Az egyes oktatói kollektívák elszigetelődnek a népgazdaság időszerű szükségleteitől és ezért a megoldott feladatok egy része nincs megfelelő elméleti és gyakorlati színvonalon Több esetben előfordul, hogy a vállalatok álláspontja miatt a kiváló megoldásokat sem használják ki. A főis­koláknak a tudományos-kutatási alap fon­tosabb részévé kell válniuk, ami által jobban kihasználható tudományos-kuta­tási erejük, de ugyanakkor javul maga az oktatási folyamat is. Ezért a kormány megteremti a feltételeket a káderek tudo­mányos felkészítése színvonalának eme­léséhez. A tudományos-műszaki haladás meg­gyorsításának és a nemzetközi munka- megosztásban való részvétel stratégiája azt feltételezi, hogy kutatóink és megvaló­sítóink teljesítményét, alkotóképességét a nemzetközi innovációval konfrontáljuk. Ez megköveteli, hogy szüntelenül bővít­sük tudományos-műszaki értelmiségünk szakismereteit, azt szorgalmazva, hogy közvetlen kapcsolatokat teremtsenek vi­lágszerte, beleértve azt is, hogy dolgoz­zanak a világ élen járó tudományos-kuta- tási munkahelyein, mivel ez utóbbi téren Szlovákia aránya alacsonyabb, mint a CSSZSZK átlaga Igényesebben kell felülbírálni a külföldi szolgálati utak haté­konyságát, valamint azt, hogy hogyan alkalmazzuk otthon az ezek során szer­zett tapasztalatokat. Az SZSZK kormányának, mindenek­előtt a szlovák tervezési és tudományos- műszaki-fejlesztési bizottságnak az álla­mi vállalatokkal és a minisztériumokkal együttműködve meg kell teremtenie a fel­tételeket a tudományos-műszaki alap ha­tékony működéséhez, a kollektív és az egyéni érdekeltséghez, a tudomány-ku- tatás-termelés ciklus meggyorsításához. Nézetünk szerint az említett problé­máknak' a rendszerjellegű intézkedések alapján történő következetes megoldásá­val, valamint Szlovákia kutatási-fejleszté­si alapjának a nemzetközi tudományos­műszaki együttműködésben való haté­kony részvételével kialakulnak a feltételek ahhoz, hogy eredményesen oldjuk meg a népgazdaság intenzív fejlesztését célzó feladatokat. Hatékonyabb beruházásokra van szükség A magasabb szintű tudományos-mű­szaki fejlesztés megvalósítása rendsze­rint beruházásokat igényel, amely a dön­tő, ugyanakkor jogosan és leggyakrabban bírált reprodukciós folyamathoz tartozik. A beruházások nagy mértéke ellenére - 1986-1988-ban a nemzeti jövedelem 30 százalékát képezték, - a termelés tudományos-műszaki alapjának fejleszté­se nincs a kívánatos műszaki-gazdasági színvonalon. Az újonnan felépített terme­lési egységeket nem látták el megfelelő mértékben a korszerű progresszív techni­kával és technológiával. Új, de a műszaki­gazdasági mutatók szempontjából gyak­ran elavult kapacitásokat építettünk. A beruházási eszközök jelentős részét, 1986-1988-ban csaknem 57 százalékát építkezésekre fordítottuk. A termelési szférában is nem kívánatosán nagy - 46 százalékos - az építési költségek aránya. Az eddigi irányítási rendszer szerint a leírásokból származó anyagi források jelentős részét olyan új építkezésekre fordították, amelyeknek technológiája részben lemarad a világszínvonal mögött. Ez megkövetelte a tüzelőanyag-energeti­kai komplexum fejlesztését, mivel ezzel párhuzamosan növekedett a termelés energiaigényessége. Tekintettel a hozzá­férhető forrásokra, valamint arra, hogy a korszerű gépeket és beruházásokat exportáltuk, olyan helyzetbe kerültünk, hogy az SZSZK feldolgozóiparában ugyan korszerű objektumok vannak, de az elavult technológia relatívan alacsony műszaki színvonalon áll. Annak érdekében, hogy a gazdasági hatékonyság az egész beruházási folya­matban érvényesüljön, az új rendszerben meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ebben a beruházók és a kivitelezők azonosan érdekeltek legyenek. A gazda­sági mechanizmus átalakítása során a gazdasági szabályozók megváltoztatják a beruházók és a kivitelezők napjainkban kedvezőtlen kapcsolatát, amikor is a be­ruházók nincsenek az igénylők, vagyis a megbecsült ügyfél pozíciójában. Az át­meneti időszakban most határozott intéz­kedéseket hozunk, mindenekelőtt a kívá­natos egyensúly megteremtéséhez, mivel enélkül a gazdasági irányítás nem mű­ködhet. Objektiven az a kérdés áll az ipari, az erdőgazdasági és vízgazdálko­dási, a faipari, az építésügyi, mezőgazda- sági és élelmezésügyi, egészség- és szo­ciális ügyi minisztériumok, valamint az általuk alapított és irányított vállalatok előtt, hogy hogyan használhatják ki a leg­hatékonyabban a már létező termelési állóalapokat, hogyan korszerűsíthetik ezeket, hogyan növelhetik a társadalmi munkatermelékenységet, valamint termé­keik konkurenciaképességét. Az egyik in­tézkedés az, hogy a vállalatok kiindulási alapját kiegyenlítették a leírások össze­gével. További intézkedést jelent a CSSZSZK kormányának 149/89 számú határozata, az új építkezések ideiglenes befagyasztására. Szlovákiában ez azt je­lenti, hogy az új építkezések beruházási összegét több mint 2 milliárd koronával csökkentik, ami az 1989. évi meghatáro­zott összeg 20 százalékos csökkentését jelenti. A kormány tudatosítja, hogy ezeket a célokat nem először fogalmazta meg. Most azonban radikális, rendszerjellegű intézkedéseket is hozunk, amelyek bőví­tik a vállalatok jogkörét, hogy rendelkez­zenek az eszközökkel, és az eredmé­nyes, illetve sikertelen beruházásoknak lényegesen nagyobb gazdasági hatásuk lesz. Az SZSZK fejlesztési stratégiájának tartalmát meghatározó legbonyolultabb probléma a termelési alap összetétele. Relativen nagyobb azoknak az ágazatok­nak a részaránya, amelyekben alacso­nyabb színvonalú a feldolgozás. Határo­zottabban kell kiküszöbölnünk ezeket a problémákat és már a 9. ötéves tervidő­szak éveiben fokozatosan, reálisan át kell térni a végtermékgyártás arányának nö­veléséhez. A termelési-műszaki bázis szerkezeti átalakításának hatékony megoldása azt követeli meg, hogy azt szorosan össze­kapcsoljuk a belső szerkezet számottevő megerősítésével, mégpedig a termelés végtermékeit megcélozva és a termelés­be lépő eszközök döntő mértékű haszno­sítását értve ezalatt. Ezt a folyamatot alkalmazzák a Ruzomberoki Cellulóz­gyárban, ahol korszerű kapacitás épül a cellulóznak grafikai papírrá történő fel­dolgozása érdekében. A továbbiakban azzal számolunk, hogy lényegesen csök­ken az olyan termelésnek a részaránya, amelyre mind ez ideig a magas fokú energetikai és behozatali igényesség volt a jellemző és a magas minőségű szak­munka igényének hiánya. Ennek leküzdé­se céljából arra kell törekednünk, hogy új megoldásokat találjunk a kutatásban, a tervezésben esetleg a licencvásárlás­ban is, valamint az ezt követő, a termelő­üzemekben meglévő infrastruktúra maxi­mális kihasználásában. Példaként az SZSZK feltételei között említhetjük a ne­héz szerves kémiai termelést, a műtrágya és ammóniagyártást stb., ahol a termelé­si-műszaki bázis színvonala messze el­marad az iparilag fejlett országokban ta­pasztalható színvonal mögött. A gazdasági mechanizmus átalakítása a 9. ötéves terv előkészítése az SZSZK hosszú lejáratú fejlődési távlatainak kidol­gozása nemcsak a szóbeli proklamáció- kat követelik meg, hanem a strukturális változások javaslatainak és tervezeteinek konkrét feldolgozását, amelyek megvaló­sítása lehetővé teszi a termelési-műszaki potenciál hatékonyabbá tételét, az SZSZK nemzeti jövedelme növekedésé­nek felgyorsítását, s ezzel egyidejűleg részarányának növekedését az egész csehszlovák gazdaság teljesítményében - ahogy azt az SZLKP kongresszusa meghcftározta. A hosszú lejáratú fejlesztés központi variánsának célkitűzéseit akárcsak a 9. ötéves terv fő irányvonalainak feladatait, amelyeket az SZSZK kormánya már megtárgyalt, ebben a szellemben kell kie­gészíteni a konkrét fejlesztési - és vissza- fejlesztési - programokkal elsősorban a feldolgozóiparban. Ezek megvalósítását össze kell kapcsolni azokkal a nagy igé­nyekkel, amelyeket a képességekkel, a rugalmassággal, az előrelátással szem­ben támasztottunk. Más szavakkal fogal­mazva emelni kell az egész irányítási rendszer vertikális szerkezete színvona­lának tevékenységét. E közben meg kell oldanunk egy alapvető kérdést: biztosíta­ni valamennyi olyan szervezet dolgozójá­nak munkalehetőségét, amelyeket a szó­ban forgó változtatások érintenek. A legkorszerűbb területekre összpontosítva A korszerű technológiai eljárások és termelés bevezetése érdekében az eddi­ginél aktívabban és következetesebben kell keresnünk azokat az utakat, amelyek során a meglévő belső forrásokat a szük­séges külső eszközökkel kiegészítsük, t beleértve a tudományos-műszaki fejlesz­tés követelményeit, legszükségesebb pénzügyi eszközeinek biztosítását. A gazdasági mechanizmus átalakítása célkitűzéseinek biztosítása során lehetet­len csak az állam részvételére számítani. Éppen ezért valamennyi vállalat számára adott az a feladat, hogy kidolgozza saját innovációs, korszerűsítési és gazdasági programjait, amelyekkel - a központ se­gítségével - mielőbb kialakítják a folya­matos termelési programok olyan alapve­tő megoldásának feltételeit, amelyek biz­tosítják a termékek hatékony értékesíté­sét a hazai és a külpiacon, s ezzel egyide­jűleg a vállalat hatékony gazdálkodását. Az SZSZK gazdasága döntő fontossá­gú ágazatainak és a fejlődési irányzatok elemzésének alapján - a 9. ötéves terv­időszak idejére tervezett szerkezeti válto­zásokkal kapcsolatban, amelyeket az SZSZK 2005-ig tartó fejlesztése központi variánsa alapján is tartalmaz - az a fel­adat vár ránk, hogy a tudományos-mű- szaki fejlesztés folyamatában elsősorban az elektronika, a bonyolult kémiai techno­lógiák, az informatika, az új anyagok fel­kutatása, a biotechnológiák és az ésszerű táplálkozás területeire összpontosítsunk. E mellett, a kutatások során nem feled­kezhetünk meg a könnyűipar dinamikus fejlesztéséről sem. A továbbiakban nem engedhetjük meg, hogy a kutatási és fejlesztési bázis olyan témákon és irányzatokon dolgoz­zon, amelyeket a nagyvilágban már ma­gasabb színvonalon oldottak meg. Ezért a világ tudományának és tudományos eredményeinek megismerése alapján végre kell hajtani a megoldásra szánt feladatok megfontolt megválogatását. Azoknak a feladatoknak a megoldására kell összpontosítani, amelyekhez megfe­lelő erőkkel rendelkezünk, a többieket pedig külföldi együttműködés segítségé­vel, vagy licencvásárlással kell megvaló­sítani. Éppígy kell eljárnunk az alapkutatások területén, ahol a szükségleteket össz­hangba kell hozni a jelenleg folyó és a javasolt szerkezeti változásokkal. Elsőd­legesen azokra a kiemelt ágazatokra kell összpontosítanunk, amelyekben alapvető ismeretekre nem lehet külföldön szert tenni, valamint azokra a tudományos ága­zatokra, amelyekben megfelelő nyers­anyagbázissal és szellemi kapacitással is rendelkezünk, s erre kapcsolódva meg­van annak a lehetősége, hogy az elért eredményeket az alkalmazott kutatáson keresztül mielőbb bevezessük a terme­lésbe, és az annak nyomán gyártandó termékeket a világpiacon mielőbb értéke­sítsük. Az állami költségvetésből fogjuk továbbra is fedezni azokat a kiadásokat, amelyek a tudományos akadémia egyes munkahelyeinek és a főiskoláknak alap­kutatással foglalkozó tevékenysége meg­követel, igaz olyan feltételek között, hogy az így elért eredmények hatékonyan hoz­zájárulnak a társadalmi szükségletek gondjainak megoldásához. A társadalom legnagyobb gondjai kö­zé tartoznak a környezetvédelmi kérdé­sek. Ezeknek nem eléggé hangsúlyozott társadalmi súlya részben a korábbi hiá­nyos ismeretekből is következik, akárcsák a megfelelő eszközök és szállítási kapaci­tások hiányából is, s mindez oda vezetett, hogy a környezetvédelem kérdései elér­tek arra a szintre, amelyet egyértelműen és a lehető legsürgősebben meg kell oldani. Éppen ezért az utóbbi időszakban az ökológiai problémák megoldása kapja a legnagyobb hangsúlyt minden területen, mégpedig azért, mert itt alapvető fordulat­ra van szükség. Az SZSZK kormánya támogatni fogja azokat a kutatási felada­tokat, amelyek új, korszerű és előremuta­tó technológiai eljárásokat ígérnek, s eközben megoldást nyer a melléktermé­kek és hulladékok értékesítésének fel­adata is, és olyan megoldásokat találunk a vizderitéshez és hulladékjellegű égés­termékek hasznosításához szükséges technológiai eljárások és berendezések fejlesztése terén, hogy a szóban forgó folyamatok pozitív eredményei megvaló­síthatók legyenek már a 9. ötéves tervidő­szak során is. A fejlesztési szükségletek megoldása akárcsak az ebből következő feladatoké a szövetségi szervek és a két köztársa­ság illetékes szervei között összehangolt cselekvést követelnek meg. Az új gazda­sági feltételek között a területi érdekek figyelembe vétele mellett meg kell erősí­teni az integrációs irányzatokat abból a célból, hogy mindkét köztársaság gaz­dasági feltételeit mozgósíthassuk a gaz­dasági és szociális fejlődés maximális biztosítása érdekében. Mindez feltételezi, hogy következetesen érvényt szerezzünk valamennyi felettes szerv és ágazati mi­nisztérium új működési feladatainak, úgyis mint az egységes irányítási centrum közös felelősségű részegységeinek, amelyeknek össztársadalmi érdekeket kell szolgálniuk az SZSZK gazdaságának dinamikus és ésszerű fejlődésével egy­idejűleg. A dolgozók aktív részvételével Továbbra is az ember lesz döntő té­nyezője a társadalmi fejlődésnek - éppen ezért arra törekszünk, hogy a konkrét problémák megoldásába bevonjuk a dol­gozók legszélesebb rétegeit. A 8. ötéves tervidőszak végének, az SZSZK gazda­sági és szociális fejlődésének a 9. ötéves tervidőszakra vonatkozó, valamint a táv­lati célok igényes feladatainak teljesítése során a kormánynak tudatosítania kell, hogy a további fejlődés elérése nem le­hetséges az emberek aktív részvétele, alkotóképességének kihasználása nélkül. Ezúton fejezzük ki köszönetünket vala­mennyi területi pártszervnek, az SZLKP alapszervezeteinek és valamennyi társa­dalmi szervezetnek aktív támogatásáért, az állami és gazdasági szerveknek pedig a CSKP gazdaságpolitikai feladatainak biztosításáért. Az új feltételek, amelyeket a gazdasá­gi mechanizmus átalakítása határoz meg, valamint a CSKP KB 14. ülése feladatai­nak teljesítése megköveteli, hogy javítsuk az együttműködés formáit az egyes társa­dalmi szervezetekkel, elsősorban a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalommal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. Külö­nösen fontos feladat hárul a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságra, amely ¿óraiba tömöríti az egész hazai tudomá­nyos-műszaki értelmiséget. A párt éppen rájuk, mint a fejlődés jelentős tényezőire támaszkodik, és éppen ezért az állami és gazdasági szervekben az eddiginél sok­kal többet kell tennünk annak érdekében, hogy minél szélesebb körben kapcsolód­hassanak be a jelenlegi időszak feladatai­nak megoldásába. Különösen nagy fi­gyelmet kell szentelnünk a fiatal nemze­dékek nevelésének, a műszaki és termé­szettudományokhoz való kapcsolatuk el­mélyítésének, hogy jól felkészüljenek a jövő egyre bonyolultabb feladatainak megoldására - abban a szellemben, ahogy róluk a CSKP KB 13., majd az SZLKP KB azt követő ülésén szóltunk. Mai ülésünkön elbíráljuk azoknak a feladatoknak eddigi megvalósítását, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 1984. évi ülése a kohászat, a gép- és elektrotechni­kai ipar fejlesztése érdekében feladatul tűzött elénk. Ez a komplexum, amely közvetlenül meghatározza a népgazdaság valameny- nyi ágazatának műszaki ellátottságát, akárcsak a lakosságét, valamint külgaz­dasági kapcsolatainak és az állam védel­mi képességét is, több mint 26 százalék­kal részesedik az SZSZK nemzeti jöve­delmének képzéséből (a külkereskede­lem hatását nem számítva). Ezen ágazatok fejlődésének elbírálá­sakor tudomásul kell vennünk, hogy a leg­utóbbi időszakban sokkal inkább, mint bármikor előtte számos olyan hatás kez­dett érvényesülni, amelyek jelentős be­avatkozást jelentenek e komplexum álta­lános fejlődésében. Elsősorban a speciá­lis műszaki berendezések gyártásának területén bekövetkezett termeléscsök­kenést, a fejlődő országok fizetőképes­ségének rosszabbodását, és a szocialista országokban bekövetkezett beruházási korlátozásokat értjük ez alatt. Másfelől jelentkezik a lakosság részéről a korszerű gépipari és elektrotechnikai cikkek iránti indokolt növekvő érdeklődés, ami bizo­nyos feszültséget okoz a belföldi piacon, s erre a fogyasztási cikkek gyártóinak rugalmasabban kell reagálniuk. Az említett okokon kívül egyebek miatt sem sikerül teljesíteni bizonyos feladato­kat azok közül, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és az azokat követő központi bizottsági ülések tűztek ki célul. Konkrétan ez a ter­mékek túlságosan széles skálájában a hi­ányzó csúcstechnológiákban, az igényelt szerkezeti változások elégtelen megvaló­sításában és a nemzetközi munkameg­osztás alacsony színvonalában nyilvá­nul meg. Nem sikerült biztosítani a termé­kek minőségének és műszaki színvonalá­nak kívánt javítását, elsősorban a külföldi piac új, igényesebb feltételeinek szem­szögéből nézve - amint ezt megállapítot­ta a CSKP KB 14. ülése is. Az elmúlt időszak e bonyolult tényezői ellenére is ki kell emelnünk azokat a pozi­tív jelenségeket, amelyek Szlovákiában az említett ágazatok fejlődésében felmu­tathatok. Az első helyen kell említeni azt a tényt, hogy a két megelőző ötéves tervidőszak során a szóban forgó komple­xum termelése háromnegyedével nőtt, miközben országos viszonylatban ez a növekedés csak a korábbinak a fele volt. A kohászat, a gép- és elektrotechni­kai ipar ágazatainak gyorsabb fejlődése következtében ezek részaránya Szlová­kia teljes ipari termelésében az 1975-ös év 35 százalékos részarányából az elmúlt esztendőben 43 százalékra nőtt. Szlová­kiában állandósult az álló eszközök ma­gasabb hatékonysága is, elsősorban a nagyobb műszakszámnak köszönhe­tően. A CSKP XVII. kongresszusának hatá­rozatai és az SZLKP kongresszusa hatá­rozata értelmében Szlovákia területén a gépipar és az elektrotechnika ágazatai­nak szervezeteiben a fejlődés gyorsabb ütemét határoztuk meg olyan igényelt termékek esetében, mint például az elekt­ronikai alkatrészek, a számítás- és auto- matizációs technika, a robotok és mani­pulátorok, a hidraulikus részegységek, a teherautók, traktorok, építőipari és úté- pítőgépek, a gépipari fogyasztási cikkek, valamint az elektronikai háztartási beren­dezések stb. gyártása. A kohászat számára feladatul tűztük ki a korszerű technológiai eljárások beveze­tését, különösen az acélgyártásban (fo­lyamatos acélöntés), az alumínium és a tűzálló anyagok gyártásában. Igényes feladatokat szabtunk meg a termékek műszaki-gazdasági színvona­la növelésében, a termelés hatékonysá­gában és a felhasználás terén. Számos korszerű technológiai eljárást vezettünk be. Például a gép- és elektrotechnikai iparban szélesebb mértékben érvényesül a robotika, a hidraulikus elemek alkalma­zása, az automatizációs és a számítás- technika. Csak a martini Nehézgépipari Művekben tíz automatizált termelési rendszert indítottunk be. Egész sor roboti- zált és integrált munkahely létesült a tren­cíni szerszámgépgyárban, a piesoki Gép­gyárban, a kassai (Koáice) Nehézgép­gyárban, a Povazská Bystrica-i Gördülő­csapágy-gyárban, a bardejovi Nehézgép­gyárban stb. Az innovációs folyamatok­ban jelentős a részesedésük a fogyasztá­si cikkeknek, mint amilyen a színesteleví­zió, a hűtőszekrény, mélyhűtő, automata mosógép, személyi számitógép vagy a li- cenc alapján gyártott videomagnetofonok. Nem teljesítettük azonban a kongresz- szus által kitűzött feladatokat a hazai piac ellátása terén. Itt a lemaradás összege mintegy 300 millió koronát tesz ki, miáltal nem sikerült biztosítani a fogyasztói igé­nyeket, azok kívánt szerkezetében, de elsősorban a termékek minőségében. Le­maradásból elsősorban a színestévé-ké- szülékeket gyártó niznái Tesla Orava vál­lalat, a poprádi Tatramat, amely az auto­mata mosógépeket gyártja, a Zlaté Mo- ravce-i Calex vállalat veszik ki részüket elsősorban - ez utóbbi nem a kívánt szerkezetben szállította a hazai piacra a hűtőgépeket és mélyhűtőket - de említ­hetnénk további vállalatokat is. ‘ (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents