Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám, péntek
ÚJ szú 5 1989. VI. 23. Az SZSZK kormányának beszámolója a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséről a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztéséről (Folytatás a 4. oldalról) zalék, az alkalmazott kutatásban csak 1,8 százalék. Ha megnéznénk az egyes munkahelyek helyzetét, még nagyobb eltéréseket állapíthatnánk meg. Ezért teljes mértékben az illetékes minisztériumok felelősek, mivel ők irányítják az alkalmazott kutatást. Csakis olyan szakemberekkel harcolhatunk az átlagosság és a lemaradás ellen, akik szakképzettségük alapján a nemzetközi tudomány és gyakorlat színvonalán tudják megoldani feladataikat. Ezért a kutatási-fejlesztési alap szervezési színvonalának javítása során elsőrendű feladatnak tartjuk azt, hogy az SZSZK kormánya által irányított szervezetekben tökéletesítsük a tudományoskutatási alap irányítását és káderellátottságát. Sajátságos problémát jelent a fiatal alkotó, szocialista tudományos-műszaki értelmiség felkészítése a főiskolákon Ezen a téren döntő az oktatók magas színvonalú oktató-nevelő munkája, a főiskolák korszerűsítése, valamint a népgazdaság intenzifikálásának fejlesztési programja, amint azt a CSKP KB 13. ülése és az SZLKP KB ülése is hangsúlyozta. Nem elég eredményes a tehetséges fiatalokkal végzett munkánk és nem sikerül kiküszöbölnünk a reszort-akadá- lyokat a főiskolák iránti viszonyban. Az egyes oktatói kollektívák elszigetelődnek a népgazdaság időszerű szükségleteitől és ezért a megoldott feladatok egy része nincs megfelelő elméleti és gyakorlati színvonalon Több esetben előfordul, hogy a vállalatok álláspontja miatt a kiváló megoldásokat sem használják ki. A főiskoláknak a tudományos-kutatási alap fontosabb részévé kell válniuk, ami által jobban kihasználható tudományos-kutatási erejük, de ugyanakkor javul maga az oktatási folyamat is. Ezért a kormány megteremti a feltételeket a káderek tudományos felkészítése színvonalának emeléséhez. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának és a nemzetközi munka- megosztásban való részvétel stratégiája azt feltételezi, hogy kutatóink és megvalósítóink teljesítményét, alkotóképességét a nemzetközi innovációval konfrontáljuk. Ez megköveteli, hogy szüntelenül bővítsük tudományos-műszaki értelmiségünk szakismereteit, azt szorgalmazva, hogy közvetlen kapcsolatokat teremtsenek világszerte, beleértve azt is, hogy dolgozzanak a világ élen járó tudományos-kuta- tási munkahelyein, mivel ez utóbbi téren Szlovákia aránya alacsonyabb, mint a CSSZSZK átlaga Igényesebben kell felülbírálni a külföldi szolgálati utak hatékonyságát, valamint azt, hogy hogyan alkalmazzuk otthon az ezek során szerzett tapasztalatokat. Az SZSZK kormányának, mindenekelőtt a szlovák tervezési és tudományos- műszaki-fejlesztési bizottságnak az állami vállalatokkal és a minisztériumokkal együttműködve meg kell teremtenie a feltételeket a tudományos-műszaki alap hatékony működéséhez, a kollektív és az egyéni érdekeltséghez, a tudomány-ku- tatás-termelés ciklus meggyorsításához. Nézetünk szerint az említett problémáknak' a rendszerjellegű intézkedések alapján történő következetes megoldásával, valamint Szlovákia kutatási-fejlesztési alapjának a nemzetközi tudományosműszaki együttműködésben való hatékony részvételével kialakulnak a feltételek ahhoz, hogy eredményesen oldjuk meg a népgazdaság intenzív fejlesztését célzó feladatokat. Hatékonyabb beruházásokra van szükség A magasabb szintű tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítása rendszerint beruházásokat igényel, amely a döntő, ugyanakkor jogosan és leggyakrabban bírált reprodukciós folyamathoz tartozik. A beruházások nagy mértéke ellenére - 1986-1988-ban a nemzeti jövedelem 30 százalékát képezték, - a termelés tudományos-műszaki alapjának fejlesztése nincs a kívánatos műszaki-gazdasági színvonalon. Az újonnan felépített termelési egységeket nem látták el megfelelő mértékben a korszerű progresszív technikával és technológiával. Új, de a műszakigazdasági mutatók szempontjából gyakran elavult kapacitásokat építettünk. A beruházási eszközök jelentős részét, 1986-1988-ban csaknem 57 százalékát építkezésekre fordítottuk. A termelési szférában is nem kívánatosán nagy - 46 százalékos - az építési költségek aránya. Az eddigi irányítási rendszer szerint a leírásokból származó anyagi források jelentős részét olyan új építkezésekre fordították, amelyeknek technológiája részben lemarad a világszínvonal mögött. Ez megkövetelte a tüzelőanyag-energetikai komplexum fejlesztését, mivel ezzel párhuzamosan növekedett a termelés energiaigényessége. Tekintettel a hozzáférhető forrásokra, valamint arra, hogy a korszerű gépeket és beruházásokat exportáltuk, olyan helyzetbe kerültünk, hogy az SZSZK feldolgozóiparában ugyan korszerű objektumok vannak, de az elavult technológia relatívan alacsony műszaki színvonalon áll. Annak érdekében, hogy a gazdasági hatékonyság az egész beruházási folyamatban érvényesüljön, az új rendszerben meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ebben a beruházók és a kivitelezők azonosan érdekeltek legyenek. A gazdasági mechanizmus átalakítása során a gazdasági szabályozók megváltoztatják a beruházók és a kivitelezők napjainkban kedvezőtlen kapcsolatát, amikor is a beruházók nincsenek az igénylők, vagyis a megbecsült ügyfél pozíciójában. Az átmeneti időszakban most határozott intézkedéseket hozunk, mindenekelőtt a kívánatos egyensúly megteremtéséhez, mivel enélkül a gazdasági irányítás nem működhet. Objektiven az a kérdés áll az ipari, az erdőgazdasági és vízgazdálkodási, a faipari, az építésügyi, mezőgazda- sági és élelmezésügyi, egészség- és szociális ügyi minisztériumok, valamint az általuk alapított és irányított vállalatok előtt, hogy hogyan használhatják ki a leghatékonyabban a már létező termelési állóalapokat, hogyan korszerűsíthetik ezeket, hogyan növelhetik a társadalmi munkatermelékenységet, valamint termékeik konkurenciaképességét. Az egyik intézkedés az, hogy a vállalatok kiindulási alapját kiegyenlítették a leírások összegével. További intézkedést jelent a CSSZSZK kormányának 149/89 számú határozata, az új építkezések ideiglenes befagyasztására. Szlovákiában ez azt jelenti, hogy az új építkezések beruházási összegét több mint 2 milliárd koronával csökkentik, ami az 1989. évi meghatározott összeg 20 százalékos csökkentését jelenti. A kormány tudatosítja, hogy ezeket a célokat nem először fogalmazta meg. Most azonban radikális, rendszerjellegű intézkedéseket is hozunk, amelyek bővítik a vállalatok jogkörét, hogy rendelkezzenek az eszközökkel, és az eredményes, illetve sikertelen beruházásoknak lényegesen nagyobb gazdasági hatásuk lesz. Az SZSZK fejlesztési stratégiájának tartalmát meghatározó legbonyolultabb probléma a termelési alap összetétele. Relativen nagyobb azoknak az ágazatoknak a részaránya, amelyekben alacsonyabb színvonalú a feldolgozás. Határozottabban kell kiküszöbölnünk ezeket a problémákat és már a 9. ötéves tervidőszak éveiben fokozatosan, reálisan át kell térni a végtermékgyártás arányának növeléséhez. A termelési-műszaki bázis szerkezeti átalakításának hatékony megoldása azt követeli meg, hogy azt szorosan összekapcsoljuk a belső szerkezet számottevő megerősítésével, mégpedig a termelés végtermékeit megcélozva és a termelésbe lépő eszközök döntő mértékű hasznosítását értve ezalatt. Ezt a folyamatot alkalmazzák a Ruzomberoki Cellulózgyárban, ahol korszerű kapacitás épül a cellulóznak grafikai papírrá történő feldolgozása érdekében. A továbbiakban azzal számolunk, hogy lényegesen csökken az olyan termelésnek a részaránya, amelyre mind ez ideig a magas fokú energetikai és behozatali igényesség volt a jellemző és a magas minőségű szakmunka igényének hiánya. Ennek leküzdése céljából arra kell törekednünk, hogy új megoldásokat találjunk a kutatásban, a tervezésben esetleg a licencvásárlásban is, valamint az ezt követő, a termelőüzemekben meglévő infrastruktúra maximális kihasználásában. Példaként az SZSZK feltételei között említhetjük a nehéz szerves kémiai termelést, a műtrágya és ammóniagyártást stb., ahol a termelési-műszaki bázis színvonala messze elmarad az iparilag fejlett országokban tapasztalható színvonal mögött. A gazdasági mechanizmus átalakítása a 9. ötéves terv előkészítése az SZSZK hosszú lejáratú fejlődési távlatainak kidolgozása nemcsak a szóbeli proklamáció- kat követelik meg, hanem a strukturális változások javaslatainak és tervezeteinek konkrét feldolgozását, amelyek megvalósítása lehetővé teszi a termelési-műszaki potenciál hatékonyabbá tételét, az SZSZK nemzeti jövedelme növekedésének felgyorsítását, s ezzel egyidejűleg részarányának növekedését az egész csehszlovák gazdaság teljesítményében - ahogy azt az SZLKP kongresszusa meghcftározta. A hosszú lejáratú fejlesztés központi variánsának célkitűzéseit akárcsak a 9. ötéves terv fő irányvonalainak feladatait, amelyeket az SZSZK kormánya már megtárgyalt, ebben a szellemben kell kiegészíteni a konkrét fejlesztési - és vissza- fejlesztési - programokkal elsősorban a feldolgozóiparban. Ezek megvalósítását össze kell kapcsolni azokkal a nagy igényekkel, amelyeket a képességekkel, a rugalmassággal, az előrelátással szemben támasztottunk. Más szavakkal fogalmazva emelni kell az egész irányítási rendszer vertikális szerkezete színvonalának tevékenységét. E közben meg kell oldanunk egy alapvető kérdést: biztosítani valamennyi olyan szervezet dolgozójának munkalehetőségét, amelyeket a szóban forgó változtatások érintenek. A legkorszerűbb területekre összpontosítva A korszerű technológiai eljárások és termelés bevezetése érdekében az eddiginél aktívabban és következetesebben kell keresnünk azokat az utakat, amelyek során a meglévő belső forrásokat a szükséges külső eszközökkel kiegészítsük, t beleértve a tudományos-műszaki fejlesztés követelményeit, legszükségesebb pénzügyi eszközeinek biztosítását. A gazdasági mechanizmus átalakítása célkitűzéseinek biztosítása során lehetetlen csak az állam részvételére számítani. Éppen ezért valamennyi vállalat számára adott az a feladat, hogy kidolgozza saját innovációs, korszerűsítési és gazdasági programjait, amelyekkel - a központ segítségével - mielőbb kialakítják a folyamatos termelési programok olyan alapvető megoldásának feltételeit, amelyek biztosítják a termékek hatékony értékesítését a hazai és a külpiacon, s ezzel egyidejűleg a vállalat hatékony gazdálkodását. Az SZSZK gazdasága döntő fontosságú ágazatainak és a fejlődési irányzatok elemzésének alapján - a 9. ötéves tervidőszak idejére tervezett szerkezeti változásokkal kapcsolatban, amelyeket az SZSZK 2005-ig tartó fejlesztése központi variánsa alapján is tartalmaz - az a feladat vár ránk, hogy a tudományos-mű- szaki fejlesztés folyamatában elsősorban az elektronika, a bonyolult kémiai technológiák, az informatika, az új anyagok felkutatása, a biotechnológiák és az ésszerű táplálkozás területeire összpontosítsunk. E mellett, a kutatások során nem feledkezhetünk meg a könnyűipar dinamikus fejlesztéséről sem. A továbbiakban nem engedhetjük meg, hogy a kutatási és fejlesztési bázis olyan témákon és irányzatokon dolgozzon, amelyeket a nagyvilágban már magasabb színvonalon oldottak meg. Ezért a világ tudományának és tudományos eredményeinek megismerése alapján végre kell hajtani a megoldásra szánt feladatok megfontolt megválogatását. Azoknak a feladatoknak a megoldására kell összpontosítani, amelyekhez megfelelő erőkkel rendelkezünk, a többieket pedig külföldi együttműködés segítségével, vagy licencvásárlással kell megvalósítani. Éppígy kell eljárnunk az alapkutatások területén, ahol a szükségleteket összhangba kell hozni a jelenleg folyó és a javasolt szerkezeti változásokkal. Elsődlegesen azokra a kiemelt ágazatokra kell összpontosítanunk, amelyekben alapvető ismeretekre nem lehet külföldön szert tenni, valamint azokra a tudományos ágazatokra, amelyekben megfelelő nyersanyagbázissal és szellemi kapacitással is rendelkezünk, s erre kapcsolódva megvan annak a lehetősége, hogy az elért eredményeket az alkalmazott kutatáson keresztül mielőbb bevezessük a termelésbe, és az annak nyomán gyártandó termékeket a világpiacon mielőbb értékesítsük. Az állami költségvetésből fogjuk továbbra is fedezni azokat a kiadásokat, amelyek a tudományos akadémia egyes munkahelyeinek és a főiskoláknak alapkutatással foglalkozó tevékenysége megkövetel, igaz olyan feltételek között, hogy az így elért eredmények hatékonyan hozzájárulnak a társadalmi szükségletek gondjainak megoldásához. A társadalom legnagyobb gondjai közé tartoznak a környezetvédelmi kérdések. Ezeknek nem eléggé hangsúlyozott társadalmi súlya részben a korábbi hiányos ismeretekből is következik, akárcsák a megfelelő eszközök és szállítási kapacitások hiányából is, s mindez oda vezetett, hogy a környezetvédelem kérdései elértek arra a szintre, amelyet egyértelműen és a lehető legsürgősebben meg kell oldani. Éppen ezért az utóbbi időszakban az ökológiai problémák megoldása kapja a legnagyobb hangsúlyt minden területen, mégpedig azért, mert itt alapvető fordulatra van szükség. Az SZSZK kormánya támogatni fogja azokat a kutatási feladatokat, amelyek új, korszerű és előremutató technológiai eljárásokat ígérnek, s eközben megoldást nyer a melléktermékek és hulladékok értékesítésének feladata is, és olyan megoldásokat találunk a vizderitéshez és hulladékjellegű égéstermékek hasznosításához szükséges technológiai eljárások és berendezések fejlesztése terén, hogy a szóban forgó folyamatok pozitív eredményei megvalósíthatók legyenek már a 9. ötéves tervidőszak során is. A fejlesztési szükségletek megoldása akárcsak az ebből következő feladatoké a szövetségi szervek és a két köztársaság illetékes szervei között összehangolt cselekvést követelnek meg. Az új gazdasági feltételek között a területi érdekek figyelembe vétele mellett meg kell erősíteni az integrációs irányzatokat abból a célból, hogy mindkét köztársaság gazdasági feltételeit mozgósíthassuk a gazdasági és szociális fejlődés maximális biztosítása érdekében. Mindez feltételezi, hogy következetesen érvényt szerezzünk valamennyi felettes szerv és ágazati minisztérium új működési feladatainak, úgyis mint az egységes irányítási centrum közös felelősségű részegységeinek, amelyeknek össztársadalmi érdekeket kell szolgálniuk az SZSZK gazdaságának dinamikus és ésszerű fejlődésével egyidejűleg. A dolgozók aktív részvételével Továbbra is az ember lesz döntő tényezője a társadalmi fejlődésnek - éppen ezért arra törekszünk, hogy a konkrét problémák megoldásába bevonjuk a dolgozók legszélesebb rétegeit. A 8. ötéves tervidőszak végének, az SZSZK gazdasági és szociális fejlődésének a 9. ötéves tervidőszakra vonatkozó, valamint a távlati célok igényes feladatainak teljesítése során a kormánynak tudatosítania kell, hogy a további fejlődés elérése nem lehetséges az emberek aktív részvétele, alkotóképességének kihasználása nélkül. Ezúton fejezzük ki köszönetünket valamennyi területi pártszervnek, az SZLKP alapszervezeteinek és valamennyi társadalmi szervezetnek aktív támogatásáért, az állami és gazdasági szerveknek pedig a CSKP gazdaságpolitikai feladatainak biztosításáért. Az új feltételek, amelyeket a gazdasági mechanizmus átalakítása határoz meg, valamint a CSKP KB 14. ülése feladatainak teljesítése megköveteli, hogy javítsuk az együttműködés formáit az egyes társadalmi szervezetekkel, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. Különösen fontos feladat hárul a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságra, amely ¿óraiba tömöríti az egész hazai tudományos-műszaki értelmiséget. A párt éppen rájuk, mint a fejlődés jelentős tényezőire támaszkodik, és éppen ezért az állami és gazdasági szervekben az eddiginél sokkal többet kell tennünk annak érdekében, hogy minél szélesebb körben kapcsolódhassanak be a jelenlegi időszak feladatainak megoldásába. Különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a fiatal nemzedékek nevelésének, a műszaki és természettudományokhoz való kapcsolatuk elmélyítésének, hogy jól felkészüljenek a jövő egyre bonyolultabb feladatainak megoldására - abban a szellemben, ahogy róluk a CSKP KB 13., majd az SZLKP KB azt követő ülésén szóltunk. Mai ülésünkön elbíráljuk azoknak a feladatoknak eddigi megvalósítását, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 1984. évi ülése a kohászat, a gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztése érdekében feladatul tűzött elénk. Ez a komplexum, amely közvetlenül meghatározza a népgazdaság valameny- nyi ágazatának műszaki ellátottságát, akárcsak a lakosságét, valamint külgazdasági kapcsolatainak és az állam védelmi képességét is, több mint 26 százalékkal részesedik az SZSZK nemzeti jövedelmének képzéséből (a külkereskedelem hatását nem számítva). Ezen ágazatok fejlődésének elbírálásakor tudomásul kell vennünk, hogy a legutóbbi időszakban sokkal inkább, mint bármikor előtte számos olyan hatás kezdett érvényesülni, amelyek jelentős beavatkozást jelentenek e komplexum általános fejlődésében. Elsősorban a speciális műszaki berendezések gyártásának területén bekövetkezett termeléscsökkenést, a fejlődő országok fizetőképességének rosszabbodását, és a szocialista országokban bekövetkezett beruházási korlátozásokat értjük ez alatt. Másfelől jelentkezik a lakosság részéről a korszerű gépipari és elektrotechnikai cikkek iránti indokolt növekvő érdeklődés, ami bizonyos feszültséget okoz a belföldi piacon, s erre a fogyasztási cikkek gyártóinak rugalmasabban kell reagálniuk. Az említett okokon kívül egyebek miatt sem sikerül teljesíteni bizonyos feladatokat azok közül, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és az azokat követő központi bizottsági ülések tűztek ki célul. Konkrétan ez a termékek túlságosan széles skálájában a hiányzó csúcstechnológiákban, az igényelt szerkezeti változások elégtelen megvalósításában és a nemzetközi munkamegosztás alacsony színvonalában nyilvánul meg. Nem sikerült biztosítani a termékek minőségének és műszaki színvonalának kívánt javítását, elsősorban a külföldi piac új, igényesebb feltételeinek szemszögéből nézve - amint ezt megállapította a CSKP KB 14. ülése is. Az elmúlt időszak e bonyolult tényezői ellenére is ki kell emelnünk azokat a pozitív jelenségeket, amelyek Szlovákiában az említett ágazatok fejlődésében felmutathatok. Az első helyen kell említeni azt a tényt, hogy a két megelőző ötéves tervidőszak során a szóban forgó komplexum termelése háromnegyedével nőtt, miközben országos viszonylatban ez a növekedés csak a korábbinak a fele volt. A kohászat, a gép- és elektrotechnikai ipar ágazatainak gyorsabb fejlődése következtében ezek részaránya Szlovákia teljes ipari termelésében az 1975-ös év 35 százalékos részarányából az elmúlt esztendőben 43 százalékra nőtt. Szlovákiában állandósult az álló eszközök magasabb hatékonysága is, elsősorban a nagyobb műszakszámnak köszönhetően. A CSKP XVII. kongresszusának határozatai és az SZLKP kongresszusa határozata értelmében Szlovákia területén a gépipar és az elektrotechnika ágazatainak szervezeteiben a fejlődés gyorsabb ütemét határoztuk meg olyan igényelt termékek esetében, mint például az elektronikai alkatrészek, a számítás- és auto- matizációs technika, a robotok és manipulátorok, a hidraulikus részegységek, a teherautók, traktorok, építőipari és úté- pítőgépek, a gépipari fogyasztási cikkek, valamint az elektronikai háztartási berendezések stb. gyártása. A kohászat számára feladatul tűztük ki a korszerű technológiai eljárások bevezetését, különösen az acélgyártásban (folyamatos acélöntés), az alumínium és a tűzálló anyagok gyártásában. Igényes feladatokat szabtunk meg a termékek műszaki-gazdasági színvonala növelésében, a termelés hatékonyságában és a felhasználás terén. Számos korszerű technológiai eljárást vezettünk be. Például a gép- és elektrotechnikai iparban szélesebb mértékben érvényesül a robotika, a hidraulikus elemek alkalmazása, az automatizációs és a számítás- technika. Csak a martini Nehézgépipari Művekben tíz automatizált termelési rendszert indítottunk be. Egész sor roboti- zált és integrált munkahely létesült a trencíni szerszámgépgyárban, a piesoki Gépgyárban, a kassai (Koáice) Nehézgépgyárban, a Povazská Bystrica-i Gördülőcsapágy-gyárban, a bardejovi Nehézgépgyárban stb. Az innovációs folyamatokban jelentős a részesedésük a fogyasztási cikkeknek, mint amilyen a színestelevízió, a hűtőszekrény, mélyhűtő, automata mosógép, személyi számitógép vagy a li- cenc alapján gyártott videomagnetofonok. Nem teljesítettük azonban a kongresz- szus által kitűzött feladatokat a hazai piac ellátása terén. Itt a lemaradás összege mintegy 300 millió koronát tesz ki, miáltal nem sikerült biztosítani a fogyasztói igényeket, azok kívánt szerkezetében, de elsősorban a termékek minőségében. Lemaradásból elsősorban a színestévé-ké- szülékeket gyártó niznái Tesla Orava vállalat, a poprádi Tatramat, amely az automata mosógépeket gyártja, a Zlaté Mo- ravce-i Calex vállalat veszik ki részüket elsősorban - ez utóbbi nem a kívánt szerkezetben szállította a hazai piacra a hűtőgépeket és mélyhűtőket - de említhetnénk további vállalatokat is. ‘ (Folytatás a 6. oldalon)
