Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám, péntek
Az SZSZK kormányának beszámolója a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséről a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztéséről (Folytatás az 5. oldalról) Kapacitáshiány és -fölösleg Bonyolult problémákat kell megoldanunk a termelési-műszaki bázis fejlesztésében. El kell ismernünk, hogy a beruházások mennyiségének és szerkezetének általában megnyugtatónak mondható teljesítése mellett lemaradás tapasztalható számos építkezés előkészítésében, azok megkezdésében és többek befejezésén. Számottevően késik a presovi Fémipari Kutatóintézetben a robotikát szolgáló kapacitások bővítése, a myjavai Szlovák Szerelvénygyárban a lakásszerelvények gyártása, a Safárikovói gépgyárban a megmunkálógépek, a Nová Baña-i Szlovákiai Energetikai Gépgyárban a szerszámgépek gyártása. Továbbra sem sikerült megkezdeni számos olyan fontos beruházási akciót, ami hátráltatja a petrzalkai elektrotechnikai gyár építését. Bírálóan kell szólnunk olyan tények értékelésekor is, mint például az újonnan felépített gyártási kapacitások elégtelen szintű kihasználása. A 7. ötéves tervidőszakban, valamint a 8. ötéves tervidőszak eddigi évei során befejezett fontos beruházási akciók közül nem érik el a tervezett paramétereket elsősorban a Bratislavai Autógyárban - a termelési program eddigi megoldatlansága miatt a mohelnicei Elektrotechnikai Üzemek michalovcei gyárában, a poprádi Vagongyárban és a vráblei Teslában sem. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a Szövetségi Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Minisztérium olyan hatékony intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik e kapacitások minél gyorsabb, teljes mértékű kihasználását. Másfelől megemlíthetjük azt is, hogy az említett időszakban olyan nagyon fontos kapacitásokat is üzembe helyeztünk, mint például a Dubnicai Nehézgépgyár innovált hidraulikus részegységeit gyártó üzeme, a martini Nehézgépgyár új motorgyártó gyáregysége, a detvai és krupínai Nehézgépgyár kotrógépgyártó üzemei vagy a piesíany¡ Tesla integrált áramköröket készítő új üzemegysége. A jelenlegi időszakban sikerrel valósul meg a Keletszlovákiai Vasmű hideg- és meleghen- gerdéjének korszerűsítése és felújítása, a Ziar nad Hronom-i Alumíniumkohó korszerűsítése, valamint a magnezitfeldolgozó ipar új beruházásai. Részben javult a természeti környezet minősége Jelsava, Lubeník, Rudñany, Krompachy és Kassa térségében. Néhány kohászati és gépipari vállalat azonban továbbra is túllépi a környezetszennyezés megengedett normáit. Mindenképpen el kell gondolkodnunk azonban afölött, hogy az SZSZK területén az említett komplexum szervezeteiben az állóeszközök egynegyedét már le kellett volna írni, az egyes ágazatokban a gépek és berendezések elhasználtsága 56 és 60 százalék között mozog, míg a gépek „átlagéletkora“ 18 év. A jövedelmezőség és a hatékonyság problémái az értékesítési feltételek megváltozásával, s egyes kapacitások csökkent mértékű kihasználásával kapcsolatban egészen más, sokkal bonyolultabb és igényesebb megvilágításba kerülnek. Erre számos vállalat, köztük a ZtS Martin, a ZVS Dubnica, a Tesla Bratislava, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek, a Tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyár és a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Alumíníumkohó romló pénzügyi helyzete is utal. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a jövő év elejétől kezdve teljes mértékben érvényesülni fognak az új gazdasági mechanizmus alapelvei, s a pénzügyi források képzése szorosabb összefüggésbe kerül a beruházásokkal, a műszaki fejlesztéssel. Nagyobb gondot kell tehát fordítani a termelés gazdaságosságára, mert csak kivételes esetekben lehet számítani állami segítségre. Legfelsőbb párt és állami szerveink döntései alapján, az érvényes katonapolitikai elvekkel összefüggésben az SZSZK területén a Szövetségi Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Minisztérium szervezeteiben fokozatosan megnövekedett a speciális termelés, amely ma egyes vállalatoknál fő termelési ágazattá vált. E termelés korlátozása a jelenlegi időszakban a bevételek jelentős visszaesésével jár, ezért a rendkívüli intézkedések ellenére sem sikerül biztosítani a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését ebben az ágazatban. A korlátozott vagy megszüntetett speciális termelés helyett olyan gyártási programokat kell javasolni és bevezetni, amelyek az adott termelési alap minél hatékonyabb kihasználásához vezetnek. Ebben az összefüggésben rendkívüli figyelmet kell fordítani a belkereskedelmi áruellátásra. A reszort keretében felszabaduló kapacitások egy részét erre a célra kell fordítani. A fogyasztási iparcikkek gyártásának növelése érdekében számos intenzifikációs intézkedésre kerül sor, meggyorsul például a második gépsor kialakítása a Zlaté Moravce-i Calex vállalatnál a hűtőgépek és mélyhűtők licenc alapján bevezetett gyártásában. Meggyorsul továbbá az képmagnók gyártása is a bratislavai AVEX vállalatnál. Ebben a közös vállalatban a mi feltételeink között rendkívül rövid idő alatt sikerült bevezetni a csúcsszínvonalú fogyasztási elektronikai termékek gyártását. A külföldről vásárolt technológia lehetővé teszi a munkatermelékenység alapvető mértékű növelését, s a gyártott termékek csúcsszínvonalú minőségének elérését. A termelés jelenlegi magas fokú devizaígényességé- nek csökkentése érdekében azonban meg kell gyorsítani a behozott alkatrészek hazai termelésből való pótlását, esetleg a szocialista országokból való behozatalukat. A szóban forgó és más közös vállalatok címére azonban azt is el kell mondani, hogy aktívabban kell vállalkozniuk, s a jövőben jobban ki kell használniuk az új gazdasági mechanizmus feltételeit. Az AVEX tevékenységéből le kell vonni azt a tanulságot, hogy a szállítói -megrendelői kapcsolatok területén, a gazdasági szerződések megtartásában komolyabban és következetesebben kell eljárni, s gondoskodni kell a kötelezettségek hiányos teljesítése miatt bekövetkezett károk megtérítéséről. A 8. ötéves tervidőszakra előirányzott célok teljesítésében fontos szerepük van a termelési-műszaki, a tudományos-kutatási, valamint a forgóalapban előirányzott változásoknak, amelyek az eddigi adminisztratív irányítási formák felszámolására, s egyúttal az új állami vállalatok önállóságának és felelősségének növelésére szolgálnak. Az irányítás átszervezése A termelési-műszaki alap szervezeti felépítésében eszközölt változások a két fokozatú irányítási rendszer kialakításához vezettek, s ennek során több vállalat elvesztette jogi önállóságát. Jelenleg a CSSZK területén 18 ezer dolgozót alkalmazva 14 olyan szervezet működik, amelyek szlovákiai székhelyű állami vállalatok belső szervezeti egységeit képezik, ezzel szemben Szlovákia területén 57 olyan szervezet van, amelyek a CSSZK területén létesített állami vállalatokhoz tartoznak, s összesen 62 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Ezek érdekében megköveteljük, hogy az illetékes állami vállalatok a két köztársaság területén, az SZSZK területi szerveivel együtt kellő figyelmet fordítsanak a termelési szerkezet kialakítására, valamint a fejlesztési és szociális programok végrehajtására. Ebben az összefüggésben arra lesz szükség, hogy a Szövetségi Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Minisztérium, mint központi ágazati szerv és mint az új állami vállalatok alapítója, figyelembe vegye ezt a helyzetet a belső szervezeti egységek irányítására vonatkozó normatívák és módszertani eligazítások kidolgozásánál. A nevezett minisztériumtól elvárjuk, hogy következetesebben járjon el a fejlesztési koncepciók kidolgozásánál, hogy ne ismétlődjenek meg olyan hibák, amilyenek az eddigiek folyamán a Bratislavai Autógyár és a Michalovcei Elektrotechnikai Gépgyár esetében fordultak elő. A CSKP XVIII. kongresszusára, valamint az SZLKP kongresszusára való felkészülés, továbbá a 9. ötéves terv kidolgozása folyamán a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum legfontosabb feladatát az alapvető szerkezeti átalakítás képezi. Ez az egész csehszlovák gazdaság, s azon belül a szlovákiai gazdaság intenzifikálásának kulcsfontosságú feladata. Az SZSZK területén, tekintettel a termékek jelenlegi összetételére, ebben a komplexumban elég jelentős szerkezeti átalakításra kerül sor. Azzal számolunk, hogy ezek az ágazatok Szlovákia területén az országos átlagnál továbbra is gyorsabb ütemben fognak fejlődni. Az ágazatközi szerkezeti változások keretében legjelentősebb intézkedés lesz a speciális termelés részarányának csökkentése, továbbá az elektronika és az általános gépipar kiemelt fejlesztése. Abból indulunk ki, hogy az országosnál kedvezőbb szlovákiai demográfiai fejlődés a felszabaduló kapacitások kihasználásának szükségességével együtt kedvező feltételeket nyújt az előkészített állami fejlesztési programok teljesítéséhez. Szlovákia kohóiparában a figyelmet a termékválaszték javítására, a minőségi színvonal emelésére, a másodlagos nyersanyagok, a tüzelőanyagok és az energiaforrások ésszerű kihasználására, s főleg a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére kell összpontosítani. A szlovákiai kohászati, gépipari, elektrotechnikai komplexum szerkezeti átalakításában nagyobb súlyt kell helyezni a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére, mind a szocialista, mind a nem szocialista országokat illetően. A kiemelt gépipari és elektrotechnikai szakágazatok fejlesztésében továbbra is előtérbe helyezzük a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés kiszélesítését. A szövetségi szinten irányított gépipari ágazatok fejlesztésével együtt az SZSZK más reszortjaiban is fejleszteni fogjuk a gépipari termelést. Elsősorban a hiánycikknek minősülő gépek és technológiai berendezések gyártásának növeléséről van szó, az élelmiszeripar, a vegyipar és az építőipar számára. Egyúttal ahhoz is ki kell alakítani a feltételeket, hogy gyorsabb ütemben fejlődjön az ipari szövetkezetek, a nemzeti bizottságokhoz tartozó üzemegységek, valamint az efsz-ek melléküzemági egységeinek gépipari termelése, mégpedig a nagy gépipari vállalatok alkatrészellátásának javítása, s a belkereskedelmi áruválaszték kiszélesítése céljából. A szerkezeti változások végrehajtásának és a kiviteli termelés növelésének alapvető feltétele, hogy gyökeres fordulatot érjünk el a termelési-műszaki alap korszerűsítésében, nemcsak a tulajdonképpeni termelési folyamatban, hanem a termelést megelőző és a termelést követő szakaszokban is, elsősorban a kutatás és a fejlesztés területén, az értékesítés utáni szervizellátásban és a kereskedelmi tevékenységben. A kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum termelési-műszaki alapjának széles körű szerkezeti átalakítása és korszerűsítése azonban az új feltételek között meghaladja az újonnan létesített állami vállalatok lehetőségeit, s nem nélkülözheti a központ bizonyos mértékű segítségét. Ez azzal is összefügg, hogy a vállalatok az ellátottság, az állóeszközállomány összetétele és korszerűsége szempontjából egyenlőtlen feltételek mellett lépnek az új irányítási rendszerbe. Az állóeszközök beszerzési árai nem növekedtek a teljesítményükkel arányos mértékben, ezért azok a vállalatok kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, amelyeknél a korábban beszerzett állóeszközök vannak túlsúlyban. Emellett a nagykereskedelmi árrendezés is eltérő mértékben hatott az egyes vállalatok gazdasági helyzetére. A gazdasági növekedés új minősége A CSKP XVII. kongresszusa által a 8. ötéves tervidőszakra kitűzött gazdasági és szociális fejlesztési program megvalósításának befejező szakaszába lépünk. Ez közvetlenül kapcsolódik egész népgazdaságunknak a új gazdasági mechanizmusra való áttéréséhez. Időszerűvé és szükségessé teszi gazdasági tevékenységünk több gyenge pontjának felszámolását, ezek ugyanis a problémák, a feszültségek, s végeredményben az emberek indokolt elégedetlenségének forrásai. A kormány, az államigazgatási szervek és az egész gazdasági szféra előtt az a feladat áll, hogy tárgy- és rendszerszerű megoldásokkal érjük el a gazdasági növekedés számottevőbb intenzifikálását. E téren elsősorban a nyersanyagok és az energia magasabb fokú feldolgozottságáról és gazdaságunk finális teljesítőképességének növeléséről van szó. A ma és a holnapok feltételei megkövetelik gazdaságunk alkalmazkodó képességének lényeges javítását, állami vállalatainknak a termékek iránti szükségletekben bekövetkező változásokra való rugalmas reagálásukat, s vonatkozik ez a választékszerkezetre, a szállítmányok minőségére és naprakész előkészítésére, valamint a kereskedelmi és szerviztevékenységre egyaránt. Csak e követelmények elsajátítása vezethet belső és külső gazdasági kapcsolataink egyensúlyának valós megerősítéséhez és az életünket és munkánkat nehezítő negatív jelenségek leküzdéséhez. A kiutat a gazdasági növekedés uj minősége jelenti. Ez a tudományos-mű- szaki fejlesztés és a beruházási tevékenység szorosabb összekapcsolásában, a közvetlen kapcsolatok növekvő bázisán kialakuló nemzetközi munkamegosztásban, valamint az egyének és kollektívák hatékonyabb ösztönzésében mutatkozik meg. Ezért kulcsszerepe van a tudományos-müszaki bázis tevékenysége eredményei gyors alkalmazásának, a műszaki haladás valamennyi rugalmas átviteli rendszere jóval szélesebb körű kihasználásának, kezdve a licencektől egészen az élvonalbeli termelőkkel kialakított kooperációig. Hogy előbbre léphessünk e téren, ahhoz minden ágazat dolgozójának növekvő igyekezetére van szükség. Különösképpen érvé nyes ez a gépiparra és az elektrotechnikai iparra. Ezért a CSKP KB 14. ülésének és az SZLKP KB mai ülésének dokumentumai az SZSZK kormánya, az államigazgatási szervek és az állami vállalatok konkrét munkájának kiindulópontjai lesznek. *A pártszervekkel és szervezetekkel együttműködve lebontjuk az ülések határozataiból eredő feladatokat az SZSZK kormánya és a reszortok munkafeltételei közé. Meggyőződésünk, hogy az új gazdasági mechanizmus a gazdasági szférában olyan tevékenységre sarkall, amely számottevően megmutatkozik a szervezetek gazdálkodásának eredményességében. Oly módon, ahogy arról Jakes elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP KB 14. ülésén mondott zárszavában beszélt Idézem: „Gondolom, lehetőségünk van mai feladataink megoldására is. Mint forradalmi pártnak, kötelességünk megőrizni és teljes mértékben fejleszteni a szocializmus valamennyi tartós értékét, széleskörűen kihasználni előnyeit. Megköveteli ez, hogy mindenhol jól dolgozzunk és hatékonyan irányítsunk. Bíznunk kell saját erőnkben, tisztelnünk kell a becsületes munkát, ne terjesszünk szkeptikus hangulatot, emelt fővel haladjunk előre. Ez a feladat áll előttünk.“ - vége az idézetnek. A CSKP KB 14. ülésének és az SZLKP KB mai tanácskozásának határozatai céltudatos és tettrekész megvalósítása legyen a folyamat sikeres láncszeme, a CSKP XVIII. és az SZLKP következő kongresszusa előkészületeinek jelentős része. Az SZSZK kormánya nevében tolmácsolom köszönetünket az SZLKP KB-nak a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusán, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB egyes ülésein meghatározott feladatok teljesítéséhez kialakított igényes, elvtársi légkörért. Biztosítjuk az SZLKP KB-t, hogy tudatában vagyunk az SZSZK szociális-gazdasági és társadami fejlesztéséből vállalt feladatteljesítéssel kapcsolatos felelősségünknek, és ezért minden erőnket annak sikeres teljesítésére összpontosítjuk. (Alcímek: ÚJ SZÓ) Közös feladat a mezőgazdaság fejlesztése Génbankok, információs rendszerek — KGST-együttmüködéssel A KGST szerveinek átszervezése során az eddigi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és biotechnológiai bizottság helyett létrehozták a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban folytatott együttműködést irányító KGST-bizottságot. Ennek ügyintéző szerve a tagországok mezőgazdasági miniszterhelyetteseiből álló iroda, amely a közelmúltban Csehszlovákiában tartotta 2. ülését. A tanácskozás eredményeiről Sva- topluk Chalupával, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettesével, az iroda soros elnökével beszélgettünk. • Milyen kérdések szerepeltek az iroda 2. ülésének napirendjén?- Két szorosan összefüggő kérdéscsoport állt a figyelem középpontjában. Mindenekelőtt áttekintettük a tudományos-műszaki fejlesztés komplex programjának teljesítésében a tagországokban elért eredményeket, különös tekintettel a biotechnológia fejlesztésére, majd aláírtuk a komplex program további teljesítésével kapcsolatos megállapodásokat. Ezek közül négy a nemzetközi információs rendszerek, biotechnológiai központok és génbankok létrehozásával kapcsolatos. • Hazánk érdekelt ezekben a megállapodásokban?- Igen. A megállapodások egyike például a gazdasági állatok génbankjának létrehozását szorgalmazza, egyelőre a szarvasmarha-te- nyésztés területén. A közös munkában hazánkat az Állami Törzstenyésztő Vállalat képviseli. A génbank és a nemzetközi információs rendszer számunkra szintén előnyös, hisz lehetővé teszi a génalappal való kereskedés (sperma, embrió) kiszélesítését. Azonkívül hozzáférhetőbbé válnak a tagországok génalapjával kapcsolatos információk, melyekre a nemesítésben feltétlenül szükség van. Hasonlóképpen hasznos ötlet a növényi génbank létrehozása, melynél - harminc hazai kutatóintézetet képviselve - a Prága-ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézet fog részünkről közreműködni. Mint ismeretes, a baráti országok közül a Leningrádi Növénytermesztési Kutatóintézet rendelkezik a legnagyobb génalappal. A mostani megállapodás lehetőséget kínál kutatóinknak, hogy munkájukhoz igénybe vegyék ezt a jelentős forrást. • A biotechnológiai együttmüködés területén milyen konkrét elképzelésekről esett szó?- Elhatároztuk két nemzetközi állattenyésztési biotechnológiai központ létrehozását. Az egyik Nyitrán (Nitra) fog működni, ahol már értékes tapasztalatokkal rendelkeznek a nemzetközi együttműködést illetően. Itt a csehszlovákiai és szovjet együttműködéssel folytatott kutatómunkához tavaly Lengyelország, most pedig Bulgária, Vietnam, Mongólia és Kuba csatlakozott. A központban elsősorban az embrióátültetéssel kapcsolatos kutatásokra összpontosítják a figyelmet. A másik központban, a szovjetunióbeli Dub- rovnyicában a génsebészeti kutatásra szakosodnak. • A többi együttműködési megállapodás milyen területeket érint?- Megállapodás született a száj- és körömfájás elleni szérum kifejlesztéséről és kooperációban történő gyártásáról. Az együttműködésben hazánkat a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező terezíni Bioveta képviseli. Egy további dokumentum a légköri nitrogént megkötő mikroorganizmusokból készült, speciális készítmény, az ún. levélbaktériumok kifejlesztésére, egy másik pedig a növényeinken károsító vírusos és baktériumos megbetegedések vizsgálatára szolgáló diagnosztikai berendezés kifejlesztésére. • Hallottam, hogy csehszlovákiai kezdeményezésre az iroda a csomagolóanyag-gyártás fejlesztésének kérdését is napirendre tűzte.- Felvetődött a gyártók nemzetközi társulásának gondolata, de konkrét elképzelések még nincsenek. Valószínű, hogy a társulásnak maguk a gyártó vállalatok lesznek tagjai, s a fő cél a közvetlen termelési együttműködés lesz. Hasonló szinten tárgyaltunk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vezető tisztségviselőinek továbbképzését szolgáló, nemzetközi tanulmányi központok létrehozására tett javaslatról. • Mikor és miről fog tanácskozni legközelebb az iroda?- A tervek szerint októberben Csehszlovákiában ül össze az ágazati együttműködést irányító KGST- bizottság, s ezt követően valószínűleg 1990-ben kerül sorra az iroda újabb tanácskozása. Legközelebb az alapvető élelmiszerek termelésében való együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, valamint a szó- jatermelés és -feldolgozás kérdéseit akarjuk megvitatni. Ezenkívül konkretizálni kell a csomagolóanyaggyártási együttműködés formáit. SOMOGYI MÁTYÁS
